„AZ EURÓPAI CIVIL TÁRSADALOM FEJLESZTÉSE ÉS A “BUDAPESTI

NYILATKOZAT”

2004. március 25-28. között százharminc közösségi munkás, kutató, támogató, döntéshozó, valamint kormányzatok, társadalmi szervezetek és közösségek képviselői 33 országból, az Európai Unióból és azon kívülről, találkoztak, hogy felkészüljenek a 10 tagjelölt ország csatlakozására. A konferenciát – melynek fókuszában az európai civil társadalom fejlesztése állt a közösségfejlesztés eszközeivel – a Közösségfejlesztők Nemzetközi Egyesülete, az Egyesült Európai Társadalomfejlesztési Iroda és a Magyar Közösségfejlesztők Egyesülete szervezte a Magyar Köztársasági Elnök védnöksége alatt.

 

A közösségfejlesztés a civil társadalom fejlesztésének egyik eszköze, amely segít a közösségeknek lehetőségeik feltárásában és a számukra legfontosabb cselekvési tervek meghatározásában, összhangban a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi fejlesztési irányelvekkel. A közösségfejlesztés arra törekszik, hogy a helyi közösségeket képessé tegye a szerepvállalásra és az önálló cselekvésre, beleértve a földrajzilag meghatározott, a közös érdekek vagy azonos identitás, illetve a konkrét témák és kezdeményezések alapján szerveződő közösségeket is. A közösségfejlesztés a közösségi csoportokon, szervezeteken és hálózatokon keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, valamint felkészíti az intézményeket és az állami, magán és nem kormányzati szervezeteket arra, hogy párbeszédet alakítsanak ki a lakossággal az őket érintő változások közös meghatározásában és végrehajtásában. A közösségfejlesztés támogatója az aktív és demokratikus társadalmi részvételnek és az önálló véleménynyilvánításnak a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségekben. Olyan értékrend és alapelvek mentén határozza meg önmagát, mint az emberi jogok, a társadalmi befogadás, az egyenlőség és a másság elfogadása, amelyeket meghatározott eszköz- és ismeretrendszeren keresztül érvényesít.

 

A 2004 márciusában Budapesten megrendezett konferencia résztvevői, a társadalmi szervezetek, kormányzatok, támogatók és helyi közösségek képviselői, elismerik a civil társadalom fejlesztésének az Európai Unió által meghatározott kiemelt szerepét, és hangsúlyozzák a közösségfejlesztés fontosságát ezen folyamat támogatásában és az emberi jogok védelmében. A résztvevők arra kérik az EU-t, a nemzeti, regionális és helyi kormányzatokat, hogy, kötelezzék el magukat egy társadalmi és gazdasági értelemben befogadó, sokszínű, környezetileg fenntartható és igazságos társadalom kialakítása mellett, és biztosítsák a társadalmi párbeszéd kialakításához szükséges struktúrák, irányelvek és a mechanizmusok meglétét az Európai Unió illetve tagállamai és a civil társadalom között. Ennek megteremtéséhez morális és anyagi támogatás szükséges, és megfelelő színvonalú jogi, intézményi és anyagi feltételek megteremtése, különös tekintettel a közösségfejlesztésre. A konferencia résztvevői hangsúlyozzák a közösségfejlesztés szerepét azoknak a mechanizmusoknak a kialakításában, amelyek elősegítik Európa minden lakosának befogadását – legyen az állampolgár, (ideiglenes) bevándorló vagy menekült. A résztvevők elutasítják a rasszizmus és az idegengyűlölet egyre nyíltabban jelentkező formáit, valamint a burkolt, a jelenlegi bevándorlási politikában megnyilvánuló rasszizmust is, amely létjogosultságot ad az “európai erőd” jelenségnek. A konferencia résztvevői elismerik, hogy az Európai Unió bővítésének következményeként a társadalmi, gazdasági, kulturális élet meg fog erősödni a térségben.

 

Fontos szerepet tulajdonítanak olyan mechanizmusok kifejlesztésének, amelyek elő tudják segíteni a jó példák megosztását az Európai Unión belül, de az EU és azon kívüli országok és intézmények között is (beleértve a többi európai országot), ahol a közösségfejlesztés meghatározó szerepet játszott a nyomor és a társadalmi kirekesztés enyhítésében, a háborús konfliktusok megoldásában és a béketeremtésben. Végül, a konferencia résztvevői szükségesnek tartják tudatosítani mindazokat a hatásokat, melyekkel a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a marginalizálódás a kulturális és nemzeti kisebbségeket és menekülteket sújtja. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a gyakorlatban a közösségfejlesztés azért küzd, hogy hangot adjon a kisebbségi perspektíváknak a törvényi szabályozás és gyakorlat kialakításakor, így a fekete és más kisebbségi közösségek szerves részei legyenek ennek a folyamatnak.

 

A konferencia kulcsfontosságú célja volt, hogy egy közös nyilatkozatot hozzon létre az európai közösségfejlesztésről az Európai Unió, a nemzeti kormányok és más kulcsszereplők számára. Következzen tehát egy részlet a közös egyetértésen alapuló nyilatkozat szövegéből.

 

A „Budapesti Nyilatkozat” főbb pontjai:

Közösségfejlesztési politika és törvényhozás európai, nemzeti és helyi önkormányzati szinten

1. Az EU Munkaügyi és Szociális Főigazgatóságának kezdeményeznie kellene egy olyan, átfogó EU-s irányelvi állásfoglalás 2005-ös megjelentetését, amely rávilágít a közösségfejlesztés szükségességére az állampolgári részvétel fokozása és a társadalmi tőke építése terén. A közösségfejlesztés szerepét ebben a folyamatban explicit módon kell elismertetni, és a 2007-es Strukturális Alapokon keresztül, és a különböző független alapokkal, alapítványokkal és civil szervezetekkel, és az azok közti koordináció fejlesztésével, következetes és fenntartható támogatási csatornákat kell biztosítani a helyi, regionális és európai közösségfejlesztő hálózatok számára.

2. 2006-ig minden nemzeti kormánynak fontolóra kellene vennie egy olyan miniszter kinevezését, aki kifejezetten a közösségfejlesztő irányelvek kialakításáért és megvalósításáért felelős, és az összes minisztériumra kiterjedő hatáskörrel rendelkezik. Arra is kérjük a kormányokat, hogy vegyék fontolóra a közösségfejlesztés törvényi szabályozását is.

3. A regionális és helyi önkormányzatoknak 2007-től kezdődően olyan éves cselekvési terveket kellene megjelentetnie és végrehajtania, amelyek megfelelően körülírják az idevágó speciális intézkedéseket, beleértve a befektetéseket, valamint a közösségfejlesztő cselekvések követését és értékelését a hatékony társadalmi részvétel fokozása terén. Ezeket a terveket a közösséggel való kiterjedt konzultáció mellett kell kialakítani.

További címek a “Budapesti Nyilatkozatból”:

4-6.     Közösségfejlesztés képzés, tréning

7-10.   Közösségfejlesztés elmélet és kutatás

11-14. Közösségfejlesztés és a vidék

15-17. Közösségfejlesztés és városi regeneráció

18-20. Közösségfejlesztés, fenntartható fejlődés és környezet

21-23. Közösségfejlesztés, élethossziglani tanulás és kulturális fejlődés

24-26. Közösségfejlesztés, helyi gazdaságfejlesztés és a társadalmi gazdaság

27-30. Közösségfejlesztés, kisebbségek, bevándorlók, idegengyűlölet, rasszizmus és diszkrimináció

 

További információ:

Garry Craig professzor

Közösségfejlesztők Nemzetközi Egyesülete (IACD)

e-mail: g.craig@hull.ac.uk

 

Margo Gorman

A Társadalmi Fejlesztés Egyesült Európai Irodája

e-mail: margogorman@eircom.net

 

Vercseg Ilona

Közösségfejlesztők Egyesülete Magyarország

e-mail: kofe@kkapcsolat.hu

Varga Tamás