GÁBOR KLÁRA

AZ ÚJ IFJÚSÁGI TÖRVÉNY VITÁJA

Folyik a társadalmi vitája az új Ifjúsági törvénynek. Május 5-én Veszprémben tartották az utolsó találkozót a civil szféra képviselőivel, ahol ismertették a készülő törvény célját, a kialakítandó intézményrendszert és a tevékenységhez adandó forrásautomatizmus várható feltételeit.

Összhangban a GYISM küldetésével a cél az ifjúság társadalmi és közösségi szerepvállalásának fokozása, valamint az ifjúságpolitika jogi intézményi kereteinek megteremtése és működtetése.

Valamennyi előadó megfogalmazta, hogy nagyobb aktivitást várnának az ifjúsági korosztálytól, s hogy nem eléggé szervezettek. Szeretnék őket érdekeltté tenni, hogy nőjön a korcsoport aktivitása, és részt kívánjanak venni az őket érintő döntések véleményezésében, sőt ők maguk álljanak elő életminőségüket javító javaslatokkal, programokkal.

Nem olyan törvény születik, amely bárkire nézve is kötelező volna, hanem olyan, amely lehetőséget ad az ifjúsági munka feltételeinek megteremtéséhez. Az elmúlt években a GYISM és a Regionális Ifjúsági Szolgáltató irodák kialakulásával csak a rendszer felső része épült ki, és hiányzik az ez alatti, megyei és települési szint.

Ezen alsó szintek létrehozása elemi érdeke lesz az önkormányzatoknak, hiszen az ifjúsági tevékenységre kapható forrásautomatizmus lekéréséhez több feltételt kell teljesíteni. Például azt, hogy legyen helyi ifjúsági érdekképviseleti fórum. Kénytelenek tehát azok a települések, ahol ilyen még nem létezik, kezdeményezni a helyi gyermek és ifjúsági önkormányzat vagy más fórum megalakítását. Ebben kétségkívül animáló szerep vár az önkormányzatokra. Meg kell bízniuk valakit – már meglévő munkatársat, vagy újat – azzal, hogy vállalja fel ezt a szerepet. Az önkormányzatok egy ilyen munkatárs – remélhetőleg szakember – megbízásával már teljesítik a forrásautomatizmus megszerzéséhez szükséges második feltételt, egy felelős személy – mondjuk ifjúsági referens – alkalmazását. Harmadik feltétel, hogy legyen a tervezett ifjúsági tevékenységnek közösségi tere. Magától éretetődő, hogy ahol van művelődési ház, ott azt jelöli ki erre a célra az önkormányzat, másutt lehet ez az iskola vagy akár a sportpálya öltözője.

Mi kell még? Természetesen önrész. Hogy mennyi, az a jelenlegi előkészítő szakaszban még nem tudható.

A fenti feltételeket önerőből kell megvalósítania az önkormányzatnak, és mindemellett a helyi ifjúsági fórummal közösen kialakított távlati elképzeléseiket ifjúsági koncepcióban kell rögzíteniük. Ezek után válnak alkalmassá arra a települési önkormányzatok, hogy az ifjúsági normatívát lekérhessék.

Ez eddig “csak” munka, amennyiben már meglévő munkatársat bíznak meg a tennivalókkal. Vajon belevágnak-e az önkormányzatok a feltételrendszer megteremtésébe, és ha elkényelmeskedik a dolgot, akkor a településen élő fiatalokban lesz-e annyi erő, hogy kihajtsák azt az önkormányzatokból? Bízzunk benne, hogy lesz, és hogy lesznek olyan civil szervezetek is, amelyek a feladatellátásban részt kívánnak venni. A törvénytervezet szerint ugyanis, ha van a településen olyan civil szervezet, amely fel tudja vállalni a tervezett tevékenységek valamely szeletét – mondjuk ifjúsági információs irodát működtet –, akkor az önkormányzat köteles átadni számára az erre szánt normatívát.

Miből is áll össze a normatíva? Három szeletet képzeljünk el. Az egyik egy biztos alap, amely a szakemberek szerint mindenképpen szükséges a feladatellátáshoz, a második szeletet lakosságarányosan alakítják ki, a harmadikat a település teherbírásától teszik függővé, azaz nagyobb mértékben kívánják támogatni az arra rászorulókat.

Hangzott el olyan javaslat a törvényelőkészítő konferencián, hogy nagyobb mértékben segíteni kéne azokat a településeket, ahol még nincs ifjúsági referens, nincs kialakult gyakorlata az ifjúságot segítő munkának. Többen megfogalmazták, hogy az önkormányzatok egyéb koncepcióinak – sport, kulturális, oktatási – összhangban kell lennie az ifjúságival. Szorgalmazták, hogy az önkormányzatokban tudatosítsák a törvényben rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát, szükségességét, és hogy a polgármesteri hivatalok munkatársainak nyújtsanak segítséget a rájuk váró feladatok szakszerű ellátásához.

Félelmek is megfogalmazódtak. Ismét egy feladat, amelyet az önkormányzatokra bíznak, amelyek az ilyesminek nem szoktak örülni. Mi közművelődésben dolgozók viszont megtalálhatjuk benne az új forrásokat, lehetőségeket, és ennek érdekében lehet, hogy nekünk kell felvállalni a közvetítő, szervező szerepet a helyi ifjúság és az önkormányzat között.

Számos más kérdés vagy kétely fogalmazódhat meg a törvénytervezetről, amelyet részletesebben a GYISM honlapján a “Jog és szakma…” konferencia sorozat letölthető mellékletei között találhatnak meg, és véleményezhetik azt.

Ez év októberében kerül a Parlament elé az Ifjúsági törvénytervezet, amelyhez várják a közművelődési szakemberek véleményét és javaslatait is.