napok óta rosszalkodik a gyomrom

mára kicsit jobb lett

gondoltam csinálok köménymaglevest

mikor betegségeimből lábadoztam

anyu mindig főzött s ha jólesett

az gyógyulásomat jelezte

kanalazgattam s eszembe jutott

ha tojást is csurgatott bele

rongyoslevesnek nevezte

a szegénységre gondoltam

nem a barnás-savanykás lében

mert a kanálnyi ecet kihagyhatatlan

szabálytalan darabkákban úszó tojásra

fiú létemre sose figyeltem

hogyan készíti a mindennapit

ahogy apám billegő járását hanghordozását se

régóta visszaérzem a szeretett ízeket ha főzök

s ha szólok néha megrettenek

honnan szólt apu

s járásom engem mint őt

éppúgy billeget

zárva az ajtóm

ritkán jön vendég

egyedül vagyok mint mesékben a vének

van hogy fölkapom a fejem

szent ég megint magammal beszélek

mintha örökké valakikkel lennék

keverem a rántást

anyu megszórja köménnyel

hallom a csoszogást

apu lépdel

megterítek

az asztal másik felére nézek

hozok még egy tányért

hogy is felejthetnélek ki téged