HALÁSZ PÉTER – ROMHÁNYI ANDRÁS
A HATÁRON TÚLI MAGYAROK OSZTÁLYÁNAK MUNKÁJA
A MMI Határon Túli Magyarok Osztálya érzékeny közegben, a kultúra és a politika határmezsgyéjén dolgozik. Tevékenységéhez a személyi és irodai feltételeket kapja meg; minden konkrét munkájához pályázatok útján kell előteremtenie a pénz nagy részét. Az osztálynak két munkatársa van: Romhányi András osztályvezető és Halász Péter félállású főmunkatárs. Ezek a feltételek határozzák meg az elérhető teljesítményt és az egység terveit. Az osztály feladata a szakmai segítségnyújtás. A programnak illeszkednie kell az Intézet munkatervéhez és a már meglévő folyamatokhoz. E rövid írás nyilvánvalóan csak a legfontosabb területeket érintheti, a részletekről olykor csak említés történik.
Az osztály legfontosabb feladata, hogy megvalósítsa a kisebbségben élő magyar kulturális szervezetek és közösségek által szükségesnek ítélt együttműködési, támogatási és segítő formákat. Ezek megfogalmazására és fontossági sorrendbe állítására a határon túli magyar szervezetek háttérintézmények nélkül, öntevékeny indíttatásból és többnyire szakmai felkészültség nélkül dolgozó munkatársai azonban az esetek többségében nincsenek felkészülve. Ezért közös munkával, különösen pedig a legszínvonalasabban dolgozó, s nagyobb térségek szakmai segítésére képes, arra vállalkozó szervezetek, intézmények bevonásával folyamatosan felmérjük az osztály munkája iránti igényeket és megfogalmazzuk az ezzel kapcsolatos feladatokat. A munka elengedhetetlen része az elképzelések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtése is.
A szerteágazó tevékenységrendszerből fontossága miatt három szakmai területet emelünk ki. Nevezetesen az információcserét és a képzéseket.
A legfontosabb feladat nyilvánvalóan az információk gyűjtése, feldolgozása és terjesztése. Minden tanácskozáson, fórumon, de a személyes találkozások alkalmával is arról panaszkodnak kisebbségben élő kollegáink, hogy kevés információ jut el hozzájuk. Dacára annak, hogy ebben sokszor ők maguk is hibásak, osztályunk nagy erőfeszítéseket tesz az információáramlás javítására.
1.1. Információ-forgalmazás
1.1.1. A gyűjtés kétirányú. Szakmai információk gyűjtése
a kisebbségben élő magyarok kulturális tevékenységéről, szervezeteinek kapcsolatrendszeréről;
a magyarországi és nemzetközi kulturális munkáról és kulturális szervezetekről.
1.1.2. A terjesztés is kétirányú. Információadás
a kisebbségben élő magyarság számára:
a saját és más kisebbségi munkáról;
a Magyarországon folyó közművelődési munkáról és a nemzetközi tapasztalatokról; az Intézetben folyó munkáról.
az Intézet és a magyarországi szakma számára a határon túli kulturális munkáról.
1.2. Eredmények
Az ezen a területen végzett munkák közül kettő is van, amelyek kiemelkedő jelentőségűek: a Budakalászi Találkozók és az adatbázis.
1.2.1. A Budakalászi Találkozók
A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ eddig három alkalommal (2000, 2001 és 2003) szervezte meg a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, az úgynevezett Budakalászi Találkozót. (2002-ben finanszírozási problémák miatt maradt el a találkozó.) A tervezett konferenciák elődjének tekinthető a Magyar Művelődési Intézet által 1996. december 13-15-én Kecskeméten rendezett tanácskozás.
A tanácskozás célja, hogy képet adjon a kisebbségben élő magyarság civil szférája által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat.
A fórum résztvevői a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, körök, közösségek) küldöttei; anyaországi (magyarországi), a határon túli közművelődést támogató civil szervezetek vezetői; anyaországi állami szervezetek (intézmények, közalapítványok, hivatalok) vezetői.
A Budakalászi Találkozó rendkívüli fontosságú a kisebbségben élő magyarság kulturális szervezeti számára. Az ún. “ernyőszervezetek” (ezek a magyarországi központi szervezetek és a külhoni szervezetek összekötői) képviselői évente többször is találkoznak, ám a “kis” szervezetek számára ez az egyetlen lehetőség a tapasztalatcserére, információszerzésre.
1.2.2. Adatbázis
A Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztálya és a Magyar Kollégium 2002 novemberében CD ROM-ot adott ki. A lemezt elsősorban a határon túl dolgozó kollegáknak szántuk, de segítségére lehet azoknak is, akik a kisebbségben élő magyarsággal foglalkoznak bárhol a világon.
A CD-n mindenekelőtt egy szabad forgalmazású, az Office-hoz hasonló program van, amely lehetővé teszi, hogy használója jogtiszta körülmények között dolgozzék számítógépén.
Tartalmát illetően megtalálhatók rajta többek között nemzeti imádságaink (Boldogasszony Anyánk, Himnusz, Szózat); a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos információk, az addig megrendezett két Budakalászi Találkozón elhangzottak anyaga; az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; információk olyan magyarországi szervezetekről, amelyek határon túlra (is) dolgoznak; s még számos egyéb adat.
A lemez legfontosabb része az adatbázis. A szerkesztők tudomása szerint még senki sem hozott nyilvánosságra olyan adatbázist, amely a Kárpát-medencében, kisebbségben élő magyarság kulturális szervezetinek adatait gyűjti össze, s amelyik, nemcsak lista, hanem valódi adatbázis, amelyikben tehát keresgélni lehet.
Több száz adatlapot küldtünk szét névre szólóan 2000 tavasza óta a régiókba; egyrészt nagyobb szervezetekhez azzal a kéréssel, hogy sokszorosítsák és terjesszék, másrészt felhívást tettünk közzé a határon túli magyar lapokban. Az adatbázisba azok a szervezetek kerültek be, amelyek vezetői kitöltötték és visszaküldték az adatlapot. Az adatbázisban jelenleg összesen 145 szervezetet (Romániából 103, Szlovákiából 13, Jugoszláviából 18, Ukrajnából 7, Horvátországból 2, Szlovéniából 1 és Ausztriából 1) tartunk nyilván. Jelzésértékűen mellékelünk egy különböző forrásokból összeállított - listát is amely további 509 szervezetet (ezekről tudomásunk van, de ezek nem töltötték ki az adatlapot), tartalmaz, így összesen 654-ről van több vagy kevesebb információnk.
Hároméves tapasztalatunk szerint ahhoz, hogy ne csak töredékes, hanem egy, a teljességet megközelítő adatbázist fel lehessen állítani - és utána hatékonyan működtetni az Internet, kiadványok és egy elérhető rendszergazda révén szervezetszámlálási akcióra lenne szükség. Olyanra, melynek során az erre vállalkozó intézmény, szervezet nem arra várna, hogy a felhívására legalább a túlnyomó többség jelentkezik (akik próbáltak hasonlót bármilyen területen, tudják, hogy ez leányálom!), hanem régiókra, megyékre, járásokra, sőt településekre lebontva adatfelvevő biztosok révén keresné meg a nagyobb szervezeteket és ezek révén a kisebbeket. A felgyűjtött adatok egységes rendszerbe foglalása, s legalább évenkénti frissítése, valamint folyamatos elérhetősége a Kárpát-medence magyar közművelődési civil szervezeteinek piacképes, valóban élő és hatékony adatbázisát eredményezné.
Osztályunk tisztában van azzal, hogy az ehhez szükséges anyagiak előteremtése igen nehéz feladat. Mindazonáltal pályázási kedve töretlen.
1.2.3. Személyes találkozások
Kisebbségben élő kollegáink visszajelzései szerint ennek a szolgálatnak van a legnagyobb jelentősége. Osztályunk két munkatársát számos határon túli rendezvényre hívják. A személyes részvétel nemcsak arra ad lehetőséget, hogy megbeszéljük - szerencsés esetben megoldjuk - a problémákat, hogy információt cseréljünk, megnyissunk egy kiállítást, előadást tartsunk stb. A személyes találkozás jelentősége elsősorban érzelmi. Kisebbségben élő kollegáink ilyenkor lélekben megerősödnek, érzik, hogy munkájukra szükség van, s ez erő ad további tevékenykedésükhöz.
A kisebbségben élő magyarok közművelődési intézményeinek, szervezeteinek és közösségeinek hátrányos helyzetét elsősorban az okozza, hogy náluk nincs olyan közművelődési szakképzés-továbbképzés, amely alkalmassá tenné őket a kisebbségi sorsban élők művelődési életének megszervezésére. A szakmai információs tevékenység mint általános feladat után a legfontosabb konkrét munka tehát a képzésekkel kapcsolatos segítségnyújtó, fejlesztő tevékenység.
2.1. Közművelődési szakképzés Székelyföldön
A képzéssel kapcsolatos munkák közül a legfontosabb az osztályunk és a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvány összefogásával 2003. októberében indult közművelődési szakképzés.
2000. decemberében tanácskozást szerveztünk a Magyar Művelődési Intézetben azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsunk a kisebbségben élő magyar képzésszervező szakembereknek a közművelődés-szakmai képzések beindításához szükséges stratégia kialakításához, valamint a tényleges képzések beindításához. A Magyar Művelődési Intézet ezt követően több határon túli szervezettel (többek között a Human Reform Alapítvánnyal) közösen folyamatos erőfeszítéseket tett/tesz képzések beindítására. Az akkori tanácskozás és az azóta folyó következetes munka egyik eredménye volt a képzés elindulása.
A képzés 274 órás részben bentlakásos, terepmunkával kiegészített középfokú szakképzés, amely Romániában elismert szakképzési bizonyítványt ad (kulturális programigazgató, románul: Director programe culturale). A képzést sikeresen elvégzők tanúsítványt kapnak a Magyar Művelődési Intézettől is, melynek birtokában vizsgára jelentkezhetnek magyarországi honosítású, 52 8407 01 OKJ számú, “Közművelődési szakember II.” bizonyítvány megszerzése céljából. A képzés zárása 2004. júniusában lesz. Előadói, oktatói, foglakozásvezetői kiváló romániai és magyarországi szakemberek.
A képzés az első, nagyon fontos lépés a közművelődés-szakmai képzéseknek a határon túli magyarság körében történő elterjesztésében. Ha sikerül az áttörés, a munka nemcsak a Székelyföldön, de Erdély más vidékein és a Kárpát-medence más magyarok-lakta országaiban is folytatódhat, illetve kiteljesedhet.
2.2. Civil Akadémia
A MMI Határon Túli Magyarok Osztálya társrendezőkkel együtt eddig négy alkalommal (1999., 2001., 2002. és 2003.) szervezte meg az úgynevezett Civil Akadémiát határon túl élő kulturális civil szervezetek képviselői számára. Ezen a képzésen olyan szakemberek vesznek részt (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Horvátország, Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldöttei), akik régóta sikeresen vezetnek civil szervezetet.
Osztályunk munkatársai számára egyértelmű, hogy a volt Kelet-európai országokban az igazi társadalmi változás mindaddig csak vágy marad, amíg ki nem alakul az a civil gondolkodásmód, amely feltétele annak, hogy az ember saját sorsáról dönteni tudó, felelős állampolgár, s ne alattvaló legyen. A civil szféra megerősödésének legfőbb akadálya elsősorban az emberi fejekben keresendő. A Civil Akadémia képzés-sorozat ehhez a változáshoz járul hozzá.
2.3. Falugondnoki szolgálat
Magyarországon több mint tíz esztendeje működik a falugondnok-szervezet. Osztályunk fontosnak tartja, hogy a romániai magyar kulturális szervezetek képviselőit megismerteti ezzel a tevékenységgel. Az is célunk volt, hogy felmérjük, milyen igények és lehetőségek vannak a rendszer romániai aprófalvas és szórvány vidékeken való alkalmazására.
A téma megvitatása érdekében a Magyar Művelődési Intézet két régió számára, két helyszínen (Partium – Székelyhíd, Belső-ErdélyMarosvásárhely) konzultációt szervezett ebben a témakörben. A konzultációkon Magyarországról néhány falugondnok, néhány önkormányzat képviselője, valamint Kemény Bertalan, a falugondnoki rendszer kidolgozója és szellemi atyja vett részt.
A tanácskozáson résztvevők tájékoztatást kaptak a hálózat lényegéről, a falugondnoki munka eddigi tapasztalatairól, buktatóiról, eredményeiről. Ilyen előkészítő munka után megítélésünk szerint konkrétabb és hatékonyabb segítséget nyújthatunk a határon túli szervezeteknek, hogy ne formálisan próbálják átvenni a szisztémát, hanem a lényeget megértve, alkotó módon hasznosíthassák segítségünket.
2.4. Egyéb formák
A MMI Határon Túli Magyarok Osztálya a pályázatokon elnyert támogatástól függően minden esztendőben lehetővé teszi, hogy határon túli szakemberek részt vehessenek az intézmény által szervezett képzéseken. A tényleges képzési formák mellett nagy jelentősége van a tanácskozásokon, tapasztalatcseréken, fesztiválokon stb. való részvétel lehetőségének is. Osztályunk munkatársai meghívás alapján rendszeresen előadásokat tartanak, foglalkozásokat vezetnek határon túl megszervezett képzéseken.
A MMI Határon Túli Magyarok Osztálya sok apró, szerteágazó résztevékenységet is folytat, amelyek alig kapnak propagandát. Évek óta közreműködtünk a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság által szervezett kiállítás megrendezésében, ki- és visszaszállítottuk a kiállítás anyagának nagy részét. Ugyancsak évekre nyúlik vissza az a segítségnyújtás, amit a Jászói Nyári Egyetem megrendezéséhez nyújt osztályunk.
Az osztály munkatársai tanácskozásokon, rendezvényeken személyes megjelenésünkkel rendszeresen képviselik az intézményt
4. Kapcsolatrendszer
A MMI Határon Túli Magyarok Osztálya kicsi szervezet.
Feladatát csak úgy tudja ellátni, ha együttműködik azokkal az intézményekkel, szervezetekkel, személyekkel, amelyek/akik eredményes szakmai munkát végeznek a kérdéses területen. A koordináció és az együttműködés kölcsönös előnyökkel jár. Osztályunk ezért sok munkát fektet abba, hogy kapcsolatrendszere bővüljön és folyamatosan erősödjék.
A vállalt feladatok teljesíthetőségének kulcskérdése a szükséges pénzeszközök megléte. Ennek előteremtése nagyrészt pályázatok útján történik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az általunk végzett tevékenység meglehetősen különleges, ezért a pályázatok kiíróinak köre szűk, s benyújtott pályázataink sikere kiszámíthatatlan. A MMI Határon Túli Magyarok Osztálya évente mintegy 10 pályázatot nyújt be. Ezeknek kb. a fele sikeres. Az elnyert pénzeszközök a tervezett tevékenységnek alig negyedére elegendő.