ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/9. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Az NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiumának nyílt pályázata
HAZAI
--Veszélyben a kulturális intézmények a kormány költségcsökkentő tervei miatt
--A kultúra jövőjét féltik a tervezett megszorító intézkedések miatt a kiadók
--Tiltakozó megmozdulás Sepsiszentgyörgyön - Jelképesen eltemették a kultúrát
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A román nyelv napja – online játékot indított a Kájoni János Megyei Könyvtár
--'A jövő könyvtára’ – ötödszörre szervezték meg a szakmai összejövetelt
--Nyitott Könyvek Éjszakája Székelyudvarhelyen
--Augusztusban is találkoztak a Bibliomágusok
--Árajánlatokat várnak a Bihar Megyei Könyvtár felújítására
--Érmelléki közkönyvtárakat is informatizálnak
--Nemzetközi címerakadémikus Háromszékről
--Tékaforgatag – a Teleki Téka felfedezése
--Kilencven éves dr. Nagy Lajos helytörténész
--Közösségi könyvtárat szervez a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet
--Arad halad – bemutatták a román nyelvű fordítást
--Szikszai könyvbemutató Krasznabélteken
--Kölcsey-emlékhelyet avatnak Álmosdon, Kóter László kopjafáival
--Jurtás tábor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán
--Fodor Sándor emléksarkot avattak Csíkszeredában
--Kerekasztal-beszélgetés az erdélyi közművelődési sajtó jelenéről és jövőjéről
AJÁNLÓ
--Korniss Péter: Szék 1967-2022
--A Kriterion Könyvkiadó első fél évszázada
--Élő emberek ornamentumok helyett - Kali Ágnes legújabb verseskötetéről
--Kilenc könyv, amelynek rég kötelező olvasmánynak kéne lennie
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Ex libris-gyűjteményt tett online elérhetővé az OSZK
--Elérhető a Kolozsvári Zsidó Hitközség Levéltárának segédlete
INTERJÚ
--Egy „látó” a „láthatatlanok” között - Interjú Láng Zsolt íróval
--A könyv élete akkor kezdődik, amikor megjelenik – beszélgetés Nagy Péterrel
--„Ha valaki úgy kezdi a mondandóját, hogy vitéz katonáink, engem elveszített” – interjú Magyarosi Sándor hadtörténésszel
--Az irodalmak közti kommunikáció mai értékéről – Beszélgetés Vallasek Júlia irodalomtörténésszel, műfordítóval
DÍJAK
--Kincses Kolozsvár díjban részesült Dávid Gyula irodalomtörténész
--Terézia Mora regénye is esélyes a Német Könyvdíjra
--Tízen kaptak Bethlen Zsuzsanna-díjat Marosvásárhelyen
MOZAIK
--Az erdélyi magyar olvasók sikerkönyvei júliusban
--Magyar könyvtárakat díjaztak az IFLA rotterdami konferenciáján
--Barcelonai közkönyvtár a világ legjobb új könyvtára
--Lapterjesztés hiányában könyvtárban lehet újságot olvasni
--Akinek a neve összefonódott a könyvtárakkal: Szabó Ervin
--Az NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiumának nyílt pályázata
Az NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma nyílt pályázati felhívásában tíz témában hirdet támogatási lehetőséget könyvtárak (magyarországi vármegyei hatókörű városi könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, magyarországi és határon túli országos könyvtári és hazai olvasásszakmai szervezetek), illetve levéltárak (köz- és nyilvános magánlevéltárak, levéltári szakmai szervezetek, határon túli – jelentős magyar vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező – levéltári intézmények) számára.
Pályázni lehet többek között konferenciák, rendezvények, szakmai tapasztalatcserék, műhelybeszélgetések megrendezésére; szakmai kiadványok (évkönyvek, monográfiák, tanulmánykötetek, módszertani kiadványok és forráskiadványok) közzétételére; szakmai továbbképzések szervezésére, lebonyolítására; levéltári kiemelkedő értékű, közérdeklődésre számot tartó iratok digitalizálására.
A pályázatok benyújtásának határideje 2023. szeptember 14.
HAZAI
--Veszélyben a kulturális intézmények a kormány költségcsökkentő tervei miatt
A romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány költségcsökkentő tervei, a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61 százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni – közölte memorandumában a múzeumok országos hálózata.
A szakmai szervezet beadványából kiderül, hogy szinte valamennyi székelyföldi színház, múzeum, táncegyüttes elveszítené jogi önállóságát, ha a Ciolacu-kabinet jelenlegi formájában fogadná el a költségcsökkentő sürgősségi kormányhatározat-tervezetét. Ezek ugyanis 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, és a jogszabálytervezet összevonást vagy megszüntetést javasol számukra.
A jogszabálytervezet számos megyei és városi könyvtárat is érint, de olyan kulturális kiadványokat is veszélybe sodor, mint a marosvásárhelyi Látó vagy a kolozsvári Művelődés folyóirat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-kulturalis-intezmenyek-tobb-mint-felet-erintenek-hatranyosan-a-kormany-koltsegcsokkento-tervei
--A kultúra jövőjét féltik a tervezett megszorító intézkedések miatt a kiadók
Közleményt adott ki a Romániai Kiadók Szövetségének igazgatótanácsa, miszerint a könyvek áfakulcsának bármilyen emelése növeli a fizetésképtelenség és a csődök kockázatát ebben az ágazatban, annál is inkább, hogy az országban európai uniós szinten a legkisebb az egy főre jutó könyvpiac.
„A Romániai Kiadók Szövetségének igazgatótanácsa aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nyilvánosan vitatott intézkedések negatív hatással lesznek a kultúrára és különösen az írott kultúrára. A könyv értéklánca, amely a szerzőket, kiadókat, könyvkereskedőket és könyvtárosokat foglalja magában, évek óta a túlélés határán van, így minden olyan intézkedés, amely az egyik szereplőt érinti, középtávon az összes többit is kibillentheti az egyensúlyából" - áll a közleményben
A Romániai Könyvkiadók Egyesülete úgy véli továbbá, hogy a szabadfoglalkozásúakat célzó adóintézkedések negatívan hatnak a műfordítók tevékenységére, és megállapítja, hogy a könyvesboltok megnyitását és működtetését támogató intézkedések hiánya „büntet minden kezdeményezést ezen területen, és negatívan befolyásolja a könyvterjesztést".
A betöltetlen könyvtárosi állások megszüntetése szintén csapás az ágazatra, mivel a könyvtárak így is szakemberhiánnyal küzdenek, hiszen az alacsony bérek, a felszereltség hiánya elriasztja a fiatalokat a hivatástól.
„A kulturális intézmények, köztük a könyvtárak erőltetett központosítása a kiadások hatékonyabbá tételének ürügyén szintén aggodalomra ad okot: az állami költségvetés nem szenved az írott kultúra költekezése miatt, a megszorítások révén nyert megtakarítások is elhanyagolhatóak lesznek. Ezzel szemben a kulturális ágazatot hosszú távon kibillenti az egyensúlyából” - áll a közleményben.
--Tiltakozó megmozdulás Sepsiszentgyörgyön - Jelképesen eltemették a kultúrát
Egy országos szintű megmozdulás részeként a sepsiszentgyörgyi kulturális intézmények képviselői is tiltakozó akciót szerveztek 2023. augusztus 11-én a kormány költségcsökkentést célzó sürgősségi rendelettervezete ellen. A rendezvényen a városi és a megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó intézmények munkatársai feketébe öltözve tüntettek székházaik előtt, majd a prefektusi hivatal épülete elé vonultak, ahol egy fekete koporsóban jelképesen eltemették a kultúrát. A prefektus fogadta a tiltakozók küldöttségét, és vállalta, hogy továbbítja panaszaikat a kormány felé.
A Bod Péter Megyei Könyvtár, a Kónya Ádám Művelődési Ház, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Művészeti és Népiskola, az Erdélyi Művészeti Központ, a Székely Nemzeti Múzeum, a Keleti Kárpátok Múzeuma, valamint más helyi és megyei fenntartású intézmények képviselői is jelen voltak tehát, a tiltakozók mintegy kétszáz fős csoportot alkottak a kormányhivatal előtt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159876/jelkepesen-eltemettek-a-kulturat-ujabb-tiltakozo-megmozdulas-sepsiszentgyorgyon
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/eltemettek-a-kulturat-sepsiszentgyorgyon-performansszal-tiltakoztak-a-kulturalis-szektor-dolgozoi/
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Kíváncsi gyermekek a kertkönyvtárban - Hogyan került csillag az almába?
A címbéli kérdés csupán egyike volt azoknak, amelyek felmerültek azon a szünidős foglalkozáson, amelyet a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár hangulatos kis kertjében tartottak 2023. július 18. és augusztus 11. között. A Kertkönyvtár ezúttal is a sudár fenyő oltalma alatt működött, hívogató színes párnák és babzsákok ölelésében, az intézmény munkatársai pedig gyermekeket és felnőtteket egyaránt szívesen fogadtak a foglalkozásokon, amelyek olvasás és mesélés mellett közös játékra és barátkozásra, ismerkedésre is remek alkalmat biztosítottak.
A megyei könyvtár harmadik éve futó vakációs tevékenysége igen népszerű volt, mint arról Kolumbán Melinda könyvtáros beszámolt, idén volt olyan alkalom is, amikor közel félszázan látogattak el hozzájuk, kollégái mellett pedig színészek, Kovács Kati és Magyarosi-Para Imola, a Guzsalyas Alapítvány munkatársa, Benkő Éva is felolvasott a gyermekeknek, korábban pedig Várkonyi Eszter és Boros-Piroska Klára színművészek is meséltek. Azt tapasztalták, nagy az igény a minőségi, értelmes gyermekfoglalkozások iránt, az ingyenes tevékenységekhez akár alkalmanként is lehetett csatlakozni, és nem csupán gyermekeket fogadtak, de felnőtteket, idősebbeket is, akik számára szintén előkészítettek olvasnivalót, könyvek mellett a napi sajtót. Egy idősebb hölgy kézimunkázni ült be a Kertkönyvtárba, néhány nagyszülő pedig a külföldön élő, itthon nyaraló unokáival látogatott a tevékenységekre, hogy a gyermekek magyar közösségben legyenek – sorolta példaként.
A foglalkozások másik hozadéka volt, hogy a közös játékok idején új ismeretségek, barátságok szövődtek, előfordult már az is, hogy az új barátok a könyvtáras program után átkérezkedtek egymáshoz. A minőségi időtöltés mellett a kezdeményezés célja az volt, hogy a kis olvasók megismerjék a könyvtár munkatársait, így a felolvasásokat, foglalkozásokat a gyermek és felnőtt kölcsönző, illetve az olvasótermes kollégák vezették felváltva, ki-ki kedvenc történeteit hozta el az érdeklődőknek. Nem csupán magyar, de román mese felolvasásával is bővítették a találkozókat, hogy a gyermekek szókincsét, ismereteit gyarapítsák.
Fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/684571937052190
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159690/hogyan-kerult-csillag-az-almaba-kivancsi-gyermekek-a-kertkonyvtarban
Hol folt, hol nem folt… volt egyszer egy Nyári Folt…
Veszteségeink, gyászunk – ha felül tudunk emelkedni rajtuk – kincset, gazdagságot vagy akár küldetést is rejthetnek magukban. Erre találtunk nagyon szép példát Pálmai Nóra Margó és a titkos varróműhely című könyvében, amelynek alapgondolatait életre keltették a könyvtár 2023 augusztus 7. és 11. között tartott, meghívásos napközi táborának résztvevői.
A regény szövegével egyénileg és csapatban is sokat dolgoztak. A mindennapi felolvasás és a szövegfeldolgozás, a foltokból összerakott mesefüzér, a levélírás, a beszélgetések, a varrónapló életre keltése stb. biztosították az adott napi kreatív tevékenységek alapját.
Tudatosították a jelenlévők azt is, hogy az olvasással vagy kézműves tevékenységekkel járó helybenülést mennyire fontos mozgással ellensúlyozni, és ezt közös tornával megtették minden nap.
Liza mama életbölcsességei is elkísérték a résztvevőket nap mint nap, és néhányuk mottóvá is vált:
„Még egy dolog, (…), ne feledd: hibázni kötelező. Komolyan! (…) Bosszankodni fogsz, kiabálni is, sőt földhöz is csaphatod az egészet, csak ne add fel! Az elrontott öltést ki lehet fejteni, mindig mindenre van megoldás.”
Jó volt látni, hogy a felolvasott történet hogyan indította el a gyerekek fantáziáját, és ki-ki saját elképzelése, egyénisége és ízlése alapján hogyan alkotja meg „titkos” varróműhelyének első alapkellékeit.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/694001089442608
Könyvtári tér az idei Sepsi Tabakó Fesztiválon is
A Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai idén is jelen vannak fiataloknak szóló érdekes foglalkozásokkal a sepsiszentgyörgyi Tabakó fesztivál második kiadásán, az Irodalmi Sarokban.
1. Félúton önmagadhoz – kalandozások az ifjúsági irodalomban: műfajok, témák, szerzők között.
Bármennyire színes és mozgalmas életet élj is, annyiféle kalandban nem lehet részed, mint amennyihez az olvasás eljuttat. De ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés, hogy mit olvassál? Hisz a széles kínálatból nem is olyan könnyű kiválasztani a számodra megfelelő könyvet.
Ebben segített a workshop, amelynek során kortárs regényeket ismerhettek meg, majd egy választott szöveg kapcsán beszélgethettek felismerésekről, tapasztalatokról, megértésekről, önmagukról és a világról.
A foglalkozás a 15-17 éves korosztálynak ajánlott.
2. Bakancslista a boldogsághoz – versekkel az önismeret felé.
Egy jó szöveg és az ezekről való beszélgetés hozzásegít, hogy többet megtudjunk a világról, felismerjünk dolgokat, esetleg megértsünk valamit saját magunkkal kapcsolatban is. A foglalkozás végére összeállították a saját bakancslistát is.
A programot 18 éven felülieknek ajánlják.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/682894277204354
--A román nyelv napja – online játékot indított a Kájoni János Megyei Könyvtár
2010 óta hivatalosan augusztus 31-én ünnepeljük A román nyelv napját. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár idén online játékos vetélkedőt indított a jeles napon. A program támogatója Hargita Megye Tanácsa.
Kicsit s jól románul (!) címmel 2023. augusztus 31-én hirdette meg online nyereményjátékát a megyei könyvtár azok számára, akik szeretnének egy kicsit tanulni, román nyelvtudásukat gyakorolni, tökéletesíteni - és egyúttal szórakozni. A játékra jelentkezni és felkészülni 2023. szeptember 14-ig lehet, a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján és Facebook-oldalán elérhető online űrlap kitöltésével. A siker feltételei: román nyelvtudás, IT felhasználói készségek, gyors internet-csatlakozás, egy cseppnyi szerencse. Az online megmérettetésre és díjazásra 2023. szeptember 15-én kerül sor. Bővebb tájékoztatás és a játék szabályzata a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján érhető el.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2023-08-31
--'A jövő könyvtára’ – ötödszörre szervezték meg a szakmai összejövetelt
Ötödik alkalommal szervezte meg 2023. augusztus 24-25én ‘A jövő könyvtára’ című szakmai konferenciát a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködésén alapuló szakmai konferencia plenáris üléseinek, előadásainak a székelyudvarhelyi városháza Szent István terme adott otthont. ‘Közös célunk, hogy kimagasló szakemberektől és egymástól tanulva tegyük a könyvtárainkat közösségünk nélkülözhetetlen intézményévé.’ – fogalmaztak a konferencia szervezői. A kétnapos szakmai tanácskozás programja itt érhető el: https://www.udvarhely.ro/esemeny/a-jovo-konyvtara/
A konferenciára a hazai könyvtárosok mellett a Kárpát-medence országainak számos intézményéből érkeztek, a közel száz résztvevőt a város polgármestere, Gálfi Árpád, valamint Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte. Szőcs Endre könyvtárigazgató a házigazdák nevében nyitotta meg a tanácskozást. A találkozó első napja plenáris előadásokkal vette kezdetét, Gálovits Rózsa könyvtáros moderálásával. Csáki Rozália, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány programvezetője az alapítvány működésébe és programjaiba nyújtott betekintést. Továbbá magyarországi könyvtárak jó gyakorlatairól hallhattak a résztvevők. Szüts Etele, a budapesti Könyvtári Intézet igazgatója Könyvtári Intézet a kárpát-medencei magyar könyvtárosok szolgálatában címmel bemutatta az intézmény küldetését, különböző információszolgáltatásait, a könyvtári minőségirányítás koordinálása során elért eredményeit és az egész Kárpát-medencére kiterjedő könyvtári továbbképzési tevekénységet.
Könyvtári kalandozások címmel, Oros Sándor, a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár szervezési igazgatóhelyettese mutatta be az intézmény sikeres programjait, megvalósításait, terveit. Tiina Põldma, a Tallinn Központi Könyvtár észt irodalmi részlegének osztályvezetője Tallinn Central Library: A Place for Lifelong Learning címmel az élethosszig tartó tanulást és a helyi közösségeket támogató új könyvtári szolgáltatásokat mutatott be. Dimén-Varga Tünde, székelyudvarhelyi iskolai tanácsadó, pszichológus, pszichoterapeuta gondolatébresztő előadásában az olvasás mentális egészségre gyakorolt hatásáról beszélt.
A plenáris előadások után választható programok következtek, két székelyföldi könyvtár programjaiból kaptak ízelítőt a résztvevők: Vincze Csilla, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár vezetője Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán című programjukat ismertette, a Székelykeresztúri Városi Könyvtár munkatársai, Lőrinczi Edit és Kányádi Tímea Élmény a könyvtárban címmel mutatták be saját programjaikat. A bemutatókból egyértelműen kiderült, hogy mindkét könyvtárban újszerű, élményt nyújtó programokkal is igyekeznek bevonzani minél több könyvtárhasználót. A konferencia második napjának kerekasztal-beszélgetésein az előző napi témák közös továbbgondolására került sor. A résztvevők megbeszélhették a választott előadóval a felvetődő kérdéseket, amelyek mentén betekinthettek egy-egy adott terület vagy egy tevékenység, program kulisszái mögé. Természetesen a kétnapos találkozó során alkalom adódott kötetlen beszélgetésekre is, illetve a résztvevők megtekinthették a Haáz Rezső Múzeum kiállításait, a záró plenáris ülést követően Székelyudvarhely környéki kiránduláson vehettek részt, illetve este a Nyitott könyvek éjszakájának programján.
Képes beszámoló a konferenciáról itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/08/a-jovo-konyvtara-2023-szakmai.html
Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/jovo-konyvtara
Forrás: Kelemen Katalin, ReMeK-e-szerkesztő
--Nyitott Könyvek Éjszakája Székelyudvarhelyen
Idén is megszervezte Nyitott Könyvek Éjszakája elnevezésű, egész estét betöltő programját a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A 2023. augusztus 25-én 19 órakor kezdődő, éjfélig tartó eseménysorozat kínálatában egymást követték a változatos programok. Három helyszínen várták az érdeklődőket: a könyvtár épületében, annak belső udvarán, illetve az épület előtti parkolóban. A rendezvény megnyitóján Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója és Ölvedi Zsolt alpolgármester köszöntötte a részvevőket. A Hargita Népe napilap újságírója, Miklós Dalma tudódsított az eseményről:
‘– A Könyvek Éjszakája tükrözi leginkább a városi könyvtár színességét. A rendezvény idén is széles kaput tár a vendégek előtt, hogy rálátást kapjanak az intézmény falain belül történő tevékenységekre – mondta az alpolgármester.
A megnyitón elhangzott beszédek után Faluvégi Chripkó Krisztina énekesnő lépett színpadra, aki a tavalyi alkalomhoz hasonlóan filmzenével, rajzfilmekből ismert betétdalokkal és musicalrészletekkel szórakoztatta a közönséget. A koncertet a gyerekeknek szóló programsorozat követte. A teljes rendezvényt minden ízlést és érdeklődést kielégítő irodalmi, zenei, képzőművészeti és tudományos kínálattal fűszerezték a szervezők. (…)’
‘Az épület belső tereiben kvízjátékokkal, társasjátékokkal, papírszínházzal, filmvetítéssel és mikroszkópos bemutatóval kedveskedtek a látogatóknak. Mind a fiatalok, mind a társasjátékokat kedvelő felnőttek próbára tehették a figyelmüket és koncentrációs képességüket.
Az érdekeltek kipróbálhatták a földrengés-szimulátort és az interaktív sószobát, ugyanakkor megismerhették a 19. századi nyomdatechnikát is. A további programok közül kiemelkedő pillanatnak számított Mihály Tibor oroszhegyi helytörténész, családfakutató előadása, aki egyben a nagy sikerű Ilyenek vagyunk című könyv szerzője.’ (…) ‘A könyvtár folyosóján megtekinthető volt Szász Mihálykó Zsuzsanna Mesevilág, hol tündérek, manók laknak? című kiállítása. Az alkotások egy szépséges és varázslatos világot ábrázolnak, amelyek egyben a női lélek kivetülései is, mondták a szervezők. A festő a sajátos színes látványvilágot teremtő kiállítását Budapestről hozta szülővárosába, hogy az itteni műkedvelőknek is büszkén megmutathassa munkásságát.’
A könyvtár udvarán a Vitéz Lelkek diákszínjátszó csoport Micimackó történetét elevenítette meg a színpadon. A Benő testvérek népdalokat újragondoló koncertjét, majd az Üvegfigurák amatőr színjátszó csoport Skiccek című előadását tekinthette meg a publikum.
‘Pontban éjfélkor, ugyancsak az udvaron vetítették le a szervezők által kiválasztott némafilmeket.
A könyvtár előtti parkolóban is zajlott az élet. Itt állították fel az IgnisCafe standját, ahol már a legfiatalabb korosztály tagjai is ismerkedhettek a robotika és a számítógépes programozás alapvetéseivel. Akik inkább az alkotásban szerették volna kiélni kreativitásukat, azok csatlakozhattak a szabadtéri kézműves-tevékenységekhez, ahol apró kulcstartófigurákat készítettek a makramé néven elterjedt csomózási technikával. A hagyományokhoz híven, ezúttal is a parkolóban berendezett könyvturkáló számított a könyvtári rendezvény legnépszerűbb pontjának, ahol az elkötelezett olvasók időt és energiát nem sajnálva, akár éjfélig is eltűntek a könyvhalmazok között azért, hogy megtalálják a számukra kedves olvasmányokat.’
Részletes program az esemény Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/events/1256701304922699
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/turkalo-koncertek-es-nemafilmek
Forrás: https://uh.ro/te-is-nyitogatsz-konyveket-a-hetvegen/
--Augusztusban is találkoztak a Bibliomágusok
2023. augusztus elsején a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok nevű biblioterápiás csoportjának ülésén a képkönyvek fontosságával, olvasóvá nevelő hatásának bevezetőjével kezdtek a résztvevk. A foglalkozás alatt egy mese illusztrációja alapján kellett kigondolniuk egy rövid történetet, amelyet bemutattak egymásnak. A nyolc résztvevő nyolcféle történettel állt elő, bizonyítva, hogy nincs rossz történet, csak más-más nézőpont, képzelőerő, fantázia. Ha ugyanezt gyerekekkel végzik el, akkor óriási és egyedi sikerélményeket tud nyújtani a képkönyv vagy egy egyszerű meseillusztráció, hiszen előre leírt szöveg nélkül, csak egy illusztráció alapján bárhogy alakítható a mese. Ez a módszer bővíti a képzelőerőt, fejleszti a szóbeli kifejezést, az összefüggésekre való rálátást stb. Az illusztráció Véronique Massenot A nagy hullám című papírszínházas meséjéből volt felhasználva. És mivel a biblioterápiás csoport tagjai még nem vettek részt papírszínházas meseelőadáson, meghallgatták a teljes mesét. Ezt követte a biblioterápiás foglalkozás, amely egy kicsit másként zajlott, mint eddig, ugyanis két novella került megbeszélésre, amelyek témájukban hasonlók voltak, de különböző végkifejlettel. A két mű Kosztolányi Dezső A kulcs és Fürdés című novellái voltak. A foglalkozást Vántsa Judit könyvtárvezető tartotta.
Forrás: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/posts/305837158496066
--Árajánlatokat várnak a Bihar Megyei Könyvtár felújítására
A Bihar Megyei Tanács 2023. augusztus 16-án közbeszerzési eljárást hirdetett a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár renoválására. Árajánlatokat 2023. szeptember 12-én 15 óráig várnak, a beruházás értékét nettó 9,6 millió és 10,6 millió lej közötti összegre becsülik.
Mint arról az illetékesek már többször hírt adtak, a megyei könyvtár átalakítása három ütemben fog zajlani. Átrendezik a belső tereket, illetve könnyűszerkezetes megoldásokat alkalmaznak, és panorámaliftet szerelnek be. A változtatások után a földszintet a gyerekek vehetik majd birtokukba: lesz ott külső terasz, nyitott amfiteátrum, játszóház, előcsarnok, gyermekirodalmi művek kölcsönzője, a felnőtt hozzátartozóknak pedig kávézó. Az első emeleten lesz a felnőttek olvasóterme, könyvespolcok, a digitális kompetenciákat fejlesztő munkapadok, ülőhelyek, a második szinten pedig konferenciaterem, könyvespolcok, médiatár és podcast-stúdió. Számítógépkezelői tanfolyamokat is szerveznek, és olyan szkennert vásárolnak, mely alkalmas arra, hogy régi könyveket másoljon. A távlati tervek közt szerepel még önkiszolgáló könyvautomaták vásárlása is. A felújítás munkálatai a kivitelezési szerződés aláírása után várhatóan két évet vesznek majd igénybe úgy, hogy az ügyfélfogadást közben nem szüneteltetik.
Forrás: https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2023/08/arajanlatokat-varnak-a-bihar-megyei-konyvtar-felujitasara
--Érmelléki közkönyvtárakat is informatizálnak
A Bihar Megyei Tanács szerződést kötött a Kutatási és Innovációs Minisztériummal arról, hogy az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) finanszírozzák a Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár korszerűsítését és digitalizálását, valamint a váradszentmártoni, a biharszentandrási és a fugyivásárhelyi tékáknak a renoválását.
A támogatás teljes összege nettó 20,7 millió lej, amelyhez hozzáadódik 3,9 millió lej, vagyis az áfa el nem számolható költsége. A vissza nem térítendő támogatás 12,7 millió lej, a többi a megyei tanács önrésze, áll a megyei tanács sajtóközleményében. A beruházás keretében bővítik, felújítják és felszerelésekkel látják el az említett négy könyvtárat, és informatikai berendezéseket kap 26 könyvtár a következő településeken: Fugyivásárhely, Esküllő, Bors, Barátka, Bondoraszó, Feketekápolna, Vámosláz, Érkörtvényes, Bihardiószeg, Drágcséke, Várasfenes, Madarász, Nagyürögd, Biharpoklos, Robogány, Tóti, Tenke, Tulka, Élesd, Belényes, Margitta, Diófás, Nagyszalonta, Székelyhíd, Vaskohsziklás és Érmihályfalva. A projekt ugyanakkor azt is feltételezi, hogy digitális kompetencia-fejlesztő tanfolyamokat szerveznek 2503 Bihar megyei személy számára.
Forrás: https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2023/08/ermelleki-kozkonyvtarakat-is-informatizalnak
--Nemzetközi címerakadémikus Háromszékről
A Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület alapítóját és elnökét – tudatja az egyesület közleménye.
Szekeres Attila 2017 óta levelező tagja az 1949-ben Párizsban alakult, 1965 óta genfi székhellyel működő Nemzetközi Címertani Akadémiának, amelynek első erdélyi tagja lett. Az intézmény 2023. augusztus 17-én a svédországi Lundban tartotta idei közgyűlését, a választás eredményéről pedig Elizabeth Roads, az Akadémia elnöke augusztus 21-én értesítette az érintettet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160044/nemzetkozi-cimerakademikus-haromszekrol
--Tékaforgatag – a Teleki Téka felfedezése
Idén is sor került a Vásárhelyi Forgatag rendezvénysorozat keretében a Tékaforgatag eseményeire, amely Főúri palota, tudományok hajléka címmel biztosított ezúttal is szervezett sétát a Teleki Téka rejtett tereibe, Bányai Réka vezetésével.
A kertből induló, vezetett séta során a látogatók megismerkedhettek a Teleki Téka épületének és lakóinak történetével, beléphettek máskor nem látogatható terekbe, megcsodálhatták a falfestményekkel díszített, egykori dísztermet és természetesen az intézmény szívében elhelyezkedő múzeumkönyvtárat is.
Forrás: https://forgatag.ro/events/c/tekaforgatag/
Kapcsolódó sajtóanyag: https://www.e-nepujsag.ro/articles/tekaforgatag-nemcsak-koenyvmolyoknak#
--Kilencven éves dr. Nagy Lajos helytörténész
Apai felmenői csomakőrösiek lévén, igazi háromszékivé lett, és igyekezett megismerni ezt a régiót, helytörténészként pedig lejegyzett róla mindent, aprólékos kutatási módszerével kismonográfiákat szerkesztett Rétyről és a vele összeépült Komollóról, a „dallamos nevű településről”.
Megrögzött családtörténészként régi famíliák adathalmazát gyűjtötte össze, és szakmabelijeiről sem feledkezett meg, valóságos orvostörténeti lexikont készítve. Mesélni lehetne családjáról is, orvos fiairól, hisz dr. Nagy Levente családorvos édesapja örökébe lépett a Feketeügy menti községben.
Dr. Nagy Lajos feltáró írásai kincsértékűek, állította a Székelyföld folyóirat, melynek oldalain ő adta hírül, hogy Grigorescunak, a nagy román festőművésznek csomakőrösi székely asszony volt az élettársa, akit ott látni több ismert alkotásán.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159927/kilencveneves-dr-nagy-lajos
Kapcsolódó írás: https://www.3szek.ro/load/cikk/159973/megbocsatani-igen-de-feledni-nem-lehet-dr-nagy-lajos-betoltotte-a-kilencven-evet
--Közösségi könyvtárat szervez a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet
Bár javában zajlik a nyár és a szabadságok időszaka, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) csapata továbbra is színes programkínálattal igyekszik megszólítani mind a Temesváron tartózkodó fiatalokat, mind a magyar közösség egyéb korosztályait is.
A június–augusztus időszakban kimaradás nélkül zajlottak az egyesület rendszeres programjai (sportkörök, játékestek), folytatódott a belső építkezés csapatépítő program szervezésével, koncertet szerveztek, angol nyelvű, Temesvárról szóló könyv megjelentetésén dolgoznak, valamint közösségi könyvtár létrehozását szervezték.
A TEMISZ többezer kötetes magyar könyvállományának katalogizálása, a könyv-adatbázis elkészítése, aktualizálása gőzerővel folyik. Eddig több mint 4000 kötetet sikerült katalogizálni, de a munka még javában zajlik. Az ősz folyamán a szervezőcsapat szeretne egy közösségi könyvtárat megnyitni a Magyar Házban, rendszeres nyitvatartással és könyvkölcsönzési lehetőséggel. A terv kivitelezéséhez elengedhetetlen a megfelelő bútorzat és infrastruktúra kialakítása, amely nagy költségvonzattal bír, így a szükséges anyagi források megteremtése erőpróbáló feladatnak bizonyul a TEMISZ-csapat számára.
Forrás: https://hetiujszo.ro/temisz-hirek-9/
--Arad halad – bemutatták a román nyelvű fordítást
2023. augusztus 11-én az A. D. Xenopol Megyei Könyvtár olvasókertjében tartották meg az Aradul merge înainte című kötet bemutatóját. A Fejezetek a város történelméből – a XIX. század közepétől a XX. század elejéig alcímű könyv szerzői: Király András, Lehoczky Attila, Muntean Tibor, Puskel Péter és Ujj János. A kötetet fordította: Gabriel Roman. A román változatot dr. Doru Sinaci mutatta be, az esemény moderátora pedig prof. Ioana Nistor volt.
A román–magyar közeledés jelének, a többségi nemzet részéről a magyar történelemszemlélet elfogadásának értékelik az alkotók azt, hogy az aradi Szabadság-szobor Egyesület négyrészes monográfiasorozata első kiadványát lefordították román nyelvre.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/arad-halad-0
Forrás: https://www.aradihirek.ro/itt-hon/arad-halad-romanul-is-audio
--Szikszai könyvbemutató Krasznabélteken
2023. augusztus 4-én Krasznabélteken mutatták be Szikszai Mária Életek és történetek egy letűnt világból. Egy 20. századi papi életút mikrotörténeti reprodukciója című könyvét, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Scientia kiadója jelentetett meg. A kiadványt Sorbán Angella, a Scientia Kiadó igazgatója és a szerző mutatták be. Az eseményt kerekasztal-beszélgetés zárta. Házigazda Tatár Zoltán plébános volt. A könyv egy szatmári sváb katolikus pap élettörténetét mutatja be azon iratok alapján, amelyet a főszereplő az utókorra hagyott.
Forrás: https://frissujsag.ro/szikszai-konyvbemutato-krasznabelteken
--Kölcsey-emlékhelyet avatnak Álmosdon, Kóter László kopjafáival
2023. augusztus 3-án a magyarországi Álmosdon Kölcsey-emlékhelyet avattak Mold Marius nagykárolyi vállalkozó támogatásával, Kóter László fafaragó kopjafáival.
Az országhatár közvetlen közelében található magyarországi Álmosd község neve szorosan összefonódik a Kölcsey családéval és magával Kölcsey Ferenccel, aki a gyermek- és ifjúkorának éveit, tanulmányait követően önálló gazdaként telepedett meg a családi kúriában — és Álmosdon hol eltemette irodalmi ambícióit, hol pedig magas lángon égette őket. A községben bő fél évszázada, 1968-ban nyílt meg és azóta is működik a Kölcsey Ferenc életével és munkásságával kapcsolatos kiállítás a család egykori lakóházában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/kolcsey-emlekhelyet-avatnak-almosdon-koter-laszlo-kopjafaival
--Jurtás tábor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán 2023. augusztus 16. és 18. között vertek tábort az V-VII. osztályos gyerekek. Felfedezhették a jurtaállítás csínját-bínját, miközben megismerkedhettek honfoglaló őseink életmódjával. A program további felében a gyerekeknek izgalmas kalandban volt részük. A játékok és foglalkozások alatt sorra elevenedtek meg a mondák. Ugyanakkor rovásírást is lehetett tanulni, valamint a rovásírást már ismerők a tudásukat gyakorolhatták.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
--Fodor Sándor emléksarkot avattak Csíkszeredában
A csíksomlyói születésű, József Attila-díjas író, műfordító Fodor Sándor tárgyi hagyatékából összeállított emléksarkot avattak 2023. augusztus 10-én a csíkszeredai városházán. Az eseményen részt vett az író lánya, a tárgyak felajánlója, Fodor Eszter is.
A csíkszeredai városháza épületének lépcsőházában kialakított emléksarok avatójára bensőséges ünnepség keretében került sor. Az első alkalommal a Csíkszeredai Könyvvásárban, az íróról elnevezett teremben kiállított tárgyak, Fodor Sándor dolgozószobáját idézik meg.
Az avató ünnepséget a helybeli József Attila Általános Iskola Csicsergő Kórusa és a nemrégiben megalakult Csíkszeredai Fúvószenekar produkciója nyitotta meg. Felcsendült a Csipike-induló, amelynek szövegét Ferenczes István csíkszeredai költő, zenéjét pedig szintén a város szülötte, Köllő Ferenc zenetanár, karvezető, zeneszerző alkotta.
A résztvevőket köszöntötte Fodor Sándor lánya, Eszter is, aki az író tárgyait felajánlotta. Elmondta, az emléksarokban látható édesapja íróasztala, dolgozó széke, írógépe, családi fotók, műalkotások, az író egyik könyvespolca a könyveivel, egy vitrin az elismeréseivel. „Bízom abban, hogy egyszer lesz egy csíki irodalmi múzeum vagy irodalmi központ, ahol ez az emléksarok kicsit nagyobb lesz, és teljes egészében megjelenhet. Ahol látogathatják kicsik és nagyok egyaránt” – fogalmazta meg Fodor Eszter.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Fodor-Sandor-hazatert-Csikszeredaba-emleksarkot-avattak-a-varoshazan
--Kerekasztal-beszélgetés az erdélyi közművelődési sajtó jelenéről és jövőjéről
2023. augusztus 15-én, a Kolozsvári Magyar Napokon Az erdélyi közművelődési sajtó jelenéről és jövőjéről címmel nyilvános kerekasztal-beszélgetésre került sor a Kolozsvár Társaság, a Művelődés folyóirat és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) társszervezésében.
A beszélgetés meghívottai Zsidó Ferenc (Székelyföld), Vicsai Zsolt (Hepehupa), Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk), Szűcs László (Újvárad, MÚRE), Vida Gábor (Látó), Böszörményi Zoltán (Irodalmi Jelen), Dáné Tibor Kálmán és Szabó Zsolt (volt főszerkesztők, Művelődés), Lakatos-Fleisz Katalin (Sugárút) voltak, a közönségben pedig további szakmabeli kollégák is voltak (rádiós, napilap-, valamint szakmai kiadvány-szerkesztők).
A Benkő Levente által vezetett beszélgetés elsősorban az erdélyi (és nagyrészt önkormányzati fenntartású) közművelődési, kulturális kiadványok, folyóiratok jelenlegi helyzetéről, tevékenységéről, illetve működésüknek a román kormány által tervezett költségcsökkentő intézkedések miatti ellehetetlenítéséről szólt.
A beszélgetés konklúziói kapcsán megfogalmazódott, hogy a kiadványoknak egymást (is) kellene hirdetniük, népszerűsíteniük, és talán hatékonyabb lenne a közös fellépés, mint ha mindenki külön próbálkozik javítani a terjesztésen.
Forrás: https://www.bukarestiradio.ro/2023/08/17/kulturalis-lapok-talalkozoja-kolozsvaron/
https://www.mure.ro/kolozsvari-kerekasztal-a-kulturalis-sajtorol/
AJÁNLÓ
--Korniss Péter: Szék 1967-2022
Korniss Péter fotóművész Szék falut bemutató, több mint fél évszázad munkáját összegző albumát mutatták be Kolozsváron 2023. augusztus 18-án.
Korniss Péter fiatal fotósként Novák Ferenc vezetésével érkezett Székre, amikor a gyerekek még viseletben jártak iskolába, és több mint másfél órába telt, amíg eljutottak oda, sokszor sárban és hóban, amikor még rendszeresek volt a petróleumlámpa fényénél tartott táncházak és a fonók is. Bemutatja a változás első jelét, amikor 1989 után kézzel kiírva kitették Szék magyar nevét a falu bejáratához, majd a székiek külföldi munkavállalását is, ami a széki életstílus teljes átalakulását hozta magával.
„Az első sorozat még egy nagyon hagyományos falut mutat be, szinte érintetlen volt ez a kultúra és életforma” – jelentette ki a fotográfus, aki szerint már az első széki táncház után tudta, hogy neki ezt muszáj fényképeznie. „Nem tudtam, hogy ilyen sokáig fog tartani, de két okból is úgy éreztem, hogy nekem ezt meg kell örökíteni. Egyrészt meg akartam mutatni, hiszen fotóriporter voltam. Másrészt azt is tudtam, hogy ez az életforma el fog tűnni, és azt gondoltam, meg kell őrizni, ezért próbáltam mindent fényképezni. Hétköznapokat és ünnepeket egyaránt” – mondta.
Korniss elmondása szerint számára sokat jelent, hogy egy erdélyi kiadó adta ki ezt a munkát, noha – ahogy Hajdu Áron, a kötetet megjelentető BookArt kiadó vezetője is megjegyezte – valószínűleg a legtöbb magyar kiadó örömmel adta volna ki a kötetet. Hajdu szerint igyekeztek megfelelni az ezzel járó felelősségnek, de büszke arra, hogy „ez egy tiszta erdélyi könyv, hiszen csak a nyomda nem volt erdélyi”. A marosvásárhelyi származású Bartis Attila írta a bevezetőjét, és a szintén erdélyi származású Salat Zalán Péter tervezte meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2023/08/18/korniss-peter-hosszu-uton-szek-kolozsvari-magyar-napok
Forrás: https://magyarnapok.ro/2023/egy-vilagveg-amely-erintetlen-volt/
--A Kriterion Könyvkiadó első fél évszázada
Az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében került sor a Kriterion Könyvkiadó elmúlt fél évszázadát körüljáró kötet bemutatójára, H Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Simonffy Katalin televíziós újságíró és Dávid Gyula irodalomtörténész, a Kriterion kolozsvári szerkesztőségének volt vezetője részvételével. A Kriterion Könyvkiadó elmúlt fél évszázadáról eredetileg dokumentumfilm készült volna, de végül kötetben jelent meg hamarabb a nagy múltú romániai nemzetiségi kiadó első öt évtizedének összefoglalója.
Az 50. évforduló 2020-ban volt, és a kiadó jelenlegi munkatársai készültek is rá, hogy ezt méltóképpen megünnepeljék – ám közbejött a világjárvány. A kiadó történetének fontosabb szerkesztőivel, illetve a holdudvarba tartozó alkotókkal rögzített 14 interjúból azonban írott formában 13 megjelent a friss könyvben, amely a Kriterion 50+ címet viseli, de egykori kiadói levelezésekből is közöltek benne a háttérmunkát, és a korabeli hangulatot megfoghatóbbá tévő részleteket, illetve megtalálható benne többek között az összes munkatárs névsora és beosztása a kezdetektől egészen mostanig.
A magyar könyvek mellett a német, a szász volt a legjelentősebb helyi kultúra, amit a nemzetiségi kiadó eredeti nyelven (és részben fordításban is) megjelentetett (ezt a kultúrát aztán Ceaușescu gyakorlatilag kiárusította), de a 20 ezres bánsági szerb közösség is szóhoz jutott, csak úgy, mint a török, tatár, lipován nemzetiségek. Sőt, a Kriterionnak egyedülálló módon még jiddis irodalmi sorozata is volt, pedig ezt a nyelvet Izrael állam sem támogatta akkoriban sem.
Forrás és a teljes cikk itt: https://foter.ro/cikk/a-feszito-ero-es-a-dugo-a-palackban-igy-nez-ki-a-kriterion-konyvkiado-elso-fel-evszazada/
--Élő emberek ornamentumok helyett - Kali Ágnes legújabb verseskötetéről
Mintegy öt éve, 2018-ban jelent meg a költő első kötete, az Ópia, amely hamar feltűnést keltett, megérdemelten. Huszonkét évesen ritkán ír valaki olyan verseket, amelyek már-már készek, hiszen mindig akad valamifajta vajúdás erre vagy arra, eltarthat ez évekig. Nem siette el a költő az újabb megmutatást, következő kötete idén jelent meg, az öt év szünet sokat faragott rajta, a Megvakult angyalok sikeresen köti össze az akkori költői ént a jelenlegivel.
Kali Ágnes legújabb kötete a jó kötetek szokása szerint tehát nyugtalanító kérdések egész özönét teszi fel, a megoldás annál ritkábban jelenik meg – de a költők „csak” megírják a valóságot, nem megoldják. Három ciklusban jelenik meg itt egy riasztó belső és külső valóság, a kötet vége az önmagába visszaforduló idő – csak remélni lehet, hogy ez nem a közhelyes mókuskerék fordulása, hanem a tibeti imamalomé, ami egyfajta felszabadítással jár.
Részletek a könyvből itt: https://www.3szek.ro/.../kali-agnes:-megvakult-angyalok
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/160092/elo-emberek-ornamentumok-helyett-haromszeki-olvaskola
--Kilenc könyv, amelynek rég kötelező olvasmánynak kéne lennie
„Én nem fogom kikérdezni, hogy hányban házasodott Ady, csak az érdekel, hogy legyenek saját gondolataid a verséről” – hangzott el számtalanszor a középiskolai irodalomtanárom szájából, aki, bár kénytelen volt alkalmazkodni a Nemzeti alaptantervhez, gerillaakcióival mindent megtett, hogy szerethetővé, befogadhatóvá tegye számunkra az irodalmat. Szívügye volt, és talán, ha ez nincs így, nem találkozom olyan művekkel, amik aztán elindítottak az olvasás útján. Pedig van belőlük bőven.
Forrás és a könyvismertetők itt: https://wmn.hu/kult/60740-9-konyv-aminek-reg-a-kotelezo-olvasmanyok-kozott-lenne-a-helye
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Ex libris-gyűjteményt tett online elérhetővé az OSZK
Fél évezred ex libriseit tette szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár. A most elindított, Könyvjegytár elnevezésű online tartalomszolgáltatáson keresztül elsőként a Régi Nyomtatványok Tárában található, közel 1100 darabos régi ex libris-állomány érhető el.
A nemzeti könyvtár új szolgáltatása, a Könyvjegytár többféle lehetőséget nyújt a témában való eligazodáshoz. A nyitólapon három fő kategóriában ad keresési lehetőséget nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A nevezetes emberek fül alatt külön hangsúlyt kapnak az idén évfordulós jeles magyar költők, írók, köztük Petőfi Sándor és Madách Imre személyét és műveit idéző ex librisek.
Az ex libris alapvető célja kezdetben a könyv tulajdonosának megjelölése volt, többnyire birtokosának címerét ábrázoló, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás. Magyarul általában könyvjegy vagy ritkább esetben könyvcímer terminussal illetik, eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztották. Az első két magyar ex libris a 16. századból származik, a Nürnbergben metszett alkotások Werbőczy István országbíró, illetve Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára készültek.
Forrás: https://kultura.hu/ex-libris-gyujtemenyt-tett-online-elerhetove-az-oszk/
Kapcsolódó cikk: https://konyvesmagazin.hu/friss/ex_libris_oszk_konyvjegytar.html
--Elérhető a Kolozsvári Zsidó Hitközség Levéltárának segédlete
Interneten is elérhető lett a Kolozsvári Zsidó Hitközség Levéltárának segédlete (magyar, román és angol nyelven). A segédletet Gidó Attila, valamint Julie Dawson és Nagyi Enikő Orsolya állította össze.
A hitközségnek nincs levéltárosa, és a levéltárnak sincs állandó órarendje. Kutatni egyelőre csak úgy lehetséges, ha a kutató felveszi a kapcsolatot Gidó Attilával.
HU https://www.comevcluj.ro/hu/kozossegi-archivum/
RO https://www.comevcluj.ro/arhiva-comunitatii/
ENG https://www.comevcluj.ro/en/community-archive/
Forrás: https://www.facebook.com/centrul.ispmn/posts/595552642754454
INTERJÚ
--Egy „látó” a „láthatatlanok” között - Interjú Láng Zsolt íróval
Harminchárom évig volt szerkesztője a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóiratnak Láng Zsolt író, aki nemrég köszönt le ebből a munkakörből, átadva helyét a következő nemzedéknek. Tamás Dénes erről a több évtizedes tevékenységéről, annak környezetéről, szerkesztői-alkotói „műhelytitkairól” faggatta a korábbi Látó-szerkesztőt.
„T. D.: Mi egy irodalmi szerkesztő feladata? A feladat találja meg, vagy neki kell kialakítania a munka- és szerepkörét?
L.ZS.: A könyv szerkesztőjére inkább az előbbi, a folyóiratéra inkább az utóbbi illik. A könyv kézirata megvan, a szerkesztő legfeljebb kitisztítja a medrét. A folyóiratszerkesztőre rá van bízva a meder kiásása. Ezt az ásást nagyon szerettem. Az irodalom fogalmi művészetébe be lehet vinni a kétkezi munka robusztusságát. Az első igazi szerkesztésem az ÁlomLátó volt. Kitaláltam, hogy ugyanannak a hónapnak az álomnaplóját fogom kérni mindenkitől, és amikor bejöttek a szövegek, láttam, hogy vannak egyező álmok, szinkronjelenetek, hasonló fordulatok, ezeket a laptükörbe illesztett szövegdobozokkal jeleztem, amihez meg kellett tanulnom tördelni. A Venturát használtuk akkoriban, abban még a betűk alávágása sem ment teljesen automatikusan. A lapszámból egybefüggő álomtérkép lett, amely úgy rajzolódott ki, ahogy a csillagképekkel teli esti égbolt felettünk.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.lato.ro/irodalmi-mu/harmincharom-ev--interju-lang-zsolttal
--A könyv élete akkor kezdődik, amikor megjelenik – beszélgetés Nagy Péterrel
A Főtér portál interjút tett közzé az erdélyi magyar könyvkiadás hullámzó tengeréről, támogatásokról, a terjesztés hiányáról, újítási lehetőségekről az Idea Nyomda és az Exit Könyvkiadó vezetőjével, Nagy Péterrel, aki 2014-ben indította útjára ötletgazdaként az Idea Könyvtér erdélyi magyar könyvesboltot Kolozsváron.
„- Kezdjük egy általános kérdéssel. Ha ránézel az erdélyi, romániai magyar könyvkiadás térképére, mit látsz? Milyen az állapot? Fejlődésnek vagyunk tanúi? Vagy hanyatlásnak?
- Ez kiadótól függ. Sokan temették a könyveket az elmúlt tíz évben. Én viszont azt látom, hogy a nyomtatott könyvnek van egy reneszánsza. Persze, a példányszámok nagyot csökkentek, viszont bővült a kínálat. Az aktív erdélyi kiadók – vagyis azok, amelyek évente több mint tíz címet kiadnak – minőségi könyveket kínálnak, sok köztük az erdélyi szerző, a fiatal szerző.”
A beszélgetés során két érdekes kezdeményezésről is szó esett: a Kolozsvár mellett, Apahida községben létrehozott könyvlogisztikai központról és a print on demand lehetőségéről.
„Apropó, volt nekem egy lázálmom, értsd, ötletem, amit meg is valósítottam. Létrehoztam egy könyvlogisztikai központot. Az Idea Nyomda kiköltözött Apahidára, és ott van egy akkora terület, ahol ezt meg lehetett oldani. Vagyis 170–180 köbméternyi könyvet tudnánk ott tárolni. (…) 200–300 ezer könyv. Ennyit tárolhatnánk. Ha lenne rá igény. Viszont elég csekély igény mutatkozott. Most úgy áll a dolog, hogy az említett részleg épphogy fenntartja önmagát. A könyvlogisztikai központ koncepcióját amúgy nem én találtam ki, Nyugaton már jól működik. Nemrég jártam Hollandiában, megnéztem egy ilyen nagy könyvlerakatot, amely 150 éve működik. (…)
Más kereskedelmi ágazatokban a logisztikai központok hasítanak.
Láthatjuk szerte a vidéken, mekkora telepek épültek. A futárszolgálatok is működnek, nem is tudjuk megszámolni, hány van. Nyugaton úgy működik a dolog, hogy a megrendelt példányszámú könyv kimegy a logisztikai központba (kivéve a szerzői és protokollpéldányokat). Ezért a kiadó fizet egy havi bért. És amikor sor kerül a terjesztésre, egy e-mailben leírja a kiadó, milyen címből mennyi menjen ide vagy oda vagy amoda. A logisztikai központban kiválasztják, becsomagolják a könyveket, még aznap, majd hívják a futárt, és a könyvek eljutnak a célba.
Egy másik érdekes dolog, amely jól működik Nyugaton, de főleg az Egyesült Államokban, a print on demand. Ez azt jelenti, hogy a könyv nincs raktáron, de a kiadónak megvan a kiadási joga. És bárki megrendelhet akár egy darabot a könyvből. Amely abban a pillanatban nem létezik. A kiadó elküldi a rendelést a logisztikai központnak, ahol ott van a gyártósor, kinyomtatják a könyvet, és postázzák a megrendelőnek. És ez két napba telik.”
Forrás: https://foter.ro/cikk/nagy-peter-a-konyv-elete-akkor-kezdodik-amikor-megjelenik-interju/
--„Ha valaki úgy kezdi a mondandóját, hogy vitéz katonáink, engem elveszített” – interjú Magyarosi Sándor hadtörténésszel
Magyarosi Sándor tanulmányait Kolozsváron, Budapesten és Írországban végezte, kutatási területe elsősorban az első és a második világháború.
Második világháborús veteránokkal készített interjúkat, naplójegyzeteket, memoárokat felhasználva kutatja a székely katonák, katonáskodás múltját. Írországból hazatérve Sepsiszentgyörgyön és környékén igyekszik hasznosítani a tudását, többek között a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőjeként.
Forrás és az interjú itt: https://foter.ro/cikk/ha-valaki-ugy-kezdi-a-mondandojat-hogy-vitez-katonaink-engem-elveszitett-interju-magyarosi-sandor-hadtortenesszel/
--Az irodalmak közti kommunikáció mai értékéről – Beszélgetés Vallasek Júlia irodalomtörténésszel, műfordítóval
Milyen az ideális műfordítói helyzet, amikor idő, hangulat és egyéb körülmények maximálisan közrejátszanak abban, hogy egy kézirat minél kevesebb sérüléssel átérjen a túlsó partra, azaz a másik nyelvre?
Vallasek Júlia irodalomtörténész, kritikus, médiatörténész, de műfordítóként is jelentős, mintegy 20 kötetes munkássága van. A Kolozsvári Rádió Tetőterasz műsorában Rostás-Péter István faggatta idevágó tevékenységéről.
Forrás és az interjú itt: http://www.kolozsvariradio.ro/2023/08/14/atvinni-az-irodalmat-a-tulso-partra/
DÍJAK
--Kincses Kolozsvár díjban részesült Dávid Gyula irodalomtörténész
A Kolozsvári Magyar Operában Illényi Katica magyar hegedűművész koncertjével 2023. augusztus 14-én este kezdődött el a 14. Kolozsvári Magyar Napok. Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta: a Farkas utca második otthona, amely várja az ide látogatókat és az itthonmaradt kolozsváriakat. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár kifejtette: a város mindenkié, azoké, akik dolgoztak a település fejlődéséért. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke szerint a KMN-nek nincs párja Erdély-szerte. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a KMN-en a közösségi kezdeményezés találkozott a közösség igényével. Ez alkalommal Kincses Kolozsvár díjat nyújtották át a 95. életévét betöltött Dávid Gyula irodalomtörténésznek. Dáné Tibor Kálmán művelődésszervező laudációjában kiemelte: Dávid Gyula megkerülhetetlen személyisége az erdélyi magyar irodalomtörténetnek. (...) Hatalmas élettapasztalatában benne van a huszadik század közel háromnegyede. Dávid Gyulának volt alkalma megismerni a második világháború utáni fékevesztett világot. Fiatal tanársegédként koholt politikai vádak alapján bebörtönözték. A börtönévek után fizikai munkásként dolgozott, majd a köz szolgálatába állt, a Kriterion könyvkiadó szerkesztője, vezetője, értelmi irányítója lett. Megkerülhetetlen személyisége lett és marad az erdélyi magyar irodalomtörténetnek.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/kincses-kolozsvar-dijban-reszesult-david-gyula-irodalomtortenesz
--Terézia Mora regénye is esélyes a Német Könyvdíjra
Egyelőre húsz könyv versenyez azért, hogy elnyerje idén a Német Könyvdíjat: a hosszú listára került műveket 196 kötet közül választotta ki a zsűri. Ezek olyan kötetek, amelyek 2022 októbere és 2023. szeptember 19-e között jelentek vagy jelennek majd meg. A szeptember 19-e azért fontos dátum, mert akkor derül ki, hogy a mostani húszból mely könyvek kerülnek a szűkített listára.
A zsűri nevében Katharina Teutsch kritikus azt hangsúlyozta, hogy a hosszú lista nem szimplán azon címek listája, melyekről a zsűri azt gondolja, megérdemlik az elismerést, sokkal inkább egy kollektív olvasási folyamatot reprezentál. „Mi hajt minket? Mi fontos számunkra? Milyen irodalmi felfedezéseket tettünk?” Teutsch szerint az idei válogatás ismételten azt bizonyította, hogy a kortárs német irodalom tele van meglepetésekkel: az újoncok magabiztosan bukkantak fel a már befutott szerzők mellett, kis kiadók váltakoztak a nagyokkal, tragikus történetek kerültek fantasztikus kalandok mellé. Külön kiemelte, hogy az idei zsűrinek nagyon fontos volt az irodalmi humor elismerése is.
A longlisten található mások mellett a magyar származású Terézia Mora idén augusztusban megjelent könyve, a Muna oder Die Hälfte des Lebens, amely egy szerelmi kapcsolat kiszámíthatatlanságáról mesél. Terézia Mora 1971-ben született Sopronban, 1990 óta Berlinben él. Korábban már elnyerte a Német Könyvdíjat és a Georg Büchner-díjat is. A kortárs magyar irodalom, többek között Esterházy Péter, Örkény István, Parti Nagy Lajos és Tompa Andrea műveinek fordítója. A Jelenkornál tavaly tavasszal újra megjelent Terézia Mora Darius Kopp-trilógiája, immár kiegészülve a harmadik kötettel, a Kötélennel.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/terezia_mora_nemet_konyvdij_longlist.html
--Tízen kaptak Bethlen Zsuzsanna-díjat Marosvásárhelyen
Tíz személy kapott Bethlen Zsuzsanna-díjat 2023. augusztus 27-én, a Vásárhelyi Forgatag zárónapján, Marosvásárhelyen.
A Kultúrpalotában lezajlott díjátadó gála a jubiláló rendezvény kiemelkedő programpontja volt. A Vásárhelyi Forgatagot szervező Marosvásárhelyért Egyesület idén alapította ezt az elismerést, hogy méltó módon ünnepeljék meg ezt az évtizedet, és köszönetet mondjanak azoknak, akik mellettük álltak. Ezért hozták létre a Bethlen Zsuzsanna-díjat, amelyet a köszönet és hála jeléül, az elmúlt tíz év fényében tíz személynek adtak át: vállalkozóknak, támogatóknak, művészeknek, jótevőknek. Kivétel nélkül mindannyian segítették a rendezvényt az elmúlt tíz évben.
Hogy miért pont Bethlen Zsuzsanna nevét viseli a bronzból készült, szélforgó alakú kisplasztika? Bethlen Zsuzsanna Teleki Sámuel felesége volt. Míg Teleki Sámuel gyűjteménye legnagyobbrészt idegen nyelvű (latin, német, francia stb.) munkákból áll, felesége, Bethlen Zsuzsanna (1754-1797) magyar könyvekből hozta létre körülbelül 1200 darabot számláló tékáját. Ma ez az egyetlen, teljességében fennmaradt, 18. századi erdélyi asszonykönyvtár. Egy olyan szerény, de mégis nagyszerű ember nevét viseli a díj, aki, bár nem volt korának kiemelkedő történelmi alakja, mégis rendkívüli dolgot valósított meg az utókor számára.
Bethlen Zsuzsanna-díjat kapott: Bánffy Farkas erdélyi báró, Brendus Réka, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Budai László, a Misszió Tours utazási iroda tulajdonosa, Fekete Réka Mónika, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány programkoordinátora, a Tusványos főszervezője, Jakab István, a Clini-lab tulajdonosa, Kilyén Ilka Magyar Örökség díjas színművész, Nyulas Bernát, a Fomco Group tulajdonosa, Pop Levente, az Olting és Elan Fruit tulajdonosa, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, dr. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/forgatagzaro#
MOZAIK
--Az erdélyi magyar olvasók sikerkönyvei júliusban
A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatokkal együttműködve havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók ezen az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció, ismeretterjesztő irodalom.
A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.
Az erdélyi szerzők művei kategóriában az első helyen Visky András Kitelepítés című kötete, a világirodalom kategóriában Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regénye, a gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriában Antoine de Saint Exupéry A kis herceg című könyve, míg a nem-fikció, ismeretterjesztő irodalomnál Máté Gábor Normális vagy című könyve vezet.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-julius-2023
--Magyar könyvtárakat díjaztak az IFLA rotterdami konferenciáján
2023. augusztus 22-23-án magyar könyvtárakat és könyvtárosokat díjaztak a könyvtárosok rotterdami világkongresszusán. A rotterdami IFLA-kongresszus első napján Barátné prof. dr. Hajdu Ágnes, az MKE korábbi elnöke tartott előadást a Foundational Knowledge Areas: unlocking LIS competencies szekcióban, ezt követte a világ legjobb marketingkampányai között a gödöllői könyvtár 20 év 20 ajándék programjának ismertetése Istók Anna előadásában. A gödöllői csapat ezzel a tízes rövidlistán végzett. Végül 23-án átadták a zöld könyvtári díjakat (IFLA Green Library Awards - Best Green Library Projects) is, a szekszárdi Illyés Gyula Könyvtár második helyezést ért el, ami fantasztikus eredmény magyarországi és nemzetközi szinten is. A Tolna megyei pályázatot Kovács Norbert tolmácsolta a világ könyvtárosainak.
Forrás: https://www.facebook.com/magyarkonyvtarosokegyesulete/posts/283774560950964
--Barcelonai közkönyvtár a világ legjobb új könyvtára
A barcelonai könyvtárat a világ legjobb új nyilvános könyvtárának választotta a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) rotterdami kongresszusán. A munkásnegyedben található Gabriel García Márquez könyvtár a latin-amerikai irodalomra specializálódott.
A Nobel-díjas kolumbiai regényíróról elnevezett téka tavaly nyílt meg a Sant Martí de Provençals munkásnegyedben. A díj odaítélésekor a zsűri méltatta az építészeti megoldásokat és azt az innovatív megközelítést, amely a helyi lakosságot az erőforrás használatára ösztönzi, a személyzet és a helyi közösség közötti interakciót, a terek és szolgáltatások rugalmasságát, a tanulás iránti elkötelezettséget és a program fenntarthatóságát.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/barcelona_konyvtar_garcia_marquez.html
--Lapterjesztés hiányában könyvtárban lehet újságot olvasni
A gyulafehérvári megyei könyvtár hiánypótló szolgáltatásként jelentette be július végén, hogy naponta friss újságokkal, folyóiratokkal várja az olvasókat, azzal indokolva a bejelentést, hogy a városban 2023 áprilisától teljesen megszűnt az újságok árusítása. A helyzet romániai szinten ismerős, hiszen a lapok szabadárusításban való forgalmazása szinte teljesen megszűnt, és a nyomtatott újság olvasása ma már majdhogynem ritkaságnak számít.
A kialakult helyzetben Borbély Tamás újságíró az írott szóról, írott szövegről, tágabban az írott kultúráról közölt véleménycikket.
„A minap botlottam bele egy erről szóló hírbe, hogy Gyulafehérváron a Lucian Blaga Megyei Könyvtár naponta friss újságokkal, folyóiratokkal várja az olvasókat. Érdekes párosítás, hiszen a lapoknak ugyan helyük van a könyvtárban, de az olvasók elsősorban a régi kiadványokat szokták ott kutatni, nem a friss napi- vagy hetilapot böngészni. Ezt legfeljebb a kávézókban vagy otthon a fotelben tették meg sokan, nem is olyan régen.
A könyvtár vezetősége hiánypótló szolgáltatásként hívta fel a figyelmet a lehetőségre, hiszen normális körülmények között kevés embernek fordulna meg a fejében, hogy könyvtárban keresse az aznapi kedvenc újságját.”
Forrás és a teljes cikk itt: http://www.szabadsag.ro/-/hogyan-tovabb-irott-kultura-
--Akinek a neve összefonódott a könyvtárakkal: Szabó Ervin
Szabó Ervin nevét sokszor halljuk, különösen azért, mert egy egész könyvtári hálózatot neveztek el róla 1946-ban. Politikai szerepvállalásainak ellentmondásos megítéléséről is rengeteg cikk jelent meg egy időben, mégis kevesen tudják, milyen sokat köszönhet neki valójában a magyar kultúra. Egyes források szerint 2023. augusztus 22-én volt 146 éve annak, hogy megszületett, mások szerint pedig augusztus 23-án. Akárhogy is, munkájának gyümölcsét a mai napig élvezhetjük, tagadhatatlan, hogy Szabó Ervin a tömegkultúra egyik úttörője volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://wmn.hu/kult/60747-akinek-a-neve-osszefonodott-a-konyvtarakkal-szabo-ervin-a-szenvedelyes-nepmuvelo
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk,
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.