Szín Közösségi Művelődés 11. évf. 3. sz., 2006. június

A törvény módosításának kezdeményezője: a Magyar Népművelők Egyesülete

Általános megállapítás

A hatályban lévő közművelődési törvény alapvetően jó, alapokat érintő változtatásokra nincs szükség, módosítások viszont elengedhetetlenek.

Mi indokolja a módosításokat?

– A törvény hatályba lépése óta – 1997 – változott a közművelődés szervezeti rendszere és tevékenységszerkezete

– Változott a jogi- és igazgatási környezet

– Az Európai Uniós tagságunk a közművelődésben is szemléletváltást igényel

– Felerősödtek a minőségi követelmények

– A jelenleg hatályos törvényben hiányoznak a végrehajtás garanciái, esetleges szankciók

– A törvény hatálybalépését követő módosítások negatívan befolyásolták a feltételrendszer alakulását

Mitől függ, hogy a törvényünket módosíthatjuk-e?

– Sikerül-e a szakmán belül konszenzust kialakítani a módosításokkal kapcsolatban

– Sikerül-e a könyvtáros, levéltáros, múzeumi szakmai szervezetekkel és a KKDSZ-szel konszenzust kialakítani a módosításokkal kapcsolatban

– Sikerül-e a politikusoknál megfelelő lobbytevékenységet végezni, hogy az általunk javasoltakkal módosítsák a CXL. törvényt

A törvény módosításának folyamata:

– A munkacsoport az első módosítási kört elvégezte

– Szakmai viták (szegedi vándorgyűlés)

– Szakmai egyeztetések az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és a KKDSZ-szel

– A törvény parlamenti módosítása (2006. vagy ?)

A hatályban lévő törvény tartalmi módosításai I.

– A közművelődési intézmények nyilvántartásba vétele

– Azon önkormányzatok nyilvántartásba vétele, amelyek közművelődési alapfeladatukat közösségi színtér biztosításával látják el

– Feltételrendszer és tevékenységrendszer minimumának bevezetése, amelyet a törvény melléklete, vagy a törvény módosítását követően miniszteri rendelet határoz meg

– A finanszírozás alapelvének megváltoztatása:

– annak deklarálása, hogy a közművelődési feladatok ellátásában meghatározó a központi költségvetési hozzájárulás és a helyi önkormányzati támogatás

– működjön a forrás-automatizmus (eredetileg elfogadott törvényszöveg) és ennek módozatai, pl. érdekeltségnövelő támogatás alapösszege, stb.

– A közművelődési megállapodás alapján ellátott közművelődési tevékenység szakmai ellenőrzésének rendszerét kell kidolgozni

– Az intézmények átszervezésével kapcsolatos minisztériumi nyilatkozatot szakfelügyeleti vizsgálat előzze meg

– A közművelődési tanácsok megerősítése, partnerként kezelése

A hatályban lévő törvény tartalmi változtatásai II.

– Tartalmi tevékenység

– A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, tájékoztatásának, tájékozódásának érdekérvényesítésének segítése

– A megyei közművelődési szolgáltató és tanácsadó intézmények tevékenységi körének bővítése

– kutatások végzése

– együttműködés tudományos műhelyekkel, felsőoktatási intézményekkel

– a képzési tevékenységük bővítése a közösségi tevékenységet szervezőkkel

– a közművelődési információk feldolgozásával és nyilvánosságra hozatalával

A hatályban lévő törvény módosítása, megerősítésekkel, hangsúlyok áthelyezésével:

– A közművelődés alapellátás, az állam és a helyi önkormányzat kötelező feladata

– A közművelődési intézmény megerősítése oly módon, hogy a törvény szövegében első helyen az intézmény, második helyen a közösségi színtér szerepeljen

– A feltételes módú megfogalmazások helyett határozott cselekvések (pl. nyilváníthat helyett nyilvánít, javaslatot tehet helyett javaslatot tesz, stb.)

A hatályban lévő törvény módosítása pontosításokkal:

– A törvény hatálya alá tartozó szervezetek, közösségek pontosabb megfogalmazása

– A közművelődési tevékenységet ellátó szervezetek a valóságnak megfelelő megfogalmazása

– Bizonyos szervezeteknek nyújtott prioritások megszüntetése, pl. népfőiskolák

– A közművelődéssel foglalkozó helyi rendelet nevesítése – közművelődési rendelet

– A helyi önkormányzat pénzügyi támogatását élvező közművelődési tevékenység pontosabb megfogalmazása

– A helyi önkormányzatok közművelődéssel kapcsolatos döntéseinek nyilvánosságra hozatala

– A megyei közművelődési, módszertani és tanácsadó központok és a Magyar Művelődési Intézet, Hagyományok Háza, országos szakmai szervezetek együttműködésének formai szabályozása

– A Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza alapfeladatainak törvényben történő rögzítése

– Az érdekeltségnövelő támogatásra vonatkozó rész szink-ronitása a 4/2004. NKÖM rendelettel (a felhasználási kör bővülése)

– Annak pontosítása, hogy az állam is működtethet közművelődési intézményt, illetve közösségi színteret, pl. Hagyományok Háza

A hatályban lévő törvény első módosítási szövegében nem szereplő, de válaszra váró kérdések:

– a helyi közművelődési tanácsokhoz hasonlóan szükség van-e országos közművelődési tanács létrehozatalára

– harcoljunk-e az eredeti törvényben megfogalmazott finanszírozási alapelvek visszaállításáért – forrásautomatizmus, vagy gondoljunk át egy új finanszírozási filozófiát, amely az állami, önkormányzati hozzájárulás mellett egyéb eszközöket is bevon.

Néhány példa:

– a használók adó-visszaigénylése

– munkavállalói közművelődési csekk

– életkori, lakóhelyi, egészségügyi, stb. esélyegyenlőség megteremtése érdekében alanyi jogon járó közművelődési normatíva

– a szakképzési alaphoz hasonló művelődési alap létrehozása (a gazdálkodó szervezetek fizetnek be egy központi alapba, vagy közvetlenül is támogatják az intézményeket)

– az állami önkormányzati intézmény a vállalkozástól, magánszemélytől átvett támogatás összegéig, közérdekű kötelezettségvállalásról igazolást adhasson ki

– stb.

A törvénymódosítás előkészítésében résztvevők:

Borbáth Erika – Magyar Népművelők Egyesülete elnöke – Budapest

Brüll Edit – Budapesti Művelődési Központ igazgatóhelyettese – Budapest

Hazag Mihály – BAZ Megyei Önkormányzat szakfőtanácsosa – Miskolc

Kary József – Bartakovits Béla Művelődési Központ igazgatója – Eger

Pál Miklósné – Békés Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese – Békéscsaba

Palásti Béla – József Attila Művelődési Központ igazgatója – Dunakeszi

Szente Béla – Ifjúsági Ház és Általános Társaskör igazgatója – Békéscsaba

Pál Miklósné