a kultúra finanszírozása városokban című kutatáshoz
Magyar Művelődési Intézet
Készítette: Zavarkó Mihály
Kutatásunk a városi önkormányzatok kulturális preferenciáit, s azon belül a közművelődésre fordított összegek arányát vizsgálja, s azt, hogy a ráfordítások milyen kínálatot eredményeznek. Célunk feltárni az önkormányzatok finanszírozásban megnyilvánuló kulturális szerepvállalását a különböző nagyságrendű és regionális elhelyezkedésű városok esetében.
Szándékunkban áll azt is megismerni, hogy az önkormányzatok milyen mértékben felelnek meg a törvényekben, rendeletekben meghatározott kulturális/közművelődési feladataiknak, a saját maguk elé tűzött céloknak, kulturális jövőképüknek és lakosságuk művelődési igényeinek. Ezt elsősorban a városi kulturális, és ezen belül közművelődési ráfordításaikkal mérjük, vagyis azzal, hogy mit milyen mértékig finanszíroznak. Azért ezzel, mert a helyi kulturális irányítás és befolyásolás legitim, formális és un. adminisztratív eszközei közül (intézmények esetében pl. vezetői pályáztatás, kinevezés, vezetői program jóváhagyása, alapító okirat kiadása, SzMSz jóváhagyása, éves munkaterv elfogadása) a leghatékonyabb az éves költségvetéssel, a pénzügyi feltételekkel való szabályozás. Ide tartozik az adott intézmény költségvetési szervi besorolása, jogállása, a kiadási – bevételi nemek tervezése, a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzatok ütemezett biztosítása, azok esetleges módosítása, átcsoportosítása, az előirányzatok felhasználásának ellenőrzése.
Szeretnénk megtudni azt is, milyen koncepciók, elvek szerint támogatnak vagy nem támogatnak kulturális feladatokat, mi határozza meg az egyes feladatok közötti rangsort, a finanszírozás mértékét, arányait, mit értenek és mire költenek a közművelődés címszó alatt.
Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy befolyásolja-e a város mérete és gazdaság-földrajzi elhelyezkedése a képviselő-testület által támogatott és a kötelezőkön túl vállalt önkormányzati feladatellátás közötti hangsúlyokat.
A kutatást a szakfelügyeleti jelentések elemzésére alapozzuk. Ezek hiányosságai miatt azonban ki kell egészítenünk az adatokat az adott település önkormányzatától és az Államháztartási Hivataltól (Magyar Államkincstár) megszerezhető költségvetési adatokkal (mérlegbeszámolók, szakfeladatonkénti bontások, intézménysoros költségvetési rendeletek, az előirányzatok felhasználásról, a költségvetés végrehajtásáról készült beszámolók) ahhoz, hogy mindegyik településre vonatkozóan homogén költségvetési adataink legyenek.
A mintába 40 város került be (Magyarország városainak 18%-a) a következők szerint: 12 megyei jogú város és 28 – régiónként átlag 3-4 – különböző nagyságú város.
Vizsgáljuk az alábbi források település szintű felhasználását:
– közművelődési és közgyűjteményi állami normatíva;
– kisebbségi önkormányzatoktól származó források;
– kulturális befektetők /szponzorok, mecénások/ által nyújtott támogatások;
– kulturális szakfeladatokra szánt költségvetési előirányzatok képzése, ezek mértéke, melyeken belül:
– a saját fenntartású kulturális /közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, integrált és többfunkciós/ intézmények, közösségi színterek támogatása;
– az egyéb /pl. megyei, egyházi, egyesületi, alapítványi, szakszervezeti, vállalati/ fenntartású intézmények, közművelődési feladatellátást végző szervezeti keretek támogatása;
– közművelődési megállapodáson, támogatási szerződésen, együttműködési megállapodáson alapuló kulturális feladat-finanszírozás;
– művelődési, művészeti közösségek, autonóm kulturális szervezetek, a helyi képző-és alkotóművészeti élet, kulturális célú kiadványok, programok, rendezvények finanszírozása;
– kulturális céltartalék képzése és szerkezete (testületi vagy bizottsági ill. egyéb diszpozíció, tematikus pályázat vagy ad hoc, eseti jellegű támogatások)
– az intézmények és az önkormányzat központi, regionális és egyéb szubvenciós csatornákból, pályáztató szervektől elnyert céltámogatásainak és pályázati pénzeszközöknek az elosztása, szakfeladatonkénti bontása;
– az intézményi költségvetés szerkezete, kiadási-bevételi nemei, azok aránya, az intézmény, mint költségvetési szerv Áht. szerinti besorolása, jogállása;
A szakfelügyeleti jelentéseket és a kiegészítő adatokat kettős szinten dolgozzuk fel: “kemény változók” képzésével kvantitatív és elemzési háló segítségével kvalitatív elemzést végzünk.
Kvantitatív mutatók:
A kulturális kiadások összege: eFt %
Az állami normatívából: eFt (ez a ktsgv. %-a)
(ez a kult. kiad. %-a)
Saját forrásból: eFt, (ez a ktsgv. %-a)
(ez a kult. kiad. %-a)
(Ebből pályázatra elkülönített önrész: eFt)
Önkormányzati pályázati bevételekből: eFt,
(ez a ktsgv. %-a)
(ez a kult. kiad. %-a)
(Ezen belül:
Intézményi működési bevételekből: eFt)
+ pénzmaradvány (ha van): eFt)
Egyéb támogatásokból: eFt
Kiadási célok, feladatok:
(Közművelődési intézmények: eFt)
(Közgyűjtemények, művészeti intézmények: eFt)
“Klasszikus” közművelődési (művelődési otthon típusú – pl. művelődési ház, műv. központ) intézmények eFt %
Integrált, többcélú intézmények (pl. ÁMK, Klubkönyvtár)
Összevont, többfunkciós, közös igazgatású (pl. művelődési ház + könyvtár, művelődési ház + oktatási intézmény, művelődési ház + minden egyéb) intézmények
Közgyűjtemények, művészeti intézmények eFt %
Intézményeknél összesítve: eFt %
Működési kiadások
Felújítás, fejlesztés, beruházás eFt
Közművelődési megállapodáson keresztül történő feladatellátás (támogatási, együttműködési- és közhasznú szerződéses tevékenységi forma is, ha szerepel a feladatellátásban és kultúra-finanszírozásban) eFt Össz: % Kult: %
Államháztartáson kívülre átadott pénz, közösségek működésének, programjainak támogatása eFt Össz: % Kult: %
Kisebbség önkormányzatok kulturális kiadásai eFt
Egyéb kulturális szereplők (az önkormányzat költségvetését nem érintő szponzorok, mecénások) kiadásai eFt
A település – a fentieken túlmenően – rendelkezik-e kulturális céltartalékkal? Igen Nem
Saját hatáskörben vagy bizottsági hatáskörben történt-e az átruházás?
Milyen mértékű a céltartalék összege? eFt Össz: % Kult: %
Kulturális intézmények bevételei: eFt 100 %
Intézmények önkormányzati támogatása eFt %
Intézmények alap- járulékos és kiegészítő tevékenységeiből származó bevételei eFt %
Intézmények vállalkozási tevékenységből származó bevételei eFt %
Intézmények pályázati bevételei és egyéb támogatások
eFt %
Előző évi pénzmaradvány eFt %
ÁFA vissza térítés eFt %
Művelődési közösségek és egyéb kulturális szereplők bevételei eFt
A kvalitatív elemzés dimenziói:
1. Az ágazatra használja-e fel a települési önkormányzat az állami normatívát? A lakosság/fogyasztók kulturális alapellátására, művelődési- szórakozási igényeik kielégítésére fordítja vagy más célokra?
2. Az állami normatívánál többet fordít-e az önkormányzat kulturális feladataira? Ha igen, mennyivel, és mire fordítja azokat?
3. Az önkormányzat tart-e fenn kulturális intézményt, működtet-e közösségi színteret? Milyen szervezeti kereteket preferál?
4. Az önkormányzat egyedül vagy más önkormányzattal/ fenntartó szervvel működteti kulturális intézményeit? Ha nem egyedül, milyen megállapodási, feladat-megosztási és finanszírozási feltételekkel? Ez hogyan jelenik meg a költségvetésben?
5. Az intézmények részben vagy teljes egészében önállóan gazdálkodó költségvetési szervek-e? Az adott intézményre vonatkozó gazdálkodási jogkör előnyei és hátrányai.
6. Mire elegendőek az önkormányzat intézményi kiadásai? Milyen mértékben finanszírozza a közművelődési feladatellátás feltételrendszerét ( bér+ járulékok, állagmegóvás, felújítás, eszközpótlás stb.), nyújt-e támogatást a tartalmi munkához, ad-e közvetlenül pénzt a kulturális értékteremtésre- közvetítésre?
7. Van-e az önkormányzatnak az ágazatra költségvetéssel ellátott fejlesztési terve? Ha igen, milyen feladatokkal, prioritásokkal?
8. Történt-e a vizsgált időszakban fejlesztés, bővítés, eszközbeszerzés, beruházás, létszámbővítés az ágazatban? Ha igen, milyen forrásokból és milyen mértékben?
9. Az önkormányzat mennyire figyel az ágazat fejlesztéseire, beruházásaira irányuló pályázatokra, komolyan veszi-e azokat, él-e a lehetőségekkel?
10. Milyen irányú feladatokra, milyen mértékű támogatásokat nyert el az önkormányzat?
11. Törvényesen használja-e fel az elnyert támogatásokat, célirányosan használja-e fel azokat?
12. Az önkormányzat ír-e ki a helyi közművelődést serkentő pályázatokat céltartalékból, elkülönített alapból vagy eseti jelleggel finanszíroz-e kulturális programokat? Ha igen, ezek típusa, jellege, a sportrendezvények és a többi rendezvény egymáshoz viszonyított aránya.
13. Az önkormányzat intézményei – és a jogi személyiségű civil kulturális szervezetek milyen mértékben élnek a számukra kiírt pályázati lehetőségekkel, milyen feladatokra mekkora támogatást kaptak a vizsgált időszakban?
14. Szervez-e az önkormányzat hivatala rendezvényeket, programokat? Ha igen, melyek ezek, és hogyan finanszírozza őket? Bíz-e meg “külsős” szerveket – eseti jelleggel vagy rendszeresen – programok szervezésére, lebonyolítására? Ha igen, milyen feltételekkel?
15. Támogat-e helyi közművelődési, művészeti civil kezdeményezéseket, autonóm közösségeket és sport-szervezeteket? Ha igen, milyen mértékben, milyen feltételekkel, milyen rendszerességgel, és működéshez, programhoz vagy esetleg mindkettőhöz nyújt-e támogatást?
16. Köt-e az önkormányzat kötelező vagy fakultatív, vállalt közművelődési feladatainak ellátására közművelődési megállapodásokat? Ha igen, milyen szervezetekkel, milyen feladatokra és milyen feltételekkel?
17. A kisebbségi önkormányzatok végeznek-e kulturális értékközvetítő feladatokat? Ha igen, melyek ezek, és milyen financiális keretek között látják el azokat?
18. Milyen területen, műfajokban van szponzori, mecenaturális önkormányzati tevékenység a településen?
19. A kiadási – bevételi arányok értékelése az alábbiak szerint:
a, költségvetés – kulturális kiadások,
b, kulturális kiadások – állami normatíva,
c, állami normatíva – saját forrás,
d, saját forrás – kulturális céltartalék,
e, saját forrás – pályázati bevételek,
f, kulturális kiadások – intézményi támogatás,
g, intézményi támogatás – közművelődési megállapodás szerinti feladatellátás finanszírozása,
h, kulturális kiadások – művelődési, tudományos közösségek finanszírozása,
i, kulturális közösségek – sportszervezetek finanszírozása,
j, kulturális kiadások – rendezvények finanszírozása,
k, kulturális rendezvények - sportrendezvények finanszírozása,
l, kulturális kiadások – fejlesztések, beruházások aránya,
m, önkormányzati pályázati támogatások-fejlesztések, beruházások aránya,
n, intézményi támogatás – intézményi vállalkozói bevétel aránya,
o, intézményi támogatás – intézményi alap-, és kiegészítő tevékenységből származó bevétel aránya,
p, intézményi pályázati bevétel – önkormányzati pályázati bevétel aránya,
q, az önkormányzati intézmények alap-, és kisegítő tevékenységekből származó bevételek – a kulturális ráfordítások aránya,
20. Az önkormányzat kultúratámogató szerepvállalásának értékelő összegzése.
A munka ütemezése:
Elemzés:2003. október vége
Záró tanulmány: 2003. december 15.