LIPP MÁRTA

TELEPÜLÉSI SZABADIDŐS LEHETŐSÉGEK ÉS

LAKOSSÁGI IGÉNYEK

A dolgozat alapját képező kutatás, “A közművelődési intézmények és közösségi színterek igénybevételének vizsgálata”, a közművelődés hatékonyságára kérdez rá.

Célja annak feltárása, hogy a települési szintű intézményes közművelődés jól elkülöníthető típusai együtt járnak-e egymástól megkülönböztethető, típusos lakossági szabadidős jellemzőkkel. Azaz: az intézményes kínálat kapcsolatban áll-e az emberek művelődési, szórakozási szokásaival és orientációival, vagy azok függetlenek tőle. Következtetni lehet-e a helyi közművelődés jellegéből az ott lakók érdekeire és érdeklődésére, vagy a települések kétségkívül meglévő típusos közművelődési karakterét más tényezők – például a szakma belső törvényei – alakítják. És megfordítva: ha a lakossági szabadidős szokások és igények szinkronban vannak a települési kínálattal, az a kényszer műve-e, azaz a helyi lehetőségek lehatárolók, beszűkítők vagy tágítók, előrevivők.

Arra vagyunk kíváncsiak, hogy:

1. Egy adott település lakói milyen szabadidős tevékenységeket végeznek.

2. Azok milyen mértékben kötődnek a lakóhelyhez, illetve más településekhez.

3. Milyen programok, tanfolyamok és csoportok vannak egy éves intervallumban a településen, amelyekbe be lehet kapcsolódni, s azokat mely intézmények szervezik.

4. Milyen az ismertségük, látogatottságuk és megítélésük.

5. Milyenek az életformából, értékekből és érdeklődésből megragadható látens igények, melyek a helyi kultúrafejlesztés alapját jelenthetik.

A lakossági adatfelvétel kérdőívvel történik, 7 településen, melyeket úgy választottunk ki, hogy mindegyik egy-egy eltérő karakterű közművelődési kínálat típust reprezentáljon.

A kérdőívezés 2004 nyarán kezdődött, és várhatóan 2005 első felében fejeződik be.

A kutatócsoport tagjai: Füstös László (MTA Szociológiai Intézet) – Lipp Márta (Magyar Művelődési Intézet) – Szabados Tímea (MTA Szociológiai Intézet) – Tibori Tímea (MTA Szociológiai Intézet).

Az alábbiakban egy Budapesttől 30 kilométerre lévő nagyközségben folytatott kérdőívezés első eredményeiből emelünk ki néhány tényezőt az egyszerű megoszlások alapján. 202 kérdőívet vettünk föl a 15 évnél idősebb lakosok korcsoportonként rétegzett véletlenszerű mintáján.

A település a közművelődési feladatellátási tipológiából a stabil, szórakoztató karakterű konzervatív típust képviseli, melynek fő jellemzői az alábbiak:

– A szervezeti keretek rendezettek, intézményfinanszírozás folyik, kiegészítve esetenkénti feladatfinanszírozással. A közművelődésnek a települési költségvetésbeli aránya 1,5-2,5% között van. Van szakmai felelőse a területnek, aki rendszerint nem az önkormányzat belső munkatársa.

– A közművelődés nem hálózatos, sem a szervezetek, sem a színterek tekintetében. Kis számú közművelődési közszereplő van, akik rendszerint hivatalos, intézményeket képviselő személyek. A köztük lévő viszonyok hierarchizáltak, a kompetenciahatárok élesek és jól definiáltak. Kevés civil szervezet van, szerepük elenyésző, közművelődési funkciójuk úgyszólván nincs. A programok kevés helyszínen zajlanak, jellegük miatt a szabadtérnek kitüntetett szerepe van.

– Nem épült az elmúlt 20 évben közösségi-közművelődési célú épület. A régi, a funkcionális művelődési ház évtizedek óta napirenden lévő megoldatlan téma. E terület fejlesztése jelentősen alulmúlja a település egészére jellemző infrastrukturális és egyéb beruházásokat, melyek rendszerint átlag fölöttiek.

– A hivatalos közművelődés rendezvénycentrikus, az intézmény tevékenységének alapját az egyedi rendezvények adják, melyek ünnepségekhez és a jeles napokhoz kötődő szórakozáshoz kapcsolódnak. Ezek azonban nem annyira népünnepély, mint inkább ünnepség karakterűek.

– Legalább másfél, kéthetente van valamilyen program, amelynek kb. a harmadát szervezi a művelődési ház. Vezetője azonban részt vesz a település rendezvénytervének egyeztetésében, mely az önkormányzat, s azon belül közvetlenül a polgármester irányításával zajlik.

– Nincsenek vagy csak elenyésző számban vannak kisközösségek, művészeti csoportok, ha vannak, hagyományőrző, népművészeti jellegűek.

– A társadalmi csoportok közül egyedül a nyugdíjasoknak van klubjuk, más rétegek nem jelennek meg önállóan, kivéve a gyerekeket. A szabadidős lehetőségek közel fele nekik szól, melyek szervezése egyre jobban áttevődhet az iskolára. Feltűnően hiányoznak a fiataloknak szóló programok, még a szórakozás szintjén is.

– Sem a művészetek, sem a korszerű ismeretek nincsenek jelen. Esetenként a hiányt a településen kívülre szervezett programokkal próbálják meg pótolni (évente 1-2 alkalommal színházlátogatás/kirándulás).

– A sportnak kitüntetett szerepe van, elsősorban a jelentős önkormányzati támogatást élvező helyi sportegyesületnek, ami rendszerint futball.

A vizsgált település társadalmi, gazdasági és demográfiai helyzete kiegyensúlyozott. Az őslakosok aránya viszonylag magas (3 generációra visszamenően 41%, 2 generációra visszamenően 20%), a nem helyben születettek aránya alig haladja meg a lakosság 1/3-át. A településhez kötődés erős, 78% nem költözne el a községből akkor sem, ha erre lehetősége lenne. Arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb a lakóhelyén, sokan a község rendezettségét, fejlődését és a nyugodt, biztonságos élet feltételeinek meglétét emelik ki.

Gazdasági arculatát tekintve a mezőgazdaság meghatározó, az őstermelői életforma ma is jelen van (8-900 családnak van igazolványa, de az árutermelő kerti növénytermesztés majdnem minden családot érint).[1] A külföldi beruházóknak és a főváros közelségének köszönhetően gyakorlatilag nincs munkanélküliség.

A település jelentős református hagyományokkal rendelkezik, (a lakosság 45%-a református), a református egyház iskolát tart fenn az önkormányzati mellett, és a közművelődés egyik fontos tényezője.

Városi törekvésekkel rendelkező nagyközségként infrastruktúrája és intézményi ellátottsága jó, leszámítva a közművelődési intézményeket.

A művelődési ház külön épületben, de 1997 óta szervezeti integrációban van a könyvtárral. A kultúrház 1913-ban épült kocsmának, amely a húszas években fokozatosan kaszinó jellegűvé alakult át. 1952-től művelődési ház. Helyiségei: színházterem színpaddal (88, ill. 56 m²) és 3 kisebb terem (26, 30 és 52m²). A könyvtár az iskolai könyvtár funkcióját is betölti. Az összevont intézményben – az igazgatót is beleértve – 6 alkalmazott van.

Több programot az önkormányzati iskola tornatermében bonyolítanak le.

Közművelődési programok

2003 júniusától 2004 júniusáig 44 rendezvény volt a településen (átlagosan nyolcnaponként), mely jellegét tekintve az alábbiak szerint oszlik meg:

Sportrendezvény 11

Bál 10

Ünnepség, évfordulós rendezvény 9

Gyermekprogram 8

Egyházi komolyzenei rendezvény 2

Népünnepély 3

Amatőr népművészeti bemutató 1

A programok rendezői

– A Művelődési ház és könyvtár a Polgármesteri Hivatallal együtt 18-at (az összes 38%-a) rendezett: 4 játszóház, egy gyerektábor, 2 nyilvános gyermekvetélkedő (Kazinczy verseny, versmondó és versíró verseny), 6 községi szintű ünnepség (Szent István, 56-os, Falukarácsony, A Kultúra Napja, Március 15, Anyák napja), 2 bál (mindkettő a közép és idősebb korosztálynak: Nosztalgia batyus bál) 2 népünnepély (Szüreti mulatság, Majális) és egy kistérségi népzenei találkozó.

– Alapítványi rendezésűek a sportrendezvények és két bál (13).

– Az önkormányzati iskola két bált, a gyermeknapot és a ballagást (5),

– a református egyház ünnepi istentiszteletet az aradi vértanúk emlékére, két kórus estet, egy ballagást, s a Polgármesteri Hivatallal közösen a Búcsút (4),

– a katolikus egyház bált (1),

– a nyugdíjas klub 2 alkalommal bált (2) rendezett.

– A rendezvények helyszíne 19 esetben szabadtér, 11 esetben az iskola, 10 esetben a művelődési ház és 4 esetben a református templom volt.

A rendezvények ismertsége és látogatottsága

Érdeklődés Rendezvény	Szervező	Helyszín	Tudott róla %	Részt vett %	Átlag fölöttinek értékelte (4-5) %
1. Fűzfán fütyülő tábor	Mh – ktr – pm. hiv.	Szabadtér	76	17	40
2. Amatőr rally verseny	Alapítvány	Szabadtér	76	17	28
3. Szent István ünnepség	Mh – ktr – pm.hiv	Szabadtér	81	26	33
4. Futóverseny	Alapítvány	Szabadtér	66	5	25
5. Fogathajtó bajnokság	Alapítvány	Szabadtér	79	13	29
6. Amatőr rally verseny	Alapítvány	Szabadtér	75	15	31
7. Szüreti felvonulás/mulatság	Mh – ktr – pm.hiv.	Szabadtér	86	36	12
8. Úrnapi istentisztelet/aradi vértanúk	Ref. Egyház és gimn.	Templom	71	12	0
9. 56-os ünnepség	Mh – ktr – pm.hiv	Szabadtér	75	17	28
10. Futóverseny	Alapítvány	Szabadtér	68	6	75
11. Sport bál	Alapítvány	Iskola	71	13	6
12. Szülők bálja	Iskola	Iskola	76	20	12
13. Falukarácsony	Mh – ktr – pm.hiv –isk	Szabadtér	80	23	24
14. Karácsonyi játszóház	Mh – ktr – pm.hiv –isk	Műv. ház	65	3	0
15. Karácsonyi koncert	Ref. Egyház és gimn.	Templom	68	4	25
16. Szilveszteri bál	Ny. klub	Iskola	79	13	24
17. A Kultúra Napja	Mh – ktr – pm.hiv.	Műv. ház	54	5	29
18. Amatőr rally verseny	Alapítvány	Szabadtér	73	16	43
19. Nyugdíjas farsangi bál	Ny. klub	Műv. ház	74	4	0
20. Gere László emléktorna	Alapítvány	Szabadtér	53	4	0
21. Farsangi játszóház	Mh – ktr – pm.hiv.	Műv. ház	61	3	0
22. Katolikus bál	Egyház	Ref. Iskola	73	12	31
23. Pál Ferenc emléktorna	Alapítvány	Szabadtér	53	4	0
24. Alapítványi bál	Alapítvány	Iskola	63	7	67
25. Farsangi bál	Iskola/óvoda	Iskola	71	7	33
26. Márciusi játszóház	Mh – ktr – pm.hiv.	Könyvtár	59	3	0
27. Márc. 15-i ünnepség	Mh – ktr – pm.hiv –isk	Szabadtér	74	18	42
28. Batyus bál	Mh – ktr – pm.hiv –isk	Műv. ház	68	3	67
29. Húsvéti játszóház	Mh – ktr – pm.hiv –isk	Műv. ház	64	3	100
30. Szülők bálja	Iskola	Iskola	67	13	50
31. Református Gimn. kórusa	Egyház	Templom	53	5	60
32. Versmondó és versíró verseny	Mh – ktr – pm.hiv.–isk	Műv. ház	54	5	67
33. Motocross verseny	Alapítvány	Szabadtér	72	22	50
34. Fogathajtás	Alapítvány	Szabadtér	76	17	42
35. Kazinczy vetélkedő	Mh – ktr – pm.hiv.	Műv. ház	59	5	67
36. Búcsú	Pm H/Egyház	Szabadtér	82	39	43
37. Anyák napja	Művház	Műv. ház	73	14	27
38. Majális	Művház	Szabadtér	73	24	32
39. Amatőr rally verseny	Alapítvány	Szabadtér	69	10	67
40. Batyus bál	Mh – ktr – pm.hiv.	Műv. ház	66	3	100
41. Kistérségi népzenei találkozó	Mh – ktr – pm.hiv –isk	Iskola	63	9	63
42. Gyermeknap	Óvoda	Iskola	65	10	33
43. Ballagás	Iskola	Iskola	79	15	47
44. Ballagás	Iskola	Iskola	78	13	50

A programoknak alig valamivel több, mint a fele volt mindenkinek szóló (sportrendezvények, népünnepélyek, ünnepségek, a 2 gyerekvetélkedő és népzenei találkozó, 3 bál és 2 koncert), a másik fele zártkörű vagy gyerekrendezvény volt. Egy átlagos felnőtt számára, aki sem nem katolikus, sem nem szülő, sem nem nyugdíjas, így beszűkültek a lehetőségek. Az év során 24 rendezvény közül választhatott, melyből 11 sportesemény volt. Ha a sport nem érdekli, a lehetőségei még tovább szűkültek, 3-4 hetente egyszer volt lehetősége valamilyen helyi eseményen részt venni.

Ezen kívül volt 4 felnőtt tanfolyam: számítástechnikai, asszonytorna, fitness női torna és jóga; két felnőtt állandó csoport: nyugdíjas klub énekkarral és egy népdalkör, a gyerekek számára pedig 5 népművészeti csoport (3 énekegyüttes, egy vonós- és egy citerazenekar). Ezek egyikét sem a művelődési ház szervezte.

A programok ismertsége jóval magasabb, mint a látogatottsága, s az emberek feltűnően kritikusan viszonyulnak ahhoz, amin részt vettek. Alig van olyan felnőtt rendezvény, melyet a résztvevők fele jónak ítélt volna. Kivételt csak a komoly programok jelentenek, melyek széles körben tetszést arattak. Sajnos ilyen jellegű rendezvény csak 5 volt a településen az egy év alatt (Kazinczy vetélkedő, versmondó és versíró verseny, a református gimnázium kórusa, karácsonyi komolyzenei koncert, amatőr művészeti bemutató).

A tanfolyamok a jóga kivételével egyöntetű elégedettséget váltottak ki a résztvevőkből. Ezekről a lehetőségekről azonban jóval kevesebben tudtak, mint a rendezvényekről.

A tanfolyamok ismertsége és a részvétel

Tanfolyam	Szervező	Helyszín	Tudott róla %	Részt vett %	Átlag fölött hasznos %
Fitness női torna	Magánszemély	Polgármesteri hivatal	59	3	75
Jóga	Magánszemély	Polgármesteri	50	3	50
Számítástechnikai	Iskola	Iskola	65	7	93
Asszonytorna	Iskola	Iskola	52	2	100

Összefoglalva: a települési szabadidős lehetőségek rendkívül beszűkültek. Szórakozáson, ünnepi alkalmakon és sporton kívül más lehetőség csak öt esetben volt, ez az öt úgynevezett komoly program, melyek magas tetszés indexe jelzi a művészetekkel és az ismeretekkel való találkozás iránti igényt. A programok egysíkúsága és az aktív tevékenységek szinte teljes hiánya azért nagy baj, mert a közösségi művelődési igények kielégítése teljes mértékben a lakóhelyhez kötött. Ezek az igények nem elég erősek ahhoz, hogy mozgósítsanak arra, hogy felderítsék a lehetőséget másutt. Ha helyben nincs mód bekapcsolódni semmibe, akkor nem kapcsolódnak be semmibe. Ezen Budapest közelsége sem változtat.

Kíváncsiak voltunk rá, hogy vajon mi tartja távol az embereket egy-egy programtól, milyen okok játszanak szerepet abban, ha nem vesznek részt valamiben. A vezető okok közt mind a négy motívum típusból megjelenik egy-egy: a külső körülmények kényszerítő hatása (“Nincs rá idő”), hogy nem része a szokásoknak (“Nehezen mozdul ki”), az intézményt kifogásoló (“Nem szeret ilyen helyekre járni”), és a tartalmat kifogásoló (“Nem felel meg az érdeklődésének”) okok.

Ha a motívumcsoportokat együttesen nézzük, vezetnek a kényszer típusú okok (az összes motívumra adott pontok 35%-a).

Figyelemre méltó, hogy rögtön ezután következnek a helyet, annak szellemét, légkörét, kulturáltságát kifogásoló okok (a pontok 25%-a).

Azzal, hogy a közművelődési színterek megítélése nem túl pozitív, összecsengenek a művelődési ház látogatottságának gyakoriságával kapcsolatos adatok.

A rendszeres látogatók aránya (legalább negyedévenként) nem éri el az ¼-et (22%), alkalmanként (évente 1-2-szer) 13%, ennél ritkábban jár, további 26 %. Soha nem volt 39%, ami még a nagyközségi helyzetet tekintve is magas arány. Az alacsony látogatottsági adatok inkább a valóság kritikájaként foghatók fel, és nem azt jelentik, hogy az emberek nem tartják fontosnak, hogy a lakóhelyükön működjön ilyen típusú intézmény. Ellenkezőleg, lényegesnek és települési, önkormányzati feladatnak tartják.

Arra a kérdésre, hogy “Fontosnak tarja-e és milyen mértékben, hogy az Ön lakóhelyén az önkormányzat külön erre a célra szolgáló művelődési házat tartson fenn”, 98% válaszolt igennel. Érdekes a vélemények határozottsága, a megkérdezettek több mint a fele kiemelkedően fontosnak tartja.

A művelődési házzal kapcsolatos lakossági elvárások tankönyvbe illően fogalmazzák meg a közművelődés funkcióját. Sokkoló, hogy az emberek milyen világosan látják, amit a szakma nem.

Milyen mértékben számítanak az alábbi szempontok, ha nem megy el egy programra?

Szempont	Nem játszik szerepet	Szerepet játszik
1. Megszólnák érte, restelli mások előtt	84	16
2. Nem hívják személyre szólóan	71	29
3. Nincs kivel elmennie	70	30
4. Akiknek a véleményére ad, nem mennek el	69	31
5. Kényelmetlenek a körülmények, alacsony a komfort	67	33
6. Nem elég kulturált, esztétikus a környezet	67	33
7. Olyan emberekkel kellene együtt lennie, akikkel nem szívesen van egy társaságban	67	33
8. Nem tartja elég komolynak	64	36
9. Betegség	63	37
10. Nem tartja elég színvonalasnak	62	38
11. Idegenül érezné magát	58	42
12. Fáradtság, lustaság	54	46
13. Költségesnek tartja	51	49
14. Nem szeret ilyen helyekre járni	46	54
15. Nem felel meg az érdeklődési körének	44	56
16. Nehezen mozdul ki	40	60
17. Nincs rá ideje	26	74

Az elvárások 5 területre összpontosulnak:

1. Kapcsolódjon hozzájuk, mégpedig két szálon: a mindennapi életükhöz és az érdeklődésükhöz.

2. A kultúra eszközeivel segítsen a problémáik megoldásában.

3. Segítsen az érdeklődésük földerítésében és megfogalmazásában, s annak alapján szervezzen programokat. Legyen színes, sokrétű kínálat, amiből választani lehet, s ami igényfelkeltő is egyben.

4. Professzionális legyen abban az értelemben, hogy aki vezeti, tudja, hogy ezeknek a követelményeknek milyen módon kell eleget tenni.

5. Kommunális szolgáltatásként biztosítsa azokat a korszerű technikákat, amelyekkel a háztartások nem rendelkeznek, de csak azokat.

Mennyire tartja fontosnak, hogy egy művelődési ház sajátosságai legyenek?

Szempont	Választotta %	Nem választotta %
1. Legyenek olyan programok, amelyek segítenek az emberek mindennapi problémáinak a megoldásában	40	53
2. Hozzáértő, erre a feladatra képzett szakember irányítsa, akire fölnéznek az emberek	39	55
3. Mérjék föl a lakosság érdeklődését, és aszerint szervezzenek programokat	39	54
4. Legyen benne pezsgő élet, sokféle program, amiből válogatni lehet	34	59
5. Legyenek olyan programok, amikből tanulni lehet, amelyek új ismeretek szerzését segítik	34	58
6. Legyenek mindenki számára hozzáférhetőek olyan technikai eszközök, amelyek nincsenek otthon	33	60
7. Olyan programokat szervezzen, amelyek hasznosak, a megélhetést segítik	31	61
8. Legyen lehetőségük az embereknek arra, hogy bemutathassák, és másoknak átadhassák a tudásukat	28	64
9. A megjelenése és a berendezése kulturált, esztétikus, magas színvonalú legyen	25	68
10. Legyenek szórakoztató programok, bálok, mulatságok	23	70
11. Legyenek nagyrendezvények, emlékezetes ünnepi alkalmak	22	70
12. Minél több helyi lakos vegyen részt aktívan a kulturális élet szervezésében	21	72
13. Lehessen kötetlenül összejönni, beszélgetni, legyen kulturált társasági hely	20	72
14. Segítsen az embereknek a szabadidejük megszervezésében, informáljon más településeken lévő programokról	21	72
15. Adjon helyet minden egyéni és közösségi kezdeményezésnek	19	73
16. Szervezetileg önálló legyen, ne más intézmény része	19	74
17. Legyen nyitvatartási idő, álljon a lakosság rendelkezésére akkor is, ha nincs program	16	76

A lakossági szabadidős tevékenységekre is az egysíkúság és a beszűkültség jellemző. Ez nem meglepő annak alapján, hogy az emberek a szabadidős tevékenységeikhez nem kutatnak föl intézményeket, ha azok helyben nem állnak rendelkezésre. Kivételt képeznek ez alól az “autonóm kultúra” intézményei, melyeket rendszeresen a lakosság 6-8%-a látogat. (A fogalom használatát Vitányi Iván vezette be. Ld. Vitányi Iván: A kultúra tudományos (szociológiai) kutatása. Bp. 1977. Népművelési Intézet.)

Intézmény	Jár- e		Aki jár, milyen gyakran		Aki jár, hová
Intézmény	Igen %	Sosem volt %	Rendszeresen %	Alkalmanként %	Lakóhely %	Más település %
Disco	8	92	66	44	10	90
Kocsma	19	81	61	39	100	–
Presszó	27	73	59	41	90	10
Kávéház	46	54	76	24	95	5
Étterem	35	65	44	56	29	71
Pizzéria	31	69	90	10	81	19
Bár	4	96	1	99	–	–
Játékterem	4	96	2	98	–	–
Bevásárlóközpont	64	36	92	8	4	96
Pláza	30	70	50	50	–	100
Mozi	37	43	49	51	–	100
Színház	82	18	14	86	7	93
Művelődési ház	41	59	44	56	97	3
Könyvtár	47	53	41	59	90	10
Teleház	2	98	–	100	–	–
Múzeum/kiállítás	74	26	23	77	6	94
Komelyzenei r.	6	94	–	100	20	80
Könnyűzenei r.	12	88	32	68	45	55
Sport rendezvény	28	72	63	37	80	20
Fitness/konditerem	3	97	–	100	100	–

A kedvenc időtöltésekre egy tevékenységlistával és egy nyitott kérdéssel kérdeztünk rá.

Tevékenység	Végzi-e (a megkérdezettek %-ában)	Mennyire jellemző (a rá adott pontok %-ában)
Kertészkedés	85	10
Virág-és szobanövény ápolás	68	8
Barkácsolás	43	4
Ház körüli munkavégzés	85	11
Kutyasétáltatás, hobby állatokkal való foglalkozás	28	3
Kézimunkázás	27	3
Túrázás, természetjárás, sétálás a szabadban	34	3
Vendégségbe járás, vendég fogadás	57	3
Számítógépezés	20	2
Internetezés	10	1
Nyelvtanulás	16	3
Társaságba járás	51	3
Komolyzene hallgatás	13	1
Könnyűzene hallgatás	54	5
Sportolás, futás, erobikozás, tornászás	24	2
Újság és napilap olvasás	69	8
Magazin olvasás	58	5
Könyv olvasás	48	5
Úszás, strandolás	22	1
Tv-nézés	93	12
Videózás	32	3
Iszogatás otthon egyedül	10	1
Kocsmázás, presszózás, pincézés	8	1
Csavargás, lődörgés	8	0,4
Heverészés, pihenés	25	1
Játékautomatázás	1	–
Nézelődés, korzózás	11	1

[1] Szakfelügyeleti jelentés. 2001. Készítette Zavarkó Mihály.

[2] Lipp Márta: Közművelődési jelenségek és jelentések. A kultúra mint tudomány és segítő gyakorlat. Bp. 2001. Novák József Alapítvány – MMI.

Szempont	Pontszám	Az összes pont %-ában
1. Hozzáértő, erre a feladatra képzett szakember irányítsa, akire fölnéznek az emberek	273	10
2. Legyenek olyan programok, amelyek segítenek az emberek mindennapi problémáinak megoldásában	228	8
3. Mérjék föl a lakosság érdeklődését, és aszerint szervezzenek programokat	215	8
*4. Legyenek olyan programok, amikből tanulni lehet, amelyek új ismeretek szerzését segítik*	*209*	7
*5. Legyen lehetőségük az embereknek arra, hogy bemutathassák és másoknak átadhassák a tudásukat*	*200*	7
*6. Legyenek mindenki számára hozzá-férhetőek olyan technikai eszközök, amelyek nincsenek otthon*	*199*	7
*7. Olyan programokat szervezzen, amelyek hasznosak, a megélhetést segítik*	*191*	7
8. Legyen benne pezsgő élet, sokféle program, amiből válogatni lehet	171	6
9. A megjelenése és a berendezése kulturált, esztétikus, magas színvonalú legyen	168	6
10. Segítsen az embereknek a szabadidejük megszervezésében, informáljon más településeken lévő programokról	142	5
11. Legyenek nagyrendezvények, emlékezetes ünnepi alkalmak	141	5
12. Adjon helyet minden egyéni és közösségi kezdeményezésnek	135	5
13. Lehessen kötetlenül összejönni, beszélgetni, legyen kulturált társasági hely	128	4
14. Szervezetileg önálló legyen, ne más intézmény része	125	5
15. Legyenek szórakoztató programok, bálok, mulatságok	122	4
16. Adjon helyet minden egyéni és közösségi kezdeményezésnek	114	4
17. Legyen nyitva tartási idő, álljon a lakosság rendelkezésére akkor is, ha nincs program	94	3

LIPP MÁRTA

TELEPÜLÉSI SZABADIDŐS LEHETŐSÉGEK ÉS

LAKOSSÁGI IGÉNYEK

Gyermekprogram 8

A rendezvények ismertsége és látogatottsága

Mh – ktr – pm. hiv.

Szabadtér

A tanfolyamok ismertsége és a részvétel

Milyen mértékben számítanak az alábbi szempontok, ha nem megy el egy programra?

Aki választotta, milyen mértékben tartja fontosnak

Szempont

Pontszám

Jár- e

Aki jár, hová

Disco