JUHÁSZ ÁGNES
A FELNŐTTKÉPZÉSBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS SEGÍTÉSE
A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKBEN - A PALLÓ PROJEKT
A Budapesti Művelődési Központ a Biatorbágyi Faluházzal konzorciumban 2005 februárjában indította el a PALLÓ projektet, amelynek célja a közművelődési intézmények szerepének erősítése a felnőttek tanulását segítő szolgáltatások nyújtásában.
A projekt a Nemzeti Fejlesztési Terv HEFOP 3.5.4 intézkedés keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az intézkedés célja a felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával.
Háttér
Az élethosszig tartó tanulás az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Hazánkban a felnőttképzésben való részvétel és – ami még nagyobb probléma – a képzés hatékonysága, hasznosulása nem kielégítő mértékű. Ez nagymértékben az információ, az útmutatás, a segítő szolgáltatások hiányának tudható be.
A képzésekben résztvevők nagyon sokszor valódi érdeklődés nélkül, a támogatáshoz, a munkakör betöltéséhez szükséges jog-szabályi előírások kényszerében, véletlenszerű választás alapján vesznek részt a feltételek teljesítését lehetővé tevő, éppen hozzáférhető képzésben. Sem ők, sem oktatóik nem mérik fel, motiváltak-e arra a tevékenységre, amelyre képesítést fognak szerezni, képesek lesznek-e valóban ellátni azt, képesek-e megszerezni a célul tűzött kompetenciákat, javíthatja-e a képzés elvégzése munkaerő-piaci pozíciójukat, életminőségüket.
Pedig a képzési kínálat óriási, a támogatási lehetőségek is meglehetősen széles körűek. Az interneten hatalmas mennyisé-gű információ található. Aki megfelelően tud tájékozódni, megtalálhatja a számára legmegfelelőbb témát, formát, lehetőséget.
Az önálló tájékozódás képességének és a tájékoztató, útmutató szolgáltatás igénybevételének hiánya mellett a hatékonyságot a tanulási képességek hiánya is csökkenti. Sajnos, a munkaerő-piaci alapon nyújtott támogatások alapvetően a formális képzések, a szakmai ismeretek és készségek elsajátítására – esetleg emellett az álláskeresési technikák oktatására vagy a nyelvtudás növelésére – fordítódnak, pedig a képzések résztvevőit tanulni is meg kellene tanítani, meg kellene mutatni számukra, hogy az ismeretek, készségek elsajátítása örömforrás is lehet.
A közművelődési intézmények lakossági kapcsolatrendszere, az ott dolgozók képzettsége, az informatikai felszereltség hatalmas, jórészt kihasználatlan erőforrást jelent a felnőttek tanulásra való motiválására, informálására, a tanulás segítésére. Projektünk elsődleges célja ennek hasznosítása.
Eredmények
A projekt keretében – konzorciumi partnerünk, a Biator-bágyi Faluház közreműködésével, számos megyei művelődési központ, valamint az IHM által patronált IT-mentor program bevonásával – komplex felnőttképzési szolgáltatást fejlesztünk ki és működtetünk.
– Kifejlesztettük a felnőttképzési konzulens képzési programot, melynek célja, hogy a közművelődési szakembereket felkészítsük a felnőttképzésbe való bekapcsolódást segítő információs szolgáltatás működtetésére, valamint a média alapú tanulás (e-learning) segítésére. A hagyományos és e-learning elemeket is tartalmazó program akkreditálásra került a kulturális szakemberek szervezett továbbképzésében. Egy képzés már lezajlott, és továbbiak indítása van folyamatban. Az első képzés tapasztalatai alapján a képzési programot továbbfejlesztjük, módosítjuk. Az elektronikus tananyag vendégként is elérhető az interneten, a pallo.bmknet.hu címen. A tananyag nonprofit céllal ingyenesen alkalmazható. Készen állunk arra, hogy más intézmények, szervezetek számára a tananyagot adaptáljuk, számukra képzést szervezzünk.
– Létrehoztuk a PALLÓ felnőttképzési információs rendszert (www.pallo.bmknet.hu/desktop), amely segít eligazodni a felnőttképzés szabályozásával, lehetőségeivel, a segítő szolgáltatásokkal stb. kapcsolatban az interneten elérhető információk között, és közösségi teret, szakmai fórumot biztosít a tájékoztatást végző szakemberek számára.
– Felnőttképzési tájékoztató szolgálatot indítottunk a lakosság, valamint központi segítő (help desk) szolgáltatást a szakemberek számára. Előbbihez telefonon, e-mailben és személyesen fordulhatnak információért az érdeklődők, utóbbi pedig – megfelelő szakértői háttérre támaszkodva – segít a közművelődési intézményekben, segítő, tájékoztató szolgálatoknál, közösségi internet-hozzáférési helyeken dolgozó szakembereknek abban, hogy a hozzájuk fordulók bonyolultabb problémáit is meg tudják válaszolni.
– A Biatorbágyi Faluház szervezésében ÚTmutató – Mit tanuljak, hogyan tanuljak, ha dolgozni szeretnék? címmel elindítottunk egy, a felnőttképzésbe való bekapcsolódást segítő képzési programot. A résztvevők tanulás-módszertani tréningen vesznek részt, felmérjük tanulási módjukat; a képzéssel és a munkaerőpiaccal kapcsolatos alapvető tudnivalók megismertetésével és az internethasználat készségének fejlesztésével képessé tesszük őket az önálló információkeresésre, amelyhez igénybe vehetik a konzulensek segítségét is. A képzés lezárása után önsegítő klubot működtetünk.
A projekt eredményeként
– kialakul egy új szakma: a felnőttképzési konzulens (felnőttképzési IT-szakmentor)
– létrejön egy új szolgáltatási hálózat: a közművelődési intézményekben és közösségi internet-hozzáférési pontokon, valamint az interneten és telefonon keresztül elérhető felnőttképzési információs tanácsadás
– folyamatosan működik és aktualizálódik egy, a nagyközönséget és a konzulensek munkáját segítő internetes információs és kommunikációs rendszer
– hozzáférhető lesz egy, a tanulásba bekapcsolódni kívánó felnőttek informáltságát, tanulási készségét és motivációját növelő tananyag és módszertani anyag
– folyamatosan működik egy, a konzulensek munkáját segítő szakértői háttér.
Projektünket példaértékűnek tartjuk, mivel
– nem csak saját intézményünk számára fejleszt ki egy programot, hanem hosszú távú, tetszőlegesen nagy számú szakember és laikus bevonását lehetővé tevő képzés és szolgáltatás megvalósítását szolgálja,
– nem egy újabb képzést fejleszt ki és valósít meg, hanem általában a képzésekbe való bekapcsolódást, annak eredményes elvégzését, hasznosulását segíti,
– együttműködést valósít meg az ország különböző pontjain, különböző ágazatokban, különböző szakterületen dolgozó szakemberek között (a tematika kidolgozói és az oktatók között csaknem az összes andragógiai műhely – a közművelődési, a munkaerő-piaci, a felnőttképzési megközelítés – prominens képviselői jelen voltak),
– törekszik a korábban létrehozott eredmények felhasználására, a meglévő információk összegyűjtésére, és a projektben létrehozott eredmények és információk terjesztésére.
A két éves támogatott szakasz befejeződése nem jelenti a program lezárását. Már most elkezdődött az új lehetőségek keresése, megvalósítása. Amellett, hogy a kidolgozott képzési programot más nyertes pályázók is használják, elkezdődött a megcélzott szakemberek körének bővítése. A Magyar Tartalomipari Szövetséggel együttműködve adaptáltuk a képzést közművelődési, felnőttképzési jellegű végzettséggel nem rendelkező diplomások átképzésére. Ezzel az EQUAL program keretében általuk szervezett IT-mentor képzésben – amelynek célja a közösségi internet-hozzáférési helyeken dolgozó segítő szakemberek képzése – lehetővé tettük a felnőttképzési konzulens szakirány választását. Az ilyen jellegű képzésekre reményeink szerint továbbra is lesz igény, hiszen ez a szakképzettség bekerült az Országos Képzési Jegyzékbe, és várhatóan valamilyen módon beépül a felsőoktatásba is.
Továbbgondolásra ajánlom
Végezetül néhány szubjektív benyomás.
Mindazok ellenére, amit cikkem elején a közművelődési intézmények felnőttképzési szerepének fontosságáról elmondtam, a művelődési szakemberek idegenkednek mind a felnőttképzés szó használatától, mind a felnőttképzési szolgáltatások nyújtásától. A felnőttképzést legtöbbjük a formális szakmai és nyelvi képzéssel azonosítja, és ellentétesnek érzi a művelődési intézmények alapvető célkitűzésével.
Ezen a szemléleten mindenképp változtatni kell. Meggyőződésem, hogy a művelődési intézmények elsődleges felnőttképzési feladata nem olyan szakmai képzések szervezése, amelyből hatalmas kínálat áll rendelkezésre a képző intézményeknél. A biatorbágyi képzés tapasztalatai azt mutatták, hogy a helyi viszonyokat ismerő művelődési szakemberek sokkal hatásosabban szerveztek résztvevőket a készségfejlesztő képzésre, mint a munkaügyi szervezet, és a résztvevők a képzés során meglepően motiváltaknak bizonyultak. Annak ellenére, hogy a képzés papírt nem adott, lemorzsolódás gyakorlatilag nem volt. A művelődési intézmény légköre, a személyes megszólítottság önmagában is javította a résztvevők közérzetét, önbecsülését.
Az általunk szorgalmazott, nem az intézmény rendezvényeit propagáló tájékoztató szolgáltatás is idegen a szakembereknek, nem igénylik a szolgáltatáshoz szükséges ismereteket. Pedig nyilvánvaló, hogy tájékoztatásért, segítségért is általában szívesebben fordulnak az emberek kevésbé hivatalos intézményekhez, általuk ismert emberekhez. Fontos tehát, hogy a művelődési intézményekben működjenek tájékoztató szolgálatok, legyenek olyan szakemberek, akiknek az a feladat, hogy segítsék a felnőttképzésbe való bekapcsolódást. Azonban azoknak a közművelődésben dolgozó szakembereknek is rendelkezniük kell a felnőttképzési információk megszerzésének és nyújtásának készségével, akiknek nem ez a fő feladatuk. A képzések szervezőinek például tisztában kell lenniük azzal, milyen támogatást vehetnek igénybe a résztvevők, és segíteni kell tudniuk azoknak az érdeklődőknek is, akiknek az intézmény képzései nem megfelelőek, vagy akiknek gondjuk van az elektronikus tananyagok kiválasztásával, használatával.
***
Programunk nyitott. Szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának a tájékoztató szolgálatok rendszeréhez, használnák és fejlesztenék információs rendszerünket, vennének részt képzéseinken, vennék igénybe a központi help desk szolgáltatásait. A közművelődési intézmények felnőttképzési – felnőttképzésbe való bekapcsolódást, felnőttképzést segítő – szolgáltatási tevékenységének erősítése mind a szakma, mind a lakosság alapvető érdeke.