 |
 |
|
R. Várkonyi Ágnes MÚZEUM (részlet) "Mi a múzeum"? - kérdezte egy diák 1847-ben, amikor a klasszicista Nemzeti Múzeum éppen hogy kibontakozott az építőállványzat erdejéből. Mi a múzeum? - kérdezzük ma, amikor szemünk előtt vált muzeális tárggyá áttekinthetetlen szörnyűségeivel a 20. század. Mi volt az eszme, amit kétszáz évvel ezelőtt megtestesített? S mi a múzeum gondolata napjainkban, a 21. század elején, amikor a rombolás, a diktatúrák, a jóvátehetetlenség emlékeivel élünk, és előre tekintünk a virtualitásba? Gondos munkák foglalják össze a Nemzeti Múzeum történetét, de erre nem adnak választ. Sok mindent kellett tisztázniuk. Az alapítás elhúzódott. Majdnem fél évszázad telt el a császári engedéllyel megerősített alapítólevél és a méltó otthon felavatása között. A Múzeum viták tüzében épült. Kérdések ostromolják ma is. Mit alapított Széchényi Ferenc? Könyvtárat vagy Múzeumot? Ki az alapító? Széchényi vagy József nádor? Mikor jött valójában létre? 1802 vagy 1808 az alapítás éve? Mi végre született? "A nemzeti mívelődésre és díszére...", ahogy az 1832/36. évi országgyűlés 37. törvénycikkében olvasható? Bejárata fölött a timpanonban a tudományok és művészetek allegóriája, s a Duna és a Tisza, a víz megújító antik szimbóluma szerint egyetemes értékrendet fejez ki? Kortalanul? A múzeum európai gondolat. A múzeumok az emberiség közös kulturális alkotásai. De a Magyar Nemzeti Múzeum kimaradt az egyetemes művelődés-történetekből. Mint tárgyakat szolgáltató intézményt előkelő helyen jegyzik a világ kiállításainak katalógusai. Eszméje, tartalmi értéke, a megalkotásában kifejeződő szellemi teljesítmény mégis mintha kiesett volna Európa történelméből. Több mint megrendítő tény, kultúránk értékvesztésének botrányos bizonysága, hogy a különböző, a Magyarország történetét, vagy a magyar művelődés történetét összefoglaló munkák alig, rosszul vagy egyáltalán nem emlékeznek meg róla. A múzeum gondolata pedig lényegében feltérképezetlen területe a magyar történelemnek. A FOGALOM VÁLTOZATAI A "múzeum" ("museion", "museum", "musée", "museo") fogalma Magyarországon a 18. század közepe tájától használatos. Mai ismereteink szerint magyar szövegben 1730-1740 között tűnik fel először: nagyenyedi professzorok lakásán inventáriumban és a könyvespolcot ácsoló asztalos számlájában olvasható: "Múzoum", a "Múzoumába tékája", a "Múzoum fenyőfa ajtaja a grádicsról nyílik." 1752: "Muzeumában solare microscopiumot láttunk", 1777-ben Benkő József írja: "Teleki József ,Muzeum Animalium'-ában olyasmi látható, ami Erdélyben azelőtt soha." A nagyenyedi kollégiumban "Raritarium et Naturalium Muzeum"-ot tartottak nyilván. A kolozsvári unitárius kollégiumban "Physicum Muzeumot" alakítottak ki. 1788-ban Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid Magyar Múzeum címmel indít folyóiratot Kassán (1788-1792), Döbrentei Gábor szerkesztésében 1813-ban megjelenik Kolozsvárott az Erdélyi Muzéum. Ezek szerint a "múzeum" lehetett dolgozószoba, tanulóhely, Studienzimmer, könyvtár, szertár. Lehetett iskola magasabb képzésre, lehetett különleges természeti tárgyak gyűjteménye. S lehet, amint a két irodalmi folyóirat visszautal antik jelentésére, a múzsák otthona, a múzsáknak szentelt hely, vagyis a költészet, az irodalom műhelye. 1753-ban létrejön a British Múzeum, s a múzeum elnyeri intézmény jelentését. Amint Kasselban az első múzeum céljára emelt épületben elhelyezik a Museum Fridericanumot, a múzeum fogalma az épülettel is azonos lesz. Mai jelentésében 1683-ban már feltűnik Angliában, s a 18. század végén egyértelmű: művészi, kulturális, történelmi, vagy tudományos jelentőségű, érdekű tárgyak, alkotások gyűjtő, őrző és kiállító helye. De vajon Magyarországon a fogalom és a tartalom mikor és hogyan kapcsolódott össze? Minek szólt az 1793-ban Magyarországon járt Robert Townson angol mineralógus elismerése, hogy "dícséri a múzeumokat." |