Vissza

BORBÁS GYÖRGY

FERENCZY BÉNI: PETŐFI

155 éve halt meg Petőfi Sándor

Károly és Béni

Valér és Noémi

ó micsoda ritka csoportozat,

Mint a Bach család,

Vagy eleven Laokon csoport.

Köztük a Béni, a szobrász,

A szelídség szobra volt.

Weöres Sándor: Ferenczy Béni emlékére

 

A Ferenczy család – Ferenczy Károly a nagybányai művésztelep kiemelkedő, iskolateremtő festőegyéniségének és iker szülött művész-utódainak: Noémi a gobelin modern szellemű megújítója és a szobrász Béni – munkásságának legjavát a magyar nemzeti képzőművészet kiemelkedő értékei között tartja számon a hazai és a nemzetközi szakirodalom. A híres művészcsalád állandó kiállítását a szentendrei gyűjtemény őrzi.[1]

Ferenczy Béni 1890. június 18-án született Szentendrén. Rajztanulmányait Nagybányán Réti Istvánnál kezdte, majd a Firenzei Scuola Libera következett, húszévesen aztán a Müncheni Akadémián tanult. 1911-ben Bourdelle-nél, a következő évben Archipenko szabadiskolájában dolgozott. A Párizsba özönlő fiatalokkal együtt ő is úgy gondolta akkoriban, hogy a művészet új cél, új forma felé halad. “Minden Cezanne-ból látszott kiindulni, a jövő itt volt kijelölve” – írta később. Gondos és bölcs szülői irányítás nyomán széleskörű művészettörténeti és világirodalmi tájékozottságra tett szert. “Édesanyámtól örököltem a soha sehol otthont nem találó vándorsorsot, a soknyelvűséget, a világirodalom és zene iránti érdeklődést és a nép egyszerű embereivel való demokratikus együttérzést. Apámtól örököltem a testalkatot, humort és kritikai érzéket. S nyilván azt is, hogy a művészet a legnagyobb számomra.

1921-től Bécsben, később Berlinben élt. Korai művei a klasszikus tradíciókhoz igazodnak, majd a kubisztikus formaértelmezésből merítettek. 1925-ben a Nemzeti Szalonban állított ki. 1938-ban telepedett le végleg itthon. Legérettebb művei 1936-tól születtek Többnyire bronzban dolgozott – stílusát a görög plasztika szellemi hagyományainak modern felfogása határozta meg. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1956-ban megbénult – ezután kitartóan rajzolt, könyvillusztrációkat készített. 1959-ben a Nemzeti Szalonban, négy év múlva a Bécsi Künstlerhausban megrendezett gyűjteményes kiállítások összegezték munkásságát. 1967. június 2-án halt meg.[2]

Ferenczy Béni 1948-ban a márciusi forradalom centenáriumi évében kapott megbízást, egy Petőfit ábrázoló köztéri szobor megmintázására. Megszületett művében jó érzékkel, tehetséggel szakított a hazai emlékműszobrászat idealizáló, patetikus Petőfi-képével. A lánglelkű költőt belső feszültséggel terhesen, Genthon István szavaival “az elmúlás és az el nem múlható halhatatlanság irtózatos konfliktusában” örökítette meg a művész. A pátoszmentes mozdulat, a keményen kilépő balláb, a törzstől kissé széttartott karok hitelesen közvetítik a költő bensőjében dúló, kitörni készülő vihart. A szobor meghitt és közvetlen egyszerűsége akkor már nem felelt meg egy kialakuló hőskultusznak.

 

A hivatalos szervek értetlenséggel és elutasítással fogadták. Elgondolását sokáig nem értették meg, jóllehet a költő később előkerült dagerrotípia képe igazolta, hogy az alkotó milyen jó érzékkel, avatottan fogalmazta meg típusát. Az eredeti gipszminta a Magyar Nemzeti Galériába került. Végül is a szobrot elkészülte után tíz évvel Gyula városában állították fel. Újabb évtized múlva aztán a Milanói Ambrosiana udvarán a világirodalom nagyjai – Platon, Dante, Shakespeare, Goethe – között foglalhatta el méltó helyét.

 

Petőfi karddal az oldalán, kibontott mellel, a babérágra taposva áll előttünk, a költői dicsőség helyett a világszabadság ügyének tudatos vállalására elszántan. Jobbja ökölbe szorul, szemét haragosan összevonja. Eltökéltsége egyértelmű, nyilvánvaló. A költő arca az élet nagy pillanatainak elszántságát tükrözi. Átható tekintetét a szemlencse bemélyített megmintázásával érte el a művész.  A mélyen nyitott gallér, a ruha mozgalmas redői egyaránt a drámai kifejezést szolgálják. A közvetlen emberi megformálás az emlékműszobrászat új lehetőségeit mutatta fel, amelyben a történeti hűség és a modern szobrászat eredményeinek szuverén ötvözete valósul meg.[3]



[1] Ferenczy Béni és Noémi e kiállítás újdonsága. A maga területén azt hisszük, mindkettő nyereséget jelent művészetünk számára. = Lyka Károly Ferenczyék kiállítása 1916

[2] Ha nagy író lennék, olyan megemlékezést írnék Ferenczy Béniről, amilyen őt megilleti. = Szent-Györgyi Albert levele Réz Pálhoz.

[3] Ferenczy Béni művei finoman, tömören, hangosság nélkül járnak, a jó dinamók olajozottságával és tevékenységével. = Illyés Gyula: Ferenczy Béniről 1967.