ReMeK-e-hírlevél

XIX. évf., 2024/9. szám                        ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

 

TARTALOM

 

PÁLYÁZATOK

--Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia új pályázata fiatal írók számára

--Helytörténeti pályázat Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung történetéből

HAZAI

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

--„A jövő könyvtára”. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése – szakmai konferencia Székelyudvarhelyen

--Nyitott Könyvek Éjszakája Székelyudvarhelyen

--Tékaforgatag a marosvásárhelyi Forgatagon

--Könyvkötés gyakorlatban a Kolozsvári Magyar Napokon

--Nemigen olvas könyvet a romániai lakosság

--Az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték szervezői újabb kalandra hívják az iskolásokat

--Benedek Elek leszármazottai élesztik újra a Székely Truppot

--Kreatívírás-műhellyel és könyvbemutatóval is készült a Helikon a Kolozsvári Magyar Napokra

--Barót 800 kulturális hét

--Lippai részvétel az olvasókörök nyári találkozóján

DÍJAK

--Kitüntették az Országos Széchényi Könyvtár öt munkatársát

--Pro Urbe-díjas Kolbert Tünde borszéki könyvtáros

--Dupla Merítés-díjas Tompa Andrea

--Rangos elismerés Szekeres Attila István heraldikusnak

INTERJÚ

--Beszélgetés J. Hahn Zsuzsannával, az Év Gyerekkönyve díj műfordítás kategóriájának győztesével

--Kettős interjú Kopriva Nikolett költővel és Miklóssi Szabó István íróval

KÖNYVAJÁNLÓ

--Fele sem tréfa

--Tortoma Könyvek - Holokauszt Romániában

--Kettős könyvbemutató Marosszentgyörgyön

--Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetek bemutatója

HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK

--Virtuálisan is bejárható tíz Szatmár megyei tájház és vidéki falumúzeum

--Hamarosan interneten is bejárható lesz a Házsongárdi temető

--A világ minden táján elérhető magyar meserádiót indít a közmédia

MOZAIK

--Ferenc pápa szerint az irodalom megnyitja az elmét, és serkenti a szívet

--A könyv, amit útravalóként kapnak a csíkszeredai diákok

--A brüsszeli Márai szalon mutatja be a magyar könyvkultúrát az EU-ban

--A világ legrégibb könyvét állítják ki Londonban

--A Z generációsok több mint fele rendszeres olvasó

--Veszélyesek lehetnek az antik könyvek

 

 

PÁLYÁZATOK

 

--Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia új pályázata fiatal írók számára

Új pályázatot hirdetett meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és az azt működtető Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft (KMTG). A pályázatok benyújtásának határideje 2024. szeptember 15., vasárnap éjfél.

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia 2024-ben pályakezdő szépíró kategóriában tett közzé pályázati felhívást. Ebben az évben 10 (tíz) alkotó részesülhet jelentős szakmai, valamint a későbbiekben anyagi támogatásban.

Olyan, 18-25 év közötti tollforgató tehetségek jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket, és úgy érzik: alkotói pályájuk kibontakozását elősegítheti az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak iránymutatása, szakmai tapasztalata, egy alkotói közösséghez való tartozás, a pályakezdés nehézségeinek áthidalásához nyújtott szakmai, szellemi és anyagi támogatás.

Az íróakadémiai képzés időtartama 3 tanév. A képzés első tanévében a KMTG a pályázat nyerteseinek egyedülálló tanulási és továbbképzési lehetőségeket kínál jeles írók irányításával, továbbá a pályázat nyertesei korszerű önmenedzselési módszereket sajátíthatnak el. A képzés második tanévétől, azaz a 2025/26-os tanévtől kezdődően a pályázat nyerteseinek a KMTG 1 tanévre szóló, havi nettó 100 000 Ft művészeti tanulmányi ösztöndíjat ítél oda. Amennyiben a hallgató teljesíti az Íróakadémia szakmai elvárásait, a KMTG további 1 évvel meghosszabbítja az ösztöndíjat.

A KMTG közreműködik továbbá a szerzők arra érdemes műveinek megjelentetésében, közönségtalálkozók és szakmai rendezvények szervezésében, gondoskodik a médiajelenlétről, valamint elősegíti a szerzők érdekeinek érvényesítését.

Forrás: https://kultura.hu/eloretolt-helyorseg-iroakademia-palyazata-fiatal-irok-szamara/

 

 

--Helytörténeti pályázat Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung történetéből

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, a Jósa András Múzeum, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Honismereti Egyesület, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének Történettudományi Intézeti Tanszéke és a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle szerkesztősége helytörténeti pályázatot hirdet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és történelmi jogelődjei (Bereg, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung) múltjának történetéből címmel. Szívesen fogadják a határon túlról érkező pályaműveket is.

Forrás és teljes cikk itt: https://friss.ro/helytorteneti-palyazat-bereg-szabolcs-szatmar-ugocsa-ung-tortenetebol

 

 

HAZAI

 

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Ismét vonzó volt a Kertkönyvtár

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár népszerű nyári programja, a Kertkönyvtár idén augusztus 14-ig várta az érdeklődőket. Babzsákokra, plédekre, párnákra heveredve lehetett olvasni, mesét hallgatni, társasjátékozni, játszani, barátkozni, vagy csak megpihenni a könyvtár sarkánál lévő kis kert fenyőfája alatt. A hallgatóság nagyrésze visszatérő könyvtárlátogató volt, de sokakat ez a program fogott meg az olvasásnak, és sok, külföldön élő unoka itt kapaszkodott a magyar szóba. A Kertkönyvtár keddtől péntekig 10 és 12 óra között tartott nyitva.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyari-programot-kinal-a-sepsiszentgyorgyi-bod-peter-megyei-konyvtar

Újra indul az Aranyfonál családi olvasójáték

Az Aranyfonál családi olvasójáték a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő programja. Olyan családokat szólít meg, akiknek fontos a rendszeres felolvasás, olvasás. Célja, hogy a családi felolvasások, beszélgetések, közös nevetések során minőségi időt töltsenek együtt a családtagok, még szorosabbá váljon a szülő-gyerek kapcsolat, és olvasóvá nevelődjenek a gyerekek.

Az olvasójáték idei olvasmánya Marta Guśniowska Ha lúd, legyen kövér című könyve, amely az élet értelmét a mindennapi, apró dolgokban és a humorban véli megtalálni. A könyvet 7 éven felülieknek ajánlják.

A játékra jelentkező családokat 2024. szeptember 3-án közös találkozóra várják a könyvtárban, amelynek során megkapják a könyvet, ismerkednek, és bevezetik őket Marta Guśniowska lengyel írónő abszurd humorú világába. A történet egy, a gyermekkönyvekben ritkán előforduló témát − szomorúság, kiábrándultság − dolgoz fel, ezért fontosnak tartják a közös kezdést.

Idén nem kapnak házi feladatot a családok, hanem a könyv elolvasása után, az olvasójáték zárómozzanataként október elején egy foglalkozáson közösen megbeszélik és feldolgozzák az olvasottakat.

Forrás: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/917166903792691

Tankó Andrea: A ránc gyermekei - könyvbemutató

2024. augusztus 28-án Tankó Andrea A ránc gyermekei című könyvének bemutatójára került sor a könyvtárban, a szerző jelenlétében. A szerző beszélgetőtársa Szabó Eszter, az Okulusz podcast vezetője volt.

Tankó Andrea 1997-ben született Sepsiszentgyörgyön. Magyar nyelv és irodalom, komparatisztika, majd szociális munkás szakon végezte egyetemi tanulmányait Kolozsváron. Szívügye a mélyszegénység és a peremhelyzetek, a strukturális erőszak, az elnyomás logikája, az egyéni élettörténetek, arcok, hangok, a gyerekek és a nők hogyléte.

Sok évet önkénteskedett családi típusú otthonban élő gyerekekkel, fiatalokkal. A velük való kapcsolódásig nyúlik vissza a hátrányos helyzetű gyermekek, csoportok iránti érzékenysége, érdeklődése. Szociális munkásként romatelepen élő anyákkal és gyerekekkel dolgozott.

Könyvéről és önmagáról így vall: „Ez a novelláskötet sok szívből és könnyből született ajándék számomra – tele kétséggel, kérdéssel, dühvel, tehetetlenséggel, igazságtalansággal, sok kinyújtott kézzel, melegséggel. Hiányokkal és foltokkal. Régóta nem hagy nyugodni a kirekesztés és elnyomás problematikája: önkéntesként és szakdolgozati témáimban más-más perspektívából, de ugyanúgy a többségi társadalom peremére szorított egyének történeteihez közelítettem. Jelenleg irodalomterapeutának tanulok, és a csendjeimben olyan közegeket építek, ahol jó. Jó gyereknek, nőnek, férfinak, növénynek és állatnak. Lenni. Ahol láthatóak és hallhatóak vagyunk. Ki-ki a maga történetében.

Szeretek sétálni, mandalát pöttyözni, varrni. Szeretnék még többet.”

Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.907889578038155

Forrás: https://www.facebook.com/events/466907056169756

Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/168254/novellakka-formalt-sorsok

 

 

--„A jövő könyvtára”. Magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése – szakmai konferencia Székelyudvarhelyen

2024. augusztus 29-30-án került sor Székelyudvarhelyen „A jövő könyvtára” című nemzetközi szakmai konferenciára, amelyet 2018 óta szerveznek meg évenként, célja intézmények bemutatása, szakmai tevékenységek ismertetése, valamint a könyvtárak előtt álló, jelen- és jövőbeli kihívások megbeszélése mellett a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok közötti kapcsolatépítés, kapcsolattartás.

Az idei konferencia aktuális témáinak bemutatását külföldi meghívottak és hazai szakemberek vállalták, így szerepeltek a programban a következő előadások: Könyves véleményvezérek a könyvtárban? Avagy a könyves influenszerek és a közkönyvtárak olvasásnépszerűsítő tevékenységének lehetséges metszéspontjai (Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, igazgató – Katona József Könyvtár, Kecskemét); Több, mint kép – A silent book közösségi élményt teremtő ereje (Lovas-Szabó Kitti, könyvtáros - a.lapozó meseklub foglalkozásvezetője, Budapest); Lenni vagy nem lenni? Avagy mit vár el a fenntartó a könyvtáraktól? (Bíró Barna-Botond, elnök – Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda); Programming for and with young adults (Merel Kuitert, könyvtáros - Libraries of Noord-Oost Brabant, Hollandia). A gyakorlati foglalkozások közül kiemelendő a Közkönyvtári Börze 2024 (Kovácsné Koreny Ágnes, főigazgató - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest), illetve a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár programjainak bemutatása (Lázok Klára osztályvezető és Agyagási Hajnal osztályvezető közreműködésével).

Forrás: https://www.udvarhely.ro/esemeny/a-jovo-konyvtara-magyar-konyvtarosok-nemzetkozi-egyuttmukodese-szakmai-konferencia/

Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa itt közöl beszámolót a rendezvényről:

http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/08/a-jovo-konyvtara-magyar-konyvtarosok_31.html

 

 

--Nyitott Könyvek Éjszakája Székelyudvarhelyen

2024. augusztus 30-án került sor Székelyudvarhelyen a Nyitott Könyvek Éjszakája rendezvényre, amelynek keretében 19 és 23:30 óra között számos tevékenységet próbálhattak ki az érdeklődők.

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében sorra kerülő rendezvényen minden érdeklődő korosztály számára programok széles skálájából lehetett választani: irodalmi kincskeresés QR-kóddal, papírszínház, kupola-filmvetítés, foglalkozások, író-olvasó találkozók, családi társasjátékozás.

Forrás: https://www.udvarhely.ro/esemeny/nyitott-konyvek-ejszakaja-2024/

 

 

--Tékaforgatag a marosvásárhelyi Forgatagon

Többnapos rendezvénnyel várta az érdeklődőket a Tékaforgatag a marosvásárhelyi Forgatag keretében: Teleki-séták, könyvudvar, könyvbemutatók és sok-sok izgalmas könyves beszélgetés, gyermekfoglalkozások és háromnapos könyvturkáló várta a forgatagozókat.

2024. augusztus 28. és 31. között egyebek mellett Gyerekek, ruhák, könyvek. Egy grófnő mindennapjai címmel került sor kurátori tárlatvezetésre A grófnő és könyvtára c. kiállítás keretében, Lázok Klárával, a Teleki-Bolyai Téka osztályvezető könyvtárosával, augusztus 29-én pedig Főúri palota, tudományok hajléka címmel a Teleki Téka tereibe tekinthettek be az érdeklődők Bányai Réka könyvtáros vezetésével.

Forrás: https://www.facebook.com/events/863518785191760

 

 

--Könyvkötés gyakorlatban a Kolozsvári Magyar Napokon

Erdélyben, azon belül is Kolozsváron komoly hagyományokra tekint vissza a kézi könyvkötés. Ez a mára már lassan kihalt szakma az ipar és a művészet határán számos érdekességet rejteget. Ebbe engedett bepillantást Kurta József Tibor, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet főkönyvtárosának bemutatója 2024. augusztus 25-én.

Kurta József Tibor az utolsó mesterek tanítványaként nemcsak elméletben ismeri a szakma múltját, hanem gyakorlatában is műveli azt. Bemutatójában az erdélyi és kolozsvári könyvkötés történetével, régvolt könyvkötőkkel ismerkedhettek meg az érdeklődők, régi szerszámokat foghattak kézbe, és folyamatában is láthatták egy könyvkötés születését.

Forrás: https://magyarnapok.ro/2024/esemenyek/konyvkotes-kurta-jozsef-tibor-a-kolozsvari-protestans-teologiai-intezet-fokonyvtarosanak-bemutatoja/

 

 

--Nemigen olvas könyvet a romániai lakosság

Az Európai Unió tagállamai közül 2022-ben Romániában (29,5 százalék), Cipruson (33,1 százalék) és Olaszországban (35,4 százalék) volt a legalacsonyabb a könyveket olvasók aránya – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat friss adatsorainak apropója, hogy augusztus 9-én ünnepeljük a könyvbarátok nemzetközi napját. A jövedelmekről és életkörülményekről szóló uniós statisztikák szerint 2022-ben a 16 éves és idősebb uniós lakosság 52,8 százaléka számolt be arról, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban olvasott könyveket. Az uniós tagállamok közül Luxemburgban (75,2 százalék), Dániában (72,1 százalék) és Észtországban (70,7 százalék) volt a legmagasabb a könyveket olvasók aránya. A legfiatalabb, 16–29 évesek csoportja többet olvasott (60,1 százalék), mint a 30–54 évesek (53,5 százalék), az 55–64 évesek (52,6 százalék) és a 65 év felettiek (47,2 százalék). Az EU-ban több nő olvas könyvet (60,5 százalék), mint férfi (44,5 százalék). Ugyanez a tendencia figyelhető meg az olvasott könyvek számát illetően is: a nők 28,8 százaléka és a férfiak 24,8 százaléka ötnél kevesebb könyvet olvasott, a nők 14,3 százaléka és a férfiak 9,8 százaléka 5–9 könyvet, míg a nők 17,4 százaléka és a férfiak 9,9 százaléka 10 vagy több könyvet.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/nemigen-olvas-konyveket-a-romaniai-lakossag-ezen-a-teren-is-utolso-az-orszag-unios-osszevetesben

 

 

--Az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték szervezői újabb kalandra hívják az iskolásokat

Idén októberben ismét megszervezik az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot Kolozsváron, a játékra háromfős csapatok jelentkezését várják, regisztrálni 2024. szeptember 9. és 30. között lehet. A regisztrációt követően a csapatok feladatlapot kapnak, amelyet október 6-ig kell kitöltve visszaküldeniük. Ez után, október 14. és 19. között szervezik meg a „nagyjátékot” és író-olvasó találkozókat Kolozsváron.

Az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot az Ábel Kiadó, a Koinónia Kiadó, a Librológus Kulturális Egyesület, a Talentum Református Iskola és a Cimbora – Kíváncsi diákok lapja szervezi, az Iskola Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, a Kolozs Megyei Tanács és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának támogatásával, erdélyi pedagógusok partnerségével.

Az ajánlott könyvek korcsoportonként:

II–III–IV. osztály

Ladó Ágota – Székely Sebestyén György: Léghajó a város felett (KoinóniaQuadro)

Nyulász Péter: A fürdők réme (BerGer Kiadó)

Zágoni Balázs: Barni és a lányok (Koinónia)

V–VI. osztály

Mészöly Ágnes: A kazamaták rejtélye (Cerkabella)

Berszán Lídia: Egymásmesék (Koinónia)

VII–VIII. osztály

Berszán Lídia: Egymásmesék (Koinónia)

Mészöly Ágnes: Szabadlábon (Pagony)

IX–XII. osztály

K. Kovács István: Emlékek a katonaládából (Ábel)

Nényei Pál: Az irodalom visszavág Petőfi (Pagony).

Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2024/08/09/erdelyi-konyvfalo-olvasojatek-2024

 

 

--Benedek Elek leszármazottai élesztik újra a Székely Truppot

Irodalommal és zenével járják az ország-világot Elek apó családtagjai. Bardócz Orsolya, Sebestyén Aba, Benedek Huszár Botond és Benedek Huszár János – Elek apó leszármazottai – most arra vállalkoztak, hogy száz év elteltével újraélesztik a hagyományt: A Székely Trupp ébredése című zenés-verses estjüket 2024. augusztus 6-án Baróton mutatták be. Terveik szerint szeptember végén, a Magyar Népmese Napján Budapestre is elviszik a produkciót.

A Székely Trupp estjén Benedek Elek szövegei, versei mellett a hajdani trupp tagjainak írásai, megzenésített versei hangzanak el.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/benedek-elek-leszarmazottai-elesztik-ujra-a-szekely-truppot/

 

 

--Kreatívírás-műhellyel és könyvbemutatóval is készült a Helikon a Kolozsvári Magyar Napokra

A kolozsvári Helikon folyóirat idén is számos programmal várta az érdeklődőket a 15. Kolozsvári Magyar Napokon. Nem csak a Bulgakov irodalmi kávéházban rendeztek könyv- és lapszámbemutatót, hanem kiköltöztek a Farkas utcába is, ahol a Helikon-sátor körül zajlott az irodalom. Az említett két helyszínen 2024. augusztus 21. és 24. között lehetett megtalálni a csapatot.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Kreativiras-muhellyel-es-konyvbemutatoval-is-keszul-a-Helikon-a-Kolozsvari-Magyar-Napokra

 

 

--Barót 800 kulturális hét

Ismét üzent a kalendárium

A Barót 800 kulturális hét keretében mutatták be 2024. augusztus 5-én Bardócz Orsolya Benedek Elek baróti kalendáriuma című kötetét. A Gyulai Líviusz Városi Könyvtárban tartott eseményen a szerzőt és munkáját az Elek apó munkásságát évtizedek óta ápoló Szabó Zsolt irodalomtörténész ajánlotta a résztvevők figyelmébe.

Szabó Zsolt, „emlékeit elővéve”, Erdővidékhez való kötődéséről vallott: 1960-ban diákcsoport tagjaként biciklivel érkeztek Barótra, és mentek Kisbaconba Flóra nénihez, ahol nagy szeretettel fogadták őket, kezdő újságíróként pedig jelen lehetett, amikor 1969-ben az emlékházat avatták. Az Én Naptárammal akkor találkozott, amikor elkezdte feldolgozni Benedek Elek levelezését. A korabeli írók legjavával folytatott gazdag, mintegy ezer levelet tartalmazó anyag végül négy kötetben Benedek Elek irodalmi levelezése 1921–1929 címmel jelent meg, annak első kötetét pedig Baróton is bemutatták. Az 1980 februárjában a régi, a művelődési ház melletti könyvtárban tartott esemény mai napig „nagyon jó hangulatú találkozóként” él emlékezetében – mondta Szabó Zsolt.

Az irodalomtörténész örvendetesnek mondta, hogy Benedek Elek ükunokája, Bardócz Orsolya következetesen és kitartóan ápolja Elek apó emlékét: „egybeszed” írásokat, emlékalbumot ad ki, verseket zenésít meg és ad elő. Ebbe a sorba illeszkedik Az Én Naptáram címmel 1922 és 1926 között megjelent kalendárium legjobb írásainak kötetbe szerkesztése. Általa az olvasó ízelítőt kap, hogyan is nézett ki, mit tartalmazott száz évvel ezelőtt az igencsak nagy érdeklődést kiváltó – általános meglepetésre a Baróton Égető Árpád nyomdájában készült mű több ezer példányban kelt el –, tartalmas, nagyszerű írók értékes munkáit közlő kiadvány. Mások mellett Tamási Áron, Tompa László, Szentimrei Jenő, Nyirő József, Berde Mária, Áprily Lajos és Benedek Marcell nevét találjuk a szerzők között.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/167751/ismet-uzent-a-kalendarium

Erdővidéki vonatkozású olvasómaraton

2024. augusztus 9-én 9 órakor a Gyulai Líviusz Könyvtárban kezdődött a Barót 800 című felolvasómaraton. 800 percen át, egymást váltva olvastak fel erdővidéki kötődésű művekből a résztvevők.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/babkiallitas-es-felolvaso-maraton-is-lesz-a-kulturalis-heten/

Könyvbemutató - Erdővidék a magasból is gyönyörű

Erdővidék madárszemmel a címe az erdőfülei Emlékgyár második könyvének. Bár Szőcs Szilárd és Deák András kötete sok mindenben különbözik az elsőtől – amelyben az Erdővidék 100 arca filmsorozatukban elhangzottakat „gyúrták át” olvashatóvá –, mondhatni, ott folytatták, ahol alig másfél éve abbahagyták. Mondhatni, hiszen az új kötet is a hazaszeretetről szól.

A Barót Napok alkalmával bemutatott könyvben nem csak a szűkebb értelemben vett Erdővidék – Barót, BibarcfalvaBodosKöpec, Miklósvár, Felsőrákos, Bardoc, Erdőfüle, Székelyszáldobos, Olasztelek, Vargyas, Nagybacon, Kisbacon, MagyarhermánySzárazajtaNagyajtaKözépajta és Bölön – szépsége válik láthatóvá a szerzők által készített drónfelvételeknek hála, hanem Ágostonfalva, Ürmös, Apáca, Zalánpatak, Uzonkafürdő, sőt, a Vargyas-szoros is. Nemcsak a képekből, hanem a szövegből is kiviláglik a lokálpatriotizmus. A szerkesztők ugyanis mindegyik településről felkértek egy-egy ott született, ott rég élő vagy oda kötődő személyt, írjanak arról, nekik miért az adott hely a szívük csücske, számukra miért éppen Erdővidék azon szelete jelenti az világ közepét. És ők írtak jó szívvel, őszintén.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168035/erdovidek-a-magasbol-is-gyonyoru-konyvbemutato-baroton

 

 

--Lippai részvétel az olvasókörök nyári találkozóján

A magyarországi Olvasókörök Országos Szövetsége 2024. július 26. és 28. között Nyíregyházán tartotta a nyári találkozóját, ahova meghívták az olvasókörök képviselőit, köztük Czernák Ferencet, a lippai Degré Alajos Olvasókör elnökét is, aki fellépést vállalt a gálaesten is. A szervezők városnézést szerveztek, amelynek során eljutottak Kölcsey Ferenc szobrához, ahol a közönség elénekelte a Himnusz első szakaszát.

Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/olvasokorok-nyari-talalkozoja-nyiregyhazan

 

 

DÍJAK

 

--Kitüntették az Országos Széchényi Könyvtár öt munkatársát

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a magyar nemzeti téka öt munkatársát díjazták példamutató szakmai munkájuk elismeréseként a Pesti Vigadóban 2024. augusztus 16-án tartott ünnepségen.

Az államalapítás és államalapító Szent István király emléke előtt tisztelgő nemzeti ünnep alkalmából:

- a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült Ferenczy Endréné Wendelin Lídia (1933–2024) nyugalmazott gyűjteményszervezési igazgató, akinek nevében a díjat fia, Ferenczy György vette át;

- a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Elbe István gyűjteményszervező könyvtáros, Farkas Gábor Farkas osztályvezető, tudományos kutató, valamint Hangodi Ágnes, a Könyvtári Intézet igazgatóhelyettese;

- a könyvtári szakterületen hosszabb időn át végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Szinnyei József-díjat vett át Drótos László rendszerkönyvtáros. 

Forrás és a teljes cikk, a díjazottak bemutatásával, itt: https://oszk.hu/hirek/nemzeti-unnep-alkalmabol-allami-kituntetest-kapott-konyvtarunk-ot-munkatarsa_240816

Videóinterjú Hangodi Ágnessel itt: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2024/09/01/az_orosz_konyvtartorteneti_kapcsolat_hangodi_agnes_36_eve_a_konyvtarosokert_csevej27

díjazottaknak hírlevelünk szerkesztősége, olvasóink nevében is, szívből gratulál!

 

 

--Pro Urbe-díjas Kolbert Tünde borszéki könyvtáros

A 2024 augusztus elején megrendezett Pro Urbe díjátadó ünnepségen három kivételes személyiség vehette át Borszék legnagyobb elismerését, akik munkájukkal, elkötelezettségükkel és áldozatkészségükkel gazdagították a várost: Ciortea Mária nyugalmazott pedagógus, Kolbert Tünde könyvtáros és Farkas Aladár pedagógus, iskolaigazgató. Mint azt Mik József polgármester a méltatása során kiemelte, a Pro Urbe díj nem csupán egy kitüntetés, hanem jelképe is annak a közösségi összetartozásnak és együttműködésnek, amely Borszék fejlődésének alapját képezi. „Ezzel az elismeréssel szeretnénk megköszönni mindazt a fáradozást és önzetlen hozzájárulást, amelyet a díjazottak tettek városunkért” – nyomatékosított az elöljáró. Hozzátette: „Különleges pillanat ez a település számára számunkra, amikor megállhatunk egy kicsit, és visszatekinthetünk arra a sok jóra, amit közösen elértünk. Ugyanakkor ez a díj inspirációként is szolgálhat mindannyiunk számára, hogy továbbra is közösen dolgozzunk városunk jövőjéért.”

Kolbert Tünde könyvtárosként, a Források folyóirat főszerkesztőjeként és szervezőként gazdagította Borszék kulturális életét.

Forrás: https://statiuneaborsec.ro/hu/Stm-3/Kivalosagok-es-fiatalok-unnepe-Borszeken-246

 

 

--Dupla Merítés-díjas Tompa Andrea

Kis jubileumhoz érkezett a Merítés-díj, idén tizedszer adják át a széppróza díjait. Ráadásul idén olyasmi történt, ami eddig még senkinek sem sikerült: a győztes duplázott, 2021 után másodszor nyerte el a zsűri díját. Sőt duplán duplázott, hiszen ez a könyv nyerte el a Közönségdíjat is. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez már egyszer sikerült Vida Gábornak is 2018-ban…

A Merítés-díjat a moly.hu közösség tagjai hozták létre 2014-ben abból a célból, hogy egy, az olvasóközönség véleményét tükröző irodalmi díjat szavazzanak meg az év legkiemelkedőbb magyar művének. Első évben még csak széppróza kategóriában osztották ki, aztán ez fokozatosan bővült a líra, az ifjúsági és a gyermekirodalom kategóriával. A díjra az adott naptári évben megjelent, első kiadású magyar művek esélyesek. Nevezési folyamat nincsen, a zsűri maga választja ki a szavazásban részt vevő könyveket, a lehető legnagyobb körből merítve.

A Merítés-díj próza kategóriájának 2024. évi győztese és a további helyezettek, a zsűri szavazatai alapján:

1. Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg

2. Vida Gábor: Senkiháza

3. Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában

4. Milbacher Róbert: Keserű víz

5. Sándor Iván: Tiltott terület

6. Bognár Péter: Minél kevesebb karácsonyt

7. Győrffy Ákos: A csend körei

8. Szilasi László: Saját élet

9. Ughy Szabina: Az átlátszó nő

10. Jászberényi Sándor: Mindenki másképp gyászol

 

A moly.hu felhasználóinak szavazatai alapján a Merítés-díj közönségdíját kapta:

Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg

A szavazás teljes végeredményét itt lehet megtekinteni: https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2024-szepproza-kozonsegszavazas.

Forrás és a teljes cikk itt: https://meritesdij.wixsite.com/meritesdij/post/mer%C3%ADt%C3%A9s-d%C3%ADj-2024-sz%C3%A9ppr%C3%B3za-a-gy%C5%91ztesek

 

 

--Rangos elismerés Szekeres Attila István heraldikusnak

A Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének (FIAV) érdemérmével tüntették ki Szekeres Attila István nemzetközi címerakadémikust, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökét, akinek ez immár a hetedik nemzetközi kitüntetése. Az elismerést a Pekingben rendezett 30. Zászlótudományi Világkongresszus zárónapján tartott gálán adták át.

Tudományos tevékenysége elismeréseként rajta kívül még John Ferrigan amerikai vexillológus kapta meg most a rangos elismerést. Szekeres Attila István az egyetlen romániai, ugyanakkor az egyetlen magyar szakember, akit eddig a FIAV érdemérmével kitüntettek.

A mostani maratoni, 2024. augusztus 12. és 19. között tartó kongresszuson minden földrész képviseltette magát. A sepsiszentgyörgyi szakember A román királyi család tagjainak zászlai az első világháborút követően című előadással vett részt. Bemutatta az első világháborút követő történelmi változásokat, Románia kialakulásának folyamatát, Románia 1921-es címerének kialakulását, a címer alkotóját, Keöpeczi Sebestyén Józsefet, végül a szintén Keöpeczi Sebestyén József által alkotott román királyi zászlókat.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168044/rangos-elismeres-szekeres-attila-istvan-heraldikusnak

 

 

INTERJÚ

 

--Beszélgetés J. Hahn Zsuzsannával, az Év Gyerekkönyve díj műfordítás kategóriájának győztesével

Idén J. Hahn Zsuzsanna nyerte el az Év Gyerekkönyve díjat műfordítás kategóriában a Hová tűnt Hópihe? című regénnyel. Ennek apropóján került sor a beszélgetésre vele a díjakhoz való viszonyáról, műfordítói ars poeticájáról, a cseh irodalomról, illetve a gyermekirodalom helyzetéről.

„– Hogy éled meg a HUBBY díjazását? A korábban elnyert Susanne Roth-díjhoz képest másfajta elismerésként gondolsz rá? És egyáltalán, hogyan viszonyulsz a díjakhoz?

– Számomra fontosak az ilyen elismerések. Praktikus hasznuk is van, büszkélkedhetek velük, amikor egy új kiadót szólítok meg, ösztöndíjra vagy rezidensi helyre pályázom. A Susanne Roth-díjat a cseh irodalom fiatal, kezdő fordítói számára írják ki, országonként hirdetnek nyertest. Nekem sokat segített a pályán való elindulásban. A HUBBY-díjnak komoly rangja van, nemcsak a szakma, hanem az olvasók is figyelnek rá, így szélesebb körben hívja fel a figyelmet az igényes illusztrációkra, gyerekirodalomra, valamint a fordítók munkájára. Külön öröm, hogy a Hová tűnt Hópihe? díjazásával idén cseh regény kapta a műfordítói kategória díját, ez óriási dolog. Így talán többen felfigyelnek a Csirimojó Kiadó csehről, szlovákról és lengyelről fordított különleges, innovatív, bátor kiadványaira, én magam pedig rendkívül hálás vagyok a pozitív visszajelzésért, a kiváló szakemberekből álló zsűri elismeréséért.

– Cseh nyelvről fordítasz, a Hópihe a harmadik köteted a Csirimojó Kiadónál, a negyedik pedig már előkészületben van – erről is szeretnélek majd kérdezni. Előbb azonban arra vagyok kíváncsi, hogyan kerültél kapcsolatba a cseh irodalommal és a Csirimojóval.

– A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a német mellé kellett választanom még egy szakot. Hrabal Sörgyári capricciója miatt esett a választásom a cseh szakra, ami életem egyik legjobb döntésének bizonyult. Az egyetem után néhány évig Prágában éltem, és a műfordításban is a cseh lett a fő nyelvem. A Csirimojó Kiadót Peťovská Flóra és Farkas Zsolt vezeti, Flóra még a Cseh Centrumban dolgozott, amikor talán fordítási megbízások kapcsán megismerkedtünk és összebarátkoztunk, egy rövid ideig még kollégák is voltunk. Tagja lettem a kiadót alapító egyesületnek, és Flóra tévedhetetlen ízlése miatt is nagyon szeretek velük dolgozni.

– Az eddig megjelent munkáid alapján nem mondanám, hogy gyerekirodalomra specializálódtál, ám a mostani díj, illetve az utóbbi két csirimojós fordításod, a Fajankó és a Hópihe ezt a vonalat erősíti. Van különbség a munkafolyamatban az úgynevezett gyerek- és felnőttirodalom esetében? Ha igen, miben érzed leginkább az eltérést?

– Alapvetően nem gyerekirodalmat fordítok, de háromgyermekes anyaként nagyon örülök, amikor erre van lehetőségem. A gyerekirodalom fordításánál ugyanolyan alapos, pontos, elkötelezett munkát kell végeznem, sőt, talán még nagyobb a szerzők és fordítók felelőssége. Nagyon fontos, hogy igényesen illusztrált, értékes szövegű könyveket adjunk a gyermekeink kezébe, hiszen ezzel az ízlésüket is formáljuk, és az értékes könyvek által válhat majd olvasó felnőtt belőlük.”

Forrás és a teljes interjú itt: https://kortarsonline.hu/aktual/j-hahn-zsuzsanna-fordito-hubby-ev-gyerekkonyve-dij-interju.html

 

 

--Kettős interjú Kopriva Nikolett költővel és Miklóssi Szabó István íróval

Él Sepsiszentgyörgyön egy szerző házaspár, akikkel számos irodalmi eseményen találkozhattak már az érdeklődők, saját könyvbemutatóik is voltak a városban, közöltek a Háromszék napilap hasábjain is. Az olvasók többnyire rövid hírekből, tudósításokból ismerhetik pályájukat, alaposabb bemutatkozásra még nem volt lehetőségük. Kopriva Nikolett költő és Miklóssi Szabó István prózaíró közös életútinterjúban mesél a Háromszék hasábjain.

„Mikor és miért kezdtetek el irodalommal foglalkozni? Gyanítom, hogy István kezdte korábban...

– István: Amióta az eszemet tudom, jelen volt életemben az irodalom. Első emlékeim egyike, hogy megyek az anyám után, és kérem, olvasson fel nekem Benedek Elek mesekönyveiből... Hatodikos koromban írtam első versemet, mely Gábor Áronról szólt, ugyanakkor írtam első regényemet is E.T. visszatér címmel.

Bár az első versem 1997 áprilisában jelent meg a Háromszékben, igazi indulásom 2014-ben volt prózaíróként. Ezt követően ismét leálltam, mert az első kötetem gyalázatosan rossz gondozásban jelent meg, így semmilyen visszajelzést nem kaptam róla. De akkor már voltak, akik segítettek, például Muszka Sándor, Kinde Annamária, majd Nagy Koppány Zsolt, Vida Gábor. Idővel a Mentor Kiadóhoz kerültem, ahová, úgy érzem, hazaérkeztem.

– Niki, te mikor kezdtél írni?

– Én nyolcéves koromban kezdtem, mesékkel. Később áttértem a regényekre, kedvenc zenekaraim történetét írtam meg százlapos füzetekbe. Egyfajta belső utazás volt, el akartam szakadni a valóságtól. Ennek talán az volt az oka, hogy utáltam iskolába járni, egyedül éreztem magam ott. 14 éves korom körül kezdtem verseket írni, amolyan terápiás foglalkozást jelentettek számomra. 2015-ben anyukám rávett, hogy adjam be írásaimat egy tehetségkutató pályázatra, ahol a versekkel első helyezést értem el. Vári Fábián László költő karolt fel, az ő segítségével jelentek meg írásaim a beregszászi Együtt folyóiratban. Akkoriban blogot is írtam. A mérföldkövet végül az Előretolt Helyőrség Íróakadémia jelentette, ahova 2016-ban felvételt nyertem. Hasonló érdeklődésű emberekkel találkozhattam, és rengeteget tanultam a szakmáról.

– Kárpátalján, Munkácson nőttél fel. Az egyetem miatt költöztél Magyarországra?

– Igen, 2013-ban, Debrecenbe. Kárpátalján egy évvel korábban fejezik be az iskolát, 17 éves voltam, amikor oda kerültem. Bölcsészeti szakra jelentkeztem.

Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/168215/az-egymasra-talalas-alkimiaja-beszelgetes-kopriva-nikolett-koltovel-es-miklossi-szabo-istvan-iroval

 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 

--Fele sem tréfa

A Veszélyes humor (Tinta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2022) szerzője, Zsigmond Győző maga is elismeri ugyan, hogy „a zavaros 90-es évek eleje nem kedvezett a vicctermésnek”, viszont azzal vigasztal, hogy „a köztudatban lappangva bár, létezik viccrepertoár, ami állandó, és a műfaj maga tovább él”. A forradalom előtt – amely áldozatokat is követelt, sok helyen viszont utólag termett (ál)forradalmárokat, akik hasznot húztak és húznak máig is forradalmárigazolványuk lobogtatásából – veszélyes volt politikai vicceket mondani, és lehet, hogy éppen az adta a varázsát a viccmondásnak, hogy sokan szerették a veszélyt és az általa okozott izgalmakat. A forradalom után már nem kellett titokban mesélni a Nagy Vezérről, a Kárpátok Géniuszáról, a Scornicești-i Tölgyről és feleségéről szóló vicceket, mert őket szitává lőtték, hanem – akárcsak napjainkban – komolyan lehetett szidni az ország vezetőit vagy a hatalomra ácsingózókat.

A kötetben Sárosi Csaba rajzai szerepelnek, a legtöbb alkotáson az egykoron mindenható Román Kommunista Párt (PCR) jelvénye látható.

A szerzőnek az első viccgyűjtemény-kötete a Három kismacska, egy közülük kommunista címmel jelent meg. Zsigmond Győzőnek olyan szaktekintélynek számító személyiséggel sikerült együttműködnie, mint Katona Imre, aki elismert szakértője a „vicces” témáknak.

Az utószó szerzője szerint is Zsigmond Győző kötete a kor hűséges tükre, egyszersmind kiválóan szórakoztató olvasmány.

A kötetben 389 vicc, 13 anekdota sorakozik. Az erdélyi politikai viccek külön fejezetben kaptak helyet, és a kötet az amerikai Ikertornyok tragédiájával kapcsolatban született vicceket, valamint diákbakikat is tartalmaz. A szerző feljegyezte több vicc esetében azt is (bár sokszor csak nevének kezdőbetűivel), hogy kitől hallotta, mivel foglalkozik a viccmondó, és hol hangzott el. (Talán attól tart, hogy netán egyszer elővehetik az illetőt?)

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/167168/fele-sem-trefa-megjelent

 

 

--Tortoma Könyvek - Holokauszt Romániában

baróti Tortoma Kiadó Híd Könyvek címmel új sorozatot indított. Román írók olyan román nyelvű könyveinek magyar fordítását kívánja közzétenni ebben, amelyek szakmailag mértékadóak. Elsőként az Egyesült Államokba emigrált Radu Ioanid román zsidó történésznek, filozófusnak a jászvásári Polirom Kiadónál 2019-ben megjelent, Holocaustul în România című könyve jelent meg idén magyar fordításban.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/167256/holokauszt-romaniaban-tortoma-konyvek

 

 

--Kettős könyvbemutató Marosszentgyörgyön

2024. augusztus 7-én került sor a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia tanácstermében Baricz Lajos A Szeretet éltet – 133 szonett és Járja át a fény – 128 szonett című köteteinek bemutatójára. A mintegy hetven jelenlévő mellett a rendezvényen megjelentek a falu elöljárói és vezető személyiségei, kulturális szereplői is.

A köteteket Nagy Miklós Kund művészeti író ismertette, aki egyúttal beszélt a kötetek borítóján szereplő képek alkotóiról és a kiállított alkotásokról, Szabó Albert rézdomborműveiről, illetve Bálint Zsigmond fényképeiről. A Szabó Albert készítette magyar Szent Korona, a jogar és az országalma öt éve már a templomban kaptak helyet. Bálint Zsigmond a képek keletkezéséről beszélt a közönségnek.

A műsorvezető szerepét ez alkalommal is Moldovan Irén magyartanár, író látta el, aki már indulásból interaktívvá alakította a közönséget ötletével, körkérdésével: „Mi könnyebb: verset írni, vagy verset értelmezni?”. A felvezetőben elmondta, hogy ezek a könyvek is a gyergyószentmiklósi F&F International kiadónál jelentek meg, a szerző magánkiadványaként.

Forrás: https://nepujsag.ro/articles/kettos-koenyvbemutato-kettos-tarlat-marosszentgyoergyoen

 

 

--Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetek bemutatója

Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg 2023-ban a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, amely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került.

Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője az esemény bevezetéseként elmondta, hogy a kettős évforduló ellenére sem volt könnyű támogatókat, segítséget találni a kötet megjelenéséhez, nem volt könnyű az elindulás, a megfelelő irány meglelése sem. Épp ezért hálás idősebb Dávid Gyula irodalomtörténésznek, aki segített meghatározni a kötet kereteit, ifjabb Dávid Gyulának – aki szakdolgozata megírásakor kezdett a Bánffy-családdal foglalkozni, ugyanis a bonchidai kastély reneszánszkori történetét tanulmányozta – pedig azért, mert izgalmas, szakszerű építészettörténeti adalékokkal járult hozzá az emlékkönyv megszületéséhez.

A kötetben két, az erdélyi közéletet, kulturális életet meghatározó személyiséget igyekeztek összehozni, és épp ebben volt egy kulcspont a bonchidai Bánffy-kastély, ahol a két személyiség többször találkozott, beszélgetett. Egyik visszatérő témájuk a koronázás volt, ami a kötetben is központi motívum. Szebeni Zsuzsa – Bánffy Miklós életművének kutatója – hozzátette, a kéziratok tanulmányozása közben jött rá, hogy bár Kós Károly Bánffy Miklóst mindig gróf úrnak szólította, tulajdonképpen nagyon közeli barátok voltak, kapcsolatuk a bizalomra épült.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/banffy-miklos-es-kos-karoly-baratsaganak-epizodjai-a-ket-jeles-erdelyi-szemelyisegrol-szolo-kotetet-ismertettek-kolozsvaron

 

 

HASZNOSÍTHATÓ FORRÁSOK

 

--Virtuálisan is bejárható tíz Szatmár megyei tájház és vidéki falumúzeum

A vidéki közgyűjtemények népszerűsítésének céljával immár virtuálisan is bejárható tíz Szatmár megyei falumúzeum és tájház. Kovács Zsolt, a projektben részt vevő Szatmár Megyei Múzeum sajtóreferense mesélt az eddigi eredményekről és további tervekről.

A Falumúzeumok (Muzee de la sat) online platform 2021-es indulása óta közel 90 virtuális túrát hozott létre az ország 22 megyéjében, 79 múzeumban. A 3D-s maketteken keresztül ez idáig a moldvai, munténiai, dobrudzsai és máramarosi közgyűjteményeket mutatták be, néhány napja pedig Szatmár megyei falumúzeumok és tájházak is felkerültek az online térképre. A kezdeményezők a Szatmár Megyei Múzeum szakembereivel közösen készítették el a felvételeket, amelyeket a szélesebb körű elérés érdekében integráltak a Google Street View, Google Maps és Google Earth felületeire is. A Falumúzeum csapata fényképek, videók, 3D-s virtuális túrák által mutatja be a vidéki közgyűjteményeket

„Felkértek minket, hogy állítsunk össze egy listát az általunk legfontosabbnak tartott vidéki tájházakról és múzeumokról, amelyek működnek, látogathatóak a turisták számára. A forgatások előtt mindegyik helyszínt előkészítettük, elmondtuk a szükséges információkat, és mindenhol interjú formájában mi vagy a tájházak működtetője ismertette a közgyűjtemény történetét. A Muzee de la sat csapata pedig most egyhelyen, a weboldalukon tárja az érdeklődők elé az összes információt” – mondta el Kovács Zsolt.

Az érdeklődők betekinthetnek a bogdándi Sipos László-tájház, a Mezőpetriben lévő sváb tájház, az érendrédi paraszti ház, az érmindszenti Ady Endre-emlékmúzeum, a bogdándi Sipos László-tájház, a mogyorósi szabadtéri múzeum, a pácafalui paraszti ház, az apai Dr. Vasile Lucaciu-emlékmúzeum, az avasújvárosi múzeum, a turci múzeum és a kányaházi paraszti ház történetébe.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/virtualisan-is-bejarhato-tiz-szatmar-megyei-tajhaz-es-videki-falumuzeum-koztuk-ady-endre-szulohaza

 

 

--Hamarosan interneten is bejárható lesz a Házsongárdi temető

Atlas Házsongárd címmel különleges projektbe kezdett 2022-ben a Házsongárd Alapítvány és a Mossfern építésziroda: széleskörű digitális felmérést és dokumentálást végeztek a Házsongárdi temető történelmi részében. Ennek a munkának eredményeként hamarosan mindenki számára elérhetővé válik a térkép, amelyen minden fa, bokor és persze sír szerepel olyan milliméternyi pontossággal, hogy lehetővé válik a feliratok, művészi faragások, de akár a növények azonosítása is.

Az Atlas Házsongárd című kiállítás megnyitóján, 2024. augusztus 16-án Sipos Gábor, a Házsongárd Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Mint fogalmazott, két éve tartó projekt eredményének részleteit láthatják azok, akik ellátogatnak a Szabók bástyájának kiállítóterébe. Az Alapítvány évtizedek óta eredményesen gondozza a számos műemléknek is helyet adó temetőt, így 2022-ben úgy döntöttek, hogy azok számára is elérhetővé teszik mindezt, akiknek nincs lehetőségük ténylegesen végigsétálni rajta. Az évek során kialakult együttműködési hálózatnak, Macalik Arnold építésznek és csapatának köszönhetően ez a terv most megvalósult.

Macalik Arnold építész, műemlékszakértő, a Mossfern építészeti iroda vezető építésze elmondta, hogy a Házsongárd-hegy már a 16. században is fontos helyszíne volt Kolozsvárnak. Legfőképp gyümölcsösöknek adott helyet, a temető létrehozásával pedig újfent méltó funkciót tölt be. A város legnagyobb kertjeként hivatkozott rá, a Google Maps megszületésével létrejövő új diszciplínának köszönhetően pedig úgy érezték, ezt a „rejtett” közteret is láthatóvá tudják tenni az emberek számára.

Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Virtualisan-is-bejarhato-lesz-a-Hazsongardi-temeto

 

 

--A világ minden táján elérhető magyar meserádiót indít a közmédia

2024. szeptember 1-jén Csukás Meserádió néven indítja el újabb online rádióját a közmédia a www.csukasmeseradio.hu weboldalon – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író szellemi öröksége előtt adózó, Csukás Istvánról elnevezett meserádió kínálatában kiemelt szerepet kapnak a magyar mesék. A szórakoztató, ugyanakkor értékadó és a gyerekek érzelmi, értelmi fejlődését szolgáló tartalmak elérhetővé teszik a barátságos, biztonságos és egyben edukatív online rádióélményt a nap 24 órájában. A világ minden pontjáról elérhető Csukás Meserádió olyan tartalmakat közvetít, amelyek máshol nem elérhetőek, hiszen az MTVA Archívuma felbecsülhetetlen értékű, kifejezetten gyermekeknek szóló tartalommal rendelkezik. Klasszikus mesék, kiemelkedő művészek előadásai szólalhatnak meg így, akiket ma már csak archív anyagokból ismerhet meg a következő generáció. Magyarország új gyerekrádiója reklám nélküli, életkornak megfelelő, erőszakmentes, saját gyártású és környezettudatos gyerektartalmakat, továbbá gyermekdalokat, hangjátékokat, mondókákat, verseket, komolyzenei „kakaókoncerteket” is nyújt az online térben. Külön érdekesség, hogy az esténként jelentkező mesesávban híres művészek, ismert emberek tolmácsolják majd kedvenc történeteiket a gyermekeknek. Az új adó a www.csukasmeseradio.hu oldalon hallgatható, valamint IOS és Google Play áruházban letölthető applikáción keresztül is elérhető szeptember 1-jétől.

Forrás: https://kronikaonline.ro/szines/a-vilag-minden-tajan-elerheto-magyar-meseradiot-indit-a-kozmedia

 

 

MOZAIK

 

--Ferenc pápa szerint az irodalom megnyitja az elmét, és serkenti a szívet

Az irodalom képzésben betöltött szerepéről szóló levelével, amelyet 2024. július 17-én írt és augusztus 4-én tettek közzé, Ferenc pápa a papjelöltekhez, pasztorális munkatársakhoz és minden keresztényhez fordult, hogy a személyes érettséghez vezető út részeként kiemelje a regények és versek olvasásának értékét. A könyvek új belső tereket nyitnak meg, segítenek szembenézni az élettel, és megérteni másokat – fogalmaz az egyházfő.

Egy jó könyv megnyitja az elmét, serkenti a szívet, és felkészít az életre, írja Ferenc pápa a levelében. Az egyházfő „az olvasás iránti megújult szeretetre” akar ösztönözni, és mindenekelőtt „radikális irányváltást javasol” a papjelöltek felkészítésében, hogy nagyobb teret kapjon ebben az irodalmi művek olvasása. Mert az irodalom képes „a lelkipásztorok szívét és elméjét” „értelmük szabad és alázatos gyakorlására” és „az emberi nyelvek sokféleségének termékeny felismerésére” nevelni, ezáltal tágítva az emberi érzékenységet, miközben nagyobb lelki nyitottsághoz vezet.

Ferenc pápa levelében kiemeli egy jó könyv jótékony hatásait, amely „oázist nyújthat, amely távol tart minket más, kevésbé építő döntésektől”, és „a fáradtság, a harag, a csalódás vagy a kudarc pillanataiban, amikor az ima önmagában nem segít megtalálni a belső nyugalmat”, segíthet átvészelni a nehéz pillanatokat, és „megtalálni a lelki békét”.

Forrás és a teljes cikk itt: https://romkat.ro/2024/08/08/ferenc-papa-szerint-az-irodalom-megnyitja-az-elmet-es-serkenti-a-szivet/

 

 

--A könyv, amit útravalóként kapnak a csíkszeredai diákok

Prigye Kinga, a csíkszeredai Városháza kulturális osztályának vezetője mesélt arról a könyvsorozatról, amit a hagyomány szerint minden évben a frissen végzett csíkszeredai diákoknak ajándékoz a hivatal. Ez a sorozat az Útravaló nevet kapta, az ötlet Ráduly Róbert Kálmántól, Csíkszereda korábbi polgármesterétől származik, a sorozatot Korodi Attila jelenlegi városvezető átvette és tovább éltette.

A sorozat első kötete egy nagytusnádi származású történésznek, Kocsis Lajosnak a munkája, aki egy speciálisan csíki székely vagyonnak, a Csíki Magánjavak történetének több százéves visszatekintését, krónikáját tárja elénk. A sorozat második kötete Tivai Nagy Imre Emlékezés régi csíkiakról című könyve, amely egy évszázaddal ezelőtt a Csíki Lapokban közölt karcolatok, írások gyűjteménye. Fellapozva, minden bizonnyal másképp tekintünk a városra, a térségre, más színben látjuk a Szék útját vagy éppenséggel a több évszázadra visszanyúló örmény–székely barátságot. A sorozat harmadik kötete A halálra ítélt zászlóalj volt, 2010-ben. A könyv három kiadást is megért, ma is ritkaságnak számít, nehéz megtalálni.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi alapján dönt egy adott könyv mellett a kiadó. Az osztályvezető elmondása szerint fontos szempont, hogy a szerző vagy alkotása kötődjön Csíkszeredához vagy a vidékhez. „A megjelent tartalmak a szülőföld, a térség múltjának ismereteit kívánja mélyíteni, így többségében helytörténeti, kultúrtörténeti, történelmi témájúak. A kötetek múltunk valamelyik korszakát, vagy annak egy szeletét tárják elénk, segítve a napjainkhoz vezető utunk megértését, a fejlődésünk alakulását, őseink küzdelmeit, örökségük szolgálatát” – fejtette ki Prigye Kinga. Az Útravaló sorozat 2000-2500 példányban jelenik meg minden évben, amelyből átlagosan 1500 darabot kapnak a városban elballagó, magyar szakon végzett középiskolás diákok és egyetemi hallgatók. A maradék példányokat a kiadó székhelyén megvásárolhatják az érdeklődők, illetve protokollcélra használja a csíkszeredai városháza.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-konyv-amit-utravalokent-kapnak-a-vegzos-diakok

 

 

--A brüsszeli Márai szalon mutatja be a magyar könyvkultúrát az EU-ban

Korhű kódexmásolat, a magyar szerzők meghatározó műveinek az Európai Unió tagállami nyelveire lefordított példányai, illetve külföldi szerzők Magyarországról készített alkotásai is helyet kaptak a brüsszeli Magyarország Házában létrehozott könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak összeállításában.

Az intézmény az Európai Unió Tanácsa július elsején megkezdődött magyar elnökségének egyik helyszíne. A Márairól elnevezett szalonban kialakított könyvtár gyűjteménye a magyar irodalom, nyelv és tudományos élet kimagasló képviselői és eredményei előtt tiszteleg. A válogatás kiemelten alkalmas a magyar kulturális és tudományos örökség külföldi megismertetésére és népszerűsítésére.

A Márai szalon egyik oldalának polcai a szakirodalmi műveket reprezentálják, a magyar tudományos eredmények témakörében mutatják be a kiadványokat. Ezen a részen több kiemelt jelentőségű mű található a könyvtörténet, a történelem, a régészet, a numizmatika, az archeológia, a jog, a gazdaságtörténet, a fotóművészet, az egyháztörténet, a képzőművészet, a művészettörténet, a pszichológia, az építészet, a gasztronómia, a tudománytörténet, a zenetudomány és -művészet, a teológia, a vallás, a sport és az orvostudomány témakörében.

A könyvtár másik felében található gyűjteményben a magyar szerzők szépirodalmi művei, a legtöbbet fordított magyar szerzők alkotásai, számos, Márai Sándorhoz kapcsolódó kötet, a szépirodalomhoz, az irodalomtudományhoz és a nyelvészethez kötődő kiadványok találhatók.

A könyvtárszobában egy emblematikus jelentőségű díszmásolat is helyet kapott. A Philostratos-corvina Hunyadi Mátyás reneszánsz uralkodói könyvtára, a Bibliotheca Corviniana egyik legkiemelkedőbb darabja, amelyet nemzeti kincsként az OSZK őriz. Ennek pontos másolata a nemzeti könyvtár digitalizáló szakemberei és Schöck Gyula könyvművész elkötelezett közreműködésével jött létre. A könyvtest az eredeti kódexről készült digitális felvételek alapján, a kötés korhű technológiával, illetve anyagok felhasználásával készült.

Forrás: https://kultura.hu/a-brusszeli-marai-szalon-mutatja-be-a-magyar-konyvkulturat-az-eu-ban/

 

 

--A világ legrégibb könyvét állítják ki Londonban

A Selyemút: Élet az ősi Tunhuangban című, a londoni British Libraryben idén szeptemberben nyíló tárlaton bemutatják a világ legkorábbra datált, nyomtatott könyvének, a Gyémánt szútrának egy példányát, illetve kiállítják a tunhuangi csillagtérképet, az égbolt legkorábbi ismert kéziratos atlaszát is.

A jelenleg a British Library tulajdonában lévő, felbecsülhetetlen értékű, rendkívül finom megmunkálású könyvre a magyar származású kelet-kutató, Stein Aurél talált rá. 1907-ben ő vásárolta meg a londoni intézmény számára az öt méter hosszú irattekercset a Tunhuang város közelében található Mokao-barlangokat őrző szerzetestől.

A szöveg végén elhelyezett kolofon belső részén a következő szöveg olvasható: „Áhítattal készült Vang Csie által egyetemes szabad használatra a szülei nevében a 9. Hsziantong év 4. hónapjának 15. napján”. A 868. május 11-ének megfeleltethető dátum mintegy 587 évvel előzi meg a Gutenberg-féle Biblia kinyomtatását.

Melodie Doumy, a készülő kiállítás kurátora a The Art Newspapernek elmondta, hogy a Tunhuang közelében található 17-es számú, Könyvbarlangnak is nevezett üreg felfedezése a régészet történetében Tutanhamon sírjának feltárásához hasonló jelentőséggel bíró esemény.

A 20. század hajnalát megelőzően ugyanis a barlang szája csaknem 900 éven át zárva volt, és több tízezer, az 5.-től a 11. század elejéig tartó periódusból származó kéziratra, nyomtatott dokumentumra, valamint tárgyi emlékre bukkantak itt.

A nem ritkán egyetlen példányban ránk maradt szútrák, kommentárok vagy apokrif szövegek kulcsfontosságúak a buddhizmus ázsiai elterjedésének és fejlődésének, valamint a kor vallási gyakorlatának és hiedelmeinek megértéséhez. Mindezen felül pedig a korabeli nyomdatechnika alaposabb megismerését is elősegíthetik.

Forrás. https://konyvesmagazin.hu/friss/gyemant_szutra_british_library_kiallitas_stein_aurel_legregebbi_nyomtatott_konyv.html

 

 

--A Z generációsok több mint fele rendszeres olvasó

A 18‒29 évesek harmada legalább háromhavonta vásárol könyvet – derül ki a Libri friss kutatásából. Egy korábbi nemzetközi felmérésből arra is fény derült, hogy a Z generációsok több mint fele legalább hetente olvas.

A Wattpad tavalyi felmérése szerint az 1995 és 2009 között születettek 55 százaléka legalább heti egy alkalommal, 40 százaléka pedig naponta vesz könyvet a kezébe. Az ingyenesen használható, irodalmi művek megosztására és olvasására alkalmas közösségi hálózat felméréséből az is kiderül, hogy a koronavírus-járvány pozitívan hatott a fiatalok olvasási kedvére – a válaszadók 35 százaléka ugyanis azt állította, hogy több könyvet olvas, mint a Covid-járvány előtti években.

tizen- és huszonévesek könyves ízlését a közösségi média, elsősorban TikTok is erősen befolyásolja: a videós tartalmak megosztására alkalmas felületen ma már több mint 50 millió #BookTok hashtaggel ellátott poszt van, ezeket összesen közel 250 milliárd alkalommal tekintették meg, és ez a szám pedig jelenleg is naponta milliókkal növekszik. A #BookTok-tartalmak tehát ma már a nemzetközi könyvpiacra is óriási hatással vannak.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/z_generacio_olvasas_booktok_tiktok_young_adult_statisztika.html

 

 

--Veszélyesek lehetnek az antik könyvek

Világméretű mozgalommá kezd válni a 19. és 20. századi könyvek vegyi elemzése. A probléma, hogy a vászonkötések látványos színeinek előállításához tudtukon kívül nagyon mérgező anyagokat használtak elődeink.

Delaware-i Egyetemen a Poison Book Project gondozza a világ egyik legkülönösebb katalógusát, amibe a potenciálisan mérgező antik könyvek adatait gyűjtik. Ez egy olyan adattár, amelyben a vászonkötésen végzett kémiai analízis módszere is metaadat. A könyv lapjait, az illusztrációknál használt festékeket nem vizsgálják, csak a borító részeinek arzéntartalmát. Van egy külön programjuk a krómtartalmú sárgás, narancs vagy világosbarna színű régi könyvek felderítésére is – de ez nem minden.

Az egykor oly népszerű smaragdzöld színt Carl Wilhelm Scheele német–svéd vegyész állította elő rézből és arzénból 1775-ben. A britek nem tudtak betelni vele, tapétákon, de élelemiszer-színezékként is használták, és olyan népszerű volt, hogy viszonylag hamar világossá váló mérgező tulajdonságai ellenére is csak évtizedek alatt kopott ki.

Viszont nem csak a zöld festékkel lehet gond. A tűzvörös cinóbert is előszeretettel használták, ami higany-szulfid lévén már a barlangrajzokat készítő ősembereket és a közép-amerikai civilizációkat is mérgezte. Aztán ott a már említett, szintén toxikus ólom-kromát, amelynek sárga színét Vincent van Gogh is kedvelte.

A szakemberek 313 mérgező könyvet azonosítottak, de a munka még nem zárult le. Az általános tendencia, hogy valamilyen okból a 19. századi kötetek nagyjából fele mérgező. A mérgek koncentrációja különösen magas a sárga borítókon, az egészségügyi határérték akár hatszorosát is elérheti, mégis ezekkel van a kisebb baj. A krómos sárga festék ugyanis nehezen oldódik, ezért nehezen is szívódik fel. A smaragdzöld viszont könnyen porlik, és szeret felszívódni, igazából a kipárolgása is potenciálisan mérgező.

Forrás: https://index.hu/techtud/2024/08/23/konyvek-borito-mergezo-arzen-krom-olom-higany-antik-vaszonkotes-kemia/

 

 

Szerkesztők:

 

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

 

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

 

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.