←Vissza

Bakonyi Géza

Tájékoztató a MOKKA-projekt
OSZK-ba kerüléséről

A MOKKA-projekt szervezeti hátterének átalakítására az üzemeltetést folyamatosan biztosító finanszírozás miatt volt szükség. A projekt a fejlesztés, kialakítás időszakában még támogatható volt pályázati pénzekből, a jelenlegi készültségi fok azonban már meghaladta ezt a szintet. Az ötlet, azaz a projekt átköltöztetése az OSZK-ba, amely természetes intézményi hátteret biztosíthat számára, már a projekt kialakításának időszakában is felmerült. Akkor azonban erre – úgymond – még nem értek meg a körülmények. Ma, a finanszírozási szempontok mellett, szakmai érvek is szóltak a költöztetés mellett: az állandó szakértői háttér biztosítása, az OSZK utóbbi években tapasztalt gyors technológiai fejlődése stb.

Az első lépés az átalakulás felé a MOKKA Egyesület és az OSZK közötti átadási szerződés megfogalmazása volt. Ezen belül is a legfontosabb feladat a tulajdonjogok átruházásának a megoldása. Ehhez szükséges az egyesület és a szoftver szállítója közötti szerződés módosítása, illetve háromoldalú szerződésmódosítás megkötése. Ez utóbbi biztosítja, hogy a szoftverlicencek tulajdonjoga átkerülhessen az OSZK-ba. Maga az adatbázis (annak szellemi tartalma) továbbra is az egyesület tulajdonában marad: a felhasználhatóságról a továbbiakban is az egyesület közgyűlése dönthet (az adatbázis egészének vagy részeinek további hasznosításra való átadása, rekordok letöltése). A tagkönyvtárak által a MOKKA központi adatbázisa számára szolgáltatott, a lokális adatbázisokban található rekordok a tagkönyvtárak tulajdonában maradnak.

Ugyanakkor az üzemeltetés és a további fejlesztés kivitelezése átkerült az OSZK hatáskörébe. Jelenleg a MOKKA nem épül be az OSZK szervezeti felépítésébe, hanem önálló projektként üzemel. Az egyesület által alkalmazott két fő (rendszergazda és rendszerkönyvtáros) ugyancsak átkerült az OSZK-hoz. A projektmenedzser személye változott: a munkakört én vettem át.

A tagkönyvtárak bővítéséről – tekintettel arra, hogy ennek anyagi vonatkozásai is vannak, amelyek a továbbiakban az OSZK-t terhelik (rekordok feltöltési költsége, licence és éves karbantartási díjak növekedése) – az egyesület és az OSZK együttesen fog dönteni. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a MOKKA-projekt végső célja az, hogy az Országos Dokumentumellátó Rendszerbe tartozó könyvtárak számítógépes katalógusai egy felületen keresztül (egy adatbázisban) legyenek lekérdezhetők a lelőhely-információkkal együtt. Ez önmagában is óriási feladat, amelynek jelentős anyagi és szervezési vonzatai vannak.

A projekt üzemeltetésének finanszírozását az új körülmények között a NKÖM vállalta (éppen a minisztérium ODR-támogatási kötelezettsége miatt). Reményeink szerint a fejlesztések finanszírozásában a MEH Informatikai Kormánybiztossága is szerepet tud vállalni. Természetesen nem szabad megfeledkezni a tagkönyvtárak szerepéről sem: az egyesületi tagdíjon túl is jelentős segítséget nyújtanak a projektnek.

Az elmúlt időszakban nagyon sok valós és valótlan hír is napvilágot látott a különböző fórumokon a projektről, sokan már le is írták magukban. Ennek oka az egyre húzódó megvalósításon, végső átadáson túl a hiányos tájékoztatásban is kereshető. A továbbiakban az egyesület és az OSZK rendszeresen fogja tájékoztatni a könyvtáros szakmát, akár jó, akár rossz hírekről kell is beszámolnia.

A projekt január elsejével került át az OSZK-ba és én is ettől az időponttól vettem át a projekt vezetését. Januárban a legfontosabb feladatomnak azt tekintettem, hogy – áttanulmányozva a teljes dokumentációt, személyesen tárgyalva az érintettekkel (lényegében mindenkivel, aki a projektben részt vesz) – kiderítsem, hogy pontosan mi valósult meg az eddigiekben, mi nem, és mi valósult meg részlegesen vagy módosításokkal. A továbbiakban erről adok rövid áttekintést.

A MOKKA egyik legfontosabb alapelve az, hogy a magyar és nemzetközi könyvtári, informatikai szabványok, szabályozások tekintetében – a nemzeti könyvtár célkitűzéseivel összhangban, de a tagkönyvtárak érdekeit sem sértve – mintául szolgáljon a magyar könyvtárak számára.

A feldolgozási szabványok tekintetében a MARC II az ISBD-előírásoknak megfelelő adatszerkezet, csereformátum és megjelenítési formátumok kialakítására törekedett. A projekt a többkötetes művek, sorozatok feldolgozását illetően a rekordkapcsolatok alkalmazása mellett voksolt. Az adatszerkezet előírásai az egyesület szakértői által kidolgozott szintaktikai ellenőrzés során is érvényesülnek. Ugyancsak a fenti szabványokra épült a duplumellenőrzés, amelynek mind az adatbázis inicializálásakor, mind a folyamatos feltöltés során működnie kell. Az adatbázishoz való külső kapcsolódás, az abban való keresés, illetve az adatok letöltése a Z39.50 protokollra, illetve a CCL szintaktikára kell hogy épüljön. Mindebből nem minden valósult, valósulhatott meg.

A központi adatbázis inicializálása megtörtént, az eddigiekben a Dataware Kft. kétszer építette fel a tesztadatbázist – több kevesebb sikerrel. A tagkönyvtárak közel kétmillió rekordot adtak át, s a duplumellenőrzés után a központi bibliográfiai adatbázisban közel 1,5 millió rekord található. Az első adatbázis inicializálásakor kiderült, hogy az előbb említett szabványokon alapuló szintaktikai ellenőrzés nem, illetve csak módosításokkal alkalmazható: túlságosan sok rekordot “ejtett” (nagyjából az összes rekord 15%-át). Ennek oka az volt, hogy a tagkönyvtárak rekordjaiban sok helyi értelmezés, helyi sajátosság található, amelyek nem voltak megfeleltethetők az ideális szerkezetnek. A tesztadatbázis jelenleg a következő címen érhető el: http://helka.iif.hu:8088/corvina/opac/wpac.cgi. Tekintettel arra, hogy a program még a fejlesztés és tesztelés időszakában van, az adatbázis nem mindig használható.

Az adatbázis az NIIF hathatós segítsége révén a SZTAKI egyik szerverén kapott helyett – ellenszolgáltatás nélkül. Ez nem feltétlenül a legszerencsésebb megoldás, de sem az egyesületnek nem volt, sem az OSZK-nak nincs pénze, sem személyzete saját szerver üzemeltetésére. Így azt mondhatjuk, hogy – a gyakori megakadások ellenére – még mindig ez a legjobb megoldás.

Az adatbázis belső adatformátuma a tenderben leírtak alapján a HUNMARC kellett volna hogy legyen, de ez az eddigiekben nem valósult meg. A jelenlegi belső adatszerkezet a USMARC-hoz áll közelebb: ez gondokat jelenthet a HUNMARC csereformátum maradéktalan használatában (sajnos azonban az egyesület ezt a megoldást akceptálta). A tagkönyvtáraknak különben a fele tud rekordokat adni HUNMARC formátumban, a másik fele USMARC formátumot használ. A központi rendszernek mindkét formátumban kell rekordokat fogadnia, illetve letöltésre szolgáltatnia. Jelentős problémát jelent, hogy a MOKKA előírta a rekordkapcsolatok kezelését. Az inicializálás során kiderült, hogy a sorozati művek esetében a rekordkapcsolatok nem kezelhetők. A többkötetes művek esetében egyrészt az jelent problémát, hogy csak két tagkönyvtár használ rekordkapcsolatokat (a többieknél az egy rekordban található kötetadatokat konvertálni kell), másrészt az, hogy a MOKKA központi adatbázisába bekerülő rekordok saját MOKKA-azonosítót kapnak, s így mintegy “elromlik” a rekordkapcsolatokban meglévő természetes kapcsolati elem.

Jelentős gondot okoz az is, hogy a tenderben előírtaknak megfelelően a besorolási rekordokat együtt kell mozgatni a bibliográfiai rekordokkal, amely megoldás például az azonos alakú nevek esetében problémás lehet. Különben a tagkönyvtáraknak csak mintegy a fele készít valódi besorolási rekordokat – így lehet, hogy fontosabb lenne egy önálló adatbázis építése a jónak elfogadott besorolási rekordokból. Ez lehetőséget nyújtana arra, hogy a könyvtárak az egyszer már feloldott, utalózott neveket felhasználhassák a katalogizálás során. Az ilyen jellegű koncepcionális változtatásokhoz azonban az egyesülettel való egyeztetés szükséges.

A közös katalogizálási funkciókat illetően viszonylag jó a helyzet: mind a bibliográfiai rekordok feltöltése, mind a letöltésük jól kidolgozott. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az eljárás teljességében megvalósult volna. A HUNMARC/USMARC és USMARC/HUNMARC konverzió megfelelően működik. A végleges tesztelés most van folyamatban. A feltöltő szoftvert ugyancsak most tesztelik a tagkönyvtárak.

A rendszer közös katalogizálási funkciója akkor valósul meg maradéktalanul, ha a központi adatbázis mellett egy jól konfigurált, a Z39.50v3-nak megfelelő Z-szerver működik, amely lehetővé teszi az adatbázis Z-klienssel való lekérdezését, illetve a rekordok letöltését. Várhatóan ez is elkészül a következő két hónap során.

A szállítóval (debis ITS Dataware Kft.) kötött szerződés értelmében a tagkönyvtárak mindegyike megkapja a Corvina-rendszer Javas OPAC modulját, amelynek segítségével kereshet a központi adatbázisokban, rendezheti a találati halmazokat, HUNMARC és USMARC formátumban letöltheti a rekordokat stb. Ugyanakkor a WebPAC felületen is biztosítani kell a lehető legteljesebb funkcionalitást. A dokumentáció átnézése után úgy vélem, hogy a MOKKA által megfogalmazott funkciók túlzottnak mondhatók egy webes felülettel kapcsolatban: nyilvánvaló, hogy a megvalósításnál ésszerű kompromisszumokat kell kötni.

A WebPAC lényegében elkészült, bár még nem minden funkció érhető el a fenti URL-en található felületen. A következők használhatók: egyszerű és összetett kulcsszavas keresés, böngésző keresés, CCL keresés; a találati halmazok megjelenítése egysoros, cédula, címkézett hosszú és HUNMARC-formátumban; a találati halmazok rendezése szerző, cím és a megjelenés éve szerint.

Igény lenne még a keresőkifejezés módosításának lehetőségére, a találati halmazok mentésére is, de tekintetbe véve a várható nagy forgalmat ez nem feltétlenül szerencsés megoldás. Ennél fontosabb, hogy a megjelenített rekordok esetében lehetőség legyen a státuszinformációk lekérdezésére a helyi adatbázisokban. A központi adatbázis oldalán ennek a lehetősége megvan, azonban nem minden lokális adatbázis tudja biztosítani a lekérdezhetőséget (pl. az OSZK Amicus esetében ehhez logininformáció is szükséges).

Annak ellenére, hogy még jó néhány hiányossága van a központi rendszer inicializálásának (pl. a besorolási rekordok és a rekordkapcsolatok kezelése), elmondhatjuk, hogy a MOKKA-projektnek jó esélye van a közeli megvalósulásra, az üzemelés megkezdésére. Természetesen ehhez még jó néhány feladatot meg kell oldani.

A technológiai problémák megoldásán túl én a legfontosabb feladatnak a tagkönyvtárak érdekeltségének a tisztázását, bizalmuk visszaállítását tekintem. Ennek jegyében a közeljövőben több figyelmet szeretnénk szentelni problémáik megoldására, a helyi közös katalogizálási funkciók megvalósításának megsegítésére.