Andrássy Mária
A népesség településmegtartó képességéről
Adalék A közművelődési feladat ellátás törvényessége és formái falun kutatáshoz
A Magyar Művelődési Intézet 2002-ban kutatást indított, amelynek célja annak feltárása volt, hogy a településeken, elsősorban a községekben az önkormányzat milyen művelődési lehetőséget biztosít a lakosság számára. Mint erről Lipp Márta beszámolt 1, hangsúlyosan vizsgálni kívánták egyrészt a szervezeti kereteket, másrészt azt, hogy a lakosság hogyan kapcsolódik be a kulturális tevékenységek feltételeinek megteremtésébe. Hogyan és milyen hatékonysággal vesznek részt a civil mozgalmak a helyi kulturális élet szervezésében és melyek az intézményi működést leginkább befolyásoló szociológiai tényezők.
A vizsgálat anyaga a NKÖM által az egyes településeken végzett szakfelügyeleti vizsgálat jelentése volt. A jelentéseket esettanulmányként kezelték, ezekből egy kérdőívként felfogható szempontrendszer alapján 2 formalizálták az adatokat.
A kutatásba bekapcsolódva 18 szakfelügyelői jelentést dolgoztam fel. (Az 1. tábla mutatja be az elemzett településeket a lakosságszám sorrendjében, a megyék megjelölésével.)
Az elemzési szempontrendszer lehetővé tette, hogy az elemző munkája végén megfogalmazza saját véleményét is.
A település közművelődési karakterére vonatkozó elemzői reflexiók alapján 7 település jó, 3 ambivalens, 8 pedig rossz minősítést kapott. (A 2. tábla mutatja be a települések megoszlását a közművelődési karakter szerint)
Hogyan fogalmaztam meg a “jó minősítést kapott” településekkel kapcsolatban reflexióimat?
Geresdlak: A község történetéről semmit nem ír a jelentés, valószínűleg “szerencséje volt”: a II. világháború után nem telepítették ki a német nemzetiségi lakosságot. Megőrizhette életmódját, hagyományos munkakultúráját. Bár a szakfelügyelői jelentés szerint “A civil szerveződések léte nem jellemző a településre”, véleményem szerint a település legfontosabb jellemzője az erős civil társadalom jelenléte. A gazdasági élet virágzó, a lakosság gazdag, az Önkormányzat sem forráshiányos, mindez élénk, fellendülő kulturális életet eredményezett az alig ezerfős kistelepülésen.
Gyód: A település kulturális karakterét a német nemzetiségre jellemző erős civil társadalmi jelenlét határozza meg. Az alig ötszáz lelkes község példamutatóan tevékeny, minden lehetőséget megragad a falu fejlesztésére, a fejlesztési források elnyerésére. A település különleges jellegzetessége, hogy a cigányságot is képes volt integrálni.
Nemesnádudvar: Pedáns német szervezettségű, célirányos működés. A település nagyságához képest igen sok civil szerveződés. Igen gazdag közművelődési kínálat, sok kisközösséggel.
Ináncs: Érdekes kísérlet az egyházak bevonásával felépített közösségi ház. Bár működtetésére vonatkozóan konrétumokat a jelentés nem tartalmaz, minden bizonnyal ez sem lesz szokványos. Érdemes volna 2-3 éves működés után a működtetésre vonatkozó tapasztalatok levonására az intézményt újra felkeresni. A lakosság kb. 20 százaléka nemzetiségi (német, szlovák, cigány). Mindháromnak van kisebbségi önkormányzata. Mindhárom nemzetiségi önkormányzat jelentős anyagi hozzájárulással vesz részt a közösségi ház létrehozásában.
Bezenye: Erőteljes horvát nemzetiségi hagyomány- és kultúraápolás. Meglepően magas telematikai színvonal (két Teleház 1600 lakosra)! Kiemelkedően sok civil szerveződés a településen, amelyek településszervező-kulturális szerepet vállalnak. Az Önkormányzat együttműködése igen jó, gyümölcsöző velük.
Öttömös: Az Önkormányzat jól gondoskodik a közművelődési feladatellátásról. Az ÁMK jó szervezeti keretet biztosít minderre. Összeadva a statisztikai adatokat, 1999-ben 4 művelődő közösség volt a településen és mintegy 100 alkalommal biztosítottak lehetőséget a lakosság művelődésére, szórakozására, ezen kívül 30 alkalommal adtak helyet, bemutatkozási lehetőséget külső szervek rendezvényeinek. Tehát átlagban mindegy heti 3 alkalommal álltak a lakosság rendelkezésére.
Bakonszeg: Érdekes példa arra, hogy milyen hatalmas energiát szabadíthatnak fel a civil kezdeményezések a település fejlesztésére. Ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy mind jogszabályi, mind tudati szinten sem a településpolitika, sem a közművelődés nincs felkészülve ezeknek a kezdeményezéseknek a fogadására, és bele akarják kényszeríteni azokat a megszokott sémákba.
Egyértelműnek látszik, hogy 18 falu közül főként a nemzetiségi lakosság érzi magáénak a települést és szervezi meg magának saját (nemzetiségi) kulturális életét.
A továbbiakban a három, döntően német lakosságú falu: Geresdlak, Gyód és Nemesnádudvar közművelődési feladatellátását vizsgáló szakfelügyeleti jelentés segítségével mutatom be, hogy a lakosság hogyan kapcsolódik be a kulturális tevékenységek feltételeinek megteremtésébe, hogyan és milyen hatékonysággal vesznek részt a civil szerveződések a helyi kulturális életben.
Geresdlak és Gyód Baranya megyében van, mindkettő ezer lakos alatti kistelepülés; Nemesnádudvar Bács-Kiskun megyében kétezer lelkes nagyközség.
A szakfelügyeleti vizsgálatokat
- Geresdlakon 2002. január - február hónapban, (1999-re vonatkozóan) Páll Lajos,
- Gyódon 1999-ben Jagasics Béla, 2000-ben Laknerné Brückler Andrea,
- Nemesnádudvaron 2000-ben Suszter László
végezte.
Geresd neve először 1292-ben, Püspöklak neve pedig 1296-ban található az írott forrásokban. Magyarok, majd rácok lakták. 1733-1752 között a falvak népessége kicserélődött. Délszláv lakói helyére németek költöztek.
A falu társadalom-történetét a migráció jellemzően befolyásolta. A 20. századi történések, az 1945 utáni ki- és betelepítések a lakosság összetételét is átformálták.
Geresdlak két településből és egy településrészből, Geresdből, Püspöklakból és Kisgeresdből alakult ki 1968-ban.
Az új község 1968-as “erőszakos” létrehozása Geresdlak néven egy sajátos pártpolitikai döntés következménye volt. Itt kívánta az akkori vezetés Magyarországon ötödikként létre hozni a szocialista mintafalut.
A rendszerváltást követően történt kezdeményezés a települések különválására, de a helyi népszavazás Geresdlak megmaradása mellett döntött.
Lakóinak száma évről-évre csökken. 1970-ben 1356, 2001-ben 984 lakója volt a településnek.
A községben a lakosság többsége ma is német nemzetiségű.
Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában a helyi német kisebbségi önkormányzatra ruházza át a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok érvényesítésének biztosítását, a közművelődési tevékenység támogatását, a tánccsoport tevékenységének szervezését.
A község kulturális életét a Német Kisebbségi Önkormányzat irányítja és koordinálja, melynek eszköze a Német Klub. A német kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzat segítségével 2002-ben létre kívánja hozni a német tájházat.
Mindkét településen római katolikus vallásúak éltek, illetve élnek. Az 1968-ban egyesített Geresd és Püspöklak községeknek saját templomuk volt.
A plébános Hímesházán lakik és a hónap első vasárnapján a volt geresdi templomban, a további vasárnapokon a volt püspöklaki templomban tart istentiszteletet. A hitoktató az iskolában heti 16 órában tanít hittant, melyeken a tanulók 85%-a vesz részt, a plébános távollétében vasárnaponként ige liturgiát tart a templomban.
Geresdlak Baranya megye keleti részén helyezkedik el, a Mohácsot és Pécsváradot összekötő út mentén. Mohácstól 22 km-re, Pécsváradtól 15 km-re.
A község a Geresdi-dombságon fekszik, körülötte fennsíkszerű dombhátak, völgyek, ligetes részek találhatók.
Éghajlatára jellemző, hogy tavasztól őszig kevés a csapadék, a nyár meleg, a tél enyhe, általában mérsékelten száraz terület.
Geresdlakon a legnagyobb munkáltató a termelőszövetkezet volt.
A rendszerváltozás előtt sem elégedtek meg munkahelyi keresetükkel, hanem háztáji gazdálkodással, plusz munkák vállalásával igyekeztek jövedelmüket kiegészíteni.
A tsz a kilencvenes évek elején még a régi formában működött, aztán átalakult részvénytársasággá. A mezőgazdasági nagyüzem jelenleg sikeresen működik, 80 helyi lakost foglalkoztat. A fordulat nem okozott gondot a foglalkoztatásban, nem szűntek meg munkahelyek, az átszervezés nem járt leépítéssel. Most 27 vállalkozás működik a településen. A rendszerváltás után létesült egy gépkocsi-alkatrészt előállító üzem (német személyautókhoz ablakmosó-motort szerelnek össze), itt 53 nőt foglalkoztatnak. A női munkaerőnek kínált foglalkoztatási lehetőséget a két varroda is, az egyikben tízen, a másikban húszan dolgoznak, több mezőgazdasági kft. is működik a faluban. Néhányan kereskedelmi vállalkozásból, szolgáltatásból élnek, (pl. fodrász, virágbolt, benzinkutas stb.).
A munkanélküliség alig éri el a 2 százalékot. Úgy tűnik, hogy a település meglehetősen gazdag lehet.
A geresdi barokk templomot 1704-ben Szent Pál tiszteletére építették. 1794-ben újjáépült. A Szent Pált ábrázoló oltárkép a pécsi líceumtemplomból került ide. Festője ismeretlen.
A későbarokk püspöklaki Szent Bertalan templom 1828-ból való. Freskói 1863-ban készültek. Festője ismeretlen. A templom a maga nemében, stílusában szép, renoválása elengedhetetlen.
Még láthatóak a német építészet jegyeit hordozó, fabetétes homlokzatú házak.
Kisgeresd külterületként nyilvántartott lakóhely 20 lakóházzal, 7 állandó lakóval. Az épületek többségét külföldiek és a közeli városok lakói vásárolták meg hétvégi pihenő-, üdülő-házaknak.
A kulturális értékmentő folyamatok eredménye, hogy a Mohácsi Tourinform Iroda egyik kiadványában, többek között Geresdlak látnivalóira is felhívja a figyelmet.
A Geresdlakot alkotó hajdani három település jól elhatárolt egymástól, de ez a falu lakosságának együttműködésében nem érződik. A vezetés a falu működtetésében, a fejlesztésben igyekszik úgy dönteni, hogy a legfontosabb területekre jusson elegendő összeg és a falu egészének érdekét szolgálja.
A falu jelenleg közigazgatási központ. 1990-ben Marázával és Fazekasbodával alapítottak körjegyzőséget. Később Fazekasboda kivált, de közös intézményfenntartó társulást hoztak létre, melynek ők is tagjai.
A közlekedés közúton történik. A személygépkocsik száma 2001-ben 230. Autóbusz-járatok száma 10.
A község infrastrukturális ellátottsága jó. A burkolt utak kiépítettsége teljes. Az ivóvízhálózat, a földgázvezeték, a kábeltv, a telefonhálózat kiépült. Kereskedelmi egységek sora biztosítja az alapellátást.
A település közigazgatási, oktatási, egészségügyi és kulturális szempontból körzeti feladatokat lát el. Intézményei, melyek ezt szolgálják: körjegyzőség, általános iskola, óvoda, posta, termelőszövetkezet, háziorvosi-, védőnői szolgálat, fiók-gyógyszertár.
A közművelődési alapellátás különböző önkormányzati intézményekben hellyel-közzel helyi fejlesztéssel, minisztériumi támogatottsággal válhat teljessé.
Tervezett fejlesztés: a település csatorna-hálózatának kiépítése, melyhez a lakosságnak is jelentős összeggel hozzá kell járulnia.
A természeti környezet szép, a falu a tiszta, gondozott. Környezetére a lakosság jelentős része nagyon igényes, a településen sok a virág, a fa. A házak előtti parkokat, de az udvarokat, kerteket is az itt élők rendszeresen gondozzák.
A közterületet rendszeresen karbantartják. Az utak, hidak, árkok karbantartását az önkormányzat végzi, erre nagyon sokat áldoznak.
A kellemes, csaknem összkomfortos környezet ellenére az önálló életet kezdő fiatalok nemigen választják lakóhelyüknek a falut. A legtöbben, leginkább a felsőfokú végzettséget szerzettek, a településen kívüli munkahely miatt hagyják el szülőhelyüket.
A képviselő-testület szeretné elérni, hogy a fiatalok többsége a faluban maradjon, ezért szándékukban áll az önkormányzat tulajdonában levő, közművesített telkeket a letelepedőknek ingyen átadni. Ezen kívül anyagiakkal is támogatja az új családi házat építőket, valamint a lakásvásárlókat.
Harminc év alatt a település lakossága 28 százalékkal csökkent. Problémát okozhat, ha a az őslakosságot nem sikerül megtartani, viszont betelepülőkkel stabilizálják a népesség számát. Meg fognak változni a nemzetiségi arányok és ezt esetleg etnikai feszültségeket okozhat, például az eltérő munkakultúra miatt.
A Melyik korszakból (korszakokból) szeretnének programokat újra feleleveníteni? szempontra a “válasz”: a német nemzetiségi hagyományok felelevenítése szerepel a tervek között.
A szellemi, kulturális örökség gyökerei elsősorban a német őslakosság körében élnek. Ilyenek a tűzkerék gurítás, tűztánc (ősi termékenységi rítus). Az Altkirmes, magyarul öreg búcsú. Ez régi népszokás, melynek felelevenítését a helyi német nemzetiségi táncegyüttes vállalta fel. Ezen a búcsún a vőlegényeket teszik próbára barátaik.
A hagyomány szerint a geresdi templomban őrizték az úgynevezett Mohácsi Mária-szobrot. A szobor vándorlásának története szerint az 1526-os mohácsi vész után menekítették Szebénybe. Mikor a török később oda is eljutott, Füzesen rejtették el, majd annak pusztulása után került vissza ebbe a templomba.
A templom külső falán látható a Hősök táblája, az első világháborús halottak nevével. Amikor az 1920-as években elhelyezték, mögéje befalaztak egy üvegpalackot, amely az ekkori elöljáróság névsorát tartalmazta. Az 1970-es években renoválták a templomot és megtalálták a palackot. Akkor a névsorhoz hozzáírták az új vezetés névsorát, és újra befalazták a palackot.
Kulturális nevezetesség a német nemzetiségi táncegyüttes.
A kulturális cserekapcsolatok a Német Klub égisze alatt szerveződnek.
A településen van óvoda.
Az általános iskola új, modern, a mai igényeknek megfelelő épület nyolc tanteremmel, tágas, világos-virágos előtérrel, könyvtárral áll a tanulók és időnként a felnőtt lakosság rendelkezésére. Különböző támogatási források igénybevételével, lakossági segítséggel épült, az 1998-as iskolaévben nyílt meg. Német nemzetiségi oktatást végző intézmény. A település egyik fontos közművelődési színtere.
A számítástechnika oktatásához külön teremben 10 gép áll rendelkezésükre. Az új nyelvi laboratóriumban magas szintű nyelvoktatás folyik. A könyvtár berendezését nemrég kapták meg, most történik annak kialakítása. Ezeket a lehetőségeket a felnőtt lakosság is igénybe veheti.
A volt iskola egyik tanterméből kialakított helyen van a községi könyvtár. Tízezer kötetes állománya van. A szakfelügyelő javasolta, hogy vonják össze az iskola könyvtárával, mely több szempontból hasznos lenne, hisz adott a szakképzett könyvtáros személye, a kulturált, világos, fűtött terem, és a helyben olvasás lehetősége.
Teleház, helyi lap nincs. Kábel Tv működik.
A község történetére sajnos a szakfelügyeleti jelentés nem tartalmaz adatokat.
A népesség lassan, folyamatosan növekszik: 1990-ben 403, 2000-ben 521 fő élt itt. Nő a városból kiköltözők és a visszaköltözők, elsősorban családosok száma.
Gyódon az 520 lakos kb. 60 %-a sváb, 10 %-a cigány.
A település képviselőtestülete egyben német nemzetiségi önkormányzat is.
Az ÁMK-ban nagy súlyt helyeznek, már az óvodások körében is, a német nyelv oktatására. A német nyelvet a nagyszülők korosztálya beszéli még, a középkorosztály már alig. Jelenleg építik vissza e tudást. Tervbe vették a középkorosztálynak tartandó nyelvtanfolyamok megszervezését is.
A cigányság beilleszkedett. Sajátos, hogy a cigány családok közül mindössze egy olyan van, amelyben mindkét házasfél cigány. Ennek köszönhetően lakóhely szerint sem különülnek el. Körükben sem magasabb a munkanélküliségi ráta.
Cigány programmal is rendelkeznek. A tanulók között 30% a cigány gyermekek aránya (nagyobb gyermekszám miatt, másrészt, mert többségük anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy pécsi iskolába járassák gyerekeiket). Érdekes, hogy a cigány családok nem kívánják gyermekeik cigány nyelvű oktatását, ők is a német nyelvtudásra törekszenek.
Nincs adat a lakosság vallási hovatartozására, de a mise kifejezésből ítélve valószínűleg katolikusok.
1992-ben az iskola egyik tantermét visszaadták a vallási tevékenységnek, egy nagyon szép kistemplomot alakítottak ki. Az iskolások jelenleg is itt tartják énekóráikat, valamint az ÁMK igazgatója itt tartja a hittan órákat. 70-80 fős a létszám az újjáépített templom ünnepi miséin.
A község természeti környezetéről sajnos a szakfelügyeleti jelentés nem tartalmaz adatokat.
A másik két településtől eltérő a helyzet. Helyben alig van foglalkoztatás. Ha valamelyik vállalkozás kinövi magát, akkor átteszi a működését Pécsre. Pécs közelsége jótékony hatású a foglalkoztatásra. A lakosság főként a szolgáltatás területén vállal munkát Pécsett.
Hagyománya van a szőlőművelésnek. Az emberek megélhetésüket kisgazdaságaikból egészítik ki. Az önellátásra termelés a jellemző.
A porták szemmel láthatóan viszonylagos jólétről tanúskodnak.
A község építészeti örökségéről sajnos a szakfelügyeleti jelentés nem tartalmaz adatokat.
Sok pécsi család épített pincét, üdülőt a környéken.
A település szervezeti szempontból eltér a Geresdlaktól és Nemesnádudvartól, ennek oka egyrészt az alacsony népességszám, másrészt az, hogy tulajdonképpen Pécs “agglomerációjának” tekinthető.
A község korábban a pellérdi központú körjegyzőséghez tartozott, de onnan 1993-94-ben leváltak. Jelenleg Keszü a körjegyzőségi székhely.
A körjegyzőség heti egy alkalommal tart ügyeletet Gyódon, lehetőséget adva a helyben történő ügyintézésre is.
Jelenleg folyik pécsi központtal egy térségi társulás (kb. 30 település) megszervezése, amelyben szerepet kívánnak vállalni.
A településnek van vezetékes ivóvize és földgázszolgáltatása, lehetőség van telefonhálózatba való bekapcsolódásra is. Folyamatban van a csatornahálózat kiépítése.
Négy településsel közösen (köztük van Pécs) folyik szennyvízprogramjuk, amelynek keretében a megvalósíthatósági tanulmány már elkészült. Ennek elkészültével teljes lesz a helyi közmű-infrastruktúra.
A gyermekjóléti szolgálat is társultan működik, Keszü a gesztorközség.
A lakóházak gondozottak, a település új részén korszerű, ízléses házak épülnek.
Gyód község Pécs város közvetlen közelében, attól 8 km-re fekvő település.
A nagyváros közelsége jelentősen befolyásolja a község fejlődését. A települést jellemzi a munkahelyek hiánya, a lakosság elsősorban Pécsett talál munkahelyet. A felső tagozatos gyermekek a városba járnak iskolába és az egészségügyi ellátás is Pécshez kapcsolódik.
Az önkormányzat új lakótelkek kialakítását is tervezi, hogy ezzel is segítse a községben letelepedni szándékozókat. Az állami támogatáson túl bevételi forrásként is egyik legfontosabb tétel a lakótelek értékesítéséből befolyó összege.
A Gyódon készült szakfelügyelői jelentésben szerepel a legtöbb, a község művelődéstörténetére vonatkozó adat. A közművelődési tevékenységnek 1961 óta otthona a jelenleg felújításra kerülő épület. 1980-1995 között a gyódi iskola önállóságának elvesztésével, tagiskolává válásával a település kulturális élete is visszafejlődött. Elvesztette a helyi programok szervezőjét – az igazgató-tanítót. Az 1990-es években történt meg az iskola-óvoda visszatelepítése, a könyvtár megszervezése. Mindez a közművelődési tevékenység fellendülésével járt együtt.
A település egyedi kulturális arculatával kapcsolatban a szakfelügyeleti jelentés sajnos nem tartalmaz adatokat.
A megyei közművelődési szolgálattal jó a kapcsolatuk, tekintve, hogy az ÁMK igazgatója korábban a Megyei Pedagógiai Intézetnél dolgozott. Tanácsokat kaptak az ÁMK-vá alakulás során szervezeti és tartalmi működési kérdésekben, pályázati kiírásokat, programajánlatokat küldenek, továbbképzéseikről hírt adnak.
Egyéb – például testvérvárosi kapcsolatokról nincs adat a jelentésben.
Gyódon Általános Művelődési Központ működik, amelyben összevonták az oktatási-kulturális-közművelődési intézményeket.
A településen van óvoda (mint az ÁMK része).
1990-ben az iskola a pellérdi intézmény tagegységeként 3 tanulóval működött - a német nemzetiségi oktatás magyarázza ezt. Két tantermük közül az egyik egyben a hitéleti tevékenységet is szolgálta. Óvodájuk nem volt. Egy szolgálati lakás volt még kialakítva. A szolgálati lakás megszüntetésével az iskolát bővítették egy új tanteremmel, óvodarésszel és orvosi rendelővel.
Az önkormányzat egyetlen intézménye az 1999 júniusában kialakított ÁMK. Keretébe tartozik:
- a részben osztott rendszerben működő alsó tagozatos iskola,
- az egy csoportos óvoda,
- a könyvtár
- az öregek és betegek számára tanulói “boy-szolgálat”,
- a közművelődési tevékenység (külön épület nélkül).
Részben önálló gazdálkodású intézmény, a könyvelést a körjegyzőség végzi.
A Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központ nevelési terve tartalmazza a közművelődési feladatokat is. Az ÁMK tagintézmények (óvoda, iskola) tervébe beépülnek az ünnepélyek, megemlékezések, jeles napok programjai, pontosan megjelölve az azokért felelős pedagógusokat is. Ezek elsősorban a gyermekek foglalkoztatására épülnek, de ezekhez kapcsolódnak a felnőtt lakosság közösségei is.
A pedagógusok munkaköri leírásai tartalmazzák a közművelődési feladatokat.
A könyvtár az ÁMK része. Vezetője pedagógus, 37 felnőtt olvasót tart nyilván.
Teleház, helyi lap, kábel Tv a településen nincs.
A honfoglaló magyarok Megyer törzse telepedett meg ezen a helyen. Az okiratokban először 1432-ben említett a Nádudvar név. (A Nemesnádudvar név csak 1900 óta használatos.) A török hódoltság alatt elpusztult helységbe az 1700-as évek elején rác (szerb) és tót (szlovák) telepesek és a Felvidékről magyarok érkeztek ide, de gyökeret verni nem tudván, csakhamar elköltöztek.
1724-től 1787-ig érkeztek a mai Baden-Württemberg tartományból a német telepesek. A szorgalmas és erkölcsös németek virágzó települést alakítottak ki. Századokon át (a sok és sokféle nemzetiségi telepítés ellenére) a németség megőrizte egységét, zártságát, és széles körben nyelvét is.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt 123 nemesnádudvari állt be nemzetőrnek, többségük a megtorlás során eltűnt. Az I. világháborúban 72 katona halt hősi halált. A II. világháború nagy veszteségekkel járt a polgári lakosság körében is. 1944 decemberében 180 nemesnádudvari lakost – férfiakat és nőket – indítottak útnak “malenkij robotra”. Közülük 66-an nem tértek vissza a donyecki szénbányákból.
1947-ben nemesnádudvari németeket egy részét áttelepítették Bácsbokodra, Felsőszentivánra, Csávolyra, majd 80 családot kitelepítettek Németországba. Helyükre a határon túli Bácskából, illetve a Felvidékről áttelepített magyarok jöttek.
Lakóinak száma drámaian csökken. 1949-ben 3511-en éltek itt, ezt követően folyamatos és fokozatos népességcsökkenés, ma 2105 lakos. Negatív a születési-halálozási “egyenleg”, nagy a vándorlási különbözet.
1724-ben érkeztek ez első német telepesek a mai Baden-Württemberg tartományból, akiket folyamatosan újabbak követtek egészen 1787-ig. A szorgalmas és erkölcsös németek virágzó települést alakítottak ki. A második világháború után nyolcvan családot telepíttettek ki Németországba.
Ma is sokan vallják németnek magukat és beszélik a német nyelvet.
A község önkormányzata egyben Német Kisebbségi Önkormányzat is.
Az iskolában nemzetiségi nyelvoktatás, a kultúrában főként (tánc)hagyományok ápolása a német önazonosság-tudat fenntartásának, ápolásának fontos eszköze.
Méltán szerzett hírnevet a német hagyományőrző táncegyüttes, melynek kisiskolás, ifjúsági és felnőtt csoportja van.
Nincs adat a lakosság vallási hovatartozására, csupán annyit közölt a szakfelügyeleti jelentés, hogy a községben Egyházi Énekkar működik.
Bácska északi részén, a Duna-völgy és s Duna-Tisza közi hátság találkozásánál helyezkedik el, ahol a bácskai lösztábla elválik a Duna menti tájegységtől. Változatos táj, homokbuckákkal, kiszáradt medrekkel.
A község – szinte egyedülálló módon – két különböző jellegű tájra tagolódik. A mélyebben fekvő rész a Sárközhöz tartozik, és arculatának kialakulása abból a tényből eredeztethető, hogy valamikor a Duna árteréhez tartozott. Hajdan erősen mocsaras volt, amíg a lápvidéket le nem csapolták. A “felső határ” átlagosan 30 méterrel magasabban fekszik, a határvonalat képező, Kecel-Baja között húzódó magasparttól keletre.
Nagyobb foglalkoztatást biztosító ipari üzem a településen nem működik, a helyi kis-és középvállalkozások, illetve az önkormányzat a legjelentősebb munkáltató.
A főként faipari jellegű (épületasztalos, bútorgyártó) vállalkozások a helyi és a környékbeli munkaerő foglalkoztatása szempontjából jelentős szerepet töltenek be, néhány nemzetközi hatókörű tevékenységet folytat. Működik a mezőgazdasági termelőszövetkezet. A község gazdaságában évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a szőlő-és bortermelés. Kiterjedt az alapvetően a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos magángazdálkodás. Új és ígéretes “iparág” kezd terjedni, a falusi vendégfogadás.
A munkanélküliség az országos átlag alatti, ebben jelentős szerepe van a helyi vállalkozások nagy számának, illetve munkaerőfelvevő-képességének.
Az út két oldalán áll a híres nádudvari pincesor. Egyedülálló módon épült össze a falu a pincékkel. A hagyományos és szépen megőrzött, felújított pincék között modern, de többnyire a hagyományos építészeti elemeket felmutató lakóház épült.
Jelentős alkotás a templom, a nemrég rendbe hozott, nagyon szép Szentháromság-szoborral.
Egyre inkább terjed a falusi vendégfogadás, falusi turizmus. A kiváló természeti és kulturális adottságokra építve tervezik az idegenforgalom fejlesztését. Nagy előnyt jelent, hogy ma is sokan beszélik anyanyelvi szinten a német nyelvet.
Nemesnádudvaron az infrastruktúra megfelel a községektől elvárható átlagos színvonalnak; a távközlés és gázellátás terén meg is haladja azt.
A település mellett halad el az 51-es számú főközlekedési út.
Az elmúlt évtizedben a község infrastruktúrája, komfortja látványos fejlődésen ment keresztül.
A vízvezeték, széleskörűen kiépült telefonhálózat, vezetékes gázhálózat. A kommunális szilárd hulladék gyűjtése és szakszerű elhelyezése központilag biztosított. A burkolt utak aránya igen jó a településen; javításukra, helyreállításukra nagy gondot fordítanak. A helyi kábeltelevíziós rendszer a lakások felébe bekapcsolva.
A községben kiépült az alapvető közigazgatási; nevelési, oktatási, művelődési; valamint a szociális-egészségügyi alapellátó intézményhálózat.
A közellátást bolthálózata és a szolgáltatás (fodrász, kozmetikus, virágbolt, és falusi vendégfogadás) megfelelő.
A jövő legnagyobb önkormányzati feladata a szennyvízcsatorna megépítése.
Állandó nagy feladat a magaspart megerősítése, a partomlások megakadályozása.
Az önkormányzat az elmúlt időszakban nagy erőfeszítéseket tett a község fejlesztése, a megfelelő korszerű infrastruktúra kiépítése és a szolgáltatások biztosítása érdekében. Ez akkora anyagi áldozattal járt, hogy a erre község esetenként a fenntartási-működési kiadások szűkítésével, az intézményhálózat elmaradt fejlesztései árán volt csak képes.
A közeljövő legfontosabb feladatai: csatornázás; az intézményrendszer eddig elmaradt karbantartásának megoldása; az intézményrendszer fejlesztése (tornacsarnok); a község “csinosítása”; utak, közterek- és területek rendezése; a község meg- és eltartó képességének megtartása, fokozása.
Nemesnádudvaron fontos kultúraalkotó elem a szőlő-és bortermelés; a kulturált borivási szokások. A pincesori beszélgetések a helyi közélet sajátos fórumai is.
Messze vidéken, sőt külföldön is ismert újbor-ünnep: a Jungweinfest (Szent Mihály-naphoz kötődik, szeptember utolsó vasárnapján rendezik meg).
A pincékben őrzik a hajdani borászati eszközöket, a fejekben a századokon át apáról-fiúra szálló tapasztalatokat, a szőlőtermesztési, borászati tudást, kultúrát.
Kulturális nevezetesség a német hagyományőrző táncegyüttes.
Testvér-települési kapcsolatokat ápolnak a németországi Neibsheimmel (őseik egykor főleg e városból települtek át Magyarországra) és a bácskai Ada (Mohol) községgel.
Nemesnádudvaron Általános Művelődési Központ működik, amelyben összevonták az oktatási-kulturális-közművelődési intézményeket. A településen van óvoda (mint az ÁMK része).
Az általános iskola szintén az ÁMK része.
Az óvoda és az iskolai pedagógusai rendszeresen és nagymértékben kiveszik részüket a közművelődési tevékenységből.
Az iskolában folyik a német kulturális hagyományok (tánc) ápolása, igénybe vehető a számítástechnikai laboratórium, és alkalmilag közművelődési-közösségi funkciókat is betölt az iskolaudvar.
Az óvodában is folytatnak közművelődési tevékenységeket: itt áll rendelkezésre a kézműves tevékenységekhez szükséges eszközállomány: korong, égetőkemence stb., tervezik a tevékenységek bővítését kosárfonással, szövéssel-fonással. A Kézműves Kör munkáiból, gyermekmunkákból kiállítást rendeznek. A hagyományos “Óvodagála” (óvodai évzáró) keretében kulturális szemlére kerül sor. Hagyományos az áprilisi zenei bemutató, az anyák napja, a nagyszülők és apák napja rendezvényei. Ezek a rendezvények messze túllépték az óvodai események szintjét, a település jelentős közösségi rendezvényei.
A vezető óvónő a tánccsoport vezetője is, illetve a részben az óvodai pedagógusokból ás férjeikből szerveződött Egyházi Énekkarban és Színjátszó Körben is tevékenykedik.
Alsófokú művészetoktatás folyik az óvodában és az általános iskolában.
A községi könyvtár, szintén az ÁMK része. 12 000 kötetes állománya és jelentős (10%) német nyelvű “lerakati” anyaga van.
Vezetője pedagógus. Heti 6 órában látja el a közművelődési könyvtárosi, heti 4 órában pedig az iskolai könyvtárosi feladatokat-
Jelentős közművelődési tevékenység folyik a könyvtárban.
Itt működik a Fiatalok Klubja: 8. osztályt végzettek, középiskolások, egyetemisták heti rendszerességgel járnak összejöveteleikre, ezeken például versolvasó esteket tartanak. Jelenleg egy színdarabot tanulnak, amelyet majd bemutatnak.
A kismamák köre szintén a könyvtár köré szerveződik, általában a délelőtti órákban.
Működik egy német nyelvvel komolyabban foglalkozó csoportosulás; tevékenységüket segíti a könyvtár német nyelvű “lerakati” anyaga.
A könyvtár gyermekklubjában különféle alapvető kézműves technikákat (papírhajtogatás, gyöngyfűzés, gyertyaöntés, tojásfestés stb.) tanulhatnak, illetve gyakorolhatnak.
A közeljövőben a könyvtárban tervezik egy Teleház létrehozását.
Helyi lap nincs.
A helyi kábeltelevíziós hálózat a lakások mintegy felében hozzáférhető. A közművelődési intézmény a kábelrendszert igénybe veszi tájékoztatási, dokumentálási tevékenységéhez: saját szerkesztésben, folyamatos képújság szolgáltatást nyújt, az egyes intézményi- és/vagy közösségi eseményekről, rendezvényekről képes- szerkesztett beszámolót közvetít.
Geresdlakon és Nemesnádudvaron a polgármester főállású, Gyódon tiszteletdíjas.
Nemesnádudvaron az önkormányzat képviselő-testületének szakbizottsága a Szociális- Közoktatási- Közművelődési - Sport- Gyermek-és Ifjúságvédelmi- Kisebbségi Bizottság. A másik két településen kulturális bizottság nem működik.
A településfejlesztési koncepció, valamint az ágazati tervek készülőben vannak. Koncepcióként felfogható azonban a közművelődési hálózat újjáépítésére és újjászervezésére a NKÖM-höz 2001-ben benyújtott pályázat.
Geresdlak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2001. április 15-én 5/2001. (IV. 15.) sz. Rendeletével megalkotta Geresdlak Község Közművelődési Rendeletét.
A szakfelügyeleti jelentés szerint a rendelet túl általános, nem tartalmaz helyzetelemzést, a közművelődési feladatellátás szervezeti keretén belül csak a létesítendő Közösségi Házban gondolkodik, nem szól a szakember-igényről, nem szól az együttműködő partnerekről.
Az Önkormányzat tervei: a közösségi ház kialakításának befejezése, német nemzetiségi tájház alapítása.
Az Önkormányzati SzMSz kimondja, hogy a képviselő-testület a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok érvényesítésének biztosítását, a közművelődési tevékenység támogatását, a tánccsoport tevékenységének szervezését a helyi német kisebbségi önkormányzatra ruházza át.
Az önkormányzat az intézményein keresztül kívánja elérni a helyi társadalom közművelődési igényeinek kielégítését, ehhez azonban nem minden esetben adott a közművelődés infrastruktúrája.
A közművelődés szakigazgatási, szakmai irányítását, felügyeletét a településen a függetlenített polgármester gyakorolja, aki korábban a község tiszteletdíjas népművelője volt. A polgármesteri hivatal közművelődési tevékenységéről nem beszélhetünk, eltekintve a polgármester aktív közreműködésétől.
A képviselő-testület az elmúlt időszakban többször foglalkozott a helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatokkal, határozat-hozatalra is sor került (például: revitalizációs pályázaton részvétel 2001, 2002).
A Művelődési Ház (Közösségi Ház) csak alapító okirat tervezettel rendelkezik.
A képviselő-testülete 2001. április 12-én megtartott ülésén megvitatta a Geresdlaki Művelődési Ház Alapító Okiratának tervezetét. 2002. januárjában újabb revitalizációs pályázatot nyújtottak be, mellékleteként változatlanul az Alapító Okirat tervezet szerepel.
A szakfelügyelő felhasználta előző évi beszámolót, és tárgyévi munkatervet, és a 2000. évi kulturális statisztikát.
Szervezeti és működési szabályzat, munkaterv, beszámoló van. A munkanaplókat, nyilvántartásokat azonban nem vezetik.
Megfogalmazott közművelődési koncepció nincs. A revitalizációs pályázatok és a segítségükkel végzett építkezés jelzi a fejlesztési elképzeléseiket. Koncepciót fogalmaz meg azonban az a közművelődési rendeletben található kijelentés: a helyi közösségek számára a kultúrált közösségi tér biztosítása az egyik legfontosabb megtartó erő.
A 6/1999/X.10.sz. közművelődési rendelet, a község népességmegtartó erejének megőrzéséhez egyik legfontosabb eszközként a közművelődési tevékenység fejlesztését tekinti.
Az Önkormányzat tervei szerint a revitalizációs pályázat második ütemének elkészülte után a polgármesteri hivatal is az emeletráépítéssel bővített épületbe költözik, azonban csak egy helyiséget fog használni, a többi többfunkciójú lesz, szolgálva a közművelődési tevékenységet is.
Mindezzel – és technikai fejlesztéssel – egy teleház-szerű működést kívánnak megindítani.
Az Önkormányzati közművelődési rendelet közművelődési partnereire bízza a közösségi tér szakmai működtetését, azaz lehetővé teszi hogy közművelődési megállapodás keretében civil közösségek, magánszemélyek, gazdasági vállalkozások is ellássanak közművelődési feladatokat. Ez ideig azonban a településen közművelődési megállapodás még nem született.
A közművelődési terület kérdéseivel a tiszteletdíjas polgármester foglalkozik, aki 1990 óta tölti be tisztségét.
A településen a nemzetiségi általános művelődési központ közművelődési szerepe a domináns.
A települési önkormányzat 1999-ben szavazta meg helyi közművelődési rendeletét. 2000-ben rendeleteiben, határozataiban foglalkozik az intézmény felújítás kérdéseivel, annak költségvetési feltételeivel.
Az általános művelődési központnak van alapító okirata.
A Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központnak, amelynek része a művelődési ház, van szervezeti és működési szabályzata.
Van könyvtári és van közművelődési munkaterv is. Mindkettőt használták a szakfelügyelők. A szakfelügyelők felhasználták a közművelődési statisztikát is. A munkanaplókat, nyilvántartásokat nem említik.
Településfejlesztési koncepció van. Célszerű lenne elkészíteni a település közoktatási, közművelődési fejlesztési elképzeléseit megfogalmazó “Humán koncepciót” is. Az ÁMK-nak van Pedagógiai-Művelődési Programja.
A 12/1998./08.31./Önkorm. sz. rendelet a helyi közművelődési feladatok ellátásáról értelmezi az alkalmazott fogalmakat (közművelődési intézmény, közművelődési tevékenység, közösségi színtér, nyilvános könyvtári ellátás). Nevesíti a közművelődési intézményeket: “a/ Általános Művelődési Központ (Művelődési Ház, Könyvtár), b/ szabadidő park”.
Szakmailag korrekt módon, részletesen leírja az ellátandó közművelődési tevékenységeket. Kimondja, hogy az intézmények működtetése az önkormányzat feladata. Az Önkormányzat által a Művelődési Házban biztosítandó feltételek körét, érthető okból, minimális működési feltételek biztosításában szabja meg. Részletesen szabályozza a nyilvános könyvtári ellátás alapfeladatait. Kategorikusan megtiltja a közművelődési intézményekben a szerencsejáték automaták üzemeltetését.
Jövőre vonatkozó terveik: Teleház alapítás, tornaterem építés.
Nemesnádudvar község Képviselő-testülete a helyi közművelődési tevékenységgel kapcsolatos kötelező feladatainak alapvetően eleget tesz.
A képviselő testület legalább háromszor tárgyalt közművelődési témákat: az alapító okirat kétszeri módosítása, közművelődési rendelet elfogadása.
Az intézménynek van alapító okirata.
Szervezeti és művelődési szabályzat van mind össz-intézményi, mind pedig az intézmény-egységek (Művelődési Ház és Könyvtár) szintjén, ezek azonban némi harmonizálásra szorulnak.
Munkaterv, beszámoló van a 2000. évre.
Töltenek ki statisztikai adatlapot, és valószínűleg vezetik a munkanaplókat, nyilvántartásokat.
A Geresdlaki Iskolaépítési Alapítvány az intézmény építésére történt egyéni és vállalkozói befizetések fogadására jött létre. Nem lát el közművelődési feladatokat.
A község kulturális életét a Német Kisebbségi Önkormányzat irányítja és koordinálja, ennek elsődleges helyszíne az egyesület által fenntartott Német Klub.
A Német Klub Kulturális (Barátsági) Egyesület még 1992-ben alakult, önálló jogi személyként működik. Alapszabálya rendelkezik a klub céljairól, mely megfogalmazza, hogy “célja a Geresdlakon élő német nemzetiségi kisebbség érdekeinek, törekvéseinek megfogalmazása, képviselete, jogainak érvényesítése”.
A településen az önkormányzat által biztosított közművelődési színtér: a Német Klub, a most kialakuló Közösségi (művelődési) Ház és a lakosság számára is rendelkezésre álló általános iskola, ahol a számítógépes terem és a nyelvi labor a felnőtt lakosság részére is rendelkezésére áll. Az aulában rendszeresen tartanak polgári esküvőket.
Geresdlaki Művelődési Ház 1980-ban épült, tsz. kultúrotthonnak. Itt rendezték az iskolai ünnepélyeket, a falu és a tsz. közösségi programjait, műsoros esteket, lakodalmakat, és itt étkeztek a tsz. dolgozói is. Egy ideig be volt zárva, mert az épület korszerűtlenné vált és berendezése elavult Az Önkormányzat 1997-ben a volt termelőszövetkezet ebédlőjét megvásárolta, amelyet közösségi házzá alakítanak át.
Sikerrel vettek részt a 2001. évi revitalizációs pályázaton. A benyújtott pályázati kérelem 4,9 millió Ft volt, az elnyert támogatás 2,3 millió Ft. Az összegből elkészült a fűtés korszerűsítése, az ablakcsere, az épület külső és belső festése, meszelése. Az önkormányzat a pályázatban megjelölt 1,25 millió Ft önrész helyett 1,98 millió Ft összeget áldozott a létesítendő intézményre.
A 2002. évre benyújtott pályázat célja, a tervezett munkákat folytatása és befejezése, hogy a lakosság birtokba tudja venni közösségi házat.
Megkezdődött a felújítás. Befejezéséhez 2001-ben, majd 2002-ben újabb revitalizációs pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához.
A felújítás teljes összege: 4,3 millió forint, ebből 2,3 millió a 2001. évi revitalizációs pályázat. Ebből elkészült a fűtés korszerűsítése, ablakcsere, az épület külső és belső festése, meszelése.
A 2001-ben megkezdett átalakítási munkák eredménye, hogy sor kerülhetett bálok, műsorok, lakodalmak rendezésére és újból működik az étterem, mely az iskola tanulóin, az óvoda látogatóin túl a falu lakosságának is biztosítja a közétkeztetést, melyet közel kétszázan igényelnek.
Az intézménynek jelenleg még nincs vezetője, de a község elöljárói megfogalmazták azon szándékukat, hogy amennyiben a közösségi színtér kialakítása megtörténik és a tárgyi feltételek biztosítottak lesznek, úgy az önkormányzat főállású szakember alkalmazásával oldja meg a község közművelődési, kulturális életének szervezését, irányítását. A 2002. évi költségvetésben szerepel egy tiszteletdíjas munkatárs bére.
A Német Klub Kulturális (Barátsági) Egyesület 1992-ben alakult, önálló jogi személyként működik. A Német Klub adott otthont az elmúlt esztendőben megszűnt nyugdíjas klubnak. A Német Klubot még egyéb, családias jellegű rendezvények, zenekari próbák tartására használják.
A közművelődés nem hivatalos szereplői a Német Klub munkatársai. A község kulturális életet a Német Kisebbségi Önkormányzat irányítja és koordinálja, melynek eszköze Német Klub Kulturális (Barátsági) Egyesület. A Német Klub több, elsősorban szabadtéri programot rendez, (falunap, szüreti felvonulás, “Altkirmes”). A Német Klub kiállításokat rendez az óvodában, iskolában.
A német nemzetiségi tánccsoport 1991-ben alakult. Gyűjtötték és színpadra állították a helyi hagyományokat. Rendszeres szereplői a helyi, megyei rendezvényeknek. Fesztiválokon jártak Németországban és Romániában is.
A teljes közművelődési ráfordítás 2001-ben 3,3 millió forint volt, 2002-ben, terveik szerint 3,5 millió forint lesz.
Az állam által juttatott közművelődési normatíva összege 2001-ben 782 ezer forint, 2002-ben 848 ezer forint volt, amely a közművelődési ráfordításnak csupán egynegyede, ebből következően a normatívát teljes egészben közművelődési- és közgyűjteményi feladatokra költötték.
A Gyódért Alapítvány, 1994-ben eredetileg a templom építésére jött létre, az önkormányzat és egy magánszemély alapította, elnöke a polgármester. Fontos feladatának tekinti a kulturális és nemzetiségi célok támogatását. Megjelentette Gyód történetéről szóló kiadványt.
A Sportegyesület meghatározó a település közösségi életében. A falugondnok tevékenységének köszönhetően rendkívül szép, gondozott focipályájuk van, megfelelő kiszolgáló épülettel.
Az Alapítvány és a Sportegyesület már évek óta közösen szervezik a térségi falu- és sportnapot, valamint népünnepélyt. Az alapítvány és a sportegyesület keretei között adakoznak a közcélokra a falu lakosai, hiszen a magánszemélyek 1 %-os SZJA fölajánlásából az egyesület 32 000, az alapítvány 24 000 Ft-ban részesült.
Az önkormányzat rendeletében nem említi külön a közművelődési feladathoz rendelt teret. Ismertnek tekinti, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő művelődési házban folyik ez a tevékenység.
Jelenleg a feladatokat a többfunkciós közös igazgatású általános művelődési központtal láttatja el az önkormányzat. A rendelet az intézményi feladatellátás mellett lehetővé kívánja tenni az önkormányzat számára a nem intézményi feladatellátás módozatait is, ha erre nem volna alkalmas intézménye.
A művelődési ház 1961-ben épült, egy beépített színpadú nagyteremből állt. Mellette, vele egy épületben italbolt működött (önkormányzati tulajdon), valamint egy kihasználatlan terem az épület másik végében. A mellékhelyiségek az épülettől külön helyezkedtek el. A gyódi iskola önállóságának elvesztésével, tagiskolává válásával a település kulturális élete is visszafejlődött. Elvesztette a helyi programok szervezőjét – az igazgató-tanítót. Gyód társközségként fejlesztési forrásokhoz sem jutott hozzá. A gazdátlanná vált épület állaga az 1990-es évekre rendkívül leromlott. Az 1990-es évek döntése az iskola-óvoda visszatelepítése, a könyvtár megszervezése a közművelődési tevékenység fellendülésével járt együtt. Az 1990-től létrejött helyi közigazgatás legfontosabb feladata az iskola-óvoda épületének helyreállítása volt, mellyel párhuzamosan beinduló közművelődési tevékenység megkövetelte a művelődési ház felújítását is.
A terem leromlottságának és életveszélyességének elhárításával egységben egy szinttel bővítik az épületet. A fölújítás első üteme 1999-ben, a második 2000-2001-ben zajlott. A felújítás költsége 6 millió forint, amely kiegészült a revitalizációs pályázaton elnyert kétszer 2 millió forintos támogatással.
Ebből az első ütemben elkészült az egy légterű nagyterem és színpad kialakítása, teljes tetőcserével, árkádsor kialakításával. aula-résszel, vizesblokkal. A már elkészült épületszárny megfelelő teret biztosít a település közösségi programjainak.
Második ütemben, a második pályázaton elnyert újabb támogatás révén, lehetőség nyílt a korábban italboltként működő épületrész átalakítására. Egy szinttel bővítik az épületet. Itt jöhetnek létre újabb közösségi terek, klubszobák, a tetőtérben egy önkormányzati iroda, s a nagyterem kiszolgálására előtér és vizesblokk. A polgármesteri hivatal is az épületbe költözik irodákkal, tárgyalóval, klubszobával, s új elhelyezést kap a büfé. Mivel a polgármesteri hivatal csak egy helyiséget fog használni, a többi helyiség többfunkciójú lesz, szolgálva a közművelődési tevékenységet is, a klubok, szakkörök igényeit. Mindezzel – és technikai fejlesztéssel – egy teleház-szerű működést kívánnak megvalósítani.
A revitalizációs pályázat előtt a ház komfort nélküli volt, mára megépült az épületet kiszolgáló vizesblokk. Az első ütemben megvalósult épületrész környéke rendezett, szilárd burkolatot kapott. A második ütem végén tervezik a melléképületek lebontásával parkoló és előkert kialakítását is.
Felszerelésük egyelőre még hiányos. A hangtechnika, fénytechnika, függöny még hiányzik, de már lehetőséget biztosít az alapműködésre.
A közművelődési feladatok végzésére sohasem volt fizetett személy, eddig is az iskola és személy szerint a polgármester végezte el a feladatokat.
Az ÁMK SzMSz-e szerint a közművelődési munka irányítója az ÁMK igazgatója. Működtetői a közművelődési szakember, a gondnok és a takarító, jelenleg azonban működtető személyzet nincs a személyi állományban. Az ÁMK egész tantestülete, óvónők és tanárok végzik a szervezést, munkaköri leírásaikban a feladat megjelenik. Pótlékot, anyagi juttatást teljesítményükért nem kapnak, legföljebb a jutalmazás során tudják az elismerést kifejezni.
Hivatásos munkatársak nincsenek. Szakképesítéssel nem rendelkező közművelődési szakfeladatot végző a közművelődési dolgozóként besorolt óvónő, akire a közművelődési feladatokat kívánják rábízni, azonban jelenleg GYES-en van. Ez évben szerezte meg óvónői diplomáját, közművelődési szakirányú végzettsége nincs, 2001-re tervezik az intézmény beiskolázási terve szerint 120 órás szakirányú továbbképzését. Kisegítők nincsenek
Az ÁMK szervezeti egységei: a részben osztott rendszerben működő alsó tagozatos iskola, az egy csoportos óvoda, a könyvtár, a közművelődési tevékenység (külön épület nélkül).
Igen érdekes kezdeményezés, hogy az ÁMK része az öregek és betegek számára kialakított tanulói “boy-szolgálat”!
Az ÁMK tagintézmények (óvoda, iskola) rendezvényei, az ünnepélyek, megemlékezések, jeles napok programjai, nyitva állnak a lakosság részére is. Nem iskolai karácsonyi vagy farsangi ünnepséget szervezetek, hanem falukarácsonyt, falufarsangot. A programok elsősorban a gyermekek foglalkoztatására épülnek, de szerencsésen kapcsolódnak az ünnepekhez, megemlékezésekhez a felnőtt lakosság közösségei. A szülők részt vesznek a gyermekek jeles napi hagyományápoló programjaiban. A gyermekek által megvalósított rendezvények magyar és német nyelven is elhangzanak.
Az Alapítvány és a Sportegyesület már évek óta közösen szervezik a térségi falu- és sportnapot, valamint népünnepélyt.
A művelődési ház, mint az ÁMK tagintézménye önálló programmal is rendelkezik. Feladata a helyi ünnepségek, megemlékezések szervezése, világnapok megünneplése. Jeles napok felelevenítése, ismeretterjesztő és szórakoztató programok szervezése. Külön gondot fordítanak a nemzetiségi programok szervezésére. Ezzel is támogatni kívánja az iskola nemzetiség-ismeret tanítását.
A település ünnepségeinek 70-80 fő a közönsége.
Elsősorban idősebb generáció énekel a német nemzetiségi asszonykórusban. Működik az Idősek Klubja és részükre nyugdíjas programokat szerveznek.
A keszüi körjegyzőség látja el a gyódi önkormányzatnak, így intézményeinek gazdálkodási feladatait is. Az átvett pénzekről, pályázati forrásokról külön nyilvántartást nem vezetnek. A közművelődési feladatellátás a Német Nemzetiségi Általános Művelődési Központban folyik, amely részben önálló gazdálkodású intézmény. A közművelődési feladatok szakmai, dologi kiadásaira elkülönített költségvetése nincs.
Az önkormányzat költségvetésében 2000-ben könyvtári, közművelődési kiadásokra 921 ezer forint szerepel.
A normatíva összege 2000-ben 375 ezer forint volt, amely az önkormányzat közművelődési ráfordításának 35 százaléka. A normatívát azonban nem programokra, hanem a revitalizációs felújításra fordították.
A közművelődés személyi kiadásainak elkülönítésére egyelőre nincs szükség, mert a közművelődési feladatokat az óvoda és az iskola pedagógusai látják el, megbízási díjat külső személynek sem fizetnek. Az általános művelődési központon belül a művelődési ház önálló költségvetéssel nem rendelkezik.
A település költségvetési rendeletében 2 millió forint jelenik meg művelődési ház felújítására, amely kiegészül majd a revitalizációs pályázaton elnyert újabb 2 millió támogatással.
A településen igen sok civil szervezet működik, amelyek jelentős közművelődési tevékenységet (is) folytatnak. Ilyenek a hegyközség, a gépkör, a polgárőrség, a szeretetközösség, a sportegyesület, a horgászegyesület, a. mozgáskorlátozottak egyesülete, a hagyományőrző egyesület, a zeneegyesület, a GJU-egyesület.
A közművelődési tevékenység az általános művelődési központban több színtéren, épületben valósul meg. A közösségi funkciójú épületek, illetve terek: az általános iskola, a könyvtár, az óvoda, a művelődési ház.
A helyi közművelődési rendelet szerint közművelődési színtér ezen kívül még a szabadidő park is.
Az Általános Művelődési Központ részeként működő Művelődési Ház 1961-ben épült, eredetileg is erre a funkcióra, aminek ma már a szakköri- és klubszobák hiányában csak korlátozottan képes megfelelni.
Az épület az ÁMK egyéb épületeihez közel, földrajzilag ideális helyen található; a község központjában, részei belső udvart zárnak be. Szerkezetileg hagyományos, egyszintes-alagsoros, magas tetős épület.
Rendszeres közművelődési tevékenység szempontból hasznosuló terei: nagyterem (színpaddal, mozgatható székekkel), aula (jegypénztárral és büfével), klubszoba, alagsor (konditerem). Ezek a beépített alapterület alig több mint felét jelentik.
Az épület igen “lehasznált” állapotban van; belső terei javításra szorulnak. Az utolsó fölújítás 1999-ben, amikor az egyetlen komoly munka a WC-egység felújítása volt. Vezetékes vízellátással rendelkezik, fűtési rendszere (széntüzelésű kazán és légbefúvás) elavult.
A közművelődés technika-tárgyi feltételei (videokamera, telefon, fax, számítógép, fénymásoló) az iskolában összpontosítva, oktatással közös használatban állnak rendelkezésre. Az iskolai számítástechnikai laboratórium közművelődési tevékenységeket (tanfolyam) is szolgál. A Könyvtár berendezése, bútorzata és belső tereinek esztétikája megfelelő. A könyvtári felszereléseken túl számítógép is van. (Internet-kapcsolat nincs; szoftver hiányában a könyvtári állomány nyilvántartása-és kezelése nem a gépen történik.)
A Művelődési Ház technikai feltételei minimálisak; berendezése, bútorzata és belső terei leromlottak, elhasználtak. Az ÁMK nélkül a művelődési ház valószínűleg ellehetetlenülne.
A Művelődési Ház nyitva tartása és rendszeres igénybevétele:
|
Hétfő |
Kedd |
Szerda |
Csütörtök |
Péntek |
Szombat |
|
|
Az időjárás és évszak függvényében iskolai testnevelés órák a délelőtt folyamán. |
||||||
|
16-19 |
16-19 |
16-19 |
14-19 |
16-17 és 18-21 |
18-20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Zeneiskolai órák |
|
Zeneiskola |
|
|||
|
|
|
|
Nyugd. Klub |
|
|
|
|
|
|
|
Vizuális szakkör |
|
|
|
|
Tömegsport |
|
|
Tömegsport |
|
|
|
|
|
|
|
|
GJU |
Tánccsoport |
|
|
Az alagsorban lévő konditeremben a testépítők a ház nyitva tartásától függetlenül. |
||||||
Hivatásos közművelődési munkatárs nincs. 1991-ig volt főállású művelődésszervező, aki közművelődési igazgató-helyettes is volt
A közművelődésben tevékenykedő részfoglalkozású szakalkalmazottak a következők. Művelődésszervező: óvónő, megbízással, heti 20 órában. Felsőfokú óvodapedagógus végzettséggel rendelkezik, de közművelődési jellegű szakképesítéssel nem. Iskolai és közművelődési könyvtáros; pedagógus, megbízással, heti 11 órában. A képesítési előírásoknak megfelelő középfokú könyvtárosi végzettséggel rendelkezik.
Tiszteletdíjasként dolgozik a vizuális szakkörvezető és a tánccsoport-vezető.
“Társadalmi munkás” az öt klub-, illetve szakkörvezető. Közöttük felsőfokú szakképesítéssel rendelkező nincs, középfokú szakképesítéssel rendelkezik egy, alapfokú szakképesítéssel rendelkezik szintén egy személy, míg háromnak a tevékenységre vonatkozó szakképzettsége nincs.
A településen igen gazdag a kulturális kínálat.
Ünnepi megemlékezéseket tartanak a nemzeti ünnepeken, évfordulókon, Községi Karácsonyt szerveznek, megrendezik az Újbor-ünnepét (Jungweinfest). Igen sok alkalmi rendezvényük van. (Műsorok, játszóházak, ismeretterjesztő előadások, időszakos képzőművészeti kiállítások, zenei bemutatók, színjátszóköri bemutatók.) Évente több táncos rendezvényt, bált (sport, farsangi, utca, Katalin és szilveszteri) tartanak. Működik a Vizuális szakkör, Egyházi Énekkar, Ifjúsági Hagyományőrző Tánccsoport, Szülők Színjátszó Köre, a GJU-egyesület, a Tánccsoport. A művelődési házban tartják a Nyugdíjas Klub, az asszonytorna, a testépítés, az asztalitenisz, a sakk foglalkozásokat. A könyvtárban működik a Kismamaklub, a Német nyelvi klub a Fiatalok Klubja, a Gyerekklub. Érdekes, hogy az óvodában kapott helyet a Kézműves Kör. A településen van KRESZ-tanfolyam, és oktatják a számítástechnikai alapismeretek is.
Lakossági szolgáltatásuk a kábel tv rendszeren a képújság.
Az egészségügyi célú igénybevételek (tüdőszűrés, látásvizsgálat, véradás) mellett termeiket bérbe adják lakodalmakra, gyűlések céljaira. A művelődési ház a délelőtti órákban, az időjárástól függően, a tornacsarnok hiánya miatt az iskolai testnevelés óráknak is helyet ad nagytermében
A teljes közművelődési ráfordítás: 1,6 millió forint. Ebben nem jelenik meg a Könyvtár, az Óvoda vagy az Iskola költségvetésének az a része, amely azon a szakfeladaton szerepel a költségvetésben, de közművelődési célt is szolgáló kiadás
A normatíva összege 2000-ben 1,5 millió forint, amely a teljes közművelődési ráfordításnak 82 százaléka, tehát a normatívát teljes egészében közművelődési- és közgyűjteményi feladatokra fordították.
Érdekes, hogy Nemesnádudvaron az önkormányzat nem vesz részt semmiféle pályázaton. (Vagy nem beszél róla a szakfelügyeleti jelentés?)
A szakfelügyeleti jelentés szerint az önkormányzat kulturális-közművelődési politikája pozitív még akkor is, ha egy 1000 fő alatti, kis településen nem készült településfejlesztési és kulturális koncepció. Az itt született, az itt élő vezetők tudják, hogy a lakosság számára mi a legfontosabb. Jól dolgoznak, nem csak azt nyújtják a lakosságnak, amit kérnek, hanem azt is, amit kérniük kellene.
A megfogalmazott feladat-átruházás a Német Kisebbségi Önkormányzatra túl általános. Okvetlenül szükséges volna közművelődési megállapodás kötése. Ennek hiányában a szervezeti tisztázatlanságok, feszültségek keletkeznek majd az újonnan megnyíló Közösségi Ház és a Német Klub között.
Az önkormányzatnak az alábbiakat javasolja a szakfelügyelő. Készüljön el a település fejlesztési- és kulturális koncepciója. Szükséges az Önkormányzat Közművelődési Rendeletének átdolgozása, valamint az egyes feladatok konkrét megfogalmazása. Az intézmény Alapító Okiratának véglegesítéséhez kell az önkormányzat képviselő-testületének határozata. Szükségesnek látszik az intézmény és vele együtt a település közművelődési munkáját irányító szakember kinevezése. Az állás betöltésére az előírásoknak megfelelően pályázatot kell kiírni.
Szervezeti javaslatok. Elképzelhető az általános iskola általános művelődési központtá történő átszervezése azzal a céllal, hogy a település kulturális infrastruktúrája azonos szinten legyen a meglevő és jól működő szolgáltatásokkal. Javasolt a községi könyvtár összevonása az iskola könyvtárával. (Adott lenne a szakképzett könyvtáros, a kulturált, világos, fűtött terem, a helyben olvasás lehetősége stb.). Javasolt ezzel összefüggésben a kiköltözött községi könyvtár helyén Teleház létesítése, melyhez pályázati úton jelentős támogatás biztosítható. A javaslatok megvalósításához az önkormányzat kérje a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ módszertani segítségét és szolgáltatását. Javasolt a Geresdlakiak Baráti Körének létrehozása mely egyesíthetné a német és magyar helyi lakosságot és az elszármazottakat a település céljai érdekében. Indokolt volna a településfejlesztés érdekében Geresdlakért Közalapítványt alapítása, valamint helyi kitüntetések rendeletben való megalkotása.
Az intézménynek szóló javaslatok. Az intézmény éves munkatervvel kell, hogy rendelkezzék. A végzett közművelődési tevékenységről nyilvántartó könyvet, illetve munkanaplókat kell vezetni. Fontos az éves statisztikai jelentőlap pontos és hiánytalan kitöltése. A településen levő templomokban nyári hangversenyek tartásával meg lehetne próbálkozni, mely lehetne egy egész napra - vasárnapra - tervezett falunap egyik programja, és szolgálhatná a község idegenforgalmát.
A szakfelügyelő intézkedési javaslatok fogalmazott meg a NKÖM felé is.
A szakfelügyeleti jelentések szerint az önkormányzat és az ÁMK részéről egy igen tiszteletre- és elismerésre méltó lelkiség-lelkesültség és közművelődési felelősségvállalás nyilvánul meg hosszú évek óta, a feltételek megléte nélkül is. Igényük szakmailag és műszakilag-pénzügyileg is messzemenően megalapozott.
Az önkormányzat és a Nemzetiségi Általános Művelődési Központ vezetője részéről is rendkívül nagy a felelősségérzet a közművelődési feladatokkal kapcsolatban. Kiemelkedő a település aktivitása a felújítás forrásainak előteremtésében és szakszerű, gazdaságos felhasználásában. Tiszteletet érdemel a faluprogramként tekintett közművelődési munka. Elismerést érdemelnek a benne résztvevő pedagógusok.
Szervezeti problémát okozhatnak a közművelődési rendelet következetlenségei, például ki működtesse a színteret, a közművelődési megállapodás igényének tisztázatlansága stb. A rendelet az intézményi feladatellátás mellett lehetővé kívánja tenni az önkormányzat számára a nem intézményi feladatellátás módozatait is.
Több lehetőséget is megfogalmazott a rendelet a feladat ellátásáról. Nem egyértelmű, hogy párhuzamosságról van szó, azaz mindkét lehetőség egyidejű fenntartásáról szól a rendelet vagy, hogy intézményi forma nélkül is megvalósulhat a közművelődési feladatellátás.
A közművelődési feladatokat is ellátó pedagógusok szakmai továbbképzésébe célszerű volna beépíteni a közművelődési témájú képzéseket is. A közművelődési szakalkalmazott csak felsőfokú szakirányú képesítéssel tud megfelelni a törvényi előírásoknak. Erre a képzésre a Janus Pannonius Tudományegyetem képzései is adottak.
Szükséges volna a közművelődési szakember belépésével és a művelődési ház épületének teljes beindulásával a Nemzetiségi Általános Művelődési Központ más egységeihez hasonlóan elkülönített, a személyi kiadásokon túl szakmai, dologi előirányzatot is tartalmazó költségvetést készíteni a közművelődési intézmény számára.
További együttműködést javasol a megyei szakszolgálat munkatársaival szakmai továbbképzések területén, az új pályázati források megismerésében, új együttműködések kialakításában. Lehetőséget kínálnak a pécsi művészeti oktatási intézmények, az egyetemi képzésben résztvevő hallgatók a helyi közművelődési program gazdagításában.
A Nemesnádudvari Általános Művelődési Központban a feladatellátásra fordított személyi, tárgyi, anyagi ráfordítás arányban áll az elért eredménnyel; ezért a közművelődési hatékonynak minősíthető.
Megvalósul a szervezethez tartozó személyek és terek funkcionális használata.
Minden generációnak esélye van, hogy ÁMK aktív kliense legyen. A művelődés-nevelés kötelező és szabad sávja jól strukturált, gazdag átmenetekben valósul meg. A nem hivatásos munkatársak érzékelhető, jelentős mértékben jelentek meg a közművelődési tevékenység ellátásában. A pedagógusok a szűken vett oktatási tevékenységen kívül eső, szabadidős és klubszerű foglalkozás keretében a pedagógus szerepeken túlmutató munkát végeznek.
A tanulóközösség-gyermekközösség fejlődésének gazdag lehetőségei nyílnak meg az intézményen belül, de kapcsolódnak a társadalmi környezethez is. A gyermekközösség gazdaként működhet közre az egész intézmény fenntartásában és kliensként sok tevékenységben használja az intézményt. Az intézményvezetés kompetens a társadalmi változástendenciák értelmezésében és igyekszik ezeket összefüggésbe hozni az intézmény mindenkori adottságaival és lehetőségeivel.
A kultúra helyi elemeinek jelenléte az általános művelődési központ működésében igen jó. A közvetített (cserélt, átadott, teremtett) kultúra elemei összefüggésbe hozhatók a helyi társadalom művelődési folyamataival, a konkrét, helyi szükségletekkel, problémákkal, tradíciókkal és perspektívákkal. A közvetített tudás releváns, s a helyi vonások a kultúraközvetítés módjában is kimutathatók. A “házigazdák” és látogatók között az adott látogatás szerepeitől független kapcsolatok is kialakulnak. A munkatársak és a látogatók több szerepben is találkozhatnak egymással az intézmény kezelte művelődési folyamatokban. Az általános művelődési központ szolgáltatóként működik. A programok tartalmára, valamint közvetítés módjára vonatkozóan a látogatók, illetve a különféle közösségek megrendelőként kifejthetik igényeiket.
Nemesnádudvar közművelődés intézményrendszere nem a legszerencsésebb. Nem jók a tárgyi feltételek. Komoly probléma, hogy nincs az intézménynek megfelelő szakképesítéssel, főállásban foglalkoztatott közművelődési szakembere, a közművelődési tevékenységek és a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása megbízási jogviszony keretében történik. Igen csak szűken “mért” a könyvtári és művelődési házi nyitva tartás.
Alapító Okirat még többször módosított formájában sem rendelkezik intézmény típusáról, nem nevesíti az ÁMK részeit; az intézményegységeket.
Az 1999. évi módosítás indirekt módon, az intézmény nevénél már tartalmazza ugyan az intézményegységek felsorolását, azonban némileg itt is keverednek a szakfeladatok és az intézményegységek, mint meghatározások.
Az Alapító Okirathoz hasonlóan sem az intézményi, sem pedig az intézményegységi SzMSz-ek nem tisztázzák megnyugtatóan az intézmény szervezeti felépítését, rendjét. Bár felsorolja a szervezeti egységeket, de a vezetésre vonatkozóan nem tartalmaz részletes szabályozást. Az ÁMK-igazgató közművelődési igazgató-helyettesként egyben a saját helyettese is. Emellett még az általános iskola igazgatói teendőit is ellátja. A Művelődési Házban és a Könyvtárban csak egy-egy félállású, megbízási díjassal látják el a feladatot. Így a helyzetet szakmai szempontból nehezen lehetne szerencsésnek minősíteni.
Célszerű lenne elkészíteni a helyi közművelődési tevékenység ellátásáról szóló rendelet bővebb változataként is felfogható középtávú közművelődési koncepciót. A településfejlesztési koncepció szerves részeként el kellene készíteni a település Humán Koncepcióját (a közoktatási, közművelődési egészségügyi és szociális helyi fejlesztési elképzelések).
A törvényi előírásoknak megfelelő, a helyi viszonyokat pontosan rögzítő, a szakmailag kielégítő intézményi alapdokumentumok (Alapító Okirat és Szervezeti és Működési Szabályzat) elkészítése. Ebben az intézményegységek jogi státusának, azok vezetésével-irányításával kapcsolatos feladat-és hatáskörök pontos szabályozása. A szervezeti kérdések tisztázása. A szakmai egységek (intézményegységek) között érvényesülő szakmai-és vezetői-irányítási kapcsolat és munkamegosztás rögzítése, azaz a szervezeti problémák feloldása.
A közművelődési tevékenység tárgyi-technikai feltételeinek javítása, az intézményhálózat fejlesztése. Az iskola épületében mielőbb megoldást találni a mosdónál az aláázás megszüntetésére. A Művelődési Ház részleges rekonstrukciója (a fűtési mód, a belső terek, berendezések és felszerelések, technikai eszközök korszerűsítése). A ma már szinte alap-követelményként megfogalmazható Internet-kapcsolat megteremtése. Későbbiekben a Teleház mielőbbi megvalósítása.
Jelentős lépés lehetne a tornaterem megépítése, amely ugyan rendkívüli anyagi ráfordítást igénylő nagyberuházás, de a község, a közösség egésze szempontjából a jövőbe való konkrét és végső soron hasznos befektetés lenne.
A személyi feltételek fejlesztése: egy közművelődési szakember közművelődési szakfeladaton, határozott idejű vezetői megbízással közművelődési igazgató-helyettesként, egy közművelődési szervező (szabadidő szervező) megbízással, egy könyvtáros (ellátja az iskolai könyvtáros feladatait is) főállásban.
A fentiek belső átszervezéssel részben megvalósíthatók. Státusz-igényt sem jelentenének, mivel az érvényes törvényi rendelkezések szerint az iskolánál egyébként is kellene biztosítani egy 1/2 állású iskolai könyvtáros (heti 10 órában), és egy szintén 1/2 állású szabadidő-szervező (ugyancsak heti 10 órában) státuszt.
A könyvtári nyitva tartás ideje csupán heti 6 óra a közművelődési és heti 5 óra az iskolakönyvtári feladatok ellátására. A jogszabályi előírásoknak csak úgy tud megfelelni az intézmény, ha erre a célra státuszt kap, és azt megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakemberrel tölti be.
A feldolgozási szempontrendszer nagy fontosnak tartotta a település művelődési hagyományainak bemutatását. A kiemelkedő szerepet bizonyítja, hogy “kérdései” igen differenciáltak voltak:
A település kulturális életének meghatározó korszakai a települési folyamatokkal összefüggésben:
Mikor volt a legszínesebb a közművelődés a településen, mire emlékeznek pozitívan?
Mikor fulladt ki a közművelődés?
Melyik korszakból (korszakokból) szeretnének programokat újra feleleveníteni?
Sajnos a szakfelügyeleti vizsgálat – természetéből adódóan –főként nem a települések történeti-szociológiai problémáinak feltárására, hanem a törvények által meghatározott feladatellátás jelenlegi színvonalára, problémáira koncentrál.
Az általam bemutatni kívánt településeken 1945 és utána a németek kitelepítése éles határvonalat képez, amely az ország többi településéhez képest még élesebb változást hozott a község civil-társadalmi és kulturális életében. Bár az elemzési szempontrendszer nagy hangsúlyt helyezett (volna) a település kulturális élete meghatározó korszakai és a település társadalmi folyamatai összefüggésének feltárására, az itt bemutatott három település közül egyik szakfelügyeleti jelentésben sem nyúlnak vissza a háború előtti évekig.
Arra vonatkozóan, hogy Mikor volt a legszínesebb a közművelődés a településen, mire emlékeznek pozitívan? egyik jelentésben sincs adat.
Az összefoglaló írása közben akadt a kezembe Bächer Iván: Az elhagyott falu 3. című szociográfiája Nagyszékelyről. A novella-füzér témája a Tolna megyei, egykor nagyon gazdag sváb település “tündöklése és bukása”; megalapítása, fejlődése, visszaemlékezések szerinti élete, és mai haldoklása.
Miután –mint említettem – a felhasznált szakfelügyeleti jelentések a települések történetével, főként művelődésének történetével igen csak mostohán bántak, és a sváb nemzetiségi lét mibenlétével pedig egyáltalán nem foglalkoztak, úgy vélem, kiegészítés képen érdemes az elemzésben negyedikként Nagyszékely némely jellegzetességét is bemutatni.
Hogyan kerültek Magyarországra a németek?
Az egész betelepítés egy nagy összbirodalmi projekt része volt.
Mindenekelőtt az uralkodó, III. Károly fölállított egy hivatalt, bizonyos Telepítési Bizottságot. … A hivatal koordinálta a telepítéseket, szervezte a toborzást, biztosította a személyi és anyagi feltételeket, rendelkezésre bocsátotta propagandaeszközeit, vezette a nyilvántartásokat, fölvette a rendeléseket, bonyolította az utaztatást.
Az ő népvándoroltatásuk még a teljes önkéntesség elvén nyugodott, meghökkentően szervezett és eredményes volt, és jótékony hatását két évszázadon át egyénre, térségre, országra, nemzetre egyként sugározta.
A telepítést szervező ügynökök, a szabadság rámenős vigécei, ígértek, ha fűt nem is, de fát sokat, tűzifát, építőanyagot és erdőhasználati jogot, gondtalan utazást, földet, házhelyet, típusterveket, néha kész lakóházakat is, vetőmagot, jó pár év adómentességet, továbbá vallásszabadságot, önkormányzati jogokat, bírónak, lelkésznek szabad választását.
A tizennyolcadik század végére, lassan minden és mindenki helyre és jó helyre, otthonra, hazára lelt, amelyben nem csupán megélni, élni lehetett, hanem gondosan őrizni minden hozott nyelvet, emléket, hagyományt.
Falubéli kétszázötven éven át mással, “vidékivel” nem keveredett, nem házasodott kifelé. Mindenki mindenkinek rokona volt. A háborúk, járványok, elemi csapások hozzájárultak, hogy a tizenkilencedik századra a németség abszolút túlsúlyba kerüljön.
A magyarok a falu egyenrangú polgárai voltak, akik teljes békében éltek német testvéreikkel, két évszázadon át. Vegyes házasság nem fordult elő soha. Német csak némettel házasodhatott. A magyarok mindig a színmagyar, környező falvakból hoztak maguknak asszonyt.
Talán ezt is a németektől tanulták el. A rendet. A csudás és félelmetes rendet. A mindent szabályozó, mindent helyére tevő és tétető, mindent átfogó, átható rendet. Aminek már nyoma nincs. Legfeljebb a nyomnak van némi nyoma.
1947. szeptember 2-án, majd 1948 júniusában három család kivételével elvittek mindenkit.
Akárcsak a zsidók deportálása, mélységesen magyarellenes tett volt ez is.
Itt pedig maradt pár visszaszökő, -költöző őshonos család. Az Imre gyerek és asszonya már 1949-ben, Fenyvesi-Ferter Henrik és sokat szenvedett asszonya, Kati néni csak 1957-ben tértek haza. 1960-ban visszavásárolták az anyai házat, amelyben Kati néni született, és amelyben már egy Szlovákiából idetelepített lakott.
És maradt némi tárgyi emlék: tágas parasztház, hajópadlóval, kétszárnyú üvegajtókkal, keramitkockákkal kirakott istállóval.
Pista bácsi csallóközi.
Módos parasztgazdálkodók voltak az ősök, húsz egy tagban lévő saját, és még tizenkét holdnyi bérelt földet műveltek, neveltek jószágot, gyereket, szépen, ahogy kellett, ahogy szokás volt évszázadok óta.
A második világháború után indult, pontosabban folytatódott a bolydulás, a “büdös magyarozás”. Aztán megjött Pista bácsiékhoz is a papír, hogy menni kell.
Tizenegy teljes vagont töltött meg a családi cókmók. Végül Keszőhidegkúton állt meg a szerelvény… Gyalogmenetben értek a faluba, ide, ahol Európában ekkoriban általános munka már lassan bevégeztetett, megtörtént az alföldi és bukovinai telepesek bevonulása, németek összeverése, elzavarása, részleges visszaszivárgása, megtörténtek a fontosabb verekedések, gyilkolások, ki-ki elvette akkurátusan, ami a másé volt egykoron – Pista bácsiék az utolsó felvonásra érkeztek meg.
Pista bácsiéknak tizenöt hold jutott házzal.
Aztán akik voltak büdös magyarok, mocskos cseszkók, lettek kulákok hirtelen. A nem kellően beszolgáltató papát bíróság ítélte kényszermunkára, a katona fiútól elvették a fegyverét, apa is, fia is rab lett, rabmunkás, egyik építette Várpalotát, a másik Újpestet.
A betelepedők, pontosabban a betelepedők gyermekei, unokái, akik persze törzsökösök már – nem tehettek róla, de – nem tudják, hogy nem volt mindig így.
Valamikor volt polgári olvasókör, volt iparos olvasókör, női egylet, dalárda és és ki tudja még mi. Valamikor télen is akadt dolog. És persze télre jutott tartalék, a legtöbb német gazdának nem volt gond járni a kocsmába, egyikbe a négy közül, vagy a két olvasókör valamelyikébe, vagy a vendéglőbe, de nem csupán iddogálni, biliárdozni, hanem sakkozni, ultizni, újságot olvasni, danolni.
Volt kocsma is három. Az egyik hatalmas házban működött Az egész – méreteiben ma is impozáns, inkább városias, eklektikus épület – hotel volt egykoron. A Hainbuch, illetve az abba beházasodott Hirt családé. Pár szoba volt benne, a fürdő, egy kis bolt, hatalmas bálterem, söntés, étterem, lakás, mindenféle kiszolgáló helyiségek, hatalmas pince és persze rend, tisztaság, elegancia.
Az Áfész kezén romlott az egész. Bérbe adták jó forintért, de egy rossz fillért sem költöttek a házra. Negyven év elteltével az egész rom jószerivel.
És itt maradt mindenekelőtt a gyűlölet és a szegénység.
A gyűlöletet mára fölszívta, szétszórta, porlasztotta talán az idő – csak a szegénység, az van meg.
Kilencven százalékos munkanélküliséggel indul ez a falu Európa felé.
1993-ban, Szegeden a Délmagyarország hasábjain vita bontakozott ki a város hosszú távú városfejlesztési koncepciójáról. Török József Városfejlesztési paradigmaváltást! 4 címmel adta közre a Bartók Béla Művelődési Központ véleményét, amely kisebb vihart kavart.
Az egész köteten átvonuló koncepciója: a település fejlesztése nem lehet más, mint az ott élő ember és életminőségének fejlesztése. Minden ilyen terv nem önmagáért, hanem az ember által, az emberért van. Az általa felvázolt új paradigma: a település népességmegtartó képessége helyett a népesség településmegtartó képességéről kellene beszélni. Az egyén az, aki képes megtartani települését és nem fordítva. Így lehet megszerezni és megtartani a polgárok együttműködését. A szükséges és elégséges humán-erő hiányában semmilyen koncepció sem valósítható meg. Ehhez kell a kultúra-közvetítő rendszerek felhasználása.
Nagyszékely népessége több száz éven keresztül megtartotta települését, kultúráját. A kitelepítés során azonban elvittek a községből nem csupán szorgos embereket, iparosokat, de elvittek kultúrát, nyelvtudást, egy darab polgári Magyarországot, népet, nemzetet.
Úgy vélem azonban, hogy a bemutatott Geresdlak, Gyód és Nemesnádudvar lakói a történelmi körülmények szerencsés együttállása miatt képesek voltak megőrizni német identitásukat és ezzel megtartani településüket, munkakultúrájukat, közösségeiket, civil szerveződéseiket.
1 Lipp Márta: Kutatási terv “A közművelődési feladatellátás törvényessége és formái falun” című kutatáshoz. = Szín. 8. évf. 2003. 4. sz. 52. p.
2 Lipp Márta id. mű.
3 Bächer Iván: Az elhagyott falu. Bp., 2003. Göncöl Kiadó.
4 Török József: Porlódi vitairatok a városról, kultúrájáról, közművelődéséről. Szeged, 2003. Csongrád megyei Közművelődési Tanácsadó Központ.
1. tábla
Az elemzett települések a lakosságszám sorrendjében
|
Település |
Megye |
Lakosság szám |
|
Gyód |
Baranya |
521 |
|
Bátorliget |
Szabolcs |
784 |
|
Öttömös |
Csongrád |
832 |
|
Fülöpháza |
Bács |
971 |
|
Geresdlak |
Baranya |
984 |
|
Nárai |
Vas |
1067 |
|
Sokorópátka |
Győr |
1097 |
|
Ináncs |
Borsod |
1273 |
|
Bakonszeg |
Hajdú |
1300 |
|
Nádasd |
Vas |
1361 |
|
Hernádkak |
Borsod |
1500 |
|
Bezenye |
Győr |
1650 |
|
Nemesnádudvar |
Bács |
2105 |
|
Nyírtass |
Szabolcs |
2263 |
|
Vál |
Fejér |
2276 |
|
Érsekcsanád |
Bács |
2918 |
|
Vaja |
Szabolcs |
3787 |
|
Rákóczifalva |
Szolnok |
5619 |
2. tábla
A települések megoszlását a közművelődési karakter szerint
|
Közművelődési karakter |
Település |
Megye |
Nemzetiségi önkormányzat |
Lakosság szám |
|
Jó |
Gyód |
Baranya |
Német |
521 |
|
Jó |
Geresdlak |
Baranya |
Német |
984 |
|
Jó |
Nemesnádudvar |
Bács |
Német |
2105 |
|
Jó |
Ináncs |
Borsod |
Német Szlovák Cigány |
1273 |
|
Jó |
Bezenye |
Győr |
Horvát |
1650 |
|
Jó |
Bakonszeg |
Hajdú |
Nincs |
1300 |
|
Jó |
Öttömös |
Csongrád |
Nincs |
832 |
|
Ambivalens |
Fülöpháza |
Bács |
Nincs |
971 |
|
Ambivalens |
Nádasd |
Vas |
Nincs |
1361 |
|
Ambivalens |
Vaja |
Szabolcs |
Cigány |
3787 |
|
Rossz |
Bátorliget |
Szabolcs |
Nincs |
784 |
|
Rossz |
Nárai |
Vas |
Nincs |
1067 |
|
Rossz |
Sokorópátka |
Győr |
Nincs |
1097 |
|
Rossz |
Hernádkak |
Borsod |
Cigány |
1500 |
|
Rossz |
Nyírtass |
Szabolcs |
Nincs |
2263 |
|
Rossz |
Vál |
Fejér |
Nincs |
2276 |
|
Rossz |
Érsekcsanád |
Bács |
Nincs |
2918 |
|
Rossz |
Rákóczifalva |
Szolnok |
Nincs |
5619 |