A KLUBKÖNYVTÁRAK
ORSZÁGOS, TELJESKÖRŰ VIZSGÁLATA *

A klubkönyvtár, mint a közművelődési intézményhálózat egyik típusa a hatvanas-hetvenes évtized fordulóján terjedt el, és a művelődési otthonokról szóló 3/1979 MT, valamint az annak végrehajtásáról szóló 1/1979. KM ren-delet nem egészen egy évtizedre stabilizálta. A Jelentés a művelődési otthonok éves tevékenységéről című adatlap ugyanis utoljára 1986-ban tartalmazott erre vonatkozó kérdést. Az erről az évről számot adó kiadvány ¹
(1 Statisztikai tájékoztató Művelődési otthonok (Bp. 1987. Tudományszervezési és Informatikai Intézet))
adataiból kiderül, hogy ekkor a közel két és félezer intézményből 925 volt a klubkönyvtár (37%). Az aprófalvas dunántúli megyék (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Somogy) közművelődése erre a típusra épült, klubkönyvtár volt a megyében található intézmények több mint fele, kétharmada.

Az 1997. évi CXL. a … Közművelődésről szóló törvény hatását elemző vizsgálatok kimutatták, hogy 1998-ban több mint kétezer közművelődési feladatot ellátó intézmény volt, azaz az összes intézmény száma mindössze 15 százalékkal csökkent, addig a közel ezer klubkönyvtárból kevesebb, mint négyszáz maradt, azaz a klubkönyvtárak több mint fele megszűnt vagy átalakult. (Lásd 1. tábla.)

A csökkenésnek, előfeltevésünk szerint, a többi között az az oka, hogy a 3/1979 MT rendeletet az 1997. évi CXL törvény hatályon kívül helyezte, és a közművelődési intézményeket meghatározó kategóriák között nem szerepelteti a klubkönyvtárat. 2
( 2 A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 74. § a)-d) )
Azokban a megyékben, amelyek korábban a klubkönyvtárakra alapozták tevékenységüket, még ma is az intézmények egyharmada, fele klubkönyvtár, csupán Baranya és Somogy megyékben szűnt meg és/vagy alakult át a klubkönyvtárak zöme. Míg Somogyban 1986-ban az in-tézmények több mint fele volt klubkönyvtár, addig 1998-ban kevesebb mint egytizede, s Baranyában ekkor már egyetlen klubkönyvtárat sem találtak.

Véleményünk szerint a klubkönyvtár sikeres intézmény volt, jól szolgálta a kistelepülések kulturális ellátását ezért célszerűnek látszott az intézménytípus változásainak nyomon követésére teljes körű vizsgálatot indítani. (Az intézménytípus problémáit, a kutatás elméleti alapvetését Lipp Márta fogalmazta meg.)^{3
(3. Lipp Márta: Elemzés a közművelődési feladatokat is ellátó összevont önkormányzati intézményekről. = Lipp Márta: Köz-művelődési jelenségek és jelentések. 18-32. p. )}

Mint említettem, a klubkönyvtárak nyilvántartása a közművelődési statisztika adatlapja szerint nem kötelező, ezért nehézséget okozott a minta összeállítása. Felhasználtuk a Magyar Művelődési Intézetben rendelkezésre álló címjegyzékeket, vizsgálatunk előkészítésébe bevontuk a megyei módszertani intézmények munkatársait. Miután az átalakulások nyomon követése fontos vizsgálati szempont volt, ezért a kérdőíven nyomatékosan felkértük az adatszolgáltatókat, hogy a “Kérdőívet kérjük akkor is kitölteni, ha az intézmény már nem önálló klubkönyvtárként működik, de 1997 előtt önálló klubkönyvtár volt!”

Összesen 468 kérdőívet küldtünk ki a fentiek szerint összeállított címlista alapján.

A nyilvántartásokban több mint száz klubkönyvtár szerepelt Zala megyében; negyven-ötven Vas és Nógrád; harminc-negyven Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém; húsz-harminc Heves és Somogy; tíz-húsz Jász-Nagy-kun-Szolnok, Pest, Hajdú-Bihar és Tolna; tíznél kevesebb Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Komárom-Esztergom megyékben. Baranya és Szabolcs megyékből egyáltalán nem jelentettek klubkönyvtárakat. (A teljes listát tartalmazza 2. tábla.)

A kérdőíveket az intézmény vagy a polgármesteri hivatal címére postáztuk. Az országot öt régióra bontottuk. Régiónként a megyei módszertani intézmények munkatársai közül 1-1 területfelelőst bíztunk meg, akik egyrészt segítségünkre voltak a minta összeállításában, másrészt tartották a kapcsolatot az intézmények és a polgármesteri hivata-lok munkatársaival, segítve őket a kérdőívek kitöltésében.

Összesen 329 választ kaptunk, azonban ennél kevesebb, 309 kitöltött kérdőívet. Bács, Győr-Moson-Sopron, Hajdú, Heves, Vas és Veszprém megyékből néhány polgármesteri hivatal kitöltetlen kérdőívet és olyan értelmű levelet küldött, hogy a településen klubkönyvtár nincs és soha nem is működött. Tehát az értékelhető válaszok aránya kétharmad volt

A válaszolási arány nagy szóródást mutat. Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Pest (+ Budapest) megyékből visszaérkezett a kérdőívek több mint háromnegyede, míg Győr-Moson-Sopron és Tolna megyékből csupán kevesebb, mint a fele.

Ennél fontosabb azonban a beérkezett kérdőívek száma. Több mint hetven kérdőívünk van Zala megyéből; mintegy harminc Nógrád, Vas, Fejér; tíz-húsz Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Hajdú-Bihar, Pest (+ Budapest), ennél kevesebb pedig a többi megyéből. Nem kértünk és kaptunk kérdőívet Baranya és Szabolcs megyékből.

Pillanatnyilag nem tudunk mélyreható következtetést levonni a megállapításból, de meg kell jegyeznünk, hogy a kérdőívek valamivel több, mint egyharmadát nem maga az intézmény, hanem a polgármesteri hivatal töltötte ki. (A beérkezett válaszok és kérdőívek számát és arányát tartalmazza a 2. tábla.)

2. A településen működő intézmények adatai.

5. A település kulturális életében jelentős szerepet játszó egyéb szervezetek.

Tudomásul vesszük, hogy a kétharmados válaszolási arány az adatainkból levonható következtetéseket némiképp megkérdőjelezhetővé teszi, ennek ellenére úgy véljük, elegendő adattal rendelkezünk az intézménytípusra vonatkozó érvényes következtetések levonására.

A következőkben a kérdőív logikai sorrendjében ismertetjük a vizsgálat eredményeit.

Összefoglalva megállapítható, hogy a válaszoló klubkönyvtárak 64 százaléka igen kicsi, ezer főt meg nem ha-ladó lélekszámú településen működik. Részletesebben: valamivel több, mint egyharmaduk ötszáz főnél nem nagyobb lélekszámú településen található, mintegy egynegyede ennél nagyobb, de ezerfősnél kisebb településeken. Közel egynegyed található 1000-2000 fős településen, míg ennél nagyobbakban alig valamivel több, mint egytized.

A klubkönyvtárak több mint nyolcvan százaléka köz-ségekben van, s városrészek ellátására mindössze néhány intézmény vállalkozik. Az intézmények közel kétharmada olyan településen van, ahol egyáltalán nem élnek nemzetiségiek. Valamivel több mint egyharmadban egy nemzetiség él, alig néhány településen kettő vagy három. Legtöbb he-lyen (27%) cigányok élnek. Mindössze néhány zömében nemzetiségiek által lakott községet találtunk. A nemzetiségek által lakott falvak mintegy háromnegyedében a nemzetiségiek aránya nem haladja meg a 30 százalékot.

A klubkönyvtárak fele olyan településen van, ahol a polgármester tiszteletdíjas vagy társadalmi munkás, és a polgármesteri hivatalok közel fele nem önálló, hanem körjegyzőséghez tartozik.

Négy helyen van gimnázium, egy helyen szakközépiskola, 2 településen szakmunkásképző. Egyéb középiskola és felsőoktatási intézmény sehol sincs.

Megkérdeztük, működik-e a klubkönyvtáron kívül más kulturális/közművelődési intézmény a településen. A községek háromnegyedében nincs más, önálló intézmény. Nyolcvan településen mintegy száz egyéb kulturális intézményt találtunk. Ezeknek csaknem fele művelődési ház és/vagy ÁMK, 16-16 százaléka könyvtár vagy tájház. Néhány klub, mozi, valamint egyéb önálló kulturális intézmény van a településeken.

Ezen kívül negyven olyan klubkönyvtár is van, amelyhez egyéb szervezeti egység is tartozik. Összesen 58 fiókintézményt találtunk, amelynek kétharmada könyvtár vagy klub. Néhány falumúzeumot, kiállítótermet, mindössze két teleházat és egy olyan mozit találtunk, amely a klubkönyvtár szervezeti keretében működik.

Tulajdonképpen a településeken akár a klubkönyvtárhoz tartozóan, akár önálló intézményként művelődési házak, könyvtárak, klubok működnek, ezek teszik ki az intézmények kétharmad részét.

A településeknek csupán egynegyedében van alapfokú művészetoktatás, zömükben egy, legfeljebb két fajta. A hetvenhét településen összesen 168 említést találtunk. Ezek egyharmada általános zeneiskola, másik harmada néptánc oktatás, míg az összes többi fajta (az általános művészeti iskola, népzenei iskola, fúvószene, modern tánc, klasszikus balett) teszi ki a harmadik harmadot. Érdekes, hogy fúvószenei oktatás mindössze tíz településen folyik.

Az alapfokú művészetoktatás fele a helyi általános iskolában és/vagy az ÁMK-ban folyik, valamivel több mint egytizede a klubkönyvtár szervezésében és mindössze egy-harmad speciális művészetoktatási intézményben, legyen az művészetoktatási hálózat önálló iskolája, kihelyezett tagozata vagy magán művészetoktatási intézmény.

Ezzel kapcsolatban megkérdeztük, működik-e a településen alapítvány, egyesület, van-e helyi újság, illetve a lakosság képes-e az Internet segítségével bekapcsolódni a világ nyilvánosságába.

160 településen működik alapítvány (52%), ezeknek mindössze egyharmad részében egynél több. Valamennyi említést összeadva kiderül, hogy a legelterjedtebbek az oktatási célú alapítványok, (37%), ezt követik a falufejlesztő, faluszépítő szervezetek. Összesen 41 művelődési célú alapítványt találtunk. Elenyészőek a szociális célú, a sporttal foglalkozó, a hagyományőrző, a nemzetiségek cél-jait szolgáló alapítványok. Az alapítványok 17 százalékában tagja a kuratóriumnak a klubkönyvtár vezetője, mun-katársa!

Az egyesületek elterjedtebbek. A vizsgálatba bevont helyek közel kétharmad részében van egyesület, jellemzően több, mint egy, de 28 településen négy, van annál több egyesületet jeleztek.

192 településen 395 egyesület van. A legelterjedtebb a sport- (41%), az önkéntes tűzoltó (14%), és a művelődési célú egyesület (12%). Majdnem ugyanennyi polgárőr egyesületet találtunk. A falufejlesztő, faluszépítő, az oktatási cé-lú, a szociális célú, a hagyományőrző, a nemzetiségi egyesü-letek együttesen sem érik el az összes egyesület egynegyedét.

Az egyesületekben is csekély a klubkönyvtárak részvétele. Mindössze 15 százalékukban vezetőségi tag a klubkönyvtár vezetője vagy munkatársa.

A települések kevesebb, mint egyharmadában van he-lyi újság. Az újságok egytizede alkalomszerűen, közel fele negyedévente, valamivel több, mint egyharmada havonta jelenik meg. Az ennél gyakrabban megjelenő sajtótermékek aránya elenyésző. Az újság kiadója 78 százalékban ki-zárólag a helyi önkormányzat, ezzel szemben a civil szervezetek még polgármesteri hivatalokkal kooperálva is mindössze az újságok 16 százalékának kiadásában játszanak szerepet.

Az újságok kicsit több mint felének szerkesztésében a település “véleményformálói” közösen vesznek részt, együtt szerkesztik polgármesterek, az önkormányzati képviselők és a polgármesteri hivatalok dolgozói, és a különféle értelmiségi rétegek (népművelők, könyvtárosok, egyéb értelmiségiek). Másod/harmadsorban szinte ugyanannyi helyen fordult elő, hogy kizárólag értelmiségiek (20%), vagy az önkormányzatok/polgármesteri hivatalok (22%) jegyzik a sajtóterméket.

A települések csaknem felében nincs Internet. A 150 ilyen helységből válaszolók közel fele nem tudja, hogy milyen feltételek hiányoznak, a többiek azonos arányban anyagi vagy műszaki feltételeket hiányoltak. Sajnos mindössze egynegyed nyilatkozott úgy, hogy idén vagy jövőre lesz Internet a településen, s 53% nem tudott erről semmit sem mondani.

A polgármesteri hivatalok több mint háromnegyed-ében van számítógép, ahol van, ott zömmel háromnál több. A géppel rendelkező polgármesteri hivataloknak azonban csak az egyharmadában van Internet, s a gépeknek csak egytizede nyilvános hozzáférésű.

Sajnos mindössze 24 Teleház van a választ adó településeken. Ezeknek mintegy felét civil szervezetek tartják fenn. A Teleházak számítógépei a lakosság rendelkezésére állnak. Háromnegyed részükben van Internet hozzáférési lehetőség is. A Teleházak egynegyedének csupán számítástechnikai/informatikai funkciója van, közel fele azonban emellett kulturális és/vagy közösségi, szociális funkciókat is ellát.

A válaszolók 36 százaléka, 112 intézmény pillanatnyi-lag nem klubkönyvtárként működik. Mindössze 195 in-tézmény vallotta magát klubkönyvtárnak. Hat válaszoló azt írta, hogy soha nem is volt klubkönyvtár, hét kérdőív nem tartalmaz jelenlegi szervezeti formájára vonatkozó információt.

Összesen 99 intézmény működik tovább más szervezeti formában. Ennek közel fele csak könyvtárként, egynegyedét ÁMK-hoz csatolták, 12 százalék jogutód nélkül szűnt meg, a többi egyéb szervezeti formát választott. Az átszervezés után nem változtattak többször szervezeti for-mát. Mindössze két olyan intézmény van, amelyik az át-szervezés után több szervezeti formában működött, s négy, amelyik előbb megszűnt, majd újra indították. (A vizsgálatba bevont intézmények jelenlegi formáját tartalmazza a 4. tábla.)

Sajnos a 112 nem klubkönyvtárként működő intézményből mindössze 77 (69%) válaszolt arra, hogy mikor történt az átszervezés.

	% (N=77)
1990 előtt	20
1990-1995. évben	23
1996-1999. évben	44
2000-ben	13
Összesen	100

Az átszervezés/megszüntetés időpontja tehát gyorsuló tendenciát mutat. Az 1990–1995 közötti időszakban évente átlagosan három, 1996–1999 között évente átlagosan nyolc, míg 2000-ben egy év alatt tíz klubkönyvtárat szerveztek át/szüntettek meg.

Megkérdeztük a közművelődési intézmény alapítási évét, s azt, hogy mióta működik klubkönyvtárként. 202 kérdőívben (65%) találtunk mindkét kérdésre értelmezhető választ.

A klubkönyvtárak 70 százaléka az alapításkor vette fel ezt a formát, s csak egyharmadukat alakították át korábbi közművelődési intézményből klubkönyvtárrá.

Igen fontos azonban, hogy a megszűnések mellett, az elmúlt évtizedben is alakultak klubkönyvtárak. Az elemzésbe bevonható klubkönyvtárak 18 százaléka, 36 intézmény a kilencvenes évtizedtől klubkönyvtár. Ezek fele egyéb közművelődési intézményként már működött korábban, másik felét azonban ebben az évtizedben alapították. (Az alapítás és a klubkönyvtárrá alakítás idejét tartalmazza az 5. tábla.)

Az intézmények csaknem kizárólag önkormányzati fenntartásúak. Összesen öt alternatív fenntartású, magánvállalkozásban működő vagy egyéb fenntartóval rendelkezőt találtunk. Több, mint 70% úgy válaszolt, hogy csak önkormányzati támogatással működik.

Bár a költségvetési összegekre, bevételekre és kiadásokra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, azonban nem kaptunk értékelhető adatokat. Ennek a sajnálatos ténynek kérdőív-szerkesztési, kitöltési és feldolgozási problémák egyaránt okai voltak.

A kulturális élet finanszírozásában nagy szerepet játszanak az alapítványi és egyéb pályázatokon elnyert támogatások. A klubkönyvtárakban szerepük kevésbé fontos, annak ellenére, hogy az öt év alatt mind a nyertes intézmények, mind a sikeres pályázatok száma megháromszorozódott, évről-évre egyenletes emelkedést mutatva. Míg 1996-ban 26 klubkönyvtárban, azaz az intézmények kevesebb mint egytizedében, összesen 47 esetben kaptak pályázati támogatást, addig 2000-ben már több mint egynegyedben, 88 helyen összesen 144 sikeres pályázat volt.

Meglepő, hogy a Soros Alapítvány szinte egyáltalán nincs jelen a klubkönyvtárak finanszírozásában. Az öt év összesen 425 pályázatából mindössze 9 származott tőlük. A Nemzeti Kulturális Alap 1997-ben 15 helyen összesen 19 pályázatot támogatott, a többi évben jelenléte ennél kisebb. A pályázatok számának növekedésében szerepet játszott a NKÖM szerepvállalásának növekedése. Az első két évben jelenlétük elenyésző. 1998-ban 13, 1999-ben 27, 2000-ben már 27 pályázatot támogattak. A nyertes pályázatok közel fele azonban minden évben egyéb szervezetektől (azaz nem az NKA, nem a Soros Alapítvány, nem a NKÖM) támogatásából származik.

A legutóbbi év sikertelen pályázatairól is kértünk adatokat. Úgy tűnik, támogatják a klubkönyvtárak kérelmeit. 2000-ben ugyanis 88 helyen 144 sikeres, viszont 57 he-lyen 102 sikertelen pályázatot találtunk. (A pályázatokon nyertes és sikertelen intézmények arányát és a pályázatok számát mutatja az 6. tábla.)

A klubkönyvtárak közel fele a huszadik században épült. Ennek egynegyede a század első, háromnegyede, összesen 170 intézmény a század második felében. A hatvanas-het-venes évtizedben emeltek 100 épületet, tehát az összesnek csupán egyharmada működik viszonylag modern épületben. (Az épület építésének idejét részletes bontásban tar-talmazza a 7. tábla.)

Az alapterületet tudakoló kérdésünkre egytized nem válaszolt. A válaszoló klubkönyvtárak több mint egyharmada nem haladja meg a 100 négyzetmétert, azaz egy nagyobb lakásnyi méretű, és csupán egynegyed alapterülete 300 négyzetméternél nagyobb.

Megdöbbentően sok, 18 százalék a mindössze egyetlen szobából álló “klubkönyvtár”. Ezt nem ellensúlyozza, hogy egynegyedükben 8 vagy annál is több helyiséget találtunk. (A klubkönyvtárak alapterületének megoszlását a 8. tábla, a helyiségek számát a 9. tábla tartalmazza.)

A nagytermek célját, használhatóságát mutatja, hogy az összes intézménynek mindössze egytizedében van olyan nagyterem, amelyhez színpad és öltöző is tartozik. (A kü-lönböző funkciójú helyiségek elterjedtségének arányát mutatja be a 10. tábla.)

Kiállítási lehetőség, magnetofon, videomagnó van az intézmények 40-48 százalékában. Telefon fővonalat sajnos csak a klubkönyvtárak egyharmadában jeleztek. Valamivel több, mint egynegyedben van hangosító berendezés, filmvetítési lehetőség.

Nem éri el az egytizedet azoknak a klubkönyvtáraknak az aránya, ahol van Internet hozzáférési lehetőség, vendéglátó egység. Mindössze négy helyről jelezték a video-projektort, egy helyen a digitális fényképezőgépet. Személygépkocsi, autóbusz sehol sincs. (A különböző felszerelési tárgyak, tevékenységi lehetőségek elterjedtségének arányát mutatja be a 11. tábla.)

Az anyagi és tárgyi feltételeken túl meghatározó jelentőségű az intézményeket működtető munkatársi gárda.

A jellemzően kicsi intézmények több mint felében egyetlen munkatárs dolgozik, s egynegyed a két személyes ház. Mindössze egytizedben dolgoznak ennél többen. A munkatárssal nem rendelkezők és/vagy nem válaszolók aránya 15%.

A személyzeti adatokról beszámoló 262 klubkönyvtárban összesen 417 alkalmazott van, ebből mindössze 115 (28%) a főállású szakalkalmazott.

Egy szervezet működését leginkább a vezető határozza meg. Ezért részletesebben a klubkönyvtárak “első embereit” mutatjuk be. Az intézmények háromnegyedében van vezető, 19% jelezte, hogy nincs, 7% nem válaszolt a kérdésre. A továbbiakban a 229 klubkönyvtár-vezető jel-lemzőit elemezzük.

A vezetők 37 százaléka tiszteletdíjas, 29 százaléka főfoglalkozású, és ugyanennyi a részfoglalkozású is.

Szakirányú végzettsége – összevonva a felső és közép fokot – mindössze 35 százaléknak van.

Igen sok, 15 százaléknyi az érettségit sem szerzett klub-könyvtár-vezető. (A klubkönyvtár-vezetők iskolai végzettsége és alkalmazási formája szerinti megoszlást mutat-ja be a 12. tábla.)

Az elmúlt öt évben a könyvtárvezetőknek sajnos csak egynegyede, 57 személy vett részt szervezett szakmai továbbképzésen, ebből 39 mindössze egyszer. Ugyanannyian vettek részt könyvtári, mint közművelődési továbbképzésen.

Szinte valamennyi klubkönyvtár fenntartója a helyi önkormányzat. Megkérdeztük, hogy az elmúlt öt évben tárgyalta-e a klubkönyvtár tevékenységét a képviselőtestület. Nem áll érdeklődésük középpontjában az intézmény. Öt év alatt kétszer vagy többször tárgyalta mindössze 16%, egyszer 33%.

Ennél is meglepőbb, hogy a mindössze 85 településnek (28%) van közművelődési rendelete, noha ennek megalkotására törvény kötelezi az önkormányzatokat. Ebből 24 nem válaszolt a rendeletben a klubkönyvtár részére meghatározott feladatokra vonatkozó kérdésünkre. A 61 válasz szerint a rendeletek több mint fele közművelődési, illetve együttesen közművelődési és könyvtári feladatokat tartalmazott.

Megkérdeztük, mikor készült a klubkönyvtár alapító okirata, s megkértük, másolja ki a kérdőívbe a klubkönyvtárnak az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységeit, valamint kiegészítő tevékenységeit is.

A válaszolók kétharmada, 206 intézmény jelezte, hogy van alapító okirata. Ebből 135 (65%) az elmúlt három évben készült. Meglepőek az alaptevékenységekre vonatkozó válaszok. Az alapító okiratok közel felében csak könyvtári alaptevékenységet jelöltek meg! Egyharmad a könyvtári és közművelődési alaptevékenységgel rendelkezők aránya, míg az összes többi változat az alapító okiratok egynegyedében található.

Nem befolyásolja ezt jelentősebben a kiegészítő tevékenység sem, mert mindössze a megkérdezettek 19 százaléka jelezte, hogy alapító okirata tartalmaz kiegészítő te-vékenységet is.

Megvizsgáltuk, hogyan befolyásolja az alapító okiratok tartalmát a válaszolók jelenlegi szervezeti formája. Azoknak az intézményeknek háromnegyedében van alapító okirat, amelyek ma is klubkönyvtárként működnek, míg a magukat már nem klubkönyvtárnak tartóknak alig valamivel több, mint felében találtunk alapító okiratot. Ahol azonban ez az okmány elkészült, az alaptevékenység megoszlása semmi különbséget nem mutat a klubkönyvtárak és a nem klubkönyvtárak között. (Az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység szervezeti forma szerinti megoszlását mutatja be a 13. tábla.)

A klubkönyvtáraknak mindössze egyharmada számolt be arról, hogy van szervezeti és működési szabályzata, azonban ezek zöme sem tartalmaz ennek mibenlétére értékes információt, csupán azt rögzíti rajzban, hogy a klubkönyvtár szervezetileg a polgármesteri hivatalhoz tartozik.

Egynegyedük 10–29 órát, azaz maximum fél napot áll a közönség rendelkezésére. (A nyitvatartási idő megoszlását mutatja be a 14. tábla.)

A válaszoló intézmények 84 százaléka nincs nyitva sem hét végén, sem este 8 óra után. Mindössze 39 olyan klubkönyvtárat találtunk, amely este nyolc után is a közönség rendelkezésére áll, ebből összesen kettő, amelyik nem a hét végén. (Egy estén van nyitva 12; két estén 9; három vagy több estén 18 klubkönyvtár.) (Az esti és a hét végi nyitva tartás megoszlását mutatja be a 15. tábla.)

Kérdőívünkben feltettük a kérdést, a klubkönyvtárat, mint nyilvános könyvtárt bejegyezte-e a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Mindössze 126 klubkönyvtár (41 %) regisztrált nyilvános könyvtár. A nemleges rovatot töltötte ki 43 százalék. A kérdésre nem válaszolt 16 százalék.

A regisztrációról nincs válasz 19, az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységekről nincs válasz 71, míg egyikről sincs válasz 32 kérdőívben. 187 olyan kérdőívet ta-láltunk, amelyben mindkét kérdésre érvényes választ adtak.

Ebből kiderül, hogy a nyilvános könyvtári bejegyzés és a könyvtári alaptevékenység nem mutat szoros összefüggést. Az elemzésbe bevonható 187 intézmény mintegy fele alapító okiratában szerepel a könyvtári tevékenység vagy az is, és bejegyezték nyilvános könyvtárként. Egyharmaduk alapító okirata szerint könyvtári alaptevékenységet folytatnak, azonban nincsenek könyvtárként regisztrálva.(Az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység és a nyilvános könyvtárként való bejegyzettség összefüggését mutatja be a 16. tábla.)

A klubkönyvtárak több mint háromnegyedében van helyben olvasási lehetőség, azonban ezek felében legfeljebb 10 személy tud egyszerre helyet foglalni.

A klubkönyvtárak könyvei számának mediánja 3437 darab. (Ugyanannyi intézményben van ennél kevesebb, mint amennyiben ennél több könyv.) Igen nagyok az et-től való eltérések. Valóban jelentős gyűjteménnyel, 9999 vagy annál több kötettel rendelkezik egytized, ugyanakkor közel egynegyedben nincs vagy mindössze ezernél kevesebb könyv van. (A klubkönyvtárak könyvtárainak nagyságát mutatja be a 17. tábla.)

Összesen 82 klubkönyvtárban (27%) fizetnek elő napilapra. Főként 1 helyi napilapot járatnak, mindössze az intézmények egytizedében jár több napilap, helyi és/vagy országos vegyesen.

Az egyéb dokumentumok számát és fajtáját is megkérdeztük. Mindössze 62 intézményben (20%) van egyéb dokumentumgyűjtemény, ezek kétharmadában is kevesebb, mint 100 darab. Az egyéb gyűjtemények kétharmada videó gyűjtemény, kizárólagosan vagy hangzó dokumentumokkal együtt.

106 klubkönyvtár (34%) gyűjti a településsel kapcsolatos helyismereti dokumentumokat, ezek közel fele ki-zárólag könyveket és más nyomtatványokat. Ugyanakkor mindössze egytized az olyan helyismereti gyűjtemény, amely nem szerzi be a könyveket, más nyomtatott dokumentumokat. Érdekes, hogy helyismereti gyűjtemények alig több, mint negyede tartalmaz testületi előterjesztéseket is.

A klubkönyvtárak közel háromnegyedében, 222 intézményben vannak beiratkozott gyermekolvasók. A gyermekolvasókkal rendelkező intézmények több mint háromnegyedében száznál kevesebb beiratkozottat találtunk. A medián 38. A maximum: egyetlen intézményben regisztráltak 559 beiratkozott gyermeket.

A felnőtt olvasók számának megoszlása közel hasonló képet mutat. Ugyanennyi intézményben vannak beiratkozott felnőtt olvasók. A felnőtt olvasókkal rendelkező intézmények háromnegyedében száznál kevesebb beiratkozottat találtunk. A medián 37. A maximum: egyetlen intézményben regisztráltak 789 beiratkozott felnőttet.

Az összes olvasók száma az összegződések miatt természetesen valamivel magasabb. Egyrészt a 100 alatti kategóriában megemelkedik az 50-99 olvasóval rendelkező intézmények száma. Másrészt az olvasókkal rendelkező intézmények közel felében van száznál több olvasó. Míg sem a gyermek, sem a felnőtt olvasók száma külön-külön alig éri el a 200-299 közötti számot, addig az összesen ka-tegóriában 33 intézmény található itt. Ugyanakkor a me-dián itt is alacsony: 78. Mindössze 2 olyan klubkönyvtár van, ahol a beiratkozott olvasók száma 999 vagy több. (Az egyes korcsoportokból beiratkozott olvasók számát mutatja be a 18. tábla.)

A vizsgálatban kiemelt fontosságot tulajdonítottunk a klubkönyvtárak közművelődési tevékenységének feltárására.

A kérdőívben űrlapot készítettünk a klubkönyvtárban működő állandó csoportok feljegyzésére. Azokról a csoportokról is kértük az adatokat, amelyek fenntartója nem, de működésük színtere a klubkönyvtár. A kért adatok:

– Korcsoport (1 Gyermek; 2 Ifjúsági; 3 Felnőtt; 4 Nyug-díjas. Vegyes korcsoport esetén minden előforduló korcsoport kódját kértük feltüntetni a rovatban.)

A tanfolyamok táblájában szereplő rovatok:

– Kinek a rendezésében? (1 Klubkönyvtár saját rendezvénye; 2 Mással közös rendezvény; 3 Külső rendezvény.)

A klubkönyvtár közművelődési programjai űrlapon megkértük, sorolják fel a klubkönyvtár ez évben megvalósult minden rendezvényét, naptári sorrendben, a rendezvény fajtáját részletesen leírva. A rovatok:

Meglehetősen sok, 141 olyan kérdőívet kaptunk vissza (46%), amelyben semmiféle közművelődési tevékenységet nem jeleztek.

Az egyes megyékben igen eltérő a helyzet. A Békés-, Somogy-, Nógrád és Zala megyékben vizsgálatba bevont klubkönyvtárak kétharmadában nincs közművelődés. Ezzel szemben viszont Fejér-, Borsod-, Hajdú-, Szolnok-, Pest és Komárom megyékben a válaszoló klubkönyvtárak háromnegyedében van közművelődési tevékenység.

A 168 közművelődési munkát végző klubkönyvtárban a különféle formák elterjedtsége jelentősen különbözik. Közművelődési programokat 86 százalékban rendeznek. Közel kétharmadban működik állandó csoport (művészeti csoport és/vagy kör, klub) és kevesebb, mint egyharmadban tartanak tanfolyamokat.

Csak egyféle formát preferál 39%, kétfélét 35%, s mindössze 43 olyan klubkönyvtárat találtunk (26%), amelyben állandó csoport is, tanfolyam is működik, és közművelődési programokat is rendeznek.

A legelterjedtebb tevékenység-együttes (31%) az állandó csoport és a közművelődési program kombinációja. Ugyanakkor viszonylag elterjedt (25%) az olyan klubkönyvtár, ahol kizárólag közművelődési programokat rendeznek, és sem állandó csoport, sem tanfolyam nem működik. (A különféle közművelődési tevékenységformák gyakoriságát mutatja be a 19. tábla.)

A kérdőívben kértük a csoport, a rendezvény fajtájának részletezett leírását. Meglepően gazdag a klubkönyvtárak közművelődési tevékenysége: 870 fajta alkalmat jegyeztünk fel, ebből 649 féle közművelődési programot! A feldolgozás során összesen 29 kategóriát alakítottunk ki, s ezekbe csoportosítottuk az adatokat. (A különféle közművelődési formákba sorolt tevékenységek kategóriáinak felsorolását tartalmazza a 1. melléklet.)

Összesen 121 klubkönyvtárban (39%) jelezték, hogy fenntartanak és/vagy helyet adnak állandó csoportoknak. Ezek egynegyedében mindössze egy, másik negyedében kettő, harmadik negyedében három-négy, míg negyedik negyedében ennél több állandó csoport van. Összesen 354 állandó csoport van a 121 klubkönyvtárban.

Az állandó csoportokkal rendelkező intézmények mintegy felében egy állandó csoport átlagos taglétszáma legfeljebb 20 fő. A medián 19.

– művészeti csoportok

Az adatok csoportosításának elsődleges szempontja a tevékenységek fajtája volt.

Második szempontunk a rendezőszervekhez kapcsolódik (Saját rendezésű; Mással közös rendezésű; Külső szervek által rendezett.)

A harmadik szempont az egyes tevékenységekben, programokon résztvevő korcsoportok, illetve azok kombinációja volt. (A különféle korcsoportok kategóriáinak felsorolását tartalmazza a 2. melléklet.)

Igen kevés helyen, mindössze 84 klubkönyvtárban (27%) működik művészeti csoport, több mint kétharmadukban mindössze egy-kettő. Összesen 198 művészeti cso-port van a 84 klubkönyvtárban. Ennek több mint fele (108) a népművészeti előadó-művészeti csoport. Ide so-roltuk a többi között a különféle hagyományőrző együtteseket, népdalkört, pávakört, nemzetiségi kórust, néptánccsoportot, fúvós- és citerazenekart. Az összesből 24 gyermekek részére, 19 az ifjúság részére, 11 a nyugdíjasok ré-szére szervezett. Van még 11 olyan népművészeti előadó-művészeti csoport, amelyben mind a gyermekek mind az ifjúság részt vesz.

Nagyobb számban találtunk még klasszikus előadó-művészeti csoportokat (42 csoport – 21%), ebben is vezet a gyermekek részére szervezett. A többi kategóriába sorolt művészeti csoportok száma összesen 29 (24%).

Ha a kategóriákat összevonjuk, akkor közel kétharmadot tesz ki a népművészettel foglalkozó csoport. Más összevonást alkalmazva az összes előadó-művészeti csoportok aránya 83 %.(A művészeti csoportok tevékenységcsoportok szerinti megoszlását mutatja be a 20. tábla.)

Ha eltekintünk a művészeti csoport fajtájától, és a társadalmi rétegek, korcsoportok részvételét vizsgáljuk ezekben, akkor megállapítható, hogy összesen 50 % a kizárólag a gyermekek, a kizárólag az ifjúság, valamint a mindkét csoport részére együtt szervezett közösség. Az egytizedet meghaladja még a kizárólag felnőttek részére szervezett művészeti csoport. A kizárólag nyugdíjasok részvételére számító és az egyéb vegyes csoport aránya mindössze egyharmad. (A közművelődési tevékenységek megoszlását a bennük résztvevő korcsoportok szerint mutatja be a 21. tábla.)

A művészeti csoportoknál nem sokkal több helyen, mindössze 90 klubkönyvtárban (29%) működik kör, klub, közel kétharmadukban mindössze egy-kettő. Összesen 243 kör, klub van a 90 klubkönyvtárban. Ennek közel fele (104) a rétegklub. Ide soroltuk a többi között az asszony-, a gyermek-, az ifjúsági, a nyugdíjas klubokat, a nagycsaládosok egyesületét. Ebből 54 a nyugdíjasok részére, 23 az ifjúság részére szervezett. Az összes egyéb társadalmi csoport részére szervezett rétegklub mindössze egynegyedet tesz ki.

Nagyobb számban találtunk még sporttal, egészségvédelemmel, egészségneveléssel foglalkozó kört, klubot (44 csoport – 18%). A sportkörökön kívül ide soroltuk az aerobic, gyógytorna, jóga, testépítés, mazsorett csoportokat. Itt kapott helyet az agykontroll csoport, az ezoterikus klub, a mozgássérültek klubja, reform klub, a vöröskereszt. Vezet a felnőttek részére szervezett csoport.

Ide soroltuk a többi között például a csillagászati szakkört, kertbarát kört, magyar madártani egyesület helyi csoportját, postagalamb egyesületet. A technikai jellegű fia-tal számítógépesek csoportját, borbarátok körét, falugazdász csoportot, gazdakört. Itt kapott helyet a honismereti kör, a környezetvédő szakkör, a helységpártoló, a tűzoltó egyesület, a faluvédő, településfejlesztő csoport. A legtöbbet a felnőttek részére szervezték.

Ha eltekintünk a kör, klub fajtájától, és a társadalmi rétegek részvételét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a korcsoportok meglehetősen elkülönülnek ezekben. A körök, klubok 58 százalékában ugyanis egyetlen korcsoport vesz részt. A legelterjedtebb a nyugdíjasok részére szervezett (24%). A felnőttek részére szervezettek aránya 16%, illetve az ifjúság részére szervezetté 14%. A kizárólag gyermekek részvételére számító kör, klub aránya elenyésző. A kevert korú csoportok közül megemlíthető a felnőttek és a nyugdíjasok együttes részvételére számító kör, klub (11%). (Ld. 21. tábla.)

Nagyon kevés klubkönyvtárban 54 helyen (17%) ren-deznek tanfolyamokat. Összesen 117 tanfolyamot regisztráltunk. Ennek fele saját rendezésű, közel ugyanennyinek csupán helyet ad a klubkönyvtár, s 5% a saját és külső szervek által közösen rendezett tanfolyam.

A “legelterjedtebb” az úgynevezett közhasznú tanfolyam. Ide soroltuk például a gépjárművezetői, KRESZ, elsősegély, egészségügyi tanfolyamokat; a kézműves, kosárfonó, sütő-főző varrótanfolyamot is. Viszonylagos ez az elterjedtség, mert mindössze a klubkönyvtárak egytizedében található meg. Mindössze 40 közhasznú tanfolyamot regisztráltunk. Nyolctizedét felnőttek, vagy felnőttek és fiatalok részére közösen szervezik.

16 klubkönyvtárban összesen 25 mozgás, sport, fit-nessz tanfolyamot találtunk, több mint felét kizárólag felnőttek részére.

12 helyen összesen 22 nyelvtanfolyamot tartottak, zömmel felnőttek, illetve valamennyi korosztály számára. Igen sajnálatos, hogy a 309 klubkönyvtárban gyermekek részére mindössze egy nyelvtanfolyamot, az ifjúság részére pedig egyetlen egyet sem szerveztek.

12 helyen összesen 13 számítástechnikai tanfolyamot találtunk, főként felnőttek, illetve felnőttek és ifjúság részére együttesen szervezve.

Ha eltekintünk a tanfolyam fajtájától, és a társadalmi rétegek részvételét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az összes tanfolyam közel felét kizárólag felnőttek, majd egynegyedét az ifjúság és a felnőttek részére vegyesen szervezik. Az összes többi korcsoport változat együtt tesz ki egyharmadot. (Ld. 21. tábla.)

A klubkönyvtárak közel felében rendeznek közművelődési programokat. Ezt a kijelentést annak fényében kell értelmezni, hogy az intézményeknek mindössze 54 százaléka jelzett bármiféle tevékenységet.

A közművelődési programokról beszámoló klubkönyvtárak kétharmadában húsznál kevesebb közművelődési programról adtak számot, de ezen belül is hangsúlyosabb a tíznél is kevesebb kategória. A medián évi 12 program, azaz a havi egy rendezvény. A megkérdezettek között mindössze 14 olyan klubkönyvtár akadt, amelyik ötvennél több rendezvényt tartott, azaz minden héten legalább egyszer programokkal állt a lakosság rendelkezésére.

A 141 közművelődési programot rendező klubkönyvtárban összesen 2419 rendezvényt találtunk.

(A különféle korcsoportok kategóriáinak felsorolását a 2. melléklet, a közművelődési programok feldolgozási csoportjainak tartalmát a 3. melléklet mutatja be.)

A közművelődési programok között a legtöbb (922) a saját szervezésű program (38%). Főként saját szervezésben zajlanak az ünnepek, ünnepségek, az ismeretterjesztés, a szórakoztató rendezvények, a színházi előadások, hangversenyek. Ez az összes saját szervezésű program több mint kétharmada. Az összes többi saját szervezésű tevékenység aránya mindössze 31%.

A közművelődési programok egyharmada (787) külső szervezésű. Ezeknek közel fele nem művelődési célú lakossági szolgáltatás, 16, illetve 15 százaléka ünnep, ünnepség, illetve bál. Az összes többi külső szervezésű tevékenység mindössze 23%.

Külső szervekkel közös rendezésű 710 program (29%). Ezeknek egyharmada ünnepség, 15-15 százaléka a lakossági szolgáltatás, szórakoztatás és az ismeretterjesztés. Az összes többi közös szervezésű tevékenység aránya 25%. (A közművelődési programok szervezők szerinti megoszlását mutatja be a 22. tábla.)

A közművelődési tevékenységek megoszlása a bennük résztvevő korcsoportok szerint című, 21. tábla bemutatja, hogy a közművelődési programok egynegyedét valamennyi korosztály részére szervezték. Elterjedt a kizárólag felnőttek részére tartott (17%), a kizárólag gyermekek részére szervezett (15%), valamint a felnőttek és nyugdíjasok részvételére számító (10%) közművelődési program. Az összes többi korosztály részére szervezettek aránya mindössze egyharmad.

A klubkönyvtárak közművelődési tevékenységei között a nem művelődési célú lakossági szolgáltatás a legelterjedtebb. 559 ide sorolható programot találtunk (23%).

Nagyon gazdag, szerteágazó ez a csoport. A több mint ötszáz program 150 féle tevékenységet takar. Árubemutatók, vásárok; bankettek, vacsorák; képviselői fogadónapok és beszámolók, lakossági fórumok; szemvizsgálat és tü-dőszűrés; mise, istentisztelet és a Hit Gyülekezete összejövetele; ÁFÉSZ és tsz közgyűlés, horgászegyesület összejövetele; hazai és külföldi társasutazások, évzáró, iskolai SZM ülés, szülői értekezlet került a többi között ebbe a kategóriába. (Tartalmát bemutatja a 3. melléklet.)

Kétharmaduk külső szervezésben zajlik. (A közművelődési programok tevékenységcsoportok szerinti megoszlását mutatja be a 23. tábla.)

Több mint egyharmadukat felnőttek, egynegyedét felnőttek és nyugdíjasok részére szervezték. A többi korosztály részvételével zajlott 38%.

Közel ugyanennyi, 551 ünnepet, ünnepséget, “Napot”, protokoll rendezvényt találtunk (22%). Tartalmában ez még gazdagabb, 158 féle ide sorolható programot gyűjtöttünk össze a kérdőívekből. Naptári és egyházi ünnepek Újévtől húsvéton, pünkösdön, karácsonyon keresztül Szilveszterig; állami és helyi ünnepek, évfordulók (március 15. augusztus 20. október 23.); Anyák, Pedagógusok, Idősek Napja; évnyitó, ballagás, évzáró került a többi között ebbe a kategóriába. Valószínűleg nagymértékben emelte számukat a több mint húsz féle millenniumhoz kapcsolódó program.

Az ünnepek, ünnepségek 41 százaléka közös szervezésben, 35 százaléka saját szervezésben, s 24 százaléka külső szervezésben zajlik. (Ld. 23. tábla.)

Az ünnepek, ünnepségek 40 százalékát valamennyi korosztály részére szervezik. Egy-egy tizedet teszik ki a ki-zárólag gyermekek részére, a kizárólag felnőttek, a kizárólag nyugdíjasok, valamint a gyermek és ifjúsági korosztály részére szervezett ünnepek, ünnepségek. A többi kor-osztály csoport részére szervezett ünnepek, ünnepségek aránya 19%.

Az összes közművelődési program mintegy egy-egy tizede, azaz csaknem azonos számban található az ismeretterjesztő rendezvény, a szórakoztató rendezvény, a bál, valamint és a színház, hangverseny. Ezek, a “klasszikus” népművelési formák teszik ki együttesen az összes közművelődési program 45 százalékát.

A 294 ismeretterjesztő rendezvények, vetélkedők kategória 80 fajta tevékenységet takar. Ide soroltuk az ismeretterjesztő előadások, előadássorozatok mellett a képzési, továbbképzési alkalmakat, a vetélkedőket, versenyeket valamint a nagy számban megtalálható könyvtári foglalkozásokat is. Az ismeretterjesztő rendezvények több mint fele saját rendezésben zajlik.

Az ismeretterjesztés elsődleges célcsoportja a gyermekek (89 rendezvény – 30%), valamint a felnőttek (46 rendezvény – 16%). Az ismeretterjesztő programok egy tizedét a gyermek és ifjúsági korosztály részére vegyesen, illetve a felnőtt és nyugdíjas korosztály számára szintén vegyesen szervezik. Az összes többi korcsoport részére szervezett ismeretterjesztő programok aránya 33%.

A 287 társasági, szórakoztató rendezvény fele saját szervezésű, a külső rendezésűek aránya mindössze 14%.

A 262 bál, táncos rendezvény csaknem fele külső szervezésű. Valaha ez volt a művelődési házak számára a fő bevételi forrás, ma főként csak helyet biztosít számukra.

A legtöbb bált (68 – 26%) felnőttek részére szervezték, vagy az ifjúság és a felnőttek részére vegyesen (18%). Egy-egy tizedet tesz ki a kizárólag gyermekek részére, a kizárólag az ifjúság részére szervezett, valamint az ifjúság, a felnőttek és a nyugdíjasok részvételével zajló táncmulatság. Az összes többi korcsoport részvételével zajló táncos alkalmak aránya nem éri el az egynegyedet.

Mint említettük a klubkönyvtárak közművelődési programjainak egytizede (258 darab) a színházi előadás, műsoros est, komoly- és könnyűzenei hangverseny. Ezek több mint fele saját szervezésű. Érdekes, hogy ugyanannyit (60 darab – 23%) szerveztek kizárólag gyermekek, mint a falu teljes lakossága, azaz valamennyi korosztály számára. Meg-említhető még a kizárólag a felnőttek (12%), valamint a gyermek és ifjúsági korosztály részére szervezett műsor (10%). Az összes többi korosztály részvételével tartott színház, műsor, hangverseny nem éri el az egyharmadot.

126 kiállítást regisztráltunk, több mint kétharmad saját rendezésű. A dolog természetéből adódóan a kiállítások háromnegyede a település valamennyi korosztálya számára látogatható volt.

A sportrendezvény, tábor jellemzően saját szervezésű. Csak gyermekek, csak az ifjúság vagy a két korcsoport ré-szére együttesen összesen 38 százalékot rendeztek, míg a valamennyi korosztály részére nyitva állók aránya egynegyed. Az összes többi korosztály részvételével zajló sportesemények aránya egyharmad.

Összesen 16 pártpolitikai rendezvény volt a klubkönyvtárakban. Háromnegyede külső, vagy közös rendezésű. Kö-zönsége a felnőttek, a felnőttek és nyugdíjasok. Érdekes, hogy öt olyan politikai program volt, amely az ifjúság, a fel-nőttek és a nyugdíjasok korosztályára egyaránt számított.

Legelső sorban az állapítható meg, hogy a művelődésszociológiában, elsősorban Vitányi Iván által oly sokszor emlegetett egyharmad ország jelenség itt is érvényesül.

A vizsgálatba bevont intézmények egyharmadában van közművelődés, egyharmada visszaküldte a kérdőívet, de nem jelez tevékenységet, míg a harmadik harmad megkeresésünkre nem válaszolt.

Amennyiben azonban eltekintünk a nem válaszolóktól, hisz róluk semmiféle további adattal nem rendelkezünk, akkor lényegesen kedvezőbb a kép: a válaszolók több mint fele tart fenn csoportokat és/vagy rendez programokat.

A Lipp Márta által leírt “könyvtárosodási folyamat” úgy tűnik, hogy igazolódott.

Az intézmények egyharmadában nincs alapító okirat, egyharmadában az alapító okirat szerint a klubkönyvtár alapfeladata kizárólag a könyvtári tevékenység. A közművelődési és egyéb alaptevékenység összes együttes változata teszik ki a harmadik harmadot.

Azoknak az intézményeknek azonban háromnegyede klubkönyvtárnak és nem könyvtárnak vallotta magát, ahol az alapító okirat szerint alapfeladatuk kizárólag a könyvtári tevékenység. Vannak olyan alapító okiratok, amelyek sokszorosított űrlapokon készültek. A formanyomtatvány csak könyvtári feladatokat tartalmaz, és a rovatok-ba utólag gépelték be a település, az intézmény adatait.

A klubkönyvtár jellemzően az ezer lakosúnál kisebb települések intézménye. A klubkönyvtárak megszűnésével, átalakításával mindenképpen elszegényedne ezeknek az amúgy is megerősítésre, sőt társadalmi revitalizációra szoruló községeknek a társadalmi/kulturális élete, hisz a települések háromnegyedében nem működik a klubkönyvtáron kívül semmilyen más kulturális/közművelődési in-tézmény.

A településeken 41 művelődési célú alapítványt és 46 művelődési célú egyesületet találtunk. Tevékenységük legfeljebb csak kiegészítheti, de semmiképpen sem helyettesítheti a klubkönyvtárakat.

Bár a könyvtár az irodalommal, információval való ellátás miatt igen fontos lenne, kicsik, jellemzően 2–3 ezer kötetesek ezek a gyűjtemények. Igen kevés könyvtárba jár hírlap, folyóirat, s egyéb dokumentumokat is ritkán gyűjtenek.

A közművelődést folytató 168 klubkönyvtár munkája igen gazdag: 870 különféle tevékenységet, ebből 649 féle közművelődési programot gyűjtöttünk ki a kérdőívekből. Bár jellemzően évente húsznál kevesebb közművelődési programot rendeznek egy-egy klubkönyvtárban, azonban impozáns, hogy az elmúlt években összesen több mint két-ezer közművelődési program volt az intézményekben.

A klubkönyvtár a kistelepülések társadalmi nyilvánosságának fontos intézménye. “Hely”, ahol a lakosság összegyűlhet. Itt rendezik az árubemutatókat, bankettek, fogadóórákat, szülői értekezleteket, szemvizsgálatot és tüdőszűrést, a különféle szervezetek gyűléseit. Itt adnak helyet a legkülönfélébb rétegek saját szervezésű táncos rendezvényeinek.

Ugyanakkor nem szorul háttérbe a “klasszikus közművelődési tevékenység sem.

A klubkönyvtárak 27 százaléka tart fenn művészeti csoportot, 29 százaléka kört, klubot és 17 százaléka szervez tanfolyamot. Ahol van, ott azonban általában többet is találtunk. A klubkönyvtárakban 198 művészeti csoportot, 243 kört, klubot és 117 tanfolyamot, összesen több mint 500 tartós művelődési közösséget, rendszeres művelődési formát regisztráltunk. A hagyományos tevékenységek, az ismeretterjesztő, a szórakoztató rendezvények, bálok, színházi előadások, műsoros estek, komoly- és könnyűzenei hangversenyek sem hiányoznak, ezek teszik ki a közművelődési programok felét.

A klubkönyvtárak közművelődési tevékenységét elemezve messzemenően beigazolódott Lipp Márta elméleti alapvetésében megfogalmazott megállapítása “... a klub-

Megérdemelnék a klubkönyvtárak, hogy a közművelődési szakma erőteljesen lobbizzon az érdekükben. Mindenek előtt el kellene érni, hogy a közművelődési törvényben rögzítsék a klubkönyvtárak státusát, megnevezve őket a

Ez után pedig szorgalmazni kellene a meglévő alapító okiratok felülvizsgálatát, megfogalmazva benne a közművelődési feladatokat is. Ezen túl törekedni kellene, hogy minden klubkönyvtár készítse el alapító okiratát. A települések pedig a klubkönyvtárra alapozva fogalmazzák meg közművelődési rendeletüket.

Táblák, mellékletek

Az intézmények számának és arányának változása 1986-1998 1. tábla

A vizsgálatba bevont intézmények 2. tábla

A települések közintézményeinek számítógéppel való ellátottsága 3. tábla

A TOVÁBBI TÁBLÁZATOK ÉS MELLÉKLETEK >>