Vissza

KERESZTESI JÓZSEF

NYITOTTSÁG, ÉRDEKLŐDÉS EGÉSZ ÉLETEN ÁT

10 éves népfőiskolai gyakorlat és tapasztalat Tatáról a felnőttképzés területén

 

A népfőiskola mint intézmény, mint szervezeti forma eléggé ismert a népművelés-közművelődés szakma területén dolgozók körében, hiszen az elmúlt 100 évben sokféle kezdeményezés volt, és sajnos maradt félbe hazánkban.

Úgy gondolom, hogy ennek ellenére érdemes felidézni a kezdeti időszakot. Amikor Dániában megszületett a népfőiskola eszméje Grundtvig püspök gondolatai nyomán –  a XIX. sz. közepén –  a társadalom polgári átalakítása volt a feladat, s ehhez a feladathoz keresett Grundtvig és a hozzá kapcsolódó szellemi kör eszközt, formát, s ez az új forma lett a népfőiskola, amely  nagy gyorsasággal terjedt el a skandináv államokban az első időszakban, majd jutott el más országokba, köztük hazánkba is a XX. sz. elején.

A népfőiskola egyik célja volt alakulásakor, hogy a parasztságot új ismeretekhez juttassa, a másik célja viszont a helyi társadalom életében való aktív részvétel segítése, az erre való felkészítés volt, amit egyszerűen a demokrácia gyakorlásának, a demokrácia működtetésének is nevezhetünk.

Az előzőekben jelzett célok és problémák Magyarországon is aktuális problémaként jelentkeztek a II. világháborúig, sajnos a demokrácia kérdése később is. Hazánkban főleg az egyházak ismerték fel és kezdeményezték, segítették a népfőiskolák szervezését, működését. A II. világháború után ez a folyamat – a közismert történelmi körülmények okán – megszakadt, a szerves folytatásra csak a rendszerváltást követő időszakban nyílt lehetőség.

 

Népfőiskola Tatán is működött 1940-1944 között, amely a dán mintát követve bentlakásos formában indult el. A népfőiskola gondolatát Márkus Jenő tiszteletes vetette fel, és ezzel a gondolattal nagyon egyetértett, és a gyakorlati megvalósításban meghatározó szerepet töltött be Magyary Zoltán közigazgatás-tudós, aki munkacsoportjával az előző években végzett – egy ma is mintának tekinthető tudományos vizsgálatot[1] – a Tatai Járás településein. A vizsgálat feltárt sok problémát, megoldandó feladatot, s ezért jutott Magyary és csoportja arra a felismerésre, hogy a változásokhoz nem elég a szakmai javaslat és elképzelés, szükség van olyan felkészült helyi polgárokra, akik maguk is részesei lesznek a változás elindításának és megvalósításának. A tatai népfőiskola arról is nevezetes, hogy nem kapcsolódott egyik felekezethez sem, amint az emléktáblán megfogalmazták: „Hazánk első állami népfőiskolája” működött az egyik régi malom épületből kialakított turista jellegű szálláshelyen[2].

 

Így tehát ez a tény is motivált bennünket, amikor a rendszerváltás megtörtént. Ebben az időben már országosan egyre több szó esett a népfőiskolákról, arról, hogy a népfőiskolának ma is fontos szerepe lehetne a közéleti felkészítésben, az új ismeretek átadásában. Nem véletlen tehát, hogy 1989 után szép számmal alakultak újra a régiek, vagy teljesen új kezdeményezésként jöttek létre a népfőiskolák, mint civil szervezetek. Komárom-Esztergom megyében is ez a folyamat játszódott le. Létrejött a népfőiskola Ácsteszéren, Ácson, Esztergomban, Szőny-ben, Tatabányán és Oroszlányban. Szerettük volna Tatán mi is létrehozni ebben az időszakban a népfőiskolát, de csak kicsit később – 1995-ben sikerült.

 

A megalakuláskor 22 fő csatlakozott a társaság tagjaként hozzánk, tiszteletbeli elnökként megválasztottuk dr. Kiss Istvánt, aki Magyary vezető munkatársaként vett részt az előzőekben említett vizsgálatban – később Magyary emlékének ápolásában is aktívan közreműködött –, vezető szerepe volt az akkori szociális program elindításában és szervezésében. Kiss István születésének 100 évfordulójáról is megemlékeztünk az idei Magyary konferencia keretében.

Egyik érdekessége még az alakulásnak, hogy az első népfőiskola születésével összefüggésben említett Márkus Jenő tiszteletes fia – dr. Márkus Mihály, később a Dunántúli Kerület püspöke – vállalta az elnöki tisztséget, amelyet 10 éven keresztül ellátott, jelenleg ő a tiszteletbeli elnökünk. A másik különlegesség, hogy a régi népfőiskolai tagok közül a naszályi Rabi Istvánt vettük fel elsőnek a tiszteletbeli tagok sorába.

 

A tevékenység megkezdése nem volt egyszerű feladat, mivel a tagdíjon kívül más bevétel nem állt rendelkezésünkre, így az első pályázati támogatásig nem volt lehetőségünk programok szervezésre. Az első tanfolyamunkat, melyet a tatai és kistérségi települések önkormányzati képviselőinek szántunk, 1996 első félévében sikerült megszervezni a „Demokratikus helyi közigazgatásért” elnevezésű nemzetközi alapítvány támogatásával.

Számunkra is meglepetést okozott, hogy milyen nagy érdeklődés nyilvánult meg a program iránt, előzetesen több mint 60 fő jelezte részvételi szándékát, amelynek helyszíne a Jávorka S. Mezőgazdasági Szakközépiskola volt. (Ekkor még/már az volt a „rend” a Magyary Zoltán nevét viselő művelődési házban, hogy bérleti díjért vehettük volna igénybe.) Az ünnepélyes megnyitón jelen volt dr. Kis István, aki gondolatait is megfogalmazta ebből az alkalomból, majd dr. Verebélyi Imre a közigazgatási korszerűsítés kormánybiztosa, a Magyar Közigazgatástudományi Intézet[3] akkori igazgatója tartotta az első előadást.

 

A közigazgatási-önkormányzati területtel a szoros kapcsolat – Magyary Zoltán tevékenysége miatt – később is jellemezte munkánkat. A következő évben (1997) szerveztük meg az első bentlakásos tanfolyamunkat (5 napos) a cigány kisebbségi önkormányzati képviselőknek, amelyet a későbbiekben több is követett Az önkormányzati munkát volt hivatott segíteni a környezetvédelmi sorozatunk, az Európai Unió működéséről és az ezzel összefüggő várható változásokról szóló tanfolyamunk. 2005-ben a megye minden kistérségében megszerveztük azt a szakmai fórumot, amely az akkor még tervként létező közigazgatási átalakításokról adott információkat, s tette lehetővé, hogy a települések önkormányzati képviselői feltegyék kérdéseiket, elmondhassák véleményüket.

 

Természetesen nemcsak a közigazgatási-önkormányzati témákkal fogalakoztunk. Nemcsak önkormányzati nézőpontból mutattuk be a megye természetvédelmi értékeit, majd később a kistérség településeinek hagyományait és helytörténeti emlékeit, de volt sorozatunk a biogazdálkodásról, a falusi turizmusról is.

2001-től kezdve évente szervezzük meg az alapfokú számítógép-kezelői tanfolyamokat, 2000-ben indult el a magyar történelmet kronologikusan feldolgozó sorozatunk, amely most érkezett a befejező szakaszához. 2002-ben kezdtük el az egészségügyi ismeretterjesztést, amelynek érdekessége volt, hogy a megye hét községében is szerveztünk akkor tanfolyamokat a pályázati támogatás révén. A városban azóta is folyamatosan szervezzük egészségügyi sorozatunkat.

Törekvésünk, hogy a pályázati lehetőségeket is figyelembe véve bővítsük a választékot, a tanfolyami témák körét. Így indítottunk, pl. nyelvtanfolyamot, ECDL Start tanfolyamot, nemrég indult el a „Mindentudás” sorozatunk, vagy a „Hely szelleme” elnevezésű programunk.

 

Szakmai-módszertani szempontból a programok szervezése-előkészítése során arra törekedtünk, hogy a témák egymásra épüljenek, azonos időpontokban (hetente, kéthetente) szervezzük őket, és olyan időtartamot (25-30 órát) fogjanak át, amely alkalmas az alapos tájékozódásra, az elmélyült ismerkedésre a területtel. De vannak olyan tematikák, mint a számítógép-kezelői, amely 50 órás, vagy a nyelvtanfolyamok, amelyek 60 óra tanulási lehetőséget biztosítottak. Az előadóinkat arra kérjük, hogy ahol erre a téma lehetőséget ad, illusztrálják az előadást, ajánljanak olvasni valót azoknak, akik szeretnének alaposabban tájékozódni. Az előadásokat követően mindig lehetőség van a kérdések vagy vélemények megfogalmazására a hallgatóságnak, de az is hagyomány, hogy a tanfolyam végén írásban is kérjük a hallgatóság véleményét a sorozattal kapcsolatban az előadókról és a következő időszak tematikájáról. A tanfolyamot elvégzőknek vagy a rendszeres látogatóknak a program befejezésekor oklevelet adunk. A programok zárásaként lehetőség szerint megszervezzük a „Látó-utat”, amelynek az a célja, hogy a témakörhöz kapcsolható látnivalókat, emlékeket bemutassuk a hallgatóságnak. Ezen a területen a történelmi témákhoz tartozó múzeumi emlékek és építészeti értékek meglátogatását nagy érdeklődés fogadja, igénylik a hallgatók az ilyen jellegű kiegészítő programokat.

A tanfolyamok előadóinak, vezetőinek kiválasztásánál, arra törekszünk, hogy a szakterület elismert képviselője legyen, ez nem zárja ki, hogy a helyi szakembereket bevonjuk előadóként, de ha lehetőség van rá, akkor igyekszünk azokat a kutatókat, egyetemi előadókat felkérni, akik magas szinten művelik szakterületüket. Az elmúlt tíz év alatt a népfőiskola programjain előadók, közreműködők száma meghaladta a 200 főt, köztük számos egyetemi tanár, akadémikus. Nagy sikere volt, pl. Hámori József előadásának, Csányi Vilmos etológusnak, vagy Tulassay Tivadarnak a SOTE rektorának, hogy a közelmúlt példáit említsük, de az MTA Történettudományi Intézetéből is számosan tartottak előadást, vagy segítettek – ebben számíthattunk Szász Zoltán vagy Katona Tamás közreműködésére is – a témakör legjobb ismerőjét elérni a magyar történelem témáihoz.

A programok megvalósításához a szakmai feltételek mellett a pénzügyiek a legfontosabbak. Ez gyakran nehezebb ügy, mint a szakmai vagy technikai feltételek létrehozása. Ma, aki hasonló területen dolgozik, az tudja, hogy az ide vonatkozó varázsige a PÁLYÁZAT.

Az elmúlt években volt módunk megismerni a pályázatírás „rejtelmeit”, amint tevékenységünk néhány jellemzője ezt érzékelteti, nem is sikertelenül. Ennek ellenére – főleg az utóbbi évek tapasztalatai ezt igazolják, hogy – csak akkor lehet biztonságosabb, stabilabb a működésünk, ha növelni tudjuk saját bevételeinket. A városban való eredményes működésünk révén sikerült elérni, hogy az önkormányzattal közművelődési megállapodást kötöttünk már néhány éve. Az összeg nem nagy (300 eFt), de ennek ellenére fontos szerepe van a népfőiskola működtetésében, mert ez nem függ személyes tényezőktől. Nagy reményeket fűztünk az NCA elindulásához, sajnos nem tudja betölteni az előbbiekben hiányolt biztonságos működtetés igényét, mivel a „működési” támogatás érdekes módon továbbra is csak a második félévben jut el a szervezetekhez, s akkor sem a teljes összeg! A másik súlyos gond – tudomásunk szerint más civil szervezeteknek is – az utófinanszírozás, illetve az elszámolásokkal kapcsolatos túlzó adminisztratív követelmények, vagy az a nem ritka állapot, amikor a hatósági jelleggel működő szervezet egyoldalúan megváltoztatja a szerződés feltételeit, nem tartja be a saját maga által vállalt feltételeket. Ennek következményeként történt meg eddigi tevékenységünk során először, hogy az APEH inkasszót nyújtott be számlánkra, mivel nem tudtuk a befizetési kötelezettséget határidőre teljesíteni. Az előző mondatokban megfogalmazottakat „igazolja” az a tény, hogy a problémánkat jeleztük az illetékes Irányító Hatóságnak, de válaszra sem méltattak bennünket. (HEFOP pályázatról van szó.)

 

A jelzett nehézségek után felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy akkor hogyan képes mégis folyamatos és intenzív munkát végezni a népfőiskola? A válasz nagyon egyszerű: nehezen és kemény, sok önkéntes munkával, amelyből az elnökség és a tagság is kiveszi a részét. A szakmai munkánk minőségét, szakmai színvonalának elismerését jelzi, hogy 2002-ben az Országos Közoktatási és Vizsgaközpont regionális irodája nyilvántartásba vette népfőiskolánkat, majd a következő évben sikerült a „hivatásos” felnőttképzési szervezetek részére előírt akkreditáció követelményeit is teljesíteni.

A személyi feltételek megteremtését az önkéntes munka mellett a megyei munkaügyi központ évek óta segíti, mivel lehetőséget kaptunk pályakezdők alkalmazására. Jelenleg két fő segíti az adminisztrációs és szervezőmunkát. Az állandó munkatársak alkalmazása felvetette az önálló iroda kialakításának igényét, amit bérleti formában sikerült megoldani. A rendszeres és széles körű szakmai tevékenység miatt felvetődött az önálló oktatási helyiség létrehozásának szükségessége. E kérdésben megtörtént az első lépés, az önkormányzat kedvezményes bérlettel rendelkezésünkre bocsátott egy mintegy 80 m2-es helyiséget, felújítási kötelezettséggel. (Sajnos az erre vonatkozó pályázataink eddig nem voltak sikeresek.)

A szakmai munkánk eredményeinek vannak más, külső feltételei is. Ezek között nagyon meghatározónak tartjuk a partneri kapcsolatokat, az együttműködési szándékot minden olyan szervezettel, amely hajlandó ilyen irányú kapcsolatra. Az együttműködő partnerek száma ma már meghaladja a húszat. Természetesen ezek között volt olyan, amely csak egy akcióra szólt, mint pl. Héregen a Magyary emlékhely kialakítása[4], de számos olyan együttműködés született, amely meghatározó a működés feltételeit illetően. Ezek közé tartozik a Jávorka S. Mezőgazdasági Szakközépiskola. Az utóbbi években előtérbe került a pályázati partnerség gyakorlata, ahol a már hivatkozott HEFOP pályázatban a tatai Help Kht. partnereként vállaltuk a képzési programok megszervezését. A nehézségek, a pénzügyi akadályok ellenére nagy jelentőségű tapasztalatokat szereztünk, mivel először szerveztünk OKJ-s (államilag elismert bizonyítványt adó) képzési programot, miután lezárult a képzés, megállapíthatjuk, hogy eredményesen. A képzés keretében 7 fő szerzett kerti munkás szakképzettséget, 13 fő szociális gondozó és ápoló képesítést. (Itt természetesen további partnerekkel kerültünk kapcsolatba, amely szervezetek – kórházak, szociális intézmények – nagy segítséget jelentettek a képzés sikeres megszervezésében, a szakmai feltételek megteremtésében.)

A partneri együttműködés területén örvendetes változás történt a tatai Városi Művelődési Központ és a népfőiskola között. Az új vezetés fontosnak tartja a civil szervezetekkel való együttműködést, szakmai segítséget is adnak munkánkhoz. Erre nagyon jó példa, hogy programjaink rendszeresen bekerülnek az általuk kiadott havi műsorfüzetbe, szórólapjainkat szívesen terjesztik. Ez a pozitív változás megalapozta, hogy más szinten is keressük az együttműködést, így került sor az idén rendhagyó módon márciusban megrendezésre kerülő „Művelődés Hete” közös megszervezésére, a sikeres pályázat elkészítésére.

 

Itt tart jelenleg a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság a megkezdett úton. A sok nehézség ellenére elnökségünk komolyan foglalkozik azzal az elképzeléssel, hogy létrehozzon, kialakítson egy bentlakásos népfőiskolát a város közelében. Ez újabb időszak kezdetét jelenti, ha sikerül, amikor már a fiataloknak kell átvenni a stafétabotot, hogy folytassák – most már intézményes keretek között – a népfőiskolai tanfolyamok szervezésének szép és nemes feladatát.

 

 

A Népfőiskola fontosabb nyilvántartási adatai

 

Név:           MAGYARY ZOLTÁN

 NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG

Székhely:                2890 Tata, Új út 19.

Levelezési cím:        2890 Tata, Erzsébet királyné tér 13.

E-mail:                    nepfoiskola@etata.hu

Honlap:                   www.magyaryz.hu

Telefon:                   34/482-409

Mobil:                     06-30/290-20-62

 

Alakulás éve: 1995

TEÁOR: 8042

Bírósági nyilvántartási szám: 1008

Bírósági nyilvántartásba vétel száma: PK 60. 088/1995/4

Adószám: 18604166-1-11

Számlaszám: OTP TATAI FIÓK 11740047-20122267

TB nyilvántartási szám: 97393711

Statisztikai szám: 18604166-9133-529-11

Törzsszám: 18604166

Szakágazat (szakma kód): 9199

Gazdálkodási forma: 529

Megyei kód: 11

ÁFSZ nyilvántartási szám: 11-0199-04

Intézmény akkreditációs lajstromszáma: 0471

Közhasznúsági besorolása: közhasznú, 1998., Pk.60.088/1995/11

Tiszteletbeli elnök: dr. Márkus Mihály

Elnök: Gyüszi László

Taglétszáma: 70 fő

 

Mellékletek

 

VÉLEMÉNY*

A MAGYARY ZOLTÁN NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG

EGÉSZSÉGÜGYI SOROZATÁRÓL

2005. szeptember 28 - 2006. április 26.

 

  1. Melyik téma vagy témakör volt az Ön számára a legfontosabb?
  2. Ki(k) volt(ak) Ön szerint a legjobb előadók?
  3. Milyen témát vagy témákat hiányolt a sorozatból?

4.      Milyen témával, foglalkozzon a Népfőiskola a következő képzési programja?

5.      A szervezéssel kapcsolatos véleménye, észrevétele, javaslata?

6.      Az összegzett véleménye a képzési programról:

7.      Egyéb vélemény, javaslat:

*az aláírás nem kötelező                                            

                                   aláírás

 

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet!

 

 

 

A

MAGYARY ZOLTÁN NÉPFŐISKOLAI TÁRSASÁG

- Tata, Erzsébet királyné tér 13. -

ÁFSZ nyilvántartási szám: 11-0199-04, intézmény akkreditációs lajstromszáma: 0471

 

ELNÖKSÉGE TANÚSÍTJA, HOGY

 

TAKÁCS PAULA

- Tata, Somogyi u. 18. -

rendszeres látogatója volt

 

a 2005. szeptember 28-ától

2006. április 26-áig tartó

EGÉSZSÉGÜGYI SOROZAT

című tanfolyamnak.

 

 

Tata, 2006. április 26.                                                                    Gyüszi László elnök


 



[1] A közigazgatás és az emberek, Bp., 1936.

[2] A volt Malom Szálló, ma Arnold Hotel (Erzsébet királyné tér).

[3] A Magyar Közigazgatástudományi Intézet alapítója Magyary Zoltán volt.

[4] Ebben a Komárom-Esztergom megyei községben halt meg feleségével együtt Magyary Zoltán, a háború utolsó heteiben.