Vissza

JUHÁSZ ÁGNES

A FELNŐTTKÉPZÉSBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS SEGÍTÉSE

A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKBEN - A PALLÓ PROJEKT


A Budapesti Művelődési Központ a Biatorbágyi Faluházzal konzorciumban 2005 februárjában indította el a PALLÓ projektet, amelynek célja a közművelődési intézmények szerepének erősítése a felnőttek tanulását segítő szolgáltatások nyújtásában.

A projekt a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.5.4 intézkedés keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az intézkedés célja a felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával.

 

Háttér

Az élethosszig tartó tanulás az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Hazánkban a felnőttképzésben való részvétel és – ami még nagyobb probléma – a képzés hatékonysága, hasznosulása nem  kielégítő mértékű. Ez nagymértékben az információ, az útmutatás, a segítő szolgáltatások hiányának tudható be.

A képzésekben résztvevők nagyon sokszor valódi érdeklődés nélkül, a támogatáshoz, a munkakör betöltéséhez szükséges jog-szabályi előírások kényszerében, véletlenszerű választás alapján vesznek részt a feltételek teljesítését lehetővé tevő, éppen hozzáférhető képzésben. Sem ők, sem oktatóik nem mérik fel, motiváltak-e arra a tevékenységre, amelyre képesítést fognak szerezni, képesek lesznek-e valóban ellátni azt, képesek-e megszerezni a célul tűzött kompetenciákat, javíthatja-e a képzés elvégzése munkaerő-piaci pozíciójukat, életminőségüket.

Pedig a képzési kínálat óriási, a támogatási lehetőségek is meglehetősen széles körűek. Az interneten hatalmas mennyisé-gű információ található. Aki megfelelően tud tájékozódni, megtalálhatja a számára legmegfelelőbb témát, formát, lehetőséget.

Az önálló tájékozódás képességének és a tájékoztató, útmutató szolgáltatás igénybevételének hiánya mellett a hatékonyságot a tanulási képességek hiánya is csökkenti. Sajnos, a munkaerő-piaci alapon nyújtott támogatások alapvetően a formális képzések, a szakmai ismeretek és készségek elsajátítására – esetleg emellett az álláskeresési technikák oktatására vagy a nyelvtudás növelésére – fordítódnak, pedig a képzések résztvevőit tanulni is meg kellene tanítani, meg kellene mutatni számukra, hogy az ismeretek, készségek elsajátítása örömforrás is lehet.

A közművelődési intézmények lakossági kapcsolatrendszere, az ott dolgozók képzettsége, az informatikai felszereltség hatalmas, jórészt kihasználatlan erőforrást jelent a felnőttek tanulásra való motiválására, informálására, a tanulás segítésére. Projektünk elsődleges célja ennek hasznosítása.

 

Eredmények

A projekt keretében – konzorciumi partnerünk, a Biator-bágyi Faluház közreműködésével, számos megyei művelődési központ, valamint az IHM által patronált IT-mentor program bevonásával – komplex felnőttképzési szolgáltatást fejlesztünk ki és működtetünk.

– Kifejlesztettük a felnőttképzési konzulens képzési programot, melynek célja, hogy a közművelődési szakembereket felkészítsük a felnőttképzésbe való bekapcsolódást segítő információs szolgáltatás működtetésére, valamint a média alapú tanulás (e-learning) segítésére. A hagyományos és e-learning elemeket is tartalmazó program akkreditálásra került a kulturális szakemberek szervezett továbbképzésében. Egy képzés már lezajlott, és továbbiak indítása van folyamatban. Az első képzés tapasztalatai alapján a képzési programot továbbfejlesztjük, módosítjuk. Az elektronikus tananyag vendégként is elérhető az interneten, a pallo.bmknet.hu címen. A tananyag nonprofit céllal ingyenesen alkalmazható. Készen állunk arra, hogy más intézmények, szervezetek számára a tananyagot adaptáljuk, számukra képzést szervezzünk.

– Létrehoztuk a PALLÓ felnőttképzési információs rendszert (www.pallo.bmknet.hu/desktop), amely segít eligazodni a felnőttképzés szabályozásával, lehetőségeivel, a segítő szolgáltatásokkal stb. kapcsolatban az interneten elérhető információk között, és közösségi teret, szakmai fórumot biztosít a tájékoztatást végző szakemberek számára.

Felnőttképzési tájékoztató szolgálatot indítottunk a lakosság, valamint központi segítő (help desk) szolgáltatást a szakemberek számára. Előbbihez telefonon, e-mailben és személyesen fordulhatnak információért az érdeklődők, utóbbi pedig – megfelelő szakértői háttérre támaszkodva – segít a közművelődési intézményekben, segítő, tájékoztató szolgálatoknál, közösségi internet-hozzáférési helyeken dolgozó szakembereknek abban, hogy a hozzájuk fordulók bonyolultabb problémáit is meg tudják válaszolni.

– A Biatorbágyi Faluház szervezésében ÚTmutató – Mit tanuljak, hogyan tanuljak, ha dolgozni szeretnék? címmel elindítottunk egy, a felnőttképzésbe való bekapcsolódást segítő képzési programot. A résztvevők tanulás-módszertani tréningen vesznek részt, felmérjük tanulási módjukat; a képzéssel és a munkaerőpiaccal kapcsolatos alapvető tudnivalók megismertetésével és az internethasználat készségének fejlesztésével képessé tesszük őket az önálló információkeresésre, amelyhez igénybe vehetik a konzulensek segítségét is. A képzés lezárása után önsegítő klubot működtetünk.

 

A projekt eredményeként

– kialakul egy új szakma: a felnőttképzési konzulens (felnőttképzési IT-szakmentor)

– létrejön egy új szolgáltatási hálózat: a közművelődési intézményekben és közösségi internet-hozzáférési pontokon, valamint az interneten és telefonon keresztül elérhető felnőttképzési információs tanácsadás

– folyamatosan működik és aktualizálódik egy, a nagyközönséget és a konzulensek munkáját segítő internetes információs és kommunikációs rendszer

– hozzáférhető lesz egy, a tanulásba bekapcsolódni kívánó felnőttek informáltságát, tanulási készségét és motivációját növelő tananyag és módszertani anyag

– folyamatosan működik egy, a konzulensek munkáját segítő szakértői háttér.

Projektünket példaértékűnek tartjuk, mivel

– nem csak saját intézményünk számára fejleszt ki egy programot, hanem hosszú távú, tetszőlegesen nagy számú szakember és laikus bevonását lehetővé tevő képzés és szolgáltatás megvalósítását szolgálja,

– nem egy újabb képzést fejleszt ki és valósít meg, hanem általában a képzésekbe való bekapcsolódást, annak eredményes elvégzését, hasznosulását segíti,

együttműködést valósít meg az ország különböző pontjain, különböző ágazatokban, különböző szakterületen dolgozó szakemberek között (a tematika kidolgozói és az oktatók között csaknem az összes andragógiai műhely – a közművelődési, a munkaerő-piaci, a felnőttképzési megközelítés – prominens képviselői jelen voltak),

– törekszik a korábban létrehozott eredmények felhasználására, a meglévő információk összegyűjtésére, és a projektben létrehozott eredmények és információk terjesztésére.

 

A két éves támogatott szakasz befejeződése nem jelenti a program lezárását. Már most elkezdődött az új lehetőségek keresése, megvalósítása. Amellett, hogy a kidolgozott képzési programot más nyertes pályázók is használják, elkezdődött a megcélzott szakemberek körének bővítése. A Magyar Tartalomipari Szövetséggel együttműködve adaptáltuk a képzést közművelődési, felnőttképzési jellegű végzettséggel nem rendelkező diplomások átképzésére. Ezzel az EQUAL program keretében általuk szervezett IT-mentor képzésben – amelynek célja a közösségi internet-hozzáférési helyeken dolgozó segítő szakemberek képzése – lehetővé tettük a felnőttképzési konzulens szakirány választását. Az ilyen jellegű képzésekre reményeink szerint továbbra is lesz igény, hiszen ez a szakképzettség bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe, és várhatóan valamilyen módon beépül a felsőoktatásba is.

 

Továbbgondolásra ajánlom

Végezetül néhány szubjektív benyomás.

Mindazok ellenére, amit cikkem elején a közművelődési intézmények felnőttképzési szerepének fontosságáról elmondtam, a művelődési szakemberek idegenkednek mind a felnőttképzés szó használatától, mind a felnőttképzési szolgáltatások nyújtásától. A felnőttképzést legtöbbjük a formális szakmai és nyelvi képzéssel azonosítja, és ellentétesnek érzi a művelődési intézmények alapvető célkitűzésével.

Ezen a szemléleten mindenképp változtatni kell. Meggyőződésem, hogy a művelődési intézmények elsődleges felnőttképzési feladata nem olyan szakmai képzések szervezése, amelyből hatalmas kínálat áll rendelkezésre a képző intézményeknél. A biatorbágyi képzés tapasztalatai azt mutatták, hogy a helyi viszonyokat ismerő művelődési szakemberek sokkal hatásosabban szerveztek résztvevőket a készségfejlesztő képzésre, mint a munkaügyi szervezet, és a résztvevők a képzés során meglepően motiváltaknak bizonyultak. Annak ellenére, hogy a képzés papírt nem adott, lemorzsolódás gyakorlatilag nem volt. A művelődési intézmény légköre, a személyes megszólítottság önmagában is javította a résztvevők közérzetét, önbecsülését.

Az általunk szorgalmazott, nem az intézmény rendezvényeit propagáló tájékoztató szolgáltatás is idegen a szakembereknek, nem igénylik a szolgáltatáshoz szükséges ismereteket. Pedig nyilvánvaló, hogy tájékoztatásért, segítségért is általában szívesebben fordulnak az emberek kevésbé hivatalos intézményekhez, általuk ismert emberekhez. Fontos tehát, hogy a művelődési intézményekben működjenek tájékoztató szolgálatok, legyenek olyan szakemberek, akiknek az a feladat, hogy segítsék a felnőttképzésbe való bekapcsolódást. Azonban azoknak a közművelődésben dolgozó szakembereknek is rendelkezniük kell a felnőttképzési információk megszerzésének és nyújtásának készségével, akiknek nem ez a fő feladatuk. A képzések szervezőinek például tisztában kell lenniük azzal, milyen támogatást vehetnek igénybe a résztvevők, és segíteni kell tudniuk azoknak az érdeklődőknek is, akiknek az intézmény képzései nem megfelelőek, vagy akiknek gondjuk van az elektronikus tananyagok kiválasztásával, használatával.

***

Programunk nyitott. Szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának a tájékoztató szolgálatok rendszeréhez, használnák és fejlesztenék információs rendszerünket, vennének részt képzéseinken, vennék igénybe a központi help desk szolgáltatásait. A közművelődési intézmények felnőttképzési – felnőttképzésbe való bekapcsolódást, felnőttképzést segítő – szolgáltatási tevékenységének erősítése mind a szakma, mind a lakosság alapvető érdeke.