ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/8. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZAT
--Könyvtár, ami összeköt – pályázati felhívás
--Pályázati felhívás települési folyóiratok digitalizálására
KITEKINTŐ
–Az MKKE közleménye a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Magántanulók a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Megújul a Temes Megyei Könyvtár bútorzata és olvasótermei
--Könyves kávézót nyitott az erdélyi református egyház Kolozsváron
--„Mint akiket vártak” – Nemzetközi irodalmi fesztivál Besztercén
--Kolozsvár szimbolikus épülete, a központi egyetemi könyvtár
--Élesítették a jelentkezést a nyári olvasási kihíváshoz Szatmárnémetiben
--Könyvbemutató és évadzáró - Okos nép leszármazottjai vagyunk
--Irodalmi ülés, könyvbemutató Gyorokon
AJÁNLÓ
--„Egyébként én is oda igyekszem” – Berta Ádám Szöszmösz, a tündéregér című könyvéről
--Vakációváró – Csörgei Andrea nyári könyvajánlója
--Mit olvasson a kamasz nyáron? - Változatos újdonságok a nyári szünetre
--A székely martirológia írója, Gazda József
--Betekintés a Kálnoky család történetébe
--Magába csavarodó labirintus – Szeifert Natália Örökpanoráma című könyvéről
INTERJÚ
--‘Könyves aránytalanságok’ – beszélgetés a Hargita megyei közkönyvtárak helyzetéről
--„Mesehősnek lenni a legnagyobb hatalom a világon” – Beszélgetés Szabó Róbert Csaba íróval
--Vida Gábor: Évtizedek óta építem a magam egyszemélyes transzilvanizmusát
--„Igenis van élvezhető, átélhető, mély szépirodalom ma” – Interjú Szöllősi Mátyással
--Nemes bosszú a matekórákért – Demény Péter krimit ír
--„Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk.” – Interjú Kiss Jenővel
--Még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Lator László költő
--Elhunyt Milan Kundera író
MOZAIK
--Ételirodalom és konyhaköltészet, avagy a gyomor mint íróink közkedvelt múzsája
--119 évvel később vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
--Azok, akik korán elkezdenek kedvtelésből olvasni, később eredményesebbek és egészségesebbek lesznek
--Tekercsek, kódexek, átkok – történetek a könyvek születéséről
--Kellerwessel Klaus: Angyal a gépben – A mesterséges intelligencia veszélyei és lehetőségei az irodalomban
--Ezért nem olvassuk el azokat a könyveket, amiket megvettünk
PÁLYÁZAT
--Könyvtár, ami összeköt – pályázati felhívás
A "Könyvtár, ami összeköt" – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíj keretében 2023. szeptember 17. és 30. között nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban.
A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött két hét során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére, gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására, kapcsolatépítésre, közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve az azokban való részvételre.
A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.
A pályázatok beküldési határideje: 2023. augusztus 15. A pályázatot ide kattintva lehet letölteni: https://www.parlament.hu/web/guest/palyazati-kiirasok-konyvtar
Forrás: https://konyvtar.parlament.hu/en/archive/-/asset_publisher/OTYxpZQhAHFt/content/kot-2023
--Pályázati felhívás települési folyóiratok digitalizálására
Az Arcanum Adatbázis Kft. felajánlja minden település számára, hogy hivatalos lapjaikat térítésmentesen digitalizálja, kereshető PDF formátumot készít belőlük és ezeket átadja az önkormányzatoknak, illetve laptulajdonosoknak.
A program célja összegyűjteni és megőrizni az egyes települések által kiadott újságokat a kezdetektől egészen mostanáig. Itt nem kizárólag a rendszerváltozás utáni lapok jöhetnek szóba, hanem időkorlát nélkül visszamenőleg minden lap minden fellelhető lapszáma.
A programban való részvételhez szükséges:
- összegyűjteni a lehető legteljesebb helyi lapgyűjteményt, akár több korábbi lapot is;
- rendelkezni a még élő lapok online publikációs jogával, és engedélyezni ezen tartalmaknak az Arcanum Digitális Tudománytáron történő közzétételét. (A már megszűnt, jogutóddal nem rendelkező lapok esetében nem szükséges publikációs jogi nyilatkozat, csupán a megszűnés tényét kell jelezni.)
- az összegyűjtött lapszámokat a jelentkezőnek kell eljuttatnia az Arcanum telephelyére (1117 Budapest, Hunyadi János út 9. 20G ép.).
A program keretében elsősorban hírújságokat várnak, reklámújságokat nem fogadnak.
(...) Az érvényes pályázatot visszaküldők 1 hónapos ADT hozzáférést kapnak.
A bírálatnál legfőbb szempontok az átadandó állomány teljessége, mennyisége, minél régebbi volta, állaga, valamint, hogy a pályázó számára miért és mennyire fontos a digitalizálás, illetve a ADT szolgáltatásba való bekerülés, az ahhoz történő hozzáférés.
Pályázati űrlapokat 2023. október 31-ig fogadnak el.
A feldolgozás a pályázatok érkezési sorrendjében történik. Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével lehet: https://docs.google.com/forms/d/1oRvoJiwf6KvQx3UsCGSN0du36ym3ch29CmcQtfW6gkA/viewform?edit_requested=true
Felmerülő további kérdések esetén keressék dr. Somfay Örs marketingigazgatót (+36 30 535-2795, somfay.ors@arcanum.hu).
Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Facebook-csoport (https://www.facebook.com/groups/2263096380388684)
Forrás és a teljes felhívás itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/07/az-arcanum-teritesmentesen-digitalizalja-a-helyi-lapokat
KITEKINTŐ
–Az MKKE közleménye a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2023. szeptember 28. és október 1. között rendezi meg a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek helyszíne a Millenáris lesz, és amely a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma.
Az idei Fesztivál a Millenáris-on 140 kiállítóval, több mint 40 külföldi szerzővel várja látogatóit a Parkban, a B (Nagycsarnok) és D épületben (Üvegcsarnok), az Európa Ponton és a Nemzeti Táncszínházban. A gyermekeknek kialakított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom a gyermekkönyvek és az olvasás népszerűsítése mellett színes programokkal várja a családosan kilátogatókat a Millenáris D épületében.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hagyományosan vendégül látja a világ legrangosabb íróit, költőit. Az idei fesztivál díszvendége a népszerű amerikai sci-fi író, John Scalzi, aki Budapest Főpolgármesterétől átveszi a Budapest Nagydíjat is.
Díszvendég országként idén Hollandia mutatkozik be. Az utóbbi évekre jellemző, hogy közép-európai viszonylatban is kiemelkedően magas számban jelentek meg holland könyvek magyar fordításban, ezt tükrözi a holland pavilon szlogenje is: “Könyvek tengerén”. A Könyvfesztivál látogatói tucatnyi neves holland íróval, költővel, illusztrátorral találkozhatnak – köztük lesz Arnon Grunberg író és újságíró, A betegség nélküli ember szerzője, Abram de Swaan esszéíró, szociológus, Martin Michael Driessen író, színházi és operarendező, valamint Annamarie Bon, népszerű ifjúsági szerző. A díszvendég standon egymást követik majd a kerekasztal- és tematikus beszélgetések, felolvasások.
Forrás és a teljes közlemény itt: https://www.facebook.com/budapestinemzetkozikonyvfesztival/posts/850304233327403
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Idén is sikeres volt a Csodalámpa Olvasóklub
Gévai Csilla A fecsegő kastély című regénye volt a témája az idei első Csodalámpa olvasóklubnak, amelyet 2023. június 26. és 30. között tartottak a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban az 1. és 2. osztályt végzett gyerekeknek. A tevékenységekkel „bejárták” a Munkácsy Menők Oda-vissza biciklitúra összes állomását, a pósteleki, a gerlai és a felújított szabadkígyósi Wenckheim-kastélyokat. Hosszasan elidőztek az időutazás rejtelmeinél, dráma- és ügyességi játékokkal felgyorsították, szövéssel lelassították az időt.
A regény szövegével sokat dolgoztak, egyénileg és csapatban is. A kreatív olvasásra serkentő gyakorlatok segítségével a történet személyes élménnyé vált: a részletekben történő felolvasás lehetővé tette, hogy a gyermekek, fantáziájukat használva, próbálják kitalálni és megjósolni a folytatást, felismerjék a rejtett gondolatokat, a mögöttes jelentéseket, a szereplők bőrébe bújva kihangosítsák a lehetséges érzelmeket, levelet írjanak haza, majd dramatizálják az olvasottakat. Öt napon át benne éltek a szövegben, és a magukénak érzett értelmezés, a sok jó gondolat, helyes válasz és a rengeteg dicséret miatt (is) lelkesen vettek részt a munkában, azt egyfajta flow-élményként élték meg. Ugyanakkor folyamatosan gyakorolták az együttműködést, a másik elfogadását, a türelmet.
A kézműves és művészeti tevékenységek jól kiegészítették a fentieket. Munkácsy Mihály festményei alapján meséltek, szoborképet készítettek, festettek, verset tanultak, ritmizáltak, ütőshangszerekkel „zenekaroztak”, énekeltek.
Az olvasóklub végén minden gyermek egy-egy könyvet kapott ajándékba, amelyeket az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, a Háromszéki Kulturális Egyesület támogatásával sikerült megvásárolni. A Diószegi Pékség által naponta biztosított péksütemény pedig az egyik fénypontja volt a programnak.
Tévés tudósítás a rendezvényről itt: https://www.facebook.com/erdelytv/videos/773832034438790
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/664851615690889
Játék, olvasás és zene a Csodalámpa-táborban
A könyvek birodalmában természetesen az olvasásé a főszerep, de játékkal, zenével, kézművességgel kiegészítve még inkább közösséggé kovácsolta össze azokat a gyermekeket, akik a Bod Péter Megyei Könyvtár idei második Csodalámpa nappali táborában vakációztak 2023. július 10. és 14. között.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Váradi József Általános Iskola és a Református Kollégium tizenöt harmadikos, negyedikes diákja Kemény Gabi A konkrét hiúz – avagy két és fél nap kaland öcsémmel és egyéb állatfajtákkal című regényével ismerkedett, általa sokat beszéltek környezetvédelemről, állatokról és még többet arról, hogy milyen jó megismerni egymást, együtt lenni barátokkal és csapatban játszani. Ezt Hollanda Andrea táborvezető, a könyvtár olvasószolgálatának irányítója mondta. A negyedikesek közül többen beszámoltak arról, hogy az elmúlt öt év alatt milyen jó közösséggé vált az osztályuk, ezt az érzést a táborban is megélték, ezért szerettek itt lenni. A táborvezető azt tapasztalta, a gyermekek ismernek szerzőket, könyveket, jól olvasnak, de ez még az a korosztály, akik jobban megértik a szöveget, nagyobb élményt nyújt számukra, ha felolvasnak nekik.
A tábor igazi csemegéje volt a zene- és hangszertörténeti interaktív gyermekelőadás, amelyet Ferencz Áron sepsiszentgyörgyi dobos tartott a Gábor Áron-teremben. A jó pedagógiai fogásokkal fűszerezett együttlét ötven perce alatt az emberiség fejlődésének útját követve dobok és többféle ütős hangszer segítségével járták végig közösen a ritmus, a hang, a csend, a zene világát és szerepüket a természetben. A Dobbanó hangok című koncert-tanórának Ferencz Áron megfogalmazásában az a célja, hogy erősítse a gyermekekben a zene iránti szeretetet és kedvet teremtsen a kreatív önkifejezéshez.
A második Csodalámpa-táborral nem ért véget a Bod Péter Megyei Könyvtár szünidős gyermekprogramjainak sora, hiszen július 18-tól négy héten keresztül várják délelőttönként a gyermekeket a Kertkönyvtárba, ahol meseolvasás, közös foglalkozás, majd szabad játék zajlik.
Fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/671060571736660
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159271/jatek-olvasas-es-zene-a-
Tartalmas élményeket kínáló olvasó- és kézműves tábor
Hét korábbi kiadást követően, amelyek 2013-tól évente jöttek létre, és amelyek sorát a járvány megtörte, a fonalat pedig 2021-ben egy rendhagyó napközi tábornak tekinthető műhelyfoglalkozás-sorozattal sikerült felvenni, idén kilencedik alkalommal szervezett olvasó- és kézműves tábort a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a Bod Péter Megyei Könyvtár, 5–8. osztályos háromszéki diákoknak. A 2023. július 3. és 6. között, a múzeumban lezajlott rendezvényen 18 diák vett részt, meghívottak, tanárok (Kelemen Fruzsina, László Ildikó, Porcel Melinda) és a szervező intézmények képviselőinek társaságában.
A résztvevők az idén február-áprilisban a két említett intézmény által Az ismeretlen ismerős: Petőfi Sándor címmel szervezett, főként a 200 évvel ezelőtt született költő alkotásainak kreatív, játékos értelmezésére, továbbgondolására alapozó, kétfordulós online vetélkedőn érdemelték ki a jutalomtáborozást. (Részletek erről itt: http://kmkt.ro/eredmenyhirdetes-a-petofi-vetelkedonkon)
A tábornak idén is partnere volt a Magyar Olvasástársaság, amelynek alelnöke, Gombos Péter kaposvári egyetemi tanár, a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom kutatója, író vezette az olvasótábori tevékenységeket, Gombosné Szabó Sára könyvtáros, a a MATE Egyetemi Könyvtár (Kaposvári Campus) munkatársa közreműködésével. Hozzájuk társult Fándly Csaba, nagykárolyi születésű kaposvári színművész, akinek irányításával a diákok általuk választott, kevésbé ismert Petőfi-versek ihlette rövid jeleneteket találtak ki, gyakoroltak be, majd adtak elő.
A tábor nyitónapján az annak programját indító, csapatösszerázó, játékos foglalkozásokat Hollanda Andrea és Kolumbán Melinda könyvtárosok, a társszervező könyvtár munkatársai tartották meg a diákoknak. A tábor meghívottjai voltak: Kispál Ágnes-Evelin és Kispál Attila, a sepsiszentgyörgyi MAGMA kortárs művészeti kiállítótér munkatársai, László Noémi költő és Sztakics István Attila zenész.
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/tartalmas-elmenyek-az-olvaso-es-kezmuves-taborban-2023
Forrás és a teljes beszámoló itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/tartalmas-elmenyeket-kinalo-olvaso-
Szívből jövő könyvajándék: szolgálatba állnak az adománykönyvek
2023. július 13-án Zabolán, a Fejér Miklós Községi Könyvtárban adtak át magyar nyelvű köteteket a „Szeretem Újbudát” Egyesület jóvoltából létrejött gyűjtésből, adományból, amely a legutóbbi „Szívből jövő könyvajándék” kampányra reagálva jött létre (részletek erről itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/645017524325363).
Azért választották Zabolát, mert az ottani könyvtáros már a gyűjtés meghirdetésekor jelezte, hogy igényt tartanak a könyvekre. A Bod Péter Megyei Könyvtár részéről ugyanakkor 70 román nyelvű kötetet is átadtak.
A község központjában, különálló épületben, festett bútorok és képzőművészeti alkotások között várta Hegyeli Zsuzsa könyvtáros és Fejér Levente polgármester úr az adományozókat. Egy könyvtárról a környezete, a színvilága, a berendezése, az illata, az összhatása biztosítja az első benyomást a látogató számára, és ez Zabola esetében nagyon jónak bizonyul. A könyvek átadását követően beszélgettek, múltról, jövőről, megvalósításokról, tervekről.
A látogatást a helyi Csángó Néprajzi Múzeumban zárták, ahol dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus jó házigazdaként vezette végig a vendégeket a hamarosan két évtizedes múltra visszatekintő létesítményen.
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/ajandekkonyveket-vittunk-zabolara-is
Korábban Szentkatolnára, a községi könyvtárba került el számos kötet ebből az adományból (részletek erről itt: http://kmkt.ro/ajandekkonyveket-vittunk-szentkatolnara)
Újra indul az Aranyfonál
A Bod Péter Megyei Könyvtár második alkalommal hirdeti meg az Aranyfonál – Családi Olvasójátékát.
A Családi Olvasójáték egy olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő program. Olyan családokat szólítanak meg, akiknek fontos a rendszeres felolvasás, olvasás. Célja, hogy a családi felolvasások, beszélgetések, nevetések, apró feladatok közös megoldása során minőségi időt töltsenek együtt a családtagok, még szorosabbá váljon a szülő-gyerek kapcsolat, és olvasókká nevelődjenek a gyerekek.
A Családi Olvasójáték idei olvasmánya Kertész Erzsi Mindig másnap című regénye. Húsz család vesz részt a programban, ők ajándékba kapják az említett könyvet. A családokkal egy Facebook-csoportban tartják a kapcsolatot, itt teszik közzé az olvasottakkal kapcsolatos információkat, kisebb feladatokat.
Az olvasójáték záró mozzanataként egy közös könyvtári tevékenységre hívják a családokat.
Forrás: http://kmkt.ro/aranyfonal-2023
Az unokák is itt kapaszkodnak az anyanyelvbe
Harmadik éve fut növekvő népszerűséggel a Bod Péter Megyei Könyvtár kültéri vakációs programja, a Kertkönyvtár, közben pedig változik, megújul. Az árnyas kertben értő fülekre találnak a felolvasott mesék, sok, külföldön élő unoka pedig itt kapaszkodik a magyar szóba.
Változó a létszám a kertben, talán 30 körüli az átlag. Karonülőkkel, nagyobb testvérekkel jönnek anyukák, nagyszülők hozzák az unokákat. Köztük gyakorta olyanokat, akik külföldön élnek és a magyar nyelvet ritkán hallják, a nagymama, nagytata pedig reméli, hogy a kertkönyvtárban szorosabbra fűzik a kapcsolatot édes anyanyelvükkel. Megesett, hogy Franciaországban, Németországban és Angliában élő gyermek is jelen volt egy foglalkozáson. Egy nyugdíjas néni pedig csak azért ült be a foglalkozásra, közben is hímezgetve, mert szereti a gyermektársaságot és saját unokái távol élnek. Végül is mi fontosabb az ember számára, mint hogy kapcsolatban maradjon közösségével?
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-unokak-is-itt-kapaszkodnak-az-
A rendezvény első hetéről fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/676810541161663
--Magántanulók a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban
2023. július 28-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumba látogatott el a Csík körzeti magántanulók egyik csoportja, megbízott szülők kíséretében. Elsőként az iskola könyvtárát vették szemügyre. A könyvtáros a vendégeket beavatta az iskola és a könyvtár múltjába. Beszédében hangsúlyozta a könyvek fontos szerepét, és bemutatott néhány régi könyvet is. Ezt követően ismertette a könyvtár jelenlegi helyzetét, programjait és tevékenységeit. A látogatók ugyanakkor megtekinthették a könyvtár termeit annak régi és új dokumentumaival együtt. A továbbiakban a kis csapat betekintést nyerhetett a sportterembe, a díszterembe, a MAG házba és az osztályok némelyikébe. Ugyanakkor menet közben szemügyre vehették a gimnázium tablóit, és láthatták az iskolamúzeum kincseit is. Visszatérve a könyvtárba kis összefoglalót hallhattak arról az örökségről, amelyet az iskola szellemisége adott generációkon át, és értesülhettek néhány kiváló tanár és diák személyiségről is.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/07/magantanulok-gimnaziumunkban.html
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Biblioterápiás olvasókör
2023. július 4-én a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok nevű biblioterápiás csoportjának tagjai Szabó Magda Ezüstgolyó című novellája kapcsán beszélgettek. A következő foglalkozás augusztus elsején lesz. A Könyvkuckózók csoport nyári szüneten van.
Forrás Vántsa Judit, könyvtárvezető
Személyzethiány
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár gyerekkönyvtáros nélkül maradt, valószínűleg két évre, amíg gyereknevelési szabadságát tölti kedves kolléganőnk, Kovács Izabella Andrea. Júniustól a kormány zárolta az állami intézményekben a személyzetfelvételt, így sem a vakációs foglalkozások, sem a későbbre, gyermekeknek tervezett olvasásfejlesztő foglalkozások nem lesznek megtartva.
Forrás Vántsa Judit, könyvtárvezető
Tematikus könyvkiállítások
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban, 2023. július folyamán két könyvkiállításra került sor, Füst Milán (1888. 07. 17 – 1967. 07. 26.) Kossuth- és háromszoros Baumgarten-díjas magyar író, költő, drámaíró, esztéta születésének 135. évfordulója, illetve Dimitrie Anghel (1872. 07. 16. – 1914. 11. 13.) román költő születésének 151. évfordulója tiszteletére.
Forrás: Szász Laura, könyvtáros
--Megújul a Temes Megyei Könyvtár bútorzata és olvasótermei
A Sorin Titel kortárs prózaíró nevét viselő Temes Megyei Könyvtár olvasótermeit részben új, részben felújított bútorzattal látják el. A mostani beruházások a Terézia-bástya revitalizációs tervének részét képezik.
Egyes belsőépítészeti munkák elvégzéséről és új eszközök beszerzéséről van szó, de új bútorok gyártására és beépítésére is sor kerül a könyvtár helyiségeiben. Ezzel párhuzamosan a meglévő, jó állapotú felszerelések egy részét is felújítják.
A Temes Megyei Könyvtárban értékes dokumentum- és sajtókollekciók, muzeális értékű könyvgyűjtemények találhatók, amelyeket kiállítanak, és könnyebben hozzáférhetővé tesznek a felhasználók számára. Az intézmény az 1904-ben alapított Temesvári közkönyvtár gyűjteményét is örökölte, amely azóta félmillió kötetre gyarapodott.
’A korszerűsítésre kerülő terek működésképtelenek, és használaton kívüli területeket is tartalmaznak. A bútorok elavultak, sok bútordarab sérült. A Temes Megyei Könyvtár és a temesvári olvasók jobb feltételeket érdemelnek’ – nyilatkozta Alexandru Proteasa, a Temes Megyei Tanács alelnöke.
A napokban elkezdett korszerűsítési munkálatok kivitelezési határideje négy hónap. A könyvtári beruházás összértéke 712 807,19 lej (áfával együtt).
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/megujul-a-temes-megyei-konyvtar-butorzata-es-olvasotermei
--Könyves kávézót nyitott az erdélyi református egyház Kolozsváron
’Az erdélyi református egyház nemcsak a templomokra, iskolákra gondol, hanem az élet minden területére kiterjedő terveket készített, ennek eredménye az egyház könyves kávézója is’ – mondta Kató Béla püspök 2023. július 5-én Kolozsváron, a Refo Café megnyitóján.
Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke szerint a Protestáns Teológiai Intézet épületének földszintjén nyitott könyves kávézó a kolozsvári magyarok újabb találkozóhelye kíván lenni.
’Egy kisebbségben élő közösség csak úgy maradhat meg, ha megépíti az intézményeit, jól körülhatárolt bástyákat hoz létre, amelyeken ajtó – mint látjuk – kettő is van, bárki bejöhet és kimehet’ – fogalmazott Kató Béla. Elmondta, hogy a kávézó a maga nemében újdonság az erdélyi református egyházban, de annak identitását fejezi ki, így, akik belépnek, tudják, kihez tartozik, és mit várhatnak ott. Úgy vélte, a városközpontban, a Bocskai téren lévő kávézó látogatottsága azon fog múlni, hogy meglesz-e a szellemisége.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/koenyves-kavezot-nyitott-az-erdelyi-reformatus-egyhaz-kolozsvaron
--„Mint akiket vártak” – Nemzetközi irodalmi fesztivál Besztercén
2023. július 13. és 15. között zajlott a tizenötödik besztercei nemzetközi költészeti fesztivál (Poezia e la Bistrița, magyar szabadfordításban: Besztercén a vers). A háromnapos irodalmi esemény rendszeresen bemutat erdélyi magyar költőket is, továbbá idén Horvátországból, a Moldvai Köztársaságból, Spanyolországból és Szerbiából is érkeztek fellépők.
Mărcuțiu-Rácz Dóra beszámolójából: „Az első pillanattól kezdve szembetűnő a főszervezők felkészültsége és profizmusa: a szervezők egy-egy személyre szabott felkonfját hallgatva úgy érzem magam, mint akit vártak ide, nem csak meghívtak.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/mint-akiket-vartak-nemzetkozi-irodalmi-fesztival-besztercen
--Kolozsvár szimbolikus épülete, a központi egyetemi könyvtár
Rendkívül érdekes, látványos, de helytörténeti szempontból is fontos kiállítást zárt a kolozsvári egyetemi könyvtár. Az intézmény története szorosan egybekapcsolódik a kolozsvári egyetem történetével, hiszen annak alapítási évét, az 1872-es esztendőt az egyetemi könyvtár megalapítása évének is lehet tekinteni. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem 2022-ben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját, és ehhez kapcsolódva, mintegy zárva a 150. egyetemi évet, a könyvtár kiállítással készült, amelyen bemutatták a történetét, a tervezéstől kezdve az építkezésen át a folyamatos gyarapodását és állandó tevékenységét. A kiállított képek, értékes könyvgyűjtemények, kiadványok, kéziratok mellett különleges tárgyi emlékeket is egybegyűjtöttek, de szinte mindent, a bútorzatot is mind muzeális, értékes daraboknak tekinthetjük, hiszen számos használati tárgy az épülettel, az intézménnyel egyidős.
A könyvtár 1909. február 8-án nyitotta meg kapuit az olvasók előtt. Az első látogatókról, az olvasószolgálatról az ebben az időben vezetett vendégkönyv és az olvasótermeket kiszolgáló fülke dolgozóinak levelezőkönyve tanúskodik. Az új korszak kezdetét a frontról érkezett levelezőlappal illusztrálták a kiállításon, amelyet Balogh Ignác könyvtári gyakornok küldött Izsó Lajos kollégájának Husztról, 1914. szeptember 28-án.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/kolozsvar-szimbolikus-epulete-a-kozponti-egyetemi-konyvtar-1-
A cikk folytatása itt: http://szabadsag.ro/-/kolozsvar-szimbolikus-epulete-a-kozponti-egyetemi-konyvtar-2-
--Élesítették a jelentkezést a nyári olvasási kihíváshoz Szatmárnémetiben
2023. július elsejétől kezdődően aktív a nyomtatott könyvek elolvasására biztató program, és egyre gyűlnek az ajándékok azon fiatalok számára, akik a nyári vakáció ideje alatt legalább három könyvet kiolvasnak.
Június végén számoltak be róla (https://frissujsag.ro/olvasas-es-jatszas-kihivas-szatmarnemetieknek-a-kicsiktol-a-nagyokig), hogy civil kezdeményezés, pontosabban egy szatmárnémeti anyuka ötlete nyomán elindult egy nem versenynek számító, egyszerű és szép — no meg igencsak hasznos — vetélkedő, ami szép nyereményeket is hozhat: szeptember 8-ig ki kell olvasni három könyvet – mindegy, milyent, milyen nyelven, hány oldalast, a lényeg, hogy nyomtatott könyv legyen.
Pár vállalkozó karolta fel az elején Kürti Emese ötletét, de azóta egyre gyűlnek a támogatók.
Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/olvasas-es-jatszas-kihivas-szatmarnemetieknek-a-kicsiktol-a-nagyokig
--Könyvbemutató és évadzáró - Okos nép leszármazottjai vagyunk
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2023. július 10-én tartotta évadzáró rendezvényét a helybeli Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében, ahol Mandics György József Attila-díjas költő, író, újságíró, esszéíró, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetettje legújabb, Hétfolyó, hétcsillag – A rováskrónika legősibb rétege című könyvét mutatta be az érdeklődő közönségnek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159215/okos-nep-leszarmazottjai-
--Irodalmi ülés, könyvbemutató Gyorokon
2023. július 14-én a gyorok-telepi iskola könyvtártermében 17 órakor vette kezdetét a helybeli József Attila Irodalmi Kör ülése, ahol bemutatták Tusa Erzsébet A telepi iskola és csodálatos tanár-szüleink című kötetét. A rendhagyó irodalmi ülésen részt vettek a helybeli és a környékbeli irodalombarátok.
Forrás: https://nyugatijelen.com/kultura/irodalmi-ules-konyvbemutato-gyorokon
Sajtóvisszhang: https://nyugatijelen.com/index.php/kultura/tusa-erzsebet-megvalosult-alma
AJÁNLÓ
--„Egyébként én is oda igyekszem” – Berta Ádám Szöszmösz, a tündéregér című könyvéről
Mese, modern mese, egyáltalán nem is mese, a kiadó szerint pszeudomese – sokan birkóznak Berta Ádám Szöszmösz, a tündéregér című könyvének műfaji meghatározásával. Egy ajánlóban azt írják róla, hogy ez a szerző első gyerekkönyve.
Küllemre, formára mesekönyv, mégpedig igényes kiállítású darab a Cser Kiadó gondozásában. Borítója kemény, még gyakorlatlanabb kezecskék is könnyen lapozhatják, mert a lapok kellően vastagok. A betűtípus egyszerű, sallangmentes, a betűméret és az ahhoz arányított sorközök pedig könnyen olvashatóvá teszik a könyvet. Már a borító fehér háttere is azt sugallja, hogy valami makulátlanul tisztával fogunk találkozni, ha belevágunk a kalandba.
Korábban megjelent regényeiből, novelláiból már ismerhetik az olvasók a szerző nyelvét, sőt úgy is fogalmazhatok: nyelvi leleményét. Stílusát ezúttal mesekönyvhöz igazította, ám ez szerencsére korántsem jelenti azt, hogy ne engedne teret a játékosságnak, a nyelvi humornak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/egyebkent-en-is-oda-igyekszem-berta-adam-
--Vakációváró – Csörgei Andrea nyári könyvajánlója
Adjunk olyan útravalót erre a nyárra is a gyerekeknek, ami pont olyan, mint a vakáció: izgalmas, kalandos, varázslatos, pihentető, szórakoztató. Adjunk tehát idén is könyvet, amit magával vihet a nyaralásra, a vízpartra, a hegyekbe, a sátorba vagy egy hűvös szobába.
Nagybetűs, könnyű olvasmányok − az első nyári könyves kalandhoz (6-8 éveseknek)
A legfiatalabb olvasóknak és azoknak, akik lassúbb tempóban barátkoznak az olvasmányokkal, olyan könyveket javaslunk nyári olvasmánynak, amelyek sok képet és viszonylag kevés szöveget tartalmaznak, illetve a kötet tördelése is a könnyebb olvashatóságot szolgálja. Fontos, hogy olyan témák, főhősök legyenek a középpontban, amelyek érdeklik a kicsiket, és ha a történet csipetnyi humorral is meg van fűszerezve, borítékolható a lelkes olvasás.
Rövid regény – sikerélmény! (7-10 éveseknek)
Azoknak, akik már szívesen bújják a könyveket, igazi sikerélményt jelent, ha olyan kötetet vehetnek kézbe, amelyben már hosszabb, összefüggő szöveget találhatnak. Persze az, hogy mennyire legyen hosszú ez a szöveg, nagyban függ az ifjú olvasó gyakorlottságától, kitartásától. Szerencsére bőven van választék az ennek a korosztálynak szóló könyvekből, így személyre szabottan választhatjuk ki a gyerekek olvasásértési szintjének legmegfelelőbb műveket, hogy ne legyen se riasztó számára, ha még nehezebben mennek a hosszabb szövegek, de unalmas se legyen, ha már könnyen, gyorsan falja a könyveket.
Kiskamaszok nyári olvasmánya (9-12 éveseknek)
A kiskamasz kor a kalandok ideje, a fantázia szomjazza ilyenkor az izgalmas, lebilincselő olvasmányokat. A rejtélyek, az őszinte barátság vagy akár az első szerelem mind olyan téma, amely biztosan sikert arat az ifjú olvasók körében. A kötetek java már erősen szövegközpontú, de találhatunk köztük gyönyörű színes képekkel illusztráltakat is – hogy mindenki megtalálja a számára legkedvesebbet.
Lebilincselő kamaszolvasmányok (13-16 éveseknek)
Széles skálája az irodalmi stílusoknak a romantikus regénytől a krimin és disztópián át a mágikus realizmusig. Mélyebb, irodalmi alkotások és könnyebb, sodró lendületű olvasmányok fiúknak, lányoknak egyaránt.
Forrás és az ajánlott könyvek itt: https://cerkabella.blog/vakaciovaro-2023/
--Mit olvasson a kamasz nyáron? - Változatos újdonságok a nyári szünetre
Ahogy nyáron a nagy melegben az ember inkább könnyű, hűsítő finomságokra vágyik, úgy ez az olvasmányokra is igaz. Ha a strandon körbenézel, általában nem a kötelező olvasmány hever a törölközőkön. Ez teljesen érthető, hiszen mindannyian vágyunk rá néha, hogy egy kicsit kikapcsolódjunk, kilépjünk a mindennapokból, és feltöltődjünk.
A Pagony Kiadó honlapján olyan könyvújdonságokat gyűjtöttek csokorba, amelyek a kamaszokat rögtön beszippantják!
Forrás és a könyvekről bővebben itt: https://www.pagony.hu/cikkek/kamasz-nyar-konyv-olvasas
--A székely martirológia írója, Gazda József
Tavaly két, figyelemre méltó könyve is megjelent Gazda József kovásznai írónak. Az egyik, A XX. század, ahogy megéltük, a Székely Könyvtár sorozatban Csíkszeredában; a Miért is éltem? Budapesten, a Hét Krajcár Kiadónál.
Gazda Józsefet olvasva egy kiváló lengyel író, Włodzimierz Odojewski jut eszembe. Akárcsak Gazda József, ő is írt vagy negyven könyvet, és regényeinek egyetlen témája volt: a lengyel szenvedéstörténet, az, hogy a huszadik században mennyit kellett szenvednie a lengyeleknek az oroszoktól és az ukránoktól. A XX. század, ahogy megéltük nem más, mint oral history-történetek gyűjteménye, idős emberek visszaemlékezései a Székelyföldön történtekre a század kezdetétől a napjainkig. Gazda József 1970-től gyűjti, veszi fel magnóra a visszaemlékezéseket. A lejegyzett felvételeken megszólalnak azok az emberek, akik átélték a román betörést, a megtorlásokat, a magyarok lefejezését Szárazajtán, a kisebbségi sors számos megaláztatását, a visszacsatolás eufóriáját 1940-ben, majd az újbóli megtorlásokat az újabb megszállás után, a ’89 es forradalom eseményeit, majd a csalódást. Nehéz lenne felsorolni azt a sok borzalmat, amelyről az adatközlők beszámolnak. Ezek olvasása közben az juthat eszünkbe, miért vagyunk mi, magyarok, oly szemérmesek, miért nem beszélünk a magyar holokausztokról, miért hagyunk feledésbe merülni annyi-annyi szenvedést. Megrázó olvasmány A XX. század, ahogy mi megéltük, de a nyolcvanhét éves szerző önéletrajza, a Miért is éltem? sem marad el mögötte.
Forrás és a teljes cikk itt: https://irodalmijelen.hu/2023-jul-26-1158/szekely-martirologia-iroja-gazda-jozsef
--Betekintés a Kálnoky család történetébe
Azért vagyunk a világon, hogy véghezvigyük azt a jót, amiben hiszünk – mondta felvezetőjében Gorácz Anikó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Press munkatársa Kálnoky Boris Őseim földje – A Kálnoky család története című könyvének bemutatóján, 2023. július 20-án, Tusványoson. Az irodalmár kérdéseire válaszolva a háromszékiek által már jól ismert Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője izgalmas történeteket mesélt családjáról.
Gorácz Anikó elmondta, a Tusnádfürdő felé vezető 12 órás autóúton végig felolvasott egyik kollégájának a mintegy 500 oldalas, nagyon izgalmas könyvből, ezzel „meg is tették az első lépést egy leendő hangoskönyv felé”. A könyvbemutató is felolvasással kezdődött, ezzel is bizonyítva, hogy a kötetet remek stílusban írták, ami „egyrészt a szerző érdeme, másrészt pedig az alapanyagé, az idézett szereplőké: Kálnoky Boris nagyszüleié és más felmenőié, akiknek a naplóiból, levelezéséből is idéz ez a mű”.
Kálnoky Boris egy aranygeneráció legifjabb tagjának nevezte a nagyapját, aki 1900-ban született, és amikor 18 éves lett, hirtelen véget ért a monarchia világa, amelyben felnőtt. Már nem volt öröksége, ezért egy banknál lett gyakornok, de nem értett a pénzhez. Miután majdnem öngyilkos lett, kiköltözött a család egyik erdélyi birtokára, de nem beszélt magyarul. Mégis beleszeretett az emberekbe, a tájba, és megpróbálta ott felépíteni otthonát. 1938-ban azonban deportálták, és ezután minden elveszett, amiben hitt, Amerikában halt meg magányosan és csalódottan.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159553/betekintes-a-kalnoky-csalad-tortenetebe
--Magába csavarodó labirintus – Szeifert Natália Örökpanoráma című könyvéről
Szeifert Natália Örökpanoráma című, a Kalligram Kiadónál megjelent könyve a szerző negyedik regénye, és az utóbbi idők egyik legzajosabb könyvsikere, nem érdemtelenül. A Mészöly Miklós-díjjal kitüntetett, nagyregény-terjedelmű alkotás minden könyvmolynak bátran ajánlható.
Az Örökpanoráma is egy település sorsát kíséri figyelemmel az alapítástól a fejlődésen át az elsorvadásig: ez az az ív, ami a regény tágabb keretét adja. Ami Márqueznél Macondo, az Szeifert regényében a Szegély nevű, a Felvidék környékére helyezett falucska. E tipikus magyar kistelepülés és lakói küszködését, az életben maradásért folytatott küzdelmét ábrázolja a huszadik század elejétől, három nemzedéken át. A két regény kezdőmondatai is egyaránt felejthetetlenek, örökre ott maradnak az olvasó szívében, és biztosítják, hogy elköteleződjenek a művek elolvasása mellett.
Mivel női szemszögből megírt történetről van szó, e generációk központi alakjai is nők, ami azonban nem jelenti azt, hogy a férfi karakterek elnagyoltak lennének. Tanúi lehetünk, amint a hetyke, kalandozós, betyárkodós férfi szereplők siheder fiúkból nagyapákká, a fürge, kacagós, kacér lánykák pedig nagymamákká válnak, aztán jönnek az újabb és újabb nemzedékek. Marianna életet ad Catalinának, Catalina Gildának, a történelem pedig vészjóslón hömpölyög körülöttük.
Szeifert Natália szinte mikrorealista módon vetíti elénk a Horthy-kor szűk levegőjű díszleteit, a Rákosi-, majd a Kádár-éra szinte dokumentumregényt idéző, hétköznapian gyászos esztendeit, a rendszerváltás zűrzavaros időszakát és a mindenkori társadalom habókos reményeit, amelyek szerint most végre valóban minden jobb lesz: a korszakokat, amelyekben asszony hőseinknek életidő adatott.
Fontos erénye a műnek az elbeszélői nyelvhasználatban megjelenő eredeti, összetéveszthetetlenül egyedi szépség, erő és könnyedség, ami a legújabb magyar irodalom maradandó művévé emeli az Örökpanorámát.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/magaba-csavarodo-labirintus-szeifert-natalia-
INTERJÚ
--‘Könyves aránytalanságok’ – beszélgetés a Hargita megyei közkönyvtárak helyzetéről
Hargita megye közkönyvtárainak állapotáról, azok szakmai irányításáról és a hiányosságok lehetséges pótlásáról beszélgetett Bedő Melindával, a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezető könyvtárosával Péter Ágnes újságíró.
Bedő Melinda beszámolt arról, hogy Hargita megyében a községi közkönyvtárak többségének állománya elavult, a legtöbb vidéki településen kevés az aktív olvasó. Ennek ellenére vannak olyan települések, ahol a helyi vezetőség és az elhivatott könyvtáros bebizonyította, hogy lehet ezen változtatni, követendő példaként pedig ott a Kájoni János Megyei Könyvtár, amely az osztályvezető könyvtáros szerint országos összehasonlításban is kivételesen jó helyzetben van. A teljes beszélgetés a Hargita Népe napilap 2023. július 18-i számában olvasható, innen idézünk részleteket:
‘Hargita megyében ötven községi közkönyvtár van, amelyekből huszonöt működik, emellett van hét városi és egy megyei könyvtár. Eszerint a megyében levő városok 88 százalékában és az összes község 43 százalékában működik közkönyvtár, illetve a megyeszékhelyen működik a megyei könyvtár. Ezekben az intézményekben – a megye harminchárom közkönyvtárában – összesen majdnem egymillió kiadvány található. Bedő Melinda elmondása szerint a vidéki könyvtárak többségében nagyon „öregek” a könyvek. (...) Rámutatott, hogy a megoldás egyszerű lenne, hiszen a könyvtárosoknak ki kellene válogatniuk azokat a kiadványokat, amelyeket nem szükséges megőrizni, és újakat kellene beszerezniük. Ezt támasztják alá a következő adatok is: míg 2021-ben a megyeszékhelyen az állomány 33 százalékát kölcsönözték ki az olvasók, addig a községi könyvtárak esetében ez az érték csupán 6 százalék, a városokban pedig 22 százalék. (...)
Bedő Melinda arról is beszámolt, hogy 2021-ben közpénzből a megyében lévő könyvtárak összesen 7 millió 271 ezer lejt kaptak, amely a következőképpen oszlik el: 31 százalékát kapta a megyei könyvtár, 49 százalékát a hét városi könyvtár és a maradék 20 százalék a huszonöt községi könyvtár között oszlott el. Látható tehát, hogy a községi közkönyvtárak jóval kevesebb anyagi támogatást kaptak, mint a városi vagy a megyei társaik. Ha továbbmegyünk, és a közkönyvtárak látogatottságát figyeljük meg, akkor a felmérés adataiból kiderül, hogy a 17 409 könyvtárhasználó 21 százaléka a megyeszékhelyen van, 59 százalék a többi városban, és mindössze 20 százalék van a községekben. Eszerint négyszer több városi lakos jár könyvtárba, mint vidéki. Bedő Melinda hozzátette, hogy a törvényesen meghatározott standard szerint az adott település – község vagy város – lakossága 5-10 százalékának kellene könyvtárhasználónak lennie. A megyében a megyei és a városi könyvtárak eleget tesznek ennek az elvárásnak – a megyeszékhelyen ez az arány 10, míg a városokban 12 százalék –, de a községi könyvtárak esetében ez mindössze 4 százalék. Bedő Melinda szerint látható, hogy többen látogatják a jól finanszírozott könyvtárakat, mint azokat, amelyek kevés pénzt kapnak. Továbbá, ha azt nézzük, hogy hol volt a legtöbb kölcsönzés, akkor – az eddig sorolt adatok fényében – nem lepődhetünk meg. A kölcsönzések 37 százaléka a megyeszékhelyen, 50 százaléka városon és 13 százaléka vidéken történt. (...) Hangsúlyoznunk kell, annak ellenére, hogy az összehasonlításokban a községi közkönyvtárak alulmaradnak, vannak kivételek. A Hargita Népe tavaly bemutatta azokat a vidéki településeket, ahol jól működő közkönyvtárak vannak. Az ezeknek a községeknek a könyvtárosaival készült interjúkból kiderült, hogy falun a könyvtár közösségi tér is, ahol az óvodásnak és a nyugdíjasnak is van mit keresnie, és leginkább a könyvtároson, illetve a helyi vezetőségen múlik, hogy mennyire tudják befogadóvá tenni az intézményt. Csíkszentdomokoson, Csíkpálfalván, Csíkszentsimonban, Csíkszentgyörgyön, Szépvízen, Gyergyóditróban, Gyergyószárhegyen, Gyimesközéplokon, Parajdon, Lövétén és Bögözön is bizonyították a könyvtárosok és a polgármester, hogy ha jó az együttműködés, akkor lehet életet lehelni a könyvtárba, be lehet csalogatni a lakosokat és évről évre gyarapítani a könyvtárlátogatók számát.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten, Bedő Melinda azt válaszolta, hogy egyrészt a meglévő digitális eszközöket (szoftvereket és hardvereket) kell célszerűen használni és bővíteni, a megyében ugyanis a közkönyvtárak 82 százalékának van internetelérése és használható digitális eszközei, de csak 24 százalékuknak van weboldala. Mint mondta, az online szervezett események, vetélkedők növelik a virtuális látogatottságot. (...) A községi könyvtárak úgy is javíthatnak a statisztikai adatokon, ha csatlakoznak a megyei könyvtár online szolgáltatásaihoz, legyen szó vetélkedőről vagy adatbázis-elérhetőségről.
Máthé Izabella, a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén dolgozó munkatársa a Hargita Népének elmondta, hogy az utóbbi években egyre több olyan vetélkedőt hirdettek meg, amelyek teljesen online vagy részben zajlottak a virtuális térben, és ezek nagyon népszerűek voltak. 2021-ben például a Hargita – Táj, Ember, Történet című vetélkedő első fordulóján húsz településről 244-en vettek részt. Hargita Megye Tanácsa idén nyújtott be pályázatot harmincnyolc tagú könyvtári konzorcium nevében, figyelembe véve a Kájoni János Megyei Könyvtár szakmai javaslatait, hogy az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) alapjából finanszírozzák azokat a teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy változtassanak a felsorolt aránytalanságokon. Bedő Melinda szerint a községi könyvtáraknak sokat segítene a technológiai újításon kívül a távszolgáltatások bővítése, a költségek és az erőforrásokhoz való hozzáférés megosztása a megyei könyvtárral, illetve a jó példák követése. Hangsúlyozta, hogy a megyei könyvtár Hargita Megye Tanácsának köszönhetően kivételesen jó helyzetben van, és a községi könyvtárak helyzetén is lehet javítani.’
Forrás és teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/konyves-aranytalansagok
--„Mesehősnek lenni a legnagyobb hatalom a világon” – Beszélgetés Szabó Róbert Csaba íróval
A nyári szünet elkezdődött, így felmerült a kérdés: hogyan tölthetnék a gyerekek hasznosan (is) ezt az időszakot? Szabó Róbert Csaba marosvásárhelyi íróval, szerkesztővel többek között arról beszélgettek, mit tehetnek ez ügyben a szülők, és hogy mit olvashatnak a fiatalok a kötelező háziolvasmányok mellett – igazi örömmel.
Forrás és az interjú itt: https://egy.hu/kult/mesehosnek-lenni-a-legnagyobb-hatalom-a-vilagon-beszelgetes-szabo-robert-csaba-iroval-113168
--Vida Gábor: Évtizedek óta építem a magam egyszemélyes transzilvanizmusát
Marosvásárhelyen, a Látó szerkesztőségében beszélgettek Vida Gábor íróval. Az irodalomba, Senkiháza történetébe és szereplői közé azonban mindegyre benyomult a jelen a maga kérdéseivel: politika, medvék, románok, Horthy-nosztalgia, még Orbán Viktor sem maradt ki. A beszélgetés során pedig élőben megtapasztalhatták, hogyan képes Vida Gábor a magyar és román viszonyt egy mondatban megfogalmazni, a vadászok és környezetvédők képmutatását egyszerre érzékeltetni, és legfőképp az erdélyi ambivalens „igazságainkra” pontosan rátapintani.
Forrás és az interjú itt: https://transtelex.ro/kultura/2023/07/16/vida-gabor-senkihaza-interju
--„Igenis van élvezhető, átélhető, mély szépirodalom ma” – Interjú Szöllősi Mátyással
A határhelyzetek, a megoldhatatlannak tűnő szituációk érdeklik Szöllősi Mátyás írót, fotóriportert, és ez ugyanúgy igaz költészetére és prózájára, mint fotós tevékenységére: több olyan képsorozata készült, amely nehéz körülmények között, például Kárpátalján vagy Baskíriában élő emberek mindennapjait mutatja be.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/igenis-van-elvezheto-atelheto-mely-szepirodalom-
--Nemes bosszú a matekórákért – Demény Péter krimit ír
„Volt nekem egy matektanárnőm, szigorú ember, a logikának másfajta fegyverzetével felszerelve, mit én. Az ő egyéniségére olvastam rá, képeztem ki egy mesterdetektívet” – meséli a kolozsvári születésű Demény Péter költő, író, aki első krimijét írja a debreceni írórezidencián. Ott készült vele videointerjú.
Forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/nemes-bosszu-a-matekorakert-demeny-peter-krimit-ir-video/
--„Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk.” – Interjú Kiss Jenővel
„A nagy eseményekről tudunk, de nem tudunk azokba beleszólni. A magunk dolgaiba van beleszólásunk, azokban van feladatunk. Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk. És akkor az már rég nem érdekes, hogy tetteinket számontartja-e valaki.” A mottóul szolgáló gondolatokat Kiss Jenő fogalmazta meg a Könyvesház című könyves folyóirat 2000-es számának vezércikkében (Fordul az esztendő. Könyvesház, 2000/1-2, 1.). Ennek az írásnak is utánagondolva, Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgatót, művelődésszervezőt Gálfalvi Ágnes kérdezte.
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.ujvarad.ro/kultura/ott-kell-tennunk-valamit-ahol-
--Még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát
2023. július 29-én töltötte be hetvenedik életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait romániai és magyarországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb, több éven át a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.
„Születésem helye Kézdivásárhely, a Kárpát-medence legkeletibb városa, ahol a székelyek katonai erényeit nagyra becsülő Petőfi utolsó éjszakáinak egyikét töltötte, de szülőfalum és bölcsőhelyem e kisvárostól öt kilométerre északra, a Kászon-patak alsó folyása mentén fekvő Kézdiszentlélek, amelynek középkori várkastélyában történt a Kemény Zsigmond regényében (Özvegy és leánya) megörökített leányrablás” – indítja élete rövidfilmjét. Ebben a Perkő-hegy lábánál elterülő faluban nőtt fel, itt járta ki az általános iskolát, s ez volt lakhelye is mintegy másfél évtizedig, miután Kolozsváron elvégezte a bölcsészkart. „Felmenőim a szülőfalumban a 17. századi katonai összeírásokban – először az 1614. éviben – már szerepelnek, lévén szabad székelyek, akik fölött időnként mustrát tartottak a fejedelmek, mert a székely katonai szolgálattétellel tartozott a hazának.”
(...)
A könyv úgy általában nagy tekintélynek örvendett a családjukban, nagymamájának mint egyszerű asszonynak az olvasás egyenesen szenvedélye volt végig hosszú élete folyamán. „Általában a magyar- és világirodalom klasszikusait olvasta, s olvasmányélményeiről szívesen is beszélt unokájának.” Borcsa János családja is efféle „vonalat” követ. Sőt! „Gyógyszerész feleségem fejlett ízlésű igényes olvasó, aki különben előbb ismerkedett meg jövendő férje irodalmi tanulmányaival, mint azok szerzőjével, Imola lányom meg – aki ugyancsak gyógyszerészként dolgozik –, fiatal novellistaként, kötetes szerzőként (Magnebéhat, 2019) több jelentős irodalmi díjban részesült mind Romániában, mind az anyaországban.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/meg-muvelni-szeretne-a-csoda-magyarazatat/
Köszöntő írás a Háromszék napilapban is: https://www.3szek.ro/load/cikk/159571/be-kell-hordanunk-mindent%E2%80%A6-borcsa-janos-70-eves
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Lator László költő
95 éves korában, 2023. július 17-én meghalt Lator László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, tanár, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Tiszasásváron (akkor Csehszlovákia, ma Ukrajna) született 1927. november 19-én. Magyar–német szakon végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten, évekig Eötvös-kollégistaként. Volt a körmendi gimnázium tanára, majd 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője.
Verseivel a Magyarok és a Válasz folyóiratokban jelentkezett először. A Kárpátaljai Kör elnökének választotta, 1992-től alapító tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, egy ideig a testület ügyvezető elnöke. Szerkesztőként vagy szereplőként rendszeresen megjelent a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Hosszú időn át szerkesztette az Unikornis Kiadó sorozatát, A Magyar Költészet Kincsestárát.
Bár már a negyvenes évek második felében elkészül és megjelenésre vár egy kötete, első verseskönyve, a Sárangyal csak 1969-ben jelent meg. Addig főleg műfordítóként volt jelen a magyar irodalmi életben. Köteteket fordított Blok, Lermontov, Celan verseiből, válogatott műfordításait Kalandok, szenvedélyek (1968) címen adták ki. Számos antológiát szerkesztett, köztük a Gyönyörök sötét kútjait (1993) a világ- és a magyar irodalom erotikus verseiből. Összes versei 1997-ben jelentek meg.
Lator László költészetének egyediségét a kortárs magyar lírában szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása adja. Domokos Mátyás azt írta erről a lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”. A mára méltán elismert költőről a hatvanas évek végén még felfedezésszerűen hangoztak a pályatárs Fodor András szavai: „a feleslegéből alkotó művész vállalt puritanizmusáról, szikár biztonságáról”, hangzás és jelentés, ritmus és dikció, kép és gondolat tökéletes egybeolvadásáról, és arról, hogy verseiben a kifejezés „szinte szeizmográf-érzékenységgel követi a mondandó impulzusát”.
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést idén vehette át.
A Litera 2017-ben készített vele kétrészes életút-interjút. Az első részt Én is kaptam a hullámverésből, a másodikat Tiltotta az ízlésem címmel közölte a portál.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-lator-laszlo.html
--Elhunyt Milan Kundera író
94 éves korában, 2023. július 11-én meghalt Milan Kundera cseh születésű regény- és drámaíró. A 20. század egyik legjelentősebb, világszerte ismert írója cseh és francia kettős állampolgár volt, Párizsban hunyt el hosszú betegség után.
Milan Kundera 1929-ben a dél-morvaországi Brnóban született, és elsősorban a hatvanas években megjelent, később 44 nyelvre lefordított, A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényével szerzett nemzetközi hírnevet.
Az 1967-ben megjelent, Tréfa című regénye – amelyből 1968-ban film is készült – a személyi kultusz karikatúráját rajzolta meg. A csehszlovák kultúrpolitika vezetői hisztérikusan reagáltak: kizárták a pártból, egyetemi állását elvesztette, könyveit száműzték a boltok és a könyvtárak polcairól. Miután aktívan támogatta a prágai tavaszként híressé vált 1968-as reformfolyamatot, újabb konfliktusba került a korabeli csehszlovák kommunista hatalommal, és 1975-ben emigrált Franciaországba. Csehszlovák (cseh) állampolgárságától 1979-ben fosztották meg, azt csak 2019-ben kapta vissza.
Bár az író a rendszerváltás után is csak ritkán látogatott el szülőhazájába, és gyakorlatilag soha nem kapcsolódott be a csehországi irodalmi és kulturális életbe, művei és élete iránt tartósan nagy az érdeklődés a csehek körében. A közelmúltban megjelent új, regényes Kundera-életrajz Jan Novák publicista tollából – Kundera: Csehországi élet és kor – igazi sikerkönyv lett, napokon belül eltűnt a könyvesboltokból, és hasonlóan gyorsan elfogyott az utánnyomása is. Jan Novák bejelentette: azt tervezi, hogy megírja Kundera franciaországi éveinek történetét is.
A Morva Tartományi Könyvtár önálló részlegeként létrehozott Milan Kundera Könyvtár a hetvenes évek második felétől Franciaországban élő cseh író 44 nyelven megjelent több mint 3000 könyvét, a szerző személyes archívumának és levelezésének jelentős részét, valamint a világban kiadott művei fogadtatásának sajtóvisszhangját tartalmazza.
A világhírű író 2020-ban adományozta a szülővárosában, Brnóban működő Morva Tartományi Könyvtárnak könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat.
Milan Kunderát gyakran emlegették az irodalmi Nobel-díj egyik jelöltjeként, esélyeseként. Munkásságát 1985-ben Jeruzsálem-díjjal jutalmazták. 1987-ben Nelly Sachs-, 1994-ben Csehországban Jaroslav Seifert-, 2000-ben Herder-díjat, 2001-ben Paul Morand-díjat kapott. 2009-ben életműve elismeréséül a Francia Akadémia Simone és Cino del Duca Alapítványának díjával tüntették ki.
Forrás: https://kultura.hu/elhunyt-milan-kundera-cseh-szuletesu-iro/
MOZAIK
--Ételirodalom és konyhaköltészet, avagy a gyomor mint íróink közkedvelt múzsája
A magyar gasztroirodalom kondérjában oly régóta főnek a valamikori zsenge történetek, hogy a föléjük hajoló mohó vendég az illatok ellenére az edénybe nézve csak zagyvaságot lát. Ám ha detektívkesztyűjét az asztalra hajítva késért és villáért nyúl, nincs más dolga, mint élvezni, ami előtte van.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/etelirodalom-es-konyhakolteszet-avagy-a-gyomor-
--119 évvel később vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Van, hogy levelek késnek fél évszázadot, máskor könyveket felejtenek el visszavinni a kölcsönzők. Hatvanöt év után juttatta vissza egy Oregon állambeli könyvtárba George Orwell 1984 című regényét egy most 86 éves amerikai férfi, míg Benson Lossing Az Egyesült Államok története című könyvét 1927-ben kölcsönözték ki, és idén májusban vitték vissza a kaliforniai St. Helena-i könyvtárba. A késedelmi díjat mindkét esetben elengedték.
Ezeket a rekordokat is túlszárnyalta egy 119 éves késés, amelyről az NPR adott hírt. Az eset egy massachussetsi könyvtárban történt, ahonnan 1904. február 14-én kölcsönözték ki James Clerk Maxwell An Elementary Treatise on Electricity (Elemi értekezés az elektromosságról) című munkáját. A kötetre Stewart Plein, a West Virginia-i Egyetem könyvtárának ritka könyvekkel foglalkozó kurátora talált rá, amikor az egyetemnek adományozott könyveket vizsgálta át.
A New Bedford Közkönyvtár igazgatója elmondta, kiemelkedően jó állapotban került vissza hozzájuk a kötet, amelyet bár 1881-ben adtak ki, ma nem számít ritka kiadásnak. Az igazgató hozzátette, az olvasók rendszeresen visznek vissza kölcsönzött könyveket tíz-tizenöt éves késéssel. Ezért a késésért 2100 dollár büntetést kellene fizetni, mivel napi 5 cent a késedelmi díj, de kumuláltan is maximum két dollárt kell fizetni a pontatlanoknak New Bedford-ban.
Forrás: https://kultura.hu/119-evvvel-kesobb-vittek-vissza-egy-konyvet-a-konyvtarba/
--Azok, akik korán elkezdenek kedvtelésből olvasni, később eredményesebbek és egészségesebbek lesznek
Azok, akik gyerekkoruk korai szakaszában elkezdtek olvasni, több szempontból is jobban teljesítenek középiskolás korukra – állítja egy friss, hosszú távú kutatás, amelyet több mint 10 ezer, 9–13 éves amerikai gyerek körében végeztek. A korai olvasók magasabb pontszámot értek el a memóriával kapcsolatos és beszédfejlődési teszteken, valamint kevesebb viselkedési problémájuk és depressziós tünetük alakult ki.
A Psychological Medicine folyóiratban közzétett eredmények szerint nemcsak a szülők részesítik előnyben a nyomtatott könyveket a gyerekekkel közös olvasás során, de a gyerekeknek is jobbat tesz a régimódi technika, a tudás elsajátításának mértéke ugyanis nagyobb a nyomtatott könyvek esetén, mint az e-könyveknél.
Forrás és a teljes cikk itt: https://qubit.hu/2023/06/29/azok-akik-koran-elkezdenek-kedvtelesbol-olvasni-kesobb-eredmenyesebbek-es-egeszsegesebbek-lesznek
--Tekercsek, kódexek, átkok – történetek a könyvek születéséről
„Mert a könyvek nem teljesen halott dolgok: megvan bennük az élet lehetősége, az, hogy éppoly aktívak legyenek, mint a lélek, melynek termékei” – írja John Milton Areopagitica című művében. A könyvnek, annak ellenére, hogy fizikai dolog, elvont tartalma van. Milton így ír róla ugyanott: „Sok ember csak terhére van a Földnek; egy jó könyv viszont egy felsőbbrendű szellemnek az életen túli élet számára bebalzsamozott és elraktározott becses életnedve” – a könyv nemcsak tartalmában elvont, de egy, könnyen lehet, hogy már rég halott ember lenyomatát is magában őrzi. Nem meglepő tehát, hogy a bakancslisták visszatérő eleme a könyvírás – valamennyire út a halhatatlanság felé.
Melyik a világ első, keletkezési dátummal ellátott nyomtatott könyve, amelyet éppen egy magyar talált meg Kínában? Miért védték a középkori másolók átokkal a művüket?
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/tekercsek-kodexek-atkok-tortenetek-a-konyvek-
--Kellerwessel Klaus: Angyal a gépben – A mesterséges intelligencia veszélyei és lehetőségei az irodalomban
A mi szellemünk, az algoritmus már elszabadult. Mit tesz mindez az irodalommal? Hol van az ember a gépi alkotásban? Létrejöhet így egyáltalán érvényes műalkotás? – Kellerwessel Klaus publicisztikája.
’Michelangelo úgy fogalmaz: „Megláttam az angyalt a márványtömbben, és addig véstem, míg ki nem szabadítottam.” Úgy néz ki, a mi feladatunk lesz meglátni az angyalt az adatokban és algoritmusokban, az emberen túlmutató természetes és mesterséges intelligenciákban, és kiszabadítani őt. Ez a mi munkánk, és nem is kevés.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/angyal-a-gepben-a-mesterseges-intelligencia-veszelyei-es-lehetosegei-az-irodalomban.html
--Ezért nem olvassuk el azokat a könyveket, amiket megvettünk
Vannak emberek, akik, ha könyvesbolt környékén járnak, biztos, hogy vesznek is valamit. Otthon aztán gondosan rendezgetik a szerzeményeket, és sokáig tervezik, hogy egyszer majd tényleg elolvassák a felhalmozott irodalmi nassolnivalót. Ismerős a helyzet? Akkor azt is tudod, hogy bár a készlet általában rendületlenül gyarapszik, néhány kötet valahogy soha nem kerül sorra. De miért veszünk mégis új könyveket, amíg a régieket sem olvastuk el?
Könyveket venni és aztán nem elolvasni őket, olyan szokás, amelyre a japán nyelvnek saját kifejezése van. Ez a tsundoku, amely a „tsumu”, azaz felhalmozás, valamint a „doku”, vagyis olvasnivaló szavak összefonódásából keletkezett valamikor az 1800-as évek végén. A jelenség tehát nem új keletű. De vajon mi áll a hátterében?
Nassim Nicholas Taleb író és statisztikus szerint az állandó könyvvásárlás és -felhalmozás mögött a világ megismerése iránti csillapíthatatlan vágy áll. Annak szándéka, hogy többet tudjunk meg, többet olvassunk, és napról napra műveltebbé váljunk. Taleb az el nem olvasott könyvek gyűjteményének elnevezésére még új fogalmat is alkotott: ez volt az antikönyvtár, amelyről úgy vélte, a felhalmozó intelligenciájának egyik biztos jele. (Szóval, ha van otthon néhány tucat sosem olvasott könyved, csak nyugalom!)
Forrás és a teljes cikk itt: https://wmn.hu/kult/60590-ezert-nem-olvassuk-el-azokat-a-konyveket-amiket-megvettunk
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.