ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/10. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
AKTUÁLIS
--'Megnyugodhatnak és hátradőlhetnek’ a romániai magyar kulturális intézmények?
PÁLYÁZATOK
--Pályázat 21. századi társadalmi kérdésekkel foglalkozó tudományos művek kiadására
--Büszkeség és balítélet – a Litera kritikapályázata 2023-2024
KITEKINTŐ
--Írország legújabb könyvtára és vadonatúj ötéves könyvtári stratégiája
--28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – Hollandia volt az idei díszvendég
HAZAI
--A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlést szervez Marosvásárhelyen
--Erdélyi körúton mutatta be a Budai Krónikát az Országos Széchényi Könyvtár
--Szorosabbá válik az együttműködés a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár és az OSZK között
--'Határtalan együttműködés’ – az OSZK főigazgatóját meghívta vándorgyűlésére az RMKE
--'Könyvtár, ami összeköt’ – Kárpát-medencei fiatal könyvtárosok együttműködése
--Kreatív írásműhely és irodalmi programok a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztiválon
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Nyugdíjba vonult Róth András Lajos
--Fuss neki! – idén is jó ügyért gyűjtenek a Bibliofil Alapítvány nagykövetei
--Mesés csődület mesefával és mézespogácsával a gyergyóditrói könyvtárban
--Könyvtárak estéje Marosvásárhelyen
--Könyvbemutatók a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--Emléktábla avatása és a Budai Krónika bemutatója a szatmárnémeti püspöki palotában
--Nyílt napok a Nagykárolyi Művelődési Központban és a városi könyvtárban
--Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 21. írótábora
--„Még mindig félnek az emberek”
--Kemény János 120 – évfordulós emlékrendezvények
--A 75 éves Ferencz Imrét köszöntötték a Székelyföld lapszámbemutatóján
--Az Időjárőr ismét Sepsiszentgyörgyön
--Vándorkiállításon a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok illusztrációs kincse
--Mesedélután Sándorhomokon, mesés helyszínen
--A lírikus epizódja – könyvbemutató Temesváron
--Regionális laptalálkozó Temesváron
--Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör évadnyitó ülése
AJÁNLÓ
--Megjelent László Noémi új, Pulzus című verseskötete
--Megjelent a Kincses Képeskönyv sorozat Temesvárról szóló kötete
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Szabadon hozzáférhetővé vált Keresztúry Dezső életműve a MEK-ben
DÍJAK
--Illyés Gyula-díjjal tüntették ki Egyed Emesét
--Farkas Wellmann Endre nyerte a Quasimodo költőverseny fődíját
--Krasznahorkai László nemzetközi irodalmi díjak esélyese
--Megvannak a Merítés-díj idei győztesei
--Vincze Ferenc kapta idén a FISZ Csáth Géza-díját
--Magyar állami kitüntetésben részesült Balázs Árpád helytörténész
--Ebből a tíz könyvből kerül ki 2023 Margó-díjasa
INTERJÚ
--Az elmélyült olvasás szerepéről is beszélt Nyáry Krisztián
--'Márpedig a könyvek nem mennek ki a divatból’ – interjú dr. Tóth Mátéval
MÚLTIDÉZŐ
--Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek
MOZAIK
--A brnói Morva Könyvtárba kerültek Milan Kundera könyvei
--'Térey nem egy unalmas aktakukac volt’ – hazatért Debrecenbe a szerző hagyatéka
--Érkezik az új Harry Potter-könyv
--Ők a 2023-as irodalmi Nobel-díj esélyesei a fogadóirodák szerint
AKTUÁLIS
--'Megnyugodhatnak és hátradőlhetnek’ a romániai magyar kulturális intézmények?
A két hónappal ezelőtt bejelentett költségcsökkentő törvénytervezet végleges változatát 2023. szeptember 26-án ismertette Marcel Ciolacu kormányfő, és vállalt felelősséget a román parlament előtt. (A 81 oldalas tervezet itt érhető el, román nyelven: https://media.szekelyhon.ro/files/deficitcsokkento-torvenyjavaslat.pdf)
Miként alakul a romániai magyar kulturális intézmények sorsa a költségvetéscsökkentő intézkedések életbelépése nyomán? A sajtóban számos nyilatkozat látott napvilágot a tervezettel kapcsolatosan. A Székelyhon újságírója, Kozán István véleménye szerint:
‘Szinte minden állami alkalmazott megnyugodhat és hátradőlhet, ugyanakkor a kulturális intézményeket féltő óriásmolinókat is el lehet távolítani, a kormányfő ugyanis egy teljesen kilúgozott deficitcsökkentő tervet ismertetett a parlamenttel.’ ‘Mindez nagyszerű hír a romániai magyarság számára, hiszen a bemutatott tervezet nem csonkítja meg a magyar kulturális intézményeket.’ (…)‘A közintézményekre vonatkozó legfontosabb változás: az ismertetett tervezet már nem tartalmazza azt az előírást, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 7,5 százalékánál (vagy az utolsó tervezetben 2,5 százalékánál) többet kulturális, egyházi és szabadidős célokra. A 29. cikkely rendelkezik a nagy port kavart összevonásokról is. Egyrészt eltolja az átszervezéseket 2024. júliusáig, másrészt megszab egy feltételt: csak akkor nem kell összevonást végrehajtani, ha legalább ötven elfoglalt állás van az adott alárendelt intézménynél. Itt azonban van egy nagyon lényeges pont: az önkormányzatok tanácsi határozattal dönthetnek arról, hogy az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeket nem vonják össze.’
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/vilag/a-maganszektor-fizeti-meg-az-allami-bsporolastr
PÁLYÁZATOK
--Pályázat 21. századi társadalmi kérdésekkel foglalkozó tudományos művek kiadására
A Scientia Kiadó, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiadója nyílt pályázatot hirdet Erdély közelmúltjával, jelenével és jövőbeni kihívásaival foglalkozó bölcsészet- és társadalomtudományi könyvek megjelentetésére. Olyan kéziratok beérkezését várják, amelyek a 21. századi erdélyi léthelyzettel összefüggő aktuális problémákat tárgyalnak: demográfiai, gazdasági, társadalmi perspektívák, regionalitás, lokalitás, digitalizáció, két- és többnyelvűség, mesterséges intelligencia és oktatás, liminalitás, marginalitás, válságok, átmenetek, köztesség, világpolitikai víziók stb. Pályázatot bárki benyújthat, aki a vázolt kérdésekkel tudományos szinten foglalkozik. A pályázók köre nem korlátozódik erdélyi szerzőkre. Leadási határidő: 2024. január 31.
Forrás és a kiírás teljes szövege itt: https://scientiakiado.ro/content/content_photos/Ki%C3%ADr%C3%A1s_Transylvania_XXI_2023-2024.pdf
--Büszkeség és balítélet – a Litera kritikapályázata 2023-2024
Büszkeség és balítélet címmel idén is meghirdeti kétfordulós kritikapályázatát a Litera irodalmi portál. Ez alkalommal André Ferenc, Kácsor Zsolt, Rachel Cusk, Tóth Krisztina és Vida Gábor könyvéről várják az értő és érvelő kritikákat 2023. november 15-ig, körülbelül 5-8 ezer karakter terjedelemben. A pályaműveket a Litera irodalmi portál szerkesztősége bírálja el legkésőbb 2023 decemberében, és kiválasztja könyvenként a két legjobb írást, amelyeket hetente közölni fog. Ez után meghirdetik a pályázat második fordulóját, ahol újabb négy-öt könyvet kínálnak fel kritikára. A második forduló zárásaként kihirdetik a végeredményt.
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: https://litera.hu/hirek/buszkeseg-es-balitelet-a-litera-kritikapalyazata-2023-2024.html
KITEKINTŐ
--Írország legújabb könyvtára és vadonatúj ötéves könyvtári stratégiája
Példátlanul nagy, 7,5 millió eurós beruházás eredményeként megnyílt Írország legújabb könyvtára Portlaoise központjában, egy régi áruház helyén. Ezzel egy időben elindult A könyvtár a hely – The Library is the Place nevű ambiciózus, új, ötéves könyvtári stratégia, amelyet 550 ezer euróval támogatnak. A vidék és a közösségek fejlesztéséért felelős miniszter, Heather Humprey a megnyitón bemutatta a stratégiát, amellyel a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat kívánják erősíteni és hatékonnyá tenni. A tervezet hatvanhat konkrét intézkedést tartalmaz. A fő cél, hogy minden könyvtár többcélú szociális és oktatási térré váljon, és minden korosztályt, a közösség minden tagját képes legyen szolgálni. Ehhez megháromszorozzák, azaz kilencven fölé emelik az országban található, Az én nyitott könyvtáram – My Open Library elnevezésű létesítmények számát, amelyek az év minden napján 8 és 22 óra között biztosítják a könyvtári hozzáférést. Az is cél, hogy az ország minden könyvtárhasználója ingyen csatlakozhasson egy könyvklubhoz. Évről évre növelni kívánják a könyvekre fordított összeget és a látogatószámot is. Tervezik a szerzők díjazásának ötvenszázalékos emelését a nyilvános kölcsönzési rendszeren keresztül. A nemzeti Skills for Life – Eszközök az életrevalósághoz ernyőprogram a digitális készségek, a pénzügyi műveltség, a fenntartható életmód és a környezettudatosság támogatására irányul majd. Nagyberuházások, szupergyors internetszolgáltatás kiépítése a könyvtárakban, a kulturális örökséghez és helyismereti forrásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő, új online infrastruktúra és számos egyéb program szerepel a tervek között.
--28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – Hollandia volt az idei díszvendég
A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 140 kiállítóval, 40 külföldi szerzővel, 180 programmal és több mint 200 dedikálási lehetőséggel várta a látogatókat 2023. szeptember 28. és október 1. között a Millenáris parkban. Az eseményt Boldizsár Ildikó író nyitotta meg, aki szerint ’ma Magyarországon a fiatal olvasókat a könyvektől féltik, pedig inkább a háborútól, az iskolán belüli erőszaktól, a tanárhiánytól és a környezetszennyezéstől kéne.’
A könyvfesztivál díszvendége idén Hollandia, illetve John Scalzi amerikai sci-fi író volt. John Scalzi vette át a Könyvfesztivál díszvendég írójának járó Budapest Nagydíjat Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökétől és Karácsony Gergely főpolgármestertől a fesztivál megnyitóján, 2023. szeptember 28-án.
Désirée Bonis, Hollandia budapesti nagykövete köszöntőjében kiemelte, hogy a Könyvfesztivál népszerűsége is azt mutatja: a magyarok könyvszerető nép. Gál Katalin a fesztivál sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy – noha az utóbbi években egyre nagyobb számban jelennek meg holland könyvek magyar fordításban – a holland irodalom még mindig méltatlanul kevéssé ismert a szélesebb magyar közönség számára. A könyvfesztivál látogatói tucatnyi neves holland íróval, költővel, illusztrátorral találkozhattak: köztük volt Arnon Grunberg író és újságíró, A betegség nélküli ember szerzője, Abram de Swaan esszéíró, szociológus, Martin Michael Driessen író, színházi és operarendező, valamint Annamarie Bon népszerű ifjúsági szerző.
A könyvfesztivál keretében szeptember 29-én tartották az Európai Írótalálkozót az Európa Pontban. A programban szerepelt a holland írók kerekasztala, a visegrádi négyek íróinak beszélgetése, EU irodalmi díjas szerzők találkozója, északi írók kerekasztala, majd egy német–magyar eszmecsere zárta az idei sorozatot.
Váradi Ildikó, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Könyvfőváros projektirodájának vezetője kiemelte, hogy Budapest idén ünnepli egyesítésének 150. évfordulóját. A jubileumi rendezvények között kiemelt helyet foglalt el a Budapest Könyvfőváros eseménysorozat, ennek részeként a programiroda a könyvfesztiválon is önálló standdal jelentkezett Irodalom Birodalom néven. Gáspár Máté, a Budapest Brand művészeti vezetője hozzáfűzte: a könyvfőváros program egyik eleme a 23 író közreműködésében készülő Budapest Nagyregény is, amely a főváros napján, november 17-én jelenik meg, azonban már a könyvfesztiválon bele lehetett hallgatni mindegyik fővárosi kerületről szóló fejezetbe.
Kollár Árpád író, a PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál igazgatója számolt be arról, hogy a már szeptember 27-én megkezdődött PesText szervezésében érkezett a könyvfesztiválra mások mellett Janne Teller, a Semmi című regény írója, Bergsveinn Birgison, az egyik legnépszerűbb kortárs izlandi szerző, Gwenda Bond, az első Stranger Things-regény, a Gyanakodó elmék alkotója, valamint a Goncourt-díjas Mathias Énard.
Forrás: https://kultura.hu/megnyilt-a-28-budapesti-nemzetkozi-konyvfesztival/
https://www.e-nepujsag.ro/articles/budapesti-nemzetkoezi-koenyvfesztival
HAZAI
--A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlést szervez Marosvásárhelyen
2023. október 12-13. között Marosvásárhelyen szervezik meg a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlését. A kétnapos találkozó célja a könyvtárosok szakmai fejlődésének elősegítése és a szakmai kapcsolatok erősítése. A szervezők várják a hazai magyar könyvtárosok jelentkezését minél több szakterületről, hogy érdemben lehessen beszélgetni a különböző problémákról. A vándorgyűlés tervezett témái és műhelybeszélgetései:
Qulto-problémák – közös és külön beszélgetések; Közkönyvtári problémák – workshop; Helytörténeti/régi könyves gyűjtemények – workshop; Romániai magyar könyvtáros adatbázis-tervek és konkrétumok – workshop. A szakmai találkozó helyszíne a városközpontban található Kultúrpalota Kisterme, a Megyei Könyvtár központi épülete és a Park-beli épületek, illetve a Teleki-Bolyai Könyvtár. A konferencia célja, hogy a résztvevők számára hasznos és értékes tapasztalatokat és ismereteket nyújtson, amelyeket a mindennapi munkájuk során hasznosíthatnak.
Forrás: Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke – Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének Facebook-csoportja
--Erdélyi körúton mutatta be a Budai Krónikát az Országos Széchényi Könyvtár
550 évvel ezelőtt Hess András műhelyében készült az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai Krónika. A jubileum alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár megjelentette a Budai krónika csúcsminőségű facsimile kiadását, amelyet 2023 szeptemberében tíznapos körúton mutattak be az erdélyi magyar közösségnek. (A krónikáról: https://chronica.oszk.hu/)
‘A kötet egyedülálló az európai művelődés és tipográfia történetében, ugyanis nem ismerünk több példát arra, hogy egy azonos kultúrkörbe tartozó nép első nyomtatványában a saját történelmét örökítse meg. A Chronica Hungarorum feltételezhetően kétszáz-kétszázötven eredeti példányából mindössze tíz maradt fenn a világon, e köteteket Szentpétervártól Princetonig a világ híres könyvtáraiban, Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban őrzik. A magyar nemzeti bibliotéka példánya teljes, és napjainkig mindössze kétszer készült hasonmás kiadás róla: 1900-ban és 1973-ban. Az 550. évforduló alkalmából az OSZK Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész és Varga Bernadett irodalomtörténész szerkesztésében, valamint Schöck Gyula jeles magyar könyvművész gondozásában jelentette meg a művet a jubileumi évszámnak megfelelően 550 példányban. Ebből 350 bibliofil példány gépi kötéssel, borítóján – Hess András betűinek felhasználásával – arany prégnyomással a kísérőkötettel együtt míves fatokba került.’ – közölték a szervezők.
A könyvbemutatókat követően Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a hasonmás kiadásból egy-egy példányt adott át az erdélyi történelmi egyházak vezetői és a meglátogatott intézmények gyűjteményei számára. Az út nulladik napján, 2023. szeptember 7-én Debrecenben a Budai krónikáról Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész beszélt az érdeklődőknek.
2023. szeptember 8-án Szatmárnémetiben, a Szatmári Római Katolikus Püspökség termében mutatták be a krónikát (videótudósítás: https://fb.watch/mXPwN2wz5f/). Szeptember 9-én Nagybányán, a Főtér Fesztivál keretében, a nagyszínpadon volt a bemutató (videótudósítás: https://fb.watch/mZ1XDDq13f/). Szeptember 10-én a kolozsvári Vallásszabadság Házában Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész beszélt az érdeklődőknek a Budai krónikáról. Rózsa Dávid köszöntőjében kiemelte, hogy a nemzeti könyvtár a határon túli magyar közösség könyvtára is, a kolozsvári írott örökség megőrzése is fontos és megtisztelő feladat. A rendezvényen átadták a Budai Krónika fakszimiléjének egy-egy példányát az erdélyi történelmi egyházak képviselőinek.
Szeptember 11-én a marosvásárhelyi Teleki Téka dísztermében mutatták be a Budai Krónika hasonmását. Lázok Klára főkönyvtáros, a Teleki Téka vezetője kiemelte, hogy immáron az ‘erdélyi nemzeti könyvtárban’ is elérhető a Budai krónika. Rózsa Dávid főigazgató hangsúlyozta a magyar nemzeti könyvtár és az erdélyi nemzeti könyvtár közötti szellemi rokonságot és azt a tényt, hogy mindkettőt 1802-ben alapította egy-egy kimagasló műveltségű, kultúrapártoló mecénás: Széchényi Ferenc, illetve Teleki Sámuel. (Videótudósítás: https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/videos/320501803810226/)
Szeptember 12-én a Székelyudvarhelyi Művelődési Házban mutatták be a Budai krónikát, ahol Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész beszélt az érdeklődőknek. Ölvedi Zsolt alpolgármester és Soós Zoltán csíkszeredai konzul méltatta a kiadványt. Rózsa Dávid főigazgató a nemzeti könyvtár digitalizáló tevékenységéről is beszélt. (Videótudósítás: https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/videos/328136239603517)
Szeptember 13-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében mutatták be a krónikát. Rózsa Dávid köszöntőjében elmondta, hogy további fakszimile másolatok megjelentetését tervezi a nemzeti könyvtár. A kiadványt Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a Liszt Intézet vezetője és Magyarósi Imola városi tanácsos is méltatta.
Farkas Gábor Farkas érdekfeszítő előadását követően Rózsa Dávid főigazgató átadta a kiadvány ajándékpéldányát Szonda Szabolcsnak, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójának. (Videótudósítás: https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/videos/1041217063556283/)
Csíkszeredában szeptember 14-én, a Csíki Székely Múzeumban fogadták az OSZK küldöttségét. Farkas Gábor Farkas könyvbemutatója után a kötetet Dr. Karda-Markaly Aranka történész, múzeumigazgató és Lukács Bence Ákos vezető konzul méltatta. A kötet természetesen elérhető lesz Csíkszeredában is. (Videótudósítás: https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/videos/860501575686081)
Szeptember 15-én a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kápolnájában lélekemelő est keretében ismerték meg a Budai krónikát a megjelent tanárok, diákok és egyházi méltóságok. A hasonmás kiadás díszdobozos verziója a püspöki, a fadobozos kiadás a líceumi könyvtárban lesz elérhető a gyulafehérvári olvasók számára. (Videótudósítás: https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/videos/807189111187238/)
Szeptember 16-án Nagyváradon, a határtalan krónikakörút utolsó állomásán a küldöttséget Böcskei László püspök fogadta a püspöki palota dísztermében.
Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/erdelyben-jart-budai-kronika
https://chronica.oszk.hu/partium-erdely-konyvbemutato-sorozat/
https://nyugatijelen.com/jelenido/erdelyi-koruton-a-budai-kronika
https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/
https://szekelyhon.ro/aktualis/a-budai-kronika-hasonmasa-a-teleki-tekaban
https://www.3szek.ro/load/cikk/160641/a-budai-kronika-es-az-ot-faktor
--Szorosabbá válik az együttműködés a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár és az OSZK között
2023. szeptember 11-én az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid és Farkas Gábor Farkas megbeszélést folytatott a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár vezetőivel és munkatársaival. Ionuţ Costea aligazgató a nyitottságot és a közös tudományos projektek fontosságát hangsúlyozta; Győrfi Dénes, a beszerzési osztály vezetője kiemelte, hogy idén már három munkatársuk is volt a magyar nemzeti könyvtárban digitalizálási tanulmányúton, és az OSZK gyűjteménymegőrzési tevékenységével is szeretnének behatóbban megismerkedni. Egyre több erdélyi szerző műve csak Magyarországon jelenik meg, ezért a jövőben a bibliográfiai adatcsere terén is szorosabban együttműködhet a két könyvtár.
Az olvasóterem megtekintése után Luffy Katalin értékes kódexet, kéziratokat és magyar nyelvű ritkaságokat mutatott be, és a nemzeti könyvtár Todoreszku-gyűjteményéről is beszélt. Különösen izgalmas, hogy egy román származású bibliofilnek mekkora szerepe volt a nemzeti könyvtár gyűjteményének bővítésében.
--'Határtalan együttműködés’ – az OSZK főigazgatóját meghívta vándorgyűlésére az RMKE
Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója 2023. szeptember 13-án osztotta meg a hírt Facebook-bejegyzésben arról, hogy informális keretek között fogadta az Országos Széchényi Könyvtár Székeludvarhelyre érkező küldöttségét. A székelyudvarhelyi könyvtárban tett látogatásról az OSZK is beszámolt: ‘Az udvarhelyi könyvtár gyarapítási kerete az utóbbi időben többszörösére nőtt, jelentős apasztás után mintegy 132 ezer kötettel várja a látogatókat. A napi forgalom átlagosan 350 fő, akiket a könyvek mellett a közösséget más módon segítő szolgáltatásokkal is várnak az intézményben. Sószoba, planetárium, mozi, társasjátékszoba, látvány- és hangzóanyagrészleg, sőt még földrengés-szimulátor is található a könyvtárban. A vendégek az egykori udvarhelyi nyomda berendezését is meglátogatták.’
(Részletes beszámoló és a látogatásról készült képek itt: https://www.facebook.com/photo/?fbid=725080819659827&set=pcb.725081606326415)
A nemzeti könyvtár főigazgatóját a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete meghívta októberi vándorgyűlésére, ahol a határtalan együttműködés lehetőségeit vitatják majd meg.’
Forrás: Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, via Facebook
Forrás: https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar
--'Könyvtár, ami összeköt’ – Kárpát-medencei fiatal könyvtárosok együttműködése
A 'Könyvtár, ami összeköt’ ösztöndíjprogram keretében 2023. szeptember 17. és 30. között öt határontúli és két magyarországi szakember tölthetett két hetet az Országgyűlési Könyvtárban. A program résztvevői közt a romániai magyar könyvtárosokat Geréb Katalin (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár) képviselte. Az első hét eseményeiről az Országgyűlési Könyvár honlapján is beszámoltak: ‘A hétfői nap az Országházzal való első ismerkedések jegyében folyt: bemutatkoztak az Országgyűlési Könyvár és a Múzeum vezetői, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság egésze. A résztvevők megtekintették az Országházat, melynek keretében megcsodálhatták annak nevezetes termeit, illetve a koronázási jelvényeket. A délutáni program során az Országgyűlési Könyvtár történetéről hallottak, majd a Ghyczy Ignácz Kiállítótérben számos értékes muzeális dokumentumot láthattak a kollégák.’
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvtar.parlament.hu/web/orszaggyulesi-konyvtar
--Kreatív írásműhely és irodalmi programok a sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztiválon
2023. szeptember 14. és 17 között szervezték meg Sepsiszentgyörgyön a 9. pulzArt kortárs összművészeti fesztivált. Kreatív írásműhely, író-olvasó találkozó, könyvbemutató, valamint művészetek közti határterületek bejárása is része volt az idei, négy napon át tartó seregszemlének. Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója az irodalmi programokat ismertetve kifejtette: ‘Mindegyik jól kapcsolódik a pulzArt idei koncepciójához. A szépirodalom valahol mindig a mikróból indul ki, saját magától, kérdés, hogy utána mennyire rugaszkodik el, marad az énnél vagy annyira elrugaszkodik, hogy szocio- vagy dokumentarista regény lesz belőle’
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Egyszemelyes-vilagok-es-kozossegi-elmenyek-a-pulzArt-muveszfesztivalon
Az irodalmi események részletesebb ismertetése alább, a Bod Péter Megyei Könyvtár híreinél olvasható.
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Mesemaraton, papírszínház és bábelőadás a népmese napján
Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2023. szeptember 28-án egész nap a népmeséé volt a főszerep. A nap folyamán bárki felolvashatta kedvenc népmeséjét, de papírszínház formájában is hallgattak és néztek népmesét. A nap zárásaként délután négy órától a Fakalinka bábcsoport előadásán vehettek részt a gyerekek és szüleik, majd gitárzene-kísérettel, közös énekléssel ért véget a népmese ünnepe a könyvtárban.
Sajtóvisszhang: https://www.hargitanepe.ro/foszerepben-a-nepmese
Hidas Judit és Péntek Orsolya könyvbemutatója
Hidas Judit és Péntek Orsolya magyarországi prózaírók erdélyi körútjuk csíkszeredai állomásán, a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatkoztak be legújabb regényeikkel 2023. szeptember 22-én. A két szerzővel Murányi Sándor Olivér beszélgetett. Hidas Judit Nem vagy többé az apám (Park Kiadó, 2022) című regényének főhőse Eszter, aki a rendszerváltás utáni évek reményekkel teli időszakában válik felnőtté. Péntek Orsolya új könyve a Vénusz jegyében – Pécs regénye (Pesti Kalligramm, 2022) címmel jelent meg, és a város történetét dolgozza fel.
S. Király Béla politológus és Garda Dezső történész köteteit mutatták be a könyvtárban
2023. szeptember 21-én S. Király Béla politológus és Garda Dezső történész köteteit mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
S. Király Béla erdélyi születésű politológus, publicista, szerkesztő és műfordító legújabb, Sárgamellényben című kötetét mutatta be, az esszéket és interjúkat tartalmazó munka a Magyar Szemle Könyvek sorozatban jelent meg 2021-ben. Garda Dezső történész Közbirtokosság és magyar nyelvű főiskola. Képviselői tevékenységem a romániai magyar sajtóban (1997–2000) című új kötetéről beszélt.
S. Király Béla a bemutatón elmondta, esszéiben a francia politikát vizsgálja, a kötet címe pedig a 2018 és 2019-es franciaországi tüntetésekre vonatkozik, amikor Franciaországban sárga mellényes tüntetők vonultak az utcákra, hogy a magas üzemanyagárak miatt tiltakozzanak.
Garda Dezső történész Gyergyószentmiklóson volt történelemtanár, tizenkét évig parlamenti képviselőként az erdőmaffia és az illegális tulajdon-visszaszolgáltatások ellen emelt szót. 1998 és 2000 között tagja volt annak a parlamenti különbizottságnak, amely a romániai erdőgazdaság helyzetével foglalkozott.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/tortenesz-es-politologus-a-konyvtarban
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Kilencedik alkalommal zajlott le a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál
Világpróbák - Mihai Radu a pulzArton
A 9. pulzArt kortárs összművészeti fesztivál keretében, 2023. szeptember 15-én Világpróbák címmel közönségtalálkozóra került sor Mihai Radu íróval, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előcsarnokában, a helybeli Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében.
A szerző beszélgetőtársa Szőcs Imre műfordító, könyvtáros volt, aki a meghívott Contaminare című regényének magyar fordítását is jegyzi, amely Átszivárgás címmel jelent meg a Typotex Kiadónál 2021-ben.
Kezdek félni attól, hogy bármit is megírjak – mondta a találkozón Mihai Radu író. Félelme abból fakad, hogy a Contaminare című regényének cselekménye a valóságban is bekövetkezett az elmúlt éveket meghatározó világjárvány formájában. Persze, ez a félelem csak kismértékben valós, Mihai Radu ugyanis humorral és nagy adag szarkazmussal közelít az élethez, amire meg is van minden oka: filozófiai végzettséggel újságíróként dolgozik („mert meg is kell élni valamiből”), huszonegy évnyi szakmai tapasztalatát pedig így foglalta össze: vagy megőrülsz és elmész ebből az országból, vagy megtalálod a magad külön helyét-szerepét benne. Ő az utóbbit választotta, de alaposan kiismerve magát az őt körülvevő világban, a történések humoros megközelítésében látja a továbblépés lehetőségét.
A humor túloz, elferdíti azokat a történeteket, amelyeket normálisaknak tartunk, de valójában nagyon is abszurdak. Ez a kiindulópontja Mihai Radu újságírói és írói tevékenységének – no meg a filozofálás, hiszen azt sem tagadhatja meg.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/vilagprobak-mihai-radu-sepsiszentgyorgyon
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160580/humor-es-filozofia
Vida Gábor könyvbemutatója - Erdélyi történet érzelmi rétegekkel
A 9. pulzArt kortárs összművészeti fesztivál keretében és a Bod Péter Megyei Könyvtár társszervezésében 2023. szeptember 16-án Vida Gábor író Senkiháza. Erdélyi lektűr című legújabb regényének sepsiszentgyörgyi bemutatójára került sor a Tamási Áron Színház előcsarnokában. A szerzővel Miklóssi Szabó István író beszélgetett.
Sajátos erdélyi világban élünk, az a jó, hogy ezt mindannyian ismerjük, hazabeszélünk valójában, magyarázta, megjegyezve, a történet érzelmi rétege azok számára jelentős, akik Erdélyben élnek vagy járatosak Erdélyben. A jövőt illetően végül Vida Gábor megjegyezte, az emigráció, illetve a fogyás ellenére Erdélyben még mindig él egymillió magyar, miközben más nemzetiségűek már elmentek, így sokan felteszik a kérdést: mi a fenét csinálunk mit itt, Erdélyben? Ezt már száz éve kérdezik, nehéz ezt megértenie például annak a szekus őrnagynak, aki akár ezt a beszélgetést is hallgatja. Van valami itt, ami számunkra érdekes, jó lenne ezzel valamit kezdeni – hangoztatta Vida Gábor.
Forrás és fotók itt: http://www.kmkt.ro/senkihaza-erdelyi-lektur-vida-gabor-a-pulzarton
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160578/erdelyi-tortenet-erzelmi-retegekkel-vida-gabor-konyvbemutatoja
Beláthatatlan táj és „csendsötét”
Rendhagyó volt az idei sepsiszentgyörgyi pulzArt fesztivál záró irodalmi eseménye 2023. szeptember 17-én, Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című regényének bemutatóját ugyanis egy, a regényből készült performatív színházi előadás kísérte, amelyet a Tamási Áron Színház előcsarnokából nyíló Pálffy Teremben láthattak az érdeklődők Oproiu Nicolette marosvásárhelyi fiatal színésznő előadásában. A szerzőt és az előadót György Evelin irodalmár faggatta az előadás után.
Elöljáróban felvázolta a regény cselekményét, amely négy ember belső vívódásairól szól. Megismerhetjük belőle az apát, egy ötvenes történelemtanárt és a lányát, aki egy szerencsétlen autóbaleset nyomán kómában fekszik, valamint egy testvérpárt: az introvertált, különös gondolkodású Zsófit és öccsét, akinek története által a mai fiatalság nihilista életébe nyúlt betekintést a szerző.
Szó volt a szerző és előadás találkozásáról, a szöveg tűzijáték-szerűségéről és egyben letisztultságáról, a ritmusról, ami az író fejében lüktet a regény írása közben, továbbá a szöveg muzikalitásáról, a didaktikusság csapdájának elkerüléséről, a performatív színház lehetőségeiről és az irodalom tétjéről vagy tétjeiről a mai világban. Végezetül a jelenlévők kérdéseire is válaszoltak a meghívottak.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/csendsotet-oproiu-nicolette-kiss-tibor-noe-pulzart
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160643/belathatatlan-taj-es-%E2%80%9Ecsendsotet%E2%80%9D
A széppróza határai – Hidas Judit és Péntek Orsolya könyvbemutatója
2023. szeptember 21-én kettős könyvbemutatóra és író-olvasó találkozóra került sor a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Erdélyi körútjuk alkalmából a magyarországi fellépőkkel, Hidas Judit íróval és Péntek Orsolya íróval, képzőművésszel Murányi Sándor Olivér író beszélgetett.
A két szerző beszélt alkotásairól, regényeiről. Úgy vélekedtek az irodalom jövőjéről: nem feltétlenül baj, hogy megváltozik a médium, és a versek felkerülnek a közösségi oldalakra.
Noha a portrébeszélgetés a két író legújabb regényei köré épült, valójában együttgondolkodást jelentett irodalomról, történelemről és művészetről, és Murányi Sándor Olivér elsődleges célja, hogy a könyvtár olvasótermébe összegyűlt érdeklődők egy szűk óra alatt jobban megismerjék a szerzőket, sikerült. Murányi azt is megjegyezte: Pál Ágoston parajdi vadőrtől érkeztek Sepsiszentgyörgyre, akivel megalapítottak egy természettel és irodalommal egyaránt foglalkozó egyesületet, s azt is tervezik, hogy bemutassák azokat az írókat, akik sokat mozognak a természetben. A mostani beszélgetés egyetlen témája az alkotás, kanyarodott vissza a kettős könyvbemutatóhoz, s mint mondta, noha Bodor Ádám úgy fogalmazott, nincs butább kérdés, mint egy írót arról faggatni, mit ír és mit olvas, ő maga olvasóként mégis arra kíváncsi a leginkább, hogy mire gondoltak a szerzők, mi indítja el bennük az alkotás folyamatát?
E kérdés és hasonlók kapcsán fogalmazták meg válaszaikat az írónők: Hidas Judit több kötet szerzőjeként a 2023-ban megjelent, Nem vagy többé az apám című regényéről szólva mesélt munkájáról, míg Péntek Orsolya – aki egyben képzőművész is – legutóbbi, a Vénusz jegyében – Pécs regénye (2022-ben jelent meg és a város történetét dolgozza fel benne) című könyvét ismertetve szólt alkotásairól.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/a-szepproza-hatarai-hidas-judit-es-pentek-orsolya-konyvbemutatoja
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160786/ironok-muhelytitkai-kettos-konyvbemutato
S. Király Béla és Garda Dezső könyvbemutatója
2023. szeptember 22-én könyvbemutatókkal egybekötött író-olvasó találkozóra került sor a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Ez alkalommal Garda Dezső történész, kutató, tanár, volt parlamenti képviselő, valamint S. Király Béla politológus, író ismertette frissen megjelent köteteit, egyúttal alapos betekintést nyújtva munkásságuk, életútjuk főbb állomásaiba. A találkozón a nyugat-európai és azon belül a franciaországi aktuálpolitikai kérdésekről, ideológiai trendekről, globalizmusról, a közbirtokosságok és a magánerdészetek létrehozásáról és az erdő-visszaszolgáltatás kálváriájáról, ellenszélben végzett parlamenti munkáról, székelységkutatásról, a magyar nyelvű közép- és felsőoktatás rendszerváltás utáni kezdeteiről, az RMDSZ-ről, területi autonómiáról, román–magyar viszonyról egyaránt szó esett.
Amint azt Szonda Szabolcs házigazdaként jelezte, két forrásértékű kiadvány bemutatójának ad otthont a könyvtár. „Mindkét könyvben több kapcsolódási pont mellett az is közös, hogy élményalapú szövegek adják a tartalmat, illetve külön említést érdemel, hogy alapos, részletes áttekintés után születtek, számos érdekes információt, részletet tárva az olvasó elé” – tette hozzá ízelítőként a házigazda. A közel kétórás bemutató során mindkét szerző alapos betekintést nyújtott nem csak az esemény apropóját adó kiadványok – Garda Dezső: Közbirtokosság és magyar nyelvű főiskola. Képviselői tevékenységem a romániai magyar sajtóban (1997–2000); Király Béla: Sárgamellényben. Esszék, interjúk – létrejöttének történetébe, azok hátterébe, de korábbi munkáikat, könyveiket is felmutatva igen széles témaskálát sikerült bejárniuk.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/s-kiraly-bela-es-garda-dezso-konyvbemutatoja
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160787/forrasmunkak-es-korszaktukrok-garda-dezso-es-kiraly-bela-sepsiszentgyorgyon
--Nyugdíjba vonult Róth András Lajos
Róth András Lajos könyvtáros, történész 1990 óta a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum keretében működő Tudományos Könyvtár könyvtárosaként dolgozott, 2018 óta dr. Kolumbán Zsuzsánnával együtt tevékenykedett a könyvtár munkatársaként. 2023 szeptemberében nyugdíjba vonult, és közösségi oldalán búcsúzott szeretett könyvtárától és kollégáitól:
‘Munkahelyemen mindig jól éreztem magam, a néha felötlő nehézségek ellenére is. Azt csinál(hat)tam, amit szerettem is. Nem nyűg volt, hanem élvezet, szellemi gyarapodásomat is serkentő. Mégis úgy gondolom, hogy csak részben te(he)ttem eleget a rám szabott és az önként vállalt feladataimnak. Vannak elvégzett, de megkezdett és befejezetlenül maradt, meg nem valósult feladatok is jócskán. Sok embert ismertem meg ez alatt az idő alatt, és sok ember segítségét, támogatását élvezhettem munkám során egyénileg és intézményileg is, itthon és Magyarországon. Sokat tanulhattam, sok tapasztalatot szerezhettem tőlük. Ezúttal mindezeket, mindenkinek köszönöm. Hálás vagyok értük!’ – írta Facebook-bejegyzésében.
Róth András Lajos (1953, Kézdivásárhely): könyvtáros, történész. A kézdivásárhelyi elméleti líceumban érettségizett (1972), a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát (1978). Pályáját történelemtanárként kezdte a székelyudvarhelyi 2. sz. Ipari Szakközépiskolában (ma dr. Bányai János nevét viseli). 1990 óta vezette a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum keretében működő Tudományos Könyvtárat. Tudományos és ismeretterjesztő munkásságát a hely-, művelődés-, valamint az agrártörténet területén fejtette ki. Számos tudományos és ismeretterjesztő cikke, tanulmánya jelent meg erdélyi magyar folyóiratokban és szakmai kiadványokban. Köteteiben, írásaiban foglalkozott a könyv és könyvtár szerepével, szerzője többek közt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárát bemutató kötetnek (Székelyudvarhely 1996). 2000-től társszerkesztője az Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok című könyvsorozatnak, valamint 2014-től a Haáz Rezső Múzeum kiadásában megjelenő, Lustra című folyóiratnak. 2000-ben az EMKE Monoki István-díjával ismerték el példaértékű szakmai munkásságát. Könyvtárosként ma is aktívan részt vesz a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének szakmai rendezvényein, az elmúlt évtizedek alatt számos művelődéstörténeti, könyvtárszakmai ismeretterjesztő előadást tartott, könyvtörténeti témájú kiállításokat hozott létre. Úttörő szerepet vállalt a romániai magyar könyvtári gyűjtemények értékes, ritka dokumentumainak digitalizálása területén. A Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának gyűjteményeiből általa digitalizált régi dokumentumok elérhetők a Magyar Elektronikus Könyvtárban (https://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/kereses_p.phtml?partner=PARTNER0043), valamint az Elektronikus Periodika Adatbázisban.
Forrás: https://www.hrmuzeum.ro/roth-andras-lajos-publikacioi
Forrás: https://kriterion.ro/glossary/roth-andras-lajos/
A hír szerkesztője: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
--Fuss neki! – idén is jó ügyért gyűjtenek a Bibliofil Alapítvány nagykövetei
A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Fuss neki! programja egy sporteseményre, futásra épülő adománygyűjtő program, amely az udvarhelyszéki civil szervezetek, kezdeményezési csoportok közösségi ügyeit karolja fel, és ezek megvalósulásához segít előteremteni a pénzalapot (https://udvarhely.fussneki.ro/). A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a Bibliofil Alapítvánnyal karöltve több éve bekapcsolódik az adománygyűjtésbe. Idén október 8-án kerül sor a Fuss neki! adománygyűjtő akcióra:
’A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár mellett működő Bibliofil Alapítvány M.E. alakulása óta fontosnak tartja a klasszikus könyvek mellett az elektronikus információhordozók gyűjtését és népszerűsítését is. Ily módon a filmkultúra és annak széleskörű terjesztése kiemelt szerepet tölt be. Már 1994-től közreműködött a filmklubok működésében, filmkölcsönzés és a közösségi filmnézés is szerepelt a tevékenységei között. A 2023-as esztendő újabb kihívást hozott. Igény formálódott egy ‘Mozikaraván’ beindítására, amelynek a célja, hogy Székelyudvarhely város és a vonzáskörzetében levő települések közösségi mozi iránt megnövekedett igényét kiszolgálja.’ – írják a felhívásban. A projekt vezetője Szabó Károly, a székelyudvarhelyi könyvtár munkatársa. A projekt honlapján elérhető a nagykövetek profilja, azoké, akik vállalták, hogy a jó ügyért futnak: https://udvarhely.fussneki.ro/szervezetek/bibliofil-alapitvany-m-e/
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/709207437911716
--Mesés csődület mesefával és mézespogácsával a gyergyóditrói könyvtárban
Benedek Elek születésnapján, a magyar népmese napján minden évben több mint száz gyermek fordul meg a gyergyóditrói könyvtárban, így volt ez idén is. Mesefával, rejtvényekkel, kézműves tevékenységekkel, mézespogácsával és természetesen sok mesével várta a gyermekeket Köllő Enikő könyvtáros. A mesés csődület három napig tartott: az óvodásoktól a hetedik osztályosokig minden korosztálynak akadt elgondolkodtató mese, megfejteni való rejtvény és sok meglepetés.
Köllő Enikő Facebook-oldalán is beszámolt a program sikeréről: ‘Kicsik és nagyok lelkesen csatlakoztak az eseményhez. Mesét néztünk, olvastunk, tanulságait, üzenetét megbeszéltük. Kis őszi dalocskákkal még vidámabb hangulatot varázsoltunk. Mesefánk ágai rogyadoznak a rengeteg ráragasztott, kiszínezett levéltől. Ezekre kedvenc mesecímeket, mesehősöket írtak, rajzoltak a gyermekek. A nagyobbak feladatlapokon keresték a helyes választ, betűrengetegben a mesék címét. Nagy volt a lelkesedés! Útravalóként, mesehősökhöz illően, hamubasült pogácsának kinevezett mézespogácsát kapott minden résztvevő. Volt olyan kisiskolás, aki órák után bejött az édesapjával, hogy megmutassa neki, melyik levelet ragasztotta a mesefára. Sok apró, kedves történet tette széppé e napokat!‘
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/meses-csodulet-mesefaval-es-mezespogacsava
--Könyvtárak estéje Marosvásárhelyen
A Maros Megyei Könyvtár szervezésében 2023. szeptember 29-én 15 és 20 óra között került sor a Könyvtárak estéje nevű országos rendezvényre, a Román Közkönyvtárak Egyesületének kezdeményezésére, a marosvásárhelyi Városháza utca 2. szám alatti Park Szállóban. A programban népmesemondás és hétpróbás játék is szerepelt. A mesedélután 18 órakor kezdődött, Tekei Erika, az Erdélyi Hagyományok Háza munkatársa mesét mondott, a játék során pedig a magyar népmesékből kaptak kérdéseket a részt vevő gyermekek.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/hirek-rendezvenyek-261
--Könyvbemutatók a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Dr. Rákossy Botond-József: Volt egyszer egy földosztás
2023. szeptember 14-én mutatta be dr. Rákossy Botond-József Volt egyszer egy földosztás. ’Akié a föld, azé az ország’ című kötetét a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A szerzővel Bajna György nyugalmazott újságíró beszélgetett. A könyv a Hargita megyei hatóságok 32 éves felelőtlen munkájáról rántja le a leplet, és arra világít rá, hogy a népesség csökkenése, az elvándorlás is összefüggésben áll az egészségtelen birtokviszonyokkal.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/744761571029097
Író-olvasó találkozó S. Király Bélával
2023. szeptember 20-án a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban tartott író- olvasó találkozó vendége S. Király Béla politológus, publicista volt. Az erdélyi születésű szerző Sárgamellényben című kötete, magyarországi és erdélyi folyóiratokban és napilapokban közölt írások mellett, olyan recenziókat, esszéket, műfordításokat és interjúkat tartalmaz, amelyekből megérthetjük a mai európai valóság hátterét, feltárja az utat, az okokat, amelyek idáig vezettek. A kötet a Garda Dezső történésszel készült, autonómiáról szóló beszélgetést is tartalmazza.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/748652237306697
--Emléktábla avatása és a Budai Krónika bemutatója a szatmárnémeti püspöki palotában
A Petőfi-bicentenárium alkalmával 2023. szeptember 8-án emléktáblát helyeztek el a szatmárnémeti püspöki palota kápolnájánál – ott található ugyanis az az oltár, amely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötött 176 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 8-án. Az oltárt a házasságkötés eredeti helyszínéről, az erdődi várból Boromissza Tibor püspök vitette Szatmárra, a püspöki palotába 1908-ban. Az emléktábla felavatását követően az érdeklődők megismerkedhettek az első, Magyarországon nyomtatott könyvvel, a Budai Krónikával, amely 550 éve látott napvilágot, a jubileum alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár újra megjelentette a művet. A bemutató után Rózsa Dávid főigazgató a kiadvány egy példányát átadta a püspökségnek.
Forrás: https://frissujsag.ro/emlektabla-avatasa-es-kulonleges-konyvbemutato-a-puspoki-palotaban
--Nyílt napok a Nagykárolyi Művelődési Központban és a városi könyvtárban
2023 szeptemberének utolsó hetében nyílt napokat szervezett a Nagykárolyi Művelődési Központ és a városi könyvtár annak érdekében, hogy minél több fiatal megismerkedhessen tevékenységeikkel, betekinthessenek a művészeti szakköreikbe, és amennyiben kedvet kapnak, jelentkezzenek egy vagy akár több művészeti ág elsajátítására, gyakorlására. A könyvtár munkatársai könyvtárbemutatóval készültek, továbbá az érdeklődők betekintést nyerhettek a könyvtári tevékenységekbe is, és a használati engedély megszerzésének feltételeiről is szó esett.
Forrás: https://frissujsag.ro/nyilt-napokat-szervez-a-nagykarolyi-muvelodesi-kozpont-es-a-varosi-konyvtar
--Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának 21. írótábora
Irodalom és mecenatúra címmel szervezte meg huszonegyedik írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Sztánán, a Kék Iringó Kúriában, 2023. szeptember 1. és 4. között. Az írótábor fő témája az irodalom és a mecenatúra kapcsolata volt. Az E-MIL kiemelt figyelmet szentel a pályakezdő íróknak, emellett folytatódtak a táborban a hagyományos esti felolvasások.
A tábor eseményeiről, beszélgetéseiről a Maszol portál tudósított:
’Az irodalom és mecenatúra kérdése nem csupán a jelenlegi irodalmi események, törekvések és a könyvkiadás kihívása a gazdasági helyzet bizonytalanságában, hanem történelmi távlatokat is megnyitott, erről szólt Egyed Emese irodalomtörténész, költő előadása is, amely a jeles mecénások és támogatottjaik, pártfogoltjaik életútjának egy-egy szeletét mutatta be gazdag szöveganyagon keresztül, magyar és francia példákkal.’
Forrás és teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Az-irodalom-es-a-mecenatura-kapcsolata-volt-a-tema-az-idei-EMIL-taborban
Forrás: https://hargitanepe.ro/az-e-mil-21-irotabora
--„Még mindig félnek az emberek”
2023. szeptember 7-én a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ díszterme hármas esemény helyszíne volt: Iochom István Katonasors című kötetének bemutatója mellett hatodik, egyben utolsó alkalommal rendeztek hadiárva-találkozót, illetve első alkalommal tartották meg a volt munkaszolgálatos katonák találkozóját.
Dr. Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi adjunktus, Iochom István beszélgetőtársa ismertette a szerző legújabb alkotását, huszonnégy kötetet felölelő munkássága több korábbi darabját is méltatva.
A fotókkal gazdagon illusztrált kötet az 1950. január 14-e és 1961. február 28-a között munkaszolgálatot teljesítő felsőháromszéki személyek visszaemlékezéseit tartalmazza.
A kutatómunkáról, az interjúk készítéséről is szólt a szerző. „Általában valaki, az egykori munkaszolgálatos számára ismerős személlyel kerestem fel a könyvben vallomást tevőket, akik így bizalmasabban fogadtak. Egyetlen visszautasításban volt részem, Hilibben. Megbeszéltem a dolgot a volt munkaszolgálatos szomszédjával, aztán másnap, amikor ki akartam menni, szólt a tanítónő, hogy ne menjek, a lánya a bácsinak ugyanis azt mondta édesapjának, nehogy valamit mondjon, mert elzárják. Ennyi év után is él bennük a félsz, hogy jobb, ha nem beszélgetnek. Még mindig félnek az emberek” – jegyezte meg.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/meg-mindig-felnek-az-emberek/
--Kemény János 120 – évfordulós emlékrendezvények
Báró Kemény János író születésének 120. évfordulójára emlékeztünk 2023 szeptemberében. Nagy Miklós Kund a kerek évfordulóhoz kötődő rendezvényekről ír a marosvásárhelyi Népújságban:
‘Magyargyerőmonostori báró Kemény János István író, költő, színházigazgató, mecénás, a marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója 1903. szeptember 5-én született. A lexikon-címszó lakonikus semlegességgel közli a legfontosabb tudnivalókat róla, a honi köztudat érzelmileg is kapcsolódik hozzá. A rokonszenv lényének abból az alapvető sajátosságából fakad, amit a költő Jékely Zoltán így fogalmazott meg: „Míg volt miből / mindenkinek adott. Élete áldás volt: agapé!” A napokban sokfelé megemlékeztek róla, a születésnapi rendezvények ezután is többfelé felidézik alakját, méltatják hagyatékát. Marosvécs, Marosvásárhely, Budapest csak néhány az ‘In memoriam Kemény János’ emlékrendezvények helyszínei közül.
A Vásárhelyi Forgatag rendezői sem feledkeztek meg a Mecénásról. A Teleki Téka emeleti folyosóján nyitottak emlékkiállítást Báró Kemény János életpályája és vadászati emlékképei címmel. A Liszt Intézet – Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ vezetője, Szebeni Zsuzsa állította össze az érdekes anyagot.’ (…)
Forrás és teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/kemeny-janos-120
--A 75 éves Ferencz Imrét köszöntötték a Székelyföld lapszámbemutatóján
Ferencz Imre költőt ünnepelték a Székelyföld kulturális folyóirat szeptemberi lapszámbemutatóján, hiszen a kászonaltízi költő, szobrász idén hetvenöt éves. Zsidó Ferenc főszerkesztő szerint Ferencz Imre olyan régóta közöl írásokat a Székelyföldben, hogy a folyóirat magáénak érzi a költőt, ezért vele ünnepelnek. A lapszámbemutatót a folyóirat szerkesztőségében tartották 2023. szeptember 11-én. A szeptemberi lapszámban többek között olvasható egy interjú, amelyben Zsidó Ferenc kérdezi Ferencz Imrét, de a költő a szépirodalmi rovatban is közöl, illetve alkotásairól Borsodi L. László kritikája is megtalálható. A bemutatóra sokan érkeztek, hogy köszöntsék a kászoni költőt, így szűkösnek bizonyult a folyóirat szerkesztőségének emeleti galériája, ahol a költő által készített fatörzsszobrokat is kiállították.
Forrás és teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/egy-lapszam-a-kaszoni-koltonek
--Az Időjárőr ismét Sepsiszentgyörgyön
Ismét Sepsiszentgyörgyre érkezett az Időjárőr projekt: a pulzArt kortárs összművészeti fesztivál részeként 2023. szeptember 16-án zajlott találkozón a Tamási Áron Színház előcsarnokában Kispál Ágnes Evelin, a Magma egyik alapítója köszöntötte a vendégeket, Bartha József képzőművészt és Kusztos Attila grafikust, aki a sepsiszentgyörgyi és a budapesti kötetet grafikailag gondozta, tervezte, valamint röviden ismertette magát a kezdeményezést is. Ezt követően bemutatták az ötvenhárom történetet tartalmazó sepsiszentgyörgyi Időjárőr-kötetet.
Az Időjárőr köteteiben megjelenő szövegek olvasásával, bár érzelmileg megterhelőek lehetnek, nem lehet könnyen leállni, mert valóságos időutazásnak tűnnek az olvasók számára. Sugár János szerint az Időjárőr olyan dokumentum, amelynek jövőbeli értéke, pontosan azért, mert senkinek nem tűnik fontosnak a jelenben, kiszámíthatatlan.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160644/az-idojaror-ismet-sepsiszentgyorgyon-kotetbemutato-a-pulzarton
--Vándorkiállításon a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok illusztrációs kincse
A Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok vonzáskörében kialakult alkotói műhely tagjai mutatkoznak be a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban 2023. szeptember 6-án megnyílt kiállításon. A Koloratúra című tárlat keretében 31 képzőművész alkotásait tekinthette meg a közönség, olyan alkotókét, akik a jelzett gyermeklapok oldalain az elmúlt két évtizedben – 2000 és 2023 között – munkákat jelentettek meg.
A tárlat anyagát a tervek szerint vándorútra küldenék erdélyi települések könyvtáraiba, színházainak előtereibe, iskoláinak folyosóira – mondta el a Krónikának László Noémi költő, a gyermeklapok főszerkesztője. Úgy fogalmazott: ‘az egész mindig több, mint a rész, és ahogyan e két gyermeklap összehasonlíthatatlanul többnek mutatkozik a körülötte kialakult pedagógusi, szülői, olvasói közösség tükrében, ugyanúgy a lapok számára illusztrációkat készítő képzőművészek köre is jóval több, mint 31 egymás mellé állított, rajzos kezű, vidám tekintetű alkotó.’
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/vandorutra-keszul-kiallitas-formajaban-a-napsugar-es-szivarvany-gyermekirodalmi-lapok-illusztracios-kincse
--Mesedélután Sándorhomokon, mesés helyszínen
2023. szeptember 9-én a mesék varázslatos birodalmának helyszíne volt a sándorhomoki Kováts-kúria. Az Olvasni jó kihívás zárórendezvényeként szervezett Mesedélutánra kicsiket és nagyokat egyaránt hívtak. A nyár elején kezdődött, szatmárnémeti Olvasni jó kihívás célja nem más volt, mint az olvasás népszerűsítése a gyermekek körében, minden szatmári gyermek számára. A játék ideje alatt számos jelentkező osztotta meg, melyik is a kedvenc könyve, könyvei, így nem csak az olvasás népszerűsítése valósult meg, de egyfajta könyvajánló is létrejött. A verseny támogatóinak köszönhetően számos értékes nyereményt sorsoltak ki az olvasók között, záróünnepségként pedig egy közös játékra és Mesedélutánra hívtak minden érdeklődőt, akár részt vettek a játékban, akár nem. A nap folyamán számos interaktív foglalkozás, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés és játék zajlott a helyszínen.
Forrás és teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/mesedelutan-sandorhomokon-meses-helyszinen
--A lírikus epizódja – könyvbemutató Temesváron
A temesvári Magyar Házban 2023. szeptember 14-én Eszteró István legújabb verseskötetét mutatták be. A lírikus epizódja című kötetet Mészáros Ildikó ismertette, a temesvári Várbástya Irodalmi Kör első őszi találkozója keretében.
‘Örömmel közlöm, hogy megjelent legújabb verskötetem, címe: A lírikus epizódja. Elismerésem a gondozásért a Kriterion Könyvkiadó tagjainak, külön köszönetem H. Szabó Gyula igazgatónak, Matei Lászlónak kitűnő borítótervéért, és dehogy utolsósorban hála Keszthelyi György költőbarátomnak Menekülés című ihletett grafikájáért, amelynek alapján a belső tartalomra rímelő külsőt nyert a könyv’ – írta új kötetéről a szerző közösségi oldalán.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a-lirikus-epizodja
--Regionális laptalálkozó Temesváron
2023. szeptember 22. és 23. között a temesvári START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda, együttműködésben a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MÚRE) és az Újvárad kulturális folyóirattal, regionális laptalálkozót szervezett abból az alkalomból, hogy Temesvár idén Európa kulturális fővárosa. A program célja egy szakmai műhelyfoglalkozással és felolvasással egybekötött kerekasztal-beszélgetés volt, amely a Temesvári Magyar Napokon zajlott. A részt vevő bánsági és partiumi szerkesztőségek a következők voltak: Irodalmi Jelen és Szövétnek (Arad), Újvárad (Nagyvárad), Sugárút Szatmári Műhely (Szatmár), Tiszatáj (Szeged), Bárka (Békéscsaba), Híd (Újvidék), Hepehupa (Zilah), továbbá a temesvári irodalmi klub tagjai.
Forrás: https://www.ujvarad.ro/uncategorized/regionalis-laptalalkozo-temesvaron/
--Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör évadnyitó ülése
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2023. szeptember 19-én tartotta évadnyitó munkaülését az aradi RMDSZ székházában. Az ünnepi rendezvényen Regéczy Éva és dr. Brauch Magda olvasta fel prózai írásait, közreműködtek a kör szavalói. A rendezvény Ódry Mária és Kolumbán Zsolt képkiállításával, szeretetvendégséggel és baráti beszélgetéssel ért véget.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/evadnyito-az-aradi-toth-arpad-irodalmi-korben-5
AJÁNLÓ
--Megjelent László Noémi új, Pulzus című verseskötete
Megjelent a Prae Kiadó és a Lector Kiadó közös lírasorozatának újabb, harmadik darabja: László Noémi verseskötete, a Pulzus, Orosz Annabella illusztrációival. A szerző a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon 2023. szeptember 30-án, a Prae Kiadó standjánál dedikált. Szeptember végére az erdélyi könyvesboltokba is megérkezett a könyv.
‘A Pulzus vitathatatlanul a költő eddigi életművének számvetése, és így mindenekelőtt arra kérdez rá, hogyan viszonyult egykor, és hogyan viszonyul most a létezéshez. ‘Nem vagyok végleges’, jelenti ki a versek beszélője, és ezt támasztja alá az egész kötet: az élethez rugalmasan hozzáállni, kíváncsinak lenni, megfigyelni, értelmezni és nézőpontot tudni váltani mind olyan kapaszkodók a mindennapokban, amelyek derűt és tudatos megélést képesek vinni a hétköznapokba és a művészetbe. László Noémi versei játékos és klasszikus formákba öntve oly könnyedén siklanak olvasás közben, mint ‘futó habok szíjas hidak alatt’. (Forrás: https://www.facebook.com/PraeKiado/posts/742670327877129)
A Lector kiadó honlapján közzétett ajánlóban a kötetről: ‘Külső-belső utazás lenyomata ez a verseskötet. Koncentrikusan szerveződő három ciklusa a szülőhely, szülőhaza körzetéből indít, majd az anyanyelv szféráján átvándorolva sorra veszi a fizikai földrajzi tér jelentősebb gócpontjait, magyarán szólva a tágabb világ némely nagyvárosát. Ember és környezet, ember és lakás, ember és utca, ember és város. Gyermek és szülő, nő és férfi, szülő és gyermek, ember és ember. Szép és iszonytató, jó és rossz, helyes és helytelen, valódi és valótlan, igaz és igaztalan, élhető és elviselhetetlen. Eme pólusok között keresi az ott lebegő változatokat a világban, világokban hol nyitott, hol csukott szemmel járó utazó. Erdély, Magyarország, nagyvilág. Három szóban ezek a kötet földrajzi koordinátái. Lélektanilag a könyv az örök utazó, örök utazás jegyében áll.’ (Forrás: http://lectorkiado.ro/laszlo-noemi-pulzus/)
--Megjelent a Kincses Képeskönyv sorozat Temesvárról szóló kötete
A Kincses Képeskönyv című sorozat legfrissebb, Temesvárról szóló darabját a Temesvári Magyar Napok keretében mutatták be 2023. szeptember 22-én. Több mint egy éves munka után, a sorozat szerkesztői (Zágoni Bálint, Zágoni Balázs és Gecse-Madaras Júlia), illusztrátora (Jánosi Andrea), valamint helyi szakértők (Kopeczny Zsuzsanna, Fodor Enikő és Fenyvesi Éva) együttműködése révén született meg a könyv a Projectograph Kiadó gondozásában. A helyi projekt kezdeményezője Erdei Ildikó volt, a megjelenés költségeit az Integratio Alapítvány vállalta. A könyv alkotóival Toró Tibor, az Integratio Alapítvány ügyvezetője beszélgetett. A könyvbemutató alkalmából Jánosi Andrea eredeti illusztrációiból is ízelítőt láthatott a közönség. Korábban már több erdélyi és magyarországi városról jelent meg színes, gyermekek számára is befogadható, várostörténeti kötet a sorozatban. Többek közt Kolozsvár, Csíkszereda, Marosvásárhely, Segesvár, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, valamint Székesfehérvár és Visegrád múltja, jelene elevenedik meg a sorozat darabjainak lapjain. A kötetek születéséről, a munka kulisszatitkairól korábban Jánosi Andrea, Zágoni Balázs és Zágoni Bálint is nyilatkozott a Krónikának. (…) A 2007-ben útjára indított sorozat egyes kötetei románul, angolul és németül is megjelentek.
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Szabadon hozzáférhetővé vált Keresztúry Dezső életműve a MEK-ben
Keresztury Dezső Széchenyi-díjas akadémikus, író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, kultúrpolitikus születésének 119. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen megállapodás született jogörököse, Buzási Ádám és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) között, amelynek értelmében a nemzeti könyvtár jogosulttá vált a teljes írói hagyaték feldolgozására, digitalizálására és publikálására – adta hírül az OSZK. Az intézmény a szerző harminckilenc művét tette szabadon hozzáférhetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
’Keresztury életműve a nemzeti könyvtár legnagyobb XX. századi irodalmi hagyatékává szervesült, és ez kijelöli a hozzá fűződő könyvtári munka módját és irányát. A mintegy háromszáz doboznyi örökség feldolgozása a nemzeti könyvtár és az irodalomtörténet-írás közös feladata’ – idézte a közlemény Rózsa Dávidot. Az OSZK főigazgatója művelődéstörténeti jelentőségű pillanatnak nevezte a megállapodást, amely példaértékű lehet a nemzeti kultúra örökségét ápoló intézmények és magánszemélyek számára egyaránt.
A most közzétett harminckilenc mű közt szerepelnek többek között Keresztury Dezső Arany Jánosról és Batsányi Jánosról írt monográfiái, verseskötetei, visszaemlékezései, esszé- és tanulmánygyűjteményei.
DÍJAK
--Illyés Gyula-díjjal tüntették ki Egyed Emesét
A Magyar Művészeti Akadémia tagozatai tizennyolc díjat adtak át a Pesti Vigadóban 2023. szeptember 11-én. Ezek célja kitüntetni a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, mind az alkotókat, mind a művészetszervezőket. Az irodalmi munkásság elismeréséül járó Illyés Gyula-díjat Egyed Emese költő, irodalomtörténész és Fecske Csaba költő, publicista vehették át.
Forrás: https://kultura.hu/tizennyolc-alkotot-tuntetett-ki-iden-a-magyar-muveszeti-akademia/
--Farkas Wellmann Endre nyerte a Quasimodo költőverseny fődíját
Több mint 300 vers érkezett az idei Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyre. A fődíjat Farkas Wellmann Endre A vándor című költeményével érdemelte ki. A költőverseny zsűrijének döntése értelmében a nagydíjas Farkas Wellmann Endre mellett különdíjat vehet át Jóna Dávid Patchwork című verséért, a Térey János-díjat pedig Payer Imre Rapszódia tájakról, időkről című alkotása érdemelte ki. A költőverseny 2023-ban is igazi irodalmi fesztivál volt. A programsorozat Borbély Szilárd, a Nincstelenek című, számos nyelvre lefordított regény szerzője, nemzedéke egyik legnagyobb költője emlékét felelevenítő kiállítással kezdődött.
A hagyományoknak megfelelően a Tagore sétányon Salvatore Quasimodo emlékfájánál tartottak ünnepséget, majd este hatkor az Anna Grand Hotel dísztermében adták át a költőverseny díjait. A díjazott költők ezúttal is felolvasták verseiket.
A híres olasz költő, Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett, és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit. A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasimodo Nemzetközi Költőversenyt, amelyre rendre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik, amelyek közül zsűri választja ki a legjobbakat.
Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/farkas-wellmann-endre-nyerte-a-quasimodo-koltoverseny-fodijat/
--Krasznahorkai László nemzetközi irodalmi díjak esélyese
A közelmúltban hozták nyilvánosságra a francia Médicis-díj hosszú listáját. A rangos irodalmi elismerést két kategóriában adják át egy francia, illetve egy külföldi regénynek. Utóbbi szekcióban idén megtalálható Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című műve is, amelyet Joëlle Dufeuilly ültetett át francia nyelvre. A zsűri 2023. október 18-án hozza nyilvánosságra az elismerés rövidlistáját, a győzteseket pedig november 9-én jelentik be a párizsi díjátadó gálán.
A Báró Wenckheim hazatér 2016-ban jelent meg. ‘A regényben egy újabb felejthetetlen Krasznahorkai-karakter érkezik meg hozzánk, Magyarországra, egyenesen Buenos Airesből. De vajon milyen ember is a báró? Azt mond, amit akar, vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő, ügyeskedő kópé vagy zseniális ötletember, aki új távlatokat nyit? A könyv egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról. Realista utópia. Érzékeny szatíra, vérbő iróniával. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is szerepel: szolnoki lakos, aki hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé.’
A regény már elhódított idén egy díjat Franciaországban: Krasznahorkai László és Joëlle Dufeuilly november 18-án veheti át a Laure-Bataillon-díjat. A Kossuth-díjas magyar író egyúttal esélyes az Európai Irodalmi Díjra is, Háború és háború című regényét Alföldy Mari ültette át holland nyelvre.
Az amerikai műfordítók egyesületének (ALTA) National Translation Awards díjával az angol fordításban megjelent köteteket ismerik el, a zsűri a döntésnél az eredeti mű és a műfordítás szövegét is figyelembe veszi. A díjat 25 éve osztják ki prózai és költészeti kategóriában, a díjazott műfordítók 4 ezer dollár elismerésben részesülnek. A prózai művek hosszú listájára idén felkerült Krasznahorkai László Aprómunka egy palotáért - Bejárás mások őrületébe című kötete, amely Spadework for a Palace címmel jelent meg angolul John Batki fordításában a New Directions kiadónál. A kötet 2018-ban jelent meg magyarul, hőse pedig egy New York-i könyvtáros, akinek a neve szinte teljesen megegyezik a Moby Dick szerzőjének nevével, ez pedig sok félreértésre ad okot. A műfordítók díjának rövidlistáját október 11-én teszik közzé, a díjazottak nevét november 11-én jelentik be.
Forrás: https://fidelio.hu/konyv/medicis-dijra-jeloltek-krasznahorkai-laszlo-regenyet-179613.html
https://konyvesmagazin.hu/friss/krasznahorkai_longlist_amerikai_muforditas.html
--Megvannak a Merítés-díj idei győztesei
A Merítés-díjat 2015 óta ítélik oda a Moly.hu könyves közösség felhasználói az elmúlt évben magyarul megjelent szépirodalmi alkotásoknak. Az elismerést négy kategóriában (Széppróza, Líra, Ifjúsági irodalom és Gyermekirodalom) ítéli oda a zsűri, emellett pedig a honlap regisztrációval rendelkező felhasználói is szavazhatnak a közönségdíjról.
A Merítés-díj 2023-as győztesei:
Széppróza – A zsűri szavazatai szerint: Nádas Péter – Rémtörténetek.
Közönségdíj: Tóth Krisztina – A majom szeme
Líra – A zsűri szavazatai szerint: Borbély Szilárd – Bukolikatájban.
Közönségdíj: Szöllősi Mátyás – Szabad.
Ifjúsági irodalom – A zsűri szavazatai szerint: Kemendy Júlia Csenge – Az időlátók balladája Közönségdíj: On Sai – A gyógyítók
Gyermekirodalom – A zsűri szavazatai szerint: Gimesi Dóra – Emma csöndje
Közönségdíj: Bojti Anna – Csend apó kertje
Forrás: https://fidelio.hu/konyv/megvannak-a-merites-dij-idei-gyoztesei-179486.html
--Vincze Ferenc kapta idén a FISZ Csáth Géza-díját
Idén nyolcadjára adták át a kitüntetést, amely a Fiatal Írók Szövetségének 2016-ban kizárólag adományokból alapított irodalmi díja, és amelynek kuratóriumát a FISZ-tábor nulladik napjának mindenkori résztvevői alkotják. A Csáth Géza-díjat a FISZ 2023. szeptember 15-én adta át Bajza utcai épületében. Ahogyan az eddigi években, úgy Vincze Ferenc is az Oltalom Karitatív Egyesületnek adományozta a díjjal járó jutalmat.
‘Vincze Ferenc folyóirat-főszerkesztői, könyvkiadói, irodalomszervezői, egyetemi oktatói tevékenysége, tehát szerepeinek sokrétűsége néha már-már el is feledteti velünk, hogy Vincze Ferenc nem utolsó sorban író is. A Csáth Géza-díj idei odaítélésével erre akarjuk felhívni a figyelmet, hogy már létezik, és folyamatosan gyarapodik egy jelentékeny életmű, amelyet bátran nevezhetünk közép-európainak, hiszen művei párbeszédbe lépnek az osztrák Cristoph Ransmayréval, Esterházy Péterével, Bodor Ádáméval vagy éppen a román Florin Lăzărescuéval…’– fogalmazza meg a FISZ sajtóközleménye.
Forrás: https://www.prae.hu/news/43628-vincze-ferenc-kapja-iden-a-fisz-csath-geza-dijat/
--Magyar állami kitüntetésben részesült Balázs Árpád helytörténész
Hat erdélyi személyiség vehette át 2023. szeptember 12-én Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök asszony által adományozott állami kitüntetéseket. A rangos elismerést az erdélyi magyar közösség szolgálatáért érdemelték ki. ‘A székelyföldi magyar írott és elektronikus sajtó fejlesztése, valamint Udvarhelyszék sport- és helytörténeti emlékeinek feltárása és bemutatása érdekében végzett, több mint három évtizedes munkája elismeréseként Novák Katalin köztársasági elnök Balázs Árpád nyugalmazott újságíró, helytörténész, az Udvarhelyi Televízió alapítója és első főszerkesztője részére a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta. Balázs Árpádnak számos könyve, cikke jelent meg, melyek Udvarhelyszék, illetve Székelyudvarhely sport- és helytörténetének hiánypótló feltárásával és bemutatásával foglalkoznak’ – hangzott el a laudációban.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/magyar-allami-kituntetesben-reszesultek-a-kozossegert-nyujtott-szolgalatukert
--Ebből a tíz könyvből kerül ki 2023 Margó-díjasa
Kilencedik alkalommal ítéli oda a Margó Irodalmi Fesztivál a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat – a cél ezúttal is a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A felhívásra idén 34 nevezés érkezett, a jelölt könyvek listáját a Könyves Magazin szerkesztőiből álló előzsűri tízre szűkítette. Hogy ki kapja közülük végül 2023-ban a Margó-díjat, az már a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Margó Irodalmi Fesztivál képviselőiből álló szakmai zsűri döntésén múlik: a győztes nevét az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron ismerhetjük meg majd. A győztes minden eddiginél magasabb pénzdíjat kap, valamint 15 millió forint értékű Bookline-médiakampány segíti könyve népszerűsítését. Idén először, az Erste támogatásának köszönhetően, a Margó x Erste #higgymagadban különdíjjal is jutalmazzák a legjobb tíz szerző valamelyikét.
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/nagy/margo_dij_margo10_top10.html
INTERJÚ
--Az elmélyült olvasás szerepéről is beszélt Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember, író és könyvkiadó, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójaként is tevékenykedő szakember a Kultura.hu oldalon olvasható interjúban többek között az elmélyült olvasás hasznosságáról beszélt. A teljes beszélgetés a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában olvasható.
‘A legutóbbi nagy olvasáskutatásból, amelyet a Tárki Társadalomkutatási Intézet végzett 2020-ban, egy félig teli vagy félig üres pohár képe rajzolódik ki: a magyar felnőttek többsége, 53 százaléka egyáltalán nem olvas könyvet, 47 százaléka viszont igen – ez nemzetközi összehasonlításban nem olyan nagyon rossz, de nem is túl jó.’ (…) ‘Mindig arról beszélek pénzügyi szakembereknek, hogy az ő érdekük is, hogy olvassanak az emberek, ugyanis a gazdaság másként alakul egy olyan országban, ahol olvasnak.’ (…)
‘Miért van az, hogy sokan felnőttként már nem vesznek könyvet a kezükbe?
Amikor ebben a kutatásban megkérdeztük, miért nem olvasnak, ott már világjelenségekkel találkoztunk. Egyik oka a funkcionális analfabetizmus, ami Magyarországon is súlyos mértékű, tehát az adott ember megtanult ugyan írni, olvasni, még az is lehet, hogy egy középiskolát is elvégzett, de valójában nem érti meg a leírt szöveget, nem érti meg az összefüggéseit. Nekem – mint könyvekkel foglalkozó embernek – elsősorban nem velük van dolgom. A közoktatás meg az állami intézményrendszer feladata, hogy tegyen ez ellen.’
‘Nemzetközi kutatások igazolják, hogy ez nem csupán azért baj, mert ha mert ha az ember nem képes a fókuszált figyelemre, nem fog szépirodalmat olvasni, hiszen már nemcsak a magamfajta bölcsészek mondják, hanem természettudósok is, hogy az elmélyült olvasás három nagyon fontos dolgot tart karban. Az egyik az empátia – végül is mi az irodalom? A másik ember bőrébe bújás képességének gyakorlása. Gyakran magunkat képzeljük a hős helyébe, így tanuljuk meg a legegyszerűbben, mit érezhet, hogyan gondolkodhat a másik ember. A másik, amit erősen meghatároz az olvasás, az a kreativitás – arra tanít az irodalom, hogy lehet-e új típusú kérdéseket föltenni, vagy a régi kérdésekre új válaszokat adni, és ez nagyon szoros kapcsolatban van a kreativitással. Azt pedig nem kell hangsúlyozni, hogy ez a mai világban mennyire fontos a mindennapokban. Mert empátia és kreativitás nélkül nincs sikeres kereskedő vagy szoftverfejlesztő sem.
A harmadik tétje az olvasásnak az intelligenciával függ össze – különböző neurológiai kísérletekkel igazolták, hogy az olvasás bizony az agy edzése. Valószínűleg ezért is fejlesztette ki az emberiség, mert egy nagyon olcsó és hatékony módja az agy edzésben tartásának. És hogyha erre nincsen időnk, akkor ez az agyi kapacitásunk hanyatlásához vezet. Lehet, hogy egy ember esetében az intelligenciahányados nem változik, de azt látjuk, hogy az elmúlt húsz évben az emberiség átlagos intelligenciahányadosa évi néhány tizedszázalékkal csökken.’
(…) ’Érdemes tudni, hogy az irodalom nagyon érzékeny mérőműszer, és nem akkor jelenik meg a háborúról sok könyv, amikor éppen háború van, hanem már jóval előtte vagy sokkal utána.’
--'Márpedig a könyvek nem mennek ki a divatból’ – interjú dr. Tóth Mátéval
A magyar felnőtt lakosságnak alig több mint tíz százaléka olvas rendszeresen, viszont több mint fele egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe. Ugyan a nyomtatatásban megjelenő szövegeket a rendszerváltás óta egyre kevesebben fogyasztják, a Gutenberg-galaxist továbbra sem kell temetnünk. Dr. Tóth Mátéval, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatójával, a PTE Könyvtár és Információtudományi Tanszékének adjunktusával a magyararországi olvasási szokások legutóbbi feltérképezéséről készült, a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában olvasható interjúból szemlézünk:
‘–A magyarországi adatok összecsengenek a nemzetközi mérések eredményeivel?
– A nyugat- és észak-európai országok, de még Csehország számai is sokkal jobbak a mieinknél. Az olvasás összefügg az iskolázottsággal, polgárosodással. Jellemzően középosztálybeli tevékenység, nálunk azonban hiányzik ez az erős, kulturálisan aktív réteg. Ez a hiány köszön vissza az adatokban. Olyan, mintha két Magyarország lenne, áthidalhatatlan különbséggel. Rá kellett jönnöm, hogy oktatóként, könyvtárosként egy buborékban ülök, ahol mindenki olvas, képben van az irodalommal, szerzőkkel kapcsolatban. Egy másik buborékban viszont ott van egy döbbenetesen nagy tömeg, a hazai lakosság fele, aki soha nem vesz könyvet a kezébe.’
‘– A kutatási adatokat összevetve ugyan folyamatosan csökken az olvasók száma, viszont az olvasó archetípusa ugyanaz maradt: a fiatalabb, nagyvárosi, diplomás nő.
’A rendszeres olvasók között csaknem kétszer annyian vannak a nők, mint a férfiak. (…) ‘Az általunk vizsgált szempontok közül – lakóhely, lakóhely típusa, nem, iskolai végzettség, életkor – azonban az olvasást legerőteljesebben az iskolai végzettség befolyásolja: az alapfokú képzettségűek 70,3 százaléka semmit sem olvas és mindössze 4,4 százalékuk rendszeres olvasó. A felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 24,2, illetve 26,4 százalék.’
(…) ‘Párhuzamot vonhatunk a rendszerváltás előtti televíziózás és a mai netezés között annyiban, hogy akik közepes mértékben használják ezeket a médiumokat, azok a legtöbbet olvasók. Ez csak elsőre meglepő, hiszen az információéhség és az olvasás között erős az összefüggés. Míg negyven éve a tévéből, úgy ma az interneten lehet leginkább tájékozódni.
Ugyanaz a tendencia figyelhető meg a 18 év alattiaknál is: az egyáltalán nem olvasók aránya folyamatosan nő (43 százalék), a rendszeresen olvasóké (13 százalék) csökken. A felnőtteknél az olvasási teljesítményt legerősebben meghatározó tényező az iskolai végzettség. Rég ismert összefüggés, hogy gyakran olvasó szülők gyerekei válnak maguk is gyakran olvasó felnőtté, így ezt is megvizsgáltuk.’
Forrás és teljes cikk itt: https://kultura.hu/marpedig-a-konyvek-nem-mennek-ki-a-divatbol/
MÚLTIDÉZŐ
--Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek
‘Hunyadi Mátyás (1443–1490) legendás könyvtárának kötetei külföldön is híresek. De vajon hogy bizonyítható be egy régi, kézzel írott könyvről, hogy a királyi könyvtárba tartozott? És miért vásárol valaki méregdrága könyveket olyan nyelven, amelyen olvasni sem tud?’ – Szilágyi Diána írása Mátyás király budai könyvtáráról, a Corvina-kutatás újdonságairól a Kultura.hu oldalon olvasható:
‘Zsupán Edina klasszika-filológus tizenöt éve kutatja a corvinák történetét Magyarország nemzeti könyvtárában, a Budavári palotában található Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). Latin- és ógörög-tudásának egyaránt hasznát veszi, hisz Mátyás könyvtárának jelentős részét ezen a két nyelven írt kéziratok teszik ki (főként az előbbi). Ma csupán az eredeti könyvállomány körülbelül tíz százaléka ismert és azonosított, 235 tétel a világ egyéb jeles könyvtáraiban található.
A Magyarországon fellelhető 55 kötet legnagyobb részét az OSZK őrzi, amely nemcsak gazdagon illusztrált, informatív honlapján (https://corvina.hu/hu/cimlap/ ) a Corvina-program részeként, hanem időszaki kiállításokon is igyekszik bemutatni a fényérzékeny, féltett gyűjteményt.’
‘A Corvina.hu sok izgalmas, kevésbé ismert részletet mutat be Mátyás király könyvtáráról, amely 2005-ben felkerült az UNESCO világemlékezet-listájára is. A kódexekről, amelyeknek minden lapját beszkennelték, rövid ismertetést olvashatunk, és a legpompásabb oldalakat külön díszgalériába emelték ki. A részletes kötésleírás segíti a kutatók munkáját, ahogy a könyvek mellé gyűjtött bibliográfia is. Érdemes vissza-visszatérni a honlapra, hiszen hamarosan mintegy ötven új digitalizált corvina kerül föl rá.’
(A teljes írás a Magyar Kultúra magazin 2023/5. számában olvasható.)
Forrás: https://kultura.hu/konyvtar-a-magasban-szetszoratott-kincsek/
MOZAIK
--A brnói Morva Könyvtárba kerültek Milan Kundera könyvei
A brnói Morva Tartományi Könyvtárba (MZK) kerültek a 2023. július 11-én elhunyt Milan Kundera könyvei, amelyeket élete végéig használt a 94 évesen távozott cseh-francia író. Kundera a 20. század egyik legjelentősebb, világszerte ismert írója volt, gyakran emlegették az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként. A könyvtár tájékoztatása szerint csaknem egytonnányi, 50 folyóméternyi polcot kitöltő könyv érkezett Párizsból az író szülővárosába, ahol külön Milan Kundera Könyvtár működik a Morva Könyvtáron belül. Kundera archívumának nagy része már korábban a brnói könyvtárba, Csehország második legnagyobb, több mint négymillió tételt őrző tékájába került, a közelmúltban átszállított köteteket azonban az író halála pillanatáig maga mellett akarta tudni, egy részük karnyújtásnyira hevert az íróasztalon párizsi dolgozószobájában.
Az MZK önálló részlegeként létrehozott Milan Kundera Könyvtár a hetvenes évek második felétől Franciaországban élő cseh író 44 nyelven megjelent több mint 3000 könyvét, a szerző személyes archívumának és levelezésének jelentős részét tartalmazza, és egyaránt látogatják kutatók és turisták – közölte az intézmény igazgatója.
Forrás: https://kultura.hu/a-brnoi-morva-konyvtarba-kerultek-milan-kundera-konyvei/
--'Térey nem egy unalmas aktakukac volt’ – hazatért Debrecenbe a szerző hagyatéka
2023. szeptember 14-én megnyitotta kapuit Debrecenben a Térey Könyvsarok elnevezésű emlékmúzeum, ahol a tragikus hirtelenséggel elhunyt, József Attila-díjas Térey János hagyatékát tekintheti meg a közönség. A múzeum létrehozói abban bíznak, hogy a Könyvsarok a jövőben egy kis kulturális központtá nőheti ki magát.
2023 júniusában érkezett a hír, hogy a 2019-ben elhunyt Térey János Viza utcai lakásának tárgyi hagyatéka egy az egyben átköltözik a művész szülővárosába, Debrecenbe. A József Attila-díjas író, költő, műfordító, drámaíró özvegye, Harmath Artemisz irodalomtörténész a hagyatékot a Méliusz Juhász Péter Könyvtár gondozására bízta, akik a szerző fiatalkorának legkedvesebb kiskönyvtárát jelölték ki a személyes tárgyak otthonául.
--Érkezik az új Harry Potter-könyv
2023. október 10-én egy újabb Harry Potter-könyv érkezik, amely a világ számos országában egyszerre debütál majd. A Varázsalmanach az első hivatalos mágiakézikönyv, amelyből bővebben megismerhetjük többek közt a népszerű sorozat legfontosabb szereplőit és helyszíneit is.
A világpremier napján egy elvarázsolt könyvbemutatón is részt vehetnek azok, akik elsők között szeretnék kézbe venni a kiadványt. Sőt még a magyar kiadás fordítójával, Tóth Tamás Boldizsárral is találkozhatnak. A Varázsalmanach egy mágiakézikönyv, amely külön fejezetet és egy-egy saját oldalt szentel a regénysorozat legfontosabb szereplőinek, továbbá bemutatja a legizgalmasabb helyszíneket és a varázslókarácsony hagyományait is.
A hivatalos magyarországi könyvbemutatón számos izgalmas programmal várják a rajongókat, lesz kvíz, és izgalmas meglepetésajándékok is gazdára találnak. Az utóbbi idők legizgalmasabb Harry Potter-kiadványa lett az almanach. (...) Minden elismerésünk Tóth Tamás Boldizsáré ezért a munkáért, embert próbáló feladat volt ennek a gigantikus gyűjteménynek a fordítása – mondta Fekete Judit, a Central Kiadói Csoport marketing és PR-vezetője.
J. K. Rowling könyvsorozata már több mint 600 millió eladott példánynál tart. Az első kiadásokat számos díszkötéses változat is követte, sőt, a regények illusztrált példányai is megvásárolhatók.
A Varázsalmanach viszont minden eddigi kiadványt felülmúl látványvilágában. Az enciklopédia kétszáz oldalas és minden egyes oldalát illusztrálták, ezt a munkát hét grafikusművész végezte. A könyv az Animus Kiadó gondozásában jelenik meg.
--Ők a 2023-as irodalmi Nobel-díj esélyesei a fogadóirodák szerint
A világ legrangosabb irodalmi elismerésének idei győztesét október 5-én jelenti be a Svéd Akadémia, az eseményt élőben követhetjük majd a Nobel-díj hivatalos oldalán. Ahogy minden évben, már idén is elindult a találgatás, hogy vajon ki lehet a végső befutó. Mivel az akadémia titokban tartja még a jelöltek nevét is, a nyilvánosság ezúttal is kizárólag a fogadóirodák ajánlataira támaszkodhat. Érdemes megjegyezni azonban, hogy utóbbiak is csak a közhangulat változásaira, illetve irodalmi szakemberek véleményére támaszkodnak.
A NicerOdds nevű oldal különböző fogadóirodák becsléseit gyúrja egybe, amely alapján idén a díj legfőbb esélyese Can Xue. A hetvenéves kínai író elsősorban kísérleti rövidprózájáról híres, az irodalmi közvélemény szerint az ázsiai ország legkiemelkedőbb kortárs szerzője. Legutóbb 2022-ben jelent meg könyve, a kritikusok szerint ez volt a hiányzó darab, ami a Nobel-díjhoz kellhetett. A fogadóirodák jelen állás szerint ötszörös szorzóval fizetnének az ő győzelme esetén. (A tavalyi befutó, Annie Ernaux 13-as szorzóval állt.) A listán ugyancsak előkelő helyet foglal el Jon Fosse norvég író, aki hatos szorzóval áll a második helyen. Őt követi az ausztrál Gerald Murnane (8x), valamint a kanadai Anne Carson (10x).
Forrás: https://fidelio.hu/konyv/ok-a-2023-as-irodalmi-nobel-dij-eselyesei-179599.html
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.