ANDOCS ARANKA

Wlassics Gyula-díjas

 

Az alföldi tanyavilágtól ölelt Kecskemét szülötte Bács-Kiskun megyei lelkes munkáját követően, a híres kajszibarackot termő homoki vidékről a szőlőjéről, boráról is nevezetes, hajdani vulkánok szomszédságában található, Balaton-parti nagyközségbe, Zánkára kerülvén hamarosan egyfajta közösségi-kulturális csodát teremtett.

 

Néhány éves kultúra- és közösségszervező munkájával – elődeihez híven újfent bizonyította, hogy miként a gyümölcsfák és a szőlők hamarabb termőre fordulhatnak, akként az emberfők is gyorsabban gyarapodhatnak, ha a művelőjük nap mint nap hozzáértően, szeretettel fáradozik azon, hogy jól érezzék magukat.

Nem véletlen, hogy megyejárásaink, rendezvényszervezéseink, tanácskozásaink, szakmai találkozóink közben közte és intézményünk, a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet között olyan együttműködés teremtődött, amely a szakmai elmélyültséget ötvözte az emberi bensőségességgel.

Mindez arra késztetett bennünket, hogy erre a rangos díjra javasoljuk Andocs Arankát.

Örömmel tölt el bennünket, hogy ez éppen az idén járt sikerrel, amikor születése kerek évfordulóját is ünnepelhette.

*

 

Andocs Aranka 30 éve folyamatosan tevékenykedik a közművelődés területén. Zánkai letelepedése és lelkes népművelői munkája nyomán megélénkült a település közösségi élete, kitárult a művelődési lehetőségek ajtaja, kreatív és korszerű gondolkodásmódjának, szemléletének köszönhetően olyan, a térségre és a település hagyományaira épülő nyári szórakoztató rendezvényeket honosított meg, amelyek növelték a település idegenforgalmi kínálatát, turisztikai vonzerejét.

 

Andocs Aranka 1956-ban született Kecskeméten. Általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte.

1977-ben könyvtárosi szakképzettséget szerzett, de szociális érzékenysége, a népművelés iránti elkötelezettsége egyre felerősödve benne, 1995-ben középfokú népművelői tanulmányokat folytatott, majd 1998-ban főiskolai diplomával gazdagodott képesítése. Saját példájával igazodik az „egész életen át tartó tanulás” időszerű elváráshoz. Ennek szellemében szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem művelődésszervező és andragógia szakán.

Andocs Aranka könyvtárosként, majd megyei közművelődési főelőadóként Bács-Kiskun megyében kezdett dolgozni, majd családi okok miatt Veszprém megyében, Zánkán talált új és végleges otthont magának.

Megnyerő, életvidám, energikus és kiemelkedő szociális intelligenciájú egyéniségének köszönhetően hamarosan a falu egyik fontos közösségszervező, véleményformáló, művelődésszervező személyiségévé vált, így korábbi népművelői tevékenységének köszönhetően 2003-tól a zánkai Művelődési Ház kinevezett igazgatója.

Népművelői hivatásának egyik fontos vezérlő elve a nemzeti identitás, illetve a lakosságnak a szűkebb környezetükhöz való kötődésének megteremtése, az egészséges lokálpatriotizmus megteremtése a megtermékenyítő múlt emlékeinek feltárásával, gyűjtésével és közzétételével, a lakosság aktív közreműködésével.

Ennek a tevékenységnek néhány kiragadott példája:

– Az országos „Ki tud többet Hazánkról” című felmenő rendszerű országos vetélkedő kidolgozása, szervezése, lebonyolítása (1988)

– Zánka településtörténetének megírása (1998)

– „Zánkai Honismereti Tár” című kiadványsorozat (in. a Szellem napvilága, mely Zánka művelődéstörténetét dolgozza fel)

– A Honismereti kör működtetése, melynek alapító tagja

– A Tájház bővítése és idegenforgalmi célzatú hasznosítása.

 

A Magyar Tenger Népdalkör valamint a Magyar Tenger Gyermek Néptáncegyüttes tevékenysége, amely a helyi népszokások feltérképezésével, felújításával és előadásával az idegenforgalom színesítésére is szolgál. E csoportok munkájának is aktív szereplője.

A helyi hagyományőrző tevékenységet kitűnően ötvözi az idegenforgalmat is fellendítő rendszeresen visszatérő nyári rendezvényekkel (Zánkai Halásznapok és Borhetek, Regionális Fogathajtó verseny).

 

Az Andocs Aranka által vezetett intézményben második otthonára talál minden korosztály, valamint közösséggé szerveződhetnek a különböző érdeklődésű emberek.

Kiemelkedő feladatának tartja az idős emberek életminőségének javítását, a magány feloldását biztosító közösségi élet feltételeinek megteremtését.

 

A tudás alapú társadalom fejlesztéséhez, valamint a lakosság gyors információhoz jutásának elősegítésére, az „ablak a világra” eszközrendszerének megteremtésére Teleházat működtet, amely a Zánkai fiatalok tanulmányait is segíteni kívánja.

 

Kitartó, átgondolt szervező tevékenységének köszönhetően a művelődési ház Zánka társadalmi közéletének szerves részévé, nélkülözhetetlen fórumává vált.

Az itt működő Közéleti Klub programjai révén a helyi társadalom kérdéseit képes Európa és a világ fejlődésének összefüggéseiben is megközelíteni.

Ennek része az is, hogy a „Zánkai Hírmondó” c. közéleti periodika fáradhatatlan szerkesztője, valamint a zánkai Önkormányzat testületi tagja.

 

Intézetünk nemcsak a megyei rendezvények során talált személyében kiváló együttműködő társra, hanem szakmai tapasztalatait módszertani tevékenységünk során is hasznosítottuk. Ezt méltányoltuk azzal is, hogy erdélyi tanulmányutunkon előadás tartására kértük fel falusi turizmus témakörben.

Újabb képzését (andragógia) befejezve, a felnőttképzésen belül is számítunk hozzáértésére, szakértelmére.

 

*

Amikor megtudtuk a hírt, hogy Andocs Aranka augusztus 20-án átveheti az eddigi közművelődési tevékenységét elismerő Wlassics Gyula-díjat, azonnal felhívtuk, hogy gratuláljunk és személyes hitvallásáról faggassuk.

F. J.: – Milyen érzés volt megtudni, hogy megkaptad ezt a díjat?

A. A.: – Én még azok közé az emberek közé tartozom, akik számára nagyon fontos az erkölcsi elismerés. Úgy érzem, hogy az emberek pozitív visszajelzése a cselekedeteimről, új ambíciókat ad nekem. Amikor tudomást szereztem hivatalos értesítés útján a Wlassics Gyula - díjról, nagyon meghatódtam. Tudom, hogy ez a kifejezés nem egészen tükrözi az érzelmeimet, és általában egy szakmai díjról nem így szoktunk nyilatkozni, de azt gondolom, hogy az én hivatásomban ez megengedhető. Művelődés- és közösségszervezőként a tevékenységem nagy részét az érzelmek motiválják. Sokszor érzi azt az ember munkája közben, hogy látszólag feleslegesen dolgozik. Nincs azonnali megtérülés, nem lehet anyagiakban mérni, és a társadalom időnként felesleges pénzkidobásnak tekinti. Éljük a hétköznapjainkat, és szinte észre sem vesszük, hogy mennyire elidegenedünk egymástól. Megpróbáljuk megteremteni a kényelmünket és rájövünk, hogy mégsem teljes a komfortérzetünk. Az én „ars poeticám”, hogy figyeljünk egymásra. Legyen fontos a környezetünk és a környezetünkben élők. Zánkán 13 éve élek, és azt hiszem, megtettem minden tőlem telhetőt azért, hogy odafigyeljek az itt élő honfitársaimra. Ez a díj, úgy érzem, ezt a tevékenységemet honorálja. Nagyon örülök ennek, és nagy megtiszteltetésnek érzem.

 

F. J.: – Mire vagy a legbüszkébb, amit munkád során sikerült megvalósítanod?

A. A.: – 13 éve kerültem egy nagyvárosból Zánkára, a Művelődési Ház élére, teljesen ismeretlen közösségbe. Az első kitűzött célom az volt, hogy megismerjem az itt élő embereket. Ma már elmondhatom, hogy a 921 fő személyes ismerősöm. A nyaraló tulajdonosok jelentős részét szintén ismerem. A falun élő emberek még ma is sajnos nehezebben részesülhetnek azokból a kulturális javakból, ami a városi emberek számára könnyebben elérhetők. Azt a célt tűztem ki magam elé, hogy megpróbálok olyan közösségeket létrehozni vagy a régebben működő hagyományos klubokat újraéleszteni, amelyek ha nem is helyettesítik a hiányokat, de alkalmasak arra, hogy a helyi viszonyok figyelembe vételével művelődésre, kulturális élményekre és a szabadidő közösségben való eltöltésére lehetőséget nyújtsanak. Így alakultak meg évről évre azok a közösségek, amik ma már a település életében figyelemre méltó helyet foglalnak el. Átfogják szinte az egész lakosságot, gyerekeket, fiatalokat, középkorosztályt és az időseket egyaránt. A Művelődési Ház ma már ténylegesen is Faluházzá változott. Erre nagyon büszke vagyok. A falu lakói teljes mértékben magukénak érzik, nem egy épület, amit csak kívülről lehet nézni, hanem az ő tevőleges birtokuk is a szellemiségével és az ott folyó tevékenységükkel együtt. Tudják az emberek, hogy nyitott vagyok bármi jó ötlet megszervezésére, megvalósítására, összefogva velük.

 

A településünk a Balaton partján fekszik, ezért üdülő területként is funkcionál, ami a falu kulturális életét is nagymértékben befolyásolja. 8 évvel ezelőtt felmerült, hogy a nyári időszakra szervezzünk olyan programot, amely megmutatja a község arcát és meghatározott időben, a nyár folyamán Zánka hírnevét öregbíti. Így született meg a „Zánkai Halásznapok és Borhetek” rendezvénysorozata, mely nagy siker még a mai napig is a Zánkai Strandon. Az évek során átvették a többi kistelepülések is.

 

F. J.: – Mik a legfontosabb elképzeléseid a jövőben?

A. A.: – Sajnos a kis létszámú települések jelenleg küzdenek a fennmaradásukért. Szükséges, hogy ezek a települések összefogjanak, és mint többcélú kistérség nagyobb az esélyük, hogy a már meglévő értékeiket megóvják, és ha lehet, fejleszthessék is. Az a célom, hogy a kultúra területén is létrejöjjenek ezek a társulások, közösen alakítsunk ki egy kulturális arculatot, és tegyük egymás számára hozzáférhetővé azokat az adottságokat, amivel egyenként rendelkezünk. Továbbra is első helyen tartom fontosnak a klubéletet. A változó világhoz alkalmazkodva nyitott lenni mindenre, amire igény merül fel és a lehetőségeinken belül megvalósítható. A kulturális intézményeink (Könyvtár, Faluház és Tájház-Galéria) működését és funkcionális bővítését is célomnak tartom a jövőben: az épületek állagának védelmét, állományának gyarapítását és „élettel” való megtöltését.

 

Mindannyian további új kulturális „szüreteket” kívánunk Neked Zánkán, a „magyar tenger” partján!

Fábián Judit