Ifjúsági és Művelődési Ház Alapszabálya

Széles egyesületi mezőnyben helyezkednek el az ifjúsági és művelődési házak. Az elnevezés, mint átfogó név olyan társadalmi-kulturális egyesületeket jelöl, amelyek azonos értéket képviselnek. Ezek lehetnek ifjúsági és művelődési házak, szabadidős és kulturális ház, animációs központ, fórum stb. (Szerk.)

I. fejezet – Az egyesület célja

1. cikkely: Megnevezés, időtartam, székhely

Itt és itt az 1901. július 1-i törvény hatálya alatt álló Ifjúsági és Művelődési Ház népművelési egyesületet hozott létre, ilyen és ilyen néven.

Tevékenységségének időtartama nincs meghatározva.

Székhelye címe: ez és ez. Igazgatótanácsa döntése értelmében bármely más helyre áttelepíthető.

2. cikkely: Hivatása

Az Ifjúsági és Művelődési Ház hivatása, hogy az emberek autonómiáját és személyiségük kibontakoztatását elő-segítse, hogy lehetővé tegye mindenki számára az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáférést annak érdekében, hogy egy szolidárisabb és felelős társadalom felépítésében mindenki részt vehessen.

3. cikkely: Értékek

Az Ifjúsági és Művelődési Ház nyitva áll mindenki előtt, megkülönböztetés nélkül, lehetővé téve a résztvevők közti baráti kapcsolatok kialakulását. Mint a személyes meggyőződést tiszteletben tartó intézmény, a Ház megtilt magának bármiféle kapcsolatot pártokkal, politikai vagy ideológiai mozgalmakkal, felekezetekkel. Az If-júsági és Művelődési Ház tiszteletben tartja a gondolati pluralizmust és a laikus szemlélet elveit hangsúlyozza a republikánus értékek sorában. Hozzájárul a városon, kerületen vagy falun belüli szociális kapcsolatok létrehozásához és fenntartásához.

4. cikkely: Megbízatása

Mivel a demokráciát a mindennapokban élik meg, az Ifjúsági és Művelődési Ház megbízatása, hogy a lakosok elvárásait kielégítő kísérleti és szociális újításokat bevezető helyek szervezőjeként működjön. Az ilyen tevékenységek, az ilyen szolgáltatások bátorítják a kezdeményezéseket, a felelősségvállalást és az állampolgári gyakorlatot. A fiatalok felé irányuló, illetve a velük szervezett tevékenységek megbízatása fontos részét képezik.

5. cikkely: Cselekvése eszközei

Az Ifjúsági és Művelődési Ház a közönség rendelkezésére bocsátja – különböző berendezések segítségével, fizetett szakmai dolgozók, valamint önkéntesek közreműködésével – szocio-kulturális, kulturális, szociális, sport- és gazdasági (stb.) tevékenység lehetőségeit.

Figyelmével a lakosság felé fordulva az Ifjúsági és Művelődési Ház hozzájárul a helyi fejlődéshez azáltal, hogy a helyi és területi önkormányzatok partnereként azokkal együttműködik.

6. cikkely: Hovatartozás

Az Ifjúsági és Művelődési Ház tagja az ilyen és ilyen Régió Ifjúsági és Művelődési Házak Regionális Szövetségének, valamint a Megyei Szövetségnek.

Elfogadja az illető országi Ifjúsági és Művelődési Házak Elvi Nyilatkozatát.

A jelen alapszabály tiszteletben tartása mellett bármely más szövetséghez csatlakozhat.

II. FEJEZET – IGAZGATÁS ÉS MŰKÖDÉS

7. cikkely: Az egyesület összetétele

Az egyesület a következő tagokból áll:

– jog szerinti tagok;

– az Igazgatótanács társult tagjai;

– a bejelentkezett aktív, tagdíjfizetéssel el nem maradt tagok;

– a címzetes vagy alapító tagok;

– a tiszteletbeli tagok. (Ezt a címet az igazgatótanács adja meg azon személyeknek, akik az egyesületnek szolgáltatást nyújtottak vagy nyújtanak.)

–- a partner-tagok: fizetett dolgozók vagy az egyesület rendelkezésére bocsátott személyek.

A társult, címzetes vagy alapító tagok természetes vagy rendes módon létrehozott jogi személyiségű tagok, utóbbiakat küldött képviseli.

A jog szerinti, társult, tiszteletbeli vagy alapító vagy partner-tagok nincsenek éves tagdíjfizetésre kötelezve.

A tiszteletbeli, címzetes vagy alapító vagy partner-ta-gok jelen vannak a közgyűlésen, de nem vesznek részt a szavazáson.

Ezen tagok elfogadását az Igazgatótanács mondja ki.

8. cikkely: Lemondás, törlés

Az egyesületi tag minőséget elvesztik

– lemondással,

– névsorból való törléssel a tagdíj meg nem fizetése esetén, melyet az Igazgatótanács mond ki,

– névsorból való törléssel súlyos vétség esetében, melyet az Igazgatótanács mond ki. (Aktív, címzetes, tiszteletbeli, vagy társult tagok esetében az érdekelt fél korábbi, igazgatótanácsi meghallgatása, és védelmének bemutatása után. Nem halasztó hatályú fellebbezés benyújtható a közgyűléshez, amely végső fokon dönt.)

9. cikkely: Közgyűlés

A Közgyűlés a 7. cikkelyben szereplő valamennyi tagból áll.
Mindazonáltal pontosítandó, hogy a természetes személyek, legyenek tagok vagy képviselők, be kell töltsék az érvényben levő törvényi szabályozás szerint megkívánt életkort és rendelkezzenek minden állampolgári jogukkal.

A Közgyűlést az Elnök vagy képviselője hívja össze: rendes ülés esetében: évente egyszer, rendkívüli ülés esetében: az igazgatótanács döntése alapján, vagy az azt alkotó személyek legalább egynegyedének kérése alapján, vagy a Regionális Szövetség kérése alapján.

A tagokat a közgyűlés összeülése előtt legalább 15 nappal kiplakátolt és sajtóban megjelentetett felhívás útján hívják meg.

10. cikkely: Választók

A közgyűlésben választók lehetnek:

1) a választás napján több, mint X év óta tagok, akik tagdíjfizetésükkel nincsenek elmaradva,

– azok, akik a közgyűlés napjáig betöltik 16. életévüket,

– a 16 évnél fiatalabb, szüleik által képviselt tagok. (A szülők egyetlen szavazattal rendelkeznek, függetlenül at-tól, hány gyermekük tag az egyesületben. Ez a szavazat nem átruházható.)

2) a 7. cikkelyben meghatározott további tagok (jog szerinti tagok és társult tagok).

A döntéseket a jelen lévő vagy képviselt tagok szavazatainak abszolút többségével hozzák.

Ezek a döntések csak a napirendi pontként szereplő kérdésekre vonatkozó érvénnyel rendelkeznek.

11. cikkely: Rendkívüli közgyűlés

A rendkívüli esetben összehívott közgyűlés csak akkor hozhat érvényes döntést, ha a tagok negyede jelen van, vagy képviselteti magát.

Amennyiben ezt az arányt az első ülés alkalmával nem érik el, úgy egy második ülést kell összehívni legalább tíz nap értesítési idő elteltével, és ez érvényes döntést hoz, függetlenül a jelen lévő vagy képviselt tagok számától.

A döntéseket a jelen lévő vagy képviselt tagok szavazatainak abszolút többségével hozzák.

Ezek a döntések csak a napirendi pontként szereplő kérdésekre vonatkozó érvénnyel rendelkeznek.

12. cikkely: A Közgyűlés szerepe

Kijelöli a számlaellenőröket vagy számvizsgálókat, ha szükséges, az érvényben lévő szabályoknak megfelelően.

Irodája megegyezik az Igazgatótanácséval.

Meghallgatja az erkölcsi, pénzügyi jelentést, az előirányzott költségvetést és az egyesületi tevékenységről szóló jelentést.

Megszavazza az erkölcsi jelentést, a lezárt üzleti év számadását (üzemi számla és mérleg), valamint a pénzügyi jelentést, és elfogadja a következő üzleti évre vonatkozó költségvetési előirányzatot.

Feladata megvitatni az igazgatótanács által napirendi pontra tűzött kérdéseket.

Meghatározza a tagok éves tagdíjfizetésének mértékét.

Minden tag, legyen természetes vagy jogi személy, csak egy szavazattal rendelkezik, és nem kaphat, csak meghatározott számú képviseleti mandátumot.

A Közgyűlés választja az igazgatótanácsot.

Abban az esetben, ha az Ifjúsági és Művelődési Házak Regionális Szövetségének képviselője javaslatára, vagy az igazgatótanács legalább egyharmada javaslatára azok az alapelveket érintő kérdéseket vetnek fel, ahogy azt az egyesület alapszabálya és belső szabályzata meghatározzák, ahhoz, hogy érvényesek legyenek, ezek a döntések meg kell kapják az Ifjúsági és Művelődési Házak Regionális Szövetségének jóváhagyását.

Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni. Ezeket a jegyzőkönyveket a legközelebbi közgyűlésen érvényesítik.

Az ülésekről vezetett jegyzőkönyveket az elnök és a titkár írják alá, és azokat az Ifjúsági és Művelődési Ház székhelyén őrzik.

A közgyűlés megfelelő megtartására vonatkozó szabályokat a belső szabályzat tartalmazza.

13. cikkely: Az Igazgatótanácsba beválasztható tagok

A közgyűlés, titkos szavazással, kijelöli a közgyűlés napjáig 16. életévüket betöltött és X év óta csatlakozott és tagdíjfizetésükkel el nem maradt tagjai közül az Igazgatótanács tagjait.

A közgyűlés ezeket a tagokat visszahívhatja, ha a kérdés napirendi pontként szerepel.

Választhatók a közgyűlésben szavazattal rendelkező és 16. életévüket betöltött tagok.

Állampolgári és politikai jogaik teljes birtokában kell lenniük.

Az Igazgatótanácsba közgyűlési szavazattal megválaszthatók:

– az egyesület fizetett dolgozói, vagy a rendelkezésére bocsátott dolgozók,

– bármely olyan egyesületi tag, aki rokoni kapcsolatban áll a fizetett dolgozókkal, vagy az egyesület rendelkezésére bocsátott dolgozókkal (házasság, együttélés, közvetlen felmenő vagy leszármazott),

– az egyesület bármely szolgáltatója, vagy honoráriumban részesített személy,

– az Igazgatótanácsban egyazon család két tagja nem vehet részt.

14. cikkely: Az Igazgatótanács összetétele

Az egyesületet egy meghatározott számú tagból álló Igazgatótanács vezeti és igazgatja.

Az Igazgatótanácsban helyet kapnak:

1) Az alapszabály alapján kinevezett jog szerinti tagok:

– a település Polgármestere, vagy képviselője,

– az Ifjúsági és Művelődési Házak Regionális Szövetségének Elnöke, vagy képviselője,

– az egyesület Igazgatója, aki tanácsadóként, konzultációs joggal vesz részt (Az Igazgató nem vesz részt az őt érintő vitákban.)

– vagy: az igazgató szólásjoggal és vitában szavazati joggal.

2) A társult tagok közül meghatározott számú tag (fakultatív)

Ők lehetnek:

– természetes személyek,

– az Ifjúsági és Művelődési Házat kiegészítő egyesületeket (kulturális és sportegyesületek, szociális tevékenységű egyesületek, stb.) képviselő hozzájárulásukkal kiválasztott természetes vagy jogi személyek.

A társult tagokat az Igazgatótanács javasolja a Közgyűlésnek, beosztásuk, érdemeik vagy hozzáértésük alapján.

Tagjegyzékből való törlésük a fentiek szerinti azonos körülmények szerint történik.

3) Meghatározott számban a Közgyűlés által választott tagok.

A választott tagok száma meg kell haladja a szavazati joggal rendelkező jog szerinti és társult tagok számát.

A választott tagok minden évben harmadonként újraválaszthatók. Minden harmadban legalább egy széket egy 25 évnél fiatalabb választott tagnak kell fenntartani.

A leköszönő tagok újraválaszthatók.

Az egyesület létrehozásakor a választott tagok közül sorshúzással döntik el, kik köszönnek le az első, illetve második évben.

Azonos tisztségre több jelöltre leadott szavazatok egyenlő száma esetén sorshúzással kell dönteni.

Üresedés esetén a tisztség betöltetlen marad.

Betöltésére a legközelebbi közgyűlés alkalmával kerül sor.

Az ily módon megválasztott tagok megbízása akkor jár le, amikor a helyettesített tag megbízatása eredetileg le-járt volna.

4) A fizetett alkalmazottak és animátorok testületéből 1 és 5 fő között (az Ifjúsági és Művelődési Ház fontossága függvényében):

– az egyesület fizetett dolgozói, vagy a rendelkezésére bocsátott dolgozók közül egy, társai által kijelölt képviselő. A rá vonatkozó vitákban nem vesz részt.

– az önkéntes animátorok közül egy vagy két, társaik által két évre kijelölt képviselő.

– a helyettesítést ellátó animátorok közül egy vagy két, társaik által két évre kijelölt képviselő. Amennyiben az önkéntes animátorok és a helyettesítést ellátó animá-torok képviselői egyenlő számban vannak, tisztségük fe-lenként évente megújítható.

Ezek a tagok az Igazgatótanácsban konzultációs joggal vannak jelen.

15. cikkely: Az Igazgatótanács ülései

Az Igazgatótanácsot az Elnök hívja össze ülésezni:

– rendes esetben negyedévente egyszer

– rendkívüli esetben akkor, ha az iroda azt szükségesnek ítéli vagy az azt alkotó személyek legalább egyharmadának kérése alapján.

A tárgyalások érvényességéhez a tagok legalább 2/3-ának jelenléte szükséges, döntést a jelenlévő tagok abszolút többsége hozhat. Egyenlő szavazatok esetén az Elnök szavazata döntő súlyt kap.

Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a következő igazgatótanácsi ülésen jóváhagyják, az Elnök és a titkár kézjegyükkel látják el. A jegyzőkönyveket az Ifjúsági és Művelődési Ház székhelyén őrzik.

Az Igazgatótanács minden olyan tagjára, aki három egymást követő alkalommal igazolás nélkül távol marad az ülésekről, úgy tekintenek, mint tisztségéről lemondott tagra. Helyettesítéséről a 14. cikkely 3. paragrafusa értel-mében gondoskodnak.

Az igazgatótanács tagjai a rájuk bízott tisztségből következően nem fogadhatnak el bért. Mindazonáltal részesülhetnek valós költségeik visszatérítésében. A megbízatással, utazással vagy reprezentációval járó, az igazgatótanács tagjainak kifizetett költségeket az igazgatótanáccsal kell jóváhagyatni, mivel minden jogvitát maga az igazgatótanács rendez el.

16. cikkely: Az Igazgatótanács hatásköre

Az Igazgatótanács felelős az egyesület általános működéséért.

– Jóváhagyja a Regionális Szövetség vagy más szervezet által rendelkezésre bocsátott munkavállalók kinevezését.

– Kinevezi az érvényes szabályok szerint általa fizetett dolgozókat.

– Határozatban rendelkezik a költségvetés-tervezetről, összeállítja a támogatási kérelmeket, valamint a saját maga által meghatározott feltételek és juttatások szerint használja a rendelkezésre álló pénzeszközöket.

– Kiadja az üzemeltetési számlát, a mérleget, valamint az erkölcsi és orientációs jelentést.

– Kijelöli az egyesületet a Regionális Szövetségben, illetve, adott esetben, a Megyei Szövetségben képviselő tagot, és ösztönzi a szövetségi, illetve megyei szintű igazgatótanácsban való részvételre.

– Kezeli az egyesület saját forrásait (általános tagdíj, adományok, üzemeltetési bevételek, támogatások...).

– Elősegíti az egyesület tevékenységeit, ellenőrzi az igazgatót, a pedagógiai szervezet vezetőjét, valamint az egész dolgozói állományt.

– Különleges tárgyalás útján általa szükségesnek tartott felhatalmazásokat megad az igazgatónak, adott esetben a munkaadó Regionális Szövetség egyetértésével.

– Megválasztja az iroda tagjait.

– Meghatározza a Közgyűlés napirendjét. A különböző jelentéseket meghallgatja, módosítja és megszavazza.

– Megszövegezi a belső szabályzatot, amelyet a Közgyűlés elé terjeszt.

Az Igazgatótanács az egyesület által kitűzött cél érdekében szükséges birtokszerzésre, ingatlancserére vagy in-gatlan elidegenítésére, vagy az említett ingatlanok jelzá

loggal való megterhelésére, kilenc évnél hosszabb időtartamú bérleti szerződésre, valamint az egyesületi alaptól függő javak elidegenítésére és kölcsönökre vonatkozó tárgyalásaihoz a közgyűlés jóváhagyása szükséges.

17. cikkely: Az iroda kijelölése

Az igazgatótanács választott tagjai közül titkos szavazással, egy éves időtartamra, relatív többséggel kijelöli az irodáját alkotó tagokat, akik között kötelező jelleggel sze-repel:

– egy Elnök

– egy vagy több Alelnök

– egy Főtitkár, esetleg egy Titkár

– egy Főkincstárnok, esetleg egy Kincstárnok

– egy vagy több ülnök.

Az igazgató az irodában konzultációs joggal rendelkezik. Vagy: Az igazgató az irodában szavazati joggal rendelkezik.

Az iroda tagjai csak nagykorúak, és állampolgári jogukkal rendelkező személyek lehetnek.

18. cikkely: Az iroda hatásköre

Az iroda előkészíti az igazgatótanács munkáját, és ügyel az ott hozott döntések végrehajtására. A folyó ügyeket kiadja, és pontosítja minden egyes tagja illetékességi körét, amelyeket a belső szabályzat sorol fel.

Az iroda javaslatot tesz az Igazgatótanácsnak befektetésekre, bizottságok felállítására.

A bevételeket és a kiadásokat az Elnök vagy a Kincstárnok hagyja jóvá, illetve rendeli el. Mindazonáltal az Igazgatót felhatalmazhatja az Elnök bizonyos kiadások elrendelésére.

Az egyesületet bíróság előtt és polgári ügyekben az Elnöke, vagy bármely más, utóbbi által megfelelő módon erre felhatalmazott személy képviseli.

19. cikkely: Belső szabályzat

A belső szabályzatot az Igazgatótanács dolgozza ki, és azt a Közgyűlésnek jóvá kell hagynia.

20. cikkely: Az igazgató kinevezése, hatásköre

Az igazgatót a Regionális Szövetség Igazgatótanácsa nevezi ki – ha a regionális állomány egyik dolgozójáról van szó – hagyományos felvételi eljárás után.

Amennyiben az igazgató nem a Regionális Szövetség állományához tartozik, az Ifjúsági és Művelődési Ház Igazgatótanácsa nevezi ki, a Regionális Szövetség és a Polgármesteri Hivatal jóváhagyásával.

Az igazgató az Igazgatótanács döntéseit hajtja végre, vezeti részlegei működését, és minden fórumon szavazati joggal (konzultációs joggal) vesz részt.

Ő a munkavállalók vezetője.

III. fejezet – Koncesszió – Dotáció –
Tartalékalap – Források

21. cikkely: (kis Ifjúsági és Művelődési Ház esetén érvényes)

Az ingatlanok és az elmozdíthatatlan berendezések a település tulajdonát képezik és az egyesület rendelkezésére bocsátják annak működése időtartamára. Az egyesület által kitűzött cél érdekében szükséges birtokszerzés, ingatlancsere vagy ingatlan elidegenítés, vagy az említett ingatlanok jelzáloggal való megterhelése, kilenc évnél hosszabb időtartamú bérleti szerződés, valamint az egyesületi alaptól függő javak elidegenítése és kölcsön kizárólag a település hatáskörébe tartoznak.

22. cikkely: (esetleg nagy Ifjúsági és Művelődési Ház esetén érvényes)

Az ingatlanok és az elmozdíthatatlan berendezések a település tulajdonát képezik és az egyesület rendelkezésére bocsátják ingyen és bizonyos feltételekkel (pontosítani), a két fél között három évre megkötött szerződés szerint. Az egyezmény lejárta előtt legalább hat hónappal egyik vagy másik fél köteles jelezni szándékát a szerződés

– megújítását

– felmondását illetően.

Az egyesület fenntartja magának a jogot, hogy bérbe adjon vagy vásárlás útján helyiségeket megszerezzen. Ebben az esetben az egyesület által kitűzött cél érdekében szükséges birtokszerzés, ingatlancsere vagy ingatlan-elidegenítés, vagy az említett ingatlanok jelzáloggal való megterhelése, kilenc évnél hosszabb időtartamú bérleti szerződés, valamint az egyesületi alaptól függő javak elidegenítése és kölcsön kizárólag saját hatáskörébe tartoznak.

22. cikkely: Dotáció

A dotáció tartalmazza:

1) ingó tőke az alábbi, 23. cikkely szerint befektetve.

2) a jogokból származó tőke, hacsak azonnali felhasználásuk nem engedélyezett.

3) legalább egytized része az egyesület kezelésére bízott, átruházott javak nettó jövedelmének éves szinten tőkésített értékének.

23. cikkely: Tőke

A dotációban szereplő ingó tőke állami értékpapírokba vagy olyan névre szóló kötvényekbe lesz befektetve, amelyeket az állam garantál, illetve az állami vagy helyi önkormányzati takarékpénztárakban kerül elhelyezésre.

24. cikkely: Egyesületi alap

Létrehozandó egy egyesületi alap, amelybe minden évben, az üzleti év végén a forrásokból származó, sem a dotációba nem kerülő, sem a következő üzleti év első negyedéve alatt az egyesület működéséhez nem szükséges többletet fizetik be.

Az egyesületi alap részét és összetételét a közgyűlés vitára bocsátás után módosíthatja. Ezekről a tárgyalásokról egy héten belül értesíteni kell a prefektust és a Regionális Szövetséget.

25. cikkely: Az egyesület forrásai

Az egyesület éves forrása a következőkből tevődik össze:

– a dotációba nem tartozó, kezelésében álló javak jövedelméből,

– a tagok éves tagdíjából,

– magánszemélyek vagy magánvállalatok mecénási közvetlen adományaiból,

– az állami, helyi vagy területi önkormányzati támogatásokból,

– szerződéses vagy egyezményes szolgáltatásokból,

– a tagok szolgáltatásai által termelt bevételekből,

– a Regionális és a Megyei Szövetség támogatásaiból, amit az illetékes hatóság jóváhagyásával adnak meg,

– a törvényi és szabályzó rendelkezések által engedélyezett más forrásokból.

26. cikkely: Számviteli szabályok

Naponta vezetendő könyvelés a pénzmozgásokról kiadásonként és bevételenként, és egy anyagot számon tartó könyvelés az egyesületek könyvelési terve értelmében.

IV. Fejezet: Alapszabály-módosítás –
Feloszlatás

27. cikkely: Az alapszabály módosítása

Az alapszabályt csak az Ifjúsági és Művelődési Ház Igazgatótanácsa, vagy a Regionális Szövetség javaslatára, illetve az egyesületet alkotó tagok legalább negyede javaslata alapján lehet módosítani.

A módosítás rendkívüli közgyűlés összehívását eredményezi.

A módosítások szövegét meg kell küldeni a Regionális Szövetségnek a rendkívüli közgyűlés napja előtt két hónappal. Amennyiben a módosítások megküldését követő hónap folyamán a Regionális Szövetség nem küld választ, a módosítások a rendkívüli Közgyűlés elé terjeszthetők.

A módosítások szövegét az Ifjúsági és Művelődési Ház tagjai rendelkezésére kell bocsátani a rendkívüli Közgyűlés kitűzött időpontja előtti két héten keresztül.

Minden tagnak lehetősége lesz képviseltetnie magát.

A rendkívüli Közgyűlés csak akkor hozhat érvényes döntést, ha tagjainak fele plusz egy fő jelen van illetve képviselteti magát. Amennyiben ezt a számot nem érik el, egy második rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, azonos napirenddel, legalább 15 napos előzetes értesítési határidővel, és az érvényes döntést hozhat, bármilyen számban jelennek is meg vagy képviseltetik magukat a tagok.

Minden esetben az alapszabályt csak a jelen lévő vagy képviselt tagok 2/3-os többségével lehet módosítani.

28. cikkely: Feloszlatás

A rendkívüli Közgyűlésben, melyet az egyesület feloszlatása tárgyában és kifejezetten e célból hívtak össze, legalább a tagok fele plusz egy fő kell, hogy képviseltesse magát.

Mint az alapszabály-módosítás esetében, a tagok képviseltethetik magukat.

Amennyiben ezt az arányt nem érik el, a Közgyűlést újra össze kell hívni, legalább két hetes időközt hagyva, és az érvényes döntést hozhat, bármennyi tag is legyen jelen vagy képviseltesse magát.

Minden esetben a feloszlatást csak a jelen lévő vagy képviselt tagok 2/3-os többségével lehet kimondani.

Feloszlatás esetén a Regionális Szövetség feladata a ja-vak átruházásának intézése a településsel egyetértésben.

V. Fejezet: Közigazgatási formaságok

29. cikkely: Törvényi kötelezettségek

A 27. és 28. cikkelyekben leírt Közgyűlések döntéseit azonnal meg kell küldeni a Prefektusnak és a Regionális Szövetségnek.

30. cikkely: Bejelentés és kötelező nyilvántartás

Az 1901. július 1-i törvény értelmében minden évben az Elnök köteles minden bejelentési formalitásnak eleget tenni a közgyűlési döntések meghozatalát követő három hónapon belül, valamint minden, az egyesület igazgatásá-ban vagy vezetésében eszközölt változtatással kapcsolatban, többek közt az iroda összetételét illetően:

– egyrészt az egyesület székhelye szerint illetékes pre-fektúrán,

– másrészt a Regionális Szövetségnél.

VI. Fejezet – Jogvita

31. cikkely: Döntőbíráskodási záradék

Jelen alapszabály alkalmazásával kapcsolatos nehézségek vagy nézeteltérés esetén a Regionális Szövetség kapja meg a döntőbíráskodás jogát.

Az Iroda tagjainak aláírásai

Az Elnök A Kincstárnok A Titkár