Művelődő hétvége Londonban

 

 

 

 

A Művelődési Intézmények Megyei és Regionális Kulturális Szerveződések Országos Szövetsége (MIOSZ) Horváth György elnök vezetésével évek óta külföldi szakmai tanulmányutakat szervez. Az ország különböző településeiről, kulturális intézményeiből 2004 őszén 28 népművelő repülhetett Londonba, ismerkedhetett a város történelmi örökségével, a nevezetes épületekkel, a műgyűjteményekkel, a gazdag múzeumokkal, parkokkal és részletes előadást hallgathattunk a művészetek és a kultúra finanszírozásáról.

 

London az Európai Unió legdrágább fővárosa, mégis az egyik legkedveltebb úti célja a magyar utazóknak. A költségeket a jutányos fapados repülőjáratok mérséklik. Csoportunk is a júniusban beindult, a régióban a legtöbb utast szállító és legolcsóbb Wizz Air járattal utazott, ahol a menetjegy több mint ötven százalékkal olcsóbb a British Airways és a Malév árainál. London öt repülőtere közül a lutoni repülőtérre érkeztünk, ahonnan bérelt busz vitt a szálláshelyünkre, a Hotel Imperial szállodába, amely a British Museum közelében található.

 

A közel nyolcmillió lakosú London 32 kerületből és a City városrészből áll. Kr. után 43-ban Londinium néven a rómaiak alapították azon a területen, ahol ma a City, a főváros üzleti központja fekszik.

 

Kitűnő idegenvezetőnk, Striker Sándor, aki hosszabb ideig Londonban élt, majd a Magyar Kulturális Intézetet szervezte meg és vezette, már az első nap programjába iktatta, hogy Szombati Béla rendkívüli és meghatalmazott nagykövet fogadja és üdvözölje a csoportot, rövid beszélgetést folytathassunk.

 

A brit főváros legérdekesebb látnivalói közé tartoznak a múzeumok és kiállítóhelyek (250 van belőlük), amelyek a munkáspárti kormány művészeti politikájának jegyében néhány éve belépődíj nélkül látogathatók. A felmérések szerint több ember látogat múzeumokat, mint szórakoztató parkokat és pop koncerteket. A világ egyik legrangosabb és elsőként alapított (1753) British Museum rendkívül gazdag antik gyűjteményét ( egyiptomi, asszír babilóniai, görög) tekintettük meg. A múzeumnak évente 5 millió látogatója van. Megcsodáltuk az eredetileg itt működő Nemzeti  Könyvtár hatalmas kupolával fedett régi olvasótermét, amely szélesebb, mint a római Szent Péter bazilikáé. Az  olvasóterem 1857-ben készült el és céljául azt tűzte ki, hogy “minden tudományéhes és kíváncsi ember” megtalálja a könyvkollekcióban, amire szüksége van. Húsz öntöttvas oszlop tartja a tető súlyát, amelyek felett húsz nagy, íves ablak engedi be a fényt. Három sor polcon van elhelyezve a 30.000 könyv, amelyek között dolgozott Karl Marx, Gandhi, Bernard Shaw is.

 

A múzeum épületéből néhány éve kivált  Nemzeti Könyvtár új épületében a Kelet Európai Gyűjtemény vezetője fogadott bennünket, mutatta be a könyvtárat és adott rövid tájékoztatást.

 

A számtalan művészeti galéria közül London legfontosabb szépművészeti múzeumát – a National Gallery-t – látogathattuk meg, amelynek gyűjteménye a XX. század előtti nemzetközi mesterek több mint 2200 alkotását tartalmazza. Egy kutatás eredménye szerint a turisták 29 %-a művészeti kiállítások iránt érdeklődik.

 

 

 

 

Londonban száznál több színház és hangversenyterem található. Rövid látogatást tettünk a Shaw-színházban, ahol Fekete Péter rendező egy magyar darabot próbált.

 

Elfáradva a múzeumokban, elsétáltunk a színpompás királyi parkokhoz. A középkor óta London közismert nagy zöld térségeiről.

Területén 1700 park van (174 km2), ahol térzenét hallgatni a fűben fekve, vagy egy nyugágyban heverve, régi angol szokás. Nyaranta katonazenekarok és más muzsikusok szórakoztatják a közönséget.

 

A sok látnivaló, séta után a Visting Arts szervezet vezetőjének előadását hallgattuk meg egy nyilvános közkönyvtárban,  “A művészetek és a kultúra finanszírozása az Egyesült Királyságban.”

 

Kevés főváros uralja olyan mértékben országa kulturális és gazdasági életét, mint London. Az is igaz, hogy a második világháború előtt a művészet és a kultúra semmilyen, vagy kevés kormányzati támogatást kapott. A háború után kezdődött a vita arról, hogy egy szabad és demokratikus társadalomban vajon a kormányzatnak  van-e szerepe a kultúra támogatásában. Ennek a vitának eredményeként hozták létre 1946-ban Nagy Britannia  Művészeti Tanácsát. Világszerte az első olyan művészeti szervezetnek tekintik, amely politikai érdekek nélkül kezel kormányzati pénzalapokat. Első elnöke a híres közgazdász Keynes volt.

 

Az 1980-as években változás következett be a művészet és kultúra támogatásában, irányításában: elismeri az állami és privát szféra szerepét a művészeti kezdeményezésekben.

 

1994-ben egy új kormányzati döntés eredményeként a Művészeti Tanács feladatait négy új testületre ruházták át: Anglia Művészeti Tanácsa ( ACE ), Skót Művészeti Tanács, Észak Írország Művészeti Tanácsa és Wales Művészeti Tanácsa. Az ACE országos szervezete az angliai művészeteknek. A Művészeti Tanács – amely független szakértőkből áll – határozza meg, hogy mekkora anyagi támogatást kapnak az egyes művészeti ágak és azon belül a művészek. A kormány állami támogatását és a lottó bevételeit a 9 regionális irodán keresztül végzi.

 

A művészet és a kultúra finanszírozása több forrásból történik:

-         központi költségvetésből

-         a lottó bevételeiből

-         helyi és regionális önkormányzat költségvetésén keresztül

-         üzleti szponzorok által

-         alapítványokon keresztül

-         önálló adományokból

 

A támogatási politikát kormányzati szinten döntik el. Az államkincstár utalja a megszavazott összeget a Kulturális, Média és Sport Minisztériumnak (DCMS), aki ezt a támogatást szétosztja a több mint 60 állami intézmény – beleértve az ACE-t is – között. Az 1992-ben létrehozott minisztériumot Nemzeti Örökség Minisztériumának nevezték, 1997-ben változtatták nevét  DCMS-re. A minisztérium alapította meg 1994-ben a Nemzeti Lottót.

 

Skócia, Wales és Észak Írország esetében az Egyesült Királyság központi kormányzata átruházta független végrehajtó testületekre a művészeti és kulturális alapok kezelését.

 

A DCMS hatáskörébe tartozik: művészetek és a sport, Nemzeti Lottó, könyvtárak, múzeumok és kiállítók, rádió és film, sajtószabadság és szabályozás, a történelmi környezet, turizmus.

 

 

Ezenkívül felügyeli még a történelmi épületeket, a kulturális javak export engedélyezését, a Brit Könyvtár működését, a kormány művészeti gyűjteményét, a történelmi királyi paloták és a királyi parkok ügynökségét. A DCMS feladata a “nemzeti örökség” megőrzése. Ezért 17 nemzeti múzeumot és kiállítóhelyet szponzorál. Kötelessége felügyelni a helyi önkormányzatok által nyújtott nyilvános könyvtári szolgáltatást és segíteni a fejlesztésüket.

 

Az egész napos különbuszos városnézés is sok élményt nyújtott (Parlament, Westminster). A néhány évvel ezelőtt átadott, a világ legmagasabb (135 méteres) óriáskerékről (“London Szeme”), amely 32 kabinból áll, s egy kört félóra alatt tesz meg, gyönyörködhettünk London panorámájában.

 

A Towert II. Károly uralkodása óta (1660-1685) látogathatják a turisták. Azóta vannak kiállítva a koronaékszerek és a fegyvergyűjtemény. Felsétáltunk az 1209-ben épült London első kőhídjára a Tower Bridge-re. Eljutottunk a Buckingham – palotához is, amely az angol királyság központja, egyúttal az uralkodó hivatala és otthona. A Szt. Pál – székesegyházban misét hallgattunk. A templom 110 méter magas kupolája a római Szt. Péter bazilika után a legnagyobb Európában.

 

Természetesen nem maradhatott ki Madame Tussauds és a Planetárium. Ez a múzeum a múlt és a ma hírességeinek viaszfiguráival London egyik legnépszerűbb látványossága.

Madame Tussauds a francia forradalom legismertebb áldozatai halotti maszkjának elkészítésével kezdte viaszformálási pályáját. A múzeumban hírességek, szórakoztatóipar legnagyobbjai, királyi méltóságok, politikusok, írók, művészek kiállítótermei után következett a Rémségek Kamrája. Itt kaptak helyet a legborzalmasabb bűnök és büntetések. Beszálltunk a stilizált londoni taxikba és láthattuk a város nevezetes történelmi eseményeit az 1666-os nagy tűzvésztől az 1960-as évekig.

 

A rövid 4 napos hétvégén nagyon jó programunk volt, sok szépet és érdekeset láttunk, nagyszerű élményekben, tapasztalatszerzésben volt részünk. Az esti séták, a híres londoni pubok meglátogatása, a fényűző boltok látványa (pl. Harrods nagyáruház), a piros emeletes buszokon és a metrón való utazás, a Trafalgár téren és “London Szívé”-ben a Picadilly Circus-on való bámészkodás, a szombati nagy piac meglátogatása is emlékezetessé tette londoni hétvégénket. Az angol embereknél a toleranciát, a segítőkészséget, és minden területen a nagy szervezettséget tapasztaltunk.

 

Ezúton is köszönjük a szervezőknek a londoni utat, és reméljük, hogy a hagyomány tovább folytatódik, s 2005-ben is hasonló élményekről, tapasztalatokról számolhatunk be.

 

 

 

                                                                                              Pacsai László

                                                                                             

                                                                                              Tel./fax: 06-74-528-592

                                                                                              Mobil: 06-30-461-9071

                                                                                              E-mail: aeszsz@axelero.hu