Vissza

RAJNAI GÁBOR

KULTÚRA A HELYI ÉS TÉRSÉGI FEJLESZTÉSBEN

A települési és/vagy térségi fejlesztési programok tervezését klasszikusan az úgynevezett helyi, térségi érték-térképek elkészítésével kezdjük. Az érték-térképek között prominens szerepe van a kulturális értékeket feltárónak. Ebben általában számba vesszük azokat a történelmi emlékhelyeket, épített örökségeket, népi hagyományokat, amelyek az adott környék sajátjai. A kataszterben általában szerepelnek a térség kulturális eseményei is.

 

Értékek és korlátok

A kulturális érték-térképek összeállításánál, illetve az erre is épülő helyi és/vagy térségi fejlesztési programok kialakításánál több ellentmondás is felvetődik. Egyik általános probléma, hogy a fejlesztési igényekhez képest rendkívül szűkösek a források. A helyi kulturális értékek fenntartása alapvetően két pilléren nyugszik. Egyrészt az önkormányzatok, másrészt a helyi, térségi civil szervezetek anyagi és mozgósító erejére épít. Ezt a törekvést egészítheti ki egy-egy konkrét fejlesztési elképzelés, program pályázati úton történő kiegészítése.

A helyi és térségi forráshiány eredménye, hogy a kulturális értékek megóvási, felkarolási szándéka általában alárendelődik a helyi jövedelem és forráslehetőségeknek. Ennek eredményeként a lehetséges programok szelekciója, az értékek megóvási szándéka, azok prioritásai főként a jövedelemtermelő képesség, illetve a forrásadottságok és nem elsősorban az értékek tartalma szerint határozódik meg. Tehát elsődleges szemponttá válnak a turisztikai vonzerő és az üzemgazdasági, jövedelmezőségi szempontok.

Részben ebből a helyzetből eredő ellentmondásnak az eredménye, hogy helyi és térségi kulturális programokban nem igazán hangsúlyos a környezeti kultúra, az ember és környezetének kultúrált és harmonikus viszonyának igénye. A korszerű fenntarthatósági elvek között azonban egyre hangsúlyosabb ennek a szempontnak a szerepeltetése is.

Azt jól tudjuk, hogy a kultúra nem azonos a kulturális eseményekkel, de tény, hogy kevesebb figyelmet fordítunk az események kultúráltságára, ami viszont minősíti a kultúráltságunkat. Még kevés helyen fogalmazódik meg a kultúrált táj igénye, illetve nem elég a motiváció a környezet folyamatos rendben tartása és kultúrált rendezése iránt. Pedig tudott az is, hogy tiszta, rendezett környezetben az egyébként szemetelő emberek egy része is nehezebben dogja el a szemetét, vagyis a kultúrált környezet környezeti kultúrára is nevel.

 

Igények és összefogás

Az önkormányzatok, a művelődési intézmények és a civil szervezetek részéről a kulturális értékek megóvása, a helyi és térségi kulturális programok generálása iránti igény adott. Jól példázza ezt, hogy az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)[1] keretében a meghirdetés után röviddel a faluközpontok megújítására kiírt pályázatot többszörösen túljegyezték. Ugyanígy látható, hogy a települések hirdetőtábláin, helyi újságjaikban szaporodnak a helyi és térségi kulturális rendezvények. Egyre több település utcáin ültetnek növényeket, illetve több és több ház ablakában jelennek meg virágok. Ma már vannak olyan településcsoportok, kistérségek, ahol a turisztikai szempontból vonzó helyszínek és programok térségi koordinációja is igényként fogalmazható meg.

Tehát megállapítható, hogy – a korlátok ellenére – a kultúra iránti igény nő, de a források igencsak szűkösek. Kérdés, hogy mit lehet ilyenkor tenni? A kulturális értékekre fordítható források gyors bővülése nem igen valószínű, így vélhetőleg jelenleg a továbblépés lehetősége a helyi és térségi koordinációban, valamint összefogásban rejlik.

Sok településen előfordul, hogy a helyi rendezvények egyeztetés hiányában ütköznek egymással. Esetenként a civil szervezetek – néha az önkormányzattal szemben – egy-egy helyi érték megóvása, feltárása érdekében az együttműködés helyett egymást legyengítő versenyt folytatnak. Sokszor mindez térségi szinten is felvetődik, így sok jó szándék és alkotó energia megy veszendőbe, nem beszélve az egyébként is szűkös források ésszerűtlen hasznosulásáról.

Pozitív törekvések, hogy néhány településen, például Nagy-kovácsiban vagy Zsámbékon, illetve Pesthidegkúton éppen a művelődési intézmények segítik a programok koordinációját, a helyi civil szándékok egymásra találását. Ugyancsak jó példa Pest megyében a kulturális programok kistérségi összehangolására tett próbálkozás. Ezeket a törekvéseket – a programok egyeztetésén túl – célszerű kiterjeszteni a kulturális élet szélesebb értelembe vett területeire is, így például a környezet kultúra, a kulturális turizmus területére. A helyi és a térségi egyeztetés, szükség szerint összefogás fontos lehet a fejlesztési programok megfogalmazásában is.

 

Helyi és térségi fejlesztések

A kulturális értékek megóvására és feltárására irányuló törekvések, hagyományok fenntartási igénye a legtöbb esetben fejlesztési igényeket vet fel. Az épített és természeti értékek helyi és térségi számbavételére készített érték-térkép összeállítása önmagában is generálhat ésszerű és okszerű fejlesztési elképzeléseket. Ezeket az elképzeléseket mind helyben, mind térségi szinten a település és térségfejlesztés normál tervezési folyamataiban kell megjeleníteni.

A tapasztalatok szerint a települések egy részében nincs településfejlesztési stratégia. Vannak rendezési- és szerkezettervek, amelyek részei, illetve a megvalósítást szolgáló elemei kellene legyenek a stratégiának, de a települési stratégia még nem készült el. Emiatt a kulturális területet érintő fejlesztések is esetlegesek, nem eléggé megalapozottak. Sokszor néhány aktuális pályázat által kínált lehetőség határozza meg a fejlesztési ötleteket, ebből eredően közel nem a lakosság széles rétegei által támogatott elképzelésekre épülnek. Előfordul, hogy ezekről a pályázatokról csupán egy-egy “bennfentes” tud részleteket, például néhány képviselő testületi tag és a pályázatíró, és a helyi civil szervezetek számára nem ismertek a fejlesztési törekvések.

Térségi szinten más a helyzet, de hasonló gondok ott is érzékelhetők. Évek óta működnek a kistérségi társulások, újabban a többcélú kistérségi formációk. Ennek keretében kialakulóban van egy térségi programozási, területfejlesztési gyakorlat. Öt-hat évvel ezelőtt készültek kistérségi fejlesztési programok, az úgynevezett SAPARD tervek, amelyek csak szűk szeletét érintették a kulturális területnek. Egy-két évvel ezelőtt a legtöbb kistérségben korszerűsítették ezeket a térségi fejlesztési programokat, illetve jelenleg határozott lépések történnek a kistérségek tartalmi együttműködésének megalapozására. Ezek már határozottabban szolgálják a kulturális terület térségi együttműködését is.

A kistérség szintjén új formációnak számít a területfejlesztési törvényben[2] leírt térségi Civil Egyeztető Fórumok létrehívásának lehetősége. Ennek a Fórumnak a keretében térségi koordináció alakulhat ki mind a térség kulturális fejlesztéseiben, mind a helyi kultúrát szolgáló törekvésekben. A tapasztalatok szerint kevés kistérségben élnek ezzel a lehetőséggel. Van, ahol a térség civil szervezetei nem ismerik a lehetőséget, van, ahol a kistérség vezetői, egyes polgármesterei idegenkednek a civil kapcsolatoktól.

A térségi együttműködésben új és aktuális lehetőséget kínál az Európában bevált LEADER+[3] program. A program elsősorban a vidéki térségeket célozza, így a főváros nem érintett, de a program iránt nagy az érdeklődés Pest megyében. A program a helyi értékekre épülő innovatív megoldásokat preferálja, így lehetőséget kínál a kulturális értékek felkarolására is. A program nem a kialakult együttműködési keretekre épít. A résztvevők körét a program tartalma határozza meg. A program kialakításának első lépése az adott, főként egységes adottságokkal rendelkező térség sajátos programjának a megfogalmazása, majd a kedvezményezett térség lehatárolása, az erre vonatkozó önkormányzati döntések meghozatala.

A LEADER+ program egyik sajátossága a határozottan igényelt partnerség. Eszerint a térségi program kialakításában és megvalósításában, valamint az irányítást végző menedzsmentben – az önkormányzatok mellett – részt kell vegyenek a helyi vállalkozások és a civil szervezetek is. A program, így egy demokratikus térségi programalkotási módszer és egy térségi érdekharmonizációs eszköz is. Ennek keretében a helyi és térségi kulturális értékeket célzó civil szerveztek aktív részvétele alanyi adottság.

Pest megyében közel húsz LEADER csoport megalakítására született elképzelés, és többségük céloz valamilyen helyi kulturális aktivitást, fejlesztést is. A Dél-Pest Megyei kistérségben a nemzeti sokszínűséget, az Újszilvási körzetben a vidéki, népi építészeti hagyományokat, amíg a Pilis környékén a térség szakrális hagyományait tartják fontosnak, így ezeket emelik be a LEADER csoport programjába.

 

Műhelyek és együtt gondolkodás

A kulturális értékekkel való törődés sokrétű, sokszínű és egyben sokszereplős is. Elanyagiasodott világunkban is egyre több civil műhely alakul ennek érdekében, illetve egyre több személy válik pártolójává értékeink megóvásának, a kultúrált életfeltételek megteremtésének. Új szervezeti keretek és formációk segítik, hogy a pozitív szándékok – helyben és térségi szinten egyaránt – egymásra találjanak, és egymást erősítsék.

Az ECOVAST (European Council for Village and Small Town – Részletek a www.ecovast.hu honlapon) mint egy Európai civil szervezet a fenntartható vidékfejlesztés érdekében munkálkodik. Programjában kiemelten szerepel mind az épített, mind a természeti kulturális örökségünk megóvása. Hitvallása, hogy felelősek vagyunk az utánunk jövő nemzedéknek az értékek megőrzésében. Ennek érdekében segíti a népi építészeti értékek fenntartását, illetve tájkultúra fejlesztését, a környezettudatosság fejlesztését. Ugyanígy tanfolyamaival, konferenciáival támogatja a térségi programozás, a területfejlesztés eszközrendszerének és módszereinek fejlesztését, az erre vonatkozó főként civil tudásbázis kialakulást.



[1] Lásd: www.fvm.hu, vagy www.nfh.hu honlapokon

[2] 1996 évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről (Lásd: www.mtrfh.hu honlapon)

[3] Liaison Entre Actions de Développement de l’Economie Rurale Links between Action for the Development of the Rural Economy