PORDÁNY SAROLTA

INTERNETKUTATÁS A HAZAI KISEBBSÉGEKRŐL

Demeter Zayzon Mária: Kisebbségek a világhálón. Budapest, 2003, Gondolat, 165 p.

 “…az internet csak a hagyományos kommunikáció határainak kitolása, nem pedig megszüntetése, s ekképpen nem hoz létre minőségi változást, globalitás helyett éppen a kulturális minták heterogenitását erősíti. […] Mindenestre a globális információközösséggel létrejövő új kulturális állapot nem felváltja a lokális kultúrákat, hanem azok mellé lép, és egészében hosszú ideig jóval szerényebb marad bármelyik lokális kultúránál.” Mathias Bős – Christian Steg-bauer: A virtuális utazás határai. Miért nem vezet az internet egységes világkultúrához? című írásából[1] származó fenti idézetet Demeter Zayzon Mária Kisebbségek a világhálón címmel megjelentetett, új könyvében olvastam. Azonnal kedvem támadt utánanézni, hogy milyen további publikációi vannak a szerzőpárosnak, hogyan szólhat az eredeti szöveg, vannak-e újabb kutatásaik. Természetesen mindehhez az információhoz az internet segítségével hozzáfértem. Kis házi szörfözésem bemutatásával csak ki akartam emelni Demeter Zayzon Mária hatalmas kutatói teljesítményét, amit “220 órányi módszeres keresés” (17. o.) eredményeként tett le csendesen a hazai, még csak kialakulófélben lévő internet-kutatás “asztalára”. Könyvének első fejezetében ki is emeli, hogy külön kutatói feladatot jelentett számára az internetes tartalomkeresés elveinek, szempontjainak, keresési eljárásainak a kialakítása. (16. o.) Az érdeklődők az utolsó fejezetben megtalálják a kutatás módszertanának bemutatását, valamint a legjelentősebb keresőgépek, metakeresők internetes címének pontos leírását. Így a könyv azoknak is hasznos, akik elsősorban nem a kisebbségi téma, hanem ezen újonnan születő kutatási terület módszertanát szeretnék megismerni.

A kutatás “a magyarországi kisebbségek internethasználati és tartalomszolgáltatási tevékenységének körülményeit elemzi, többek között vizsgálva “az internet használatának jelentőségét a 13 hazai nemzeti, etnikai kisebbség esetében.” (14. o.) Számba veszi a magyarországi kisebbségek által létrehozott honlapokat, valamint a kisebbségi tematika megjelenését más honlapokon. Mindehhez a szerző felvázolja a kisebbségi “médiatájkép” egészét, beleértve a nyomtatott sajtó helyzetének alakulását is. A kutatás módszerei: 15 mélyinterjú elkészítése, dokumentumelemzés, statisztikai adatgyűjtés, szakirodalom elemzés, internet alapú forrásokban végzett keresés. Példamutató kutatói pontosság, alaposság jellemzi a szerzőt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a három idegen nyelven, nagyon sok lábjegyzetben megadott szakirodalmi hivatkozások magyar nyelvre történő fordítása nem minden esetben történt meg, így a könyv nem mondható könnyű olvasmánynak.

A 2002-ben indult és 2003 júniusában zárult kutatás egyik legnagyobb eredménye, hogy 117 honlap címe szerepel – kisebbségek szerint csoportosítva – az egyes kisebbségek érdekképviseleteinek, szervezeteinek, intézményeinek honlapjairól elkészített listán. (51 – 54. o.) Ilyen összesített adatsor a hazai kisebbségek internetes megjelenéséről eddig még nem készült. Ugyanez elmondható az “Anyaországi honlapok a Magyarországon élő kisebbségekről, adott kisebbség anyanyelvén” című fejezetben megtalálható 33 honlapból álló gyűjteményről is.

A tanulmánykötetben a közművelődési szakma közvetlenül is érintett. A Magyar Művelődési Intézet Kisebbségi Főosztályának Roma Kultúra Osztálya 2001-ben indította el a “romacult” honlapot. A honlapok ismertségét a hozzá mutató linkek számával mérte a kutató, melyhez a Google. com “részletes keresés” erre vonatkozó menüpontját használta. Az MMI roma honlapjára a kutatás pillanatában 38 link mutatott. (15. sz. melléklet – Hazai kisebbségi tematikájú honlapok, honlapfejezetek ismertsége, az egyes honlapokra mutató linkek számával mérten 2002. március–április).

A kutató által felkért, a téma szempontjából legelismertebbnek számító interjúalanyok – többek között Prof. Dr. Kaltenbach Jenő, Heinek Ottó, Székely András Bertalan, Szászfalvi László – sorában Bódi Zsuzsa, az MMI Roma Osztályának munkatársa, a www.c3.corvin.hu/romacult honlap tartalmi szerkesztője is szerepel, így tapasztalatainak átadásával ő is hozzájárult a kutatás szellemi megalapozásához. (2. sz. melléklet – Interjúlista – 114. o.)

A szerző 26 pontban foglalta össze a kisebbségek internetes tartalomszolgáltató tevékenységének jellemzőit. Ebből csak néhány, általam legfontosabbnak ítélt gondolatot emelek ki: “A hazai kisebbségek egyelőre sokkal inkább internetfelhasználók, mint tartalomszolgáltatók.”(58. o.); “…egyik kisebbség sem tájékozott a másik (“a társkisebbség”) honlapjának megléte felől…”(58. o.); “… honlapjaik… és a pályázatok számából ítélve legszámottevőbb az érdeklődés a cigány és a német civil szervezetek részéről…” (60. o.); “… minden hazai kisebbség számára indítottak már honlapot vagy honlapokat…”(60. o.); “… ez nem egyenlő azzal, hogy működik is…”(61. o.); “ A hazai kisebbségek internetes megjelenése a kisebbségi írott sajtó hálózatra vitelével kezdődött …”(62. o.); “Területileg … a legtöbb honlap megjelenését: Budapest, Pécs, Szeged, Sátoraljaújhely” városból kezdeményezték. (61. o.); “A honlapok létrehozói között több, különböző korosztály jelenik meg.” (61. o.) “…több mint felük (a honlapoknak) magyar nyelven is megjelenik.”(62. o.); “A honlapok egy részének fontos célja a saját …tevékenység, ügyintézés, szervezés megkönnyítése, korszerűsítése …”(63. o.); “Döntően a statikus információ közzététele dominál …”(63. o.); “Ritka a hírközlés, az aktuális eseménynaptár, a dinamikus infó.”(63. o.); “Néhány honlapnál hosszú távú stratégia hiánya érezhető, pénzügyi háttér nélkül. Jószerével a közreműködők lelkesedésének köszönheti létét.”(63. o.); “… a honlapok némelyike akár évek óta “leült”, illetve indítása után sem működött.”(63. o.); “… hiánypótló és jelentős a “nemzetiségi MTI”-nek is nevezett Etnonet.hu, …” (64. o.);

Közművelődési szempontból különösen tanulságos az I. Internet-hozzáférés és -használat a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek körében című fejezet “Közösségi hozzáférés a kisebbségek körében“ című alpontja, melyben a helyi közösségi intézmények helyzete ismerhető meg. “ Kistelepüléseken, aprófalvakban, hátrányos helyzetű településeken alig ismert az internet, kevés a számítógép, márpedig a hazai kisebbségek jelentős része – a főként városokban élő görögöktől, szerbektől eltekintve – ilyen jellegű településeken él. Közösségi hozzáférés lehetőségét a teleházak, telekunyhók teremtik meg, amelyek kisebbségek lakta településeken is jelen vannak. Így “néhány, szlovákok lakta településen van teleház: Békés megyében, aztán Pest mellett, Pitvaroson, Maglódon. Tótkomlóson is van teleház, Telekgerendáson is.” “Horvátok lakta települések közül például Bezenye községben régóta működik teleház” (34. o.) Ebben a fejezetben is, akárcsak a többiben, szinte minden második mondatban fontos és használható internet honlapcímekkel támasztja alá a szerző megállapításait, adatai.

Figyelmeztetek mindenkit, hogy legyen internetközelben, amikor kinyitja a könyvet, mert minduntalan kedvet kap majd ahhoz, hogy azonnal beírja az új honlapcímeket kedvenc keresőjébe, mondjuk az origo. hu vagy a Google keresőbe. Javasolom, hogy ezért a szokásosnál sokkal több napot szánjanak a 166 oldalas, az Osiris Kiadó könyvesboltjában megvásárolható könyv elolvasására.