AMIÉRT A TURISTA LEGINKÁBB ÚTRA KÉL

Tudósítás egy öko-kultúra konferenciáról

A MATUR Kulturális és Ökoturisztikai Tagozata a Fertődi Esterházy Kastélyban tartott konferenciát, melyet Dr. Lengyel Márton, a MATUR elnöke nyitott meg. A két tagozat időszerű feladatain kívül, egymáshoz való viszonyukkal foglalkozott. Az EU-csatlakozásra utalva említette, hogy fölértékelődik a turizmus jelentősége, és hogy a kulturális turizmus terén különösen nagy konkurenciára számíthatunk, hiszen a kínálati palettán minden megjelenik, az egyiptomi kultúrától a rejtélyes Húsvét-szigetek. A konferenciahelyszín aktualitásaként fogalmazta meg, hogy legjobb műemlékvédelem: a hasznosítás.

A kulturális turizmus nyereségével kapcsolatosan jegyezte meg, hogy az azzal együtt értendő, amit számos más területen (pl. közlekedés, szálloda, étterem, kölcsönzés, ajándék, stb.) is teremt. S hogy a források előteremtésére akár a Salzburgi Zenei Fesztivál gyakorlata is lehetőség, ahol fesztiváladót szednek mindazoktól (a fodrásztól az orvosig), akiknek a fesztivál többletbevételt jelent.

Dr. Faragó Hilda, a Miniszterelnöki Hivatal turisztikai kabinetfőnöke – úgy is, mint a MATUR főtitkára – a turizmus általános kérdéseiről beszélt. Ismertette az ágazat sokszektorú rendszerét, s kiemelte, hogy jelentősége egyre nő. Mint mondta, a turizmus munkásainak a dolga nehéz, mert nincsenek kitaposott ösvények. Lengyel Márton előadásához kapcsolódva azokat a tényezőket sorolta föl, amelyek a rendszerváltozás óta a magyar turisztika fejlesztését szolgálták; az ágazat korai privatizációjától kezdve a Széchenyi-tervig. Véleménye szerint az ágazat erősítését legjobban a marketing fejlesztése szolgálná, ezért a feladatok közül ezt emelte ki. Utalt arra, hogy ne csupán a turizmus gazdasági hasznára, a nemzeti össztermékben jelentkező hányadra gondoljunk, hanem nemzeti imázs terem-tő, kulturális értékőrző szerepére is. Néhány régi szakma, népi kismesterség talán már kihalt volna, ha a turizmus nem hatott volna ez ellen. (Ilyen a szalmafonás Jász-Nagykun-Szolnok megyében. – A krónikás megjegyzése.)

Végül a nagybörzsönyi kisvasút példájával illusztrálta a turisztikai szektor hihetetlen gazdasági–társadalmi hatását.

Dr. Kárpáti László, a Fertő-Hansági Nemzeti Park igazgatója Természetvédelem – világörökség címmel szép példákat mutatott a természeti és kulturális értékek együtt-élésére az ország legújabb világörökséggé lett területén. Mint mondta, nem véletlen, hogy herceg Esterházy épp ide építtette kastélyát.

Lingauer János, a MATUR Ökoturisztikai Tagozatának elnöke Az ökoturizmus és a kultúra kapcsolódásai-t a történelmi korok kronológiai sorrendjében bizonyította számos példával. Kiemelte, hogy egyetlen kultúránk van, amelybe beleértendő a táj kultúrája is. S hogy az ökoturizmus nem csupán a nemzeti parkok turizmusa.

Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a Magyarországi kastélyok jövőjéről tartotta meg előadását, amelyből kiderült, hogy 2800 körüli műemlékről van szó, s 100-110 kastély helye, szerepe nem tisztázott ma még. Jelenleg három országosan kiemelt kastély-program (a gödöllői, a keszthelyi és a fertődi) gondoskodik a kétféle érték – a kulturális-történeti és az építészeti- műemléki látványérték együttesének újrateremtéséről.

Némethné Kemenes Mária, a MATUR Kulturális Tagozat társelnöke, a Kastélyszálló igazgatója, a konferencia háziasszony-szervezője szólt a kastély látogatottságáról, s egy új programról, amely a kastélyok közötti együttműködésre alapozva egy Esterházy-út kialakítását veszi célba.

Dr. Horváth Attila, a MATUR Kulturális Tagozat társelnöke, a rendezvény krónikása a Tourinform-irodák művelődési otthonban való működési tapasztalatairól beszélt, 20 intézményben folytatott vizsgálatának tapasztalatait felhasználva. Előadásában rámutatott a két intézménytípus előéletéből adódó együttműködés racionális elemeire. A kutatás során beérkezett válaszok alapján egyértelmű, hogy az intézmények döntő többsége célszerűnek és eredményesnek tartja az együttműködést; az intézmények fekvése, megközelíthetősége, infrastruktúrája, nyitva tartásának jellege, valamint látogató központúsága (a szolgálat jellege) miatt. Ahol probléma jelentkezett, az a két intézmény (fenntartói) finanszírozási gondjaira, illetve a működés jogi és szervezeti szabályozatlanságára utalt.

Végül a művelődési házak nemcsak turisztikai információ-hordozó, hanem kulturális-turisztikai érték/termék előállító szerepére hívta fel a figyelmet. Megemlítette azokat a kis településeken dolgozó intézményeket, amelyek egyedi és sajátos turistacsalogatásra képesek.

A konferencia résztvevői ebéd után tekintették meg a kastélyt és parkját. Ekkor került szóba, hogy a II. világháború előtt maguk az Esterházyak is bezárták a kastélyt, mint kiderült, közel 50 évre.

Este – a helyhez illően – hangverseny következett, amelyen megjelentek: Görgey Gábor kulturális miniszter és Ausztriából Esterházy Mihály.

A konferencia témájához mintegy illusztrációként kapcsolódott a szomszédos kisközség, Fertőhomok falu-házának az avatása. A második napi autóbuszos programban ennek megtekintésére is sor került.

A konferenciának több mint 60 résztvevője volt, jöttek az ország távoli részeiből is, s köztük érdeklődő polgármesterek és önkormányzati képviselők.

Dr. Horváth Attila