Vissza

LIGETSZÉPE

(Ökológiai olvasókönyv. Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta Horgas Judit. Liget, 2004.)

 

A kötet a Liget című folyóirat elmúlt 15 évfolyamából válogatva szemelvényekkel és a további információt nyújtó jegyzetekkel elsősorban középiskolások számára készült. A tudás további megszerzésére ösztönöz, mert a szemelvénygyűjtemény nem kínálhat széles körű ismereteket.

A tizenegy témakör bebizonyítja, hogy a szerkesztő az ökológia fogalmát a legszélesebben értelmezi. Bebizonyítja, hogy az ökológiai problémák nem választhatók el az egyéb társadalmi jelenségektől, csak együttes megoldás képzelhető el, mert ember és környezete még pusztulásában is összekapcsolódik.

A ház tartása – az ökológia fogalma. Mi az ökológia? Tudomány vagy szemlélet? Környezetvédelem vagy embervédelem? Civil mozgalom vagy akadémiai filozófia? A könyv első fejezetében idézett részletek ezt a kérdést járják körül. A magyar ökológia elmélet magas színvonalát bizonyítja, hogy kizárólag magyar szerzők tollából.

Halandó kézzel halhatatlanul – az ember. A folyóirat felfogása szerint az ökológia az együttélést vizsgálja. Miután kapcsolatok létesítésében az ember tevékenysége a legmeghatározóbb, először az ember tevékenységét tekinti át a kötet, beleértve az ember történelmi felelősségét, erkölcsi kötelességét, és szól arról is, amit az ember bűnös önhittségében végérvényesen elpusztított.

Ezer porontya megsiratta – az állatok. A fejezetben az ember és az állat kapcsolatának kezdetétől a vadászat, az állattenyésztés problémái mellett a géntechnológia és a klónozás kérdéseit tekintik át. Az írások nem a válaszadásban, inkább a kérdés pontosabb megfogalmazásában segítenek.

Milliom levél – a növények. A növények és az ember sokoldalú kapcsolata a táplálkozástól a gyógyszergyártáson, a ruházkodáson át a papírgyártásig terjed. Mindezt a növényfajok hallatlan változatossága, az ún. biodiverzitás teszi lehetővé. És ezt a biodiverzitást komoly veszély fenyegeti!

Halott folyó – a víz. Világszerte számtalan tavat, tengert, folyót, patakot fenyeget súlyos szennyezés vagy teljes kiszáradás, pedig a négy őselem közül a vízhez kötődik az emberiség a legszorosabban. Tiszta víz nélkül lehetetlen az emberi létezés.

Elviselhetetlen törmelék – a szegénység. A szegénység hagyományos, ökonomista felfogása szűkös, egyoldalú és korlátolt. Azokra szorítkozik, akiknek jövedelme egy bizonyos határ alá esik. Ezzel szemben, ha az emberi szükségletekből indulunk ki, akkor kiderül, hogy alapvető emberi szükségleteink bármelyikének kielégítetlensége szegénnyé tesz. A fejezetben főként külföldi szerzők írásai szerepelnek, bizonyítva, hogy a szegénység világszerte elterjedt.

Te lelkek ára – a gazdaság. A fejezet bemutatja, hogy milyen hatást gyakorol a környezetre a gazdaság (és a gazdagság). Egyre nagyobb a piac és a pénz kultusza ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy elképzelhető-e reális, gazdaságilag is elfogadható megoldás a világ súlyosodó problémáira.

Lépésről lépésre – a történelem. A sok apró lépés közül melyik lehetett az első, amelyik tévútra vitt? Bár erre a kérdésre a történeti ökológia sem tud választ adni, feladata, hogy az apró lépéseket egymás után rakva a folyamatból vonjon le következtetéseket. A fejezet Magyarországtól Húsvét-szigetekig számos nép történetének segítségével követi nyomon a folyamatokat.

Hétmérföldes csizma – tudomány és technika. A gyors és egyre gyorsabb technikai fejlődés előbbre viszi a világot vagy véglegesíti a szakadást az ember és a természet között? Mire használjuk a kezünkben lévő tudást? A fejezetben a többi között főként a biotechnológia és a géntechnológia problémáival ismerkedhet meg az olvasó.

Összezsúfolódva – a város. Törvényszerű-e, hogy a város a zsúfoltság, tömeg, zaj és kosz képzeteivel kapcsolódik össze? Élhető hely volt-e a város az ókortól a második világháborúig és máig, Szingapúrban, Los Angelesben és Budapesten. Hogyan tehetjük elviselhetővé, netán otthonossá? A fejezetben szereplő részletek az embert keresik – a városban.

Sebes léghajók – a média. “Alig lehet ember fölségesebb viszonyban embertársaival, mint vannak azok, kik az időszaki iratokat, ezeket a gondolatközlés sebes léghajóit kormányozzák...”– írja Bajza József a fejezetet indító szemelvényben. Korunkban a média felnagyított szerepet játszik. A műsorvezetőket, újságírókat, a média sztárjait ezrek és milliók nézik és lassan nehéz eldönteni ki a hiteles és ki nem. A média, összezavarhatja érzékeinket, megfoszthat személyes szabadságunktól, mert a világ mások által megformált képét mutatja. A kötet záró részlete felveti a nézés és a látás különbségét. Ha nemcsak néznénk, hanem látnánk, nem csak hallgatnánk, hanem hallanánk is a világot – talán akkor újra szellemi árúkkal rakodva szállnának a sebes léghajók.

 

Mitől zöld a ligetszépe?

Zöld. A közbeszéd ezzel a fogalommal, ezzel a színnel jelöli az ezerszínű ökológiai gondolkodást. A ligetszépe (Oenothe-reae) az egész világon, Magyarországon is elterjedt növény. Zöld? Nem. Virága narancs, citrom, vörös vagy bordó.

A Ligetszépe A Liget folyóiratból készült válogatás ugyanúgy zöld csak, mint a ligetszépe. Ismer valamennyi színt, citromot, narancsot, vöröst és a bordót, de a szürkét, a feketét is. Sokszínű, mint a világ, amiről beszél.

A kötetet az olvasás elmélyítését segítő vizuális eszközként magyar fotósok képei segítik. A fejezeteket, a többi között József Attila, Kosztolányi, Nemes Nagy Ágnes, Karinthy, Móricz Zsigmond, Márquez műveiből vett irodalmi szemelvények vezetik be.

Andrássy Mária