TAPODI KATALIN

DABAS ÉS A KOSSUTH MŰVELŐDÉSI KÖZPONT*

Dabasx(Alsó és Felsődabas) története a XIII. század második felétől követhető. A tatárjárás pusztításait kiheverve a XV. században még virágzó település volt. A török hódoltság alatt elpusztul, s csak a XVIII. század elején települt be újra. A szomszédos településsel, Gyónnal együtt nádori adományként az 1720-as években a népes Halász család tulajdonába került. Az 1754. évi vármegyei összeírás szerint a Halász család tagjain kívül Beleznay János tábornok, s még négy nemesi familia volt birtokos Dabason, s ekkor kezdett kialakulni az a sajátos településszerkezet, amelynek egyes elemei máig megmaradtak. Klasszicista stílusú nemesi kúriák épültek több holdas telkeken, körülöttük kis zsellérházak csoportjával. A XIX. század első felére megszaporodott a dabasi illetőségű nemesi familiák száma, 1793-ban felépült az alsódabasi református templom, s ekkorra már a református elemi iskola is működött. A katolikusok 1882-ben építették fel első templomukat. A helyi köznemesség aktív szerepet vállalt a reformkor politikai életében, sokan vettek részt a vármegye irányításában. Szerepük még a kiegyezés korában is jelentős volt, a Pesti járás déli részének Alsódabas lett a központja, helyet adva az idetelepült közigazgatási intézményeknek, hivataloknak is. Ez a szerepe az 1950-es évektől vált teljessé.

A várost alkotó négy település: Gyón, Alsódabas, Felsőda-bas, Sári. A történeti fejlődésben a legmeghatározóbb szerepe Gyónnak és Sárinak volt. Utóbbi a mai napig őrzi a szlovák nemzetiségi hagyományokat: nyelvét, viseletét, szokásait, s mindezek alapján szinte zárttá, autonómmá vált.

Ma már nem választják el egymástól az egykori négy települést lakatlan területsávok, utcáik összekapcsolódtak. Az első lépés 1947-ben történt meg: Alsó- és Felsődabas ekkor közigazgatási úton egyesült Dabas néven.  Dabas, Gyón és Sári községek 1966-ban egyesültek, majd a település 1970 januárjától nagyközség lett. A tervszerű és folyamatos infrastrukturális fejlesztés eredményeképpen Dabas 1984-től kezdődően városi jogú nagyközségként egyre bővülő gazdasági és közigazgatási feladatok körét látta el a régióban. Várossá nyilvánítására 1989. március elejével került sor. Tehát négy, eltérő múltú és társadalmi szerkezetű település összevonásával megszületett a térség 2004-ig egyetlen városa.

 

A művelődési feladatokat ellátó alapintézmények

A Kossuth Művelődési Központ épülete egykor a környék birtokosainak társadalmi színtere volt, ma a városi közművelődés önállóan gazdálkodó költségvetési alapintézményeként működik, melyhez telephelyként a Kossuth Ház Galéria is tartozik.

A Kossuth Művelődési Központ (Úri kaszinó) földszintes, klasszicista stílusú épülete a Széchényi-féle kaszinómozgalom idején, 1825 és 1836 között épült. A város építészeti értékét a klasszicista kúriák – máshol fel nem lelhető – nagyszámú együttes előfordulása jelenti, melyek egyik legszebbike az Úri kaszinó.

Az épület jelentős felújítására először az 1980-as években, majd az ezredfordulón került sor és 2006-ban folytatódik.

Az intézmény technikai, tárgyi felszereltsége az utóbbi 15 év alatt jelentősen fejlődött, ma egy esztétikus környezettel és megfelelő feltételekkel rendelkező művelődési intézmény. Az épület sajátosságaiból adódóan nehézséget okoz, hogy nincs fogadótér, a termek közvetlenül a belső udvarról nyílnak. A sorozatos felújítások eredményeként a belső udvar szépen kialakított, alkalmas szabadtéri rendezvények megtartására, és ismét szép, ápolt kertre néz.

A Kossuth Ház Galériának a XIX. század első felében épült udvarház ad otthont, amely Kossuth Lajos szüleinek lakóházaként vált ismertté. Földszintes, L alakú épület, rövidebb része az utcavonalra épült. Kontyolt nyeregtető fedi, udvari oldalán tornác fut körbe. Egytraktusos alaprajza a módosabb parasztházak típusát követi.

Az épület 1996-ban került vissza az önkormányzat tulajdonába. Nagyszabású belső felújítás után 1998 decembere óta állandó és időszaki kiállításoknak ad otthont, mint a Kossuth Művelődési Központ telephelye.

Mindkét épületegység felújítása során az önkormányzati saját erő mellé jelentős pályázati támogatások társultak.

A város kerületeiben (Gyónón, Sáriban és Dabas-Szőlőben) is rendelkezésre állnak kulturális feladatellátáshoz szükséges épületek, melyekből kettőt vállalkozóval kötött közművelődési megállapodás keretében működtet az önkormányzat, egyet határozott idejű munkaszerződés alapján megbízott magánszeméllyel.

 

A Kossuth Művelődési Központ szakmai tevékenysége

Az intézményi feladatokat nyolc munkatárs látja el.

A két intézményegység egész éves működtetése, nyitva tartása folyamatos, amelyet csak lépcsőzetes és nagyon pontos munkaidő-szervezéssel lehet megoldani.

A városi nagyrendezvények szervezésében az intézmény jelentős részt vállal. A város valamennyi oktatási és művelődési intézményének összefogásával minden év szeptemberében (Kossuth Lajos születésnapjához kötődően) kerül sor a Dabasi Napok rendezvény-sorozatának megszervezésére. A programok között szerepel hangverseny, gyermekműsor, könnyűzenei program, kiállítás, 2005-ben került sor első alkalommal Dob-feszti-vál szervezésére. A rendezvény-sorozat általában egyhetes, 10 napos időtartamú, rendszeresek benne a helyi identitástudatot erősítő programok.

Természetesen valamennyi nemzeti ünnep városi szintű megemlékezésére sor kerül, melyek közül a Március 15-e megszervezésében a legmeghatározóbb a Kossuth Művelődési Központ szerepe. A rendszerváltás óta kialakult szokás szerint ilyenkor a Kossuth Ház Galériától (a gyermekrajz-kiállítás megnyitása után) az ünneplő közönség a Református Templomkertbe és a Szent István (volt Március 15.) térre vonul. Ezen az ünnepen kerül sor a Dabas Díszpolgára és a Karacsné Takács Éva Dabas Kultúrájáért díjak átadására.

Az intézmény szakmai tevékenységében  a rendszeres művelődési formák, a különböző helyi alkalmak és informatikai szolgáltatások mellett fontos szerepe van az ún. intézményi nagyrendezvényeknek. 2005-ben 5. alkalommal került sor a Regionális Népzenei Találkozó megszervezésére, melyre több megyéből (Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Csongrád) és a dabasi kistérségből érkeznek csoportok. A kétnapos rendezvény egyben a KÓTÁ-val közösen szervezett országos minősítő is.

12 éve működik a Kistérségi vers- mese- prózamondó találkozó alsó tagozatos, felső tagozatos és középiskolás diákok számára. A Költészet Napja alkalmából megrendezésre kerülő találkozó egyben előzsűrizése is megyei és országos versmondó versenyeknek.

A Kossuth Művelődési Központ kezdeményezésére 1993-ban jött létre a Galéria Alapítvány. Kuratóriumának elnöke: Kerekes László grafikusművész. Az alapítvány tevékenysége meghatározó jelentőségű Pest megyében és helyben egyaránt, de több országos szervezettel folytat együttműködést: közös kiállítások megrendezésével, kiállítási anyagok vándoroltatásával. A Kossuth Ház Galériában bemutatásra kerülő éves kiállítási program megvalósítása a Művelődési Központ és a Galéria Alapítvány együttes feladata.

A Galéria állandó kiállításai: Dabas építészeti értékei (a klasszicista kúriák múltja és jelene) címmel: 37 tablón több mint 20 épület bemutatása, archív (1930-as, 1950-es, 1980-as évekből) és mai felvételekkel, alaprajzokkal, homlokzati rajzokkal, valamint Dabas, a nyolc torony városa címmel a Dabason található nyolc templom egyházi építészeti és belsőépítészeti értékeinek bemutatása.

Az igényesen válogatott kortárs magyar képző- ipar és fotóművészeti kiállítások mellett minden évben sor kerül tematikus, elsősorban Dabashoz kötődő kiállítások megrendezésére. Ezek közül kiemelhető: a Dabason élő alkotóművészek munkáinak bemutatása, a Dabasi Fotóklub tagjainak munkáiból készült és a “Régi Dabasiak családi fotókon” címmel rendezett kiállítás.

A kistérség értékeit bemutató két kiállítás igen jelentős és nagy tömegeket megmozgató rendezvény volt, melyek alkalmával a dabasi kistérség amatőr népművészeti és műkedvelő képzőművészeti alkotói munkáit mutattuk be.

Az intézmény helyet ad és gondozza művészeti és művelődési közösségeit:

Citera csoportok: kezdő és haladó szinten. A haladó csoport arany minősítéssel rendelkezik. Gyermek néptánc csoportok: kezdő és haladó szinten. Felnőtt néptánccsoport. Népdalkörök: Kéknefelejcs (ezüst minősítésű) és Orchidea (bronz minősítésű). Nyugdíjas klubok: Dinnyés Lajos Nyugdíjas Klub, Dabas Városi Nyugdíjas Klub. Vers és irodalombarátok klubja. Családi klub: elsősorban kézműveskedéssel foglalkozó klub. Tánccsoportok: minirett, hip-hop tánccsoport. “Együtt könnyebb” Vakok és Gyengénlátók Dabasi Térségi klubja. Amatőr Képzőművészeti Alkotóműhely. Zeneklub (kistérségi rockzene-kedvelők klubja).

 

Térségi feladatok ellátása

A felsorolt szakmai feladatokból egyértelműen látszik, hogy az intézmény több kistérségi szintű feladatot is ellát. Ennek egyik oka, hogy a művelődési központ korábban járási módszertani központként működött. Másik oka, hogy voltak olyan programok, amelyek folytatása a járások megszűntetése után is indokolt volt. Harmadik tényező: az intézménynek vannak kezdeményezései, amelyek csak a térség együttműködésével valósíthatóak meg. Ezek közül kiemelkedő a Kistérségi Amatőr Képzőművészeti Alkotóműhely munkája, és a kistérségben működő amatőr rockzenei együttesek klubja.

A Kossuth Művelődési Központ otthont ad a Pest Megyei Népművelők Egyesületének, és vállalja a civil szervezet működtetésével kapcsolatos valamennyi feladatot. Aktívan részt vesz az éves szakmai találkozó (Balatonszemes) megszervezésében.