KÁLÓCZY KATALIN
SÍR A SZEMEM S KACAG A SZÁM
A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok 2006. évi rendezvénysorozata Lendván
Augusztus 24-27.
Tele van Érsek Csaba Sándor dalával a megnyitón a kiállító-terem. Erős, zengő, telt hangja a gazdag moldvai dallamokat kiválóan megszólaltató hangszer, sodródunk vidámságával, bánatával arra, amerre csak akarja a négy együtt töltött nap során. S ha még csak ez lenne az egyetlen olyan hullám, amely felkap bennünket, és viszi érzelmeinket a sírástól a nevetésig, a szelíd szépségektől a mély megrendülésig!
Nyár végi rendezvény akad jó pár. A muravidéki Lendva városának kettő is jutott augusztus búcsúzóján: Lendva Város Napja és a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. Mi, erdélyiek, felvidékiek, vajdaságiak, kárpátaljaiak, drávaszögiek, muravidékiek, burgenlandiak és magyarországiak az utóbbi hagyományos programsorozatra érkeztünk a szőlősoros domboldalairól is híres városba. Közismert az már festményekről és művészi fotókról is, de azért újra elnémulunk a Szentháromság templomhoz fölérve, amikor elibénk tárulnak a szabálytalanul szabályosan ívelő sorok.
Otthonra leltünk a városban és környékén: fönt a hegy tetején, a Makovecz Imre tervezte különleges színházteremben, a lendvai várkastélyban, a dobronaki művelődési házban, de ahova mindig visszavágyódtunk és visszataláltunk, az a Bánffy Központ, Lendva Fő utcáján. Adódott ez a szervezők elképzeléseiből, az időjárás szeszélyéből és a magunk akaratából is. A Kepe Lili igazgató asszony megálmodta belső térben “békebeli” fotográfiák és berendezés, a könyvek (magyar könyvesbolt) közelsége, a nem tolakodó, de igényes vendéglátóhely és internetszolgáltatás hívogatott. S mindannyiunknak emlékezetes marad az a kis belső udvar, ahol ragyogó napsütésben, a szokatlanul kényelmes fonott székeken ülve, lassan hömpölygő beszélgetések folytak két program között, vagy éppen a kolozsvári Zurboló együttes magával ragadó táncát élvezhettük.
A programsorozat a 90-es évek első felében indult a budai Várban, majd három évvel ezelőtt a szervezők új elképzelés szerint “vándoroltatni” kezdték a kulturális napokat. Komárom és Szabadka után 2006-ban Muravidék adott otthont a kulturális “vásárnak”, a hagyományos és új értékeket felvonultató “kirakodásnak”. Ebben az évben is volt újítás, amelyet igazolva látunk. Korábban minden régió – az egy közös kultúra helyi színeit, megoldásait fölmutatandó - azonos műsorral készült. A kiállítások közös téma köré szerveződtek, a néptáncosok egyazon népszokáshoz kötődő helyi táncaikat mutatták be stb. A szervezők ezúttal föloldották ezt a kötelezettséget: minden régió helyi teljesítményének színe-javát hozta-hozhatta el, tekintet nélkül a műfajokra, a kulturális tevékenység/produktum fajtájára. Határt csak a közösen létrehozandó műsorsorozat rendezvényi szabályai és az utaztatás okozta anyagiak szabtak. Hogy mi is kerekedett ki ebből?
Hallatlan sokszínűség. Magas színvonal. Érzelmeink és gondolataink hullámverése. A múltba fordulás és a nemzeti önismeret hangja. Művészi eszközökkel megfogalmazott morális figyelmeztetések a magyarság számára. Lelkiismeret-ébresztés és szintetizálásban föloldó megbékélés. A jelen: kiváló szatíra önmagunkról, a politikai korlátokról és saját tehetetlenségünkről. Magyar kultúránk egyetemes vonulatai kulturális termésünkben: hagyományosak és újak. Jövőnk, közös felelősségünk: az öröm és a tudás továbbadása. De miért is kell összefoglalni?
Láttuk a hetési hímző hagyomány napjainkban elkészített darabjait a várkastélyban, Nemes Fekete Edit vajdasági művész kerámiáit a volt zsinagógában, Petrik László drávaszögi festőművész olajfestményeit és akvarelljeit a Bánffy Központ kis szalonjában, Léphaft Pál szellemes karikatúráit a dobronaki művelődési házban és a Kárpát-medencei magyar könyvtermés gazdag kínálatát a könyvesboltban.
Végignéztük a vajdasági magyar filmes műhely dokumentum-játékfilmjeit (Vicsek Károly, Siflis Zoltán rendezők), köztük az 1956-os délvidéki történetről szólót. Pódiumi műfajok vittek a magyar líra és a megzenésített versek világába: a nagyszerű kárpátaljai Credo együttes (vezetője Ivaskovics József), Csörgits József írásai, a fiatal eszéki próza- és versmondók és a felvidéki Bárdos Ágnes előadóművész révén, akinek műsora, a Halotti beszéd című, első magyar szövegemlékünktől kortárs magyar szerzőkig terjedt.
Fergeteges nevetést váltott ki az újvidéki Telepi Rádió (Léphaft Pál, Hajnermann Péter, Klemm József) politikai kabaréműsora, s nagy sikere volt a felvidéki Szevasz Színháznak Az elveszett paradicsom nyomában c. előadásával (Tóth Rita, Gál Tamás színészek, Gágyor Péter rendező). Ugyanők a helyi gyermekközönségnek is kedveskedtek a Mátyás király bolondja c. darabbal.
S végül, de egyáltalán nem utolsósorban: a magyar népzene és néptánc megjelenítői és megszólaltatói, a kivétel nélkül fiatalok, pörgő ritmust, pontos ének- és tánctudást, életkedvet, átélt örömet adtak alkalmi közönségünknek: a Burgenlandi Néptáncegyüttes, a kolozsvári Zurboló Néptáncegyüttes, Varga Katalin kárpátaljai és Érsek Csaba Sándor gyímesi népdalénekes. Énekeltek nekünk a helyi műkedvelők is: a Felsőlakosi Asszonykör és a Dobronaki Nótázók.
A rendezvénysorozatnak voltak rituális és fontos, nem művészi epizódjai is. Részt vettünk a vasárnapi szentmisén és megkoszorúztuk Szent István király szobrát. Tanácskoztunk is égető gondjainkról: a magyar támogatáspolitika átalakulásáról, a várható szakmai és anyagi lehetőségekről, a regionális igényekről, az európai uniós beágyazottságról. Elkészült a közös gondok, gondolatok foglalata is, amely várhatóan eljut az új támogatási szerkezet kialakítóihoz, szakpolitikusaihoz.
A rendezvénysorozat fő támogatói a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium és a szlovén Kulturális Minisztérium voltak. További támogatók a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Lendva Község Önkormányzata, a Muravidéki Magyar Rádió, a Szlovén RTV Műsorok Magyar Szerkesztősége, a Népújság c. hetilap szerkesztősége, a lendvai Lipa szálloda és Dobronak Község Magyar Nemzeti Önkormányzati Közössége.
A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok fő szervezője a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet volt, élén Göncz László igazgató úrral, akinek a magas színvonalú szervezettség és a mindent átjáró vendégszeretet köszönhető. S köréje gondoljuk azt a hölgykoszorút – munkatársait - is, akik a megvalósításban neki és nekünk segédkeztek. A programsorozat regionális részeinek megszervezését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Csemadok Országos Választmánya, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Horvátországi Magyarok Szövetsége és a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület végezte el, a magyarországi feladatokat pedig A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia oldotta meg.
Ahogyan Érsek Csabától és “feleségétől” (az általa készített hangszerét, az ütőgordont nevezi így az énekes-mesemondó) vagy a Zurbolótól követeltük ki tapssal az ismétlést, úgy kérjük most a folytatást az EMKÉ-től: jövőre legyünk újra együtt otthon, ez alkalommal Erdélyben.
ZÁRÓNYILATKOZAT
A Muravidéken, Alsólendván került sor 2006. augusztus 24-27-én a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatra, a határon túli magyar közösségek egyik kiemelkedő kulturális seregszemléjére. A korábbi évektől eltérően ezúttal valamennyi régió képviseltette magát, és a határon túli művészek és műkedvelő csoportok színvonalas műsoraikkal tették gazdaggá, emlékezetessé a rendezvényt. A programok a különböző magyar tájegységek kulturális sokszínűségét és a nemzet elvitathatatlan együvé tartozását tükrözték. A gazdag műsorkínálat mellett a határon túli magyar kulturális csúcsszervezetek és intézmények vezetői a nemzeti kultúra, valamint a határon túli magyar közösségek és az anyaország közötti viszonyrendszerről cseréltek eszmét. “Közfelkiáltással” olyan állásfoglalás született, hogy az alábbi álláspontok és kérések jussanak el Magyarország kormányához, illetve az illetékes kormányzati szervekhez, valamint a politikai pártok és a nemzeti kulturális intézmények vezetőihez.
1 Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről.
2. Az illetékes magyar állami szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti és kulturális jogainak tényleges megvalósulására.
3. A Magyarország határain túl élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a szakintézményekkel karöltve lehet elérni.
4. Az illetékes magyarországi állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához.
5. Létfontosságú követelmény, hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele. Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése, támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények, alapítványok révén valósuljon meg.
6. Az adott helyzetben rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását élvezzék.
Alsólendva, 2006. augusztus 27.
Csemadok – Görföl Jenő, főtitkár
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Dáné Tibor Kálmán, ügyvezető elnök
Horvátországi Magyarok Szövetsége – Csörgits József
Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége – Dupka György, elnök
Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva – Göncz László, igazgató
Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Dudás Károly, elnök