HAZAG MIHÁLY
ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKFELÜGYELETI
ÉRTEKEZLET BALATONSZEMESEN
2001. október 5–6.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Közművelődési Főosztálya rendezésében országos közművelődési szakfelügyeleti munkaértekezlet zajlott le Balatonszemesen. A rendezvényre több mint 100 szakértő kapott meghívást. Az értekezlet alapvető célja az volt, hogy számot adjon a közművelődési szakfelügyeleti munka ezévi eredményeiről és esetleges hiányosságairól, a szakfelügyeleti jelentések alapján metodikai-szakmai segítséget adjon a szakfelügyelőknek munkájuk eredményesebbé tétele érdekében.
Bevezetésként Kerekes László, vezető szakfelügyelő értékelte a 2000. október óta eltelt időszak szakfelügyeleti munkáját. Beszámolt arról, hogy 167 települési önkormányzat vizsgálata zajlott le, melyben 180 szakértő vett részt. Ezek közül 5 megyei jogú város volt. Vizsgálat történt 10 volt szakszervezeti intézmény munkájáról és 2 fő-városi kerület önkormányzati feladatellátásáról. Kiemelkedő volt azon önkormányzatok vizsgálata, amik 2000-ben támogatást nyertek az un. revitalizációs pályázaton, továbbá 38 olyan 1500 lakos feletti önkormányzat tevékenységének szakmai elemzése, melyek intézmény illetve közösségi szintér nélküli települések (elsősorban Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék).
Jelentős volt annak a 150 településnek előzetes gyors felmérése, amelyek pályázatot nyújtottak be a 2001. évi un. revitalizációs pályázatra.
A szakfelügyeleti feladatok elvégzésére ez évben 30 millió forint állt rendelkezésre, mely beépült (elkülönítetten) a Magyar Művelődési Intézet költségvetésébe.
Hasonlóan az előző évekhez tárgyév január 31-ig készült el és került elfogadásra a munkaterv, s ennek alapján működik a szakfelügyelet.
Kerekes László ismertette a 2002. év legfontosabb feladatait, melyek várhatóan az alábbiak:
– Mivel a 2001. évi revitalizációs pályázaton nyert ön-kormányzatok késve kapták meg a támogatást, az érintett önkormányzatok általános és részletes vizsgálata csak no-vember-december hónapokba indul el, ugyanis akkor van értelme a vizsgálatnak, ha az önkormányzatok részlegesen vagy teljes egészében felhasználták a rendelkezésre álló pénzt. Befejezése január végére várható.
– Országos társadalmi szervezeteknek nyújtott minisztériumi támogatás szakmai ellenőrzése (KÓTA, Magyar Népfőiskolai Társaság stb.).
– Kiemelt nagyrendezvényeket szervező szervezetek támogatásának szakmai ellenőrzése.
– A Közművelődési Főosztály munkájához kapcsolódó feladatok (pl. művelődési házak összevonása, bezárása és az ezekkel kapcsolatos javaslattétel).
– Egy megye széleskörű vizsgálata. 2002-ben Pest megye 50–60 települése.
Felhívta a figyelmet, hogy a szakfelügyeleti vizsgálatnak elsősorban az önkormányzatok feladatellátását kell segítenie. Ezért elsősorban a jelentések minőségére kell a jövőben nagyobb figyelmet fordítani.
Óváry István, a Nemzeti Kulturális Örökség Közművelődési Főosztályának vezetője tájékoztatta a résztvevő szakértőket a jogszabályokban bekövetkezett változásokról. Legfőbb változás az, hogy az 1997. évi CXL. tv-ben foglalt költségvetési garanciák a 2001. évi LXIV. törvényben foglaltak alapján megszűntek, az a költségvetési alku tárgya lett. Tájékoztatást adott arról, hogy az érdekeltségnövelő pályázaton az egyházak is rész vehetnek.
Megerősítette, hogy a 150/1992. a. Kormányrendeletben foglaltak alapján a miniszter a besorolás alkalmával indokolt esetben felmentést adhat a végzettség vagy a kötelező szakmai gyakorlat alól, ebben az esetben a minisztériumi állásfoglalás nem vehető figyelembe.
Nem változott viszont a szaktörvény 95§-a, miszerint a magasabb vezető csak szakirányú végzettségű lehet. A 150/1992. a. Kormányrendelet alapján a vezetői pályázatot eddig szakmai-szakértői bizottság véleményezte, az új elnevezés szakmai bizottság.
Kiemelte, hogy fontos a központi támogatások felhasználásának ellenőrzése.
Beke Pál, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója szólt a Magyar Művelődési Intézet szakmai tevékenységének megújításáról, az intézet szakmai fejlesztő munkájáról. (Erről a SZÍN 6/3-as számában tanulmány jelent meg.) Kifejtette, hogy a Magyar Művelődési Intézet és a szakfelügyelet között nagyobb és hatékonyabb szakmai együtt-működésre van szükség.
Szabó Irma, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közművelődési Főosztályának főtanácsosa “Oda-vissza” címmel tartott tájékoztatót arról, hogyan hasznosítják az önkormányzatok a szakfelügyeleti jelentéseket.
A főosztály 212 önkormányzatnak küldött levelet, kérdve azt, mi a véleményük a szakfelügyeleti jelentésekről, hogyan hasznosították azokat.
Az érintett önkormányzatok 55%-a válaszolt, többségükben pozitívnak, hasznosíthatónak minősítették az adott önkormányzat feladatellátásáról szóló jelentést.
A válaszok közül néhány kiragadott jelzés: “tükröt tartott”, “pozitív folyamatot indított”, “a legjobbkor érkezett”, “megerősített bennünket”.
A választ adó önkormányzatok közül 58% tárgyalta meg a jelentést.
Másnap dr. Németh János szakértő tartott előadást “A helyi kulturális identitás és közművelődési gyakorlat összefüggései” címmel.
Előadásában felvázolta azt, hogy a címben foglaltak
alapján mit kell tartalmaznia a szakfelügyeleti jelentésnek. Ezek:
– a település kulturális jellege (konkrétumok),
– a közösség lelkülete, mentális arculata, a helyi társadalom,
– milyen közművelődési formák jellemezték, jellemzik a települést,
– demográfiai adatok, földrajzi, gazdasági jellemzők,
– a szakmai munka értékelése ( nem szabad a munkatervet és a programfüzetet átmásolni, sok esetben nincs értékelés, nincs rendszer).
A szaktörvény 76§ /2/ bekezdése kész rendszert kínál, melynek alapján “illik” rendszerezni a szakmai munkát, s ennek alapján értékelni az adott önkormányzat kötelező közművelődési feladatellátását. A szakfelügyeletnek az az egyik legfőbb célja és értelme, hogy a szakértők a tapasztaltaikat egy új minőséggé tudják formálni.
Hazag Mihály szakértő tartott tájékoztatást arról, hogyan adnak képet a szakfelügyeleti jelentések a közműve-lődés helyi önkormányzati igazgatásáról.
A szakfelügyeleti jelentések tanulmányozása során általános problémának azt tartja, hogy a jelentés gyakorta nem az önkormányzatnak, a tisztviselőknek fogalmazódik, hanem a szakmát kívánja megjeleníteni. Sok olyan jelentéssel lehet találkozni, ahol a szakmai rész több mint kétharmada szól az intézményről vagy intézményekről, a helyi önkormányzat igazgatási feladatáról, annak végrehajtásáról kevés szó esik.
A szakfelügyeleti jelentések önkormányzati, közigazgatási kérdéseit, tapasztalatait, illetve az önkormányzatokra vonatkozó főbb tartalmi területeket az alábbiakban részletezte:
a) az önkormányzat kulturális, közművelődési politikája
– terület- településfejlesztési koncepciók
– kulturális- közművelődési koncepció
b) az önkormányzat közművelődési igazgatása
– a képviselőtestület, a szakbizottság, a jegyző és a hivatal
– az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata a közművelődési feladatellátás tükrében
– a szakmai és jogszabályi követelmények betartása
– a rendeletben foglalt kötelező és önként vállalt feladatok ellátása, megvalósulása
– az alapítói okiratok
– önkormányzati döntéseket igénylő egyéb dokumentumok (szervezeti és működési szabályzat, éves munkaterv, beszámoló, használati szabályzat, tételes költségvetés intézményvezetői megbízatás)
– a közművelődési feladatokat ellátó helyi intézmények, szervezetek közötti együttműködés biztosítása (civil szervezetek, közoktatás, nyilvános könyvtár)
– a közművelődési feladatellátás finanszírozása, ezen felül saját források, az állami normatív hozzájárulás és egyéb támogatások felhasználása, pályázatok és önrész, kötelező elszámolások rendje
– a közművelődési igazgatás és az intézményi működtetés személyi feltételei
– az intézmény épületbeli feltételei
– tárgyi feltételek ( berendezés, szakmai felszereltség, bútorzat)
– egyebek: statisztika, közművelődési alapítvány
– Közművelődési Tanács léte, nem léte, szükségessége, működése, érdekegyeztetés
– helyi és központi kitüntetések.
Sajnos az érintett települések túlnyomó többsége nem rendelkezik közművelődési koncepcióval, s erre a szakfelügyelet néhány kivétellel alig hívta fel a figyelmet.
Hazag Mihály kiemelten foglalkozott a helyi közművelődési rendeletek formai és tartalmi hiányosságaival. Kifejtette, hogy a rendeletek általában túl sematikusak, továbbá legnagyobb hiányosságuk az, hogy az önkormányzat közművelődési feladatának meghatározásakor megismétlik a szaktörvény 76§ /2/ bekezdés a-h pontját, ezekhez nem rendelnek konkrét, egyedi és sajátságos rész-feladatokat, konkrét tevékenységi formákat.
Erre a szakfelügyelet több esetben nem hívja fel a figyelmet, csupán pár mondatban fejti ki, hogy az megfelel a törvényben foglaltaknak.
Valószínűsítette, hogy ma, a törvény megjelenése után közel 4 évvel, már nem csak a rendelet megléte a fontos, hanem annak kritikai innovatív elemzése, s az abból szár-mazó következtetések levonása, és a javaslatok megfogalmazása.
Az előadó a továbbiakban az önkormányzati döntéseket igénylő dokumentumokkal kapcsolatos észrevételeit ismertette, kiemelten foglalkozott az alapító okirattal és a szervezeti és működési szabályzattal összefüggő igazgatási kérdésekkel.
Kiss László szakértő a települési intézményrendszer szak-mai-szervezeti, személyi, pénzügyi- gazdálkodási dokumentumait elemezte a szakfelügyeleti vizsgálatok tükrében. Kiemelten és részletesen foglalkozott az alapító okirat és a szervezeti- működési szabályzat tartalmi kérdéseivel.
A szakfelügyeleti jelentések alapján foglalkozott az intézmények feltételrendszerével, felhívta a figyelmet a vonatkozó dokumentumok alaposabb elemzésére, a következtetések levonására. Felhívta a figyelmet azokra a pályázatokra, melyek segítségével az önkormányzatok javíthatják intézményük épületbeli és tárgyi feltételeit.
Dr. Szabó Károly szakértő a szakfelügyeleti jelentések szerkezetéről, az összegzések és javaslatok tartalmáról, a rendszerező és utómunkálatokról tartott előadást. Elmondta, hogy a jelentések egyharmada “profi” munka, mely jól hasznosítható.
Tájékoztatta a résztvevőket arról az általa készített módszertani dokumentumról, mely a szakfelügyeleti jelentés szerkezeti ajánlását tartalmazza.
Továbbá ismertette azt a kérdőívet, melyet a szakfelügyeleti vizsgálathoz kell csatolni a gyors információszerzés céljából. Szólt a jelentések formai kérdéseiről.
Végül Kerekes László vezető szakfelügyelő összegezte a két nap tapasztalatait, s jókívánságaival zárta be a hasznos és értékes tanácskozást.