SZAKMAI HÍREK, BESZÁMOLÓK
ÚJ MINISZTERI KITÜNTETÉS
Csokonai Vitéz Mihály alkotói- és közösségi díj
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Csokonai Vitéz Mihály alkotói- és közösségi díjjal új miniszteri kitüntetést alapított.
A tárca a díjak életre hívásával elismerését fejezi ki azoknak a nem hivatásos, amatőr alkotóknak és művészeti csoportoknak, akik kiemelkedő művészeti értékteremtő-, terjesztő-, hagyományt átörökítő, művészetpártoló munkát végeznek, illetve akik a közösségi kultúra területén, hosszú időn keresztül, kiemelkedő eredményt értek el.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakában különösen fontos a nemzeti identitást erősítő közösségi kultúra léte, értékeinek ismerete, alkotó művelése.
A Csokonai alkotói és közösségi díj létrehozásával a kulturális minisztérium ezeket a tevékenységeket kívánja ösztönözni.
A Csokonai– Alkotói Díj évente 7 egyéni alkotóművésznek, művészetpedagógusnak, vagy művészeti együttes vezetőnek adományozható a nem hivatásos, amatőr színjátszás, vers- és prózamondás, bábjátszás, kórus- és zeneművészet, képző-, fotó-, film-, videó-művészet, táncművészet, valamint a hagyományőrzés, a tárgyalkotó és előadó népművészet területén.
A Csokonai– Közösségi Díj évente 5 amatőr együttesnek, nem hivatásos művészeti alkotó közösségnek adományozható az egyéni díjjal azonos szakterületeken.
A kitűntetések először 2003-ban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából kerülnek átadásra.
A Közművelődési Főosztály levélben kérte valamennyi országos hatókörű amatőr művészeti egyesület, szövetség vezetőit, ajánljanak több művészeti ágban is jártas szakembereket a kitüntetettekről döntést hozó kuratóriumba. Egyúttal kértük a civil szervezeteket, hogy küldjenek ki-tüntetési javaslatokat.
Megszólítottuk továbbá valamennyi megyei önkormányzat közművelődéssel foglakozó osztályainak és a megyei közművelődési intézményeknek a vezetőit, hogy december elejéig postázzák a Csokonai díj elnyerésére vonatkozó felterjesztéseiket.
Reméljük, hogy az évről-évre beérkező kitüntetési javaslatok, és az elismerést kiérdemlő alkotók és alkotó közösségek igazolják főosztályunk törekvéseit.
Kovácsné Bíró Ágnes
Kisközösségi rádiók indulhatnak
Magyarországon
(A pályázati kiírás rövidített összefoglalója)
Az ORTT a korábbihoz képest igen egyszerűsített pályázati feltételek megjelölésével, helyi kisközösségi rádiók működési lehetőségeinek megteremtésére hirdetett pályázatot. Ezek a helyi közélettel foglalkozó, helyi mindennapi életet bemutató; vagy speciális cél, illetve hallgatói célcsoportnak (például kisebbségek, korcsoportok, spec. közösség stb.) szánt közösségi programú rádiók három évre szóló jogosultságot szerezhetnek. (Mely további három évre megújítható). Csak nem nyereségérdekelt vagy közműsor-szolgáltatói státuszú műsorszolgáltatásra nyújtható be kérelem – kereskedelmi rádióra nem.
Néhány példa, kiknek a számára kínálhat lehetőséget összefogásra, közösségi megszólalásra ez az egészen új forma; településrészi- szomszédsági szerveződések, teleházak, művelődési otthonok, aprófalvak közösségei, kórház, fiatalokkal foglalkozó intézmény, bentlakásos intézmény (kollégium, szociális intézmény, börtön), könyvtár, egyetemi campus, lakótelep-lakótömb; időszakos műsorszolgáltatásra valamilyen fesztivál, vagy hasonló folyamatos rendezvénysorozat, tábor.
A kisközösségi rádiózásnak nem célja a helyi rádiózással összemérhető nagyságú ellátottság biztosítása – főkét a szomszédsági körzet az igazi “terepe”. Ezért a kisközösségi rádiók nem növelhetik utólag a vételkörzetüket, és nem alakulhatnak kereskedelmi rádióvá.
A kisközösségi rádiók vételkörzete kisebb a helyi rádiók megszokott vételkörzeténél. (Vételkörzet alatt azt a területet értjük, amelyen belül a szabványos vevőantennával felszerelt átlagos vevőkészülékkel a műsor monó illetve sztereó üzemmódban, jó minőségben fogható.) Kisközösségi rádiók esetében sztereó vétel esetén a vételkörzet várhatóan legfeljebb az adóállomástól számított kb. 1 km sugarú körre terjed ki. A monó vétel határa ennél valamivel nagyobb.
Hogy minél több kisközösségi adóállomás egymás, valamint az egyéb célú műsorszóró rádióadók kölcsönös zavarása nélkül működhessen, a kisközösségi adóállomás maximális effektív sugárzási teljesítménye néhány Watt lehet, de nem haladhatja meg a 10 W értéket.
Pályázati ajánlatában:
a) a pályázónak meg kell jelölnie az általa elérni kívánt speciális hallgatói csoportot.
b) s be kell mutatnia, hogy a vállalt célt, hallgatói csoportokat milyen műsorszámok révén kívánja elérni és ezen tipikus műsorszámokról rövid leírást kell adnia.
Pályázati ajánlatot nyújthat be
–magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy,
–a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
–a rá vonatkozó szabályok szerint nyilvántartásba vett önkormányzati intézmény, közhasznú társaság, alapítvány, közalapítvány, egyesület.
Lépésjavaslatok – végiggondolandók a
kisközösségi rádiók elindításához
1. A felhívás kivonatos összefoglalója után a teljes pályázati kiírás figyelmes elolvasása, elemzése önmagunk számára.
2. Annak feltárása, összefoglalása, hogy van-e helyben közösségi akarat egy ilyen vállalkozásra. Tapasztalataink szerint ez a legfontosabb feltétel, ha ez létezik, a többi általában megteremthető.
3. Csapat- és kapcsolatépítés
Ki – kik szeretnének rádiózni? Kikre lehet a településen,
a környezetben számítani, kiket érdemes bevonni, aktivizálni, hogyan? Mennyien
vannak? Kiknek vannak érdekes zenei gyűjteményei? Rádióamatőrök, lokálpatrióták,
ismert helyi aktivisták felkutatása. Hogy lehet velük kapcsolatba lépni (újsághirdetés,
szórólap, hirdetőtáblák stb.)?
Várható tipikus feladatok: műsorvezetés, zenei szerkesztés,
interjúk készítése élőben a stúdióban és telefonon, vagy felvételre (kazettára,
minidiscre, számítógépre), hírek gyűjtése – írása – szerkesztése, technikusi
feladatok, szervezés-irányítás.
Kapcsolatépítés az Önkormányzattal, más helyi non-profit
szervezetekkel.
A rádió gondolatának megismertetése a helyi közvéleménnyel.
4. Milyen legyen a működtetés
szervezeti kerete?
Egyesület, alapítvány, önkormányzati intézmény, magánszemély?
Létezik már a szükséges szervezet, vagy most fogják megalakítani, bejegyeztetni?
Hajlandóak-e rendszeresen (naponta, hetente) több órányi
önkéntes munkát végezni önök egy rádió működtetéséért? Van-e korábbi gyakorlatuk
valamilyen önkéntes munkában?
Ki vezeti és szervezi a csapatépítést és a műsorkészítést? A feladatok
és felelősségek számbavétele, szerepek meghatározása. Önkéntesek és/vagy alkalmazottak
dolgoznak majd?
5. Kiknek szól majd a rádió?
A célcsoport, a tervezett és lehetséges hallgatói kör meghatározása.
Milyen szükségletei vannak az adott célcsoportnak, közösségnek, akikhez elsősorban
szólni fogunk? Milyen más helyi médiumok (rádiók, helyi lapok, kábel Tv) működnek
a tervezett vonzáskörzetben?
6. Programépítés
Milyen arculatú programot képzelnek? Mi lesz a rádió
neve? Hangnem, stílus, zenei világ, sajátosságok számbavétele.
Akiknek a csapatukból bármilyen részterveik vannak, írják
le azokat vázlatosan. Tervezzenek műsorsávokat, konkrét műsorokat, szlogent,
azonosítót, műsorszignálokat!
7. Mekkora a szellemi és egyéb kapacitásuk?
Mekkora műsoridőt szeretnének?
Lehetséges források, támogatók, partnerek, háttérintézmény
számbavétele.
8. Hol működjön a stúdió, hol legyen az
adó és az antenna?
Van-e jól hozzáférhető hely stúdiónak, valahol a közelben
magas torony, ház az antennának?
(A minimális műszaki funkciók bemutatása, amivel mindenképpen
számolni kell, a lehetséges fejlettebb variációk fel-vázolása.)
Ezek kezdetben lehetnek közösen összeadva, de az alapító
intézmény korábbi tulajdonából is.
9. Milyen költségei várhatók a rádiónak?
– Az elindításhoz, eszközök beszerzéséhez szükséges
költségek.
– Működtetés: anyag, dologi, szolgáltatások, kommunikációs,
személyi kiadások.
– Pályázatok, lehetséges források folyamatos figyelése;
– Helyi vállalkozók megkeresése.
Milyen számítható forrásaik vannak, mi hiányzik, amit tervezéssel,
szervezéssel elő kellene teremteni?
10. A pályázat megírása, az adatlap, nyilatkozatok kitöltése
Praktikus javaslatok: látogassanak meg a tervezés során
más hasonló rádiós műhelyeket!
Legyen a lehető legkisebb a havi kiadási terv! (A pályázat során
ezzel arányos összeget kell előzetesen letétbe helyezniük elkülönített bankszámlán.)
Lehetséges konzultációk ebben az ügyben:
Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
Tel.: 311-1855, www.kkapcsolat.hu/szabadradio
e-mail: szarama@freemail.hu
Gosztonyi Gergely
Nonprofit Médiaközpont Alapítvány
Tel.: 311-1855, e-mail: nonprofit@freemail.hu
e-mail: handicap@interware.hu
Liling Tamás
Közösségfejlesztők Egyesülete
Tel.: 201-5728, www.kka.hu
e-mail: peterfi@kkapcsolat.hu
Péterfi Ferenc
Civil Rádió Tel: 489-0997, 489-0998
e-mail: civilradio@civilradio.hu
Magyar Ádám
ORTT www.ortt.hu
11. A kész pályázat beadása – egy eredeti és három másolati
példányban:
minden év március 1-jén és szeptember 1-jén 10 és 15 óra
között az ORTT székházában Budapest VIII. kerület Reviczky u. 5.
A pályázó magánszemélynek a telephely szerinti településen
állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, a pályázó szervezetnek pedig az adott vételkörzetre
bejegyzett székhellyel kell rendelkeznie.
12. Következő ügyintézések: hiánypótlás, döntés, szerződéskötés, sugárzási terv készíttetése, engedélyek
Ha mindezeken túljutottak:
Adás indul!
Készítette: Péterfi Ferenc
Közösségi munkához kisközösségi rádiók
A kisközösségi rádiók jó esélyt és eszközt jelenthetnek a helyi közösségi munkához vidéken, falvakban, kisvárosokban és nagyvárosok szomszédsági közösségeiben.
A pályázat célja, hogy kis lokalitásokat vagy speciális célcsoportot szólaltasson meg. Korlátozott vételkörzetet kínál, s helyi cselekvő közösségeket feltételez, vagy ilyenek létrejöttét inspirálja. Ezt garantálja a pályázó helyhez kötődésének feltétele is.
Versenyre itt nemigen kell számítani, hiszen elvileg minden kezdeményező alapíthat majd rádiót, ha nem esik ki formai okokból a meglehetősen szélesre tárt pályázói körből. Viszonylag kis kapacitásokkal – önkéntes munkával, egyszerű felszerelésekkel, s mivel nincs kötelező minimális adásidő megszabva: napi néhány órában – nyílik lehetőség rádiózni. Anyagiak főként az alapításhoz kellenek – max. néhány százezer Ft –; a folyamatos működtetés nagyon szolidnak – max. néhány tízezer Ft/hó – mutatkozik. Több szervezet is készül a segítségnyújtásra: az MMI Közösségfejlesztési osztálya keretében, a Teleházszövetség, a Civil Rádió, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, a Nonprofit Médiaközpont Alapítvány – hogy csak néhányat említsek. A felmerülő kérdéseket tisztázó szakmai fórumokat tervezünk régiónként, rövidebb figyelemfelhívó szórólapokat, nyomtatott és elektronikus kiadványokat, továbbá rövid gyakorlatias képzéseket az érdeklődők számára.
Amiben a közösségi munkával foglalkozók alapvető segítséget nyújthatnak a környezetükben a kisközösségi rádiók ügyével kapcsolatban:
– felhívni rá a figyelmet,
– segíteni a helyi közösség aktivizálásában, bevonásában, a közvetlen elindításban,
– a pályázati- és műsorprogram építésében,
– forráskeresésben,
– kapcsolatok közvetítésében,
– néhány helyen referenciaként ilyen rádiók alapításában a közvetlen közreműködésünkkel is.
Irodalom-ajánlás:
– Donovan Sean: Szempontok, jó tanácsok közösségi rádió elindításához Parola 1993/4.
– Péterfi Ferenc: Közösségi rádió az Appalaches-hegységben: Amerikai rádiósvendégek Parola 1993/4
– A közösségi rádiózásról – Szerk: Péterfi Ferenc Parola füzetek Budapest, 1992
– Rózsa Tamás: Hihetetlen, mégis szól a rádió Parola 1995/4
– Szabadon – A szabad, közösségi rádiózás lehetőségei Magyarországon – Szerk: Péterfi Ferenc Kiadó: Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete Budapest, 1999
– Európai közösségi rádiók kartája Parola 2001/3
– Péterfi Ferenc: Rövidesen indulhatnak a kisközösségi rádiók (Új lehetőségek a helyi közösségek megerősítésére, a társadalmi részvétel fejlesztésére) B-A-Z Megyei Közművelődési Tájékoztató 2002. június.