BEKE PÁL

TELEPÜLÉS ÉS IFJÚSÁGA EURÓPÁBAN

A “Település és Ifjúsága” konferenciasorozat nemzetközi szemináriuma

Budapest, 2003. december 3-7.

Ami itt összejött, az valahol Rive-de-Gier fölött a hegyekben kezdődött a '80-as évek első harmadában. Itt és ekkor hallottam először a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatokról; itt és először ekkor próbáltam megfejteni a kezembe adott 13 ans et déjá citoyen című könyvecskét. Innen ered tehát, hogy amikor egy évtized múltán már lehetett, egy mikrobusznyi érdeklődő kollegával Elzászban és Normandiában utána is jártunk a könyvből megsejtett tüneménynek. Meggyőződve nagyszerűségéről, még odakünn létrehoztuk a települési gyermekönkormányzatok megalakítását Magyarországon szorgalmazó egyesületet. Aztán a megszervezett, a már itthon is működő gyermekönkormányzatok hazai szövetségének megalakításában bábáskodtunk. Ezeknek a szervezetek országos találkozóin vált nyilvánvalóvá, hogy helyben mindegyikük mindenütt jobbára magára hagyottan működik. Hogy ez ne így legyen (s mert egy fécampi ifjúságsegítőtől megtudtuk, hogy ilyen álláshely egyáltalán létezik), települési ifjúsági referenseket kezdtünk szorgalmazni. Időközben a megjelent és sokasodott ifjúsági referensek is megszervezték a maguk országos egyesületét. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a gyermekönkormányzat mellett az egyetlen helyi ifjúsági referenssel sem lehet úrrá lenni a településenként szerteágazó ifjúságfejlesztési feladatokon, az erők és a próbálkozások egyesítése végett azon önkormányzatokat, akik több mindent akartak tenni fiataljaikért, újabb közös egyesületbe szerveztük. Ez a szervezet lett idővel tagja egy belga-francia alapítású európai ifjúsági kapcsolatfejlesztő szervezetnek, amelyik a Magyar Művelődési Intézettel karöltve, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium valamint az Európai Unió finanszírozásából közösen megrendezte a címben emlegetett szemináriumot.

Egyszer még az utódok okulásául meg kell majd írni azt a szervezetfejlesztést eredményező szakmai kényszerpályát[1], amit jelen emlékeztető összeállítója a Magyar Művelődési Intézetben dolgozva átélt és megvalósított a Települési Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesülete (TGYSE, 1992), a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (GYIÖT, 1995), Az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség (IFÖSZ, 1998), az Ifjúsági Referensek Országos Egyesülete (2001), a CONTACT 2103 európai kapcsolatfejlesztő egyesület (IFÖSZ tagság 2001) sorrendben. Ide most csak annyi tartozik, hogy mindezekkel foglalkozva-dolgozva-beszélgetve hosszú évek óta fogalmazódott az az igény, ami ezzel a szemináriummal megvalósult.

Elkezdődött? Folytatódott?

 

Előkészítés

Éveken át történt folyamatos nógatásunkra pályázta meg tehát a CONTACT 2103 az Európai Uniónál a saját szervezetébe és látókörébe tartozó, különféle országokban működő ifjúságsegítő egyesületek aktív szakemberei budapesti útját, és a részvételükkel tartott nemzetközi szeminárium részbeni finanszírozását. Alapvető szándékunk az volt, hogy kellő munícióval, széles példatárral lássuk el a hazai ifjúságsegítőket, a településeken ifjúsági fejlesztőmunkában érdekelt kollegáinkat. Nem csoda tehát, hogy eredetileg úgy terveztük ittlétüket, hogy az ideutazók fővárosi találkozását és a számukra itt szervezett országos és általános tájékoztatást követően 3-4 fős csoportokban regionális előadásokra, szakmai találkozókra utaztatjuk őket. A szerényebb költségekre és az egyszerűbb szervezésre törekedve ezt aztán az októberi előkészítés során elvetettük annál is inkább, mert addigra nyilvánvalóvá vált előttünk, hogy a különféle projektekről szóló meséket (értsd: szabatos előadásokat) hallva azok még nem feltétlenül ismétlődnek majd meg a tőlük eltérő hazai környezetben. Elhatároztuk tehát, hogy bár megtartjuk a külföldről érkezetteknek a hazai, a hazaiaknak a külföldi állapotokról való általános tájékozódás lehetőségét, a hangsúlyt a kapcsolatépítésre, az együttműködésekre, a különböző projektekben történő közös munkára helyezzük, több okból is. Egyrészt, mert hiába hallanánk kiváló minta-projekteket a hozzánk érkező jeles előadóktól, ha azok az itthoni, a tőlük eltérő hagyományú és kondíciójú környezetben nem úgy honosíthatók, mint gondolná(n)k; ezeket a legjobb a helyszínen meglátogatva megtekinteni és a résztvevőket, valamennyi odavalósi körülményt megismerve még odakünn mérlegelni itthoni megvalósíthatóságukat. Másrészt, mert ha megvalósult projektek egyszerű előadássorozata lenne a szeminárium, annak olyan olvasata lenne, mintha itthon semmi sem történne e témában, és ez persze nem igaz. Érthető ugyan, ha mi magunk türelmetlenek vagyunk teljesítményeink szükségesnek tartott hatásfokával és azoknak a szükségeshez képest csekélyebb számával, de hát miképpen is juthattunk volna többre sajátos körülményeink és a félszáz éves leépítettség után? Harmadrészt, mert meggyőződésünk, hogy bár az ifjúságsegítés témájában (sem) vagyunk cselekvésképtelenek, van mit elsajátítani a boldogabb sorsú országok gyakorlatából például a pályázatírás, az együttműködés, a szervezés-bonyolítás dolgában. Negyedrészt, mert éppen a közös projektek megvalósítása ad alkalmat a közösen felvállalt munka során a másféle gyakorlatok megismerésére, mások gondolkodásmódjának, szakmai megközelítésének, problémamegoldásának tanulmányozására, és ezt követően annak megtanulására vagy elutasítására. Az egyszerű deklarációnál ez az együttműködésben realizálódó tanulási folyamat több hozadékkal jár. Mindezen megfontolások alapján terveztük szemináriumunk programját olyanra, amiképp az megvalósult.

Tudtuk, hogy kell plenáris ülést tartanunk, de tudtuk azt is, hogy annak hosszát nem vihetjük túlzásba, hiszen azokon egy idő után lanyhul a figyelem. Nem lehetséges tehát, hogy mindegyik napon valamennyien együtt legyünk, szét kell szedjük a társaságot szekciókra. Ehhez persze meg kellett fogalmazzuk azok kérdésköreit, hiszen mi más alapján vándorolnak, minek alapján választják ki majd azokat külföldi és hazai vendégeink? S ha már Magyarországon rendezzük ezt a találkozót, vajon nem kellene éppen saját aktuális kérdéseink köré keríteni válaszadóként a többieket? Ebből egyenesen következett, hogy az előkészítés során ránk bízatott mindezek megfogalmazása.

A szekcióülések során megválaszolandó kérdések

1. szekció: az ifjúsági munka finanszírozása

1.1 A helybéli ifjúsági munkát alapvetően és elsősorban ki finanszírozza, kinek kell(ene) finanszíroznia: a településnek? a megyének? a régiónak? a központi államnak? ­ a az utóbbi esetében ez a támogatás normatív legyen, tehát létszámarányosan mindenki után minden fiatal után járjon a település önkormányzatának, avagy szakmai és/vagy cselekvési feltételekhez kötött legyen inkább, s ez esetben a cselekvő szervezetek kapják?

1.2 A különféle, az ifjúságfejlesztést szolgáló kezdeményezések, folyamatok és akciók támogatására való pénzeket kik kapják?

­ a települési önkormányzatok, hogy aztán ők osszák a helyben cselekvőknek tovább?

­ a bármilyen értéket közösen elállító, cselekvő fiataloknak kell közvetlenül eljuttatni minden áttétel mellőzésével?

­ csak az egyesületbe szervezett fiatalok közös cselekvéseit, tehát az egyesületeket kell(ene) támogatni?

­ a Magyarországon még csekély mértékben létező egyesületi fenntartású ifjúsági és művelődési házak (művelődésiotthon-egyesületek, mint Franciaországban az MJC-k) kapják a támogatást azért, mert falaik között történik, s különösen, hogy falaik között történjék a fiatalok aktivizálása?

1.3 Lehet-e úgy, mint Magyarországon pusztán pályázatokból, projektfinanszírozással ifjúsági művelődési folyamatokat fenntartani és hosszú távon működtetni? Miként van ez a különféle országokban?

1.4 Az egyes országokban milyen arányú pénzt fordítanak a helyi ifjúsági élet működésének támogatására?

1.5 Jellemző-e az, hogy van egy helyi ifjúsági pénzalap, s ha igen, akkor az abból való helyi részesülést melyik ország hogyan szervezte meg? Fiatalokból, az egyesületek képviselőiből avagy hivatalosságokból áll-e az a testület, amelyik a pénzt helyben kiosztja, pályáztatja? S egyáltalán: miként kerül a támogatás a cselekvő fiatalokhoz, a fiatalok csoportjaihoz és miként kell elszámolniuk azzal?

 

2. szekció: egyesületi élet

2.1 A helybéli fiatalokat aktivizáló helyi egyesületi élet formáinak és tartalmainak a lehető legteljesebb gyűjteményét kellene összeállítani a szekció során, vagyis: ki mit csinál, milyen folyamatokban vesz részt, illetőleg miben segít felnőttként, nép-művelőként, hivatalnokként, szakemberként? Szerencsés lenne, ha összeírásra kerülne, hogy a szekció résztvevői milyenféle, a fiatalokat aktivizáló vagy aktivizáltságukat segítő egyesületeket ismernek, miről tudnak?

2.2 Milyen kistáji, megyei, regionális vagy országos ifjúsági vagy ifjúságsegítő egyesületekben aktivizáltak a szekció résztvevői, s azoknak mi a feladata, hivatása, funkciója? Néhány perces rövid beszámolóra lenne szükség, s talán az sem lenne haszontalan, ha a résztvevők összegyűjtenék az ismereteik szerinti egyesületeket tevékenységfajták szerint.

2.3 Figyelmesnek kellene lenni arra, hogy a felsorolásra kerülő egyesületekben

­ hányan vannak mindösszesen, akiket a szándékolt cselekvés elér, akiket aktivizál?

­ hányan vannak azok, akik az egyesület deklarált céljaiért önkéntes munkát végeznek?

­ hányan vannak a fizetett alkalmazottak?

­ milyen hatókörű a felvállalt cselekvés - csak egy utcányi, netán csak szomszédság, az egész település avagy egy városrész, esetleg egy egész város, térség, régió?

2.4 Érdekes lenne tudnunk, hogy az elhangzó, a szekció résztvevői által bemutatásra kerülő egyesület (ha az korosztályhoz kötött) mennyire az adott igényre alakult, tehát a résztvevők hozták-e létre, avagy “belenőnek" és “kinőnek" abból, miközben a szándék és a szerveződés stabil marad? Mennyire variábilis vagy éppen állandó és stabil tehát a település ifjúsági egyesületeinek száma, tevékenységi köre?

 

3. szekció: a fiatalok helye és részvétele

3.1 A szekció résztvevői a fiatalok helyi társadalomban való részvételének milyen formáit ismerik? Melyek azok, amelyekben maguk is sikerrel részt vesznek? Milyen más formákról, megoldásokról, működő példákról hallottak? Mennyire eredményesek ezek az általuk próbált, ismert vagy hallott formák a helyi társadalom befolyásolásában és irányításában? Vannak-e kutatási eredményeik arról, hogy az ekképp akár éveken át aktivizált fiatalok ifjú felnőtt/felnőtt korukban miképp és mennyire vesznek részt közéleti folyamatokban?

3.2 Egyáltalán: lehetséges-e a fiatalok helyi ügyekben való részvételéről beszélnünk, azt szorgalmaznunk? Lehet-e erről beszélnünk; tehát a különféle helyi (kistáji, megyei, regionális vagy országos) ügyeket intéző felnőttek ezt megengedik-e, tehát hozzáférhetnek-e a fiatalok az őket is érintő helyi, kistáji, megyei, regionális vagy éppen országos ügyekhez? Komolyan veszik-e ezeken a színtereken a fiatalokat, esetleg számítanak-e véleményükre, cselekvő részvételükre? És vajon a fiatalok maguk részt akarnak-e, részt vesznek-e a számukra lehetővé, lehetségessé, nyitottá tett folyamatokban? Fölöttébb érdekes lenne a szekció résztvevőinek ebbéli személyes tapasztalatait és véleményét összegeznünk, esetleg egy erre vonatkozó ajánlást is megfogalmazhatnának a magyar kormányzat és az önkormányzatok számára.

 

4. szekció: ifjúsági animáció

4.1 Szükséges-e az ifjúság cselekvéseit, egyesületi életét, társadalmi részvételét segítő ifjúsági animációs (ifjúságsegítő) munka? Önálló professziónak mondható-e az a szakmai cselekvés, ami a fiatalok aktivizálására irányul? Országonként hogyan módosul az erről való gondolkodás?

4.2 Milyen szakmai jellemzői vannak az ifjúsági animációs (ifjúságsegítő) munkának? Érdekes lenne, ha a szekció résztvevői erre saját gyakorlatukból mondanának példákat. Ehhez tartozó alkérdés: vajon van-e speciális ifjúsági animátori (ifjúságsegítői) képzés a szekció résztvevői által képviselt országokban? Nyilvános-e tananyaga, vagyis: miként lehetne azokat megismernünk?

4.3 Milyen viszonyban legyen a helybéli ifjúságsegítő a település önkormányzatával, a település ifjúságot foglalkoztató intézményeivel (iskolák, művelődési házak, könyvtár, múzeum, sportlétesítmény, sportegyesület, szabadidő-központ stb.) illetőleg az ifjúság valamint a helybéli ifjúság aktivizálását hivatott egyesületeivel? Ebben mi a hasonlóság ill. a különbség a szekció résztvevői által képviselt országok gyakorlatában?

4.4 Kinek az alkalmazottja legyen a helybéli ifjúságsegítő? Milyen példákat tudnak mondani erre a szekció résztvevői? Tapasztalatuk alapján melyiket ajánlják magyarországi honosításra, megvalósításra?

4.5 Milyen a hivatásos ifjúsági animátor (az ifjúságsegítő) és az önkéntes ifjúsági munkás viszonya; erről szólván kinek milyen tapasztalata és ajánlása van?

 

Kérdéseink fogalmazásakor természetesen világos volt, hogy nem kaphatunk olyan, mindenre kiterjedő és részletes választ, mint amire egyébként szükségünk lenne a hazai tennivalók átgondolása (és a bármiféle gyakorlat módosítása) végett. Nem azért, mert nem állnának ebben rendelkezésre vendégeink, hanem mert a kölcsönösen rendelkezésre álló idő rövid mindezek árnyalt, és több országot is érintő megválaszolására. Sebaj. Ha annyit elérünk, hogy kérdéseink finomíthatók, vagy hogy néhányukra az eljövendő közös projektek során ki-ki választ kap, nem volt felesleges mindezt összeszednünk, lajstromba gyűjtenünk.

 

Az előkészítést végzők

Az előkészítő munkában a CONTACT 2103 európai kapcsolatfejlesztő egyesület részéről a szervezet ügyvezető titkára, a belga/vallon Philippe Helson, és a szervezet elnöksége által az előkészítési feladatokkal megbízott olasz Roberto Donati; magyar részről a CONTACT 2103 tagszervezete, az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség (IFÖSZ) ügyvezető titkára Vattay Dénes, valamint a társrendező Magyar Művelődési Intézet nemzetközi referense, Szöllősi Eszter és e sorok írója vett részt. A szeminárium előkészítését jelentő két októberi nap során nemcsak a finanszírozás részleteit, a szeminárium pontos menetrendjét tisztáztuk, hanem elosztottuk a további feladatokat az előzetes fordítási kötelezettségektől az érkezés és az elutazás tisztázásán túl a kitűzőkön szereplő emblémák részletkérdéséig. Rögzítettük, hogy az Európai Uniós pályázatból a külföldiek útiköltségét, valamint a tolmácsgép bérleti díját fizetjük, a GYISM támogatásából alapvetően a szeminárium helyszínéül szolgáló Magyar Kultúra Alapítvány termeinek bérleti díját, a szállás és az étkezés költségeit fedezzük, s az MMI néhány kisebb kiadás (például a tolmácsok költségének fizetése) mellett leginkább szakmai infrastruktúrájával járul hozzá a rendezvény sikeréhez.

 

A szeminárium résztvevői

Magyar részről elsősorban az IFÖSZ tag-településeiről, a regionális ifjúsági struktúráktól, a GYISM “Kell egy hely" pályázatán díjazott művelődésiotthon-egyesületektől hívtunk résztvevőket. A szeminárium külföldi résztvevőit a brüsszeli CONTACT 2103 iroda választotta ki. A még az ősz folyamán kelt felhívásukra a budapesti együttléten így körülbelül 50 magyar és 28 külföldi kolléga vett részt. Valamennyiük elérhetőségét éppen a további kapcsolatfelvétel érdekében közöljük: BINI Serge (Fédération des Maisons de Jeunes en Belgique francophone, Place St-Christophe 8, 4000 LIEGE, Tel: 04 223 64 16, Fax: 04 223 70 60, E-Mail: fmj@skynet.be),   HELSON Philippe (CONTACT-2103, Rue Montserrat 58, 1000 Bruxelles, Mobile:+32 477 347756, Tel:+32 2 5384019, Fax: +32 2 5349947, E-Mail: contact@contact-2103.org, Site: http://www.contact-2103.org), PAUWELS Jacques (Président CONTACT-2103, 2 avenue de Banneway, 4141 SPRIMONT, Mobile: 0497 719 653, E-Mail: ja.pauwels@skynet.be), IVANOV Georgi (Youth Union Podkrepa, A. Kanchev str. 2, Bulgária, 1000 Sofia, Mobile: +359 888 975 460, Tel: +359 2 980 28 45, Fax: +359 2 988 16 23, E-Mail:georgiivanov@-podkrepa.org), HERMANN Jürgen (Bundesarbeitsgemein-schaft evang. Jugendsozialarbeit, Wagenburgstr. 26., D 70184, Stuttgart, Pro Tel: +49 711 16489 23, Fax: +49 711 16489 21, E-Mail: hermann@bagejsa.de, Site: www.bagejsa.de), VOLLMER Thomas (BAG EJSA, Wagenburgstr. 26-28, 70184, Stuttgart, Tel: 0711-16489-0 ext 14, Fax: 0711 16489-21, E-Mail: vollmer@bagejsa.de), BRUUS Kadi (Haridus- ja noorsoonõunik, Viimsi Vallavalitsus, Nelgi tee 1, Észtország,  74001 Haabneeme, Mobile: 372  56 462 962, Pro Tel: +372 6066824, Fax: +372 6066800, E-Mail: kadi@viimsivv.ee), ALBA YOANN (Maison des Jeunes de Toury, 5 rue Arthur Lambert, Franciaország, 28 310 Toury, Mobile: 06 76 67 49 41, Tel: 02 37 90 59 84, Fax: 02 37 90 58 61, E-Mail: frmjc.toury@wanadoo.fr), CLOUET Pierre (Confédération des MJC de France, 168 bis Rue Cardinet, Franciország, 75017 Paris, Mobile: 06 73 47 72 73, Tel: 01 44 85 29 61, Fax: 01 42 29 01 44, E-Mail : pclouet@mjc-cmjcf.asso.fr Site: http://www.mjc-cmjcf.asso.fr), GONZALEZ Georges (MJC en Rhones Alpes, 10 Place de l'Europe, Franciaország, 69006 Lyon, Mobile: 06 79 82 24 17, E-Mail: les-mjc-en-rhone-alpes@wanadoo.fr), SCHNEIDER Raymond (FDMJC du Bas Rhin, 52 rue Principale, Franciaország, 67330 Ernolsheim lès Saverne, Mobile: 06 76 42 48 91, Fax: 03 88 70 35 50), SOHIER Jean-Pierre (ADL PACA, Résidence Auberge Neuve 8, Franciaország, 13124 Puffin, Mobile: +336 19 14 09 02, Tel: +334 42 82 87 82, Fax: +334 42 82 70 03, E-Mail: adl-mjcpaca@wanadoo.fr), TANCRAY Reynald (Réseau des Maisons des Jeunes et de la Culture Normandes, 42, rue des Chuquettes, Franciaország 76190 Yvetot, Mobile: 06 70 10 58 39, Tel: 02 35 56 95 42, Fax: 02 35 56 85 02, E-Mail: rnmjc.yvetot@wanadoo.fr), VINCI Marie-Christine (Animation et développement local (ADL), 27 Parc Club, Av. Olivier Perroy- BP 21, Franciaország 13106 Rousset, Mobile: 06 85 75 79 23, Fax: 04 42 31 58 46, E-Mail: adl-mjcpaca@wanadoo.fr), PSORAS Dimitris (HIENET / TES, 42 Christomou Smirnis str., Neon Faliro, Görögország 185 47 Pireaus, Mobile: 30 6944 799 898, Tel: 30 210 4822020, Fax: 0030 210 4839839, E-Mail: psoras@chios.com Site: http://www.chios.com), PSORAS Markos (HIENET, 42 Christomou Smirnis str., Neon Faliro, Görögország 185 47 Pireaus, Tel: 30 210 4822020, Fax: 0030 210 4839839, E-Mail: info@hienet.com), TESORIERO Davide (HIENET / TES, 42 Chrisostomou Smirnis Str, Görögország 18547 Neo Faliro, Piraeus, Tel:00321 483 983 9, Fax: 00321 483 983 9, E-Mail: info@hienet.com), DONATI Roberto (ENAIP LUCCA / Toscana, Piazza S. Agostino n. 6, Olaszország 55100 Lucca, Mobile: +393351378425, Tel: 0583-43581, Fax: 583-490983, E-Mail: enaipprogettiadolescenti@enaip.lucca.it Site: http://www.aefp.net/enaip/lucca.html), Farnocchia Simona (ENAIP LUCCA / Toscana, Piazza S. Agostino n. 6, Olaszország 55100 Lucca, Tel: 0583-43581, Fax: 0583-490983, E-Mail: enaipprogettiadolescenti@enaip.lucca.it), Favagrossa Tiberio (Associazione Genitori Comunitŕ Incontro Onlus, Via S.Biagio 114 C.A.P, Olaszország 51100 Pistoia, Tel: +39-573-504344, Fax: +39-573-975388, E-Mail: tiberio.favagrossa@agcionline.org), Guerrieri Luciana (ENAIP LUCCA / Toscana, Piazza S. Agostino n. 6, Olaszország 55100 Lucca, Tel: 0583-43581, Fax: 583-90983, E-Mail: enaipprogettiadolescenti@enaip.lucca.it), SCHILTEN Marchel (Stichting Vrijwilligers Rotterdam, Sportlaan 75, Hollandia 3078 WR Rotterdam, Tel: +31-10-2923666, Fax: +31-10-2923660, E-Mail: info@svrrotterdam.nl m.schilten@svr-rotterdam .nl Site: http://www.svr-rotterdam.nl/), CORREIA Fernando (Associacao Fernao Mendes Pinto (AFMP) - Largo da Paço, app 9, Portugália 3140-853, Montemor O Velho, Mobile: +351 91 417 99 80, Tel: +351 239 687520, Fax: +351 239 687529, E-Mail: geral@afmp.pt / flcorreia@iol.pt Site: www.afmp.pt), PETRESCU Mariana (Expert in the Youth Program, ALEEA CISLAU 1, bat 3B, sc A, et 3, Románia Bukuresti, Mobile: +40 745479654, E-Mail: marianamarianne@yahoo.fr, E-Mail: marinutapetrescu@yahoo .com), POSTOVEI Dimitrie Anatoli (HAIR ASSOCIAITION – Youth Foundation Buzeau, 1 Mesteacanului street, Románia Buzau, Tel: +40 238 710 188, Fax: +40 238 446 885, E-Mail: tolea@buzau.ro), CRUZ LUNA Angela (Centro Andaluz de Iniciativas Internacionales, Casa de la Juventud, Campo Madre de Dios S/N, Spanyolország 14010 Cordoba, Tel: +34 957 76 47 07, Fax: +34 957 44 04 22, E-Mail: actividadesinternacionales-@hotmail.com), LEVORATO Daniele (YAVIL, c/ Diego Arias 9, Spanyolország, 11002 Cadiz, Tel: +34 956 226435, Fax: +34 956 220 984, E-Mail: yavil@redasociativa.org), BARR Elaine (South East Cornwall Regeneration Project Ltd Caradon Enterprise, Liskeard Business Park, 1 Holman Road, Liskeard, Anglia PL18 3UT Cornwall, Tel: 0044 1579 345643, Fax: 0044 1579 340421, E-Mail: ebarr.secrp@btclick.com).

Magyarországról jelen volt: Beke Pál, dr. Balipap Ferenc, Vattay Dénes, Szöllősi Eszter, Varga Tamás, Reichardtné Barkózcy Emese, Siegl Csilla, Márai Gabriella, Csernátoni Attila, Német Imre, Devosa Gábor, Brenner Zsuzsanna (Buda-pest), Csobod Tibor (Győr), Ficsór Józseg, Ferenczi Krisztina, Simonné Retkes Edit (Kiskunfélegyháza), Halmai Gáborné, Letenyeiné Mráz Márta (Szekszárd), Mócsán Tiborné (Hajdúba-gos), Szekér Tamás, Egervölgyi Péter (Szombathely-Herény), Jantyik Zsolt, Szőllősi Lajos (Derecske), Kovács József (Bábolna), Tamás Barnabás, Katona Kornél, Markovicsné Demeter Edina (Putnok), Czeglédi Anita, Kubovics Szilvia (Baja), Encz Ilona (Zirc), Józsa Kálmánné, Balogh Sándorné (Nagyrábé), Matiszlovicsné Horváth Éva (Hatvan), Princz Ádám (Egyházasden-geleg), Kálóziné Csősz Erzsébet, Fehér Edina (Kunpeszér), Rávai Györgyi (Kistelek), Csatári Emese, Simon Bernadett, Szöllősi Beáta (Nyíregyháza), Veresné Péter Judit (Szentes).

 

A szeminárium menetrendje

2003. DECEMBER 3.

A külföldi vendégek a délelőtt folyamán folyamatosan érkeztek Budapestre, a reptéren fogadtuk őket. Az utolsó részletek elsimítása végett a szervezők délután 3 órától egyeztető megbeszélést tartottak, ami alatt a már megérkezett magyar és külföldi résztvevők megépítették sajátos kiállításukat a tevékenységeiket dokumentáló fotókból, nyomtatványokból, kiadványokból és a településükre, az országra jellemző finomságokból. A sok szakmai információ mellett volt tehát belga sör és édesség; francia bor, sajt, pástétom, pastis; portugál olajbogyó; észt vodka; magyar szalámi, bor, sütemény; román sör, csokoládé; görög ouzo, stb. ­ s ki-ki megkóstolhatta, kinek mi tetszett, ízlett. Magyarország egy néptánccsoport fellépésével is bemutatkozott, ami nagy tapsot aratott. A szeminárium hivatalos megnyitója este 8 órakor kezdődött Ficsór József, az IFÖSZ elnökének és Jacques Pauwels, a CONTACT 2103 társelnökének köszöntőivel és közös koccintással. Ezután került sor a “kiállítás” megtekintésére. Mialatt tehát a paraván előtt az éppen vendéglátó saját egyesületét, tevékenykedését és maga-magát bemutatta (és így a résztvevők megismerték egymást, és a francia-angol közös nyelv, néhányuk esetén a jelen lévő tolmácsok segítségével végig is beszélgették a délutánt, az estét), “meg is kóstolhattuk” a várost, a régiót, az országot.

 

2003. DECEMBER 4.

Philpppe Helson, a Contact ügyvezető titkára és e sorok írójának köszöntő szavai és közös elnöklése mellett a magyar-országi ifjúságpolitikai helyzetkép megismerése-megismertetése volt napirenden úgy, hogy az országos történésekről és szándékokról Ocsovai Tamás, a GYISM ifjúsági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára beszélt, míg regionális ifjúsági helyzetképet többen ismertettek: Nyugat-Dunántúlról Csobod Tibor, a GYISM “Kell egy hely" c. pályázatának gondozója; Észak-Dunántúlról Kovács József, az IFÖSZ Ellenőrző bizottságának elnöke, Tata intézményi referense, valamint Tromposch Ágnes, Tatabánya ifjúsági referense; Dél-Dunántúlról Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, Szekszárd alpolgármestere és Letenyeiné Mráz Márta, a szekszárdi Babits Művelődési Központ munkatársa; Közép-Magyarországról Márai Gabriella, Óbuda-Békásmegyer ifjúsági referense; Észak-Magyarországról Tamás Barnabás, Putnok polgármestere, Észak-Alföldről Jantyik Zsolt Derecske alpolgármestere, a Derecske-környéki Közművelődési Kht ügyvezetője. A hazai helyzetképet követően a francia, az olasz és az észt  ifjúsági helyzetismertetés követte. Délután a Parlamentet látogattuk meg, majd a Magyar Borok Házában vettünk részt borkóstolón.

2003. DECEMBER 5.

A délelőtt folyamán szekciókban folyt a tanácskozás. Az eredetileg eltervezett négy szekció helyett három munkacsoport alakult meg az egyes csoportokba feliratkozók nyelvtudása szerint. E sorok írója vezetésével ült össze az első csoport, amelyik az ifjúsági munka finanszírozásának kérdését tárgyalta meg. Pierre Clouet, az CMJCF elnöke és Letenyeiné Mráz Márta közös irányításával folyt a munka a második és a negyedik összevont csoportban, amelynek így két témája volt: az egyesületi élet és az ifjúsági animáció. A harmadik csoport az olasz Simona Farnocchia (ENAIP-Lucca) vezetésével dolgozott a fiatalok helye és részvétele témában. Délután plenáris ülés keretében lehetőség nyílt arra, hogy ki-ki együttműködési felhívást intézzen a jelenlévőkhöz. Körülbelül 8-10 partnerkeresési-felhívás hangzott el, ifjúsági csereprogramok, önkéntesek fogadása, közös projektek megvalósítása céljából. Bevezetésként Philippe Helson ismertetett egy 2003 nyarán megvalósított rendkívül jól sikerült projektet, amely keretében az Antillákról érkeztek Brüsszelbe fiatalok. A délután második részében Jacques Pauwels elnök mutatta be a Contact 2103 európai kapcsolatszervező egyesületet, és a tagszervezetek jelenlévő képviselői számoltak be eddigi tapasztalataikról.

 

2003. DECEMBER 6.

Ezen a napon a plenáris ülésre csak 10 órakor került sor. A reggeli órák azért maradtak szabadon, hogy konkrét partnerkapcsolatokat lehessen megbeszélni. 10 órától a szekciók vezetői foglalták össze tanácskozásuk eredményeit, valamint lehetőség nyílt kérdések, észrevételek hozzáfűzésére. A szeminárium zárásaként Philippe Helson és Vattay Dénes értékelte az elmúlt napokat.

A szemináriumot megelőzően egy kérdőívvel érdeklődtünk a vendégeink országában honos közösségi művelődési, és különösen az ifjúsági intézményrendszerről; erre éppen úgy visszatérünk még e lap hasábjain, mint a szekcióülésen felvetettekre és azok plenáris summázatára. Végezetül néhány vendégünk hazaérkezését követően elküldött üzenetét adjuk közre:

 

A Pàl Beke, directeur de l'Institut hongrois de la culture et responsable du développement de stratégie à l'IFOSZ, et à l'ensemble des organisateurs hongrois :

Je vous remercie vivement pour la qualité de l'organisation  et pour la chaleur de l'accueil qui a caractérisé le séminaire  de Budapest que vous avez fort opportunément mis en place.

Très amicales pensées, Georges GONZALEZ

 

It was a nice experience for me the days in Budapest and must say all of you helped me to have wonderful time. Tolea

It was really nice to meet You in Budapest! You did a great job and organised everything very well! Thank You!

Kadi Bruus

 

Budapest and Hungary was great, I won't forget it.

Marchel Schilten

Dear friends from Budapest,

It was great to meet all you. We should keep in contact and it is always interesting for me to get information about your work and your ongoing projects. If you think that is a good opportunity to start to work together, please do not hesitate to contact me. Hopeful there will be day where we see each other again, somehow, somewhere ...

Just the best for you. Angela Cruz Luna

Az emlékeztető összeállításában közreműködött:

Szöllősi Eszter és Vattay Dénes