ReMeK-e-hírlevél
XIX. évf., 2024/3. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Hárommillió lejt fordít könyvek vásárlására a kulturális minisztérium
--Lőrincze Lajos Könyvtárbővítési pályázat
--Fotópályázatok XI–XII. osztályosoknak
--Drámapályázat 14-18 és 19-26 évesek számára
--Zenei tehetségkutató líceumi diákok számára
--Versünnep 2024 eseménysorozat
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--‘Íróasztaltól olvasókuckóba’ – újságíróból könyvtáros egy napra
--Korszerű és vonzó könyvtárak várják a szilágyságiakat
--Wass Albert-felolvasóest Kézdivásárhelyen
--Folytatódik a Szatmár Megyei Könyvtár új székhelyének kialakítása
--Négy év krónikája Borcsa János új kötetében
--Felújítják a Bihar Megyei Könyvtár székhelyét
--Farkaskölykök – emlékezés cserkészetre és háborúra
--Olvasóklub középiskolásoknak a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
--A Kárpátországi szolgálat című könyv méltatása - Megszámláltattál, de híjával nem találtattál
--A gyergyószentmiklósi városi könyvtár és a könyvajándékozás
--Óvodások a Mikes-könyvtárban
--Mobilkönyvtárral népszerűsíti az olvasást a vidéki gyerekek körében egy kolozsvári egyesület
-- Felújítanák a Batthyáneumot
--Románia az utolsó helyen áll az EU-ban az olvasás terén
--Digitális bölcsészeti műhely Kolozsváron
--Emlékképek Nagy Borbáláról
--Könyvkóstolgató az előkészítő osztályokban
--Csillagok az égen és a dalban
--Jókai Mór szépprózáját méltatták Lippán
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Törökországból „hazatalált” corvinák és újonnan fellelt, 19. századi fényképek online tartalomszolgáltatásban
INTERJÚ
--Beszélgetés Simon Attilával, Erdély egyetlen magyar nyelvű könyvesblogjának főszerkesztőjével
DÍJAK
--Kovács Bányai Réka a 2024-as Monoki-díjas
--A 2024-as év Baumgarten-emlékdíjasai és -jutalmazottjai
--Balassi-emlékkardot kapott Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar műfordító
MOZAIK
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
--Eltüzelhették a dévai szabadtéri minikönyvtár köteteit
--Hárommillió lejt fordít könyvek vásárlására a kulturális minisztérium
A román kulturális minisztérium 3 millió lejt fordít a közkönyvtárak könyvállományának bővítésére. A könyvek és folyóirat-előfizetések vásárlására vonatkozó országos program idei keretösszegét teljes egészében könyvvásárlásra fordítják.
„Tavaly óta hangsúlyozzuk, hogy a romániai könyvtáraknak új könyvekre van szükségük, az ország minden részén az olvasók valós igényeihez igazodva. Az idei évre első alkalommal 3 millió lejes könyvberuházásról van szó, és már ott tartunk, hogy megkezdtük a könyvek kiválasztását is. A programban Románia összes közkönyvtára részt vesz, a fő partnerek a megyei, városi és községi könyvtárak. A gyerekek és a fiatalok így kézzelfogható támogatást kapnak az oktatási tevékenységükhöz, hiszen könnyebben hozzáférhetnek az iskolában tanult olvasmányokhoz, és lehetőségük lesz olvasási szokások kialakítására is” – tájékoztatott Raluca Turcan kulturális miniszter.
A kiválasztás kiemelt területei a klasszikus és kortárs román és világirodalom reprezentatív művei, az V-XII. osztályos iskolai tantervben szereplő irodalom, a társadalom– és humán tudományok legfontosabb írásai, referenciaművek (például szótárak, atlaszok, útikönyvek) és kritikai műkiadások.
A könyvek kiválasztásának kritériumai közé tartozik a szerző és a mű értéke és hírneve, a beszerzés kívánatos volta a könyvtárak igényeihez igazodva, a gyűjtemény kiegészítésének szükségessége, a könyv grafikai kialakítása. Az érdeklődő kiadók 2024. március 29-ig nyújthatnak be pályázatot.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Iden-3-millio-lejt-fordit-konyvek-vasarlasara-a-kulturalis-miniszterium
--Lőrincze Lajos Könyvtárbővítési pályázat
A TINTA Könyvkiadó pályázatot ír ki könyvtárak bővítésére, könyv- és szótárállományuk gyarapítására 50%-os kedvezményes pályázati áron. Pályázni 2024. február 5-től március 8-ig folyamatosan lehet.
A pályázaton részt vehet minden könyvtár és alsó-, közép-, felsőfokú tanintézet, az intézet alapítványa, illetve fenntartója. Egy könyvtár, intézmény vagy alapítvány 20 000 és 205 000 Ft közötti támogatást igényelhet. A pályázat csak abban az esetben érvényes, ha a megpályázott könyvek pályázati ára eléri a 20 000 Ft-ot.
A TINTA Könyvkiadó ajánlatában szereplő könyvek, szótárak, munkafüzetek hozzájárulnak az anyanyelvi kompetencia fejlesztéséhez, segítséget nyújtanak a szabatos, helyes nyelvhasználathoz. A kétnyelvű szótárak hatékonyan támogatják az idegen nyelvek gyors elsajátítását. A kiadványok szerzői széles körben elismert nyelvészek, szakemberek: egyetemek, akadémiai kutatóhelyek munkatársai.
Forrás: http://www.tintakiado.hu/news_view.php?id=754
--Fotópályázatok XI–XII. osztályosoknak
Sajtófotó-pályázatot hirdet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sajtófotó-pályázatot hirdet, amelyre XI. és XII. osztályos tanulók jelentkezését várják.
A pályázóktól egy 3-6 képből álló, sajtófotó -jellegű sorozatot várnak, amelynek egy történetet kell elmesélnie, eseményt rögzítenie vagy illusztrálnia (például hír- vagy eseményfotó, képriport, társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia). Nevezési határidő: 2024. március 24.
A pályaműveket e-mailben kell eljuttatni a következő címekre: jakabtibor@hotmail.com és kos.anna@yahoo.com.
A képek készülhetnek analóg vagy digitális fényképezőgéppel, de akár telefonnal is. Az analóg géppel készült fotók esetén ezeket digitális formában lehet elküldeni.
A beküldött pályaműveket a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szakbizottsága fogja elbírálni. Az első három helyezett díjban részesül. A legjobb pályázó könnyített felvételt nyer az egyetem audiovizuális kommunikáció: forgatókönyv- és reklámírás, média szakára.
A pályamunkákból kiállítást szerveznek, amelynek megnyitójára 2024. április 12-én, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem minden évben megrendezett médiatudományi konferenciájának keretében kerül sor.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/palyazatokat-hirdetett-a-marosvasarhelyi-muveszeti-egyetem#
Fotópályázat környezetrombolás témában
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Film és Média Intézete pályázatot hirdet a 2023/2024-es tanév XI. és XII. osztályos tanulóinak. A pályázat témája a környezetrombolás, célja a filmművészet, fotóművészet és média iránt érdeklődő tehetséges fiatalok támogatása és jutalmazása.
Egy pályázó minimum öt és maximum tíz fotót küldhet be, egyenként minimum 75 szavas magyar nyelvű leírás kíséretében. Pályázni kizárólag olyan felvételekkel lehet, amelyeknek a pályázó egyedüli szerzője, és azok szerzői jogával rendelkezik.
Az első helyezett díja könyvvásárlási utalvány 500 lej értékben, a második helyezett díja könyvvásárlási utalvány 300 lej értékben, a harmadik helyezett díja könyvvásárlási utalvány 200 lej értékben.
A fotóverseny győztese kiválthatja a BBTE Filmművészet, fotóművészet, média szakán meghirdetett nyári felvételi második fordulójának első próbáját (a felvételiző portfóliójának bemutatása és értékelése).
Az érdeklődők a pályamunkákat a verseny regisztrációs űrlapjának kíséretében (aláírva és szkennelve) 2024. május 26-ig nevezhetik Fotópályázat címmel az mfmi@ubbcluj.ro e-mail címre. Eredményeket 2024. június hónapban hirdetnek.
A jelentkezési lap letölthető a kar https://hu.teatrufilm.ubbcluj.ro/ weboldaláról. További információkat Csibi László egyetemi adjunktustól lehet igényelni emailen, a laszlo.csibi@ubbcluj.ro címen.
Forrás: https://szabadsag.ro/article/fotopalyazatot-hirdet-magyar-film-es-media-intezet
--Drámapályázat 14-18 és 19-26 évesek számára
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Teatrológia Tanszékcsoportja pályázatot hirdet 14–18 és 19–26 évesek számára, a következő kategóriákban:
1. Dráma/jelenet – egy- vagy többfelvonásos drámával vagy egy jelenettel lehet pályázni.
2. Színházi élménybeszámoló – egy színházi előadásról vagy online színházi élményről készült, személyes hangvételű beszámolót várnak.
A jeligés pályázatot az életkor megjelölésével 2024. március 18-ig lehet elküldeni a saját nevet nem tartalmazó, csatolt Word-dokumentumként, a dramapalya4@gmail.com e-mail-címre. A legjobb szövegek szerzői könnyített felvételt nyernek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem teatrológia alapképzésére vagy a drámaíró magiszteri képzésre (2024-ben és a következő években). A nyertes szövegek szerzői számára kiértékelő beszélgetést szerveznek színházi szakemberek részvételével. Az eredményhirdetésre és díjazásra idén áprilisban kerül sor. További információk a teatrológia – dramaturgia szak Facebook-oldalán vagy a dramapalya4@gmail.com címen érhetők el.
Forrás: https://nepujsag.ro/articles/dramapalya-2024
--Zenei tehetségkutató líceumi diákok számára
Líceumi diákok számára szervez zenei tehetségkutatót a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara.
A SOKaDALOMra egyéni és csoportos jelentkezőket várnak népzene (népi ének, népi hangszer, együttes), klasszikus zene (canto, klasszikus hangszer, kamarazene, egyéni kompozíció) és könnyűzene (musical, pop, jazz-ének, saját dal) kategóriában 2024. március 1–24. között.
A 2019-ben online kezdeményezésként indult SOKaDALOM az eddigi évek során már sikeresen összekapcsolta Erdély tehetséges 9–12. osztályos diákjait a szakma elismert képviselőivel. A videós benevezéseket idén erdélyi és vajdasági művészek értékelik, akik az egyéni, részletes szakmai visszajelzés mellett nyitott mesterkurzus keretében is dolgoznak a diákokkal.
A hatodik SOKaDALOM célja tehát nem csupán a versenyeztetés, hanem a fiatalok mentorálása és a kapcsolatépítés, és ebben a zsűri – Kászoniné Fejős Gabriella népdalénekes, népi ének tanár, Szép Gyula Bálint népzenész, hegedűművész, Sándor Csaba operaénekes, Toadere Kovács Dalma karmester, Török-Gyurkó Áron zeneszerző, Koszorus Krisztina énekművész, tehetséggondozó, Kovács Dalma énekes, dalszerző, énektanár, valamint Semeniuc Stephanie jazz-énekes – vállal tevékeny szerepet.
A rendezvény zárásaként egésznapos workshopot és díjátadó gálát szerveznek 2024. április 19-én, Kolozsváron. Bővebb információk a https://rt.ubbcluj.ro honlapon olvashatók.
Forrás: https://szabadsag.ro/article/lehet-jelentkezni-sokadalom-tehetsegkutatora
--Versünnep 2024 eseménysorozat
A Versünnep Alapítvány kiírta 2024-as versenyprogramját, amelyre négy kategóriában jelentkezhetnek nem hivatásos előadóművészek, amatőr előadók, formációk, valamint iskolák és civil közösségek. Az idei Versünnepen kiemelt évfordulók: Radnóti Miklós (1909-1944) Hervay Gizella (1934-1982) Sziveri János (1954-1990).
A nevezés határideje 2024. március 31-e éjfél. Iskolák és civil szervezetek az év során bármikor kapcsolódhatnak az eseménysorozathoz amatőr versmondó verseny rendezésével.
A jelentkezéseket Vers- és prózamondás, Énekelt vers vagy versmegzenésítés, Képző és/vagy filmművészeti alkotás, Táncművészeti alkotás kategóriában várják. A jelentkezéseket Magyarországról, a határon túlról és a diszpórából is várják.
A versmondó versenyek legjobbjai, kategóriagyőztesei és az egyéni előadók nemzetközi seregszemlén, valamint szakmai továbbképző nyári műhelymunkán vehetnek részt.
Forrás: https://versunnep.net/wp-content/uploads/2023/12/Versunnep-2024_Kiiras_egyeni.pdf
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Tamás Dénes könyvbemutatója: Látva láttató
Ha majd elolvassák ezt a könyvet, tapasztalni fogják, hogy amit Tamás Dénes látott, azt önök is látni fogják – nem úgy, nem az ő szemével, hanem mindenki a magáéval, sommázta Láng Zsolt író a sepsiszentgyörgyi szerző legújabb kötetének, A tó című kisregénynek a bemutatóján, 2024. február 13-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
A lendületes, kitárulkozásra késztető beszélgetést Láng Zsolt azzal indította: mi késztette a filozófiai szakvégzettségű Tamás Dénest arra, hogy szépírásra adja a fejét? Hosszú út vezetett idáig, válaszolta a most hatodik könyvével a közönség elé lépő szerző, a filozófia az ész nyelve, az irodalom azonban több regiszteren tud játszani, és „erre lett igényem”. Utalva arra, hogy első kötete esszéket tartalmazott, elmondta, előbb az esszényelvet alakította ki, „de van csomó dolog, amit ezen a nyelven nem tudok elmondani, ez vezetett az irodalomhoz”. Az irodalomhoz való megérkezés után a kisregény keletkezése került aztán terítékre. Tamás Dénes elmondta, egy konkrét élmény szolgáltatta az ihletettséget, egyik hegyi túráján, a tó partján ülve, három kép villant fel benne: a víz mélyén egy rozsdás konzervdoboz, egy tóban álló férfi, aki bottal veri a víz felületét, és egy meztelen nő, aki besétál a vízbe. „Erről fogok írni”, döntötte el ott és akkor, és nem csak kimondta, de meg is tette – így született A tó, amelynek nincs konkrét szereplője (hacsak maga a táj nem az), nincs lineáris meseszövése (bár történeteket is beleszőtt a szerző). „A természetet nézni nem naiv történés, sok mindenre tanít, akárcsak a festészet, és ezt bele is komponáltam a könyvbe” – vallotta Tamás Dénes. Az írás folyamatáról meg elmondta, bár a kisregényben szereplő tó nem egy valós, konkrétan beazonosítható tó, hiszen több tóból rakta össze, tehát ő alakította ki, ugyanakkor a képzeletbeli tó is alakította a szemlélőt, azaz az elbeszélőt – és így vált „egyszerre a legszemélyesebb és a legszemélytelenebb könyvemmé ez az eddigiek közül”. Tamás Dénes szerint ugyanis van a könyvben egy segélykiáltás is: baj van, emberek, azzal, ahogyan benne vagyunk a természetben, valamit tenni kéne, és lehetőleg mihamarabb.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/tamas-denes-a-to-konyvbemutato
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/163795/latva-lattato-tamas-denes-konyvbemutatoja
https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-to-amelyet-nezunk-latni-tanit
Állatbarát könyvtárprogram
Gyerekek és felnőttek is izgalmas olvasnivalókra bukkanhatnak a Bod Péter Megyei Könyvtárban, ahol mostantól kiemelt helyen fognak szerepelni az állatokkal kapcsolatos kötetek. Az ötletgazda a magyarországi Állatvédelmi Oktatás Alapítvány, amelynek kezdeményezéséhez eddig több mint száz intézmény csatlakozott.
A Felnőtt kölcsönző részlegen megtalálható az ötletgazda alapítvány Állatbarát Olvasó Kihívásának februári könyve is: Sigrid Nunez A barát című kötete.
A kiemelt könyveket rendszeresen frissítik, a kihíváshoz kapcsolódó kötet is havonta cserélődik.
Az év folyamán, a lehetőségekhez mérten, lesz majd állatos program is. Így például a Gyermekkönyvtár csoportos foglalkozásainak némelyike állat-tematikájú lesz.
Forrás: https://www.kmkt.ro/allatbarat-konyvtar-program
https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/allatbarat-konyvtarprogram-a-megyei-konyvtarban/
Ötven éve vált megyeivé a sepsiszentgyörgyi könyvtár
2024. február 15-én ünnepelte 50. születésnapját a Bod Péter Megyei Könyvtár.
Rendhagyó kezdeményezéssel, Sepsiszentgyörgy főterén tartott közös olvasással, a város diákjait megmozgató zenés-táncos villámcsődülettel ünnepelte megalakulásának ötvenedik évfordulóját az intézmény, este pedig dr. Reisinger János magyarországi egyetemi tanár, irodalomtörténész a rá jellemző szenvedélyes hangnemben és egyedi megközelítésben tartott lebilincselő előadást a könyvtár Gábor Áron termében, Petőfiről – méltósággal címmel, a Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) sorozatban.
A fél egyre meghirdetett közös olvasás, a kedvenc vagy éppen aktuális olvasmányok bemutatásának lehetősége viszonylag sok diákot vonzott pedagógusaikkal együtt a főtérre. A könyvtár munkatársainak buzdítására a gyermekek még táncra is perdültek, magasba emelve könyveiket, majd a közeli kávézók teraszán telepedtek le, lapozták, betűzgették, érdeklődve vették szemügyre egymás köteteit: a magyar népmeséktől a Grimm fivérekig, Pitypang és Lili történetéig, a Gárdonyi Géza műveire épülő olvasókönyvig sokféle címet olvashattunk a fedőlapokon.
Nem csak tanulók, a könyvtár dolgozói, járókelők, fiatalabb és idősebb érdeklődők is csatlakoztak a villámcsődülethez.
A megyeszékhely és Háromszék kulturális életében meghatározó szerepet játszó intézmény a jubileum jegyében további programokkal jelentkezik az év folyamán.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/otveneves-a-bod-peter-megyei-konyvtar
https://www.kmkt.ro/dr-reisinger-janos-eloadasa-petofirol-meltokeppen
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/otven-eve-valt-megyeive-a-sepsiszentgyorgyi-konyvtar
Sajtóvisszhangok:
https://www.3szek.ro/load/cikk/164032/a-lelkiismeret-koltoje
https://www.facebook.com/erdelytv/videos/278798591720315 (a 22. perctől)
https://www.3szek.ro/load/cikk/163865/gondolatok-a-konyvtarrol
https://www.marosvasarhelyiradio.ro/musorok/50-eves-a-sepsiszentgyorgyi-bod-peter-megyei-konyvtar/
https://www.facebook.com/sepsiradio/videos/1086511782572755/
A Magyar Széppróza Napja a könyvtárban
Három prózaíróval, Balázs K. Attilával, Tamás Kincsővel és Zsidó Ferenccel ünnepelte idén Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Magyar Írók Ligája a magyar széppróza napját a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, 2024. február 28-án. A vendégekkel Dimény H. Árpád költő beszélgetett. A családias est során szó volt az írói kötelességről, a szöveg és az író kapcsolatáról, majd a meghívott vendégek olvastak fel friss műveikből.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, jelezvén, hogy a magyar széppróza napja, amelyet Jókai Mór születésnapján ünnepelünk, arra is képes, hogy összeboronálja a Székelyföld különböző vidékein született alkotó, író embereket.
Dimény H. Árpád bevezetőjében elmondta, az ünnep az olvasás ünnepe, és szerencsés helyzetben vagyunk, mert itt vannak azok az alkotók, akik megteremtik a lehetőséget, hogy elvarázsolt világokba juthassunk. Ezután arra kérdezett rá, hogy a hatodik alkalommal megünnepelt magyar széppróza napjának Jókai Mór születésnapját választották ugyan, de a meghívottak kit tartanának érdemesnek arra a magyar irodalomból, hogy az ünnep „arca” legyen?
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164189/a-magyar-szepproza-napja-a-konyvtarban
Fotók itt: http://kmkt.ro/a-magyar-szepproza-napja-konyvtarunkban
--‘Íróasztaltól olvasókuckóba’ – újságíróból könyvtáros egy napra
A Hargita Népe újságírója, Péter Ágnes egy napig kipróbálta, milyen könyvtárosként dolgozni a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekrészlegén.
‘A megyei könyvtár gyermekrészlegén töltöttem el egy napot, ahol aznap Zsók Éva könyvtáros volt szolgálatban. Az ő munkáját próbáltam ki és tapasztaltam meg, milyen a könyvtáros egy átlagos napja, hogyan és mivel telik el nyolc óra a gyermekrészlegen.
‘Kora reggel még csend van a könyvtárban, ekkor van idő rendet rakni, könyveket visszatenni a helyükre, és haladni a soha véget nem érő adminisztrációs munkával, statisztikákhoz szükséges adatok rögzítésével. Délelőtt már nő-növöget a forgalom, kora délután pedig már egymásnak adják a kilincset a gyermekek, szülők és nagyszülők. A könyvtárosnak pedig mindig készenlétben kell lennie, függetlenül attól, hogy épp milyen más teendők várnak rá.
– Nyitott, gyermekbarát, otthonos teret alakítottunk ki, mert nem mindegy, hogy milyen környezetben fogadjuk a kicsiket, emellett nagyon fontos, hogy nálunk megtalálják a legújabb, legszebb, legnépszerűbb gyermekkönyveket és a klasszikusokat is. Ezek olyan alapfeltételek, amelyeket egy könyvtárnak teljesítenie kell ahhoz, hogy a látogatók elégedettek legyenek, hiszen a gyermekkönyvtárból nőnek ki az olvasó felnőttek – mondta el a könyvtáros.’
‘Amikor valamilyen tematikus hét van az óvodában vagy iskolában, a témához találó könyveket mutatják meg a gyermekeknek. Van, hogy bábelőadást is tartanak, és a könyvtár épületében is körbevezetik a kicsiket. Saját előadásuk is van, amelyet az egyik könyvtáros írt meg, és turnén is voltak, amikor félreeső, vidéki iskolákba látogattak el. Emellett minden évben egynapos programsorozatot szerveznek a magyar népmese napjára, amely töretlenül népszerű.
Ottjártunkkor is érkezett egy óvodás csoport, akiknek a könyvtáros elmondta, hogyan lehet kölcsönözni és használni a könyvtár szolgáltatásait. Ilyenkor rövid előadással kedveskednek az apróságoknak: a papírszínházat én is kipróbáltam, A három kívánság című magyar népmesét olvastam fel, a gyermekek közben a földön, párnákon ültek, és figyelmesen nézték a meséhez tartozó illusztrációkat.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/iroasztaltol-olvasokuckoba
--Korszerű és vonzó könyvtárak várják a szilágyságiakat
Három szilágysági könyvtárat újítanak fel, és alakítanak át digitális készségek fejlesztését elősegítő csomópontokká, azaz hubokká, valamint további harmincat modern eszközökkel: laptopokkal, PC-kkel, táblagépekkel, színes és 3D nyomtatóval, e-könyvekkel, videoprojektorral, vetítővászonnal, TV-vel és routerrel látnak el.
A könyvtárak korszerűsítését célzó hub (hasznos terek a Szilágy megyei könyvtárakban) projekt az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) által valósul meg a Szilágy Megyei Tanács révén, partnerségben a megyei könyvtárral és 32 helyi önkormányzattal, amelyek között van Szilágycseh, Szilágysomlyó, Zsibó, Szilágybagos, Kémer, Kusaly, Kraszna, Debren, Magyarkecel, Szilágynagyfalu, Sámson, Sarmaság és Varsolc.
A programba országszerte csaknem 2500 vidéki könyvtáros is bekapcsolódik, akik a digitális kompetenciák fejlesztése érdekében kurzusokon vesznek részt. A projekt célja javítani és megkönnyíteni a közösségi oktatáshoz, kultúrához és képzéshez való hozzáférést.
„A könyvtárnak különleges szerepe van a társadalom fejlődésében és mindenekelőtt gyermekeink és fiataljaink képzésében és oktatásában. Megpályáztuk ezt a több mint 700 ezer eurós projektet, mert arra törekszünk, hogy a vidéki gyermekek számára is ugyanazokat a feltételeket, valamint a tanuláshoz és az ismeretszerzéshez való lehetőségeket biztosítsuk, mint amit a megyei könyvtárban megtapasztalhatnak és megkaphatnak a fiatalok” – nyilatkozta Szilágyi Róbert-István, a Szilágy Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke.
Felújítás alatt áll Szilágysomlyó városközpontjában az egykori Pușcaș kórház, amelyben a rendszerváltás előtt belgyógyászati szakrendelés működött. A korszerűsítés után az épületnek új rendeltetése lesz, ide költözik az általános iskolában működő városi könyvtár felnőtt és gyermek részlege - tájékoztatott Szabó Ernő Csaba RMDSZ-es városgazda.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/Korszeru-es-vonzo-konyvtarak-varjak-a-szilagysagiakat
--Wass Albert-felolvasóest Kézdivásárhelyen
Wass Albert tiszteletére a magyarlakta területeken immár tizenhetedik éve – 2004. február 20-án indítottak útjára Magyarországon – egyidőben olvasnak fel az író műveiből. Erdélyből Kézdivásárhely és Székelyudvarhely csatlakozott a világszerte több helyszínen is megrendezésre került Wass Albert-felolvasások hétvégéjéhez.
Ballai Imre, az Összefogás a Kárpát-medencéért Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alapítójának összesítése szerint 58 anyaországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, őrségi és amerikai egyesült államokbeli közösség csatlakozott a Wass Albert-felolvasáshoz. A Háromszéki Népfőiskola Egyesület 2024. február 24-én az Erzsébet Teremben tartotta felolvasóestjét az író műveiből. Indításként Bíró Erika, a Népfőiskola elnöke ismertette a felolvasás kezdeményezője, Hegedűs Gergely András országos köszöntőjét Virágot a Hargitáról hozzatok! címmel, majd a Meister Éva szín- és előadóművész által küldött hangfelvétel hangzott el, amelyben a résztvevők részleteket hallhattak az író önéletrajzából, valamint a Patkányok honfoglalása című művéből.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164099/wass-albert-felolvasoest-kezdivasarhelyen
--Folytatódik a Szatmár Megyei Könyvtár új székhelyének kialakítása
Azzal az elképzeléssel, hogy Szatmár megyét modern közösséggé alakítja át, a Szatmár Megyei Tanács vezetőségének 2023-ban sikerült számos beruházást végrehajtania a kulcsfontosságú területeken, a megvalósított projektek többsége európai alapok segítségével valósult meg. A tavalyi év eredményeiről és a 2024-es célokról sajtótájékoztató keretében számolt be Pataki Csaba megyei tanácselnök.
A Szatmár Megyei Könyvtár folytatta a munkálatokat a szatmárnémeti Iuliu Maniu utcai új helyiségben. Az új könyvtári polcok felállítása, a részlegek új és modern bútorokkal való felszerelése, az informatikai berendezések felújítása, új és vonzó kiadványok gyűjtése mostantól barátságos és kellemes teret kínál a szatmári közönségnek. A könyvtár 2023-ban 63 000 közvetlen és online látogatót regisztrált.
--Négy év krónikája Borcsa János új kötetében
Borcsa János irodalomkritikus és -történész Az idő kihívásai című kötetét mutatták be 2024. február 15-én a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban. A frissen megjelent alkotás 151 publicisztikai írást tartalmaz, amelyek túlnyomó többsége a Székely Hírmondó napilapban jelent meg 2018 és 2022 között. A szerzővel Kocsis Károly beszélgetett.
A magyar széppróza napja alkalmából megszervezett eseményen Borcsa János felidézte: tizedik osztályos korától tanári pályára készült, mert már akkoriban a magyar nyelvet és irodalmat érezte a legközelebb magához, ugyanakkor erre inspirálta néhány, általa nagyra becsült tanára is. Az irodalmi művek titkai az egyetem alatt kezdték foglalkoztatni, később pedig más kihívásoknak is eleget kellett tennie, így a könyvkiadás és a helytörténeti érdeklődés is fontos szerepet kapott az életében.
Miután Borcsa János felolvasott két részletet a könyvből, beszélgetőpartnere a lányával, Borcsa Imola novellistával való esetleges szakmai rivalizálásról faggatta. A szerző kijelentette, bár a versenyszellem mindig pozitív hatású szokott lenni, kettejük között a rivalizálás kizárt, mivel az irodalom más-más területeivel foglalkoznak, ő maga pedig sosem írt kritikát lánya alkotásairól.
Jövőbeli tervei kapcsán elmondta, a nyomtatott napilap megszűnése óta nem közöl rendszeresen írásokat, emiatt következő, sorban a tizennegyedik kötetében valószínűleg az irodalmi tanulmányok és kritikák kerülnek majd előtérbe. A könyvbemutató végén a szerző a közönség kérdéseire válaszolt, majd az est dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/negy-ev-kronikaja-borcsa-janos-uj-koteteben/
--Felújítják a Bihar Megyei Könyvtár székhelyét
Aláírták a nagyváradi Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár korszerűsítésére vonatkozó szerződést a kivitelezővel, így hamarosan elkezdődhet a belvárosi épület felújítása.
Ezt a több mint 10 millió lej értékű beruházást az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) révén, uniós támogatással finanszírozzák, a közbeszerzési eljáráson győztes Construcții Bihor vállalatnak pedig tizenkét hónap áll a rendelkezésére, hogy a munkálatokat elvégezze.
Ilie Bolojan, a Bihar megyei tanács elnöke közölte, hogy amint a kivitelező benyújtja a garanciát, kiadják a rendeletet a korszerűsítésre, a könyvtár pedig két hét alatt szabaddá teszi azokat a területeket, amelyeket érinteni fog a korszerűsítés.
A könyvtárat igazgató Ancuța Șchiop kiemelte, hogy az olvasók továbbra is látogathatják majd a létesítményt, és a gyermekfoglalkozások is zavartalanul folytatódnak majd. Csupán annyi változik, hogy a Peca-part felőli mellékbejáratot kell használniuk, mivel a tatarozás a főbejáratnál kezdődik. A munkálatok idejére a könyvtár adminisztratív tevékenységét a Kolozsvári úton frissen felújított kulturális központba költöztetik.
Bolojan aláhúzta, egy év múlva a megyei könyvtár teljesen modern és digitalizált lesz. Az önkormányzat közleménye emlékeztetett, hogy a felújítás során két jól elkülönített részre osztják majd a létesítményt. Az egyikben tárolják majd a könyveket, és ott lesznek az irodák is, míg a másik teljesen nyitott lesz a látogatók számára.
Bihar megyében a nagyváradi megyei könyvtár mellett a váradszentmártoni, a szentandrási és a fugyivásárhelyi könyvárakat is korszerűsíteni fogják, ugyanakkor a megyében további 26 könyvtárat – köztük a diószegi, tenkei, élesdi, székelyhídi, érmihályfalvi, margittai és a szalontai tékákat – informatikai eszközökkel szerelik majd fel.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/Kezdodhet-a-konyvtarfelujitas-Nagyvaradon
--Farkaskölykök – emlékezés cserkészetre és háborúra
A sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban 2024. február 10-én mutatták be Szentpáli Szabó Lászlónak a kolozsvári Exit Kiadónál tavaly megjelent, Farkaskölykök című könyvét cserkészvezetők és érdeklődők jelenlétében. Az eseményen jelen volt Nagy Péter, a kiadó ügyvezetője, Papp Annamária kolozsvári újságíró, történész, a kötet szerkesztője, Benkő Levente újságíró, történész, a Művelődés folyóirat főszerkesztője, Benkő Boróka színművészetis hallgató és Vitek Norbert cserkészvezető.
A könyv története Kolozsvárról, a Malomárok partjáról indul valamikor az 1920-as években. Az emlékiratból kiderül, hogy írója egyike volt az „erdélyi farkaskölyköknek”, akik valójában 6 és 11 év közötti kiscserkészek voltak. Leírásából megismerhetjük a különböző hazai és külföldi cserkésztalálkozókat, így az 1933-as gödöllői világdzsembori élményeit is, amelyen a mozgalom alapítója, Robert Baden-Powell is részt vett. Az emlékirat második része 1944 szeptemberében kezdődik, amikor katonatársaival megérkezett a Magas Tátra Jaworowa gerincén húzódó lövészárkokba leváltani a harcban kifáradt szekszárdi gyalogezredet. A történet 1944 októberében zárul, a frontról való hazatéréssel.
A Farkaskölykök olvasmányos, izgalmas és érdekfeszítő történet, igazi kalandregény.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163786/farkaskolykok-–-emlekezes-cserkeszetre-es-haborura
--Olvasóklub középiskolásoknak a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Az olvasóklub olyan középiskolásokhoz szól, akiket elbűvölnek a történetek, és a klub foglalkozásain olyan történetekkel, könyvekkel szeretnének megismerkedni, amelyek szórakoztatnak, elragadnak, felemelnek, elgondolkodtatnak, hatnak ránk így vagy úgy.
A szervezők arra vállalkoznak, hogy megpróbálják megfejteni egy-egy történet, könyv üzenetét.
Az olvasóklubra a tervek szerint minden hónap utolsó keddjén, du. 5 órától kerül sor a könyvtárban! Az első találkozás időpontja: 2024. február 27.
Jelentkezni lehet Kovács Erzsébet könyvtárosnál, a 0748457027 telefonszámon.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/810028494496276
--A Kárpátországi szolgálat című könyv méltatása - Megszámláltattál, de híjával nem találtattál
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének negyedik könyvét olvasva nem véletlenül ötlik fel a Bánffy Miklós trilógiájának címsora – Megszámláltattál, Híjával találtattál, Darabokra szaggattatol –, amely a maga során Dániel próféta könyvének egy közismert részére utal.
A Kárpátországi szolgálat című kötetben közölt főpásztori, lelkészi interjúk ugyanis a világ különböző részein élő magyarság jelenlegi helyzetébe engednek betekintést, feltárulnak a közösségünk előtt álló kihívások, gondok, amelyek egyfajta megmérettetéssé, számvetéssé állnak össze. A lelkészek, egyházi főemberek, lelki vezetők szavaiból kisugárzó cselekvő hit révén azonban a kötet végkicsengése mégis éppenhogy ellentétes mind a bibliai, mind a Bánffy Miklós-i folytatással: könnyűnek találtattál, illetve híjával találtattál. Sőt, e hit mintha még a „darabokra szaggattatás” tényét is ellensúlyozná, annak tragikumát egyfajta dacos bizakodássá lényegítené át: szétszaggatva bár, különböző országokban, sőt, más-más kontinensen, de él és élni akar a magyar.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163538/megszamlaltattal-de-hijaval-nem-talaltattal-a-karpatorszagi-szolgalat-cimu-konyv-meltatasa
--A gyergyószentmiklósi városi könyvtár és a könyvajándékozás
A Nemzetközi Könyvajándékozás Napja keretében a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár közvetítő szerepet vállalt az ajándékozók és megajándékozottak között. Nemcsak 2024. február 14-én, hanem azon a héten naponta 9 óra és 17 óra között a gyermekkönyvtárban fogadták a szülők és gyerekek által kiválasztott, ajándékozásra szánt, „kinőtt” könyveket, azokat, amelyek még elég jó állapotban voltak ahhoz, hogy más is szívesen lapozgassa. A gyermekkönyvtárosok pedig eljuttatták ezeket a példányokat azoknak, akik örömmel vették kézbe a köteteket, mert egyébként nincs lehetőségük könyvekhez jutni. A legkisebbeknek szánt képeskönyvektől a serdülőknek szóló kisregényekig bármilyen, gyermekeknek szóló könyv felajánlható volt a Nemzetközi Könyvajándékozás Napja alkalmából.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
--Óvodások a Mikes-könyvtárban
Nagy volt a zsivaj 2024. február 15-én a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában: óvodások barangolták be a könyvlabirintust, az üveghegyen át eljutottak az Óperenciás-tengerig, majd addig forgatták a szebbnél szebb meséskönyveket, amíg képzeletben életre nem kelt néhány mesehős.
A Csipike Napközi Otthon Süni nagycsoportosai igen tartalmas hetet zártak. A csoportszoba bejáratát mesevárrá alakították, mindennap ezen át léptek be kedvenc meséskönyveikkel, amelyeket be is mutattak egymásnak. Sőt, a szülők, nagyszülők régi meséskönyveit is magukkal vihették, ezeket mint féltett kincset a mesesarokban helyezték el. A T3 Nyomdában a könyvkészítéssel ismerkedtek, de az egyik legérdekesebb kalandot minden bizonnyal a könyvtárban élték át, Kiss László könyvtáros birodalmában, aki sok meglepetéssel készült. A padlóra festett nyilak jelezték a könyvtári kalandozás útját, néhol nem is volt egyszerű ugrálni az útjelzőkön, de végül mindenki célba ért, és önfeledten lapozgathatott.
Kiss László szerint a játék, a szabadon forgatható könyvek sokasága, a plafonig emelkedő könyvespolcok látványa a legkisebbeket is elvarázsolja, s tán az átélt élmény visszavezeti a gyermekeket a könyvtárba. Januártól legalább tizenöt helyi óvodás nagycsoport, előkészítő és első osztály vett részt hasonló könyvtári barangoláson.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163868/ovodasok-a-mikes-konyvtarban-sepsiszentgyorgy
--Mobilkönyvtárral népszerűsíti az olvasást a vidéki gyerekek körében egy kolozsvári egyesület
A falusi környezetben élő gyereknek nyújt ingyenes könyvbérlési lehetőséget a BookTruck nevű mobilkönyvtár, amelynek működtetői 2024. március 3-án Kolozsváron szerveznek gyűjtést.
Az olvasó gyerekből lesz a gondolkodó felnőtt – vallja a kincses városi székhelyű Cărțile pe Față elnevezésű kulturális egyesület, amely a Bookstory könyvesbolttal együttműködésben szervez kötetgyűjtést. Az adományozók március 3-án a Deák Ferenc utca (Eroilor) 6-8. szám alatt találják a mobilkönyvtárat, ahova jó állapotban levő, 2000 után megjelent köteteket vihetnek.
A „Könyvtár keréken” kezdeményezés célja csökkenteni a funkcionális analfabetizmust, valamint a vidéki és városi területek közötti oktatási szakadékot, mérsékelni az iskolai lemorzsolódást, és szélesíteni a diákok szakmai látókörét.
A nonprofit szervezet 2021 júliusában a Zi de Bine egyesület segítségével alakította át első furgonját, ezáltal több mint 1500 könyvet kínált ingyenes kölcsönzésre különböző korosztályú gyerekeknek. A második mobilkönyvtárat 2022 végén egy barkácsáruház támogatásával hozta létre, jelenleg pedig 100 000 euróra lenne szükségük a harmadik, ezúttal elektromos gépjármű megvásárlásához. „Így további 2000 vidéki gyermek kölcsönözhet majd könyveket, találkozhat színészekkel, írókkal, sportolókkal, fotósokkal, művészekkel, informatikusokkal, megismerkedhet a jövőjét befolyásoló szakmákkal, bábelőadásokat és filmvetítéseket nézhet.” – közölték.
-- Felújítanák a Batthyáneumot
A Román Nemzeti Könyvtár fiókintézményeként működő gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárnak a felújítására az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával megkötött megállapodás révén szereznének finanszírozást, jelentette be Raluca Turcan román művelődési miniszter, aki a romániai épített örökség digitalizációjára irányuló programról is beszámolt. A 45 millió euró értékű program uniós finanszírozással valósul meg, nyáron indul és két évig tart. Ez egy 2018-as program folytatása, amely a régi kéziratok, történelmi dokumentumok, könyvek, festmények digitalizációját célozta meg.
Közölte: az új program keretében digitálisan felleltározzák és dokumentálják Románia épített örökségét. Általa a műemlékek turisztikai térképét is „láthatóbbá” teszik, a műemlékeket ugyanis QR-kóddal látják el, amelyek az online platformra vezetnek. A felületen virtuális sétákon is részt vehetnek a látogatók. A platformon az épített örökséggel kapcsolatos szolgáltatások is online elérhetővé válnak a régészeti tehermentesítési jóváhagyástól az egyes szakhatósági engedélyekig – közölte.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kozelet/2024/02/03/batthyaneum-felujitas-raluca-turcan
--Románia az utolsó helyen áll az EU-ban az olvasás terén
A Román Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 11 millió romániai nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt évben, ezzel az eredménnyel a romániai polgárok az Európai Unióban az utolsó helyen állnak a könyvfogyasztási szokások tekintetében. A fő okok között a válaszadók nagy része az időhiányt jelöli meg, de legalább ugyanannyian vannak azok, akik őszintén megmondták, hogy nem érdekli őket az olvasás.
Február 7-e volt az Együttolvasás Nemzetközi Napja, és ebből az alkalomból jöttek ki a friss számok, amelyek egyébként nem sokat változtak az elmúlt évek felméréseihez képest, már 2018-ban is utolsó volt az ország a kultúrafogyasztás tekintetében. Vagyis nemcsak az olvasással állunk rosszul: az ország lakosságának 60 százaléka nem jár múzeumba vagy színházi előadásra sem.
A statisztika szerint az olvasók többsége városlakó: a városokban az emberek 40 százaléka olvas, szemben a vidékkel, ahol alig haladja meg a 18 százalékot a könyvet forgatók száma. Ugyanakkor az is kiderül a számokból, hogy a nők többet olvasnak, mint a férfiak: a nemek szerinti elemzés azt mutatja, hogy a könyveket olvasó nők aránya 10,3 százalékponttal magasabb, mint a férfiaké (34,4% a 24,1%-hoz képest).
Korcsoportonként a 16-24 évesek 39 százaléka mondta azt, hogy nem érdekli az olvasás, 29 százalékuknak pedig nincs rá ideje. Úgy tűnik, hogy a 65-74 évesek a legérdektelenebbek az olvasás iránt, 40 százalékuk válaszolta ugyanis azt, hogy nem érdekli ez a tevékenység. Az aktív korosztály esetében, a 25-49 évesek között a fő ok, amiért nem olvasnak, az időhiány. 51 százaléka a válaszadóknak panaszkodott arra, hogy nincs, amikor könyvet vegyenek kezükbe. Régiók szerint a 16 évesnél idősebbek közül a Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb az olvasók aránya (47,3%), ezt követi a nyugati régió (32,7%), a legalacsonyabb pedig a délnyugati régióban, Olténiában (20,1%).
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2024/02/19/romania-az-utolso-helyen-all-az-eu-ban-az-olvasas-teren
--Digitális bölcsészeti műhely Kolozsváron
Digitális bölcsészeti műhely zajlott 2024. január 31. és február 2. között Kolozsváron. Szervezői a Kolozsvári Akadémiai Bizottság közreműködése mellett Pál Judit, valamint T. Szabó Levente egyetemi oktatók voltak. A pályázás útján kiválasztott meghívottakat elsőként a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár látta vendégül, ahol Nagy László KAB-elnök köszöntője után Bodnár Róbert, a könyvtár Digitalizációs Osztályának vezetője tartott bemutatót a könyvtár azon gyűjteményeiről, amelyeket az intézmény korábbi vagy még futó projektek keretében igyekszik digitalizálni. Elmondta, sokak vélekedésével ellentétben a KEK nem valamelyik kolozsvári egyetem saját intézménye, hanem (a bukaresti, jászvásári, temesvári ún. „központi” könyvtárakkal egyetemben) közvetlenül a Tanügyminisztérium alá tartozik, így korlátozott mértékben vehet részt egyetemek számára fenntartott projektekben, és ez megnehezíti munkájukat. Említett ugyanakkor olyan együttműködéseket is akár megyei könyvtárakkal, akár magáncégekkel (pl. az Arcanummal), amelyek gyümölcsözőnek bizonyultak akár még a sokszor felmerülő nézeteltérések ellenére is – ilyen például annak a kérdése, hogy egy gyűjtemény, például egy folyóirat összes lapszáma, egyetlen helyen kell-e fellelhető legyen, vagy megengedhető a szétaprózás, lehet-e automatikusan szkennelni a folyóiratokat, amely a kötés szétvágásával jár együtt, vagy meg kell őrizni a kötést stb. A résztvevők később megtekinthették mind a különgyűjteményeket (Luffy Katalin könyvtáros igen szórakoztató vezetésével), mind magát a digitalizálási osztályt, a maga nagyjából fél tucat, különböző elven működő szkennerével, ahol az éppen kötetekkel a kezükben dolgozó munkatársak árultak el műhelytitkokat az – árban sokszor egy garzon és egy kétszobás lakás között elhelyezkedő – gépekről.
A három nap alatt nemcsak a könyvtár digitalizációs törekvéseiről hallhattak a résztvevők: dr. Ferenczi Szilárd, a Digitéka Erdélyi Digitális Tudománytár kurátora bemutatta az Iskola Alapítvány által létrehozott intézmény történetét, megvalósításait, céljait. Kiemelte: az intézmény azért jött létre, hogy az erdélyi magyar sajtóanyag ingyenesen hozzáférhető legyen az interneten a helyi és külföldi kutatók számára.
Képzésekre is sor került: Mihály Eszter, az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatóhelyettese a Transkribus kézírás-felismerő (HTR) alkalmazást szemléltette, emellett bemutatta az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja által fejlesztett dHUpla (https://dhupla.hu/) korszerű online platformot, amely a közgyűjteményekben őrzött szöveges források közzétételére alkalmas, egységes kutatói környezetet is biztosítva a humán tudományok számára.
Szekrényes István, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab) munkatársa a szövegszegmentálás és optikai karakterfelismertetés (OCR), valamint a beszédfelismerés kortárs módszereiről beszélt. A gyakorlati demonstráció azon mesterséges intelligenciát igénylő tevékenységeket és eszközöket mutatta be, amelyek a nyers adatállományokból (legyen szó hang-, videófelvételekről, szkennelt dokumentumokról) további kutatásokra, lekérdezésekre lehetőséget adó, digitális szöveget állítanak elő.
Horváth Péter, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszékének adjunktusa, a DH-Lab munkatársa olyan projektekről beszélt, mint az ELTE Verskorpusz, Regénykorpusz, Drámakorpusz és Népdalkorpusz, amely kanonizált művek szövegét tartalmazza oly módon, hogy ezeken sokrétű keresést lehet lefolytatni a tanszék szabadon hozzáférhető internetes felületén keresztül olyan szempontok szerint, mint a szerzőség, keletkezés időpontja, rímképlet, ritmus, kanonikusság, bizonyos szavak és azok kontextusa stb.
Forrás: https://lett.ubbcluj.ro/digitalis-bolcseszeti-muhely-2/?lang=hu
--Emlékképek Nagy Borbáláról
Nagy Borbála íróról, színműíróról és műfordítóról, halálának 30 évfordulóján, kiállítással, felolvasással, életművének bemutatásával is megemlékezett a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtára.
A kiállítás anyagában megtalálható az író életrajza, műveiről néhány szösszenet, és képek róla, valamint a kiadott köteteiről. A könyvtárban lévő kötetek mellett a világhálón fellelhető írásokat és róla szóló dokumentumokat Borbé Levente, a gimnázium könyvtárosa felajánlotta az érdeklődő tanároknak és diákoknak.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/02/emlekkepek-nagy-borbalarol.html
--Könyvkóstolgató az előkészítő osztályokban
2024. február 14-én a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum legkisebb tanulói, az előkészítősök is megünnepelték a könyvadományozás napját. Az osztálytanítók így tudósítottak erről: ’Reggel mindenki bemutatta a kedvenc könyvét, majd egy mese segítségével megismertük az olvasás varázserejét. Rájöttünk arra, hogy egy könyv olyan, mint egy kis kapu egy másik világba. Amikor olvasunk, olyan mintha egy varázslatos kirándulásra mennénk, ahol találkozhatunk kedves állatokkal, hősökkel és olyan helyekkel, amelyeket még soha nem láttunk. Az olvasásnak van egy különleges képessége: megnyitja az ajtót a mesék és a tudás birodalmába, amelyre mi is, előkészítősök készülünk. A későbbiekben az olvasókuckóban örömmel lapozgattuk a számunkra előkészített különböző témájú képeskönyveket. A tevékenység végén mindegyikünk elkészítette saját állatos könyvjelzőjét”.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/konyvkostolgato-az-elokeszito-osztalyokban, via https://www.facebook.com/BartokBelaElmeletiLiceum
--Csillagok az égen és a dalban
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2024. február 19-én tartotta soros munkaülését a helybeli RMDSZ székházában. A közösség meghívott előadója ezúttal Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár volt, Csillagok az égen és a dalban című előadásával. Illusztrációként elhangzott nyolc népdal és két magyar nóta, amelyben a csillagok is szerepelnek. A hallgatóság megtudhatta azt is, hogy az égbolt csillagait leginkább az ókori tengerészek illették névvel, de a magyar népköltészetben többnyire a szabad ég alatt alvó foglalkozást űzők énekeltek sokat, illetve közös csillagot jelöltek meg szabadság idején az otthon maradt kedvesükkel. Ezt nézték, erről daloltak több száz kilométernyi távolságban.
Elhangzott pár csillagos mondás is, amelyek többségét nem lehet más nyelvre lefordítani, csak magyar nyelven van igazán értelmük. Matekovits Mihály a népdalok esetében azt is elmondta, hogy a gyűjtő (többnyire Bartók Béla vagy Kodály Zoltán) sok változata közül melyik hangzik el éppen.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/csillagok-az-egen-es-a-dalban
--Jókai Mór szépprózáját méltatták Lippán
2024. február 19-én délután a lippai Hildegardis Ház nagytermében megtartotta februári ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Az ülés témája a magyar széppróza Jókai Mór műveiben volt, amiről Czernák Ferenc tartott magvas előadást. Klasszikus írónk műveiből Boda Ferenc és Simó Luca olvastak fel. Az ülés szeretetvendégséggel, baráti beszélgetéssel zárult, ahol mindenki kapott egy példányt Jókai Mór bableves-receptjéből.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/jokai-mor-szepprozajat-meltattak-lippan
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Törökországból „hazatalált” corvinák és újonnan fellelt, 19. századi fényképek online tartalomszolgáltatásban
2024. február 5-én az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti kiállítótere adott otthont annak az ünnepi rendezvénynek, amelynek során, a magyar–török kulturális évad keretében, az OSZK bejelentette, hogy megkapta és a Corvina.hu honlapon mindenki számára elérhetővé tette az isztambuli Topkapi Szerájban őrzött két corvina teljes digitális másolatát, valamint publikálta báró Révay Ferenc Kelet-Mediterráneumból származó úti fényképalbumait Fotótér nevű tartalomszolgáltatásában.
Az eseményen Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatójának köszöntőjét követően beszédet mondott Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évad kormánybiztosa, valamint C. Gülşen Karanis Ekşioğlu, Törökország nagykövete.
Az unikális sajtótájékoztató tovább színesedett egy igazi különlegességgel, hiszen az OSZK fényképgyűjteményében kiemelkedő fotótörténeti kuriózumot találtak kutatóink. A több mint 150 évvel ezelőtti, báró Révay Ferenc (1835–1914) könyvtárához tartozó páratlan fotósorozat időutazásra invitál, hiszen többek között Isztambul 1869-ben – a híres Galata-toronyból – készített látképét tárja a nézők elé.
Forrás és a teljes cikk itt: https://oszk.hu/hirek/torokorszagbol-hazatalalt-corvinak-es-ujonnan-fellelt-xix-szazadi-fenykepek-online
INTERJÚ
--Beszélgetés Simon Attilával, Erdély egyetlen magyar nyelvű könyvesblogjának főszerkesztőjével
A könyvek népszerűsítése, az olvasás szeretetének terjesztése a missziója Erdély egyetlen magyar nyelvű könyvesblogjának, vallja Simon Attila. Az olvasoterem.com Gyergyóalfaluban élő főszerkesztője tizennégy éve, hobbiból indította a könyvrecenziók írására szakosodott projektet. Ma kilencfős csapattal dolgozik együtt, önkéntes alapon.
Már javában tartott a blogkorszak, amikor Simon Attila 2009 decemberében létrehozta a Könyvesház című egyszemélyes könyvesblogot, ami két hónappal később az olvasoterem.com webcímre költözött, és rövid időn belül blogzine-ná alakult át. Az ötletgazda az első pillanattól többet akart egyszerű blognál. Nemcsak az általa elolvasott könyvekről írt recenziókat, hanem hírek, portrék, előzetesek is megjelentek az oldalon.
Úgy képzelte el, hogy az egyes felhasználók olyan hálót építenek, ahol a felhasználó több tucat vagy több száz könyvhöz kapcsolódik, és ezek a kapcsolatok arról mesélnek, hogy milyen az ő viszonya az egyes könyvekhez. Az egyiket szerette, a másikat nem, az egyik megvan a polcán, a másikat eladná vagy elcserélné, a harmadikat szívesen megvásárolná, erről ez a véleménye, arról meg amaz. Ma már több ilyen oldal létezik, még magyar nyelven is, de 2009-ben ez gyerekcipőben járt. Idővel rájött, hogy ez akkora volumenű projekt, ami hobbiszinten és jelentős anyagi befektetés nélkül kivitelezhetetlen, így maradt a blogzine-nál.
A cél némiképp módosult, és azóta változatlan: minél több embernek megmutatni, hogy szerinte, szerintük egy-egy könyv miért jó, miért érdemes elolvasni.
Az oldal látogatottságát szerénynek nevezi. Az olvasók közel 80 százaléka magyarországi, azon belül is Budapest vezet toronymagasan, a Google Analytics adatai alapján. Az arány öt éve még magasabb volt, az utóbbi időben valamivel többen olvassák az oldalt Romániából.
A romániai olvasók mindig is a második helyen álltak a számokat és az arányokat tekintve, amit természetesnek nevez, hiszen a magyarországi olvasótábor sokkal szélesebb, és mindig is a magyarajkú olvasókat akarta megszólítani, attól függetlenül, hogy hol tartózkodnak a nagyvilágban. Van egy lassan, de biztosan gyarapodó követőtáboruk is a Facebookon, ennek összetétele megerősíti a másik statisztikát: a legtöbben Magyarországról, azon belül is Budapestről olvassák az oldalt. A többségük nőnemű, és 25-55 év közötti.
Forrás: https://foter.ro/cikk/nem-hiszem-hogy-aggodnunk-kellene-a-konyvek-jovoje-miatt/
DÍJAK
--Kovács Bányai Réka a 2024-as Monoki-díjas
Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökének felkérésére az idén szakmai bizottság döntött arról, hogy ki legyen az egyesület jelöltje a 2024-es Monoki István-díjra. A tagság előzetesen Borbé Leventét, a Márton Áron Gimnázium könyvtárosát, Kovács Bányai Rékát, a Teleki-Bolyai Könyvtár könyvtárosát és Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtárost jelölte. Nagyon nehéz döntés volt ez a bizottság számára, hiszen mindhárman a maguk területén szakmai szempontból kiemelkedők, tulajdonképpen mindhárman megérdemlik az elismerést.
A bizottság, azaz Bodnár Róbert, Gordán Edina, Hollanda Andrea, Lőrinczi Edit, Kelemen Katalin, Kovács Erzsébet, Lázok Klára, Vántsa Judit és Vincze Csilla, egy Vántsa Judit által kidolgozott és a bizottság által kiegészített pontrendszer alapján dolgozott. A jelöltek szakmai önéletrajzát a jelölők (Dunkler Réka, Lázok Klára és Finta Erika) megfeleltették ennek a pontrendszernek, és a három jelölés, illetve a szakmai önéletrajzok alapján küldték el szavazataikat a bizottsági tagok a bizottság elnökének.
A szakmai bizottság döntése alapján a 2024-es Monoki István-díj címzettje Kovács Bányai Réka, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár könyvtárosa.
Forrás: RMKE-levelezőlista
--A 2024-as év Baumgarten-emlékdíjasai és -jutalmazottjai
Az idei Baumgarten-emlékdíjakat és -emlékjutalmakat 2024. február 6-án adták át a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Fogadótermében. A Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület András Sándort, Forgách Andrást, Rényi Andrást és Simon Attilát részesítette Baumgarten-emlékdíjban. A. Dobos Éva, Tótfalusi Ágnes és Ménes Attila Baumgarten-emlékjutalmat vehetett át.
A Baumgarten-emlékdíjat 2019-ben Kukorelly Endre író kezdeményezésére alapította a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület. Az 1927 és 1947 között működő Baumgarten-díj kurátora, Babits Mihály teremtette hagyomány szerint az első alkalommal az alapító-örökhagyó Baumgarten Ferenc Ferdinánd halálának évfordulóján, 2020. január 18-án adták át a díjakat.
A díjazás közösségi finanszírozáson alapul, eddig 563-an adományoztak. Az egyesület minden évben a rendelkezésre álló összeg felét osztja ki. A díj idén 500 ezer, a jutalom 200 ezer forint volt, amely mellé a díjazottak Klimó Károly munkáit kapták, valamint Tigelmann Péter jóvoltából lehetőséget arra, hogy másodmagukkal három napot töltsenek a Dombóvár-gunarasi Hotel Európában.
Forrás: https://litera.hu/hirek/atadtak-az-idei-baumgarten-emlekdijakat-es-jutalmakat.html
--Balassi-emlékkardot kapott Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar műfordító
A 16. századi európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve 28. alkalommal adták át 2024. február 14-én a Balassi Bálint-emlékkardot Budapesten, amelyet idén Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító vehetett át.
Az elismeréssel – amelyet Molnár Pál újságíró, szerkesztő értelmiségiek bevonásával 1997-ben alapított – minden évben egy magyar költő és egy külföldi műfordító munkásságát ismerik el.
Fekete Vince költészetét méltatva Szentmártoni János József Attila-díjas költő, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a kilencvenes években a kolozsvári Előretolt Helyőrség folyóiratban ismertté vált költő nem csupán az erdélyi, de az egyetemes magyar irodalom egyik legmarkánsabb lírikusává nőtte ki magát.
A ma már Székelyföldön és Budapesten kétlaki életet élő Fekete Vince pályafutása kezdete óta szerkesztője a Székelyföld folyóiratnak, írt esszéket és gyermekverseket is, a közelmúltban megrendítő költeményekben állított emléket édesanyjának és rajzolta meg szülővárosa emlékeiben élő szellemi térképét – emelték ki a méltatásban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2024/02/balassi-emlekkard-koltok-muforditok
MOZAIK
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
A Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció.
A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.
2024 januárjában az erdélyi szerzőktől Vida Gábor: Senkiháza (Magvető) címe kötete, a szépirodalmi kategóriában pedig Jon Fosse: Reggel és este (Kalligram) vezette a sikerlistát, míg a gyermek- és ifjúsági irodalom kategória első helyére Antoine de Saint Exupery: A kis herceg (Móra) című műve került. A non-fikció kategóriában Máté Gábor: Normális vagy (Open Books) foglalta el az első helyet.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-januar-2024
--Eltüzelhették a dévai szabadtéri minikönyvtár köteteit
A tél folyamán „gyanús körülmények” között eltünedeztek Déván a szabadtéri minikönyvtárak polcaira kitett kötetek. Az amúgy sikeres projektet kezdeményező helybeli könyvtár képviselői arra gyanakodnak, a könyvek nem azért tűntek el, mert olvassák.
Ezért tavaszig nem tesznek több kötetet a szabadtéri minikönyvtárak polcaira, az olvasás szerelmeseit pedig arra kérik, hogy a dévai könyvtárban keressék kedvenceiket.
„Mivel a tél folyamán azt tapasztaltuk, hogy a Déva különböző pontjain található minikönyvtárak polcairól nagyon sok könyv gyanús körülmények között eltűnt, és a köteteket valószínűleg nem olvasásra használták, úgy döntöttünk, hogy ebben az időszakban nem teszünk több könyvet a polcokra” – idézte Sebastian Ioan Bara könyvtárigazgatót az Agerpres hírügynökség.
A szabadtéri könyvespolcok alkalmazása a könyvtár sikeres projektje: fából készült, esőtől védett polcokat helyeztek ki a város különböző pontjain, ahova így regényeket, versesköteteket, történelem- vagy gyermekkönyveket is eljuttattak.
A járókelők a parkokban, padon ülve olvasgathattak, de haza is vihettek könyveket, azzal a feltétellel, hogy visszaviszik, vagy egy másik kötetet tesznek a megüresedett helyre.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/Eltuzelhettek-a-devai-szabadteri-minikonyvtarak-koteteit
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.