Gyors áttekintést végeztünk a különféle alapítványok tevékenységéről abból a szempontból, hogy nyújtottak-e és milyen pályázati lehetőségeket a vakok és gyengén látók, a siketek és nagyothallók, a mozgáskorlátozottak, a betegek és öregek, a házhoz és ágyhoz kötöttek, az anyanyelvük irodalmához korlátozottan hozzáférők, a kis településeken élők, röviden a hátrányos helyzetű olvasók jobb ellátására.

Elsősorban a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Soros Alapítvány és a Kölcsey Alapítvány pályázati lehetőségeit vizsgáltuk meg. Nézzük sorban, ki mit kínált!

A Nemzeti Kulturális Alapprogram a témánkba vágó támogatások javát pályázaton kívül nyújtotta, egyedi elbírálás alapján. Így például 1997-ben a Vakok Általános Iskolája és Diákotthona 200 000,– Ft támogatást kapott az iskola Braille-könyvtárának fejlesztésére. Ugyancsak 1997-ben a Látássérültek Klubja 100 000,– Ft-ot kapott a miniszteri keretből a hangos könyvtár megalapozására. 2000-ben ismételten egyedi elbírálás alapján a Vakok Általános Iskolája és a Speciális Szakközépiskola a Braille-könyvtár fejlesztésére 800 000,– Ft-ot, illetőleg irodalmi művek Braille-átírásához 502 000,– Ft-ot kapott.

1996-ban az NKA könyvtári kuratóriuma a nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának a javítására 2,95 millió Ft-ot biztosított, az összeget kimondottan állománygyarapításra fordíthatták a pályázatot elnyert könyvtárak.

E rövid áttekintésből e sorok írója csak azt a következtetést tudja levonni, hogy valóban hátrányos helyzetben vannak a hátrányos helyzetűek.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a CXL. törvényből következően, főként a 15/1998. évi MKM rendelet alapján az érdekeltségnövelő támogatással, illetőleg a minden évben rendelkezésre állóösszeg 10%-ával segíti azon önkormányzatok könyvtárait, amelyeknél az egy lakosra jutó beszerzési keret elmarad az országos átlagtól. Ez a felzárkóztató pályázat sok kis településen segít. Csaknem minden esztendőben komoly összeget áldoz a minisztérium a nemzetiségi lakosság anyanyelvi irodalommal való ellátására. Most, 2002-ben a Korszerű könyvtári rendszer, korszerű könyvtári környezet című pályázat egyik része foglalkozik a mozgáskorlátozottak könyvtárakat akadálymentesen megközelítő lehetőségeinek a megteremtésével, ehhez nyújt anyagi támogatást.

A Soros Alapítványnál, filozófiájából következően, a nyílt társadalom, az esélyegyenlőség megteremtése jegyében mindig is előtérben volt és van a hátrányos helyzetűek támogatása. Az első komoly lépés még a nyolcvanas években történt, amikor Soros György komoly összeget áldozott a Vakok Intézete laboratóriumának a megteremtésére, folyamatos működésének biztosítására. Ekkor indult meg a hangos könyvek egész sorozata, a Braille-könyvtár fejlesztése. Ebben a munkában komoly részt vállalt az akkori Könyvtártudományi és Módszertani Központ is, szakmai tanácsadással éppúgy, mint a felolvasásra javasolt művek pontos könyvészeti adataival. Csak az utóbbi évekből hozok néhány példát a pályázati célok megjelölésével. 1999-ben az egészségkárosodottak könyvtári ellátására hirdetett az alapítvány pályázatot, lehetett pályázni a “könyvet házhoz” szolgálat megszervezésére, nem egy pályázó könyvtár kerékpár beszerzésére kért és kapott támogatást, hogy ne kézben kelljen cipelni az ominózus szatyrokban a könyveket, és része volt a pályázatnak az öregbetűs könyvek propagálása is. Erre a projektre 5 millió Ft-ot kaptak a könyvtárak. A nyertes pályázók közül a minőségileg legjobbakat kiválogatta a kuratórium, ezek tovább kerültek az OSI-hoz további pályázati céllal, itt 2 millió Ft-tal gyarapodott az összeg. Több könyvtár e témában nemzetközi kapcsolatokat is ki tudott építeni. 2000-ben ismét visszatért az alapítvány a témára, akkor különféle eszközökre, segédletekre lehetett pályázni, pl. kerekes kocsira, amellyel a mozgáskorlátozottak a könyvtáron belül kényelmesen közlekedhetnek, a vakok és gyengén látók részére szoftverekre, amelyek a nyomtatott szöveget hanggá alakítják, kézi lapnagyítókra, melyeket még otthoni használatra is kölcsönözhetnek. Ez a program 8 millió Ft támogatást biztosított a könyvtáraknak. 2001-ben kiadót is támogatott az alapítvány öregbetűs könyvek folyamatos megjelentetése céljából. A gondolat szülőanyja és a kivitelezésben is segítője Havas Katalin kolléganőnk, aki a Fekete Sas kiadóval együtt pályázott. Már meg is jelent néhány kötet e támogatásból, öröm kézbe venni őket. Ugyanebben az évben Braille-könyvek előállítására 1,5 millió Ft-ot, illetőleg a pályázó könyvtárak számára beszerzésre 3 millió Ft-ot biztosított az alapítvány. Csaknem minden esztendőben lehetett pályázni nemzetiségi anyanyelvi irodalom beszerzésére. Az egyik legsikeresebb pályázat a kis települések könyvtárai számára kiírt telefon és fax beszerzési program volt. Meghaladta a hetvenet azon települések száma, ahol a könyvtárak első alkalommal jutottak telefonhoz és faxhoz. Nyolcvan kis település jutott ingyenes internethasználathoz, sok helyen ezek voltak az első fecskék. 2002-ben ismét a kistelepülések pályázhattak a barátságos környezet megteremtéséhez szükséges bútorokra és felszerelési tárgyakra, adatbázisok vásárlására, előadók tiszteletdíjaira. Úgy vélem, hogy a Soros Alapítvány hű az alapító filozófiájához.

A Kölcsey Alapítvány a határon túli magyar könyvtárak számára ír ki minden esztendőben pályázatot, elsősorban állománygyarapításra, illetőleg képzésre, továbbképzésre lehet pályázni. Igen nagy előnye ezeknek a támogatásoknak, hogy rendszeres, biztosan számíthatnak rá a könyvtárak, míg a többi alapítványnál változik a pályázat tematikája.

Összefoglalva: elég színes képet mutat a hátrányos helyzetű olvasók ellátásának pályázati programja, de ennél sokkal többre volna szükség, s főként az állandóságra. Ezeket a szolgáltatásokat ugyanakkor nemcsak pályázati pénzekből kellene fenntartani, hanem sokkal inkább központi állami keretekből, legalábbis mindaddig, amíg az önkormányzatok anyagilag és erkölcsileg egyaránt nem tudnak többet, illetve elegendőt fordítani a törvény adta kötelezettségeikre.