STUMPF GÁBOR
A MŰVELŐDÉS HÁZA ÉS SÁROSPATAK
A Művelődés Háza 1983-as átadásával ugrásszerű változás állt be Sárospatak közművelődési életébe. A megelőző időszak méltatlan körülményeit felváltotta egy akkori szemmel nézve ideális, a korábbi helyzethez képest esztétikai és funkcionális szempontból egyaránt nagyságrendekkel jobb állapot. A hat évig tartó építkezés meglehetősen felcsigázta a helyi lakosság kíváncsiságát és érdeklődését az addig szinte elképzelhetetlen épület iránt. Az érdeklődés azonban nemcsak a helyi lakosság körében volt nagy, igen komoly idegenforgalmat is vonzott a “Makovecz-ház”. Köszönhető volt ez annak is, hogy 1984-ben az épületet az építész szakma beválasztotta a világ – 1983-ban átadott – tíz legérdekesebb épülete közé. Ennek következtében az első években az építész-szakmai és általában az idegenforgalma igen nagy volt a háznak. Mindez megkövetelte a munkatársaktól nemcsak a munkahely, de a város alapos ismeretét is, hiszen nap mint nap idegenvezetőként is helyt kellett állni, s a városra vonatkozó kérdéseknél is illett bizonyos színtű tájékozottsággal rendelkezni.
Az impozáns épület keltette kíváncsiság párosulva a lakossági téglajegyek felhasználhatóságával, valamint az új intézmény által nyújtott gazdag kulturális kínálat iránti érdeklődés vezetett oda, hogy A Művelődés Háza átadását követően évekig zsúfolt házak előtt zajlottak programjaink. Igen komoly érdeklődés és igény mutatkozott a közösségi művelődés különböző lehetőségei iránt is, ennek következtében közel negyven kiscsoport jött létre és működött éveken át.
Hozzátartozik a nyitást követő helyzetképhez az is, hogy ebben az időben negyvenegy főállású munkatárs dolgozott az akkor Művelődési, Ifjúsági és Úttörőházként működő intézményegységben.
A 80-as évek vége már egy más felállásban találta az intézményt. Ekkorra lecsengett az újdonság varázsa nyújtotta hatalmas érdeklődés, lassan elfogytak a téglajegyek, és a gazdasági körülmények sem kedveztek a kultúra iránt fogékony, művelődni és szórakozni vágyó embereknek. A változó társadalmi körülmények természetesen az intézményt sem hagyták érintetlenül, hiszen ekkorra a fenntartói elvárásoknak megfelelően a munkatársi létszám már mintegy harminc főre csökkent, s a szakmai munkára fordítható, költségvetés által biztosított keret is jócskán megcsappant.
Ebben a helyzetben érte A Művelődés Házát a rendszerváltás. A munkatársak nagy elánnal láttak neki, hogy kidolgozzanak egy új intézményi működési formát, amely nemcsak a megváltozott társadalmi helyzethez, de a város akkori jelen és a jövő várható igényeihez is jobban alkalmazkodó, szélesebb tevékenységi kört felölelő szervezet, a Művelődési, Idegenforgalmi, Ifjúsági és Szolgáltató Központ lett volna. Bár az elképzelés körvonalazódott, s az új szervezeti felépítés terve is elkészült, sajnos a nehezedő gazdasági helyzet gátat szabott az elképzelés megvalósításának. A korábban tanácsi fenntartású intézmény továbbra is megmaradt a tanácsból önkormányzattá alakult helyi vezetés kezelésében. Az új irányítás újabb elvárásokat fogalmazott meg az intézmény akkori vezetése felé, amely tartalmazott egyrészt további létszámcsökkentést, valamint ésszerűbb gazdálkodást, ami akkoriban egyértelmű költségvetési lefaragásokat jelentett. Mindezen elvárások mellett egy újfajta működési forma is felvetődött a fenntartó önkormányzatnál, ez pedig a vállalkozási formában való feladatellátás. Ez a lehetőség éveken át mintegy Demoklész kardjaként lebegett a fejünk felett, nem igazán segítve a nyugodt légkörben való hatékony munkavégzést. Ennek ellenére ebben az időszakban – alkalmazkodva a megváltozott helyzethez és az újonnan felmerülő igényekhez – intézményünk a korábbi szervezeti felállás mellett folyamatos funkcióbővítést hajtott végre. Olyan, addig a közművelődés területétől távolálló feladatokat is felvállaltunk, amelyek részben az idegenforgalomhoz, részben pedig a tömegkommunikáció területéhez kapcsolódtak. Ilyenek voltak pl. a menetrend szerinti hajójárat újraindítása, üzemeltetése Sárospatak és Tokaj között, az Újhutai Ifjúsági Tábor üzemeltetése, valamint a kábeltelevíziózás lehetőségének megteremtése Sárospatakon. Ezekkel egy időben széleskörű szolgáltatás bővítést is végrehajtottunk, melynek keretében a városban elsőként lehetett faxot küldeni és fogadni A Művelődés Házából, de hasonlóképp elsők között voltunk a fénymásolás szolgáltatásba állítása terén is. Tovább lehetne sorolni még azokat a nem a hagyományos közművelődési feladatkörbe tartozó tevékenységeket, melyeket ebben az időszakban munkatársaink felvállaltak és végeztek. A tevékenység bővítésével két dolgot szerettünk volna elérni. Egyik, gyorsan reagálni a lakosság részéről tapasztalható és felvállalható új igényekre, másik célunk pedig, a folyamatosan nehezedő helyzetben megtalálni azokat az új formákat, melyekkel plusz forrásokra lehet szert tenni, s ezek visszaforgatásával az alaptevékenységben megtartani, illetve növelni a már korábban elért eredményeket. Természetesen a szorosan vett szakmai területet is folyamatos átalakulás, funkcióbővülés jellemezte – ebben az időszakban. A Művelődés Háza munkatársainak együtt gondolkodása eredményeként kialakult egy elképzelésterv, ami figyelembe véve a helyi lakosság és az egyre bővülő idegenforgalomban résztvevők igényeit, elsősorban az addig kicsit elhanyagolt, nyugalmasnak számító nyári időszak fesztiválokkal, nagyrendezvényekkel való fokozatos kitöltését jelentette. Ennek a tervszerű fejlesztésnek eredményeként alakult ki 2000-ig az a kínálat, ami kiegészülve az utóbbi évek új intézményi kezdeményezéseivel és az egyéb helyi programokkal, a mai színes és gazdag nyári kulturális életét jelenti Sárospataknak.
Ebben az időszakban nagy változásokon ment át nemcsak városunkban, de országosan is a közösségépítési terület, melyet ez idő tájt inkább a leépítés jellemzett. Ennek legalább két oka volt. Egyik anyagi természetű, és a korábbiakban leírt nehézségekre vezethető vissza, a másik pedig, hogy volt egy több éves időszak, amikor a közösségi művelődés vonzereje erősen meggyengült. Ez mára úgy tűnik megfordult, s nő az emberek közösség iránti igénye.
Beruházások, felújítások, fejlesztések
– Teljesen új tetőszigetelés a színház-, pódium- és próbaterem fölött
– Festés az emeleten, földszinten, a nagy-, a pódium- és a próbateremben
– Új vizesblokk építése a Bodrog-parti Kemping területén
– Az előtéri, a nagyközönség által használt vizesblokkok teljes felújítása
– A színházterem teljes hangtechnikai felújítása
– A próba- és pódiumtermek hangtechnikai fejlesztése
– Gépkocsi vásárlás, majd csere
– Minolta (négyszínű) fénymásoló, majd pedig Minolta digitális fénymásoló beszerzése
– Homlokzat felújítás
– Mozi felújítás és az üzemeltetés átvétele
– A pódium- és próbaterem új padlózata
– Előkészítés alatt a színházterem teljes felújítása (színpad és nézőtéri padlózat cseréje, fénytechnika felújítása)
– Az informatikai rendszer folyamatos kiépítése (ma minden szakalkalmazott önálló számítógéppel rendelkezik)
Nagyrendezvények, fesztiválok
A nagy rendezvények, fesztiválok sorát a hagyományosan január 22-én, a Magyar Kultúra Napján megrendezésre kerülő Zempléni Gyermek Szólótánc Fesztivál nyitja. Az 1998-ban útjára indított fesztivállal is szerettük volna ezt a minden magyarok ünnepét – hisz Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén 1823. január 22-én készült el nemzeti imánk, a Himnusz megírásával – Sárospatak, s egyben az intézmény hagyományaihoz méltóvá tenni. Az indulás óta eltelt nyolc év bebizonyította, hogy jó úton indultunk, hisz a fesztivál minden éven szép számú gyermek, és köztük igen tehetséges fiatalok részvételével zajlik.
Szintén A Művelődés Háza falai között zajlik a kétévente megrendezésre kerülő Amatőr Néptáncosok Országos Bemutató Színpada, mely egyben a résztvevő néptánccsoportoknak minősítő versenye is.
A nyári szabadtéri szezon Sárospatakon a pünkösdi Szent Erzsébet Ünneppel indul, ami egyben a város és környéke idegenforgalmi idénynyitójának is számít. Bár ez a rendezvény nem kizárólag A Művelődés Háza rendezvénye, hisz indulása óta az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társasággal karöltve rendezzük, mégis az intézmény teljes személyi és tárgyi infrastruktúrája részt vesz a program lebonyolításában. A kétnapos rendezvény első napján pünkösdvasárnap egy középkori vásár keretében emlékezünk városunk legnagyobb szülöttére, melyen felvonulnak mindazok a vásárosok, kézművesek, mutatványosok, csepűrágók, zenészek, bajvívók, stb., akik hajdan is szórakoztatták a vásárok nagyszámú közönségét. Megjelenik a nap folyamán a programban Erzsébet is, aki kíséretével egy középkori kosztümös menet élén végigvonul a városon, s mindeközben életének néhány fontos eseménye is megelevenedik az érdeklődő tömeg előtt. Nem hiányzik természetesen a vásári kínálatból a középkor étkeinek kínálata sem, melyeket mesterszakácsok készítenek és kínálnak a nagyérdeműnek. Másnap, pünkösdhétfő délelőtt a zarándokok és a helyiek töltik meg a Vártemplomot és környékét, hogy részesei legyenek az egyházi ünnepnek, ezen belül láthassák Erzsébet ereklyéjét, melyet minden évben csupán egyszer, a Szent Erzsébet Ünnep második napján a körmenetben tekinthetnek meg. Az ünnepet pünkösdhétfő délutánján A Művelődés Háza rendezésében zajló Pünkösdi Gyermektánc Találkozó programjai zárják, melynek keretében a néptáncosok menettánccal színesített felvonulása, a csoportok bemutatkozása, pünkösdi király választás és táncház egyaránt megtalálható. A pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep az elmúlt 12 év alatt a város és a térség egyik leglátogatottabb idegenforgalmi rendezvényévé nőtte ki magát.
A július eleje páros és páratlan évei más-más programot kínálnak a látogatóknak. 2006. július 1-4 között kerül megrendezésre immár tizenkettedik alkalommal a “Zsákomban a bábom” Nemzetközi Bábfesztivál, mely az elmúlt évek során a világ kamarabábosainak elismert, nagy szakmai találkozójává nőtte ki magát. A kilencvenes évek első feléig országos szintű rendezvényre az elmúlt évek során nemcsak Európa, de valamennyi földrész országaiból, így Brazíliából, Ausztráliából, Japánból, Izraelből, Oroszországból és Európa számos országából érkeztek vendégek. Az immár hagyományosan nagy sikerű bábfesztiválok kapcsán Sárospatak és A Művelődés Háza neve egyaránt jól cseng sok-sok bábos fülében a földkerekség számos helyén. A fesztivál résztvevői négy napra nemcsak az intézményt “foglalják el”, hanem a város utcáit, tereit is “belakják”, megteremtve ezzel a fesztiváli hangulatot az egész városban.
Páratlan években, ugyanebben az időszakban, pontosabban július első hosszú hétvégéjén a “Múzsák Dicsérete” Művészeti Fesztivál programjain szórakozhatnak az érdeklődők. Az immár szintén hagyományosan A Művelődés Háza előtti patkóban megrendezésre kerülő háromnapos programsorozatnak része az Ízek Fesztiválja is, ami a színvonalas kulturális rendezvények mellett, pl. térszínházi előadások, világzenei koncertek, testvérvárosi bemutatkozások, stb. lehetőséget nyújt nemcsak a zempléni térség hagyományos ételeinek és a hegyaljai borok megismerésére, de más tájak, népek gasztronómiai különlegességeivel való barátkozásra is.
Nem hiányzik a gasztronómia a szintén hagyományossá vált Csűrfesztivál programjából sem, amit A Művelődés Háza által üzemeltetett hangulatos Kispataki Alkotóház udvarán, s az udvaron felépített csűrben rendez, most már évről-évre az intézmény. Az egy délutánt és estét kitöltő program a helyhez illően természetesen a népi mesterségek bemutatóiból, népi játszóházból, népzenei és néptáncbemutatóból, valamint táncházból és mesemondásból áll össze. Mindezeket igen jól kiegészítik a Bodrogköz és Hegyalja hagyományos ízeinek bemutatói, melyek során az egyre népesebb közönség megismerkedhet a puliszka különböző ízesítési lehetőségeivel, a tócsnival és egyéb, az elődök által rendszeresen fogyasztott ételekkel. Természetesen a Hegyalján immár 800 éve honos szőlő leve sem hiányozhat a kínálatból, más egyéb itókák mellett.
Tíz éve már, hogy a júliusi kulturális rendezvényeket a hónap utolsó hétvégéjén a Bodrog partján, a Rákóczi-vár alatt, az ún. Vízikapunál, a Sárospataki Dixieland és Blues Fesztivál zárja. Az elmúlt évek során a fesztiválon a dixieland és blues műfajának hazai kiválóságai mellett sok külföldi előadó is bemutatkozott, igen nagy sikerrel. Vissza-visszatérő résztvevői a rendezvénynek a Benkó-, a Molnár Dixieland Band, állandó résztvevő kezdetektől a Hot Jazz Band, mint zenei házigazdája a fesztiválnak, de az elmúlt évek során megfordult itt Joe Murányi, Big Daddy Wilson, Allan Vaché (mindhárman az USA jazz életének képviselőiként), Jörg Hegemann (Németország), és sok más kiváló együttes és szólista. A Sárospataki Dixieland és Blues Fesztivál a neves előadóknak köszönhetően és a párját ritkítóan szép és hangulatos környezet folytán a város egyik legkedveltebb nyári szabadtéri programjává nőtte ki magát.
1992-től minden év augusztus közepén kerül megrendezésre Sárospatakon, és még mintegy 25-30 településen a 2004-ig Zempléni Művészeti Napok néven futó, majd 2004-től Zempléni Fesztivál elnevezésű, nemzetközi színvonalú, alapvetően komolyzenei, de a társművészeteket is felvonultató művészeti fesztivál. A Liszt Ferenc Kamarazenekar, ezen belül is Rolla János koncertmester nevéhez kapcsolódó rendezvénysorozat, az évek során az ország egyik legrangosabb fesztiváljává nőtte ki magát. Nem utolsó sorban az ő személyének köszönhető, hogy az elmúlt 14 év során sok nagy, nemzetközi hírű előadóművész, illetve együttes fordult meg Zemplénben és Sárospatakon. Néhány név a teljesség igénye nélkül: Valery Afanassiev, Bashmet Yuri, Frankl Péter, Hamari Júlia, Anatolij Fokanov, Izaki Masahiro, Laredo Trió, Kocsis Zoltán, Starker János, Tokody Ilona, Cantemus Gyermekkórus, Starker János, stb. Hosszan lehetne még sorolni a neveket, azonban fontos még megemlíteni, hogy az utóbbi években az opera és a balett egyaránt szerephez jutott a fesztiválok programjában. Elég utalni a – helyszínváltozás ellenére is – nagy sikerű Carmen, vagy éppen a Kékszakállú herceg vára előadásaira. A fesztivál iránt érdeklődők az esti előadások mellett nappal a térség történelmi nevezetességeivel – Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tokaj –, a kiránduló koncertek hangulatos programjain keresztül a kistelepülések vendégszeretetével, valamint neves képzőművészek tárlataival ismerkedhettek.
A nyári szabadtéri rendezvények sorát a 2005-ben intézményünk által már hatodik alkalommal megrendezett Sárospataki Bornapok kétnapos programja zárja. A hegyaljai borok versenyétől a szüreti felvonuláson keresztül, a vidám szabadtéri előadásokig minden jelen van a két nap során. Természetes, hogy az érdeklődők nem nélkülözik a jó hegyaljai borokat sem, amihez megfelelő, a bor fogyasztását megalapozó ételkínálat is társul.
A hangulatos nyári szabadtéri rendezvények sora tehát a szeptember végi Bornapokkal zárul, s ezt követően intézményünkben az őszi-téli időszakra a színházi előadások, pódium-műsorok és egyéb rendezvények mellett a kiscsoportos tevékenység – amatőr művészeti csoportok, alkotó művelődési közösségek, klubok –, a közösségfejlesztés kerül előtérbe.
Amatőr művészeti csoportok
Az 1954-ben alakult Bodrog Néptáncegyüttes, megyénk egyik legrégebben működő néptánccsoportja. Az együttes számos kitüntetést kapott. Kétszeres Kiváló Együttes, megyei Alkotói Díjas, és Miniszteri Kitüntető Oklevéllel rendelkező művészeti csoport. Számos fesztiválsikere közül kiemelkedik a Szolnoki Fesztivál nívódíja, és 2005-ben a Büyükcekmece-i C.I.O.F.F. fesztivál IV. helyezését jelentő különdíja. Az elmúlt fél évszázad során a rengeteg hazai fellépés mellett Európa szinte valamennyi országában bemutatkozott az együttes, de megjárta Amerikát (USA), Egyiptomot (Afrika) és Ázsiát egyaránt. A csoport az évi több mint ötven fellépésével igen széles körű kapcsolatrendszerre tett szert, s igen jó hírvivője a fenntartó intézménynek és a városnak egyaránt. Működése során “arany II.” minősítést, az új minősítési rendszerben “minősült”, és “kiválóan minősült” kategóriát ért el. Műsorukon a kismagyarországi tájegységek mellett a Felvidék és Erdély tájegységeinek táncanyagaiból készült koreográfiák is szerepelnek. A Bodrog Néptáncegyüttes utánpótlás csoportjaival együtt mintegy 150 fős, s állandó kísérő zenekara több mint egy évtizede a Szeredás Zenekar. Az együttes vezetője Darmos István, művészeti munkatársak Darmos Éva és Sajószegi Gábor.
A Művelődés Háza Kamarakórusa 1968-ban alakult, s azóta folyamatosan jelen van a térség, a megye és az ország kórusmozgalmában. A kórus rendszeres résztvevője a városi rendezvényeknek, de az elmúlt közel 35 év alatt elvitte, s bemutatta a kórusirodalom remekeit Zemplén és a Bodrogköz legkisebb falvaiba is, olyan helyekre, ahol korábban még az ott lakóknak hasonló élményben nem volt részük. Ez a kulturális missziós tevékenység folyamatosan végigkísérte az együttes több mint 30 éves tevékenységét. Mindezek mellett jutott idő és energia hazai és nemzetközi kapcsolatteremtésre is, így Szentes, Szeged, Kosd, Szombathely kórusai mellett Kassa (Szlovákia), Szentegyháza, Sepsiszentgyörgy (Erdély) Monfalcone, Zafferana de Etnea, Nuoró (Olaszország), Weimar, Soest (Németország) Hoofdorp (Hollandia), Hameenlinna (Finnország) városok egy-egy kórusával is baráti kapcsolatot épített ki az együttes, ami természetesen kölcsönös látogatásokat és közös hangversenyeket is jelent. A kórus 2003-ban Kamarakórus kategóriában “Fesztiválkórus” minősítést kapott. Az együttest alapítása óta Csehi Ferenc karnagy úr vezeti.
A 8Kor Zenés Színház megalakulásakor arra vállalkozott, hogy egyrészt a nagyobb állami, nemzeti ünnepeken, egyéb kiemelt alkalmakon a repertoárjukon lévő zenei, irodalmi anyagokból igényes műsorszámokkal szolgáljanak a lakosságnak, másrészt (választott nevükhöz híven) egész estét is betöltő színházi produkciókat (musicaleket, rockoperákat) mutassanak be – igényes kivitelezésben.
Hagyományaikhoz tartozik még, hogy 1990-óta a magyar-magyar kapcsolatokat ápolandó az erdélyi Segesvár-Fehéregy-háza, illetve Koltó Petőfi-ünnepségeinek, továbbá a felvidéki települések ünnepi eseményeinek is rendszeres résztvevői.
A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére 1996-ban (más amatőr művészeti csoportokkal összefogva) megszületett az együttes első nagyszabású színházi produkciója, a történelmünket a honfoglalástól napjainkig felidéző Itt élned, halnod kell c. zenés, táncos színpadi játék. A produkció sikerét mutatja, hogy csak itthon legalább 3000 nézője volt.
1998. március 15-én, az 1848-as forradalom 150. évfordulóján a Kormorán együttes és Páskándi Géza művét, A költő visszatér című rockoperát mutatták be – hasonló sikerrel.
2000 tavaszán, Dés László-Nemes István: Valahol Európában című musicalje került színpadra, mely darab több mint 12 előadást ért meg. A siker a korábbiakhoz hasonló volt.
2003. augusztus 20-án Sárospatak lakossága, a nemzeti ünnep alkalmából a várárokban egy nagyszabású, István, a király előadásnak örülhetett. A több mint 4000 ember előtt bemutatásra kerülő darab teljes egészében élő előadás volt. Az együttes munkáját 2004-ben bekövetkezett haláláig Pécsvárady Botond irányította.
Alkotó művelődési közösségek:
Az 1996-ban alakult Kézműves kör sokrétű kézműves tevékenységet végez. Manuális tevékenysége mellett gondot fordít az elméleti, szakmai tudás bővítésére is. Többen végeztek különböző szaktanfolyamot, így aktív, szakavatott irányítói, résztvevői a játszóházi foglalkozásoknak, táboroknak, kézműves bemutatóknak.
Munkáikból több alkalommal rendeztek kiállítást itthon és vidéken egyaránt.
A Díszítőművészeti kör 1974-ben kezdte el működését 70 fővel. Helyi és távolabbi vidékek motívumait kezdték vászonra vinni. Mára pályázatok, elismerések sokaságát tudhatják magukénak, melyek szakmai hozzáértésükről adnak bizonyságot.
2000-ben munkáikkal eljutottak a “Kultúrával a Nyugat kapujában" millenniumi rendezvénysorozat országos kiállítására.
Kiállításuk alkalmával zsűriztettük munkáikat, ahol több alkotás “A” és “B” kategóriás lett.
Munkáikkal eljutottak országos kiállításra, a Néprajzi Múzeumba is.
A Rajztanárok Zempléni Alkotóköre szakmai munkáját Sárospatakon A Művelődés Házában immár 1976-tól folyamatosan végzi. A kör tagjai az iskolai év folyamán szeptembertől-júniusig minden második pénteken egész napos köri foglalkozás keretében találkoznak.
A csoport szakmai tevékenységét Goda Gertrúd művészettörténész irányítja, aki a miskolci Hermann Ottó Múzeum munkatársa. Az alkotóközösség kiterjedt kapcsolatrendszere folyamatosan bővül, hisz újabb és újabb tárlatokon mutatkoznak be, nemcsak a megyében de az ország különböző részein, sőt a határokon túl is. 2005-ben kassai képzőművészekkel valósítottak meg egy cserekiállítást.
A Foltos Pille Foltvarró kör 2004. májusában alakult, vezetője Bogdán Erzsébet, tagja a Magyar Foltvarró Céhnek. A 16 fős kör minden pénteken 15-18 óra között tartja foglalkozásait A Művelődés Házában. Rendszeres résztvevői az Észak-magyarországi Régiós Találkozóknak, mely sokat segít a fejlődésükben. 2004. októberében kiállításon mutatkoztak be Sárospatakon, vendégeik voltak Miskolc Foltvarró körei. 2005. július-augusztus hónapban a sátoraljaújhelyi Foltvarró kör vendégeként állították ki munkáikat. Játszóházi foglalkozásokon a fiatalok szívesen próbálják ki a különböző technikai lehetőségeket.
Klubok
A Nyugdíjas klub még a 80-as évek elején alakult, s bár a lelkes alapító Gonda Sándor már sok éve nincs közöttünk, mindig volt és van ma is kiváló utódja, aki a lelkes, mintegy százfős csoportot összefogja, s gazdag kulturális és ismeretterjesztő programokkal segíti az idősek szabadidejének hasznos eltöltését. Az évek alatt igazi közösséggé formálódott tagság nagy előszeretettel járja a Zemplén, de a távolabbi vidékek tájait is. A nyári programok elsősorban kirándulással a szabadban zajlanak, a téli időszak pedig a ház falai között telik.
Francia klubunk még a kilencvenes évek elején egy alapfokú francia nyelvtanfolyamon részt vett csoport tagjainak kezdeményezésére jött létre. A társaság azóta minden második kedden rendületlenül összejön, s ismerkedik a francia nyelvvel, kultúrával. Mindig vendégei és házigazdái is kicsit a Magyarországon már hagyományos Francia Filmhét eseményeinek, ehhez kapcsolódva olykor-olykor kis partit is rendeznek az ideérkező vendégek és a városban élő és dolgozó francia anyanyelvű lakosok számára. Természetesen közülük majd mindenki megjárta már Franciaországot, s egy-egy ilyen út után nem maradnak el az ilyenkor szokásos élménybeszámolók sem.
A Művelődés Házában 2003. decemberében hirdettük meg először a “Kattints rá, Nagyi” elnevezésű, az idősek internet használatát elősegítő képzési programot. A tanfolyam beindításához kiváló alapot, partnert jelentett a Sárospatakon már évtizedek óta nagyon jól működő Nyugdíjas klub majd 100 fős tagsága. A várakozásainkat messze felülmúlta a hiánypótlás igényével létrejött tanfolyam iránti érdeklődés. Az azóta eltelt időben összesen 88 hallgató tanulta az internet használat alapjait. A tanfolyam után egy klub alakult, amelynek tagjai hetente két alkalommal összegyűlnek felfrissíteni és bővíteni már megszerzett tudásukat.