KERESZTESI JÓZSEF

A brit Felnőtt Tanulók Hete már több éves múltra te-kint vissza, ez a minta inspirálta a magyar kezdeményezést, amely ebben az évben vált országos akcióvá.

Az akció fontosabb céljai: a példa felmutatása, a közvélemény figyelmének ráirányítása a művelődésre-felnőttkép-zésre. A téma aktualitását adja a nemrég elfogadott felnőttképzési törvény, másrészt az EU ajánlás, amely “A memorandum az élethosszig tartó tanulásról" címet viseli.

Az országos koordinációt a Magyar Népfőiskolai Társaság vállalta magára, megyénkben a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közművelődési Szolgáltatási Iroda fogta össze a különböző szervezetek kezdeményezéseit.

Első lépésként számba vettük a szervezeteket, amelyek érintettek lehetnek a programok kialakításában és megvalósításában, képviselőik számára előkészítő megbeszélést szerveztünk. A tanácskozáson képviseltette magát az OKTÁV (Esztergom), a TIT megyei egyesülete (Tatabánya), a Kolping Iskola (Esztergom), a Közművelődés Háza (Tatabánya), a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság (Tata), a Csokonai Művelődési Központ (Komárom). A szakmai szervezetek bevonása mellett arra törekedetünk, hogy minél szélesebb körű legyen a bekapcsolódás, így fordultunk a Megyei Munkaügyi Központhoz, a Megyei Könyvtárhoz, és a kommunikációban kulcsszerepet betöltő rádiókhoz, újságok szerkesztőségeihez.

A megbeszélés résztvevői elfogadták a javasolt programokat, illetve a saját intézményük (szervezetük) rendezvényeiről mondták el gondolataikat, ötleteiket.

A megyei nyitó rendezvénynek a Közművelődés Házában működő Kortárs Galéria adott otthont, ahol érdekes kiállításra került sor Lévai Ádám és Ölveczky Gábor képzőművészek jóvoltából. A tárlat címe:“Az írás művészete", melyet Faludi Ádám író (Tatabánya) nyitott meg, eredeti gondolatokkal:

Ez a “rajongás”, tisztelet az ÍRÁS iránt tükröződött a kiállított művekben, a grafikai ábrázolásokban önállóan, de a grafika és a költészet összekapcsolásában is, sőt olyan különleges megoldást is eredményezett a két képzőművész együttműködése, hogy közösen hoztak létre képet. Az mindenképpen elmondható, hogy magas színvonalú kiállítás született, amelynek létrejöttéhez “A művelődés hete – a tanulás ünnep” akció is hozzájárult. Azt is fontosnak tartjuk, hogy nemcsak erre az egy alkalomra jött létre a kiállítás, mert bemutatásra kerül Komáromban és érdeklődnek iránta más települések is.

A Komárom-Esztergom megyei programok sorában a másik jelentős szakmai esemény a “Konferencia és tudásbörze” megszervezése volt, mely az OKTÁV Rt. székhelyén és szakmai segítségével valósult meg.

A rendezvény egyik érdekessége, hogy a résztvevők számára lehetőséget biztosítottunk a vizuális bemutatkozásra is. Ezzel a lehetőséggel színvonalasan élt a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (Tata), a Mikes Kelemen Középiskola (Tatabánya), de láthatták az érdeklődők a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság tevékenységét illusztráló kiállítást és a Közművelődési Szolgáltató Iroda munkáját bemutató videó programot is.

A tanácskozás témái között első helyen szerepelt a felnőttoktatási törvény, melyet Kiszter István osztályvezető, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felnőttképzési főosztályának munkatársa ismertetett a jelenlévőkkel. A törvény aktualitását mutatja, hogy négyen is elmondták véleményüket, kérdésüket az ismertetést követően.

A tanácskozás további programjaiban először Baumann József, a Kolping Iskola igazgatója mondta el az intézmény céljait, az indítás nehézségeit, és az első eredményeiket, amelyek nagyon figyelemre méltók. (A tanácskozással egy időben nyílt napot szerveztek.)

Tromposch Róbert, a megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási tanácsadója, szakterülete tapasztalatait, szak-mai lehetőségeit ismertette meg a tanácskozó szakemberekkel.

Ezen témakört követte a teleház, Nagy István, szaktanácsadó előadásában, akinek meghatározó szerepe volt a neszmélyi teleház megszületésében és színvonalas, eredményes működésében. Természetes, hogy kiemelte a civil szervezetek jelentőségét, szólt a teleházak országos helyzetéről, fejlesztésükről, és ma még ki nem használt lehetőségekről. A kérdés aktualitását mutatja, hogy itt is többen elmondták véleményüket, tapasztalataikat.

Ezután került sor a népfőiskolák tevékenységének bemutatására, Keresztesi József, a Magyary Zoltán Népfőiskola titkárának előadásában.

A szünet után dr. Vidovszky Gábor, az Anonymus Alapítvány képviseletében ismertette az “örömtrénig" szakmai koncepcióját, eddigi eredményeit, elterjedését és módszereit. Az ismertetést követően bemutatta a gyakorlatban is a tréninget, ez megerősítette a jelen lévőket abban, hogy ennek a módszernek fontos szerepe lehet a pozitív életszemlélet kialakításában, fejlesztésében.

A tréning végére megérkeztek a Tatai Nyugdíjas Egyesület kulturális csoportjának tagjai, akik élő illusztrációját adták az “Élethosszig tartó tanulásnak”. Lelkes és vidám hangulatú műsoruk nagy sikert aratott, bizonyítva, hogy a kor nem akadálya az új dolgok elsajátításának. (A csoport szakmai vezetője: Baranyi József és Lukács Jánosné.)

A megyei programok sorában szerepel még a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság három rendezvénye. Ezek közül érdemes kiemelni a Héreg és Dad községekben szervezett előadásokat, azért is, mert más települések is bekapcsolódtak a népfőiskola által kezdeményezett egészségügyi programokba, így: Bakonysárkány, Dunaalmás, Tardos, Vérteskethely és Vértesszőlős. A népfőiskola városi sorozatának megnyitóján, szeptember 26-án emlékeztek meg “A művelődés hete a tanulás ünnepe" kezdeményezés jelentőségéről.

Az akció hete lezárult, de a munka nem fejeződött be. Folytatódik, amint utaltunk rá, a kiállítás további bemutatásával, a Megyei Könyvtárban biztosított számítógépes tanfolyammal, és minden olyan színvonalas művelődési, képzési programmal, melyet az oktatási és közművelődési intézmények, egyesületek, alapítványok szerveznek.

A rendezvényekről, programokról beszámoltak a megyei lapok (a 24 Órát emelhetjük ki), riportot készített a Radír Rádió, így még szélesebb körben vált ismertté, hogy a tanulás nagyon fontos része életünknek, s egyre fontosabb lesz.

A szakmai partnerek tájékoztatására felhasználtuk a KÖSZI Hírlevelét is, amelyben közzé tettük az akcióra vonatkozó terveket, elképzeléseket, majd a rendezvényekről szóló összefoglalót.

Úgy gondoljuk, hogy a következő évben tovább szélesedhet a szakmai partnerek köre, célszerűnek látszik, hogy a Megyei Munkaügyi Központ nagyobb szerepet kapjon a megyei akció kialakításában és megvalósításában.

KERESZTES MÁRIA ERZSÉBET

Idén, 2002-ben egy népfőiskolai konferencián határoztuk el, hogy bekapcsolódunk a Felnőtt Tanulók Hete mozgalomba. Nem véletlenül.

Komárom-Esztergom megyében a számos középiskola mellett működik a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabányán és Esztergomban a katolikus tanítóképző főiskola. Emellett számos oktatási és szakmai program létezik, amelyek a felnőtt emberek igényeit elégíti ki. Egy következő lépésnek számított hát, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közművelődési Szolgáltató Irodája (KÖSZI) célként határozta meg, hogy az élethosszig tartó tanulás ügyét szolgálni, s a vele kapcsolatosan felmerülő problémákat orvosolni fogja. Ez az elhatározás vezetett oda, hogy megerősítettük a kapcsolatunkat a Népfőiskolai Társasággal Budapesten. A megyei teleházakat és a Magyary Zoltán Népfőiskolát pedig elsőként kértük fel egy szakmai találkozóra. Keresztesi József úrral a problémameglátásunk hasonló volt. A megyei életből hiányoltuk a szakmaiságot, és a permanens képzés fontosságának a tudatosítását. Én azt tartottam legfontosabbnak, hogy Komárom-Esztergom megyében elinduljon egy folyamat, melyben minden ember megismerkedhet a lehetőségeivel, konkrétan a megyeiekkel, és átvitten a művelődés kínálta lehetőségekkel. Akár addig menően, hogy felismerik: a tanulás, ha használható tudást ad, élmény. S ez forrása az örömnek.

A megyei rendezvényeket úgy alakítottuk ki, hogy megvalósuljon a szakmaiság, és létrejöjjön egy, a felnőtt tanuláshoz való viszony, s ez tudatosuljon is. A munka nem volt könnyű, de hogy megvalósítható volt, annak köszönhető, hogy az első felkérésre – még ha ismeretlenül jelentkeztünk is – az összes felkért szervezet reagált, és támogatásáról biztosított. Így vált népessé az Irodánk utcája, mert velünk karöltve megjelent az OKTÁV, a TIT megyei egyesülete, a Kolping iskola, a Közművelődés Háza Kht, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, a Csokonai Művelődési Központ, a Megyei Munkaügyi Központ, a József Attila Megyei Könyvtár. A média világából is sikerült megnyernünk kapcsolatokat, így a Radír Rádiót és a 24 Órát.

A tanácskozásokon sikerült szervezetten és összefogottan dolgozni, a felmerülő problémákat önerőből megoldani. Miután biztossá vált számunkra, hogy szükségünk van anyagi támogatókra, támogatónkká lett a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Művelődési Bizottsága, a KÖSZI, a Suoftec Kft. Az ötletek pedig dömpingszerűen kerültek elő: ingyenes telefonszolgálat, számítástechnikai oktatás, egészségügyi előadások, konferencia, kiállítás. A népfőiskola felé elő is terjesztettük ezeket a programokat, melyre támogató választ kaptunk. Ez az erkölcsi megerősítés mellett pályázati lehetőséget is jelentett. A megítélt összeget pedig – kiegészítve – az egy hetes rendezvényre fordítottuk.

A rendezvény sikerét mutatja, hogy “Az írás művészete”– kiállítás tatabányai helyszínét meg kellett hosszabbítani közel egy hónappal (s ezért a komáromi megnyitó 2002. november 25-ére került át).

A rendezvény visszhangja pozitív volt, önmagunkkal szemben pedig vannak újabb elvárásaink. És ez így jó, hiszen így biztosak lehetünk benne, hogy jövőre egy még színvonalasabb és programdúsabb héttel jelentkezhetünk az itt lakók, itt élők számára.

LÁNGNÉ NAGY MÁRIA

Első alkalommal 2002. október 26. és november 4. között rendeztük meg Kecskeméten a rendezvénysorozatot.

Az Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskola által koordinált programok fő célkitűzése az volt, hogy felhívja a figyelmet a művelődés, a felnőttképzés, az ismeretterjesztés egyéni és közösségi városi lehetőségeire és társadalmi hasznosságára. Törekedtünk arra, hogy pozitív példákat mutassunk be a közösségi művelődésben kimagasló teljesítményeket elérőkről. A programok kialakításában és megvalósításában legfontosabb partnereink a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete és a Magyar Népművelők Egyesületének Bács-Kiskun Megyei Szervezete voltak.

A 110 000 lakosú megyeszékhely valamennyi jelentős közművelődési, kulturális intézménye részt vállalt a programok tervezésében és lebonyolításában.

A művelődés hete eseményeit több helyszínen valósítottuk meg, néhány kiemelt témakör, réteg köré csoportosítottuk a programokat. Törekedtünk arra, hogy a rendezvények előkészítésébe is minél több együttműködő partnert, társadalmi segítőt vonjunk be, és a programhelyszíneken adott lehetőségeknek megfelelően módszertanilag is változatosak legyenek az események.

A művelődés hete – a tanulás ünnepe “előestéjén”, szeptember 26-án indítottuk az Idősek Akadémiáját. A négy előadásból álló szabadegyetemi sorozat nyitó előadásán 120 fő vett részt, amelyet a hetényegyházi nyugdíjas klub népdalkörének műsora tett még ünnepélyesebbé. A programban társszervezőként segítette munkánkat a Szociális Szolgáltató Központ Idősgondozó Szolgálata, és három városi nyugdíjasklub vezetősége.

A szeptember 27-én a Katona József Könyvtárban 10-16 óráig megrendezett “Nemcsak a 20 éveseké a (net) világ!” programon a könyvtár négy számítógépes helyet működtetett, amelyet 32 fő fett igénybe.

Szeptember 28-án az Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskolában 10-15 óráig rendeztük meg a Nyelvi képzések napja című programunkat, amelyen öt helyi nyelviskola mutatta be képzési ajánlatát, s tartott tájékoztatókat. A rendezvény körülbelül 300 érdeklődőt vonzott, akik közül 52 fő vállalkozott angol vagy német nyelvi szintfelmérő teszt megírására. Nagy örömünkre szolgált, hogy az Alternative English School Nyelviskola próbanyelvvizsgát is tartott angol nyelvből, és a legjobb szóbeli és írásbeli eredményt elérőknek körülbelül 150.000 Ft értékben ingyenes nyelvvizsga részvételt ajánlott fel. A próba nyelvvizsgákra 33-an vállalkoztak. Az eredmények értékelésére és a “nyelvvizsga utalványok” átadására meg-hitt ünnepség keretében került sor október 4-én, a felajánlást tevő nyelviskolában.

Szeptember 30-án az Erdei Ferenc Művelődési Központ és Művészeti Iskolában az Önművelődő közösségek napján két közösségünket mutattuk be, amelyek közel két évtizedes működésükkel jól példázzák az önművelés és a közösségi ismeretszerzés fontosságát, a hobbi folyamatos önképzésre ösztönző motivációját az élethosszig tartó tanulás során.

A Gombász Klubnak 30 tagja segítette a program meg-valósítását, a Gombavilág című kiállítás és ismeretterjesztő rendezvény szervezését, amely október 4-ig várta a körülbelül 1200 főnyi látogatót. A Klub tagjai a természetben található gombákat gyűjtötték össze, és az őszi erdő, mező hangulatát visszaidézően rendeztek belőle kiállítást. A látottak feldolgozását, a természetjáró gombászatot és a gombavilág megismerését segítő, az ismeretszerzési igény felkeltését ösztönző “tárlatvezetéseket”, rendhagyó órákat tartottak a klubtagok tizenöt gyermek és felnőtt közösségnek.

A közel 20 éves múltra visszatekintő másik közösségünk, a Kecskeméti Ásványgyűjtőkör szeptember 30-tól október 6-ig szintén kiállításon mutatta be gyűjteményét. Az élettelen természet páratlanul gazdag világát felvonultató tárlatot körülbelül 1100-an nézték meg. Tizenhét gyermek és felnőtt csoport vett részt a komplex ismeretterjesztő programokon, amelyet a Kör tagjai tartottak.

Az október 1-jei főiskolai napunk eseményei a Tanítóképző Főiskolán zajlottak, amelyeknek megvalósításában a Főiskola Pedagógiai Tanszékének és a Társadalomtudományi Tanszékének oktatói vállaltak “oroszlánrészt”.

Október 2-án 16 órától a Kecskeméti Ifjúsági Otthon művészeti köreinek nyitott napját szerveztük meg, amelyen nyolc művészeti közösség életébe pillanthatott be a körülbelül 180 fős érdeklődő közönség (zömében 10-14 évesek és szüleik), és szerezhettek kedvcsináló tapasztalatokat a művészeti közösségek által kínált képességfejlesztési lehetőségekről.

A rendezvénysorozatról a helyi sajtó megfelelőképpen hírt adott. A megyei napilap programismertető írást jelentetett meg, több eseményre hírben hívta fel a figyelmet. A helyi rádió több alkalommal tájékoztatott a helyi rendezvényekről. A Kecskeméti Televízió híradóiban tudósított az eseményekről.

Az elnyert pályázatok révén a helyi rendezvényekről külön plakátot készíttettünk, és kiragasztottuk az utcai hirdetőtáblákra, és el is juttattuk minden intézménybe.

Kecskemét Megyei Jogú Város Képviselő Testülete Kulturális Alapjából 50.000 Ft támogatásban részesítette a város hét intézményére és több kulturális civil szervezetére kiterjedő eseménysorozatot. A Magyar Népfőiskolai Társaság 180.000 Ft-tal segítette a programok megvalósítását.

A programban részt vállaló szervezetekkel és munkatársaikkal a tervezéstől a lebonyolításig végig összehangoltan, zökkenőmentesen tudtunk együtt dolgozni.

Az első alkalommal megvalósított programot sikeresnek értékeljük, a most kialakított együttműködési munkaformák is arra ösztönöznek bennünket, hogy a jövőben is vállalkozzunk A művelődés hete – a tanulás ünnepe rendezvénysorozat megvalósítására.

BAGÁRI KATALIN

Vas megyében a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ vállalta fel a koordináló szerepet, és kiváló partnereket talált a TIT Vas megyei Szervezete, a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, a Művelődési és Sportház, valamint a Berzsenyi Dániel Főiskola szervező munkatársai személyében.

Sikeres kiállítási programon mutattuk be a kézműves mesterséget, vizuális művészetet tanulók alkotásait. A tervezett rendezvényt a szombathelyi Vizuális és Grafikai Stúdió tevékenységének 10 évére visszatekintő kiállítással egészítettük ki.

“Az oktatási, szakképzési rendszerek modernizálása a roma kisebbség felzárkóztatásáért" népfőiskolai fórumunkat megtisztelte Teleki László helyettes államtitkár is. Jó volt hallani, hogy a cigány önkormányzatok képviselői is a tanulásban, a művelődésben látják a felzárkózási esélyeket, bár inkább csak a jelenlegi gyermekkorúak képzési támogatásánál, lehetőségeinél ragadtak le, s kevésbé tudatosult még számukra, hogy minden generáció szükséges és elengedhetetlen fejlődési alternatívája az élethossziglani tanulás.

Az EU-ban érvényes vizsgák bemutatásáról szóló tájékoztató nap célja az volt, hogy megismertessük a megyében azokat a versenyképes képzési formákat, amelyek elvégzése mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára komoly előnyt jelenthet a munkaerőpiacon. Felhívtuk a figyelmet a tanulás fontosságára, az élethosszig tartó tanulás céljaira, arra, hogy az élenjáró, valamint a lemaradó cégeket elsősorban a tanulásra és az információ befogadásra nyitottság mértéke különbözteti meg egymástól.

Népművészeti rendezvény, állami nyelvvizsgára felkészítő módszertani útmutató előadás, “A hasznos tudás a fontos" című szakmai fórum, Észbontó címmel interaktív játszóház és kiállítás szerepelt a Művelődés hete programsorában.

A Berzsenyi Dániel Főiskola, valamint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ adott helyet a 40 éves a könyvtáros képzés Szombathelyen konferenciának.

“Vas megyében születtem” címmel amatőr művészeti csoportok bemutatkozó előadását láthatta a nagyszámú érdeklődő közönség az MMIK Színháztermében. A Népzenei napon Dr. Olsvai Imre, Halmos Béla, Borsi Ferenc és Varga Albin előadók szakmai továbbképzés keretében színvonalas előadásokkal várták az érdeklődőket.

Fő célunk az volt, hogy a “Tanulni kell” eszme, sugallat eljusson a lakosság rétegeihez, e gondolat fontosságának hangsúlyozása, egy leendő, nem konkrét tanulási folyamatra való ösztönzés történjék az általános, szakmai, szociális és életvezetési képességek fejlesztése érdekében.

Reklámunkkal szerettük volna megalapozni egy – reméljük hosszútávú – évente ismétlődő ünnep “piacra” történő bevezetését is.

A program reklámozásánál A MŰVELŐDÉS HETE – A TANULÁS ÜNNEPE elnevezést használtuk. Az egységes – országosan használt – feliraton túl a Vas megyei programok a “Tanulni kell” szlogent is viselték.

Vas megye első ízben csatlakozott az országos programsorozathoz. Ez évi sikeres rendezvényeink alapján stabil tagjaivá kívánunk válni a következő évi Tanulás Ünnepe sorozatnak. Programjaink jól sikerültek, tanulságokkal szolgáltak. A következő évben kevésbé kell, hogy érvényesüljön a megyeszékhely központúság. Rendezvényeinkkel el kell jutnunk a kistelepülésekre, a hátrányos helyzetű térségekre is. Ezt még nekünk is “Tanulni kell…”

Valljuk mindnyájan: tanárok, népművelők, felnőtt-képzők, hogy szükség van a Tanulás hete rendezvénysorozatra, hisz “Az ember az egyetlen élőlény, aki tudatosan foglalkozik saját képességeinek megújításával, bővített újratermelésével. Ez az önértéknövelő aktivitás az emberi élet egyik kitüntetett területe, amely általában két fő feltétel – a szabadidő és a reflektív kreativitás – szerencsés találkozásán múlik.

… A szabadidő ad tényleges lehetőséget arra, hogy az ember kifejlessze önmagában képességei megújításának képességét. Az ember reflektív kreativitásának igazi tárgya már nem a külső, hanem a ’belső világ’, ami új testi, lelki és szociális képességek tudatos kidolgozását jelenti. Öntevékenység is, önművelés is, önfejlesztés is.” (Gáspár László)