←Vissza

Tóth Zsuzsanna

Tatabányán immár hatodszor került megrendezésre az ország egyik legrangosabb versmondó eseménye, a József Attila verseny. A színvonalat a kiírás komolysága biztosítja, noha elmondható – sajnos! – hogy ez okozza évről-évre a legtöbb gondot is.

A megyei intézmények munkatársai, akiknek nagyon sokat köszönhet a verseny döntőjének szervezője, hiszen az ő segítségük nélkül nem jöhetne létre a felmenő rendszer, kifogásolták a hat vers tudását megkövetelő kiírást. Megjegyzem, elfogadhatónak tartom, ha általános iskolások versenyein nem kérnek 2 versnél többet. De középiskolások és felnőttek esetén nem kellene egy versmondónak “pánikba” esnie, ha egy országos verseny döntőjében hat verset kérnek – s ebből hármat meg is hallgat a zsűri. (A tatabányai döntőn persze volt, aki éppen ezt dicsérte nagyon.)

A rendezvény – mint eddig mindig – jól szervezett és sokszínű volt. A jól sikerült megnyitón a két évvel ezelőtti verseny győztesei, Tóth Krisztina és Szigeti Anna mondtak verset, s elhangzottak Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke és Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke köszöntő szavai. A résztvevők ezúttal egy vers-filmet (vagy film-verset) tekinthettek meg, amelyet az alkotók (Jelenczky István filmrendező és Simon Péter színész) József Attila töredékeiből és pszihoanalitikai naplójából állítottak össze.

A második nap teljes egészében a versenynek szentelve zajlott; az idén kivételesen kis számú, harminc főnyi versenyzői tábor két fordulóban mondott verset, vacsora után pedig szakmai beszélgetésre került sor. A hosszan elnyúló társalgásban olykor kissé éles ellentétek is megfogalmazódtak, a zsűri főként a versválasztásokat kérdőjelezte meg – mint már annyiszor –, s ebből az életkorral és nemekkel összefüggő vita kerekedett. Úgy tűnik, még a már felnőtt versmondók is nehezen fogadják el, hogy kritika éri őket az alapos versértelmezés elmaradása okán, vagy éppen azért, mert alkatuktól idegen, élettapasztalatuknak nem megfelelő verset választanak. Felmerült a vers megzenésítések – amely ez alkalommal nem hozott kiemelkedő eredményeket – kérdése is, ugyanakkor ez alkalommal a mások által megzenésített és sikerre vitt vers-dalok előadása sem volt igazán meggyőző. (A harmadik fordulóban hallottunk egy majdnem megrendítőre sikeredett Imádság háború után-t.)

A szombati nap délelőttjére kicsit felizzott a levegő – mintha mindenki erre a napra tartalékolta volna az energiáit –, és az előző napon még meglehetősen halványnak tűnő versmondók közül egyik-másiknak sikerült kicsillognia a sorból.

Amíg a zsűri – elnökével Domokos Mátyás irodalomtörténésszel – Karafiáth Orsolya költő, Harsányi Sulyom László rendező, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgató-ja, Kiss László, a Versmondó c. lap főszerkesztője, a Magyar Versmondók Egyesülete alelnöke, Debreczeni Tibor Csokonai-díjas előadóművész, drámapedagógus, Bornai Tibor zeneszerző és Tóth Zsuzsanna előadóművész tanácskozott és meghozta döntését, a résztvevők meglátogatták Tatabánya jelképét, a Turult.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre ismét köszöntő szavak és rövid gálaműsor keretében került sor. Köszöntőt mondott Lévai Ferenc, Tatabánya megyei jogú város alpolgármestere, Kovácsné Bíró Ágnes, a NKÖM Közművelődési Főosztályának vezető helyettese, valamint elhangzottak a zsűri elnöke, Domokos Mátyás értékelő szavai.

Összefoglalóan elmondható, hogy a rendezvény – amelynek létrejöttéért köszönettel tartoznak a szervezők a megyei közművelődési intézmények dolgozóinak – sikeres volt.

A Magyar Művelődési Intézet társrendezőként vett részt az idei József Attila verseny lebonyolításában, annál is inkább, mivel a verseny eddigi gondozója, Tóth Zsóka jelenleg az Intézet művészeti igazgatóhelyettese, a zsűriben ötödik alkalommal résztvevő Tóth Zsuzsanna pedig az Intézetet képviselő munkatárs.