FÁBIÁN JUDIT
„MI DOLGUNK A VILÁGON?”
A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet tevékenységének summázata
A rendszerváltást követően – az országos tendenciával ellentétben – Veszprém megye példaértékűen fontosnak tartotta a kistelepülések és így a megye kulturális életének segítését, támogatását intézményi keretek között. Ennek a szemléletnek köszönhetően hozta létre 1993-ban a Megyei Művelődési Központ jogutód intézményeként a Veszprém Megyei Közművelődési Intézetet. Tevékenységének sokrétű tartalmi követelményétől eltérően létezésének megfelelő színterét azonban hosszú ideig nem tudta biztosítani.
Az elhelyezés szerény körülményei ellenére (a régi Megyei Könyvtár birtokává vált egykori színészházi traktusban, neves komédiások szűk kis szobácskáiban) Borbáth Erika igazgató kis csapatával együtt látott neki, hogy szinte a semmiből csodát teremtsen. Majd a Megyei Könyvtárból kikerülve, 8 éven át az ún. Zöldházban, az ottani mostoha körülmények ellenére, Németh József, majd Horváth Viola vezetésével – ebben az időszakban – vált még gazdagabbá tevékenysége a megyére és a régióra kiterjedően, sőt országosan is.
Végül 2004 augusztusában valóra vált az intézet munkatársainak álma, átköltözhettünk a várbéli Havranek-házba, ahol végre a helyszín is méltóvá vált az intézet elismert tevékenységéhez.
A Veszprémi Vár régóta a tudományok, a kultúra, a művészetek, az oktatás és az egyház patinás székhelye, s a mi intézményünkkel mindez tovább gazdagodik. Másfajta kulturális kínálatával növeli a város vonzerejét, a helybéliek és az idelátogatók körében egyaránt, továbbá új funkcióval (a térség kulturális értékeinek bemutatása, információs központ) bővülő tevékenységével a régió meghatározó szereplőjévé válhat.
A korábban levéltári anyagokat őrző épület zárt zsalugáteres ablakai nap mint nap kinyílnak a várbéli szomszédok és az idelátogatók örömére, s a már itt töltött két nyári időszakban a Veszprém megye élő népművészetének remekeit bemutató kiállítás és a japán babák, valamint a magyar népi játékok be is csalogatták a helybélieket és a városba érkező turistákat.
*
Az intézet tevékenysége a CXL kulturális javakról szóló törvény, Veszprém megye stratégiája, kulturális koncepciója, az intézmény 10 éves fejlesztési terve mentén szerveződik, kapcsolódva a régiós törekvésekhez, ágazati és területfejlesztési elképzelésekhez.
Tevékenységének hatóköre:
Veszprém megye települési önkormányzatainak, közművelődési intézményeinek, kulturális civil szervezeteinek módszertani-tanácsadó és szolgáltató intézménye.
Veszprém megyei, valamint régiós, országos és nemzetközi rendezvények helyszíne és rendezője.
Létszám 21 fő
Szakmai munkatársak
Létszám 10 fő
Népművelés-művelődésszervező, könyvtár, pedagógia, magyar,
történelem, rajz, iparművészet, ének-zene, matematika, biológia.
Kulturális menedzser, projektmenedzser, népi kismesterségek oktatója,
Leader oktató, újságírói stúdium, számítástechnikai szoftver üzemeltető
Alap-és középfokú angol és német
*
A megye legfontosabb jellemzői:
Aprófalvak és kistelepülések száma: 217
Városok száma: 14
Kistérségek száma: 9
A Közép-Dunántúli Régió (Fejér-Komárom-Esztergom-Veszprém megye) és a Balaton Régió (Somogy-Zala-Veszprém megye) tagja.
Megyeszékhely a társrégióközpont Székesfehérvárral együtt.
Kulturális arculatát több természeti és kulturális hagyománnyal rendelkező tájegység határozza meg (Bakony-Balaton-Káli-medence, Tapolcai medence, Somló és környéke és a Kisalföld Pápához és vonzáskörzetéhez tartozó része.
Veszprém megye a kis- és aprófalvas megyék közé tartozik: 105 település lakossága kevesebb mint 500 fő, további hetvené 500 és 1000 fő közé esik.
Többségében van ugyan művelődési ház, de sok helyen szakképzett közművelődési szakembert már nem tudnak alkalmazni. Súlyos gondot jelent a lakosság kulturális ellátása is, intézetünk tevékenységében ezért fontos szerepet kap a hátrányos helyzetű települések felkarolása.
A segítségnyújtás formái:
Információszolgáltatás, amely a HónaPosta című bejegyzett kiadványunkon keresztül történik, de gyakori a hírlevél vagy a személyes tájékoztatás is. Havonta megjelenő hírújságunkat módszertani melléklettel is elláttuk, amely a művelődő közösségeknek, művészeti csoportoknak nyújtott segítséget, az elmúlt évben pedig a régióban történő eseményekről, újonnan alakuló szervezetekről és azok tevékenységéről, valamint kistérségi kísérleti modellekről tájékoztattuk a kollégákat tematikus kiadványunkon keresztül.
Az információszolgáltatás hagyományos, nyomtatott
formája mellett egyre inkább próbálkozunk az elektronikus lehetőségekkel is. Ezeken a csatornákon keresztül a
közművelődési események és felhívások mellett értesülhetnek az érintettek a
különböző pályázati lehetőségekről is.
Arra törekszünk, hogy minél eredményesebben tudjanak élni a megyei-regionális
és országos pályázati lehetőségekkel, a saját forrást kiegészítő
támogatásokkal.
Ennek érdekében a pályázat megírásához is biztosítunk szakmai tanácsadást, különös figyelmet fordítva az érdekeltségnövelő, ill. a revitalizációs pályázatokra, továbbá a tevékenységmegújító programokra.
Faluról-falura – kistelepülések műsorellátása
A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet az utóbbi években több tájelőadás-sorozatot indított az ún. kulturális fehér foltok felzárkóztatására, a hátrányos helyzetű települések szerény rendezvénykínálatának bővítésére.
Elsősorban a gyermek és ifjúsági réteget szerettük volna megérinteni, olyan maradandó élményt nyújtva, hogy felkeltse az érdeklődést az igényesebb művelődési-szórakozási lehetőségek iránt.
2002-ben a “Faluról falura – barangolás a művészetekben” címmel indítottunk útjára egy népművészeti előadássorozatot, melynek keretében a különböző tájegységek táncaival, viseletével, népi szokásjátékaival ismerkedhetett meg a közönség. Megyénk kiemelkedő amatőr színjátszó társulatai egy-egy színdarabbal, operett előadással, hagyományos vásári komédiával szórakoztatták a közönséget. Irodalmi örökségünk bemutatására rangos előadóművészek vállalkoztak pódiumműsor keretében.
Száz kistelepülés apraja-nagyja barangolhatott a művészetekben a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Veszprém Megyei Falugondnoki Egyesület, az Új Atlantisz Térségfejlesztési Társulás, a Balaton Fejlesztési Tanács, a Veszprém Megye Kultúrájáért Közalapítvány, a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége támogatásával.
A hátrányos helyzetű kistelepülések az elkövetkezendő években is számíthatnak hasonló programokra.
Falugondnoki szolgálat – Veszprém Megyei Falugondnokok Egyesülete
A Veszprém megyei települések közel fele 600 lélekszám alatti. Ezekre a falvakra jellemző az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, a halmozottan hátrányos helyzet.
A kistelepülések gondjainak enyhítésére, az életminőség javítására, a szociális alapellátás kiépítésére hozták létre a falugondnoki szolgálatot.
Megyénk 1995-ben indulhatott meghívásos pályázaton. Már akkor a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet a Megyei Önkormányzat együttműködését élvezve felkarolta a kezdeményezést.
Úgy gondoljuk, hogy a kultúra fontos közösségteremtő erő, az életminőség szerves része és az alkotó cselekvés generálója, ezért ha a szolgálatok működését ilyen szemlélettel segítjük, akkor hozzájárulunk a hátrányok csökkenéséhez és a falu megtartó erejének növeléséhez.
A falugondnoki szolgálatot segítő tevékenységünk 2002-től még intenzívebbé vált. Bábáskodtunk a Veszprém Megyei Falugondnokok Egyesületének megalakulásánál, majd a titkári teendőit felvállalva beépítettük intézetünk tevékenységrendszerébe. Az intézet gondozásában működő egyesületnek köszönhetően jelenleg 60 falugondnok segíti az önkormányzatok munkáját, a hálózat bővítését, helyi-kistérségi-régiós programok megszervezését.
Az egyesület tagjai működésük során olyan közösségi élményeknek lehetnek részesei, amelyeket kamatoztathatnak a faluközösség alakításában is.
A falugondnoki szolgálattal együttműködve, intézményünk koordinálásával egészségügyi, szociális továbbképzésekre került sor, pályázatíró, területfejlesztési fórumokat szerveztünk.
Közreműködtünk a falugondnokok oktatásában, valamint szociális témában nemzetközi tanulmányutakat szerveztünk Lengyelországba, Romániába, Németországba és Ausztriába.
2005-ben pedig az Országos Falugondnoki Konferencia rendezői voltunk, amelynek témája: a falugondnoki szolgálat a vidékfejlesztésben
Segítjük a közösségi kezdeményezéseket, ezen keresztül támogatjuk az önkormányzatok, civil szervezetek, közművelődési intézmények EU-s pályázatokon (LEADER) való közös részvételét.
Megyénkben jelentős létszámú német, cigány kisebbség él, kisebb számban a szlovákság, örménység és lengyelség is képviselteti magát. Fontosnak tartjuk a kisebbségek kultúrájának ápolását, a többségi társadalommal való megismertetését. Kiemelten kezeljük a lakosság körében a cigánykultúra népszerűsítését, a cigányság művelődésének elősegítését, főként a fiatalok felé irányuló programokkal.
Ennek érdekében roma művészeti esteket, gyermekeknek játszóházakat szervezünk, menedzseljük a Flare Beás, autentikus cigányzenét játszó együttest, akiknek már a második CD-jüket segítettük létrehozni.
A cigány kisebbségi önkormányzatoknak, civil szervezetek tagjainak továbbképzéseket, tájékoztató fórumokat tartunk, továbbá részt veszünk a Megyei Önkormányzat által működtetett cigányügyi tanács munkájában.
Szolgáltatásaink egészére kiterjedően területfelelősi rendszert működtettünk, melynek keretében a közvetlen, személyes kapcsolatteremtésre, szaktanácsadásra biztosítottunk lehetőséget. Ezt a gyakorlatot a közeljövőben megújítjuk, még hangsúlyosabban koncentrálva a területi tevékenységre – egy kolléga teljes munkakörét kitöltve, továbbá a szakmai igazgatóhelyettes és a falugondnoki szolgálatot támogató munkatárs feladatait ez irányban bővítve.
Ezt támasztják alá azok az újabb szakmai kihívások, feladatok, amelyek a hagyományos szakmai tanácsadás, szakértői tevékenység (közművelődési rendeletek, kulturális koncepciók kidolgozása, vezetői pályázatok véleményezése, pályázatok segítése, bírálata, stb.) mellett megkívánják a települések, illetve a kistérségek komplex fejlesztésében való közreműködést.
Például a közelmúltban részt vettünk a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása turizmusfejlesztési stratégiájának kidolgozásában, valamint a Csopak-Sümeg-Tapolca kistérségek LEADER akciócsoportjai vidékfejlesztési programjainak humánerőforrás fejlesztést érintő témaköreiben.
Az intézmény tevékenységében fontos helyet foglal el a népi kultúra, a népművészet értékeinek feltárása, felelevenítése, különös figyelmet fordítva a nemzetiségek, a kisebbségek sajátos kultúrájára is.
Ezt fémjelzi az intézet tevékenysége nyomán megélénkült néptáncmozgalom, a népdalkörök sokasága, a tárgyalkotó népművészet iránt megnövekedett érdeklődés, a népi kismesterségek megőrzését szolgáló kézműves iskola, valamint a Veszprém Megyei Népművészeti Alkotóház Magyarpolány-ban, amely a Megyei Önkormányzat, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a helyi önkormányzat és intézményünk gyümölcsöző együttműködésében valósulhatott meg.
2003 júniusában ünnepélyes keretek között adtuk át az Alkotóházat, mely a megye multifunkcionális műhelyeként működik. A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet képző- és továbbképző bázisa, a Kézműves iskola nyári táborainak helyszíne.
A korábban Tájházként működő bakonyi tornácos parasztház udvarán nyitotta meg kapuit a felújított épületegyüttes. A műemlékházban a paraszti élet emlékeit bemutató állandó kiállítás mellett, a Kézműves Galériában a Közép-Dunántúli Régió kézművesei, népi iparművészei és a határon túli magyar alkotók időszakos kiállításai láthatók.
2003 – “Szakralitás a népi kézművességben”
2004 – “Mesterek és tanítványok” A kiállításon a Cserná-toni Múzeum és Tájház alkotói is bemutatkoztak.
2005 – “Életfa-keresztfa” c. kiállítás, amelyen Kovászna megyei alkotók is szerepeltek.
A kiállítások mindenkori témája a Polányi Pünkösd témaköréhez kapcsolódik.
A felszerelt műhelyekben kovács, fazekas, bőrös, szövő, kosárfonó szakmákkal ismerkedhetnek meg mesterek vezetésével az érdeklődők.
A fafaragó szín s a pajtaszínház tovább bővíti a lehetőségeket. Vásári színjátékok és néptánc-népzenei előadások befogadására is alkalmas az épületegyüttes.
Nyári alkotótáborok – Kodály-szaktábor, kézműves, szövő, fotó, néptánc, mese, színjátszó, grafika, természetjáró – várják korosztálytól függetlenül az érdeklődőket.
Az idei év kiemelkedő eseménye volt a Youth 2000-2006 Nemzetközi ifjúsági hagyományőrző tábor, amelyet Emlékkép-Jövőkép címmel rendeztünk Kovászna (Románia) – Nyitra (Szlovákia) – Veszprém (Magyarország) és Tarnow (Lengyelország) megye fiataljainak részvételével.
Képzések, hétvégi intenzív kurzusok, szakmai tréningek helyszíne az év fennmaradó részében a Tájház.
A hosszabb itt tartózkodás feltételeit biztosítja a 12 fő elhelyezésére alkalmas kulcsosházként működő parasztház, melynek kialakítása összkomfortos.
Iskoláknak előzetes egyeztetés alapján komplex kézműves programokat biztosítunk 2004 szeptemberétől.
Kézműves iskola
Intézményünk alapfeladatai közé tartozik népi hagyományaink ápolása, valamint a közművelődési szakemberek képzése. E kettős feladatot látjuk el a Népijáték és kismesterségek oktatója felsőfokú szaktanfolyamunkkal.
A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet létrehozásának évében, országosan az elsők között szervezte meg e képzést. Azóta minden ősszel újraindul népművészetünk oktatása az intézményben átlagosan 20 hallgatóval.
Célunk, hogy tovább éltessük a magyar népművészet hagyományait, hogy minél többen megismerkedjenek a szép, régi kismesterségekkel, akár hasznos szabadidő eltöltés, akár szakképesítés megszerzése céljából. Azok a résztvevők, akik oktatói szakvizsgát is tesznek, szakmájuk tanítói lehetnek.
Arra törekszünk, hogy néphagyományainkat tisztán, a technikákat, mintakincset megőrizve tanítsuk meg az itt tanulóknak.
A képzés keretében megszerezhető szakképesítések:
– bőrtárgykészítő,
– fazekas,
– gyékény-, szalma-, csuhétárgy készítő,
– szőnyegszövő,
– csipkekészítő,
– népijáték és kismesterségek oktatója,
– a közművelődési szakember képesítés részeként népi játszóházi foglalkozásvezető.
Tapasztalataink szerint a végzettek egyharmada lesz tanult szakmájának oktatója is, többen közülük szakkört vezetnek, vagy iskolában oktatnak.
Örvendetes, hogy sokan a népművészethez kapcsolódó civil szervezetek tagjai lettek. 10 év alatt ketten a népi iparművész címet is megszerezték. Találunk példát arra is, hogy vizsgadolgozatokból könyv született. Valamennyi dolgozat megtalálható a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet szakkönyvtárában.
A Kézműves Iskola válogatott anyagával találkozhatunk vándorkiállításokon, reprezentatív rendezvényeken, a legszebb munkák külföldre is eljutottak.
A Kézműves Iskolában folyó színvonalas képzésnek köszönhetően rendeztük meg az I. Népijáték és Kismesterségek Oktatója Képzés Országos Konferenciáját 2003 tavaszán.
Az intézet fontos szerepet tölt be az amatőr művészeti mozgalom gondozásában. Képzéseket szervezünk a művészeti csoportok vezetőinek, bemutatkozási lehetőséget biztosítunk az alkotó közösségek számára kisebb településeken, megyei versenyeken, országos fesztiválokon és nemzetközi találkozókon egyaránt.
Különösen a színjátszás, a képzőművészet és a kórusmozgalom terén értünk el kiemelkedő sikereket.
Az éneklő csoportokban folyó színvonalas művészi munkát segíti a kezdeményezésünkre 2002-ben megalakított és intézményünk égisze alatt működő Regionális Kodály Társaság.
A több mint 30 éves múltra visszatekintő versmondó versenyünk pedig, önmagát megújítva, a kortárs magyar költészet, ezen belül kiemelten a Közép-Dunántúli Régió alkotóinak népszerűsítője kíván lenni.
Az országos összehasonlításban is magas színvonalú amatőr művészeti tevékenység egyik fontos meghatározó tényezője, hogy minden évben hagyományosan megrendezzük a megyei bemutatókat azokban a művészeti ágakban is, amelyek nem kapcsolódnak az országos felmenő rendszerű megmérettetésekhez, továbbá a csoportvezetők szervezett képzése mellett a civil szervezetek szakértőivel együtt kialakulóban van az amatőr művészeti mentorhálózat.
Intézményünk a régiós törekvések és identitás érdekében, valamint a társintézmények természetesen létrejövő együttműködési készsége alapján több térségi közművelődési programot, eseményt, művészeti bemutatót valósított meg.
Ezek közül említünk néhányat:
– Bakony Virágai – regionális gyermek szóló néptánc feszti-vál
– Éneklő Ifjúság – Daloló Magyarország Európa szívében – Regionális Gála
– Regionális Kortárs versmondó verseny
– Életfa-Keresztfa-regionális népművészeti tárlat
– Balatoni Dalok és Dalosok Fesztiválja
– “A Balaton Öröksége” regionális népművészeti kiállítás, stb.
Szakmai tevékenységünk színvonalát és elismerését jelentő országos megmozdulásoknak, kulturális eseményeknek, tanácskozásoknak, konferenciáknak voltunk kezdeményezői és tevékeny részesei
Például:
– Országos Amatőrművészeti Konferencia
– MNE Vándorgyűlés
– Közművelődési Tanácsok Országos találkozója
– Országos Kamarazenekari Fesztivál
– Nemzetközi Népművészeti Fesztivál, a Folkloriada, stb.
A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet alapítása óta egyre kiterjedtebb nemzetközi kapcsolatokat gondoz, részben a Megyei Önkormányzat megállapodásán alapuló együttműködéshez illeszkedően, részben saját szakmai működése, korábbi partneri körének bővülésével.
Elsősorban a határon túli magyarsággal alakított ki szorosabb együttműködést, de a nyugati relációjú, illetve az EU-s kapcsolatok is egyre bővülnek.
Megyei Önkormányzat megállapodásán alapuló együttműködéshez illeszkedően, részben saját szakmai működése, korábbi partneri körének bővülésével.
Elsősorban a határon túli magyarsággal alakított ki szorosabb együttműködést, de a nyugati relációjú, illetve az EU-s kapcsolatok is egyre bővülnek.
Határon túli magyar kapcsolatok
Románia – Kovászna Megye
képzések, tanulmányút, konferenciák, tapasztalatcsere, közös ifjúsági projektek, műsorszolgáltatás, művészeti csoportok fellépése
zsűrizés, műsorszolgáltatás, tapasztalatcsere
kiállítások, műsorszolgáltatás, zsűrizés, konferenciákon részvétel közös ifjúsági projekt, művészeti csoportok kölcsönös bemutatkozása
Szlovákia (lásd fent)
részvétel és bemutatkozás a tarnowi művészeti fesztiválon, közös ifjúsági hagyományőrző projekt
művészeti csoportok és kézművesek kölcsönös bemutatkozása
a magyar népművészet, kézművesség bemutatása
Kutatások, elemzések
A rendszerváltást követően a bonyolultabbá vált társadalmi viszonyok révén és az uniós változások, valamint az ehhez kapcsolódó közigazgatási reformokból és területfejlesztési rendszerekből fakadóan mind országos, mind regionális és helyi szinten egyre nélkülözhetetlenebbé válnak az átfogó kutatások és részelemzések.
2002-ben a Veszprém Megyei Önkormányzat támogatásával elvégeztük a Közép-Dunántúli Régió összehasonlító statisztikai elemzését, amelynek célja
az 1998-as és a 2001-es állapotok szerinti, keresztmetszeti elemzés segítségével a trendjellegű változások és a konstans állapotok kimutatása, továbbá a régió és az alrégiók aktuális helyzetének részletező feltárása volt.
2004-ben pedig az előző (2003) év aktuális közművelődési helyzetét vizsgáltuk a Közép-Dunántúli Régióban a statisztika tükrében.
A vizsgálat alapvető célja a régió, az alrégiók, valamint a területet alkotó kistérségek sajátosságainak feltérképezése volt annak érdekében, hogy egymás tevékenységstruktúrájának jobb, pontosabb és aktuális megismerésén keresztül körvonalazódhassanak a régió kiaknázható lehetőségei, forrásai és a jövőbeni fejlesztések irányai.
A feltárt eredmények segítséget nyújtanak a döntéshozóknak a különböző területfejlesztési szinteken készülő és ott születő stratégiák kialakításához, azok minél hatékonyabb egymásra épüléséhez.
Szándékaink szerint vizsgálatunk eredményei segíthetik a kistérségi központok munkatársait a közművelődés tevékenységkörein belül feladataik explicit megfogalmazásában.
A statisztikai elemzés a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet kutatási terve alapján, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásának elnyerésével valósult meg.
Az elemzést és zárótanulmányt Dombi Gábor szociológus készítette.
Kutató-elemző munkánkat a jövőben is szeretnénk folytatni, amennyiben külső forrásokhoz jutunk.
Az új megyei kulturális koncepció egzakt helyzetelemzésen alapuló előkészítésében, valamint a kistérségi szinten készülő fejlesztési elképzelések kimunkálásában kívánunk részt venni, kapcsolódóan az NFT II tervezési ciklusához, fejlesztési irányaihoz és pályázati lehetőségeihez.
Befejezésül:
Nem törekedtünk arra, hogy az intézet tevékenységét részletesen bemutassuk a mindennapi kevésbé látványos módszertani munkától a jelentősebb kulturális megmozdulásig; a legfontosabb elemeit kívántuk kiemelni.
Munkánk eredményeiben tükröződik a fenntartó, valamint a megye közművelődési szakembereinek, civil szervezeteinek, önkormányzatainak partneri együttműködése.
A közművelődési intézményrendszert is érintő változások intézetünk szerepkörének, feladatainak újragondolását igényelték.
Miközben a kistérségi kezdeményezésekhez igyekszünk igazodni, s azt szakmaiságunkkal erősíteni, aközben integrálódnunk kell a regionális törekvésekhez, nem adva fel a megyei szerepkört, ami hagyományainál fogva természetes áttétel, közvetítő láncszem lehet a kistérségek és a régiók között.