Vissza

SIMON MÁRTA

AVEC: TÉRSÉGI ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Helyi értékek a fejlődés mozgatórugói

Az AVEC – szabad fordításban – a kulturális és örökségi városok és kistérségek nemzetközi szövetsége. Nem zárt klub – folyamatosan bővül. Magyarországot Pécs és Baranya, Esztergom és Szombathely képviseli. Megfigyelőként vesz részt benne Kecskemét és Szekszárd. Utóbbi a regionális bővülés szempontjából Baranyának is fontos, ugyanis a szervezet chartája kimondja, hogy “városaink közös érdeke, hogy élő kulturális központokként és különféle kultúrák találkozási pontjaként működjenek.”

A nyilatkozat azt is tartalmazza, hogy az AVEC-be tömörült városok és kistérségek közös célul tűzték ki azt, hogy helyi örökségi értékeiket a gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődés mozgatórugóivá teszik.

Az AVEC program végrehajtására, a területfejlesztésre, az örökségi értékek hasznosítására az Európai Unió pályázatot írt ki. Az ebben résztvevő fő és társult partnerek az úgynevezett Qualicities projektben vesznek részt, hogy megvalósítsák mindazt, amit az AVEC szellemisége sugall. Nevezetesen például a hálózat professzionalizálását – a minőség jegyében.

Baranya mintegy húsz millió forintot nyert a megvalósításra – mondja Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke, aki a szervezetben a megyét képviseli. Ebből az összegből hálózatot fejlesztünk, ősszel konferenciát rendezünk Esztergomban, megyei szinten pedig, kialakítjuk a munkacsoportokat. A legfontosabb, hogy létrejöjjön egy hálózat, ami minden térségben hasonlóan működik, és a célja ugyanaz: összefogás az értékek védelme érdekében. Nálunk a lebonyolító a világörökség KHT. Az a fontos, hogy Pécs, Baranya, a régió összehangoltan dolgozzon. A régió kiterjesztése határainkon túl is zajlik, ugyanis a csatlakozni szándékozók között van Arad és Eszék is.

Póla Gábor, a Baranya Megyei Közgyűlés turisztikai referense a gyakorlati lebonyolítással kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy mintegy fel lehet fűzni egy-egy képzeletbeli útvonalra azokat a helyi értékeket, amelyek ugyanazt a gondolatiságot, örökséget képviselik. Baranyában ilyenek a kazettás, vagy az Árpád-kori templomok, a búcsújáróhelyek, a máriagyűdinek éppen évfordulója lesz.

– Konkrét gyakorlati dolgokról is szól a program, hiszen a célok között szerepel, hogy úgynevezett örökség menedzsereket képezzünk, hogy a taxisok angol tudását legalább a minimális szintre emeljük. A tervezett minőségi változásnak pedig, kézzelfogható jelei is lesznek: készül védjegy, grafika, ami tanúsítja, hogy adott hely valóban azt képviseli, amire hivatott. A legfontosabb feladatok egyike az úgynevezett tájház-hálózat megszervezése a megyében. A legeslegelső pedig az úgynevezett kistérségi fórum létrehozása azoknak, akik kapcsolódni szeretnének. Terveink szerint még júniusban sor kerül rá.

 

KISTÉRSÉGEK A REGIONÁLIS TANÁCSBAN

Nem a legirigyeltebb munkát vállalta el Páva Zoltán komlói polgármester, aki egyben a kistérség vezetője, amikor a baranyai kistérségeket képviseli a Dél-Dunántúli Regionális Tanácsban. Ez összehangolt fellépést feltételez a baranyai települések érdekében, aminek nincs is akadálya, csupán egyetlen dolog, a pénz szab határt a teljesítésnek.

– Kis túlzással, szinte elözönlöttek a polgármesterek a kéréseikkel, a fejlesztési elképzeléseikkel, amik mind jogosak – mondja Páva Zoltán. De meg kellett érteniük, hogy az elosztható összeg véges, így bármennyire is szeretnénk mindenkinek segíteni, a legjobb szándékkal is rangsorolni kell.

Ami az eddigi munkát illeti: lehetőségem nyílt folyamatában megismerkedi azzal, hogy a megyében miként alakultak meg, milyen szervezeti felállásban dolgoznak, viszonylag rövid idő alatt mire jutottak a kistérségek. Meg kell, hogy mondjam, a többség gyorsan és nagyon határozott körvonalakkal szervezte meg magát. Ezen túl pedig, felmérték, milyen lehetőségeik vannak, fejlesztési programokat készítenek, amiknek természetesen keresik az anyagi hátterét. Már most látható, hogy vannak prioritások – ezt akár a saját szűkebb pátriámról is mondhatom – ilyenek az informatika, a munkavédelmi feladatok biztosítása. Nagyon fontosnak tartottuk például azt is, hogy profi pályázatírót alkalmazzunk.

A kistérségi szerveződés természetesen nem ment zökkenőmentesen. Elég, ha arra gondolunk, hogy minden település ragaszkodna az intézményeihez. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy mondjuk az iskolák esetében irreális helyzetek adódnak. Hogy fogy a gyereklétszám, sajnos, és hogy néhány gyerek miatt nem lehet fenntartani egy intézményt. A társulásoknak reális alapja van, arról nem is beszélve, hogy az ésszerű megoldásokat a kormány támogatja.

A kistérségeknek működik egy fóruma is, amelyen döntéseket készítenek elő, az összehangolt fellépést igyekeznek biztosítani a résztvevők például a Regionális Fejlesztési Tanács várható döntései előtt is.