KOMJÁTI GABRIELLA – TÓTH ERZSÉBET
2003. szeptember 26-27.
A művelődés hete – a tanulás ünnepe rendezvénysorozatot, az 1997-es kezdeményezést, majd a 2001-es első megrendezési kísérletet követően 2002-ben hagyományteremtő szándékkal hívta életre a Magyar Népfőiskolai Társaság a Magyar Művelődési Intézettel, a Magyar Pedagógiai Társasággal és a TIT-tel együttműködésben.
A magyarországi rendezvény nemzetközi példára épül, szellemi előzményének az elsőként 1992-ben megrendezett brit Felnőtt tanulók hete tekinthető. Az időközben mintegy 50 országra kiterjedő rendezvény céljai az elmúlt tíz év alatt sem változtak, továbbra is a tájékoztatás, figyelemfelkeltés, és a művelődési-felnőttképzési szervezetek együttműködésének elmélyítése áll a középpontban. Ezt egészíti ki az a szándék, hogy a hazai közvélemény megismerje az UNESCO és a nemzetközi felnőttképzés különböző dokumentumaiban és fórumain ajánlott egész életen át tartó tanulás eszméjét, mint a már hivatalos politika szintjére emelt tudás alapú társadalom megteremtésének egyik előfeltételét.
Néhány számadat a tavalyi évről: 29 településen, 50 rendező és 95 támogató, együttműködő szervezet 1016 munkatársa segítségével, mintegy 15-20 ezerre becsült látogatói létszám mellett 134 program valósult meg 2003. szeptember 26 – október 3. között.
Az országos rendezvénysorozat nyitóünnepséget idén is az MMI koordinálta és szervezte. Az esemény előtt két nappal nyílt az a Batthyányi téren elhelyezett információs pont, amely az itt jellemző nagyszámú, átmenő forgalmat kihasználva tájékoztatott az országos rendezvénysorozat céljáról, programjairól, valamint a nyitóünnepség eseményeiről.
Az ünnepi alakalomra az épület kopottas szürke színét és az “életveszélyt” elhárítani hivatott állványait eltakaró nagy, színes esernyőknek sikerült a Budai Vigadót a felújított Corvin tér méltó hátterévé emelni. A téren felállított sátrak tovább erősítették az arra járókban azt az érzést, hogy itt valami készül…
A felállított tizenkét sátorban huszonnyolc szervezet mutatkozott be. Itt kaptak helyet a koordinációs munkacsoport tagjai, valamint más, felnőttoktatáshoz, képzéshez kapcsolódó egyesületek, civil szervezetek. Bár a tavalyi esős idő okozta rossz tapasztalatok miatt idén a két nap eseményeinek nagy része fedett helyre került, nagy hangsúlyt kapott a kinti megjelenés, ahol az esernyők, sátrak “hívását” erősítendő a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola Fúvószenekara játszott.
A Hagyományok Háza színháztermében Ács Tamás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Molnár József, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere köszöntőbeszédével hivatalosan is megkezdődött “A művelődés hete – tanulás ünnepe” országos rendezvénysorozat. A megnyitót a Budavári Általános Iskola diákjainak műsora, valamint a hajléktalanokból alakult színházi csoport, az AHA Színpad előadása zárta.
Ezt követte a nap fontos szakmai programja, a meghívott szakértők bevonásával zajló kerekasztal-beszélgetés, amely a perifériára szorult társadalmi csoportok tanulási lehetőségeit járta körül. Mennyire és hogyan lehet kitörni a tanulás által egy többszörösen hátrányos helyzetből?
A megkeresett kerületi gimnáziumok mindegyike elküldte csapatát az “Európai Múzsák” c. – a közelgő EU csatlakozás jegyében született – művészeti vetélkedőre. A lelkes szurkológárda által biztosított jó hangulatú – Kalocsai Andrea és Bartók László által vezetett – vetélkedőt végül a Toldy Ferenc Gimnázium csapata nyerte olyan patinás intézményeket előzve meg, mint a Petőfi Sándor vagy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium. Ennek a kezdeményezésnek nagyon kedvező visszhangja volt az igazgatók, a felkészítő tanárok és a diákok körében is. A találkozást és együttjátszást hiánypótlóként értékelve jelezték igényüket a következő évi együttműködésre. Ugyanezt a korosztályt célozta az utolsó délutáni program, a “Reneszánsz táncház” is, amely a korabeli táncokkal való ismerkedésen túl az eredményhirdetésre való várakozást is oldotta.
Újszerű kezdeményezésként laza szövetű beszélgetésben ismerhettünk meg neves személyiségeket a kultúra és a művészetek területéről. Ez a fajta csoportos, kötetlen – kultúr-kocsmának nevezett – együttlét jó, hangulatos lezárása volt az aznapi eseményeknek.
Vasárnap délelőtt a későn kelő budai polgárokat a Dohnányi Ernő Zeneiskola növendékei ébresztették. Az élénk érdeklődéssel kísért, a megszokottól eltérő hangulatkeltő elemeket mesterien alkalmazó fúvószenekar produkciója alatt a legifjabb korosztály a sátrak mellett felállított Szarvasos hintát próbálgatta. A sikeres kezdéshez vélhetően az ekkortájt már szinte szokatlanul melegnek tűnő napsütés is hozzájárult.
A házbeli programok a rajzkiállítás megnyitójával és a pályamunkák értékelésével kezdődtek. A Magyar Művelődési Intézet ebben az évben három témában írt ki pályázatot – “Mi minden szeretnék lenni, ha nagy leszek?”; “Lehetséges pályaválasztásaim”; “A felnőttkori tanulás gondjai és örömei a családban” – gyerekek és felnőttek számára.
A pályázati kiírásban megfogalmazott kérdésekhez szervesen illeszkedett az aznapi kerekasztal-beszélgetés. Neves szakemberek vitatták meg a felnőttkori tanulás és a család viszonyát, konfliktushelyzeteit, és az ezek feloldását érintő kérdéseket.
Az életminőség és a művészeti nevelés egymásra való hatását volt hivatott bemutatni a színházi este, amelyen különböző művészeti műfajok képviselői léptek színpadra, és amely egyben a nyitóünnepség zárásául is szolgált.
Mindkét napon – a tavalyihoz hasonló módon – helyet kaptak a társszervezők rendezvényei is.
A művelődés hete – a tanulás ünnepe rendezvénysorozat további szakmai programjai voltak a “Partnerség és közösségi művelődés a kistérségekben” c. konferencia és az “MMI nyílt napja”, amelyet az intézet a Magyar Pedagógiai Társasággal együttműködve szervezett. A felsőoktatási intézmények művelődésszervező szakos tanárai és hallgatói szívesen fogadták ezt a kezdeményezést. Képet kaptak az intézet jelenlegi helyzetéről, feladatairól, megismerték az intézet struktúráját, a szakterületeket, és azok felelőseit. Az egész napos program második felében, délután, a hallgatók művészeti csoportjai mutatkoztak be. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvény azt a célt is szolgálja, hogy a későbbiekben a közművelődés területén elhelyezkedő fiatalok közvetlenebb úton teremtsenek kapcsolatot az intézettel, legyen egy valós képük az itt folyó tevékenységekről.
Összegezve a tapasztalatokat, az elmúlt évhez képest, a programok számát és a látogatottságot tekintve is sikerült előrelépnünk. Úgy gondoljuk, hogy a Koordinációs munkabizottság tagjai közt kialakult és immár második éve fenntartott jó együttműködés elengedhetetlen feltétele “A művelődés hete – a tanulás ünnepe” sikeres továbbfolytatásának.