VARGA TAMÁS

AZ EURÓPAI KULTURÁLIS PÁRBESZÉD FÓRUMA

PRÁGA, 2006. ÁPRILIS 6-8.

Beszámoló

2006. április 6-8 között a Magyar Művelődési Intézet a prágai NIPOS szervezésében részt vett a KULTURÁLIS PÁRBESZÉD EURÓPAI FÓRUMÁN, amelynek fő témái „a kultúra szerepe a XXI. század modern társadalmában”, valamint a „kulturális tőke” voltak. Az eseményt a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma szponzorálta. A konferencián filozófiai, szociológiai és kulturális szakemberek, a közigazgatás kulturális szférájában dolgozók, kulturális intézmények munkatársai, önkéntesek, non-profit szervezetek képviselői és külföldi vendégek (kulturális intézmények munkatársai, alapítványok és nem-kormányzati szervezetek munkatársai, stb.) vettek részt. A magyar delegáció tagjai: Győri Lajos, Radnai Johanna és Varga Tamás.

 

A konferencia küldetése:

„Az egyes államokban, nemzetekben a kultúra a nemzeti emlékezet tárgya, az intellektuális kincs őrzője, és valami, amit leszármazottainknak is továbbadhatunk.”

Bár ezek a mondatok igazak és nagyon fennkölten hangzanak, manapság azonban gyakran használják fel őket olyan eszmefuttatásokhoz, amelyek csupán más szektorok szükségleteit, kívánalmait ismerik el (pl. ipari, telekommunikációs és informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos befektetések). Olyan szektorokét, amelyek mindig előtérben vannak, mert a jövőben képesek számszerű profitot generálni.

Mi azonban feltételezzük, hogy lehetetlen a világot egyszerűen 2 részre osztani – egy olyanra, amely felhasználja az anyagiakat, és egy olyanra, amely megtermeli azokat. Egy hosszú távú látásmód figyelembe veszi a profit és veszteség relativitását, valamint kapcsolatuk változását különböző helyzetekben. Az Internet terminálok, mobiltelefonok, átlagfizetések száma és a fogyasztói kosár tartalma bizonyosan nem határozzák meg a lakosok életének minőségét.  Mindannyiunk életének minőségét többek között olyan dolgok alapján értékeljük, mint esztétikai érzékünk, igazságérzetünk, interperszonális kapcsolataink színvonala, és egy művészeti termék létrehozására, befogadására és intenzív élvezetére való képességünk. Valamilyen mértékben mindannyiunk rendelkezik ilyen „kulturális” tőkével, amelynek értéke változhat az élet különböző szakaszaiban. Ez a társadalom egészére is igaz. Meggyőződésünk, hogy a kulturális tőke értéke és annak mozgása modern korunk megkülönböztető jellemzői közé tartoznak.

Konferenciánkon pontosan ezen területek tapasztalataival, elképzeléseivel kívánunk foglalkozni, mégpedig egy nyílt „beszélgető” fórum formájában.

         Dr. Frantisek Zborník, a NIPOS elnöke

 

A fórum három napja során tehát a konferencia küldetésének szempontjából releváns előadásokat hallhattunk, amelyeket minden esetben párbeszéd követett. A konferencia helyszíne a Cseh Köztársaság Parlamentjének szenátusi ülésterme volt, ahol a nyitó ceremóniát követően a bevezető előadásokat a cseh kulturális miniszterhelyettes, a Szenátus elnöke, a Kulturális Bizottság elnöke, és a NIPOS elnöke tartották. Ezt követően Prof. R. Kvacek tartott előadást „A kulturális fejlesztés filozófiai aspektusai a múltban és a jövőben” címmel, amelyet Dr. Jan Slavík előadása, valamint Dr. M. Mateju előadása követett a kulturális tőke témakörében.

A második nap első felében Lenka Laznovka, a NIPOS Artama elnevezésű részlegének igazgatója „A művészeti tevékenységek szerepe az ember személyiségének fejlődésében” címmel tartott előadást, amelyben betekintést engedett egyik jelenleg futó kutatási projektjükbe. A fiatalok szabadidős tevékenységeit vizsgáló kutatás kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik részt vesznek valamilyen szervezett szabadidős tevékenységben (pl. művészet, sport, stb.), azok felnőttként nagyobb valószínűséggel válnak társadalmuk aktív állampolgáraivá, mint többi társuk. Más szóval, a kutatás következtetése szerint a szervezett szabadidős tevékenységek elősegítik a társadalmi aktivitást, a társadalmi részvételt.

Ezt követően Dr. Frantisek Zborník a NIPOS igazgatója tartott előadást „Oktatás, kultúra, fogyasztás vagy mit tehetünk?” címmel, majd Josef Hollos beszélt a bécsi ifjúsági munkában és hálózatépítésben szerzett tapasztalatairól („A szabadidős kulturális tevékenységek össztársadalmi rendszerként való támogatása”). Az előadásból kiderült, hogy Ausztriában komolyan és igen szervezetten támogatják az ifjúsági munkát, nem utolsósorban a bevándorlók integrálásának egyik eszközeként. Olyan hálózatokat építenek ki, amelyekbe a döntéshozóktól kezdve, a szülőkön át, a kulturális szakemberekig és intézményvezetőkig mindenkit bevonnak, majd ezeket a hálózatokat a kormányzat tetemes summával támogatja (többel, mint a professzionális bécsi színházakat együttvéve). Az eredmény: egy működő ifjúsági rendszer, amely modell értékű lehet más, hasonló problémákkal küszködő országok számára is.

A délelőtt utolsó részében Dr. Roman Cernik „A kulturális projekt szerepe a hátrányos helyzetű közösségekben” c. előadását hallhattuk. Az előadó maga is gyakorló kulturális szakember és közösségi munkás, aki fiatal művészek egy csoportjával Csehország Plzn-i régiójában tevékenykedik. Az előadásból kiderült, hogy Cernik-ék egészen egyedi módon összekapcsolják a kulturális animációt a közösségfejlesztéssel: kulturális, művészeti tevékenységekbe vonják be a települések lakosait, melyek során a részvevőkből aktív közösségeket formálnak.

A harmadik nap délelőttjének első részében Lenka Laznov-ska összefoglalta a külföldi résztvevőkkel előzetesen kitöltetett, azok országának kulturális rendszereit vizsgáló kérdőívekben találtakat, majd pedig a NIPOS (és az MMI) külföldi partnerintézményeit képviselő vendégek tartottak előadásokat a következő témában: „A kultúra, mint a tartósan fenntartható fejlődés tényezője”. A nyitó előadást Igor Tersar, a szlovén JSKD igazgatója tartotta „A szocio-kulturális tevékenységek szerepe a modern társadalomban” címmel, majd Damír Bacic, a Horvát Kulturális Szabor igazgatója beszélt a hagyományos nemzeti kultúra megőrzéséről a XXI. században. Ezt követően Corina Mihaescu, a román testvérintézet munkatársa a fiatalok képzésének fontosságáról beszélt a kulturális tőke megőrzésének szempontjából, majd Oana Petrica, a román intézet igazgatója tartott előadást „Kulturális örökség – Profit a modern világ számára” címmel.

A konferencia záróakkordjaként a résztvevők előterjesztették a konferencia záródeklarációját érintő javaslataikat, majd a dokumentum egyhangúlag elfogadásra került). 

 

Az „Európai Kulturális Fórum” záródeklarációja

Az Európai Kulturális Fórum (European Forum for the Discussion of Culture – EDF) 2006. április 6-8 között került megrendezésre a Cseh Köztársaság szenátusában Přemysl Sobotka úr, a szenátus elnöke, Vítězslav Jandák úr, kulturális miniszter, valamint az UNESCO csehországi bizottságának védnöksége alatt, a következő témában: „A kultúra szerepe a XXI. század modern társadalmában, és a kulturális tőke”. A fórum lehetőséget biztosított arra is, hogy megemlékezzünk két évfordulóról is – a Felvilágosodásért Egyesület (Association for Enlightenment) megalapításának 100-ik, a Cseh Köztársaság Szenátusa megalapításának pedig 10-ik évfordulóját. A nyolc európai országból (Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Észtország, Románia és Csehország) érkezett vezető történészek, kulturális szakemberek, szociológusok, kulturális intézmények, alapítványok és más olyan kulturális területek képviselői, akik a nem-kormányzati vagy non-profit szférában működnek, a következő konklúziókra jutottak:

 

1. a „kulturális tőke” fogalma az egyénnek a társadalmi terülten betöltött pozíciójához kötődő erőforrások jelentős részét jellemzi. A fórum kijelenti, hogy ez a fogalom jelentő-ségteljes tartalommal bír,

2. a kulturális tőke ugyanolyan fontossággal bír, mint a gazdasági tőke, mert az érett társadalom egy nélkülözhetetlen spirituális dimenzióját képviseli, így tehát a gazdasági tőkének ösztönöznie kell a kulturális tőke növekedését – ez összhangban áll két UNESCO egyezménnyel, amely a kulturális sokoldalú-ság megőrzését és a nem anyagi kulturális örökség védelmét tűzte ki célul.

3. a kulturális tőke döntően hozzájárul a régiók és helységek szocio-kulturális potenciáljának formálódásához, miközben mindenek előtt gazdasági profitot is termel azokon a területe-ken, amelyek szoros kapcsolatban állnak a gazdasággal a kör-nyezet, társadalmi környezet és az emberi erőforrások fejlesztése szempontjából.

4. egy érett társadalomban a kulturális tőke (annak komp-lexitásában való) kutatásának támogatása evidens kellene, hogy legyen.

5. a kulturális tőke egyik forrása egy koncepciózus és jól átgondolt oktatási rendszer, mind az iskolában, mind pedig az iskola utáni szabadidős tevékenységekben, különösen a kis-városok és falvak szintjén.

6. a kulturális tőke másik fontos forrásai azok a szabadidős kulturális tevékenységek, amelyek fejlesztik a kreativitást, meg-könnyítik a kommunikációt és fejlesztik a személyiség társa-dalmi kompetenciáit, megerősítve a kommunikációs kötelék-eket és a társadalmi kohéziót. Ezek a tevékenységek nem való-síthatók meg az állam és a közigazgatás jelentős támogatása nélkül.

Az EDF erősen hisz abban, hogy minden fejlett ország társadalmának, államszervezetének és közigazgatási egységeinek érdekében áll a kulturális tőke fejlesztése, hiszen az nem csak a moralitásra, hanem a gazdaságra is közvetlen hatással van. Ezért az EDF azzal a kéréssel fordul a törvényhozás tagjaihoz, hogy tárgyaljanak azokról a törvényi, gazdasági és más eszközökről, amelyek a kulturális tőke kiterjesztéséhez szükségesek.

Prága, 2006. április 8.