←Vissza

Decemberben rendezték meg Jászberényben azt a tanácskozást, melynek apropóját a Jászsági Évkönyv 10. számának megjelenése adta. Az évkönyv kiadása körül szorgoskodó kuratórium és szerkesztőség úgy ülte meg születésnapját, hogy a hagyományosnak számító könyvbemutató mellett tanácskozásra invitálta a hasonló céllal megjelenő kiadványok munkatársait.

A Jászberényi Városi Könyvtár és Információs Köpontban rendezett tanácskozásra sok érdeklődő jelezte részvéte-lét, közülük jónéhányan a határokon túlról jelentkeztek. A rendkívülinek mondható időjárási körülmények többeket visszatartottak, de így is közel harminc résztvevő foglalt helyet a kerekasztal mellett. A jelenlevőket Tokajiné Demecs Katalin a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntötte, majd sorra szót kértek és kaptak a szerkesztők és munkatársak.

A házigazdák nevében Pethő László a Jászsági Évkönyv felelős szerkesztője – a tanácskozás előkészítése során szerzett tapasztalatait is hasznosítva – adott képet a kistérségi kiadványok helyzetéről. Áttekintésében kitért a periodikumok előtörténetére. Akadnak olyan kiadványok, amelyek már a nyolcvanas évek óta napvilágot látnak (Széphalom, Matyóföld), ugyanakkor azt is megállapította, hogy a rend-szerváltás után jelentős mértékben gazdagodott a kezdeményezések száma. Más esetekben a századforduló idején működtetett egyesület és kiadványa újjáélesztésére került sor. (Gömörország) A helyi, kistérségi kiadványok egy részének segítséget és támogatást jelentett a megyei folyóirat, amely helyet adott egy-egy kistérségi tematikus szám megjelentetésének. Konkrét példaként ismertette, hogy megyei folyóirat jászsági száma után önállóvá vált a Jászsági Évkönyv. Új irodalmi folyóirat az ESŐ is megjelent, a Jászkunság pedig egyre inkább vegetálásra kényszerült, sőt újra és újra felmerült és felmerül megszűnése. A helyi kiadványok szaporodása mögött különféle ambíciók és szakmai megfontolások húzódnak meg. Zemplénben a Szép-halom mellett megjelent a Zempléni Múzsa, Pakson a Paksi Tükör mellett a Paksi Hírnök jelentkezett, Jászberényben pedig múzeumi újságként jelenik meg a Redemptió, és aktív kiadványozási tevékenységet végez a Hamza Múzeum is. A megjelenő rivalizáció bizonyos profiltisztu-lást eredményezett, a kiadványok egyre inkább határozottabb módon tükröznek néprajzi, képzőművészeti, irodalmi, társadalomtudományi és egyéb jelleget.

A hozzászólások jelentős része foglalkozott a kistérségi periodikumok elismerésével és elismertetésével. A helyi kiadványok előállításában és összefogásában egyaránt szerepet vállaló Kováts Dániel megállapítása szerint – amit többen támogatólag helyeseltek – a megjelenő periodikumok egyáltalán nem provinciálisak, hiszen hátterükben nemzetközileg elismert tudósok, egyetemi és főiskolai tan-székek, kutatóintézetek és színvonalas munkát végző helyi kutatók találhatók. Úgy érezték, és többen ki is nyilvánították, hogy ők jelszavak pufogtatása helyett valóban tudatosan vállalják a sokat emlegetett regionalizmus gondolatát. Megállapították, hogy sokak szemében még mindig csak “a Brüsszelből érkező manna” formájában jelenik meg a régiók alakításának és formálásának eszméje.

Az önelemzés részeként felmerült, hogy a kiadványok közreadói is sokat tehetnek meg- és elismertetésük érdekében. Fontos lenne, hogy minden – határon innen és túl – megjelenő kiadvány regisztráltassa magát, és szerezzen be ISSN számot, mert ezt eddig nem tették meg mindannyian. A mulasztás következtében a regisztrációból kimaradók kötelespéldányai nem jutnak el a jelentős könyvtárakba, így a bennük megjelenő – esetenként kiemelkedő fontosságú – információ nem válik a szellemi vérkeringés részévé. A megismertetés további lehetősége az internet által kínált lehetőségek felhasználása. Több kiadvány szerényebb-bővebb tartalommal, de már ma is hozzáférhető a világhálón. (Árgus, Bácsország, Gömörország, Jászsági Évkönyv) Felmerült, hogy szükség lenne egy közösen működtetett honlapra vagy egy központi “lerakatra”, ahol minden kis-régió kiadványa elérhetővé és megvásárolhatóvá válna.

Az eszmecsere során többször felmerült a kiadványok civil jellegének érvényesülése. Munkatársi és szerzői gárdájuk honorárium nélkül vagy minimális tiszteletdíjért végzi munkáját. Ők igazi önkéntesek, akik egy-egy szám összeállításában 30–50-en működnek közre. Érdekesen alakul a generációk együttműködése. Ténykérdés, hogy legkönnyebben a nyugdíjasok nyerhetők meg, de az aktív korúak és a fiatalok is szép számmal jelentetnek meg írásokat. Az utóbbiak életében ez különösen fontos, hiszen számukra éppen a helyi kiadvány biztosítja doktori disszertációik, szakdolgozataik publikálását.

Több hozzászóló érintette a kiadványok finanszírozásának kérdését. Kiderült, hogy akad olyan szerencsés kiadvány, amelynek nyomdai költségét mindmáig egy nagyvállalat biztosítja (Paksi Tükör). Velük szemben voltak olyan szerkesztők, akik azért nem jöttek el a tanácskozásra, mert az útiköltséget sem tudták előteremteni. (Pedig szállásukat és ellátásukat a rendezők biztosították volna.) Mások a pályázati lehetőségek korlátozottságát tették szóvá. A finanszírozásból leginkább részt vállaló Nemzeti Kulturális Alap pályázatkiírási és bírálati gyakorlatát nem tartották számukra kedvezőnek. Az NKA leginkább a határokon kívül meg-jelenő kiadványok számára biztosít forrásokat, a hazaiakat – eddig néhány kivételtől eltekintve – nem vagy kivételes esetben tekinti támogatásra érdemesnek. Problémaként merült fel, hogy a kistérségi kiadványok számára nincs megfelelő rubrika: nem tekintik őket irodalmi folyóiratnak, ismeretterjesztő vagy közművelődési kiadványnak sem. Egyes vélekedések szerint az egymással rivalizáló kiadványok ugyanarra a forrásra pályáznak, ami korántsem növeli mozgásterüket.

A tanácskozás résztvevői – visszaigazolva a kezdeményezők szándékait – elhatározták, hogy a továbbiakban is alkalmat keresnek és teremtenek arra, hogy újabb tanácskozásokat rendezzenek. Döntöttek arról, hogy fórumteremtési szándékukról tájékoztatják, és szándékaik támogatására kérik fel a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, az Ifjúsági Gyermek és Sportminisztérium Társadalmi Kapcsolatok Osztályát, a Nemzeti Kulturális Alapot, a Honismereti Szövetséget, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Helytörténeti Szakosztályát és a Magyar Szociológiai Társaság Faluszociológiai Szakosztályát. Megegyeztek abban is, hogy B. Kovács István főszerkesztő invitálásának eleget téve, 2003 nyarán Rimaszombaton újra találkoznak a Gömörország vendégeiként.