KITEKINTÉS

PORDÁNY SAROLTA

KÖZMŰVELŐDÉSI STATISZTIKA AZ INTERNETEN
A közművelődési statisztika megújításának hároméves folyamata
(2000–2002)

A statisztikai adatgyűjtés modernizálásának elindítása (2000)

A közművelődési statisztikai adatgyűjtés reformját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Informatikai Főosztálya indította el a tárcához tartozó 23 kulturális statisztikai adatlap, s az ezekhez kapcsolódó adatgyűjtési rendszerek átalakításával. A fejlesztés célja az Interneten is teljesíthető kulturális adatszolgáltatás, valamint az adatok elektronikus alapú adatbázisba történő gyűjtésének, azok biztonságos, hosszú távú tárolási feltételeinek a megteremtése volt. A korábbi évek kulturális adatszolgáltatása papír-alapú jelentőlapokon történt, és a különböző szakterületek (könyvtár, színház, mozi, levéltár stb.) egymástól teljesen eltérő programokat használtak, amelyek ráadásul nem voltak egy adatbázisban kezelhetőek. A kilencvenes évek második felében a közművelődési statisztikai adatösszesítésre készített program teljesen el-tért például a könyvtári statisztikai feldolgozó programtól, illetve az összes többi kulturális statisztikai feldolgozástól. Nyilvánvalóvá vált, hogy egységes, korszerű, a telematikai területen végbement fejlődésnek megfelelő módon kell a kulturális statisztikai adatgyűjtést megújítani. A fejlesztés informatikai alapjairól több cikk is olvasható Makai Judittól, aki a projektet gondozó Informatikai Fő-osztály vezetője.

A közművelődési statisztikai adatgyűjtés Internetes alapú megújítása a Közművelődési Főosztály számára elvégzendő feladat volt, ez ugyanis valamennyi kulturális adatgyűjtésére kiterjedően, minisztériumi döntés alapján indult el. Öt éven keresztül, 1995–2000 között, a közművelődési statisztikai adatgyűjtés és adatrögzítés ellenőrzése eseti volt, az éves országos összesítések külső ellenőrzése sem történt meg, így az adatok megbízhatóságával kapcsolatban kételyek merültek fel. Az elektronikusan beküldhető adatszolgáltatás feltételei is csak ezzel a központi minisztériumi fejlesztéssel váltak teljesíthetővé. (Nem ismerve a fejlesztés hátterét, több kolléga személyes, illetve politikai jellegű indulatokkal magyarázta a korábbi adatgyűjtés megváltoztatását, mondván, számukra megfelelő volt a Magyar Művelődési Intézet korábbi adatgyűjtése.)

A továbbiakban a fejlesztőmunka legjelentősebb lépéseit mutatom be: a jelentőlap megújítását, az adatgyűjtési rendszer átalakítását, az adatellenőrzést, az Internetes közzétételt, valamint a hátralévő feladatokat.

A 1438-as közművelődési statisztikai jelentőlap, s

az útmutató megújítása (2001. március – október)

Az évtizedek óta változatlan, csak toldozgatott-foltozgatott jelentőlap nem tartalmazta az 1997. évi új törvényben megfogalmazott változásokat, a közművelődés többszektorú szolgáltatói hálózatának bemutatására alkalmas adatsorokat. Látva a nagyszabású fejlesztést (valamint az informatikus kollégák arcát, mikor meglátták a korábbi adatlapunk táblázatainak grafikai színvonalát), úgy határoztunk, hogy az informatikai modernizációval egy időben a jelentőlap tartalmi modernizációját is elvégezzük, nem gyűjtünk korszerű eszközökkel korszerűtlen struktúrájú adatokat. A 2001. évi közművelődési jelentőlap átalakításában, annak véleményezésében valamennyi megyei közművelődési intézmény – írásos javaslattevőként – részt vett. A megküldött vélemények alapján készült el az adatgyűjtés alapjául szolgáló, új statisztikai jelentőlap.

Az adatgyűjtés megszervezése (2002. január-május)

Az elektronikus adatgyűjtés szakszerű bevezetése, és az új szoftver megfelelő alkalmazása érdekében megyei tájékoztatókat tartottunk 2002 januárjában, a minisztérium számítógépes oktatótermében, ahol 10 fős csoportokban, egy napos továbbképzéseken vettek részt a megyei adatgyűjtést és adatrögzítést végző kollégák. Valamennyi megyei, valamint a budapesti adatfeldolgozást végző kolléga – összesen 43 fő – volt jelen a képzéseken. Két megyei feldolgozó-központból, Komárom-Esztergom megyéből és Heves megyéből maguk az igazgatók is eljöttek, és leültek a számítógép elé, hogy értsék a feldolgozás menetét. Következő lépésként a minisztérium szerződést kötött a 2001. évi jelentőlap kiküldésére, az adatok gyűjtésére, valamint az új adatbázisban történő rögzítésre és adatellenőrzés elvégzésére a megyei közművelődési központokkal, illetve a Budapesti Művelődési Központtal. A januártól áprilisig végzett adatgyűjtő és adatfeldolgozó munka eredményeként megerősödött és egységessé vált a megyei közművelődési intézmények adatgyűjtő rendszere. Ez alatt az időszak alatt folyamatosan kapcsolatban voltunk a fel-dolgozóközpontokkal, az Informatikai Főosztály az adatok feldolgozásával kapcsolatos technikai kérdésekre, a Közművelődési Főosztály a szakmai kérdésekre adott választ. Ezt a segítségnyújtást valamennyi megyei közművelődési intézmény igénybe is vette. Természetesen a legintenzívebb, legnehezebb időszak a március 1-jei jelentőlap-leadási határidő, valamint a március 30-i, később április 20-ra módosított, feldolgozási határidő között volt. A közművelődési adatbázis első, “nyers” változata április végére készült el. Ez gyors eredménynek mondható, hiszen a 19 megyét, valamint Budapestet érintő, új adatgyűjtő rendszernek ez volt az első próbája. Elmondható, hogy valamennyi megyei feldolgozást végző kolléga komolyan vette a feladatát, nagyon sok munkát végzett a határidő teljesítése és az új rendszer működtetése érdekében.

Az informatikai fejlesztés eredményeként a 2001. évi adatlapot elektronikus formában is kitölthették és elküldhették az adatközlők. A következő adatgyűjtési időszakban ennek további népszerűsítése és az elektronikus adatkitöltés közvetlen segítése lesz a megyei intézmények egyik legkomolyabb feladata, ugyanis nagyon kevés adatközlő, mindösszesen csak 38, élt ezzel a lehetőséggel a 2001. évi adatgyűjtésnél.

Értékelés, adatellenőrzés (2002. május-október)

A feltöltött adatbázis okozta első örömünk májusban aztán elszállt, mert a megyei adatok ellenőrzése során nyilvánvalóvá vált, hogy hibás adatok, illetve adatbeviteli hibák, sőt programhiba miatt keletkezett hibák is találhatók az adatbázisban. Így megkezdődött az adatjavítás nehéz és látványosnak nem mondható időszaka. Ebben a munkában legnagyobb segítőink a Heves Megyei Művelődési Központból Kary József és Májinkóné Mihályfi Rita voltak, akik új szűrőprogram kidolgozásával kijavították a jelentőlap értelmezéséből, valamint a hibás adatbevitelből származó hibákat. A javítás után ismételten elkészültek a megyei összesítő táblák, s az országos adattáblák. Korábbi adatok híján sok esetben a józan eszünkre kellett hagyatkoznunk egy-egy hibás adat kijavításakor. Új adattáblán rákérdeztünk például a közművelődési célra hasznosított műemlék épületek, illetve a helyi védelem alatt álló épületek számára. Az egyik 1200 fős település jelentőlapján 12 helyi védettség alatt álló épületet találtunk. Telefonos adatellenőrzési munkánk eredményeként kiderült, hogy nem csak a közművelődési célra hasznosított épületeiket – mivelhogy ilyen nincs is –, hanem valamennyi egyéb funkciójú épületüket is bejelentették a mi adatlapunkon.

Közzététel, nyilvánosság (2002. október)

A 2001. évi közművelődési adatbázisból a nyilvánosságnak szánt országos adatokat 2002. október 16-án tudtuk megjelentetni az Interneten. Az adatok az NKÖM honlapján az alábbi helyen olvashatóak: www.nkom.hu/infotéka – kulturális statisztika / tájékoztató adatok / közművelődés. Hosszabb távon természetesen szeretnénk az adatokat legalább három hónappal korábban közzétenni. Ebben az első, kísérleti évben olyan sok szakmai és informatikai kérdésről kellett dönteni az adatbázis működtetése érdekében, hogy úgy látom, a későbbiekben már jóval könnyebb dolgunk lesz, s előbb be tudjuk fejezni az adatösszesítést.

Az országos adatokkal egy időben a megyei közművelődési intézmények közül is több nyilvánosságra hozta adatait. Várhatóan az év hátralévő részében további szak-mai írások jelennek meg. A statisztikai adatokra alapozva elkezdődött egy régiós, és két megyei adatelemző kutatás is. Azért lenne fontos, hogy valamennyi megye adatait ismételten átnézzék a helyi közművelődési szakemberek, mert az országos adatok javítása után most már csak ők tudják elvégezni a további adatellenőrzést.

További feladatok

A feldolgozó munka során egyértelművé vált, hogy szükséges az új jelentőlapot “finomítani”, a táblák közérthetőségét javítani. Megyei szakmai fórumokon konzultáltunk a jelentőlap szükséges tartalmi változtatásairól és az útmutatóról, továbbá véleményt kértünk a 2001. évi adatgyűjtés tapasztalatairól. Három napos, bentlakásos szakmai rendezvényen, Lajosmizsén, 15 megyei delegált munkatárs részvételével megvitattuk és kialakítottuk a jelentőlap javított, remélhetőleg hosszabb távra szóló módosítását. Ebben a munkában a Kulturális Központok Országos Szövetsége és a Magyar Művelődési Intézet munkatársai is aktívan részt vettek.

A projekt eredményeinek értékelésekor szükséges megemlíteni azokat a hátráltató körülményeket is, amelyek hosszabb távon befolyásolják a közművelődési statisztikai adatgyűjtést. Igen jelentős informatikai alulképzettséget és tájékozatlanságot tapasztaltunk a fejlesztő munka során az intézményhálózat vezetői csoportjában és a szakapparátusában is, különösen az adatbázisban történő eligazodáshoz szükséges Excel program kezelése, valamint az adatbázis-kezelő programok terén. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a minisztériumi fejlesztés a papír nélküli adatszolgáltatás és a papírkímélő államigazgatás modern koncepcióját kívánja továbbra is szolgálni, de a közművelődési területen jelentkező informatikai tudás-hátrányok továbbra is szükségessé teszik az adatok írásos formában történő publikálását.

Feltétlenül ki kell alakítani a korszerű intézményi nyilvántartásokat is, amelyek a statisztikai jelentőlap kitöltését segítik, illetve a közölt adatok ellenőrzését lehetővé teszik. Az évtizedek óta forgalomban lévő nyilvántartó könyvek és munkafüzetek megújítása elengedhetetlenül szükséges. Több intézmény már korszerű számítógépes szoftvereket készített, vagy vásárolt tevékenységének nyilvántartásához. Ezek közkinccsé tétele sokat segíthet a továbbiakban.

A szakterület helyzete, fejlődési tendenciák a 2001. évi statisztika tükrében

A továbbiakban néhány fontosabb adatot közlök a megújított és közzétett közművelődési adatbázisból.

2001-ben 3258 közművelődési feladatellátó tett eleget statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének. Az összes adatszolgáltató 25 %-a non-profit feladatellátó. A 820 non-profit szervezetből 550 egyesület, 224 alapítvány és 40 Kht., valamint 6 egyéb non-profit szervezet adott jelentést.

Az adatszolgáltatók szektorok szerinti megoszlása

A közművelődési tevékenységet folytató intézmények székhelyén 2068 művelődési ház, illetve közösségi ház, 1272 könyvtár, 170 mozi, 392 helytörténeti múzeum, illetve kiállító helyiség működik. 270 feladatellátó üzemeltet sportlétesítményt is. A közoktatási intézmények közül 379 adott jelentést közművelődési tevékenységéről. A Nyugdíjas klubok (665 klub), valamint az ifjúsági klubok (359 klub) száma továbbra is jelentősnek mondható.

A külső szolgáltató részlegekben, telephelyeken működő művelődési házak számával együtt 2491 művelődési ház működéséről szolgáltattak adatot az adatszolgáltatók.

A közművelődési intézmények a települések kulturális közösségeinek fontos helyszínei, és a települések többségében a helyi közélet központjai is. Civil szervezeteknek 893 adatszolgáltató biztosít irodát. Az adatszolgáltatók címén szék-helyként bejegyzett társadalmi szervezetek száma 4093.

Új adatként megjelent a gazdasági szervezetek száma is a statisztikában. Az adatszolgáltató székhelyén bejegyzett gazdasági szervezetekből 85 foglalkozik közművelődéssel, 563 vállalkozás azonban nem végez ilyen tevékenységet.

A közművelődési célú épületeink közül 188 szerepel a műemléki jegyzékben, s további 452 épület áll helyi önkormányzati védelem alatt.

A szakmai tevékenységek közül a meghatározó és jellemző közösségi illetve szórakoztatási szolgáltató formák a művészeti csoportok, a tanfolyamok, az ismeretterjesztő előadások, a kiállítások, a műsoros rendezvények és a filmvetítések. A kötetlen formában megvalósuló játszóházak, kirándulások, vásárok és fórumok szervezése is szorosan hozzátartozik a napi közművelődési munkához.

Az alkotó művelődési közösségek száma valamennyi tevékenységi formában összesen 7285, ezek munkájában 152 408 fő vesz részt. A 2001. évben 45 957 rendezvényt, illetve bemutatót tartottak a közösségek. A tánccsoportok száma és bemutatkozásaik száma minden kategóriában magasnak mondható.

Alkotó művelődési közösségek száma

A tárgyi alkotóművészethez tartozó csoportok száma 1208. A csoportokban 23 822 fő vesz részt.

A tudományos ismeretterjesztő rendezvények hagyományosan a közművelődés leglátogatottabb rendezvényfajtái. Ezen belül is a természettudományi ismeretterjesztő rendezvények látogatottsága igen jelentős.

A tanfolyami keretek között 1795 csoportban 52 856 fő tanult. A szabadegyetemek száma 212 volt, ezeken 17 357 fő vett részt. A tanfolyamokon belül jelentős a nyelvtanfolyamok aránya. Összesen 19 973 fő tanult idegen nyelvet közművelődési feladatellátó intézményekben, szervezetekben. Az alábbi tábla nyelvek szerinti bontásban mutatja a csoportok és a résztvevők számát.

Oktatásokon, tanfolyamokon 131 126 fő vett részt 3623 tanulócsoportban. Az összes megszervezett tanfolyamból OKJ szakképesítést adó tanfolyam 787 volt a közművelődési szektorban. A beiratkozott 18 021 tanulóból 15 921 kapott szakképesítést.

Közművelődési feladatellátók intézményeiben működő klubok száma 11 299. Az összes klub rendszeres látogatóinak, tagjainak száma 332 775 fő. Az alábbi táblázat a korosztályi bontás szerinti eloszlást mutatja.

A 2001. évben 11 204 kiállítást rendeztek a közművelődési szektorban. A látogatók száma összesen 4 971 480 fő, amely becsült adatnak mondható. A kiállítások megoszlását típus szerint az alábbi tábla mutatja.

A közművelődési szektorban rendezett művészeti eseményeknek összesen 3 530 000 a látogatója. Összesen 30 940 rendezvény volt az adott statisztikai évben. A rendezvénytípusonkénti bontást az alábbi táblázatban adjuk meg:

A szórakoztató nagyrendezvények száma 19 372, ezeken 3 846 929 fő vett részt, amely becsült adatnak mondható. A bálok, táncos rendezvények száma a kategórián belül meghatározó.

A népművészeti nagyrendezvények új adatcsoport a közművelődési statisztikában. Az adott statisztikai évben 2955 rendezvényt szerveztek az adatszolgáltatók 1 389 298 résztvevővel.

Az adatszolgáltatók 3675 tábort szerveztek többségében gyermekeknek.

Az intézmények informatikai ellátottságára vonatkozó adataink is új statisztikai adatok. A közművelődési szektorban 329 adatszolgáltatónak volt önálló honlapja 2001-ben, 795 intézmény és szervezet rendelkezett e-mail címmel, s 826 Internet-eléréssel. Az informatikai területen nagy előrelépésnek mondható, hogy 253 adatszolgáltatónk végez nyilvános, közösségi Internet szolgáltatást.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közművelődési szakalkalmazottak száma 2976 fő. A részmunkaidős szakalkalmazottak száma 809 fő. A teljes munkaidős gazdasági, műszaki foglalkoztatottak száma 4228 fő. Jelentősnek mondható a vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak száma, amely az adott évben 3954 fő volt. A foglalkoztatásra vonatkozóan ezek a statisztikából nyert adatok, az igazgatási adatokkal összevetve látható némi eltérés.

A közművelődési feladatellátók 2001. évi összes bevétele 28 243 342 ezer Ft volt, amelyből 14 186 795 ezer Ft önkormányzati támogatás. A közművelődési feladatellátók 2001. évi összes kiadása 27 135 677 ezer Ft volt, amelyből 5 757 553 ezer Ft a foglalkoztatottak bérkiadása, 16 125 990 ezer Ft dologi kiadás.

A 2001. évi adatok elemzése és értelmezése további kutatómunkát igényel. Összességében elmondható, hogy az új adatgyűjtés eredményeként olyan adatmennyiség áll a rendelkezésünkre az adatbázisban, amelyhez hasonló eddig még soha sem volt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az adatok elemzéséhez, kezeléséhez külső szakembereket, informatikusokat, statisztikusokat is igénybe kell venni. Az adatbázis lehetőséget ad arra, hogy függvények segítségével bonyolultabb, például lakossági számhoz kapcsolt viszonyszámokat is kiszámítsunk. Lehetőségünk van arra is, hogy külső adatbázisokból átemeljünk adatokat, s azokat összevessük saját adatbázisunk adataival. Az is nyilvánvaló, hogy a közművelődési szakma terminológiájának, mutatóinak, szolgáltatási típusainak kidolgozása a továbbiakban nem kapcsolható ilyen módon össze a statisztikai jelentőlap fejlesztésével. A statisztika a már kiforrt, szakmán belül egységesen használt tevékenységformákra épül, azok számára, gyakoriságára kérdez rá. A jelentőlap átdolgozása során napi szakmai tapasztalatom volt, hogy a közművelődési tevékenységek, szolgáltatások területén a szakemberek körében nincs egyetértés. Az intézmények által nyújtott, úgynevezett közművelődési szolgáltatások lényegesen különböznek egymástól, ezért a különböző megyei és szakmai rendezvényeken egymásnak teljesen ellentmondó következtetésre jutnak a kollégák ugyanarról a tárgykörről. Nem tekinthető véletlennek, s egyáltalán nem tekinthető a statisztikai adatgyűjtés problémájának az a terminológiai zűrzavar, amely a közművelődési szakemberek körében tapasztalható. A statisztikai adatgyűjtés szigorú, egységesítő logikája természetesen segíthet a tisztázásban.