ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/7. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
KITEKINTŐ
--'Mindig szükség lesz olyanokra, akik eligazítják az érdeklődőket az információözönben’
--Az OSZK Könyvtári Intézete szerint visszatértek a könyvtárakba az olvasók
--A magyarok olvasási szokásai 2023-ban
--Már Arany János kézírását is vizsgálja a mesterséges intelligencia
KONFERENCIA
--Kárpát-medencei könyvtárosok 16. találkozója Csongrádon
HAZAI
--Legyen erdélyi magyar központi könyvtár!
--Olvasókörök és biblioterápiás foglalkozások az erdélyi könyvtárakban (1989 után)
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Czegő Zoltán költő, író 85 éves
--Kiraklak a könyvtárban! – Óriáspuzzle-kirakás és rekordkísérlet Székelyudvarhelyen
--Dávid Ádám: egy fadoboz teljesen offline és kábel nélkül, ez adja a varázslatot
--Kisgyörgy Zoltán újságíró 87 éves
--Filozófiai kert a könyvtárban – Wagner Nándor békét hirdető alkotása Nagyváradon
--Petőfi Sándor 200 – a csíkszentdomokosi községi könyvtár eseménysorozata
--Tábor a gyergyószentmiklósi könyvtár szervezésében
--Nyugdíjba vonul Bölöni Melinda iskolai könyvtáros
--Csíkcsicsó diszpolgárává avatták a község egykori könyvtárosát és helytörténészét
RENDEZVÉNYEK
--12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét – ‘a könyvek, az olvasók és az írók találkozása’
--Jón Kalman Stefánsson és Sigríður Hagalín Björnsdóttir izlandi írók Kolozsváron
--Útjára indult az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték, várják az iskolások jelentkezését
--A Petőfi-busz Háromszéken
--Aradi írók felolvasó délutánja
AJÁNLÓ
--Vársétával egybekötve mutatták be a 400 éves Mikó-várról készült kötetet
--Megjelent a Háromszéki költők antológiája
--Hetvenöt éves a Művelődés folyóirat
--Bemutatták László Zsuzsa első kötetét
--Új tematikus könyvajánló sorozatot indított a Transtelex
--Tamás Gáspár Miklós két posztumusz kötetét mutatták be Erdélyben
--Amikor a költő tollából mesék íródnak – László Noémi mesekönyvét mutatták be
--Grecsó Krisztián Lányos apa című novelláskötetéről beszélt Kolozsváron
--A gamerek világába kalauzol Szabó Róbert Csaba Újratöltés című regénye
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--CastleTrip – erdélyi kastélyok felfedezését segítő honlap indult
--Interaktív térképeken tekinthetők meg Petőfi Sándor versei keletkezési helyük szerint
DÍJAK
--Széchenyi-díjat vehetett át Péntek János nyelvész
--Fekete Vincét díjazta a Romániai Írók Szövetsége
--Kemény István nyerte el az idei Üveggolyó-díjat
--Dániel András az év ifjúsági írója – Kihirdették az Év Gyerekkönyve-díjasokat
INTERJÚ
--‘Addig terjed a haza, ahonnan estig haza tudok érni’ – beszélgetés Vida Gábor íróval
--Ajtók ugyanarra a kilátásra – beszélgetés Tompa Andrea íróval
--Olvasóközösségek találkozója Marosvásárhelyen – interjú az Okulusz olvasóklub vezetőjével
--Interjú Farkas Kingával, a Cimbora főszerkesztőjével
--'Befellegzett a Gutenberg-galaxisnak is?’ – beszélgetés Szonda Szabolccsal
MÚLTIDÉZŐ – ÉVFORDULÓ
--Könyvnyomtatás 550 – mindössze tíz példány maradt fenn az első magyar nyomtatott könyvből
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Cormac McCarthy
--Elhunyt Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész
MOZAIK
--Az eddig ismert legrégebbi könyvtöredéket fedezték fel Grazban
--Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban
--Hatvanöt év után vitték vissza a könyvtárba Orwell 1984 című regényét
KITEKINTŐ
--'Mindig szükség lesz olyanokra, akik eligazítják az érdeklődőket az információözönben’
Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával olvasható interjú a Magyar Kultúra magazin 2023. májusi számában. Részletek a beszélgetésből:
‘– Az OSZK nemcsak könyvtár, de közösségi tér is. Hogyan tud megfelelni az intézmény a 21. század kihívásainak?’
‘– Sokszor beszéltem arról, hogy a nemzeti könyvtárnak nemzeti küldetése van, vagyis mindenkihez szólnia kell. Ha komolyan vesszük az üzenetet, akkor az OSZK nemcsak a kutatóinké, nemcsak azé az egyetemi hallgatóé, aki eljön a budai Várnegyedbe, hanem azoké is, akik vidéken, határainkon túl, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában élnek. A nyitottság a jó irány. Ha mindenkihez szólni akarunk, akkor minden korosztályt meg kell szólítanunk. A családokat, azokat is, akik nem kutatóként érdeklődnek a nemzet írott öröksége iránt. Érthetően, érdekesen és figyelemfelkeltően kell beszélnünk arról, amit csinálunk. Az itt őrzött kultúrkincsek élvezete és ismerete, a bennük való elmélyedés lehetősége mindenkit megillet. Ha nem digitalizálnánk, ha nem építenénk tartalomszolgáltatásokat, akkor nem tudnánk eljutni a közönségünkhöz. Ha nem lenne állandó kiállításunk, akkor nem lennénk képesek keresztmetszetet adni a magyar írásbeliség történetéről és arról, hogy mit is csinál az Országos Széchényi Könyvtár. Az utóbbi években ezzel foglalkozunk, és a fő cél az, hogy mindenkihez eljussunk.’ (…)
(…) ‘Hogy szükség lesz-e könyvtárra? Azt gondolom, igen. Ha nem tudunk elképzelni könyvtárakat nyomtatott könyv nélkül, akkor azt gondoljuk, hogy a könyvtár tulajdonképpen raktár. Annál azonban messze több. Akkor beszélhetünk könyvtárról, ha ott vannak könyvek – mindegy, hogy fizikai vagy digitális formában –, vannak szakképzett szakemberek, vagyis könyvtárosok, és vannak olvasók is. Az, hogy sok digitalizált tartalom található az online térben rengeteg metaadattal, önmagában kevés. A könyvtárak olyan helyek, ahol jó minőségű és hiteles információkhoz lehet jutni, és ahol a kultúrát, az olvasáskultúrát szakképzett munkatársak segítik. Évezredek óta jelen van – más formában, más hordozókat használva –, és azt gondolom, hogy évtizedek és évszázadok múlva is jelen lesz. Lehet, hogy nem épületekben, esetleg nem ekkora épületekben, de olyanokra, akik eligazítják az érdeklődőket az információözönben meg a hihetetlen mennyiségű kulturális tartalom között, mindig szükség lesz.’ (…)
Forrás és a teljes interjú itt: https://kultura.hu/mindig-szukseg-lesz-olyanokra-akik-eligazitjak-az-erdeklodoket-az-informacioozonben/
--Az OSZK Könyvtári Intézete szerint visszatértek a könyvtárakba az olvasók
Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete (OSZK KI) az év végén megjelenő Könyvtári trendjelentések mellett először jelentkezett gyorsjelentéssel, annak érdekében, hogy már pár héttel a statisztikai adatlapok kitöltési időszakának lezárulása után feltárja a magyarországi könyvtári rendszer főbb trendjeit, változásait. Az OSZK KI által 2023. január 17. és május 20. között a Kulturális Statisztikai Adatgyűjtő Rendszerben végzett felmérés a könyvtárak jelenlegi működésére, olvasói létszámára, a rendezvények, kísérőprogramok szervezésére, könyvtári foglalkoztatottakra vonatkozott. A gyorsjelentésben közölt adatok még csak részben ellenőrzöttek.
A 2019-ig látható könyvtárstatisztikai trendeket a Covid19-járvány, majd az azt követő energia-veszélyhelyzet látványosan megtörte, s valószínűleg a 2023. év statisztikájára is hatással lesznek a könyvtárak által nem befolyásolható külső tényezők. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy a személyes könyvtárhasználatban és a kölcsönzött dokumentumok számában olyan mértékű növekedés tapasztalható, amely egyértelműen a visszarendeződés irányába mutat.
A növekedés jelenlegi ütemével a 2019-es adatok megközelítése legkorábban 2024-ben várható.
Az OSZK KI gyorsjelentése itt érhető el: https://www.ki.oszk.hu/hir/kutatasi-es-elemzo-osztaly/gyorsjelentes-orszagos-konyvtari-statisztika-2022-ev
Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/gyorsjelentes-orszagos-konyvtari-statisztika-2022-ev
--A magyarok olvasási szokásai 2023-ban
Az ÉVA Magazin reprezentatív felméréséből (amelyet a Reacty Digital készített el több mint ezer, 18 és 79 év közötti személy részvételével) az derül ki, hogy 2023-ban a magyarok 73%-a legalább alkalomszerűen olvas könyvet, 15%-uk számára pedig napi rutinnak számít az olvasás, 13 % hetente, míg másik 13 % havonta vesz könyvet a kezébe. Olyanok is vannak, akik negyedévente (9%) vagy csak alkalomszerűen olvasnak (23%). Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fiatalabb generációk szoktak le leginkább erről a sok szempontból igen hasznos, emellett szórakoztató tevékenységről, azért a 18-30 éves korosztály is olvas, sőt, körükben a legalacsonyabb azok aránya, akik egyáltalán nem tudják elképzelni az időtöltésnek, töltődésnek ezt a formáját.
Bár a közhiedelem szerint a nők olvasnak többet, a felmérés nem talált hatalmas különbséget a nemek között, sőt kicsivel több férfi olvas naponta (17%), mint nő (14%), azonban a heti és havi rendszerességgel olvasók között nagyobb arányban vannak hölgyek. Az olvasók többsége (51%) ma is könyvesboltban szerzi be a szellemi betevőjét, elsősorban print könyvek formájában, de a vásárlók 16 százaléka e-könyv formátumban is szívesen vásárol könyveket. (…)
A könyvek kiválasztásakor egyértelműen a téma, illetve műfaj az elsődleges szempont. A sikerlisták a megkérdezettek 13 százaléka számára mérvadóak, és 39 százaléknak vannak kedvenc írói. Fontos az ismerősök ajánlása is: tízből három ember rájuk hallgat. Számít még a könyv, a borító, valamint a közösségi médiában megjelenő posztok, ajánlások is. Minden második olvasó a könnyedebb hangvételű regényeket, fikciókat, krimiket, romantikus történeteket kedveli, ezek a műfajok főleg a nők (52%) körében népszerűek. A második helyen az önismereti, önfejlesztő könyvek állnak (12%).
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/magyarok_olvasasi_szokasok_felmeres_2023.html
--Már Arany János kézírását is vizsgálja a mesterséges intelligencia
A Miskolci Egyetemen (ME) azon dolgoznak, hogy létrehozzák a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia alapú feldolgozásának, kutatásának, oktatásának és a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát, legyen szó különböző nyelvfeldolgozó algoritmusok fejlesztéséről vagy a 18-19. századi kézírást felismerő eszközökről. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumkonzorciumi partnereként a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a 2022 és 2026 között megvalósuló projektben egyebek mellett azért, hogy a mesterséges intelligencia elegendő tanító anyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez – például Arany János akadémiai titoknoki, majd főtitkári működésének időszakából (1865-1977) –, de részt vesznek különböző szemantikus adatbázisok építésében is, mint amilyen a Barokk lelkiség elnevezésű projekt, amelynek keretében 17-18. századi imádságos és egyéb szakrális könyvek feldolgozása zajlik.
KONFERENCIA
--Kárpát-medencei könyvtárosok 16. találkozója Csongrádon
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) és a Csemegi Károly Könyvtár idén is megrendezte, immár 16. alkalommal, a Kárpát-medencei könyvtárosok találkozóját Csongrádon. Az eseményről a Csemegi Károly Könyvtár számolt be a Facebook-oldalán:
’A 2023. június 4-5. között szervezett szakmai konferencia a Kreatív könyvtárosok című kiállítás megnyitójával kezdődött. Ezt követte egy kerekasztal-beszélgetés a határon túli könyvtári helyzet aktualitásairól, Ramháb Mária, az IKSZ korábbi, és Tőzsér Istvánné, az IKSZ jelenlegi elnökének vezetésével. Ezután Gárdonyi fordítva címmel Turay Zoltán könyvtáros tartott előadást, az egri könyvtár egyik, határon átnyúló sikereres projektjét mutatta be, amelynek keretében a világ minden tájáról rengeteg Gárdonyi-kiadást gyűjtöttek össze. Ezt követték a Kölcsey-program aktuális kérdései, amelyeket Tüske László, a Kölcsey Ferenc Alapítvány kuratóriumának elnöke vezetett le.
Június 5-én a szakmai program a megnyitókkal kezdődött, Bedő Tamás, Csongrád polgármestere és Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az IKSZ elnöke által.
Keleti Arthur kibertitok-, jövőkutató, IT biztonsági stratéga előadásában arra vállalkozott, hogy megpróbálja az MI fejlesztés jelenét bemutatni, kitérve arra is, hogy miben tudunk és miben nem tudunk tervezni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.
A konferencián részt vett a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, Szőcs Endre is, aki a FussNEKI Kárpátalja adománygyűjtési akció hátterét és forgatókönyvét mutatta be.
Forrás és a teljes beszámoló itt: https://www.facebook.com/csemegi.karoly.konyvtar/posts/632461212249153
HAZAI
--Legyen erdélyi magyar központi könyvtár!
A Művelődés folyóirat 2023. májusi számának Vélemény rovatában Benkő Levente főszerkesztő az erdélyi magyar központi gyűjtőkönyvtár szükségességéről ír:
‘Nemrég, úgy április derekán, egy erdélyi magyar központi könyvtár és dokumentációs központ kapcsán közölt interjút Bárdi Nándor történésszel a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilap. (Lásd: http://www.szabadsag.ro/-/szukseg-volna-kozponti-erdelyi-magyar-konyvtarra-es-dokumentacios-kozpontra)
Erre reagálva, május elején, szintén a Szabadság hasábjain, Gaal György kolozsvári irodalom- és helytörténész néhány olyan szempontot villantott fel, amelyeken nem ártana elgondolkodni, de inkább: amelyek figyelembevételével nem ártana cselekedni. Nem akarok vészharangot kongatni, mégis hozzáteszem: lehetőleg szaporán, amíg nem késő. Például abból a szempontból, hogy addig volna jó tető alá hozni – a szó minden értelmében – egy ilyen létesítményt/intézményt, amíg le nem szokunk teljesen a nyomtatott kiadványokról s magáról az egész Gutenberg-galaxisról. Tudom, hogy kicsit meredek e megfogalmazás, de azért mégis: lássuk csak.
Mindenekelőtt azért lenne jó végre cselekedni, mert egyre-másra jönnek szembe velünk – hol közvetlenül, hol közvetve – mindenféle hírek sokféle könyvek és másmilyen kiadványok sorsáról. Hol családi, kisebb-nagyobb tékák vagy/és könyvespolcok állnak teljes felszámolás, esetenként ‘karcsúsítás’ előtt/alatt, hol az elmúlt években/évtizedekben innen-onnan adományba kapott, dobozokban álló kisközösségi készleteket éri el a válogatás s a velejáró kérdés, hogy mi legyen az adott közösségben nem használható, inkább valamelyik szakmához tartozó példányokkal. (…)
Erdélyben 1990 óta létezik az igény egy magyar központi gyűjtőkönyvtár és dokumentációs központ létrehozására. Helyi, megyei, körzeti, illetve szakmai közegek saját igényeinek megfelelő tékák léteznek ugyan, átfogó digitális tartalmak létrehozása, fejlesztése, építése is zajlik, de még mindig nincs egy olyan intézmény, illetve hely, amely – Bárdi Nándor helytálló szavával élve – olyan értékeket gyűjt, őriz meg és állít az érdeklődők szolgálatába, amelyek sem Budapesten, sem Bukarestben nem állnak a fontossági sorrend elején.
Az imént idézett Gaal György szempontjaival is lehetetlen egyet nem érteni. Köztudomású ugyanis, hogy manapság a kutatáshoz igen sokan általában világhálón keresnek forrásokat, tehát eszerint történik a forráshivatkozás. Csakhogy a világhálós felületeken tárolt tartalmak nagyon is hiányosak, és csak kis részét képezik annak a teljes forrásanyagnak, amely egy adott kérdéskör feltárásához, vizsgálatához szükséges. Gaal György és a hozzá hasonló, kicsit régebbi vágású, a világhálón elérhető és a levél-, illetve könyvtárak polcain sorakozó nyomtatott forrásokat egyaránt használó, tapasztalt kutatók pontosan tudják: nagy tévedés csak a digitálisan feldolgozott forrásokra hagyatkozni, a még nem digitalizáltakra pedig úgy tekinteni, mintha nem is léteznének! És mivel Erdélyben az utóbbi két-három évtized periodika- és könyvgyűjtése részben hiányos, részben rapszodikus, milyen jó lenne, ha például egy adott, erdélyi kötődésű téma feltárásához, vagy annak egy részlete tisztázásához a kutatónak nem kellene Budapestre mennie, hanem itt, Erdélyben kéznél lenne számára a keresett könyvtári forrás.
A tervezett központi gyűjtőkönyvtár és dokumentációs központ felettébb szükséges volta nyilvánvaló tehát. Ideje volna, hogy az idestova több mint harminc éve megfogalmazott igény elérje mindannyiunk ingerküszöbét. Ideje volna összefogni, és lépni.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://muvelodes.net/velemeny/legyen-erdelyi-magyar-kozponti-konyvtar
--Olvasókörök és biblioterápiás foglalkozások az erdélyi könyvtárakban (1989 után)
A TMT – Tudományos és Műszaki Tájékoztatás – könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat online felületén tett közzé tanulmányt Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár vezetője, Olvasókörök és biblioterápiás foglalkozások az erdélyi könyvtárakban (1989 után) címmel. Ebből idézünk alább:
‘Az 1989-es romániai rendszerváltást követő években az erdélyi magyar vonatkozású könyvtárakban nem működtek olvasókörök, olvasóklubok, azaz ha működött is valahol, arról sem a Könyvesház, sem más könyvtári szaklap nem tett említést, valamint szakmai körökben sem volt szó róla. Az első olvasóköri kezdeményezések a 2010-es években indultak, azt követően, hogy 2010 júniusában a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezésében dr. Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója biblioterápiás képzést tartott könyvtárosoknak a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Ennek a képzésnek, valamint az ezt követő továbbképzéseknek a hatására, ma egyre több könyvtárban működik biblioterápiás foglalkozás, vagy olyan olvasóköri tevékenység, amely biblioterápiás módszerekkel zajlik, sőt egy színjátszó kör is kialakult sérült gyerekek közreműködésével.’
‘Az egyik legaktívabb könyvtáros e területen Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium iskolai könyvtárosa, aki Székelyföldi biblioterápia című nyilvános Facebook-csoportjában (https://www.facebook.com/groups/926957151018400) rendszeresen beszámol tevékenységéről. (…) Ő volt az első, aki belevágott e nemes tevékenységbe, és ő tartott, elsőként az országban, az iskolai könyvtárosoknak biblioterápiás képzést Sepsiszentgyörgyön. A dr. Bartos Éva által tartott képzést követően létrehozott olvasókörök, olvasóklubok vezetői több alkalommal beszélgettek arról, hogy vállalható-e a biblioterápia kifejezés, főleg ha a foglalkozásokat könyvtáros végzi.’
Vántsa Judit erdélyi könyvtárakban működő olvasóköröket és biblioterápiás tevékenységeket mutat be, a foglalkozásokat vezető könyvtárosok beszámolói alapján: Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár (Kézdivásárhely), Bod Péter Megyei Könyvtár (Sepsiszentgyörgy), Kájoni János Megyei Könyvtár, Márton Áron Főgimnázium (Csíkszereda), Bice-Bóca színjátszó kör, Városi Könyvtár (Székelyudvarhely), Octavian Goga Megyei Könyvtár (Kolozsvár), Teodor Neş Municípiumi Könyvtár (Nagyszalonta). Összegzésként a szerző megállapítja: ‘Ahogy megismerjük egymás munkáját, tevékenységét, egyre bátrabban merjük felvállalni ezt a szép, nemes foglalkozást. Van, aki mentálhigiénés szakemberrel, és van, aki nélküle, de sikeresen, hónapról-hónapra felkészülten várja az újabb találkozást, a meghitt beszélgetéseket, a kellemes, hangulatos perceket, órákat minden csoporttag és vezetője.’
Forrás: Vántsa Judit, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár (Kézdivásárhely)
A teljes cikk itt olvasható: https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/13240/14929
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Sikeres volt a Megbocsátás hete – változó könyvtárhasználati szokások
Több száz, régen kikölcsönzött kiadvány került vissza a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár polcaira a Megbocsátás hete alatt. 2023. június 12-től 16-ig késedelmi kamat fizetése nélkül vihették vissza az olvasók a könyveket a könyvtárba. A Hargita Népe újságírója az akció kapcsán a változó olvasási, könyvtárhasználati és kölcsönzési szokásokról is érdeklődött. ’– Az idei megbocsátás hetén összesen 718 könyvtári dokumentumot hoztak vissza az olvasók, körülbelül fele-fele arányban vannak köztük gyermek- és felnőtt könyvek, és közel hétezer lej értékben töröltünk el késedelmi kamatot’ – összegezte a tapasztalatokat Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója.
A könyvtár munkatársai a változó olvasási és könyvtárhasználati szokásokról is beszámoltak az újságírónak. Zsók Éva, a gyermekrészleg könyvtárosa tapasztalatai szerint a legkisebbek Bartos Erika Anna, Peti és Gergő, valamint Bogyó és Babóca könyveit, Berg Judit írásait szeretik, a kisiskolások kedvencei Rachel Renée Russell Egy Zizi naplójának vagy Jeff Kinney Egy ropi naplójának részei. Nagyobb korban J. K. Rowling Harry Potter-sorozatát, Rick Riordan műveit vagy a Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sorozata 9–12 éveseknek szóló, olvasmányos és izgalmas darabjait választják. A gyermekkönyvtárosok szerint sok gyermek beiratkozik, a kisebbek szülőkkel, a nagyobbak akár egyedül is betérnek a könyvtárba, mert vonzó számukra, hogy mindig megvannak a legújabb kiadások. Péter Katalin könyvtáros a felnőttkorú olvasókkal foglalkozik, szerinte az elmúlt nagyjából tíz évben sokat változott a kereslet. Olvasóik 60-70 százaléka ma is szépirodalmi művekért érkezik, de már nagyobb a kereslet a kortársak, mint a klasszikusok iránt. Emellett a skandináv krimik is kiemelten népszerűek az elmúlt években, illetve nagyon keresettek a szakkönyvek, azon belül is a helyismereti, néprajzi, pszichológiai és útikönyvek. ’– Látogatóink mindig a legfrissebb, legmenőbb könyveket keresik, melyek a könyvesboltokban is kaphatók, ezért nagyon igyekszünk napirenden lenni az újdonságok terén. (...) ’Rengeteg középiskolás jár hozzánk, nem feltétlenül házi olvasmányokért, ami nagy változás ahhoz képest, hogy mi volt a helyzet tíz évvel ezelőtt. Újra divat lett az olvasás’ (...) – mutatott rá Péter Katalin.
Az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján az mondható el, hogy egyre több aktívan dolgozó, 30-40-50 éves olvasó jár könyvtárba. Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója hangsúlyozta: az intézmény Hargita Megye Tanácsa fenntartásában működik, évente külön összeget kapnak könyvvásárlásra, így be tudják szerezni a legújabb kiadványokat minden területről. Ha nem szereznének be rendszeresen új könyveket, egy idő után megcsappanna az olvasók és a kikölcsönzések száma is. A könyvtár állománya évente nagyjából 5-6 ezer könyvvel bővül, ennek nagyjából 80 százaléka vásárolt könyv, a többi adományokból, pályázatokból vagy más forrásokból kerül be, a teljes könyvtári állomány pedig több mint 190 ezer dokumentumot számlál.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/2023-06-19-megbocsatottak-a-konyvtarban-20230619
Egy csöppnyi Franciaország – interkulturális est a könyvtárban
A Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködésében immár a tizenhatodik Interkulturális estre került sor 2023. június 7-én. Házigazdája a Franciaországból érkezett fiatal önkéntes, Lucie Taillard volt. Vetítéssel kísért előadásából az összegyűlt közönség sok érdekességet megtudhatott a francia kultúráról, hagyományokról, szokásokról, ételekről, de nem maradt ki az irodalom, a zene és a sport, illetve persze a sztereotípiák sem. Az előadó saját lakóhelyét, Bretagne régió településeit és sajátos hagyományait is bemutatta. Az est zárásaként Lucie hagyományos bretagne-i süteményekkel kedveskedett a jelenlevőknek.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1190/francia-interkulturalis-est-a-konyvtarban
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyvbemutató: Köncei Elek (1809–1881) naplója
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében 2023. május 31-én volt a bemutatója Köncei Elek (1809–1881) naplója Köntzey Tamás által könyvbe szerkesztett, bevezetővel, a családfa ismertetésével és lábjegyzetekkel ellátott, bővített változatának.
A kötet a 2021-ben megjelent, A Könczei nemzetség története című könyv folytatása, az előzőhöz hasonlóan gazdagon illusztrált, igényes kivitelben. A karatnai születésű, szabadságszerető, jómódban gazdálkodó székely nemes huszonhárom évet átölelő, dokumentumértékű, hasonmás kiadásban megjelent naplófeljegyzései betekintést nyújtanak az 1848–49-es szabadságharcot követő megtorlás, valamint a kiegyezés időszakának helyi történéseibe. A könyv a napló szövegét a mai olvasó számára átírt formában is tartalmazza, akárcsak a napló elemzését és Köncei Elek, illetve családja élettörténetét is.
A rendezvényen Köntzey Tamással Bedő Zoltán, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke beszélgetett, a rendezvény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt. Közreműködtek: Könczey Csaba (zongora, ének), Táncos András (versmondás).
A könyvbemutatóra sor került Torján is, 2023. június 4-én, a helyi kultúrotthonban.
Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/konyvbemutato-koncei-elek-naploja
Könyvtári csapat a Fitness Tribe mozgáskampányában
Dombi Helga, Hollanda Andrea, Ianculescu Csilla, Kolumbán Melinda, Nagy Zsófia, Sánta Zsófia könyvtárosok képviselték a Bod Péter Megyei Könyvtárat a sepsiszentgyörgyi Fitness Tribe csoportnak az egészséges életmódot, a közös edzéseket, a rendszeres testmozgást népszerűsítő, egészhónapos kezdeményezésén.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/643474157813033
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/158706/tobb-mint-1000-kilometert-futottak-mozogj-az-egeszsegert
A SepsiBook további „utórezgései”
A 2023. május 25. és 28. között lezajlott SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál visszhangjai június első felében sem csitultak el a közösségi térben és a sajtóban. Alább ezeket szedtük sorba.
A Román Televízió marosvásárhelyi adásának munkatársai Gombos Zoltán fesztiváligazgatóval, valamint Szonda Szabolcs főszervezővel beszélgettek:
Molnár Krisztina Rita költő, író mentális utazásnak is érezte a Sepsiszentgyörgyre látogatását:
https://pannontukor.hu/molnar-krisztina-rita-nyert-a-sepsiszentgyorgy/
A Facebookon írótársaival való találkozásairól, a könyvekről írt: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=951633192459635&id=100028388906400
Egyed S. Péternek, a Sapientia – EMTE csíkszeredai karának fordító és tolmács mesterképzése végzős hallgatójának beszámolója a SepsiBookról:
https://www.hargitanepe.ro/2023-06-07-sapientia-a-sepsibookon-20230607
Harcos Bálint író facebook-bejegyzésben adott hangot örömének, hogy a Könyvkelengye program keretében az ő könyvét kapta ajándékba 466 sepsiszentgyörgyi elsős diák:
https://www.facebook.com/harcosbalint/posts/759334209529589
Berg Judit író szintén a facebookon mondott köszönetet a szervezőknek és olvasóinak: https://www.facebook.com/bergjuditbooks/posts/773850154406552
Zsúfolásig megtelt a Porond, sokan állva követték a Juhász Anna által vezetett beszélgetést Visky András íróval a Kitelepítés című regényről:
Ételkóstolóval egybekötött könyvbemutatón ismertették a SepiBookon azt az igényes kiadványt, amelynek elődjét bő háromszáz évvel ezelőtt vetették papírra a csíksomlyói ferences kolostorban, és amely szintén júniusban, a Szép Magyar Könyv seregszemlén Novák Katalin köztársasági elnök asszony különdíját érdemelte ki:
Vincze Bence kultúraszervezőnek a Parti Nagy Lajos költővel, íróval a SepsiBookon lezajlott portrébeszélgetésén a tervezett nyolc kulcsszóból végül talán két témát tudtak körüljárni, a posztmodern és az irodalmi kánon kérdéskörét:
https://www.3szek.ro/load/cikk/158479/a-nyelvvel-es-a-hagyomannyal-dolgozom
Az Amerikában élő író és matematikus Bogdan Suceavă matematikáról, írói dilemmáiról, az embernek a világban betöltött helyéről beszélgetett Romulus Bucur költővel:
https://www.3szek.ro/load/cikk/158482/iroi-kepletek
A Háromszék napilap tudósítása Kemény István költő, író és Vincze Bence beszélgetéséről:
https://www.3szek.ro/load/cikk/158480/kemeny-istvan-nagy-szavakrol-es-a-kolto-szereperol
A sepsiszentgyörgyi román napilap, az Observatorul de Covasna is mérleget készített az eseményről, amely a más rendezvényekkel, ünnepekkel (a bukaresti könyvvásár, a Bookfest, a katolikus pünkösd, az OSK győzelmi ünnepe, Novák Katalin köztársasági elnök látogatása) való egybeesés ellenére növelni tudta látogatói számát:
Június végére elkészült és nyilvánosságra került a második SepsiBook hangulatát is érzékletesen megjelenítő, a rendezvényt összefoglaló aftervideó, amely itt tekinthető meg: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/videos/1810563926063739
Interaktív kiállítás a magyar feltalálók napja alkalmából
2023. június 15-én és 16-án volt látogatható a magyar feltalálók napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, az egykori dohánygyárban megszervezett interaktív kiállítás, amelyen tudománynépszerűsítő könyvekkel a Bod Péter Megyei Könyvtár is jelen volt.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/640259818134467
A „Szívből jövő könyvajándék” átadása Szentkatolnán
„2023. június 22-én Szentkatolnán, a 2022-ben újraindult községi könyvtárban hivatalosan is átadtuk a legutóbbi Szívből jövő könyvajándék kampány során a háromszéki községi könyvtárak részére összegyűlt adomány egy nagyobbik részét. Ezt az adományt a Szeretem Újbudát Egyesület két nagyon aktív tagja gyűjtötte és hozta el ide. Köszönjük Bába Szilvia és Junghausz Rajmund önkormányzati képviselőknek a munkájukat és az önzetlen támogatást!
Az ünnepélyes alkalomra összegyűlt gyerekeknek és szülőknek Szilágyi-Nagy Imola könyvtáros, intézményünk munkatársa Samuel Allo A két csillag című meséjét vitte ajándékba. A könyv szerzője önmagában is kivételes, hétköznapi emberekkel kapcsolatot teremtő, gyalogosan utazó vándor, aki mindenért mesével fizet. Így próbálja meg egy fedél alá, egy asztal köré, egy tűz mellé összegyűjteni az embereket, akárcsak a régi időkben: beszélgetni, mesélni, olvasni, énekelni. Ez a könyvtár egyik fő célja is: a közösség találkozóhelyévé lenni.
Kívánjuk, hogy a könyvtár legyen a gyerekek, felnőttek, családok, szomszédok, iskolai osztályok, nyugdíjasok és mindenki számára az a hely, ahol megtalálják a keresett csendet vagy társaságot, valamint a megfelelő olvasmányt minden élettörténéshez.”
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/645017524325363
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/158914/konyvadomany-kozsegi-konyvtarak-szamara
Lezajlott az idei első Csodalámpa-foglalkozássorozat
2023. június 26. és 30. között zajlott le a 1-2. osztályos tanulók számára a Bod Péter Megyei Könyvtár által a székhelyén megszervezett, olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozássorozat, a Csodalámpa Olvasóklub. Ennek kapcsán írt a Háromszék napilap a könyvtár nyári tevékenységeiről és kínálatáról.
„Száz évre visszamenő kalandozáson vesznek részt egy kisregény segítségével azok a gyermekek, akik ezen a héten a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Csodalámpa napközis táborában töltik a vakáció öt napját. Ez csupán a kezdete a könyvtár szünidős programjainak, amelyek célja a játékos olvasásnépszerűsítés, összehozni a könyvbarátokat azokkal, akiknek nem árt egy kis biztatás a betűk világa felé. (...) Az elemisek nagyobb korosztályát a július 10–14. közötti Csodalámpa-táborba várják, a helyek a meghirdetés utáni órákban már beteltek, ezért a július 17-től négy héten át (délelőtt 10–12 óra között) nyitva tartó kertkönyvtárban foglalkoznak mindazokkal, akik említett táborokból kimaradtak és együtt szeretnének olvasni, kézműveskedni, játszani a könyvek birodalmában. A tanév idején a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közösen szervezett Az ismeretlen ismerős: Petőfi Sándor című, kétfordulós online vetélkedő nyerteseinek jutalomtábora is közeleg, július 3-tól hat csapat vesz részt a csernátoni olvasó- és kézművestáborban. Ezen kívül a megyei könyvtár a vakációban is folytatja Mesekerék programját, amely révén háromszéki községi könyvtárakba visznek kiadványokat a februárban indított könyvgyűjtő akció terméséből és egy nagyobb magyarországi adományból, de nem hagyják ki a gyermekfoglalkozásokat sem: ahol megfordulnak, mindenütt tartanak olvasásnépszerűsítő játékos tevékenységeket.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/158882/vakacioban-is-egyutt-a-gyermekekkel-bod-peter-megyei-konyvtar
Az Erdélyi Magyar Televízió rövid tudósítása a Csodalámpáról: https://www.facebook.com/erdelytv/videos/773832034438790
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Sikeres a biblioterápiás olvasókör
2023. június 2-án, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok csoportja Nógrádi Gergely Az emberszerelő című novellája kapcsán tartott beszélgetést. A Könyvkuckózók csoport nyári szüneten van. Június 20-án a könyvtár vendégei voltak a Wegener Pro Sanitate Alapítvány Senior Klubjának tagjai, akik megismerkedtek a könyvtár történetével, és részt vettek egy biblioterápiás foglalkozáson, ahol szintén Az emberszerelő kapcsán zajlott a beszélgetés.
Június 29-én, a kézdivásárhelyi városnapok, a Sokadalom alatt az érdeklődők bepillanthattak a biblioterápia csodálatos világába a könyvtár munkatársai által.
Tematikus könyvkiállítások
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban június folyamán hat könyvkiállításra került sor: tematikus könyvajánló és könyvkiállítás a Magyar feltalálók napja alkalmából; a zene ünnepe alkalmából; Kányádi Sándor (1929. 05. 10. – 2018. 06. 20.) halálának 5. évfordulója tiszteletére; Jókai Anna (1932. 11. 24. – 2017. 06. 05.) halálának 6. évfordulója tiszteletére; Weöres Sándor (1913. 06. 22. – 1989. 01. 22.) születésének 110. évfordulója tiszteletére; George Călinescu (1899. 06. 19. – 1965. 03. 12.) születésének 124. évfordulója tiszteletére.
Vándorkiállítás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára
2023. június 19-én érkezett Kézdivásárhelyre, a Gábor Áron térre a Petőfi Irodalmi Múzeum „Átröpülök hosszában hazámon” című vándorkiállítása, amelyet a nap során 157 érdeklődő tekintett meg.
Sokadalmi papírszínházas foglalkozások
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2023. június 28. és 30. között a kézdivásárhelyi városnapok, a Sokadalom keretében összesen 6 interaktív papírszínházas foglalkozásra került sor 5-10 éves gyerekek számára. A gyerekek a mesék által, játékos módszerek segítségével ismerkedtek az olvasásnak a kulturális alapellátásban, a tudás- és műveltségszerzésben, az ön- és közösségépítésben betöltött nélkülözhetetlen szerepével.
Forrás: Vántsa Judit könyvtárvezető, Kovács Izabella Andrea könyvtáros
--Czegő Zoltán költő, író 85 éves
Czegő Zoltán bő termést hozó szépirodalmi munkásságát, szerteágazó tevékenységét néhány mondatban nehéz összegezni. Az eleddig harminchárom kötetre és több ezer újságcikkre rúgó életmű jelentőségét növeli, hogy a székely-magyarság sorskérdéseit taglalja, de pedagógiai, kulturális és közéleti ténykedése is ebbe az irányba mutat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/158618/koszontjuk-a-85-eves-czego-zoltant-celtudatos-kerlelhetetlenseggel
--Kiraklak a könyvtárban! – Óriáspuzzle-kirakás és rekordkísérlet Székelyudvarhelyen
A 2023-as esztendőt a játék évének nyilvánította a székelyudvarhelyi önkormányzat, a programkínálat részeként a Városi Könyvtár és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) június 30. és július 2. között nem mindennapi megmozdulással készül. Kiraklak a könyvtárban! címmel az udvarhelyi és udvarhelyszéki puzzle-rajongókat várják a könyvtár előtti térre, ahol egy 33 600 darabos óriáspuzzle kirakásába kapcsolódhatnak be. A puzzle kirakása 48 órát át tart, egyidőben legfeljebb hatvanan tudnak dolgozni a kirakáson. A turnusok között számos szórakoztató produkcióval várják az érdeklődőket, hogy felfrissítsék és felvidítsák őket.
Eredetileg a szervezők zárásként vasárnapra, július 2-ára egy Guinness rekord megdöntését tűzték ki célul. Az elképzelés szerint Székelyudvarhelyen 3500 személy részvételével alkotnak Élő Puzzle-darabot, megdöntve ezzel a jelenlegi rekordot, ahol 2423 személy állt össze egy élő kirakósdarabbá. A magas regisztrációs költség miatt azonban lemondtak a hivatalos rekord megdöntéséről. ‘Bár hivatalos Guinness-rekordkísérlet nem lesz belőle, ez nem állíthat meg minket abban, hogy megalkossuk a lenyűgöző puzzle-alakzatot!’ – tették közzé a szervezők.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/oriaspuzzle-kirakas-es-rekordkiserlet-szekelyudvarhelyen
--Dávid Ádám: egy fadoboz teljesen offline és kábel nélkül, ez adja a varázslatot
Különleges színházi élményben lehetett része annak, aki a 2023. június 8. és 11. között megrendezett 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten ellátogatott A farkas és a hét kecskegida, a Huzatsárkány a várban, a Visszajött a répa című papírszínházas előadásokra. Dávid Ádám magyarországi író, költő adta elő a meséket. Egyik előadása után arról beszélgettünk vele mitől izgalmas ez a japán eredetű műfaj, a kamishibai, és hogyan kezdett el foglalkozni vele.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/kultura/David-Adam-egy-fadoboz-teljesen-offline-es-kabel-nelkul-ez-adja-a-varazslatot
--Kisgyörgy Zoltán újságíró 87 éves
2023. június 21-én 87 évet töltött Kisgyörgy Zoli bácsi: az örökmozgó sepsiszentgyörgyi riporter Háromszék minden zugát bejárja évente, továbbra is fiatalosan tájékozódik a változó időben, számontartva minden régi követ és ódon harangot, számonkérve minden hiányzó fűszálat és tovaszállt madarat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/158726/fungalj-meg-sokaig-zoli-bacsi-koszontjuk-a-87-eves-kisgyorgy-zoltant
--Filozófiai kert a könyvtárban – Wagner Nándor békét hirdető alkotása Nagyváradon
Wagner Nándor-kiállítás nyílt 2023. június 20-án a világhírű szobrász szülővárosában, Nagyváradon, a város magyarságának ünnepe, a Szent László Napok keretében. A Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár előcsarnokában nyílt tárlat a Magyarországon, Svédországban és Japánban hírnevet szerzett szobrász főművének, a Filozófiai kertnek a másolatát mutatja be. A jeles szobrászművész 1922-ben született Nagyváradon, születésének 100. évfordulója alkalmából tavaly állították ki a Műcsarnokban a szoborcsoport teljes nagyságú, 3D nyomtatóval készült másolatát, ez tekinthető meg Nagyváradon is. A szoborcsoporton Wagner Nándor húsz éven át dolgozott, 1977 és 1997 között. A mű egy variánsa Japánban látható. A kompozíció körben álló alakjai az öt nagy gondolkodó – Ábrahám, Ekhnaton, Jézus Krisztus, Buddha és Lao-Ce –, míg a körön kívül, egyvonalban, Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma és Mahatma Gandhi áll. A váradi kiállításnak része az alkotó és második felesége, Csijo Akijama mellszobra is. A kiállítás megnyitójának közönségét Ancuta Florina Șchiop, a Bihar megyei könyvtár igazgatója és Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője köszöntötte. Ancuța Florina Șchiop párhuzamot vont a kiállítás és Nagyvárad multikulturalitása között; szerinte ettől az együttéléstől különleges város Várad, és a kiállítás témája is ezt az aspektust húzza alá. Jelezte, a nyár végéig lehet megtekinteni Wagner Nándor alkotását. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora beszédében a mű spirituális üzenetére hívta fel a figyelmet: mindegyik alaknak a gondolata a maradandóra, az örökkévalóra mutat. Úgy vélte, a mű a békét jelképezi, együttgondolkodásra, meditációra hív.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/filozofiai-kert-a-konyvtarban-megnyilt-nagyvaradon-wagner-nandor-beket-hirdeto-alkotasa
Sajtóvisszhang: https://maszol.ro/kultura/Filozofiai-kert-Wagner-Nandor-fomuvet-allitottak-ki-Nagyvaradon
--Petőfi Sándor 200 – a csíkszentdomokosi községi könyvtár eseménysorozata
A csíkszentdomokosi községi könyvtár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából eseménysorozatot hirdetett. Erről adott hírt Sándor Edit községi könyvtáros, szervező rövid beszámolójában: ‘A Márton Áron Általános Iskola pedagógusai közül többen is támogatták a projektet. Laczkó Vass Róbert és Székely Norbert Petőfi live! című műsorával indítottak, majd érdekességek után kutattak a tanulók. A feltárt érdekességekből rendhagyó irodalomóra, rajzok, lapbookok készültek. Az elolvasott, kiválasztott versek nemcsak lerajzolva, hanem cipősdobozokban is meg lettek jelenítve. Március 15-re óriáskokárdák készültek, ki is lettek állítva a kultúrotthon előtti téren. Teltházas előadás keretében, a magyar költészet napján rengeteg vers elhangzott, meg is zenésítettek belőle a nagyobb diákok jó párat. Versírásra is biztattuk a felnőtteket, három kitűnő alkotás érkezett a felhívásra. Június 28-án János Vitéz és Iluska Tündérországát építjük fel, az eseménysorozat legszebb programpontjára kerül sor, de hátra van még a Pilvax kávéházi találkozó és egy eseményzáró kirándulás is.’
Fotók és rövid beszámolók ez eseményekről a könyvtár közösségi oldalán: https://www.facebook.com/csikszentdomokosi.konyvtar
Forrás: Sándor Edit, Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár
--Tábor a gyergyószentmiklósi könyvtár szervezésében
Tábor a könyvek világában! címmel 2023. június 26. éls 30. között kilenc és tizenkét év közötti gyermekeket vártak foglalkozásokra a Gyergyszentmiklósi Városi Könyvtárba, naponta 9 és 16 óra között. A tábor résztvevői meleg ebédet is kaptak. A foglalkozásokat Szabó Enikő fejlesztő pedagógus, meseterapeuta vezette. Többek között mesékkel, különböző kreatív játékokkal, kézműves foglalkozásokkal tölthették idejüket a kis érdeklődők.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/2219882888194772
--Nyugdíjba vonul Bölöni Melinda iskolai könyvtáros
Bölöni Melinda 1980-ban érettségizett a szászrégeni 2. Számú Ipari Líceumban. A Temesvári Műszaki Egyetem gépészmérnök – vegyipari gépészet szakán végzett 1986-ban. A könyvtárosi szakmával 1991-ben találkozott, amikor az újonnan felépült csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárosa lett. (…) Hamarosan egy igazi otthonos könyvtárat alakított ki, amelybe mind a diákok, mind a pedagógus kollégák és az iskola más alkalmazottai is szívesen betértek. Mivel a szakmáját szereti, gyakran részt vett továbbképzőkön, és szinte nem volt olyan módszertani nap, hogy ő jelen ne lett volna. Hogy még közelebb kerüljön a modern könyvtárosság elvárásaihoz, elvégezte a brassói egyetem könyvtár és információtudomány szakát is. Vallotta, hogy az iskolai könyvtári tevékenységek függenek az olvasók számától, a diákok korától, igényeitől, az állomány nagyságától, a könyvtár felszereltségétől vagy a másmilyen típusú feladatoktól, amelyekkel az iskola vezetősége megbízza.
Melinda 2023. július végén búcsúzik szeretett könyvtárától, és átadja helyét az újonnan érkező kollégának.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/06/boloni-melinda-kollegank-konyvtarosi.html
--Csíkcsicsó diszpolgárává avatták a község egykori könyvtárosát és helytörténészét
Csíkcsicsó önkormányzata és annak képviselőtestülete ünnepélyes keretek között avatta a község díszpolgárává Szabó Ákosné Hajdu Magdolna és Szabó Kálmán nyugalmazott pedagógusokat 2023. június 18-án, a falunapok záróeseményén.
Szabó Kálmán hosszú éveken át a falu könyvtárosa is volt, nyugdíjas éveiben sem hagyta abba értékőrző munkásságát. 1948-ban született Csíkcsicsóban. Magyar nyelv és irodalom szakos tanárként dolgozott Csíkszentmártonban és szülőfalujában. 2004 és 2017 között kultúrigazgatóként tevékenykedett a településen. Megalakította a Lármafa irodalmi kör elnevezésű csoportot, amelyen keresztül rengeteg diákot mozgósított. A település hagyományait, népszokásait igyekezett átörökíteni, életben tartani. Első könyve 2013-ban a Státus Kiadó gondozásában jelent meg Múltidéző címmel, ezt további könyvei követték.
Szabó Magdolna 1969-től 1999-es nyugdíjazásáig a csíkcsicsói általános iskola tanára, 1973 és 1979 között iskolaigazgatója volt. Nyugdíjasként hozta létre az Élő Emlékezet Egyesületet, számos közösségi eseményt szervezett, újraélesztette a csicsói amatőr színjátszást. Munkái: Élők emlékezete (2016) – képeken keresztül mutatja be a csíkcsicsói családokat –, Itt (is) járt a háború. Csíkcsicsó és katonái a két világháborúban (2021).
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/jeles-szemelyisegeket-avattak-diszpolgarra-csikcsicsoban-20230619
RENDEZVÉNYEK
--12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét – ‘a könyvek, az olvasók és az írók találkozása’
2023. június 8. és 11. között szervezte meg az Iskola Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Erdélyi Magyar Könyves Céh a 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet a patinás Bánffy-palotában, Kolozsvár főterén. A négy nap alatt számos bemutatóra, író-olvasó találkozóra került sor, és olyan személyiségek, alkotók érkeztek a kincses városba, akik miatt méltán lehet kiemelt jelentőségűnek nevezni az idei könyvünnepet. A Könyvhét történetében idén első alkalommal nemzetközi díszvendégeket is köszönthettek Kolozsváron, Sigridur Hagalín Björnsdóttir és Jón Kalman Stefánsson személyében, akik az izlandi kortárs irodalom jeles képviselői.
Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke elmondta, idén egy olyan programcsomagot igyekeztek összeállítani, amelyben minden korosztály megtalálja a neki tetsző programpontokat.
A Bánffy-palota emeleti kiállítótermeiben 48 könyvkiadó és kereskedő kínálatából válogathattak az érdeklődők. 55 szerző érkezett az eseményre. A járvány óta új hagyománnyá vált a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten átadni az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért-díjakat, idén immár tizedik alkalommal. A gálára június 9-én került sor a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Az idei díjazottak: Visky András író, Imre Éva színművész, valamint Oláh Gyárfás képzőművész. Az eseményről itt olvashatunk: https://maszol.ro/kultura/Atadtak-az-Erdelyi-Magyar-Kortars-Kulturaert-Dijakat-1
A 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet Oláh Emese alpolgármester, Grezsa Csaba főkonzul, Vida Gábor író, szerkesztő, valamint Szántai János író, költő, az E-MIL elnöke nyitotta meg a központi helyszínen, a Bánffy-palotában, június 8-án. H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke elmondta, a rendezvényen Bánffy Miklós születésének 150. évfordulójára is emlékeznek.
Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság vezetője Egyed Ákosnak adta át a társaság által idén odaítélt Kolozsvár büszkesége-díjat. Egyed Ákos elmondta, örvendetes az, hogy a díjátadóra éppen a könyvhéten került sor, ugyanakkor megköszönte a Sipos Gábor történész által írott laudációt.
A könyvhét díszvendége a Kossuth-díjas Oravecz Imre költő, műfordító volt, aki idén ünnepli 80. születésnapját. Nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint A hopik könyve, A rög gyermekei vagy a Kaliforniai fürj. A költővel június 10-én találkozhatott a közönség a Bánffy-palota nagyszínpadán. (Videó erről itt: https://www.youtube.com/watch?v=8e38BivWkRQ)
A 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét részletes programja a www.unnepikonyvhet.ro honlapon található. Az eseményen fellépett számos kortárs magyarországi és erdélyi szerző, többek közt: André Ferenc, Berényi Anna, Botházi Mária, Cserna Szabó András, Demeter Zsuzsa, Andrei Dósa, Gerlóczy Márton, Grecsó Krisztián, Hidas Judit, Jónás Tamás, Kádár Annamária, Karácsonyi Zsolt, Lackfi János, László Boglárka, László Noémi, Oravecz Imre, Prieger Zsolt, Szabó Róbert Csaba, Szöllősi Mátyás, Tisza Kata, Vida Gábor, Visky András.
A szervezők idén is célul tűzték ki az ifjabb generációk megszólítását, a kínálatban a család apraját-nagyja megtalálhatta a kedvére valót. A rendezvényre olyan közkedvelt gyerekszerzők hozták el legújabb könyveiket, mint Vadadi Adrienn, Vida Ágnes vagy Bojti Anna. A gyerekprogramokról itt van összefoglaló: https://maszol.ro/kultura/Gyerekunnep-a-12-Kolozsvari-Unnepi-Konyvheten
Fotók a 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétről itt: http://szabadsag.ro/-/elkezdodott-a-12-kolozsvari-unnepi-konyvhet
A médiában a 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétről és rendezvényeiről:
https://maszol.ro/kultura/Megkezdodott-a-Kolozsvari-Unnepi-Konyvhet
https://maszol.ro/kultura/A-csalad-apraja-nagyjanak-a-kolozsvari-Unnepi-Konyvheten
http://szabadsag.ro/-/-az-olvasas-a-mi-vilaghodito-nem-fegyverunk-
https://maszol.ro/kultura/Bojti-Anna-Megirtam-nekik-a-sajat-konyvemet-ami-kotodik-az-o-vilagukhoz
https://maszol.ro/kultura/Kali-Agnes-a-magasztosabb-dolgokban-megszunik-az-egyen-vergodese
https://maszol.ro/kultura/Tisza-Kata-Nincs-mi-es-ok-mindannyian-serultek-vagyunk
http://szabadsag.ro/-/grecso-krisztian-kuzdelmei-lanyos-apakent
https://maszol.ro/kultura/Gerloczy-Marton-ongyogyito-celbol-irta-meg-a-Fikcio-sorozatot
--Jón Kalman Stefánsson és Sigríður Hagalín Björnsdóttir izlandi írók Kolozsváron
Idén először a nemzetközi irodalmi színtér neves képviselőit is meghívták a Koozsvári Ünnepi Könyvhétre. Jón Kalman Stefánsson és Sigríður Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, könyveiket számos díjjal jutalmazták, és több nyelvre is lefordították. A szerzőkkel Patat Bence műfordító, akinek számos skandináv prózai mű fordítását köszönhetjük, angol nyelven beszélgetett a kolozsvári Bánffy-palota udvarán szervezett eseményen, 2023. június 10-én.
Björnsdóttirnak három regénye jelent már meg magyarul a Cser kiadó gondozásában – az első, A sziget nagy érdeklődést keltett hazájában és külföldön is, ugyanis Izland elszigeteltségéről szól különböző szereplők perspektíváiból. Következő két regényét, a Szent szó-t (2018) és a Tüzek-et (2023) is, mint az elsőt, Patat fordította.
Stefánsson regényeit már régóta olvashatjuk magyarul, szintén Patat Bence, illetve Egyed Veronika fordításában, ezek közül a legismertebbek a Keflavík-duológia (A halaknak nincs lábuk, A mindenséghez mérhető), amelynek első kötetét Nemzetközi Booker-díjra is jelölték, valamint a Menny és pokol-trilógia (Menny és pokol, Az angyalok bánata, Az ember szíve).
A Bánffy-palota udvara megtelt érdeklődőkkel a találkozóra, amelyről Sántha Miriám tudósított a Maszol.ro portálon.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Tele-jo-tortenetekkel-mit-ne-hagyjunk-ki-a-12-Kolozsvari-Unnepi-Konyvheten
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Ket-izlandi-iroval-Jon-Kalman-Stefanssonnal-es-Sigridur-Bjornsdottirral-talalkozhattunk-Kolozsvaron
--Útjára indult az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték, várják az iskolások jelentkezését
Útjára indult az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték, amelyre háromfős diákcsapatok jelentkezhetnek. Az olvasás népszerűsítését célzó játékot a Koinónia Kiadó, Ábel Kiadó, Librológus, Talentum Református Iskola, Cimbora – Kíváncsi diákok lapja szervezi, partnerek a kolozsvári tanítók és magyartanárok. Amint a közleményben olvasható, felhívják a diákok figyelmét, hogy alkossanak háromfős csapatokat, majd válasszanak egy könyvet a korcsoportjuknak felajánlott címek közül.
Az olvasójáték menetrendje szerint a játék közzététele: 2023. június 5., regisztráció: szeptember 2–30., a feladatlap feltöltésének határideje: október 4., a nagy játék és író-olvasó találkozók: október 9–15.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/utjara-indult-az-erdelyi-konyvfalo-olvasojatek-varjak-az-iskolasok-jelentkezeset
--A Petőfi-busz Háromszéken
2023. június 19-én érkezett Kézdivásárhelyre az a különleges busz, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítását fogadja be. Az interaktív expó a Petőfi 200 emlékév kapcsán valósult meg, azaz a nagy költőnek állít rendhagyó emléket születése kétszázadik évfordulója alkalmából. A mozgó tárlat június 20-án Kovásznán, 22-én Sepsiszentgyörgyön, 23-án Baróton volt látogatható.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/158686/kezdivasarhelyen-a-petofi-busz-tovabb-gurul
--Aradi írók felolvasó délutánja
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2023. június 20-án tartotta meg felolvasó délutánját a helyi RMDSZ székházában. Dr. Brauch Magda nyugalmazott középiskolai tanár, prózaíró Alsó néni című portréját ismertette a hallgatósággal. Memoárszerű írása arról tanúskodott, hogyan lehetséges embernek maradni a világháború aljas és embertelen világában. Czernák Ferenc nyugalmazott ezredes egyik feledhetetlen ifjúkori élményét örökítette meg, Hevesi József egyházi közíró Őszi elcsendesedés című prózájával jelentkezett. Kovács Ilona költő két lírai darabját mutatta be, Regéczy Éva Schön Pista bácsira emlékezve című novelláját hozta hallgatóközelbe. Erdei Mária két költeményét olvasta fel. Regéczy Szabina Perle körelnök Szemek tüzében című naplójegyzet-sorozatából osztott meg részleteket a hallgatókkal, illetve a kör további tagjai is felolvastak alkotásaikból.
Forrás és a teljes cikk itt: http://www.nyugatijelen.com/kultura/aradi-irok-felolvaso-delutanja
AJÁNLÓ
--Vársétával egybekötve mutatták be a 400 éves Mikó-várról készült kötetet
A 400 éves csíkszeredai Mikó-várat ünneplő eseménysorozat keretében rendhagyó vársétával egybekötött könyvbemutatót szervezett a Csíki Székely Múzeum és Csíkszereda Városháza. 2023. június 23-án mutatták be a Mikó 400: A csíkszeredai Mikó-vár 400 éves története című tanulmánykötetet.
‘Szűk negyven esztendő nemesi kastélyként, bő ötven esztendő romosodó kastélyként, bő százötven esztendő laktanyaként, pár esztendő közigazgatási központként, bő hetven esztendő ismét laktanyaként, egy szűk évtized iskolaként, majd bő ötven esztendő kulturális intézmények otthonaként – ez lenne címszavakban a csíkszeredai Mikó-vár négyszáz esztendeje.’
’A kötet a múzeum szakemberei és külső szakértők megfeszített munkájának eredménye, összesen tizenegy tanulmányt tartalmaz. Hiánypótló műnek számít, mert a kezdetektől egészen napjainkig bemutatja a vár történetét, minden könyvespolc ékévé válhat’ – hangsúlyozta Szabó E. István történész-muzeológus, a Mikó 400 programsorozat koordinátora. A vár négyszáz éves történetét összefoglaló kiadványt dr. Hermann Gusztáv Mihály történész mutatta be, és a kötet egyik szerzője, Kósa Béla művészettörténész-muzeológus vezette az érdeklődőket a várat bemutató sétán.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/2023-06-22-minden-konyvespolc-ekeve-valhat-20230622
--Megjelent a Háromszéki költők antológiája
Egyed Emese kolozsvári költő, irodalomtörténész szerkesztésében látott napvilágot a baróti Tortoma Kiadónál a Háromszéki költők antológiája című kötet, amelyet a SepsiBook könyvszemlén és kortárs irodalmi fesztiválon is bemutattak.
Az antológiában olyan versek olvashatóak, amelyeknek szerzői valamiképpen kötődnek Háromszékhez. Amint a kötet ismertetőjében szerepel, „a 19. században Háromszék vármegyeként egyesített, egykori Sepsi-, Orbai-, Kézdi- és Miklósvárszék a köznyelvben ma is identitásjelölő”.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/osszefuggo-lelki-tajak-mai-es-egykori-poeta-hangok-n-egyed-emese-irodalomtortenesz-a-szerkeszteseben-frissen-megjelent-haromsze
--Hetvenöt éves a Művelődés folyóirat
A Művelődés című kolozsvári folyóirat idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Ez alkalomból Művelődés-enciklopédia címmel négykötetes válogatást adnak ki az 1990 és 2022 közötti időszakban a lap hasábjain megjelent ismeretterjesztő írásokból. Az írásokat kötetenként négy-négy fejezetben – Életutak, Helytörténet, Művelődéstörténet, Történelem – közlik. ‘A fejezetcímek is jelzik, hogy így csoportosítottuk az egyes személyiségek életpályáját felvázoló, továbbá hely- és művelődéstörténeti adalékokat, és végül, de nem utolsósorban a szélesebb összefüggésben értelmezett/értelmezhető történelmi események és folyamatok megismerését szolgáló írásokat. (…) Válogatásunkban arra törekedtünk, hogy az említett négy témakörben a kevésbé ismert adalékokkal szolgáló írásokat gyűjtsük együvé. Bevalljuk, hogy a jobbnál jobb és érdekesebbnél érdekesebb írások közül nem volt könnyű a választás.’ – írják a sorozat ismertetőjében. A májusi lapszámtól kezdődően a Művelődés – 75 elnevezésű ideiglenes rovatban havonta egy-két régebbi írást tesznek közzé, egyfajta előzeteseként a könyvsorozat augusztusi bemutatójának. A 2023. májusi lapszámban Jakó Klára Martinus Haczius könyvtáráról. Az európai művelődés tükröződése egy 16. századi erdélyi magánkönyvtár anyagában című tanulmánya olvasható.
Forrás: https://muvelodes.net/martinus-haczius-konyvtararol
--Bemutatták László Zsuzsa első kötetét
2023. június 16-án az Árkosi Kulturális Központban bemutatták László Zsuzsa sepsiszentgyörgyi színművésznek, a Háromszék napilap munkatársának Igazolvány című, verseket és rövid prózai szövegeket tartalmazó első kötetét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/158646/bemutattak-laszlo-zsuzsa-elso-kotetet
--Új tematikus könyvajánló sorozatot indított a Transtelex
A Transtelex új könyvajánló sorozatában különböző, a társadalmat aktívan foglalkoztató témákra rezonálnak négy nagyon különböző könyv által, hogy mindenki megtalálja ezek között azt a történetet, ami neki íródott. A sorozat első részében ’a tanárok kerültek célkeresztbe, mondhatni, hogy a tanügyi sztrájk ürügyén, de igazából ez egy olyan téma, amely sokkal többet kellene foglalkoztasson, mint amennyi figyelmet kap amúgy a mindennapokban. Az irodalom rengetegszer állított elő tanító főhősöket, vagy éppen antihősöket, és nem hiába, hiszen a nevelés és hatalom igazán jó kombinációja egy hatásos karakternek.’
Szabó Eszter könyvajánlója ‘A pedagógus több, mint egy oktatási eszköz – 4 könyv a tanárokról’ címmel itt olvasható: https://transtelex.ro/kultura/2023/06/04/4-konyv-a-tanarokrol
A sorozat második részében a papi hivatás témájához kapcsolódó könyveket ajánl Szabó Eszter ‘A legfontosabb ebben a hivatásban a felelősségérzet – 4 könyv papokról, lelkészekről, spirituális vezetőkről’ címmel. ’Ezúttal a könyves választásaim egyenlő arányban visznek keletre és nyugatra, ezáltal is kidomborítva ennek a szerepkörnek az összetettségét és felelősségét.’: https://transtelex.ro/kultura/2023/06/21/4-konyv-papokrol-lelkeszekrol-spiritualis-vezetokrol
A sorozat legutóbbi darabja a kortárs orosz irodalmat szemlézi: https://transtelex.ro/kultura/2023/07/01/4-1-kulonleges-konyv-kortars-orosz-szerzoktol
--Tamás Gáspár Miklós két posztumusz kötetét mutatták be Erdélyben
A Kijárat és a Kalligram Kiadó gondozásában két Tamás Gáspár Miklós-kötet jelent meg, mindkettő Sipos Balázs szerkesztésében és jegyzeteivel. A két válogatás párhuzamosan készült, egyszerre jelent meg, és közös könyvbemutatók alkalmával mutatták be 2023 júniusában Miskolcon, majd június 14. és 17. között erdélyi helyszíneken, Kolozsváron, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, végül Budapesten (június 22.).
Tamás Gáspár Miklós (TGM) erdélyi magyar származású filozófus, köz- és újságíró, egyetemi oktató az ezredforduló magyar filozófiájának egyik legnagyobb hatású, nemzetközileg is ismert és elismert alakja. A Kijárat Kiadó gondozásában megjelent A túlsó pólus Tamás Gáspár Miklós élete utolsó éveiben keletkezett, nagyhatású politikafilozófiai munkáit tartalmazza, többek között az ‘Öt tanács a hazának’ című esszét és a ‘Beszéd a félelem nélküli beszédről’ című előadást. A filozófus a kétezres évektől az ‘antikapitalista radikalizmus filozófiai politikájával’kísérletezett, élete végén pedig a hegeli ‘túlsó pólust’, az ember társadalmi önállóságának lehetőségeit fürkészte. A kötet különlegessége, hogy a szerző kései írásai mellett közli a Bürök című folyóirat alapítására felhívó, emlékezetes körlevelét, valamint utolsó kézírásos munkajegyzeteit. (Tamás Gáspár Miklós: A túlsó pólus. Utolsó írások a filozófiai politikáról. Szerkesztette és a jegyzeteket írta Sipos Balázs. Kijárat, Budapest, 2023.)
A Világvége első kötete Tamás Gáspár Miklós Kalligram Kiadónál megjelenő életműkiadásának első darabja, és a szerző 2000 és 2010 között írt, főként magyarországi politikai, kulturális, gazdasági jelenségeket vizsgáló szövegeiből válogat. (Tamás Gáspár Miklós: Világvége I. A korszellem dúdol. Szerkesztette és a jegyzeteket írta Sipos Balázs. Kalligram, Budapest, 2023.)
A kolozsvári bemutatón Szilágyi Botond, a BBTE Magyar Filozófiai Intézetének doktorandusza és Kulcsár Árpád újságíró beszélgettek Sipos Balázzsal.
Részletek a bemutatóról: https://transtelex.ro/kultura/2023/06/22/tgm-kotetbemutato-kolozsvar
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2023/06/08/tgm-kotetek-bemutato-erdely
--Amikor a költő tollából mesék íródnak – László Noémi mesekönyvét mutatták be
László Noémi költő, műfordító Keljfeljancsi című első mesekönyvét mutatták be a Kolozsvári Ünnepi Könyhéten, 2023. június 8-án. A szerzővel Szántai János költő, író beszélgetett, aki szerint kiemelkedően jó mesék vannak a könyvben. László Noémi ‘ízig vérig költő’, összesen 13 kötete jelent meg, amiből mindössze egy próza, és ez nem más, mint a Keljfeljancsi. A Gutenberg kiadó gondozásában megjelent kötetet Tomos Tünde illusztrációi díszítik, akit maga a szerző választott ki. A szerző elmondta ez a kötet valószínűleg mindig folyamatban volt benne, de csak most talált utat magának.
A Keljfeljancsi 12 mesét tartalmaz, mindegyik egy-egy mesebeli országba kalauzolja el az olvasót és hallgatót. Mindegyik mese egy érdekes országban játszódik, mint például Turpiában, Kerekbendőben vagy éppen Sirámiában. ‘Egy mesében mások a dimenziók, mások a határok és ott sem számítanak a fizikai dolgok, pontosabban nem a dolgok fizikai vonatkozása a lényeges.’ (…) – magyarázta László Noémi.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Laszlo-Noemi-Meset-irni-nem-nehez-mert-ezeket-nem-is-irjuk-hanem-mondjuk
Sajtóvisszhang: http://szabadsag.ro/-/amikor-a-kolto-tollabol-mesek-irodnak
--Grecsó Krisztián Lányos apa című novelláskötetéről beszélt Kolozsváron
A 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét első napján, 2023. június 8-án Grecsó Krisztián a 2023-ban megjelent, Lányos apa című, családi történetekre fókuszáló novelláskötetéről beszélt. A Bánffy- palota udvarán a szerzővel Péter Blanka beszélgetett. A József Attila-díjas költő, író 2009 óta vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát. Regényei megjelentek már nyolc nyelven, írt forgatókönyveket, és több színdarabot, szövegkönyvet is jegyez. Ismert zenekaroknak és énekeseknek is írt dalszövegeket. Családi történetek olvashatók a Lányos apa című könyvben: a szülőkről, akik nevelnek minket, vagy épp a szülőkről, akikké válhatunk. Hogyan határozzák meg a saját gyerekkorunk történetei a felnőttkori választásainkat? Meg lehet-e szakítani a rossz mintákat, meg lehet-e őrizni a jókat? Hogyan lehet érvényesen elmesélni, mekkora boldogság – minden nehézség ellenére – apává válni? Péter Blanka többek közt arról kérdezte az írót, hogyan dönti el, hol a határ, és milyen mélységekbe engedi be az olvasót.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Grecso-Krisztian-Kolozsvaron-erdekes-modon-kommunikal-veled-a-sors-csak-figyelni-kell-ra
Sajtóvisszhang: http://szabadsag.ro/-/grecso-krisztian-kuzdelmei-lanyos-apakent
--A gamerek világába kalauzol Szabó Róbert Csaba Újratöltés című regénye
Aktuális témát dolgoz fel Szabó Róbert Csaba kalandregénye, az Újratöltés. A 2022-ben kiadott kötetről a szerző és Márton Evelin, a könyv szerkesztője beszélgetett a 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, a Bánffy-palotában, 2023. június 8-án. Az Újratöltés című kalandregény a gamerek (játékosok) világáról szól, amelyben a főszereplő, Fili arra kényszerül, hogy elhagyja gondosan felépített virtuális életét, és kilépjen a való életbe. A bemutatón Szabó Róbert Csaba elmondta, a könyv nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is szól. Márton Evelin szerint a kötet ‘valódi ifjúsági kalandregény, annak minden paraméterének megfelel: van benne utazás, vannak benne titkok és mindenféle váratlan helyzetek’. A regény a Körösök vidékén játszódik, ahol Fili nagymamájával él együtt, apja pedig eltűnt. A nagy kaland akkor veszi kezdetét, amikor a fiúnak ott kell hagynia virtuális világát, és belép Julcsi az életébe, akivel a felnőttektől távol újabb és újabb izgalmas helyszínekre jutnak el.
A könyvet Orosz Annabella fekete-fehér illusztrációi díszítik, amiktől még sejtelmesebbé válik a történet. Az Újratöltés 2022-ben jelent meg, és rögtön az eladási listák élére került.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-gamerek-vilagaba-kalauzol-Szabo-Robert-Csaba-Ujratoltes-cimu-regenyeben
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--CastleTrip – erdélyi kastélyok felfedezését segítő honlap indult
Könnyen megszervezhető kastélytúra-útvonalakat, átfogó tudástárat kínál Erdély kastélyairól a frissen létrejött új honlap, a Castle Trip. A civil kezdeményezésből született, ingyenesen használható online felület a https://castletrip.ro címen érhető el, román és magyar nyelven működik – közölte az AntePortum Egyesület. A könnyen kezelhető felületen minden fontos információ megtalálható Erdély legjelentősebb látogatható kastélyairól, kúriáiról és udvarházairól. Nem csupán tudástárként, de zsebben hordható idegenvezetőként is használható. A projekt közelebb hozza az erdélyi kastélyvilág megismerését azáltal, hogy megkönnyíti az utazásszervezést az érintett régiókban. Az útvonalak (jelenleg három érhető el: érmelléki, Felső-Maros menti és háromszéki) egy-egy erdélyi régió legjelentősebb látogatható nemesi épületeit foglalják magukba.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/erdelyi-kastelyok-felfedezeset-segito-atfogo-tudastarat-kinalo-honlap-indult-a-castletripro-cimen
--Interaktív térképeken tekinthetők meg Petőfi Sándor versei keletkezési helyük szerint
A budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai a költő születésének 200. évfordulójára, a Katt(anj) a tudományra! honlapon nagyítható, többféle módon szűrhető térképeket tettek közzé, ahol megtalálhatók a róla elnevezett helynevek, utcák, terek és intézmények is. Mint felidézik, a költő rövid, de kalandos élete során a Kárpát-medence számos szegletét bejárta, költeményei több mint hetven településhez köthetők. Az irodalom rejtett hálózatai cikksorozat szerzői, Maróthy Szilvia és Minkó Mihály ezt a földrajzi sokféleséget igyekeznek bemutatni, a honlapon nagyszabású térképen ábrázolják, milyen versek, verskötetek kapcsolódnak az egyes településekhez, valamint az interaktív verstérképen találhatók meg Petőfi versei keletkezési helyük szerint, és lehívható az adott településhez kapcsolódó versek listája is – áll a közleményben. Emellett több böngészhető, nagyítható térképen lehet megtekinteni, hogy a mai Magyarország települései miként őrzik Petőfi Sándor emlékét hely- és intézménynevek formájában. A Katt(anj) a tudományra! weboldalt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) indította 2022-ben a bölcsészet népszerűsítésének céljából, a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából készített különleges adatvizualizáció ide kattintva tekinthető meg: https://kattatudomanyra.hu/az-irodalom-rejtett-halozatai/petofi200/
Sajtóvisszhang: https://irodalmijelen.hu/hirek/terkepeken-petofi-osszes-verse-rola-elnevezett-kozteruletek-intezmenyek
DÍJAK
--Széchenyi-díjat vehetett át Péntek János nyelvész
Péntek János nyelvész, emeritus professzor, egyetemi oktató vette át a Széchenyi-díjat tudományos tevékenységéért, a kolozsvári Vallásszabadság Házában, 2023. június 15-én. A magyar tudományos élet legrangosabb állami kitüntetését Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja nyújtotta át a 81 éves díjazottnak, miután felolvasta a hivatalos oklevél szövegét. ‘A kalotaszegi származású nyelvész, etnográfus, az MTA külső tagja kivételesen értékes tudományos pályája során a kisebbségben élő magyarság anyanyelvhasználatának kutatásában, a népnyelv és a népi kultúra viszonyának vizsgálatában elért eredményei, valamint iskolateremtő oktatómunkája és példaértékű szociolingvisztikai, dialektológiai életműve elismeréseként érdemelte ki a Széchenyi-díjat.’ Szikszai Mária egyetemi adjunktus laudációjában rámutatott: ‘A díjazott korunk egyik legjelentősebb magyar nyelvésze.’ ‘Egyetemi tanárként több mint 50 évfolyamot oktatott, diákjai nem csak ismereteket, hanem türelmet, empátiát, kompromisszumkészséget is tanulhattak tőle, értékrendet, morális viszonyítási alapot is átadott nekik. Intézményalapítóként újraindította a kolozsvári néprajz szakot, míg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének nemcsak vezetője, ’lelke is volt’. Foglalkoztatta a tehetséges diákok felkutatása, létrehozta a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesületet, mely 2004 óta karolja fel a nehéz anyagi helyzetben lévő, magyarul tanuló tehetséges erdélyi gyerekeket. Az MTA területi bizottságának első elnökeként a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak is ő tette le az alapjait.’ – hangzott el a laudációban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/158643/szechenyi-dijat-kapott-pentek-janos-nyelvesz
Sajtóvisszhang: http://szabadsag.ro/-/atvette-a-szechenyi-dijat-pentek-janos-professzor
--Fekete Vincét díjazta a Romániai Írók Szövetsége
Halálgyakorlatok című, 2022-ben a Magvető Kiadónál megjelent verseskötetéért Fekete Vince költő a Romániai Írók Szövetsége díjában részesült – adta hírül a Helikon.
Az elismerést 2023. június 5-én a bukaresti Drámaírók Színházában megrendezett díjátadó ünnepségen vehette át a költő, a Székelyföld jelenlegi, a Helikon Serény Múmia rovatának egykori szerkesztője. A kézdivásárhelyi születésű, Magyarország Babérkoszorúja díjjal az idén kitüntetett szerzőt Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője laudálta. Az elismerést az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatta.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/fekete-vincet-dijazta-a-romaniai-irok-szovetsege
--Kemény István nyerte el az idei Üveggolyó-díjat
A hagyományoknak megfelelően az Ünnepi Könyvhéten adták át az Írók Boltja Üveggolyó-díját, amelyet 2023-ban Kemény Istvánnak ítéltek a bolt munkatársai. Az Üveggolyó-díj egy olyan elismerés, amelyet a könyvesbolt munkatársai adományoznak oda évente egy-egy kortárs irodalmi személyiségnek munkássága, irodalmi tevékenysége elismerése, valamint a bolt dolgozóival való bensőséges kapcsolata kifejezéseként. Az Üveggolyó-díjat idén június 10-én adta át Szakács János az Írók Boltja vezetője Kemény István költőnek. A díjazottat pályatársa, Kukorelly Endre köszöntötte.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/kemeny-istvan-nyerte-el-az-idei-uveggolyo-dijat.html
--Dániel András az év ifjúsági írója – Kihirdették az Év Gyerekkönyve-díjasokat
Már nyolcadik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést, független szakmai zsűri döntése alapján. Gyerekkönyv-írói 0-6 éves korig, gyerekkönyv-írói 6-12 éves korig, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs és ismeretterjesztő könyv kategóriában érkeztek a nevezések a 2022-ben megjelent könyvek közül. A megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíját az Ünnepi Könyvhéten hirdették ki 2023. június 10-én. A díjazottak: Gimesi Dóra, Jeney Zoltán, Kemény Gabi, Dániel András, Grela Alexandra, Kövesdi Miklós Gábor, valamint A nagy Lötty, Pavlova kisasszony és a dobostorta könyvek. A Hubby-díjakat Berg Judit és Rofusz Kinga kapták. Idén a Libri is kiosztotta saját díját, amelyet a Képtelen képrablás nyert.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/daniel-andras-az-ev-ifjusagi-iroja-kihirdettek-az-ev-gyerekkonyve-dijasokat-1.html
INTERJÚ
--‘Addig terjed a haza, ahonnan estig haza tudok érni’ – beszélgetés Vida Gábor íróval
‘Nincs olyan kritikai értelmiség, amelyik bármilyen szembenézést végig tudna vinni’ – mondja Vida Gábor író, akivel Varga László Edgár, a Főtér portál újságírója beszélgetett.
‘Új regénye, a Senkiháza nemrég jelent meg, egy újabb Erdély-regényről van szó, amely ezúttal az 1936 és 1946 közötti időszakban játszódik. Vida Gábor folyamatosan Erdélyt írja (újra), függetlenül attól, hogy saját élményekből dolgozik, vagy éppen történelmi regényt, teszem azt erdélyi lektűrt ír, és valóban kevés olyan írónk van, aki ma hitelesebben beszélne a világnak erről a szegletéről, mint ő. A marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztője Nyárádgálfalván él, októbertől júniusig nem használ jégszekrényt, mert nincs szüksége rá, ha teheti, az erdőt járja vagy biciklin indul felfedezőútra. Mennyire idétlen állat az ember, mennyire van túlmediatizálva a medveprobléma, meddig terjed a haza, miért teljesíthetetlenek az egymással és magunkkal szemben támasztott elvárásaink, és miért jó, hogy lassan járnak még nálunk a vonatok’ – többek között ezekről a témákról beszélgettek az interjúban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://foter.ro/cikk/addig-terjed-a-haza-ahonnan-estig-haza-tudok-erni-beszelgetes-vida-gabor-iroval/
--Ajtók ugyanarra a kilátásra – beszélgetés Tompa Andrea íróval
‘A kolozsvári származású Tompa Andrea szinte valamennyi független írói díj után is büszke arra, hogy Magyarországon rengetegen jelezték: igazából a Fejtől s lábtól című könyvéből értették meg, mi is zajlott Trianon idején Erdélyben.’ Tompa Andreával Csinta Samu beszélgetett erdélyi kötődéséről, korábbi könyveinek témaválasztásról, legújabb könyvéről és az irodalmi kánonban elfoglalt helyéről.
‘Az embert mindig az elmondatlanság vagy a feltáratlanság vonzza. A térségünk történetei pedig olyan gazdagsággal rendelkeznek, hogy úgy érzem, még nagyon sok minden van, amire nem láttam rá, de szeretnék. Azt sem érzem, hogy az erdélyi témák bezárnának engem, mert nem tudom, mit jelent igazából a tágasság. Azt tartom, az én témáim végtelenül tágasak, és erre akkor éreztem rá, amikor egyik-másik könyvem megjelent valamilyen idegen nyelven, és azt kellett tapasztalnom, hogy ezek a könyvek elsősorban nem a romániai kisebbségi történetek révén érdekesek más nyelven, hanem mert egyetemesek. A lokalitás is úgy tud értékké válni, hogy abban egy teljesen más kultúrájú olvasó is felismeri magát.’ – mondja Tompa Andrea.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/158609/ajtok-ugyanarra-a-kilatasra-beszelgetes-tompa-andrea-iroval
Tompa Andrea ötödik regénye Sokszor nem halunk meg címmel jelent meg 2023-ban. A regény kolozsvári bemutatóján Vig Emese, a Transtelex portál vezető szerkesztője kérdezte az írót és Tibori Szabó Zoltán történészt, holokauszt-kutatót. A beszélgetés szerkesztett változata itt olvasható: https://transtelex.ro/kultura/2023/06/07/tompa-andrea-tibori-szabo-zoltan-holokauszt
--Olvasóközösségek találkozója Marosvásárhelyen – interjú az Okulusz olvasóklub vezetőjével
Marosvásárhelyen számos olvasóklub működik, amelyek tagjai szabadon megoszthatják egymással az írott szó világában szerzett élményeiket. 2023. júniusában, a marosvásárhelyi Gemma könyvesboltban szervezték meg az olvasóklubok, -közösségek első találkozóját. Az együttlét tapasztalatairól Szabó (Brassai) Eszter főszervezővel, az Okulusz könyvklub vezetőjével beszélgetett a Népújság munkatársa.
Az interjúalany arról számolt be, hogy szám szerint hat könyvklub képviselői voltak jelen a találkozón: ‘a vásárhelyi Kalot két csoportjából, a Gemma könyvklubtól, az Anya olvas közösségtől, a gyulakuti READércektől és a nyárádszeredai könyvklubtól is jöttek tagok, és közben kiderült, hogy még egy csomó ilyen közösség működik Marosvásárhelyen (…)’
A találkozón többek közt arról is elbeszélgettek, hogy mi az akadálya annak, hogy valaki elkezdjen egy olvasócsoportba járni, illetve milyen felelőssége van egy csoportvezetőnek, mit kell figyelembe vennie, továbbá mennyire tárulkozzon ki egy résztvevő egy könyv kapcsán. (…)
Szabó Eszter szerint mindenképpen van igény egy újabb találkozó megszervezésére.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/iranytuk-es-elmenycserek
--Interjú Farkas Kingával, a Cimbora főszerkesztőjével
Az először 1922-ben megjelent, majd 1990-ben újraélesztett Cimbora – Kíváncsi diákok lapja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű irodalmi lap, amely 5-8. osztályos gyerekeknek, kamaszoknak szól. A lap főszerkesztőjével, Farkas Kingával készített interjút Tóth Gödri Iringó, a cikk a Főtér portálon olvasható. Az újságíró arról kérdezte Farkas Kingát, hogy van-e ma is igény a Cimborára, hogyan lehet, hogyan kell ma, a TikTok-videók korában ennek a korosztálynak lapot szerkeszteni.
A főszerkesztő szerint van igény a lapra, ‘fiataloknak, kamaszoknak úgy lehet folyóiratot készíteni, hogy próbálunk lépést tartani a korosztállyal, az olvasóinkkal, és folyamatosan fiatalítjuk a szerkesztőgárdát: most is van fiatal szerkesztőnk, és tervezünk még felvenni továbbiakat.’ (…) ‘Úgy érzem, ebben a gyorsan változó világban is még van egy pár évünk. Tudom, hogy már most is kész csoda, hogy megjelenhet egy nem napilap papíron, hiszen ha körülnézünk, az irodalmi lapokon – amelyek szintén támogatásból jelennek meg – és a Szivárványon, Napsugáron kívül alig van ilyen. De úgy érzem, hogy ezt még kell, hogy erőltessük, kell, hogy húzzuk az időt. Szerencsére még nagyon sok támogatója van a lapnak – éppen a korosztály érzékenysége miatt, és minden bizonnyal Benedek Elek szellemének is köszönhetően –, így még egy darabig meg tud jelenni papíron.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/hogyan-lehet-lapot-kesziteni-kamaszoknak-a-tiktok-koraban-interju-farkas-kingaval-a-cimbora-foszerkesztojevel/
--'Befellegzett a Gutenberg-galaxisnak is?’ – beszélgetés Szonda Szabolccsal
‘A Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatóját nemcsak a sepsiszentgyörgyi kulturális élet egyik meghatározó szervezőjeként, de műfordítóként is érdemes ismerni, hiszen számos kortárs román könyvet fordított már le magyarra. Szonda Szabolcs 2008 óta dolgozik a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetőjeként, ezalatt pedig az intézmény és a város is igazi kulturális központja lett a térségnek.’ Varga László Edgár beszélgetett vele ‘az országok rongyáról, a nyomtatott lapok és könyvek kilátásairól, a közösség kultúrára hangolásának praktikáiról, a műfordításról, illetve a román és magyar irodalom átjárhatóságáról és arról is, miért fontos az optimizmus, a lelkesedés a kulturális területen dolgozók számára.’
Néhány gondolatot emelünk ki alább a Főtér portálon olvasható beszélgetésből, amelyeket a könyvtárak jelenlegi szerepéről, átalakulásáról és intézményvezetői tapasztalatairól osztott meg Szonda Szabolcs:
‘Optimistább vagyok, mint Vörösmarty ebben a ‘könyvtárgondolati’ versében, és nem a munkaköri leírásom egyik pontja az, hogy derűlátóbbnak kell lennem. Valószínűleg alkati kérdés – persze, adódik elég dolog az én mindennapjaimban is, amin el lehet és el is tudok keseredni átmenetileg –, de úgy vagyok a munkámmal, hogy addig tudom rendesen végezni, amíg hiszek abban, hogy értelme van, rövid és hosszabb távon is. Hogy ha lassan is, de biztosan megy a könyvek és az olvasás által a világ elébb. Jókor vállaltam ezt a munkát, pontosan 2008-tól lett következetes, kitartó építkezéssel egy olyan üteme és lendülete a háromszéki közművelődési életnek, amelyben érdemes dolgozni, mert van, lehet szellemi sikerélmény is ebben a munkában. Ezt a ritmust nyilvánvalóan fenn kell tartani a szükséges anyagiakkal és intézményileg is, és ebben meghatározó érdeme van mind Sepsiszentgyörgy, mind Kovászna megye önkormányzatának, mert tudják és vállalják, hogy a kulturális fejlődés időigényes folyamat, de úgy erősíti a közösséget, ahogyan semmi más nem tudja. És ez, bizony, kihat még a gazdasági teljesítőképességre is.
A közkönyvtárak, ha igazán képesek működni – sajnos, túl sok helyen, főleg vidéken, csak papíron léteznek… –, erős pillérei tudnak lenni ennek az egésznek. És a szerepük – ritka eset ez nálunkfelé! – úgy alakult ki, ahogyan a szakírások és az elméletek előrevetítették a rendszerváltás után. Hosszú lenne részletezni, milyen új irányokat vehetett fel tevékenységei és szolgáltatásai körébe egy hazai közkönyvtár, hogy ténylegesen azzá váljon, aminek a nyugati és amerikai ‘szakjóslatok’ kijelölték útját: közösségi központtá – mint a múzeumok és a többi, közönségszolgálattal rendelkező művelődési intézmény –, ráadásul olyan szellemi kínálattal, amely ebben a formában máshol nem található meg. A szabadidő könyvekkel, olvasással, írott kultúrával, megbízható dokumentálódással történő értelmes eltöltése – ehhez tud a közkönyvtár érdemben ajánlani és biztosítani anyagot és eszközt, legyen szó könyv- és periodikaállományról, író-olvasó találkozókról, könyvvásárról és irodalmi fesztiválról, a legzsengébb kortól olvasásra ösztönző foglalkozásokról, műhelyekről, vetélkedőkről, olvasótáborokról stb.
Ebben az útkeresésben és -találásban egyrészt rengeteg lelkesedésre és találékonyságra van szükség – mert egyébként az intézményi struktúrák és költségvetés-szerkezetek nagyrészt még a rendszerváltás előtti-körüli társadalmi igényeknek és állapotnak megfelelőek –, másrészt gyakori a szirénének, elcsábulhat a könyvtár, olyasmikkel foglalkozni kiemelten vagy rendszerint, amelyeknek nemigen van közük a könyvállományukhoz, alapvető szolgáltatásaikhoz, küldetésükhöz. Mi a Bod Péter Megyei Könyvtárban maradunk mindenben, amit végzünk, annál, amihez értünk, mert csak mi kínáljuk: az olvasás és az egyén, a közösség kapcsolatának életre szóló szövetséggé fűzése, az ily módon biztosított közösségépítés és -erősítés, programjaink révén konkrétan már a születéstől kezdve.
Mindezért a Vörösmarty-félsort csak abban a jelentéssávban szeretném értelmezni, hogy – mondjuk – ronggyá olvasott könyvek.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/befellegzett-a-gutenberg-galaxisnak-is-beszelgetes-szonda-szabolccsal/
MÚLTIDÉZŐ – ÉVFORDULÓ
--Könyvnyomtatás 550 – mindössze tíz példány maradt fenn az első magyar nyomtatott könyvből
Hess András 1473. június 5-én fejezte be Budán a Chronica Hungarorum (Magyarok Krónikája) nyomtatását, amit ma Budai Krónikaként ismerünk. Az első, magyar földön nyomtatott könyvnek nem csupán korai megjelenése, a tartalma is figyelemre méltó: nem ismerünk arra példát, hogy egy ország nyomdászattörténete egy nép históriájának kiadásával kezdődne.
A magyarok krónikája több történeti mű összeolvasztásából jött létre, négy részből áll. Első része egy XIV. századi kompozíció, amely a magyarok történetét a honfoglalástól 1334-ig tárgyalja. A Budai Krónika második szövegegysége Károly Róbert uralkodásának végét, az 1335 és 1342 közötti korszak eseményeit tartalmazza. A harmadik rész Nagy Lajos király történetét taglalja, a negyedik egység, az 1382 és 1468 közötti időszak a Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos eseményeket ismerteti. Hess András műhelyéből feltételezhetően kétszáz-kétszázötven kötet kerülhetett ki, ebből tíz maradt fenn a világon. Kettőt őriznek Magyarországon, az Országos Széchényi Könyvtárban és az ELTE Egyetemi Könyvtárban.
A Chronica Hungarorum kinyomtatásának 550. évfordulója előtt tisztelegve az Országos Széchényi Könyvtár egy csúcsminőségű fakszimile kiadással jelentkezett, ami 2023 pünkösd szombatjára jelent meg. A bibliofil és gyűjtői kiadásban is kapható mű mellé kísérő tanulmány is jár, ami Farkas Gábor Farkas és Varga Bernadett munkája.
Videó a kiadványról: https://www.youtube.com/watch?v=Tr6My8KsuO4&t=6s
A magyar könyvnyomtatás 550. évfordulójához kapcsolódó további cikkek a Kultura.hu oldalon:
https://kultura.hu/konyvnyomtatas-550-andreas-hess-a-mi-andrasunk/
Az 550 éves magyar könyvnyomtatásra és főként Hess András munkásságára emlékeztek a Magyar Kultúra magazin könyvtémájú lapszámának bemutatóján az Országos Széchényi Könyvtárban 2023. június 5-én: https://kultura.hu/550-eves-a-magyar-konyvnyomtatas-magyar-kultura-lapszambemutato-az-oszk-ban/
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Cormac McCarthy
Nyolcvankilenc éves korában elhunyt a Pulitzer-díjas amerikai író, Cormac McCarthy, akit lírai, az erőszakot ugyanakkor a maga puritánságában bemutató regényei a legnagyobb amerikai prózaírók közé emeltek. A Washington Post cikke szerint halálhírét kiadója, a Penguin Random House jelentette be 2023. június 13-án. ‘McCarthy műveiben a valóságot, legyen szó akár tájról, akár érzésről, mindig a maga egyszerűségében igyekezett a legelemibben megragadni, szóvirágok és barokkozás nélkül. Egyes kritikusok William Faulkner és Herman Melville örökösének nevezték, akikkel közös volt az érdeklődése a veszteség, a szenvedés, a vérontás, a sors iránt.’
Az író 1933. július 20-án született, Tennessee államban nőtt fel, egyetemistaként kezdett publikálni. Ikonikus regénye a 2005-ben megjelent Nem vénnek való vidék (amiből nem mellesleg a Coen testvérek készítettek Oscar-díjas filmet), majd 2006-ban megjelent Az út, amellyel McCarthy Pulitzer-díjat nyert. Magyarra többen is fordították: az Átkelést például Totth Benedek és Dragomán György. Dragomán György nekrológja Cormac McCarthyról a Litera irodalmi portálon: https://litera.hu/irodalom/publicisztika/dragoman-gyorgy-cormac-mccarthy.html
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/cormac_mccarthy_meghalt.html
--Elhunyt Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész
Kilencvenkilencedik életévében, 2023. június 1-jén elhunyt Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész, nyugalmazott pedagógus, neves Arany-kutató. Neve a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelőjeként is bevonul a hajdúváros aranykönyvébe. 1925. április 6-án született a hajdúvárosban, itt végezte a középiskolát, tanító volt Köröstárkányban, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen megszerezte a pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát. Középiskolai tanárként oktatott Aradon; 1956-tól 1966-ig a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója, majd ugyanitt iskola-pszichológus, tanár. A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Utunk, Tanügyi Újság, Művelődés folyóiratok, illetve napilapok hasábjain, valamint magyarországi kiadványokban (Az Erkel Ferenc Múzeum Értesítője, Irodalomtörténeti Közlemények), románul a Familia című nagyváradi folyóiratban elszórtan megjelent közlései és értekezései hasznosan egészítik ki többek között a korszerű Arany-kutatást. Szerkesztésében és előszavával jelent meg a Toldi s a Toldi estéje (1964, 3. kiadás Kolozsvár, 1976), valamint Tompa Mihály verseinek és leveleinek válogatása (Kolozsvár, 1977) a Tanulók Könyvtárában. Törös Lászlóval és Gergely Pállal sajtó alá rendezte Arany János Összes Művei XIII. kötetét (Hivatali iratok 1. Budapest, 1966), és a Könyvtári Szemlében (1972/2) bemutatta Arany János könyvtárát.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-danielisz-endre-nagyszalontai-irodalomtortenesz-arany-eletenek-es-kolteszetenek-kutatoja
MOZAIK
--Az eddig ismert legrégebbi könyvtöredéket fedezték fel Grazban
Időszámításunk előtti harmadik századból származó papirusztöredékre bukkantak a Grazi Egyetem kutatói – jelentették be 2023. június 22-én. A leleten fűzés nyomai láthatók, így a világon eddig ismert legrégebbi könyvtöredék lehet a papirusz. A Grazi Egyetem könyvtárából származó, 15-ször 25 centiméteres papirusztöredék vélhetően egy jegyzetfüzet maradványa. Theresa Zammit Lupi könyvrestaurátor a kötés mentén egy szálat fedezett fel, emellett a fűzésnyomok és a margókon belül futó szöveg alapján következtetett arra, hogy a lelet egy könyvtöredék lehet. Erich Renhart, a Grazi Egyetem könyvtára különleges gyűjteményének tudományos vezetője szerint ennek fényében újra kell gondolni a könyvtörténet kezdeteit.
Forrás: https://kultura.hu/az-eddig-ismert-legregebbi-konyvtoredekre-bukkanhattak-ra-grazi-kutatok/
--Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban
A 2022-es könyvtilalmi törvényre hivatkozva még decemberben nyújtott be panaszt egy szülő. A törvényt Utah állam republikánus vezetése fogadta el, és ebben betiltják a ‘pornográf vagy illetlen’ könyveket az iskolákban. A Salt Lake Citytól északra fekvő Davis iskolai körzet bizottsága a panaszt tárgyalva végül úgy döntött, hogy a hozzájuk tartozó általános iskolákból eltávolíttatják a Bibliát, mert ‘vulgaritás és erőszak van benne’. A bizottság azt nem részletezte, hogy pontosan mely passzusokat kifogásolja, mik tartalmazzák a vulgaritást és az erőszakot, viszont jelezték, hogy a Biblia soha nem volt része az iskolai tananyagnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/biblia_utah_konyvbetiltas_iskola.html
--Hatvanöt év után vitték vissza a könyvtárba Orwell 1984 című regényét
A könyvet egy Oregon állambeli könyvtárnak visszaszolgáltató 86 éves férfi a kötethez kis feljegyzést mellékelt, amelyben leírta, azért hozta vissza, mert ma aktuálisabb, mint valaha.
‘Miután újraolvastam, rájöttem, hogy minden eddiginél fontosabb, hogy ez a könyv visszakerüljön a kölcsönözhető könyvek sorába’ - írta WP monogrammal ellátottan a könyv mellé.
A könyv visszaküldésére reagálva a Multnomah Megyei Könyvtár képviselője elmondta, hogy a késedelmes visszaküldésért nem számítanak fel bírságot. ‘A lelkiismeret megtisztult’ – közölték a szokatlan gesztusra reagálva.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/orwell_1984_konyvtar_65_ev.html
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.