ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/6. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Kazinczy Ferenc-könyvpályázat
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--Újdonságok a Teleki Tékában: digitalizálás és Bolyai-év
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Könyvplacc Nagyváradon – immár második alkalommal
--Felkerült az UNESCO világemlékezet-listájára a gyulafehérvári Batthyáneum kincse
--Magyar gyermekkönyvek a bukaresti Bookfest könyvszemlén
--Könyvtárak a romániai általános tanügyi sztrájk alatt
RENDEZVÉNYEK
--Fodor Sándor hazatér – az íróra emlékeztek a Csíkszeredai Könyvvásáron
--Ha május közepe, akkor Csíkszeredai Könyvvásár – idén is
--SepsiBook2: kilencven programot kínált a sepsiszentgyörgyi könyvvásár
--A Márton Áron Főgimnázium történetéről
--Petőfi 200 – Aradon
--Könyvbemutató: A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért
--Degré Alajos műveivel ismerkedtek Lippán
--Művészeti kiállítás az Arad Megyei Könyvtárban
--A magyar nyelv napjai Sepsiszentgyörgyön: Felelősségünk megőrizni anyanyelvünket
--Páskándi Gézára emlékeztek Szatmárhegyen
--Lovak az irodalomban
AJÁNLÓ
--Sokszor nem halunk meg - Tompa Andrea új regénye
--Senkiháza – Vida Gábor új regénye
--Háromszéki költők antológiája a SepsiBook könyvszemlén
DÍJAK
--Átadták a Méhes György-díjakat
--Krasznahorkai László könyve is esélyes a holland irodalmi díjra
--Freedom to Publish díj Salman Rushdie számára
--Először kapta bolgár regény a nemzetközi Booker díjat
--Darvasi László az Artisjus idei Irodalmi Nagydíjasa
--Gazda József laudációja a Csoma-emlékérem átadása alkalmából
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Új digitális corvina-másolatok
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Dánielisz Endre irodalomtörténész
INTERJÚ
--Terítéken a kortárs irodalom: Kemény Zsófi szerzői estje
MÚLTIDÉZŐ
--Működésének 150. évét ünnepelte a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár
MOZAIK
--Aggasztó a romániai iskolásoknál a funkcionális analfabéták hiánya
--EU-szinten a legkevesebbet Romániában költenek könyvekre
--Segíthet a memória megőrzésében a rendszeres regényolvasás
--Hazakerültek Molnár Ferenc kéziratos feljegyzései
--Közel száz év késéssel vittek vissza egy könyvet egy amerikai könyvtárba
PÁLYÁZATOK
--Kazinczy Ferenc-könyvpályázat
A Tinta Könyvkiadó pályázatot ír ki intézmények és magánszemélyek részére, közkönyvtárak és családi könyvtárak bővítésére 50%-os kedvezménnyel.
A magyar nyelvújítás, nyelvmegőrzés megkerülhetetlen alakja, Kazinczy Ferenc nevével fémjelzett pályázaton részt vehetnek könyvtárak, alapítványok, oktatási intézmények, illetve fenntartójuk, és a korábbi pályázatoktól eltérően magánszemélyek is. Egy-egy pályázó 20 000 és 200 000 forint közötti támogatást igényelhet. A pályázat csak abban az esetben érvényes, ha a megpályázott könyvek pályázati ára eléri a 20 000 forintot.
A könyvkiadó kötelezettséget vállal, hogy a pályázó által megpályázott könyvek teljes árának felét 3,5 millió forintig támogatásként átvállalja, minden könyv esetében a készlet erejéig.
A Kazinczy Ferenc könyvpályázatra 2023. május 2-től június 9-ig folyamatosan nyújtható be igénylés.
Forrás: http://www.tintakiado.hu/news_view.php?id=756
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Székely Szabó Zoltán: Csillagos ég... - könyvbemutató
Szabó Zoli – írói nevén Székely Szabó Zoltán, becenevén Tutuka – Csillagos ég... című, legújabb könyvének bemutatása okán lépett újra a szentgyörgyi közönség elé 2023. május 9-én, ezúttal nem színészként, mint ahogyan sokan emlékeznek rá – és ez a rendezvény helyszínén, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében meg is mutatkozott –, hanem emberként, aki elmeséli hányatott életét. Mert hiszen könyvének gerincét saját élete adja, az pedig regénybe illő: emigrálása után volt kétkezi munkás, a bécsi Pinceszínházban próbálkozott hivatása gyakorlásával, de eleinte csak a plakáton levő helyesírási hiba kijavítását bízták rá, dolgozott fröccsöntő műhelyben, közben az Europa Club kultúrfelelőse lett, aztán egy „szexipari kombinátban” volt függönykezelő, de a színművészethez továbbra is ragaszkodott, így hát politikai kabarékat játszott a Clubban, és ezzel párhuzamosan írni is kezdett a Bécsi Naplóba, majd a szállodaiparba sodorta sorsa, volt recepciós és éjszakai portás, szóval az emigránsok kezdeti nehézségeit mind-mind át- és megélte. Élete – valamelyest – akkor kezdett révbe jutni, amikor végül feleségét is maga mellett tudhatta, igazi változást azonban a kommunizmus bukása hozott számára: ekkor találta meg valódi hivatását, a kultúraszervezői munka viszont, különösen a korai 90-es években, rengeteg ügyintézést jelentett, ami sok szabad időt feltételezett – hát ismét következtek az alkalmi munkák, munka nélküli időszakokkal megszakítva. De ezalatt megszervezte a Kárpát-medencei magyar szellemi elit bécsi kiutaztatását, számukra ottani előadások megtartását, és a színháztól sem tudott elszakadni, huszonkét év alatt Bécsben hatvanhat magyar társulat fellépésére biztosított lehetőséget – ezért a munkásságáért tüntette ki 2008-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a Bánffy Miklós-díjjal. Aztán következett a taxizás, időnként különböző társulatoknál egy-egy fellépés, így lett végül nyugdíjazásáig taxínész (ez a szó is saját kreációja, mint még jónéhány nyelvi alkotás), és mindvégig megmaradt kultúraszervezőnek is, sokáig szerkesztőnek is, s bár nem tartja magát írónak, azért jó néhány kötettel gazdagította a magyar irodalmat.
Bécs immár lezárt fejezet életében. Hazaköltözött, élete ismét révbe jutott Bodóczi Zsóka oldalán, aki partnere volt a könyvbemutatón, akárcsak Nemes Levente színművész, akivel – miként egykor az Emigránsokban – egy kicsit játszottak még.
Fotók itt: http://mail.kmkt.ro/konyvbemutato-szekely-szabo-zoltan-csillagos-eg
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/157902/szabo-zoli-csodalatos-elete
Eredményhirdetés a Petőfi-vetélkedőn
A csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közösen, idén február végén a Bod Péter Megyei Könyvtár által meghirdetett, Az ismeretlen ismerős: Petőfi Sándor című, kétfordulós online vetélkedő lezárult. A versenyre 42 háromszéki 5–8. osztályos csapat jelentkezett, a megye tizenhárom településének (Árkos, Bölön, Csernáton, Gelence, Kézdialmás, Kézdivásárhely, Málnás, Nagyajta, Nagyborosnyó, Sepsibükszád, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Zágon) tizenhat iskolájából.
A zsűri tagjai Sánta Zsófia könyvtáros, a társszervező könyvtár munkatársa, Dimény H. Árpád költő, vezető szerkesztő (Székely Hírmondó) és Gombos Péter egyetemi tanár, a Magyar Olvasástársaság alelnöke voltak.
A zsűri értékelése alapján az első két helyezett csapat a Három Hüvelyk Piciny (113 pont) és a Petőfi Hírnökei (113 pont), így ők vehetnek részt július 17. és 21. között a magyarországi jutalomkiránduláson Petőfi Sándor szülőföldjén, Kovászna Megye Tanácsa és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jóvoltából.
A pontszámok szerinti első hat csapat – Három Hüvelyk Piciny, Petőfi Hírnökei, Lehetetlenek, Keresgélők, Szemügések és Álom – jutalma a részvétel a két szervező intézmény július 3. és 6. közötti, csernátoni olvasó- és kézműves táborában.
Mindegyik csapat, amely teljesítette a két fordulót, részvételi oklevelet kap, illetve az első 12 csapat jutalomkönyvben is részesül. Az okleveleket és a jutalomkönyveket egy későbbi időpontban juttatják el a nyerteseknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kmkt.ro/eredmenyhirdetes-a-petofi-
Nyugdíjba vonult Szabó Emese
Szabó Emese könyvtáros kollégánkat köszöntöttük nyugdíjba vonulása alkalmából. Céltudatossága, kitartása, könyvek iránti szeretete és segítőkészsége, amellyel a kölcsönző, majd a feldolgozó részleg munkatársaként tevékenykedett, a csapatunk megbecsült tagjává tette őt az elmúlt közel négy évtized során. Köszönetet mondunk neki, és erőt, egészséget, számos aktív, örömteli évet kívánunk!
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/617108567116259
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Fűrészelt anyanyelv – bemutatták Kisné Portik Irén néprajzkutató monográfiáját
A XIX. Hargitai Megyenapok rendezvényeinek sorában, 2023. május 24-én mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban Kisné Portik Irén néprajzkutató és Kis Koppány Fűrészelt anyanyelv című összefoglaló monográfiáját. Erdély 1080 településének deszkába fűrészelt jelképtárát dolgozza fel a gazdag, három nyelven adatolt néprajzi munka, amely negyvenkét év gyűjtő- és feldolgozó munkájának eredményeként jelent meg. A kiadványban 4500 deszkamintát gyűjtött össze Erdély különböző néprajzi tájegységeiről Kisné Portik Irén, a feltérképezett helyek több mint fele ma már nincs meg. A találkozón Böjte Andrea-Mária beszélgetett a néprajzkutatóval és a kiadvány szerkesztőjével. Kisné Portik Irén a találkozón beszélt a gyűjtőmunka műhelytitkairól is. ‘Fogarasföldtől Máramarosig, Hunyad megyétől Barcaságig, Gyimesektől Kalotaszegig mindenütt ugyanazokat a jelképeket láttam – a felkelő, delelő, lenyugvó és alvó nap, a lélekmadár és napmadár mindenütt ugyanazt mondja el. A deszkamintákból kiderül fűrészelt anyanyelvünk gazdagsága’ – fejtette ki a találkozón a néprajzkutató. A kiadványt Parajdon is bemutatták május 25-én. A szerző elmondta, Sóvidék fűrészelt anyanyelvi gazdagsága csodálatos, Parajdot Erdély tulipánkertjének nevezte, ugyanis ezen a településen több mint hatvanféle tulipánmintát gyűjtött.
Szarka Károly: Az én hibám – könyvbemutató
2023. május 23-án fiatal magyarországi prózaíróval találkozhattak az érdeklődők a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a XIX. Hargitai Megyenapok eseményeinek sorában. Szarka Károly Az én hibám című első regényével a Margó-díj tízes listáján szerepelt 2021-ben. A budapesti Noran Libro Kiadó gondozásában megjelent kötetet generációs regényként is szokták emlegetni, lapjain a mai fiatal, húsz-negyven éves generáció élete, életérzése, egzisztenciális problémái tárulnak fel az olvasó előtt. A regény főszereplőjének, a call centerben dolgozó Fecskének az életében megjelenő problémák, az alkohol, a szorongás, a depresszió és a kallódás nem csak az egyén, hanem egy egész nemzedék életét meghatározó jelenségek. A szerzővel D. Balázs Ildikó újságíró beszélgetett a regényben megjelenő kérdésekről, a mai magyar társadalom sajátosságairól, többek közt arról is, hogy miért mélyülhetett el ennyire a szakadék a mai fiatalok és szüleik generációja közt.
Megnyílt a Fotósnégyes Alkotócsoport kiállítása a könyvtárban
Népes közönség jelenlétében nyílt meg a XIX. Hargitai Megyenapok keretében, 2023. május 23-án a Fotósnégyes Alkotócsoport kiállítása a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A csoport tagjai, Pataki Hajnal, Borviz Attila, Csóti Béla és Darvas Rezső Csíkszeredában élő és alkotó fotóművészek, a Prisma Fotóklub tagjai, akik szabadidős foglalkozásként fotóznak, és ez a második közös tárlatuk. ‘Ez alkalommal a megye legszebb tájait, védett virágait, az itt élő emberek által őrzött és ápolt hagyományokat, kézműves mesterségeket, emlékezetesebb eseményeket kapták lencsevégre, kötötték csokorba és mutatják be a közönségnek.’ – méltatta a kiállítást a Prisma Fotóklub vezetője, Péter Izabella. A munkák még hosszú ideig megtekinthetők a könyvtár kiállítótermében, naponta 8 és 18 óra között.
--Peruból haza – Anka Éva, egy elfelejtett 20. századi költőnő
A XIX. Hargitai Megyenapok eseményeinek sorában mutatták be Anka Éva Íme, az ember című verseskötetét a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2023. május 19-én. Az eseményen dr. Kálmán Attila és dr. Puskás Attila történészek mutatták be az elfelejtett 20. századi költő, Anka Éva életútját és egy erdélyi magyarörmény főnemesi család történetét. A szerző verseiből Kalamár György színművész adott elő. Anka Éva Dicsőszentmártonban született, majd az örmény származású báró Perényi Lukács Sándor felesége lett. A család a második világháború után száműzetésbe került, és Peruban telepedett le. Anka Évának mindössze két könyve jelent meg, 1941-ben az Íme, az ember című verseskötet, 1944-ben pedig az Erdőn, mezőn jártam… című novelláskötet. A Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület vállalta a könyvek újrakiadását.
--Dézsi Zoltán regénytrilógiáját mutatták be a könyvtárban
Dézsi Zoltán Hűség és hűtlenség című regénytrilógiáját ismerhette meg 2023. május 18-án a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt közönség. A szerző Gyergyószentmiklóson és Marosfőn élő író, hosszabb ideig töltött be jelentős közéleti szerepeket: Gyergyószentmiklós egykori polgármestere, Hargita megye volt prefektusa, több mint ötvenéves pedagógusi pályára tekinthet vissza. Íróként is termékeny, munkásságát számos verseskötet és gyerekvers-kötete fémjelzi. A szerzővel Székedi Ferenc közíró beszélgetett a közelmúltban megjelent nagyívű családregényéről. A regényben is megjelenő erdélyi, mezőségi helyszínekről készült fotók kiállítását is megtekinthették a jelenlevők. A Hűség és hűtlenség című trilógia 2018 és 2022 között jelent meg, az első két kötet az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában, a harmadik a kolozsvári Multiradix kiadó gondozásában. A szerző a közel ezer oldalas könyvben ‘családja történetét írja át egy szélesebb társadalmi keretben, amelyben a valós és fikciós elemek harmonikusan kiegészítik egymást’. Mintegy másfélszáz esztendőn átívelő történetek, életutak, egyéni és közösségi sorsok bontakoznak ki a regény lapjain.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1178/huseg-es-hutlenseg--dezsi-zoltan-konyvbemutatoja
--Ifjúsági könyvtári programok a XIX. Hargitai Megyenapokon
Változatos programokkal várták az érdeklődő közönséget a Kájoni János Megyei Könyvtárban a 2023. május 19-29. időszakban szervezett XIX. Hargitai Megyenapok rendezvényeinek sorában. A felnőtteknek szóló programok mellett a fiatalokat és a legkisebbeket is igyekeztek megszólítani a színes programkínálattal. Utazzunk Romantika- és Fantáziabirodalomba címmel május 19-én egy fiataloknak szóló online irodalmi kvízjátékot hirdettek. A kérdések a könyvtár állományában megtalálható ifjúsági irodalomhoz kapcsolódtak, a játék nyerteseit május 25-én, Hargita Megye Tanácsának támogatásával díjazták. A könyvtárban működő bábcsoportok magyar és román nyelvű előadásokkal várták az óvodai és iskolai gyerekcsoportokat. Május 24-én délelőtt a "Păpuşica Bălăioară" című bábjátékot mutatta be a könyvtárosok bábcsoportja. Délután a Fakalinka bábcsapat előadására várták a kicsiket szüleikkel együtt. A Ribes nigrum, avagy egy történet a barátságról című bábjátékból kiderült a fekete ribiszke csodás gyógyereje, amely Székelyföldön is bőven megterem, és közben a barátság erejéről is meggyőződhettek a kicsik.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1183/gyermeknapi-babeloadasok-a-konyvtarban
--Újdonságok a Teleki Tékában: digitalizálás és Bolyai-év
A marosvásárhelyi Teleki Téka idei újdonságairól beszélt Lázok Klára igazgató, a Népújság riporterének kérdéseire válaszolva:
’– A Bolyai-év kapcsán tett apró lépéseinket nevezném újdonságnak, amelyek a Téka árnyékában bizony elhanyagolt Bolyai-múzeum előtérbe hozatalát szolgálják. 2023 Bolyai-évfordulós év, 200 éve írta meg Bolyai János a híres Temesvári levelet édesapjának, amelyben hírt adott a „paralellák rejtélyének” megoldásáról. Ennek az évfordulónak a kapcsán kezdtük el a közösségi média és a helyi látogatókat érintő fokozatos fejlesztések szintjén a Bolyai-múzeum izgalmasabbá varázsolását. Aki követi Facebook-oldalunkat, havonta talál ott Bolyai János munkásságával kapcsolatos, eddig nem ismert, tudományos, de ismeretterjesztő szempontból is érdekes részleteket.’– mondta el Lázok Klára.
’Ugyanakkor egy új, kísérleti projektet indítottunk a Sapientia egyetemmel közösen a múzeum fejlesztését illetően: a diákokat bevonva, az egyetem szakembereinek vezetésével próbálunk kifejleszteni egy olyan applikációt, amely a virtuális realitás eszközeit felhasználva közelebb visz a két Bolyai zseniális gondolatainak megértéséhez. (...) Ennek első meglepetéseredményét láthatják majd a marosvásárhelyiek, ha ellátogatnak a Teleki Tékába a Múzeumok éjszakáján.’
Lázok Klára kiemelte, a 2023-as évben a nagyközönségnek szóló következő nagy esemény a Múzeumok éjszakája, amelyre több rendezvénnyel is készültek: kurátori vezetéssel a tavaly nyitott Teleki Sámuel-emlékkiállításon, gyerekprogramokkal, fotózkodósarokkal, meglepetéssel a Bolyai-múzeumban.
Időről időre könyvbemutatóknak, kisebb tudományos előadásoknak is helyet adnak az év folyamán. Május elején a Magyarországon futó Teleki-kutatások néhány kutatója, a Ráday-könyvtár munkatársai tartottak kutatási beszámolót a könyvtár olvasótermében. Ugyanakkor a Forgatagon ismét a Teleki Téka rendezi a könyvekkel kapcsolatos programokat, könyvvásárral, könyvbemutatókkal, különböző vásárhelyi könyvklubok kibeszélős programjaival, könyves gyerekfoglalkozásokkal.
’Emellett az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet próbáltunk fordítani arra, hogy ne csak tudásőrző és közvetítő intézmény legyünk, hanem tudástermelő is. A tavalyi Teleki Sámuel-emlékkonferencián a szakma, de a helyiek is láthatták, hogy ebben az intézményben az olvasók, kutatók és turisták igényes kiszolgálása mellett saját belső kutatások is folynak. Januárban mutattuk be a Teleki Téka Alapítvány kiadásában azt – a könyvesszakma számára nagyon fontos – katalógust, amelyben Kovács Bányai Réka az egykor a tékába került mikházi és szárhegyi ferences könyvtárak köteteit dolgozta fel. Szerkesztés alatt van a tavalyi Teleki-konferencia előadásainak kötete is, amelyben többek között munkatársaink: Karácsony Szidónia, Kovács Bányai Réka, Kimpián Annamára és Lázok Klára kutatásainak egy-egy részeredményét olvashatják. Erre a kutatási vonalra szeretnénk a továbbiakban is ráerősíteni, és az elkövetkező években fokozatosan a szakma elé tárni eredményeinket.’ – mondta el Lázok Klára.
’Kulcsszónak számít az idén is a Teleki Téka életében a digitalizálás. Az elmúlt évben elkezdtünk egy hatalmas jelentőségű projektet, az első világháború alatt Budapestre kimenekített Teleki nemzetségi levéltár Teleki Sámuelre és családjára vonatkozó részének virtuális hazahozatalát. Ez kétéves munka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásával a Magyar Nemzeti Levéltár több mint öt iratfolyóméternyi anyagot digitalizál 2023 végére. Az anyag eddig elkészült része már hozzáférhető az intézmény honlapján: http://www.telekiteka.ro/mnl-p661
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/ujdonsagok-a-teleki-tekaban
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Biblioterápiás olvasókör
2023. május 2-án, valamint 4-én a Könyvkuckózóknak tartott Vántsa Judit biblioterápiás foglalkozást a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. A még név nélküli csoportban első alkalommal Slawomir Mrozek Az őrangyal című elbeszélése kapcsán folyt a beszélgetés. A Könyvkuckózók csoportban Háy János A néni, aki a színház közelében lakott című elbeszélése került feldolgozásra.
Forrás: Vántsa Judit könyvtárvezető
Szakmai képzés az olvasás erősítéséért
Olvasásfejlesztés, olvasásösztönzés – bevált módszerek, ötletek, gyakorlatok címmel szervezett képzést pedagógusoknak és könyvtárosoknak 2023. május 19-20-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Csíkszeredában. A kétnapos tréninget magyarországi előadók, Péterfi Rita olvasásszociológus, könyvtáros, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója, valamint Goda Beatrix, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum könyvtárosa tartották. A program célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék az olvasóvá nevelés és az olvasásfejlesztés magyarországi és nemzetközi módszereit, illetve legújabb trendjeit. A nagyon hasznos és hangulatos képzés alatt megismertük az olvasási szokások kialakulásának társadalmi és gazdasági hátterét, illetve az egyes életkorokra jellemző olvasási szokásokat. Betekintést kaptunk azokba a gyermek- és ifjúsági művekbe, amelyek segítik az olvasóvá nevelés és az olvasásfejlesztés folyamatát a különböző életkorokban és fejlettségi szinteken. Érdekes színfoltja volt a képzésnek a szöveg nélküli képkönyvek (silent book-ok) bemutatása és gyakorlati alkalmazásuk megbeszélése. A képzésről a résztvevők oklevelet kaptak.
Forrás: Vántsa Judit könyvtárvezető
Évfordulós és tematikus könyvkiállítások
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2023. május folyamán hat könyvkiállításra került sor. Tematikus könyvajánló kiállítást rendeztek a madarak és fák napja és a család nemzetközi napja alkalmából. Évfordulós kiállítások voltak a következők: Lázár Ervin (1936. 05. 05. – 2006. 12. 22.) születésének 87. évfordulója, Lucian Blaga (1895. 05. 09. – 1961. 05. 06.) születésének 128. évfordulója, Páskándi Géza (1933. 05. 18. – 1995. 05. 19.) születésének 90. évfordulója, illetve Tudor Arghezi (1880. 05. 21. – 1967. 07. 14.) születésének 149. évfordulója tiszteletére.
Forrás: Kovács Izabella-Andrea könyvtáros
--Könyvplacc Nagyváradon – immár második alkalommal
Ismét megrendezték Nagyváradon a Könyvplacc elnevezésű hiánypótló rendezvényt, 2023. május 19. és 21. között. Délelőttönként elsősorban a gyermekeket várták, akik találkozhattak kedvenc íróikkal. Újításként, délutánonként a felnőttek is részt vehettek számos érdekes programon, találkozón.
Ilyen volt például az Emlékezés a 60 éve született íróra, költőre, Borbély Szilárdra című beszélgetés, amelyen Kemenes Henriette, az Újvárad folyóirat felelős szerkesztője beszélgetett az est vendégével, Nagy Boglárkával. A Jelenkor könyvkiadó főszerkesztője elsősorban a Borbély-életmű kiadásának és az utóbbi években megvalósuló újrakiadásának a hátteréről beszélt, például a megjelenés előtt álló Csokonai-monográfiáról, amelynek publikálása jelentős esemény lesz. Szóba került az író halála után megerősödő népszerűsége, olvasottsága, kultusza.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=O7a6ZE_4w_o
--Felkerült az UNESCO világemlékezet-listájára a gyulafehérvári Batthyáneum kincse
Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött Codex Aureus – jelentette be 2023. május 18-án a Román Nemzeti Könyvtár.
A bukaresti intézmény közösségi oldalán posztolt bejegyzésében számolt be a nagy horderejű döntésről. ’Nagyon boldogok vagyunk, hogy közölhetjük, miszerint ma, május 18-án a Romániában található legismertebb és legfontosabb középkori kézirat, a gyulafehérvári kirendeltségünkben, a Batthyáneum könyvtárban található Codex aureust felvették az UNESCO világörökségi listájára. A kézirat A világ emlékezete program részévé vált’ – olvasható a könyvtár közleményében.
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex aureus a Batthyáneum egyik legnagyobb értékű kincse. Neve a tinta színe után Arany Kódex, amely a 800-as években íródott. Vásárlás útján Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsekhez került a kódex részlete, amely a harmincéves háborúban kifosztott Heidelberg melletti Lorsch kolostorából hadizsákmányként érkezett Bécsbe. Tőle jutott 1782-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök gyulafehérvári könyvtárába, amelynek egyik legértékesebb kincsévé vált.
A nagyon értékes karoling evangeliárum (többnyire díszes kivitelű könyv, amely a misén felolvasásra kerülő evangeliumi szövegeket tartalmazza) a középkori könyvfestészet remeke.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. 1998-ban a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról (a határozatot 2002-ben a parlament törvényerőre emelte), ezt azonban a mai napig nem hajtották végre.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/felkerult-az-unesco-vilagemlekezet-listajara-a-gyulafehervari-batthyaneum-kincse
--Magyar gyermekkönyvek a bukaresti Bookfest könyvszemlén
2023-ban a Romániai Könyvkiadók Egyesülete 15. alkalommal szervezte meg a Bookfest Nemzetközi Könyvszalont, a Romániai Könyvkiadók Szövetségének égisze alatt. A Bookfest a legjelentősebb romániai könyvszalon, és egyben a kiadói ipar egyetlen, nemzetközi dimenziókat öltő eseménye.
Az idei Bookfest-en három magyar gyermekkönyv kerül az Ars Libri gyermekkönyvkiadó standjára, amelyeket román nyelvre Bara Hajnal, a bukaresti Liszt Intézet munkatársa, műfordító fordított, megjelenését pedig az Európai Unióhoz benyújtott pályázaton nyert támogatásból biztosította a kiadó: Berg Judit – Mesék a tejúton túlról, Bagossy László – A sötétben látó tündér, Kerékgyártó István – Márk, aki 6 évesen megmentette a világot.
Forrás: https://culture.hu/hu/bucuresti/hirek/magyar-gyermekkonyvek-a-bookfest-en
--Könyvtárak a romániai általános tanügyi sztrájk alatt
Általános sztrájk kezdődött el a romániai tanügyben 2023. május 22-től, és a szakszervezetek szerint mindaddig fog tartani, amíg a kormánytól nem kapnak nagyon világos perspektívákat kínáló megoldást, és a szakszervezeti tagok úgy nem döntenek, hogy felhagynak ezzel a tiltakozási formával.
A váratlan vakációra számos tematikus programmal, társasjátékokkal, kézműves foglalkozásokkal és bábelőadásokkal is készülnek a megyei és városi könyvtárak, és várják az érdeklődőket. Az általános tanügyi sztrájk apropóján főleg a diákság használhatja ki tartalmas kikapcsolódásként a hírtelen jött szabadidő eltöltésére a városi és megyei bibliotékák nyújtotta lehetőségeket.
A székelyudvarhelyi városi könyvtár célzottan az általános tanügyi sztrájk kapcsán hirdette meg délelőtti programjait. Mindenkit arra biztatnak, hogy ne unatkozzon otthon, inkább menjen a könyvtárba. Hasonlóképpen, délelőttönként a a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban gyermekfoglalkozásokkal várják az elemi iskolásokat. Vincze Csilla intézményvezető elmondta: diavetítéssel, kézműves foglalkozásokkal, mozgásos és tematikus játékokkal várják a kicsiket, akik Mátyás királlyal és a pünkösdi ünnepkörrel kapcsolatosan szerezhetnek ismereteket.
RENDEZVÉNYEK
--Fodor Sándor hazatér – az íróra emlékeztek a Csíkszeredai Könyvvásáron
‘Az ember életének az értelmet, a célt az adja meg, hogy valahol hasznos, hogy valahol szükség van rá. Számomra az otthon ez az ország, ezen belül az a közösség, amelyben élek és amelyiknek a nyelvét beszélem, azt hiszem, hogy szüksége van rám. Lehetséges, hogy nem így van, de ha ez a hit nem éltetne engem, akkor nyilván nem is érezném magam itthon. Tehát kell a világnak legyen olyan sarka mindannyiunk számára, ahol úgy érezzük, hogy szükség van ránk’ – mondta Fodor Sándor 1982-ben egy televíziós interjúban. Ez a felvétel is része annak a kétrészes dokumentumfilmnek, amelyet Daczó Katalin készített a Román Televízió magyar adásának. Az archív felvételekkel megtűzdelt dokumentumfilm azt követi végig, hogy miképpen emlékeznek a Csíksomlyón született, majd Kolozsváron élt íróra a pályatársak, barátok, tisztelők és a lánya, Fodor Eszter, ugyanakkor a hagyaték Csíkszeredába való ’hazatérésének’ folyamatát is bemutatja. A filmből részleteket vetítettek le annak a beszélgetésnek a részeként, amelyet a Csíkszeredai Könyvvásár Fodor Sándor termének megnyitóján és az emléksarok avatóján tartottak 2023. május 11-én. ‘Ha nem is ül a széken, de szellemével, írói hagyatékával, felejthetetlen közéleti érdeklődésével mégis itt van közöttünk’ – mutatott rá Székedi Ferenc újságíró, szerkesztő, aki Fodor Eszterrel, az író lányával, Daczó Katalin újságíróval, Sógor Enikővel, Csíkszereda alpolgármesterével és Molnár Vilmos íróval beszélgetett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/csikszeredai-konyvvasar-n-fodor-sandor-bhazatertr-csikszeredaba
--Ha május közepe, akkor Csíkszeredai Könyvvásár – idén is
Köszönöm! – kiabálta teli torokból a gyerekközönség a Csíkszeredai Könyvvásár nekik szóló megnyitóján 2023. május 11-én délelőtt, megköszönve a könyvvásárt az azt megálmodóknak, megszervezőknek és felépítőknek, íróknak, kiadóknak. A gyerekeket Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere, Zalán Tibor Babérkoszorú-díjas író és Huzella Péter Kossuth-díjas zenész köszöntötte.
Nyolcadik alkalommal tartották meg a Csíkszeredai Könyvvásárt az Erőss Zsolt Arénában, amely a gyerekek számára 11-én délelőtt nyitotta meg kapuit. Május 11. és 14. között számos programmal, kicsiknek és nagyoknak szóló beszélgetésekkel, koncertekkel, előadásokkal, könyvbemutatókkal készültek a kiadók és szervezők.
„A könyvnek illata van. Minden könyvnek más illata van. És ha elolvassátok azt a könyvet, egészen más illata van tőletek, hogy ti elolvastátok. A könyvben vannak színek, mert vannak gyönyörű rajzok a gyerekkönyvekben. De más színek lesznek benne, amikor ti hozzáadjátok a fantáziátokat. A könyvben hangok is vannak. Más hangja van a rókának, más hangja a malacnak, más Piroskának és más a farkasnak. De ti ezt halljátok és a ti hangotokat is halljátok, amikor olvassátok a meséket” – mutatott rá Zalán Tibor író a szándékosan rövidre fogott megnyitón.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/minden-konyvnek-mas-illata-van
Az idei rendezvény középpontjában a legfiatalabbak, a gyerekek álltak, ám a felnőtt könyvbarátok is számos tartalmas program közül válogathattak a május 14-én, vasárnap zárult eseményen.
Forrás és a Maszol.ro portál hangulatos-tartalmas fotóriportja itt: https://maszol.ro/fotoriport/A-Csikszeredai-Konyvvasar-forgatagaban-jartunk
--SepsiBook2: kilencven programot kínált a sepsiszentgyörgyi könyvvásár
Neves meghívottakkal és színes programkínálattal készült Sepsiszentgyörgy az idén második alkalommal megszervezett SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra. A SepsiBook2-n 2023. május 25. és 28. között 30 hazai és magyarországi kiadó mutatkozott be, illetve négy nap alatt több mint kilencven irodalmi, könyves, zenés programnak és kiállításnak adott otthont a Sepsi Aréna.
A könyvvásár és irodalmi fesztivál programjaira a belépés ingyenes volt, a szervezők pedig autóbuszjáratokat is biztosítottak Sepsiszentgyörgy és a város szélén lévő Sepsi Aréna között. Az arénában három helyszínen, a Porondon, a Köröndön és a Konferenciateremben zajlottak a beszélgetések, míg a tinédzsereket a Grundon várták, illetve a gyerekeknek szóló foglalkozásokat a játSZÓtéren tartották.
Az ifjakra hangolták az idei kínálatot
Az idei SepsiBook nyitónapján, május 25-én kezdődtek a gyerek- és ifjúsági programok, a rendhagyó irodalomórák, a könyves foglalkozások, amelyek során Kertész Erzsivel, Szabó Imola Juliannával, László Noémivel, Harcos Bálinttal találkozhattak, de Varró Dániel költő és Molnár György gitáros is tartott verskoncertet a kicsiknek. Első nap került sor a Könyvcsatára, a sepsiszentgyörgyi diákcsapatok irodalmi vetélkedőjére is, és bemutatkozott a gyermekkönyveket megjelentető budapesti Cerkabella Könyvkiadó.
17 órakor tartották a SepsiBook hivatalos megnyitóját, majd egymást követő programpontként nyílott meg Szabó Imola Julianna kollázskiállítása Így él Petőfi! címmel, majd Karda Zenkő illusztrációs kiállítása Képmesék címmel.
Az első nap a Költőtükör: Ki vagy (nekem), Petőfi Sándor? című beszélgetéssel folytatódott, Kemény István, László Noémi és Markó Béla részvételével, illetve ezt követte Botházi Mária Fűnyíró a Tündérkertben című könyvének bemutatója, majd Sega román író közönségtalálkozója. Csütörtök este mutatta be az Osonó Színházműhely József Attila írásaiból építkező színházi kísérletét, majd megnyitották a bukaresti Odeon Színház díszletfotóiból készült kiállítást. Az estet Varró Dániel költő és Molnár György gitáros felnőtteknek szóló, Szívdesszert című verskoncertje zárta.
Kreatív írásműhely, bemutatók és portrébeszélgetések
Május 26-án, pénteken 10 órától a Könyvkelengye program keretében Harcos Bálint könyvbemutatóján vehettek részt a sepsiszentgyörgyi első osztályos gyerekek, majd Csörgei Andreával, Kertész Erzsivel, Radu Țuculescuval, Gál Andreával, László Noémivel, Dóka Péterrel, Szirmay Ágnessel, Kiss Noémivel, Szabó Imola Juliannával, Szántai Jánossal, Szabó Róbert Csabával találkozhattak a különböző korú diákok.
Pénteken délután három műhelyfoglalkozás is zajlott, a kreatív írás iránt érdeklődő középiskolásokat Molnár Krisztina Rita, a pedagógusokat Csörgei Andrea várta a Hamupogácsa. Mesekönyv az érzelmekről című kötete kapcsán, míg a Grundon a Föld Szint Nyitott Műhely Illusztra workshopján lehetett részt venni.
Pénteken 18 órakor portrébeszélgetésre került sor Bogdan Suceavă íróval, matematikussal, ezt követően a Petőfi Kulturális Ügynökség programjaként aparegényeivel mutatkozott be Száraz Miklós György, Luzsica István moderálásával. A pénteki nap Kiss Noémi felnőtteknek szóló novelláskötete bemutatójával folytatódott, majd ezt követően portrébeszélgetés kezdődött Parti Nagy Lajos költővel, íróval. Az estét Kollár-Klemencz László Öreg Banda című, zenés könyvbemutatója zárta.
Koncertekkel is megszínezték a programot
Május 27-én kétszer is, 11 és 15 órakor lehetett találkozni Berg Judittal, a Rumini-könyvek és a Lengemesék írójával, akivel dedikáltatni is lehetett. Ezen a napon a legkisebbeket Molnár Krisztina Rita, Harcos Bálint, Dóka Péter is várta.
Szombaton 16 órától Üdvözlőlevél címmel zajlott portrébeszélgetés Kemény István költővel, íróval, akit Vincze Bence kérdezett, majd Horațiu Mălăele színművész mutatkozott be íróként a SepsiBook közönsége előtt. Ezt követően kettős könyvbemutatóra került sor Kali Ágnes és Lövétei Lázár László költőkkel. 19 órától mutatták be Visky András Kitelepítés című regényét, a napot a Țapinarii együttes alternatív folkkoncertje zárta.
Irodalom és gasztronómia találkozása
Május 28-án 10 órától kóstolóval egybekötött könyvbemutatón ismertették a Ferencesek főztje című szakácskönyvet, majd Tompa Gábor rendező interjúkötetét mutatták be. Ezt követte 13 órától Karácsonyi Zsolt költő frissen megjelent első regénye, a Belső tízezer című kötet bemutatója.
A Sepsi Arénában zajló programokat vasárnap 15 órától a Magashegyi Underground koncertje zárta, azonban 18 órától koncertszínházra is várták az érdeklődőket a Tamási Áron Színházba, a produkció címe Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 volt. Közreműködtek: Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori, Juhász Anna és Tempfli Erik.
Mindezek mellett a Köröndön, a konferenciateremben és a standoknál is folyamatosan zajlottak a találkozások, könyvbemutatók, dedikálások. A Grundon a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében szószövő(de), olvasmányajánló könyvlabor, versidéző interaktív játék zajlott. A játSZÓtéren kézműves foglalkozásokra várták a legkisebbeket, és gyermekfelügyeletet is biztosítottak.
A SepsiBook második kiadását Sepsiszentgyörgy önkormányzata, Kovászna Megye Tanácsa, a Bod Péter Megyei Könyvtár, a Kónya Ádám Művelődési Ház és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület szervezte.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/SepsiBook-kilencven-programot-kinal-a-
Szemelvényes sajtóvisszhangok:
http://www.kolozsvariradio.ro/2023/05/26/gyerekzsivajtol-hangos-konyvektol-roskadozo-ter/
https://mesecentrum.hu/esemenyek/sepsibook2-konyvunnep-sepsiszentgyorgyon.html
https://wmn.hu/kult/60192-meses-konyvek-foldjen---beszamolo-a-sepsibook-irodalmi-fesztivalrol
Beszámolók programpontokról:
https://www.3szek.ro/load/cikk/158323/en-is-kozulunk-valo-vagyok
https://www.3szek.ro/load/cikk/158322/olvasni-kaland-berg-judit-sepsiszentgyorgyon
https://www.3szek.ro/load/cikk/158321/izelito-egy-uj-sorozatbol
https://www.3szek.ro/load/cikk/158320/keresztmetszet
https://uh.ro/jol-banik-a-szavakkal-de-az-oklet-is-tudja-hasznalni/
Kemény István költő, író megnyitó beszéde itt olvasható: https://sepsibook.ro/2023/05/25/kemeny-istvan-boldog-konyvunnepet/
Bogdan Suceavă író, matematikus román nyelvű megnyitó beszéde itt olvasható: https://sepsibook.ro/ro/2023/05/25/6872/
A rendezvény gyakornokprogramjában négy lelkes, fiatal közreműködő írt beszámolót az esemény történéseiről, hangulatáról; cikkeik itt érhetők el: https://sepsibook.ro/bookblog/
--A Márton Áron Főgimnázium történetéről
Borbé Levente, a neves csíkszeredai tanintézmény könyvtárosa 2023. május 25-én a Márton Áron Főgimnázium Iskola másként programja keretében tartott három iskolatörténeti előadást.
Bevezetőként Reményik Sándor Templom és iskola című verséből olvasott fel részleteket. Ezt követően az iskolatörténet bemutatása a ferencesek XV. századi csíksomlyói letelepedésével kezdődött. Szó esett az iskola XVII. századi alapításának évéről, a tatárdúlásról, az iskola és a szeminárium újjátételéről. Külön kiemelte Kájoni János csíksomlyói nyomdász szerepét. Beszámolt az 1764-es Madéfalvi veszedelemről, majd kitért az 1848-1849-es szabadságharcra és annak következményeire a gimnázium tanárai és diákjai vonatkozásában. Megemlítette a tantárgyak magyar nyelvű tanításának újbóli engedélyezését, beszélt az 1890-es esztendőről, amikor a gimnázium bútorzatának nagy részét újra cserélték. Fontosnak tartotta beszélni a gimnázium 1911-es Csíkszeredába költöztetéséről, az első világháborús eseményekről és az impériumváltásról. A második világháború utáni kommunista korszakban a gimnázium egy tollvonással állami iskola lett. A rendszerváltás után a gimnázium felvette a Márton Áron Líceum nevet. Ezzel új korszak kezdődött a többszáz esztendős iskola életében.
A történeti bemutatót követően a diákok megtekinthették a csíki tanintézmény múltját felidéző kiállítást, ahol a gimnázium nagyjai, történetírói és néhány korabeli fotó szerepel.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/05/a-gimnaziumunk-tortenete.html
--Petőfi 200 – Aradon
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2023. május 16-án tartotta ünnepi rendezvényét a helybeli RMDSZ székházában. Petőfi Sándorra emlékeztek, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.
A költőóriás szerelmi lírájáról Nagy Gizella tanár-író értekezett, szavalattal, felolvasással, énekkel közreműködtek a kör szavalói, valamint az Ágyai Általános Iskola diákjai, Erdős Márta EMKE-díjas tanárnő vezetésével.
Az irodalmi-zenés összeállítás szeretetvendégséggel zárult.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/petofi_200.php
--Könyvbemutató: A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért
A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című könyv bemutatójára került sor Háromszék három városában: 2023. május 15-én Kézdivásárhelyen, az Incze László Céhtörténeti Múzeumban, 16-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében, 17-én a Baróti Művelődési Ház Bodosi Dániel-termében.
A könyvet bemutatták Bácsfainé dr. Hévizi Józsa történész, az Erdélyi Szövetség (Budapest) elnöke, a könyv lektora és szerkesztője, valamint B. Szabó Péter, a könyv lefordíttatásának kezdeményezője, társszerzőként a Svájci föderáció leírója, az ESZ elnökhelyettese (Svájc). Arra keresték a választ: hogyan hasznosíthatná Székelyföld azokat a jogi eszközöket, tapasztalatokat, amelyekkel a svájci Jura tartomány kivívta önrendelkezését, autonómiáját?
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvbemutato-a-svajci-jura-kanton-
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/158042/mikent-hasznosithatna-
--Degré Alajos műveivel ismerkedtek Lippán
2023. május 15-én a lippai Hildegardis Ház nagytermében tartotta soron következő ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Ennek témája a névadó Degré Alajos munkáinak megismerése volt, ami azért is fontos, mert Lippa szülöttje. Korának egyik legtehetségesebb írója volt, ezért ha a munkáit méltatlanul mellőzték, legalább az utókor adja meg neki a kellő elismerést…
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/degre_alajos_muveivel_ismerkednek_lippan.php
--Művészeti kiállítás az Arad Megyei Könyvtárban
A Sabin Drăgoi Művészeti Líceum diákjai és az Aurel Vlaicu Egyetem (UAV) design karának hallgatói kihívásokkal teli és érdekes művészi élményekben részesülhettek 2023 májusában az AR Művészeti műhelyben, a linzi (Ausztria) DARV kollektíva művészeinek koordinálásával.
A DARV egy olyan megközelítés, amelyben nagyon fiatal alkotók mentorok segítségével művészi projekteket dolgoznak ki és valósítanak meg.
Az alkotásokat a nagyközönség 2023. május 26-án láthatta az aradi Alexandru D. Xenopol Megyei Könyvtárban, a DARV műhely: AR művészet nyilvános térben című kiállításon.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/muveszeti_kiallitas_a_konyvtarban.php
--A magyar nyelv napjai Sepsiszentgyörgyön: Felelősségünk megőrizni anyanyelvünket
A szó hatalmára és erejére, a nyilvánosan felszólalók és a hallgatóság felelősségére, a magyar nyelv jelentőségére, anyanyelvünk megőrzésének felelősségteljes feladatára hívták fel a figyelmet 2023. május 14-én a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) tavaszi rendezvénye megnyitóján részt vevő szakemberek. Sepsiszentgyörgy adott otthont A Magyar Nyelv Napjai című vándorrendezvénynek, amelynek keretében átadták a Sütő András Nyelvőrzés Díjat és a Tüzes Bálint-díjat, a Puskás Tivadar Szakközépiskolában pedig megtartották a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét. (...)
Az AESZ megtartotta tisztújító közgyűlését is, amely új elnököt, elnökséget választott. Ennek nyomán a szervezet új vezetője Erdély Judit lett, akit munkájában Zsemlyei Borbála és Benő Attila alelnökök, illetve Ördög-Gyárfás Lajos ügyvezető elnök segít. A szövetség tiszteletbeli elnöke Péntek János.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/157961/felelossegunk-
--Páskándi Gézára emlékeztek Szatmárhegyen
Idén sem maradt el szülőfalujában a hagyományos Páskándi-emlékünnepség, ezúttal az író születésének 90. évfordulóján. 2023. május 19-én az előző évek rendje szerint az esemény a Páskándi-szavalóversennyel kezdődött, amelynek a régi iskola épülete adott otthont, s amelyen a megye legkülönbözőbb tanintézményeiből érkezett 31 kisdiák bizonyította versmondó tudását.
18 órától a Kossuth-díjas költő, író egykori szülőházának domboldalra kapaszkodó udvarán folytatódott a megemlékezés – itt Huszti Gyula, a Szatmárhegyi RMDSZ elnöke mondott ünnepi beszédet, Duca Ioana történelemtanárnő idézte fel a költőt, akárcsak a Szatmárhegyi Általános Iskola diákjai, vidám, mókás és mosolyt fakasztó Páskándi-gyermekversekkel.
A főhajtás 19 órakor a település központjában álló Páskándi-szobornál folytatódott, ahol elsőként Szűcs Szabolcs polgármester köszöntötte az emlékezőket, majd Pataki Csaba megyei RMDSZ- és megyei tanácselnök fogalmazta meg ünnepi gondolatait, azt követően pedig Marián Éva könyvtáros, a legnagyobb Páskándi-gyűjtemény gondozója beszélt az író-költőről. A gyermekek szavalatai természetesen innen sem hiányoztak.
A koszorúzást követően a rendezvény szeretetvendégséggel zárult a kultúrotthonban.
Forrás: https://frissujsag.ro/paskandi-gezara-emlekeznek-szatmarhegyen-penteken
--Lovak az irodalomban
2023. május 30-án a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár harmadik alkalommal szervezte meg a Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán című rendezvényt, amelynek keretében könyvkiállítás is volt az intézmény állományában lévő, lovakkal kapcsolatos könyvekből. Lovas szakemberek mutatták be lovaikat a könyvtár udvarán az említett napon, 9 és 17 óra között. Meghívottak voltak Huminic Ana-Maria, az Astoria Horse Center lovasoktatója, Farkas Árpád, az Állatbarát lovas és lókiképző központ lovasoktatója, lókiképzője, valamint László Pál, a gyergyószárhegyi Tatárdomb lovarda vezetője.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
AJÁNLÓ
--Sokszor nem halunk meg - Tompa Andrea új regénye
A Margó Irodalmi Fesztivál keretében, idén május közepén került sor Tompa Andrea legújabb regényének első bemutatójára. A mű az 1944-es gettósítás idején veszi kezdetét, amikor egy kolozsvári orvosnő kénytelen hátrahagyni a gyermekét, hogy megvédhesse őt a származása miatt rá leselkedő veszélyektől. A Sokszor nem halunk meg a dajkára bízott csecsemő, majd később felnőtt nő történetén keresztül keresi a választ arra, hogy miként lehet szembesülni az elképzelhetetlennel, vagy hogy újra lehet-e építeni önmagunkat, ha az identitásunk alapjaiban kérdőjeleződik meg.
Tompa Andrea új művében mintha visszatért volna a Fejtől és lábtól meg az Omerta narratív világába, a Sokszor nem halunk meg témái között ugyanakkor világosan felismerhetőek a Haza és A hóhér háza regényekből ismerős motívumok is. Az otthonkeresés, a szétfoszló illúziók, az egyéni felelősség kérdései is mind megjelennek a könyvben, amely a történelmi elképzelhetetlenből (a második világháború) tart egy másik elképzelhetetlen felé, amely bezárkózást, folyamatos ellenőrzést, cenzúrát, sorok közötti olvasást hoz majd a szereplők életébe. Sorsok és nyelvek fonódnak össze a kötet lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. A Sokszor nem halunk meg című regényben ismét markáns a női fókusz, az erős vonallal felrajzolt szereplői emlékezetesek, és ez még akkor is igaz, ha a főszereplő életének egyik legfontosabb mozgatója éppen a hiány.
Forrás: https://www.prae.hu/article/13476-elni-nehez-de-nem-remenytelen/
https://konyvesmagazin.hu/kritika/tompa_andrea_sokszor_nem_halunk_meg_jelenkor_a_het_konyve.html
--Senkiháza – Vida Gábor új regénye
Vida Gábor új regényének első bemutatójára szintén május közepén, a Margó Fesztiválon került sor, és a rendezvényen a szerző – akárcsak regényében – hosszasan elmélkedett arról, milyen lehetséges forgatókönyvei lehetnek egy olyan élethelyzetnek, amikor egy fővárosból származó román mérnök egy vegyes etnikumú vidéki kisvárosba keveredik, így beszélgetőtársával olyan kérdéseket feszegettek, mint a személyes integráció vagy az identitás meghasonulása egy idegen közegben. Emellett sok szó esett a regény kétirányú dramaturgiájáról, ami a főszereplő kapcsolatrendszeréből fakad – legyen szó akár a magyar munkakapcsolatokról vagy az örmény szerelemről.
A cselekmény és a szereplők viszonya tehát a XX. század közepére játszik rá, amikor Románia etnikai térképe épp annyira színes volt, mint Európáé, csak kicsiben. Így a kor egyik kardinális kérdése volt a nemzeti identitás és öntudat, hiszen olykor egyazon régión belül éltek románok, magyarok, svábok, székelyek, örmények, zsidók vagy éppen szászok.
Vida Gábor azt is a közönség elé tárta, hogy a kortárs erdélyi irodalom szinte tökéletesen lefedi az előző század történelmét helyi viszonylatokban. Különböző szerzők különböző időbeli rétegeket lovagoltak meg, így másról ír Visky András, mint Tompa Andrea, ugyanúgy, ahogy különböző történelmi mélységekre ás Bodor Ádám vagy éppen maga Vida Gábor.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/itt-az-ujabb-erdely-konyv-senkihaza-vida-gabortol
--Háromszéki költők antológiája a SepsiBook könyszemlén
Egyed Emese kolozsvári költő, irodalomtörténész szerkesztésében nemrég látott napvilágot a baróti Tortoma Kiadónál a Háromszéki költők antológiája című kötet, amelyet a május 25. és 28. között lezajlott SepsiBook könyvszemlén és kortárs irodalmi fesztiválon mutattak be május 27-én.
Az antológiában olyan versek olvashatóak, amelyeknek szerzői valamiképpen kötődnek Háromszékhez. Amint a kötet ismertetőjében szerepel, „a 19. században Háromszék vármegyeként egyesített, egykori Sepsi-, Orbai-, Kézdi- és Miklósvárszék a köznyelvben ma is identitásjelölő”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az „identitásjelölés” miként jelenik meg az általa válogatott versek gyűjteményében, valamint hogy van-e a Háromszékhez kötődő verseknek, szerzőknek egyfajta „közös nevezője”, ami önazonosságuk körvonalait sejtetheti, Egyed Emese elmondta, nem nevezhet meg egyetlen közös nevezőt, hacsak a megszólalás tettértékét, a mindenkori helyi vonatkozások iránti fogékonyságot, a vidék és a város életének eredendő összefüggését nem tekinti annak.
Válogatásról van szó, hiszen sokkal több vers született átmenetileg vagy hosszasabban itt tevékenykedő emberektől, mint amennyi egyetlen gyűjteményes kötetbe belefér. „A könyv ötletével a Tortoma kiadó vezetője, Demeter László keresett meg – egy sorozatra gondolt, ez lenne a nyitó darabja; örömmel fogadtam a felkérést, mert ismernünk kell a helyet, ahol élünk, a hely jelentését pedig a mindenkori cselekvő, gondolkodó, érző emberek (például a költők is) adják – feltárható nyomaikkal” – fejtette ki Egyed Emese. Felhívta a figyelmet, hogy ne csak az úgynevezett centrumokra figyeljünk, hanem a kulturális térségek dinamikájára is: a honvágy, a helyi nyelvi fordulatok, a humor, a veszteségek, a sikerek nemzedékeket kötnek össze.
DÍJAK
--Átadták a Méhes György-díjakat
Király László, Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi költő, író, műfordító („a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve elismeréseként”) és Temesi Ferenc, Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító („műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként”) részesült a Méhes György Életműdíjban, míg Méhes György-díjat kapott Borsodi L. László, Estére megöregszel című verseskötetéért, a Méhes György-debütdíjat pedig a kolozsvári Bréda Ferenc Irodalmi Kör és a Hervay Klub érdemelte ki.
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány közlése szerint a több mint 5 millió forint értékű díjakat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a három alkotónak és a két irodalmi körnek 2023. május 13-án.
A Méhes György Kossuth-díjas író hagyatékából alapított elismeréseket az idén 21. alkalommal ítélték oda a magyar irodalomért tett szolgálatért, valamint kiemelkedő szépirodalmi teljesítményekért.
Az elmúlt két évtizedben az örökösök – az Erdélyi Magyar Írók Ligájával közreműködve – édesapjuk tiszteletére közel 40 erdélyi írónak és költőnek adományoztak Méhes György debüt- és nagydíjat. A tavaly bejegyzett alapítvány 2023-tól a meglévő díjak mellé létrehozta a Méhes György Életműdíjat, amit évente egy kárpát-medencei szerzőnek ítélnek oda. A kitüntettek személyéről a Magyar Írószövetség és Erdélyi Magyar Írók Ligájának ajánlása alapján az alapítvány kuratóriuma dönt.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/atadtak-a-mehes-gyorgy-dijakat
--Krasznahorkai László könyve is esélyes a holland irodalmi díjra
Tíz nyelvről lefordított, de összesen tizennégy regénynek van idén esélye elnyerni az Európai Irodalmi Díjat. Ez egy holland irodalmi elismerés, amellyel az elmúlt évben holland fordításban megjelent legjobb kortárs európai regény szerzőjét és fordítóját (vagy éppen fordítóit) díjazzák. A szerző 10 ezer eurót, a fordító(k) 5 ezer eurót kap(nak).
A hosszú listán egyetlen magyarként megtalálható Krasznahorkai László, akinek Háború és háború című kötetét Alföldy Mari fordította hollandra. A listán olyan szerzők kötetei szerepelnek még, mint Eva Menasse, Mohamed Mbougar Sarr vagy épp Leïla Slimani. Hogy ki kerül a szűkített listára, az június 14-én derül ki, a díjátadó ünnepségre pedig november elején kerül sor Hágában.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/krasznahorkai_dij_hollandia_longlist.html
--Freedom to Publish díj Salman Rushdie számára
Salman Rushdie indiai születésű brit-amerikai író kapta meg a Freedom to Publish-díjat a Brit Könyvdíjak átadásán, és először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy 2022 augusztusában egy New York-i irodalmi fesztiválon súlyosan megsebesítették.
Az író a ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
A Freedom to Publish-díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen. A British Book Awards (Nibbies) arany töltőtollhegyet mintázó díjait először 1990-ben adták át Londonban, az év könyve díjat 1994 óta ítélik oda. Az idei fődíjat a Menopausing című nem-fikciós kötetért Davina McCall és Naomi Potter kapta. Az év szépirodalmi műve R. F. Kuang Babel című regénye lett.
Rushdie úgy fogalmazott: „mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága”.
Az író elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokban, ahol tartózkodik, a könyvtárakat és iskolai gyermekolvasmányokat is támadják. Ezek a támadások a könyvtár eszméje ellen irányulnak – folytatta, és hangsúlyozta, hogy miközben ez rendkívül riasztó, figyelni kell rá, és keményen fel kell lépni ellene. Rushdie bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai „érzékenységre” hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák. Mint mondta: a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék. „Ha ezt nehéz elviselni, ne olvassák, olvassanak egy másik könyvet” – tanácsolta az író.
Forrás: https://transtelex.ro/kult/2023/05/16/salman-rushdie-iro-nyilvanos-beszed-freedom-to-publish-dij
--Először kapta bolgár regény a nemzetközi Booker díjat
Először nyerte el bolgár könyv a Nemzetközi Booker díjat, amelyre a világ bármely tájáról pályázhatnak a szépirodalmi művek, amelyek angol fordításban is megjelentek. Idén Time Shelter című regényért Georgi Goszpodinov bolgár író és a mű fordítója, Angela Rodel kapta a díjat.
A győztes regény egy olyan klinikáról szól, amely kísérleti Alzheimer-kezelést kínál a pácienseknek. A betegek memóriájának javítására a legapróbb részletességgel megteremtik az elmúlt évtizedek hangulatát. Egy idő múltán azonban azok az egészséges emberek is elkezdenek özönleni a klinikára, akik menekülni akarnak a modern élet rémségeitől.
Goszpodinov elmondta, hogy a regényt 2016-ban kezdte írni, abban az évben, amikor Donald Trump lett az amerikai elnök, és megrendezték a Brexit-szavazást Nagy-Britanniában. Ebben a szorongással teli időszakban a múlt szörnyetegéről akart regényt írni, mert "azt láthattuk, hogy a populista politikusok valójában a múlt üres csekkjeivel fizettek nekünk".
Leila Slimani, a díjat odaítélő zsűri francia-marokkói elnöke indoklásában elmondta, hogy Goszpodinov regénye érzékeny és pontos megfogalmazásával érinti meg az olvasót. Mint hangsúlyozta: a szerzőnek, aki prousti vénával rendelkezik, sikerül megragadnia a rendkívül törékeny múltat. "Goszpodinov írása egyúttal nagyszerű regény Európáról, amelynek szüksége van a jövőre, ahol a múltat újra feltalálják, és ahol a nosztalgia méreg lehet" – tette hozzá.
Az 55 éves regényíró és költő a kortárs bolgár irodalom nemzetközileg legelismertebb szerzője. Munkáit 25 nyelvre fordították le. Balladák és bomlások című költői gyűjteménye magyarul is megjelent.
Forrás: https://hu.euronews.com/culture/2023/05/24/eloszor-kapta-bolgar-regeny-a-nemzetkozi-booker-dijat
--Darvasi László az Artisjus idei Irodalmi Nagydíjasa
Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért ismerték el Darvasi Lászlót – közölte a szerzői jogvédő iroda egyesület az MTI-vel.
A fődíjas mellett Visky András, Babics Imre, Herczog Noémi és Bene Sándor vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 84 költő és író kapott Artisjus-díjat.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat, aminek célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia és Szörényi László vett részt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://24.hu/kultura/2023/05/31/darvasi-laszlo-artisjus-irodalmi-nagydij-dij-visky-andras-babics-imre-herczog-noemi-bene-sandor/
--Gazda József laudációja a Csoma-emlékérem átadása alkalmából
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által szervezett idei, 33. Csoma Napok 2023. május 4-én tudományos konferenciával kezdődött Csomakőrösön, délután Kovásznán, a Kádár László Képtárban képzőművészeti tárlat nyílt, ahol átadták a Szentimrei Judit- és a Kőrösi Csoma Sándor-díjat. Pénteken iskolai emlékünnepség, majd este a diákok gálaműsora zajlott. A rendezvény szombaton a csomakőrösi Csoma-emlékház udvarán zárult, ahol átadták a Csoma-emlékérmet az egyesület alapítójának és örökös tiszteletbeli elnökének, Gazda Józsefnek, sok évtizedes közösségépítő és közéleti munkásságáért.
Részletek a laudáció
„(...) Van, aki felismeri és van, aki eltékozolja. Gazda József tanár úr azok közé tartozik, akiket nagy dolgok megvalósításával bízott meg a Gondviselő, amelyekben fáradhatatlanul áll helyt. Olyan ember, aki felemészti önmagát, hogy fényt árasszon szűkebb és tágabb környezetére. Bár legutóbb ő maga kérdőjelezi meg eme fáradozásainak értelmét a látszólagos gyümölcstelenség okán a Miért is éltem című könyve vívódásaiban, mégis számtalanszor díjazták életművét. Ezen alkalmakon nálam érdemesebb, életpályájában sorstársként osztozók méltatták utánozhatatlan tetteit, mégis álljon itt most életének néhány mozzanata, ami a jelen díj átadásának alátámasztására szolgál. (…)
Ahol megfordult, alkotott, az őt megtaláló feladatokat vállalta és végezte emberfeletti erővel, gyakran saját pénzét fektetve be azok folytonosságáért. Köszönetet nem vár, a cél erősíti napról napra: megmaradni, élni és éltetni bármi áron. Álma – hogy Kovásznán méltó helye legyen Kőrösi Csoma Sándor emléke ápolásának – megvalósulni látszik. A központ falai ékesen állnak, emlékeztetve a nagy őshazakereső termékeny életére. A belső berendezést is bizonyára kirendeli a Mindenható. De az igazi tartalom úgyis az, amit Gazda József tanár úr és az általa szervezett csapat teremtett az elmúlt évtizedek alatt a Kőrösi-emlékápolásban. (...)”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/157901/a-korsovivo-
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Új digitális corvina-másolatok
Az elmúlt évben több mint félszáz corvina digitális másolatát sikerült megkapnia az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), amelyek hamarosan elérhetőek lesznek az OSZK corvinahonlapján, a corvina.hu-n – hangzott el az OSZK Corvina-projektjének eredményeiről beszámoló budapesti eseményen.
Rózsa Dávid, a könyvtár főigazgatója kiemelte, hogy az OSZK mindig is fontos feladatának tekintette Hunyadi Mátyás szellemi öröksége, a Corvina könyvtár emlékezetének ápolását, és húsz évvel ezelőtt elindította a világ könyvtáraiban őrzött corvinák szisztematikus, részletes újrafeldolgozását.
Az OSZK célja a Corvina könyvtár virtuális újraegyesítése – hangsúlyozta, hozzátéve: ennek fontos része a corvina.hu, ahol az összes fennmaradt kódex egy helyen elérhető lesz.
Elmondta: becslések szerint a teljes középkori magyar kódexállomány nagyjából 55 ezer kódexből állt, amelynek csak töredéke maradt fent. Maga a Corvina könyvtár több mint kétezer kötetből állt, és ennek több mint tíz százaléka maradt fenn a történelem viharai során. Ennek az állománynak a negyede található ma Magyarországon, háromnegyede pedig külföldön.
Jelenleg 15 ország több mint 50 intézményében őriznek corvinákat. A legnagyobb gyűjteménye Olaszországnak van, ahol 61 kódex található. Ezt követi Magyaroszág, ahol öt közgyűjtemény ötvenöt corvinát őriz, ebből harminchetet az OSZK.
A főigazgató beszámolt arról, hogy a projekt keretében 2022-ben tizennégy ország negyvennégy gyűjteményét keresték meg, hogy digitalizálja corvináit, illetve engedélyezze a nemzeti könyvtár számára már digitalizált corvinái közzétételét. Ennek eredményeként az elmúlt évben több mint félszáz új corvina digitális másolatát sikerült megkapnia az OSZK-nak.
Kiemelte, hogy a már feldolgozott és a honlapon elérhető tételek között vannak olyanok, amelyek sehol máshol nem érhetőek el a világhálón. Ilyen például a veronai Biblioteca Capitolaréban őrzött három corvina és a nürnbergi kódex.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/uj-digitalis-corvinamasolatok
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Dánielisz Endre irodalomtörténész
2023. június 1-jén, kilencvenkilencedik életévében elhunyt Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész, Arany életének és költészetének kutatója.
1925. április 6-án született a hajdúvárosban, itt végezte a középiskolát, tanító volt Köröstárkányban, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen megszerezte a pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát. Középiskolai tanárként oktatott Aradon; 1956-tól 1966-ig a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója, majd ugyanitt iskola-pszichológus, tanár.
A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Utunk, Tanügyi Újság, Művelődés folyóiratok, illetve napilapok hasábjain, valamint magyarországi kiadványokban (Az Erkel Ferenc Múzeum Értesítője, Irodalomtörténeti Közlemények), románul a Familia című nagyváradi folyóiratban elszórtan megjelent közlései és értekezései hasznosan egészítik ki többek között a korszerű Arany-kutatást.
2005-ben a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel tüntették ki Budapesten, 2007-ben Fényes Elek-díjat kapott, 2017-ben Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta számára. Írói, nyelvművelői munkája jelentős, ugyanakkor tevékeny szerepet töltött be Nagyszalonta irodalmi életében: a nem csak egykori tanítványai által is Tanár úrként szólított Dánielisz Endre neve a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelőjeként is bevonul a hajdúváros aranykönyvébe. „Gondoljunk rá olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel mesélt ő városunkról, Nagyszalonta híres szülötteiről. Munkásságát a városért áldozta” – olvasható Nagyszalonta polgármestere, Török László közösségi oldalán. Közölték azt is, hogy a hajdúváros saját halottjának tekinti Dánielisz Endrét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-danielisz-endre-nagyszalontai-irodalomtortenesz-arany-eletenek-es-kolteszetenek-kutatoja
INTERJÚ
--Terítéken a kortárs irodalom: Kemény Zsófi szerzői estje
A mai társadalomban irodalmárnak lenni gyerekjáték… csak mégsem. Kemény Zsófi, aki a kortárs irodalom egyik legnépszerűbb alakja, Kolozsváron tartott szerzői esten vetítette közönsége elé az alkotói munka csínját-bínját, a napfényesnek tűnő szerzői élet árnyékos oldaláról André Ferenc költő, slammer kérdezte.
Kemény Zsófi számos területen munkálkodik, hiszen költő, író, forgatókönyvíró, slammer és rapper is. Tagja a Szépírók Társaságának és a József Attila Körnek. A kezdetektől része a magyar slam poetry mozgalomnak, a műfaj mai napig aktív és kiemelkedő alakjának számít. Első regénye, az Én még sosem 2014-ben jelent meg, majd a következő évben ezt verseskötet követte, a Nyílt láng használata. Az est folyamán részleteket olvasott fel 2022-ben megjelent, Az aranykor fénykora című regényéből, valamint legújabb, Most vagyok soha című verseskötetéből is. A kortárs irodalmat átölelő kérdéskörökről és Zsófi szerzői útjáról is szó esett, majd a beszélgetést slam poetry showcase követte, ahol Kemény Zsófi és André Ferenc mellett Mészáros Péter volt országos slambajnok is mikrofonközelbe került.
„(...) – Hogyan kapcsolódik a személyiséged az írásaidban gyakran megjelenő témákhoz, a lázadó és polgárpukkasztó habitushoz?
– Én végtelenül szabálykövető ember vagyok, és rettenetesen stréber – ha mondhatok ilyet. Mindig megtanultam minden tananyagot, nem volt olyan, hogy ne készítettem volna el egy házi feladatot. A középiskolás éveim alatt két alkalommal ha hiányoztam az iskolából, a hétköznapokban sem voltam soha polgárpukkasztó személyiség. Az írásaimban megjelenő rebellis és a normákkal szembemenő személy és a köznapi énem eléggé elkülönül egymástól. Nem vagyok egy cool ember, bár látod, kicsit boomer vagyok, hiszen használom a cool szót.
– ’Én a nyelvvel szeretném elmondani a történet valódi lényegét’ – hangzott el az est folyamán. Kifejted részletesebben, hogy pontosan hogyan kell ezt érteni?
– Kiskoromtól kezdve a nyelv számomra központi elem volt, ezt a környezetem is észrevette, és sokszor hangsúlyozták, hogy éppen általa emelkedek ki a többiek közül. Saját nyelvet kreáltam magamnak, új szavakat és nagyon korán rengeteg szóviccet is, szóval ez nekem mindig is a lényem része volt, és a környezetem visszajelzései azt erősítették meg bennem, hogy ebben vagyok különleges. Innen jött a nyelvi kísérletezésekre való hajlam, és a slamben ez otthonra talált, úgy éreztem magam, mint aki hazaért. Nagyon egymásra tudtunk hangolódni a többiekkel, akik slammeltek, főleg a nyelvhez való kötődésben. Na meg ott az irodalom. Akkor irodalom, ha nyelvezetet is rakunk alá, és nemcsak leírjuk az érzelmeket, hanem át is tudjuk adni őket. Erre akkor jöttem rá, amikor az első regényemet írtam. Ha nem rakok alá nyelvezetet, akkor olyan, mintha egy filmet írnék körül, és annak meg mi értelme? A szavaknak ereje van, és ezt használni kell. (...)”
Forrás és a teljes cikk itt: http://campus.szabadsag.ro/a-hetkoznapokban-sosem-voltam-polgarpukkaszto/
MÚLTIDÉZŐ
--Működésének 150. évét ünnepelte a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár
A kolozsvári Egyetemi Könyvtár története szorosan összefügg a kolozsvári egyetem történetével. Az 1872-es esztendő, a kolozsvári egyetem alapítási éve tekinthető az Egyetemi Könyvtár születési évének is, a két intézmény egyszerre indult útjára, még ha közben adminisztratív szempontból függetlenedtek is egymástól.
2022-ben az egyetem 150 éves fennállását ünnepelte, a 150. egyetemi évet a könyvtár egy kiállítással zárja, amely másfél évszázados történetének néhány kiemelt mozzanatát mutatja be. A választás nem volt egyszerű, a kiállítási tér szűkössége, a kiállításra érdemes dokumentum, tárgy esetlegessége is nagyban behatárolta a választást. A válogatás a kolozsvári Egyetemi Könyvtárat mint az erdélyi oktatás és kultúra fontos intézményét, Kolozsvár szimbolikus épületét, diákgenerációk emlékhelyét és a multikulturális írásos örökség őrzőhelyét mutatja be. A kiállítás fő szervező gondolata a történelmi áttekintés, eköré épült fel két helyszínen: a Galleria Laterallia pannóin a könyvtár épületének, termeinek változásait mutatja be, a tervezés pillanatától 1990-ig, kitekintéssel a könyvtár újabb átalakulását hozó új épület terveire; a Különgyűjtemények Gheorghe Sion-termében a könyvtár 150 éves történetének legfontosabb momentumait, időszakait, valamint gyűjteményeinek változatosságát ábrázolja.
A kiállítás mindkét helyszínén kétnyelvű (román-magyar) katalógus is készült, amelyek itt olvashatók: https://bcucluj.ro/sites/default/files/public/images/doc/catalog_expozitie_bcu_150.pdf
https://bcucluj.ro/sites/default/files/public/images/doc/galeria_laterallia_catalog.pdf
Forrás: https://bcucluj.ro/ro/noutati/bcu-%E2%80%9Elucian-blaga%E2%80%9D-150-de-ani-de-istorie
MOZAIK
--Aggasztó a romániai iskolásoknál a funkcionális analfabéták hiánya
Bár több szakértő szerint kiegészítésre szorul a BRIO oktatási platform által közzétett felmérés eredménye, amely szerint a romániai 1–8. osztályos gyerekek 42 százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem érti meg a szöveget, 47 százaléka pedig épphogy felfogja, az eredmények mindenképpen aggodalomra adnak okot. Mindössze 11 százalékra tehető azon iskolásoknak az aránya, akik könnyedén megértik az írott szöveget, emellett képesek összegezni vagy akár elemezni annak tartalmát.
Ligia Deca tanügyminiszter a jelentés közzétételét követően bejelentette: a romániai közoktatás egyik célja, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a funkcionális analfabéták számát. A „Mit olvasunk a gyerekeknek” közösség alapítója, Gabriela Mereuţă könyvkiadó szintén azt hangsúlyozta, hogy a funkcionális analfabetizmus az otthoni olvasással csökkenthető: a szülők szakítsanak időt a gyerekeikre, olvassanak nekik, majd beszéljék meg az olvasottakat, az otthoni, családi olvasást szokássá kell tenni.
Nagy B. Szilárd kolozsvári gyógypedagógus szerint a jelenség nem új, hiszen mindig is megvolt a társadalomban, és több tényező miatt alakulhatott így az eredmény. Az iskolások rengeteg írott információval találkoznak, sok az adat, amit fel kell dolgozniuk. A másik tényező a digitális kommunikáció, amely miatt sokszor nem is kell olvasni. Manapság ritka, hogy elolvassák például a társasjáték használati utasítását, hiszen elég, ha beírják a YouTube-ra a játék nevét, és bemutatják a videóban, hogyan kell játszani. Az olvasás gyakorlata az, ami hiányzik. A digitális világ erősödése ezt is hozhatta magával. ’A másik nagyon fontos tényező, amelyet hangsúlyozni szoktam, hogy otthon már nagyon sok helyen „kikopott” az olvasás. Havonta jelennek meg okosabbnál okosabb eszközök, amelyek egyre inkább visszaszorítják az olvasást. A gyereknek kisbaba korában mondókákat kellene mondani, majd képeskönyveket kellene nézegetniük. Ez lenne az olvasáshoz szoktatás alapja. Ez nemcsak az anya, hanem egyenjogúan az apa feladata is, hogy a gyerekkel együtt olvasson. A gyereknek látnia kell, hogy otthon a szülők a maguk kedvtelésére olvasnak. Tehát nem feladat az olvasás, hanem magától, természetes módon adódik a családban. Jónak tartom, hogy a vizsgákon kompetenciákat mérnek, és a gyerekek számára ajánlanak könyveket, amelyekből ők maguk választhatnak, és nem az olvasmány kötelező jellegén van a hangsúly’ – magyarázta.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/aggaszto-az-iskolasoknal-a-funkcionalis-analfabetak-aranya
--EU-szinten a legkevesebbet Romániában költenek könyvekre
Évente fejenként 25 lejt költünk könyvekre Romániában, a legkevesebbet az Európai Unióban. Három év alatt ötszáz iskolai könyvtárral lettünk szegényebbek, és közel félmillióval csökkent azoknak a gyerekeknek a száma, akik legalább egy könyvet kölcsönöztek. A romániai könyvkiadók éves forgalma itt a legalacsonyabb, 150-szer kisebb az Európában piacvezető Németországénál. Itthon semmi sem történik: a könyvtári állomány bővítése, az olvasás és könyvvásárlás támogatására született törvények többnyire papírra vetett holt betűk maradtak, már a tanárok sem kapják az éves könyvutalványokat. Mindeközben a fiatalok 40%-a funkcionális analfabéta: olvasni ugyan tud, de nem érti a szöveget.
A romániaiak 35 százaléka elismeri, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott, egyébként is naponta öt percnél kevesebbet szánunk olvasásra. Mára veszélyes szinteken mozog a funkcionális analfabetizmus: az utóbbi PISA-felmérések szerint a romániai 15 évesek közel fele képtelen értelmezni, amit olvas. Ennyire jutnak a hazai tanügyben eltöltött 8-10 év alatt a tanulók. Az sem megnyugtató, hogy minden hetedik diák még a nyolcadik osztály előtt feladja az iskolát – és nem azért, hogy autodidakta módon tanuljon, netán olvasson… A román a legkisebb könyvpiac Európában – fejenként csupán 5 eurót költünk könyvekre egy évben. Ezekhez olyan további aggasztó adatok társulnak, minthogy a hazai gyermekek több mint 40%-át a szegénység és társadalmi kirekesztettség veszélye fenyegeti, az Európai Unió 15 évesnél fiatalabb anyáinak közel fele romániai, és majdnem 74 ezer gyermeknek legalább az egyik szülője külföldön dolgozik.
A fentiek tükrében aláírásgyűjtést kezdeményezett a Romániai Kiadók Egyesülete (AER): március közepéig 3300-an írták alá az Egyezmény az olvasásért elnevezésű kiáltványt. Ebben a kezdeményezők Klaus Iohannis államfőt, a kormányt, a politikusokat szólítják fel az AER által az idők folyamán tett olvasástámogató javaslatok életbe léptetésére.
A kiadók négy nagyon tömör és konkrét, logikus és azonnal megvalósítható javaslatot tettek: állami támogatású, országos olvasásnépszerűsítő kampányt, a könyvtártörvény tiszteletben tartását és a könyvállomány törvény szerinti éves megújítását, az évi 100 eurós tanári könyvvásárlási program újraindítását és más társadalmi csoportokra (tanulók, egyetemisták, orvosok stb.) való kiterjesztését, a postai/futáros könyvforgalmazás támogatását a kiszállítási költségek 50%-os fedezésével az írott kultúrára vonatkozó törvény szerint.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/olvasni-csak-keveset-ritkan-meg-minek-is-
--Segíthet a memória megőrzésében a rendszeres regényolvasás
A szépirodalmi szövegek elmélyült olvasása fegyver lehet a memóriavesztés ellen, ráadásul több kognitív képességre van pozitív hatással, az érzelmi intelligenciát, a koncentrációt és a kritikus gondolkodást is erősíti.
Richard Restak neurológus új, 2022-ben megjelent könyve, a The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind (A memória teljes útmutatója: Az elméd megerősítésének tudománya) arról szól, hogyan küzdjük le azokat a mindennapos memóriaproblémákat, amelyek a legtöbbünket sújtják az életkor előrehaladtával. Javaslatai közül több is ismerős lehet, például közismert, hogy a fejtörők és a rejtvények hasznosak, és az is jó, ha nem hagyatkozunk túlságosan a technológiára, nem bízunk mindent a GPS-re és okoseszközeinkre. Mindezek mellett Restak a szépirodalom olvasásával kapcsolatban is megállapításokat tesz, és írásában talán ez a legfrissebb és legérdekesebb rész.
"Amikor az emberek kezdenek memóriazavarokkal küzdeni, hajlamosak áttérni a szépirodalom olvasására" - jegyzi meg Restak. Bár sok nonfiction könyvet átlapozhatunk, és olvashatunk rövidebb szövegeket, a szépirodalom fokozott odafigyelést igényel, például képesnek kell lennünk emlékezni a történet minden szakaszára – éppen ez teszi az irodalom olvasását különösen erőteljes memóriaedzéssé. És valószínűleg azt is megmagyarázza, hogy Restak több évtizedes neurológiai gyakorlatában miért vett észre szoros összefüggést a regények olvasása és az emlékezet megőrzése között az idősebb korosztályban. Természetesen nem minden memóriaproblémát lehet megoldani, mondjuk, Charles Dickens olvasásával, ezért a neurológus hangsúlyozza, hogy akinek komolyabb panaszai vannak, mindenképpen forduljon szakemberhez. De azok számára, akik mindössze memóriájuk hétköznapi hanyatlásával küzdenek, például elvesztenek kulcsokat vagy neveket felejtenek el, kellemes és egyszerű megoldás várhat egy szépirodalmi szövegekkel megrakott könyvespolcon.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/memoria_megorzese_regenyek_segitsegevel.html
--Hazakerültek Molnár Ferenc kéziratos feljegyzései
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) megvásárolta Molnár Ferenc kéziratos feljegyzéseit az Útitárs a száműzetésben című műhöz, amelyet várhatóan ősszel, restaurálva láthat majd a közönség.
Kaliforniában bukkant fel egy antikvárium kínálatában Molnár Ferenc elveszettnek hitt kéziratjegyzete, amelyet a szerző az 1940-es, Egyesült Államokbeli emigrációját követően írt, és az Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi prózájának fogalmazványait tartalmazza.
A Jegyzetek egy önéletrajzhoz alcímet viselő kötet az emigrációba kényszerült Molnár Ferenc és Bartha Vanda barátságának, összetartozásának krónikája, meghitt hangú visszaemlékezés a szerző titkárnőjére, munkatársára, asszisztensére, aki kísérte az írót magánéletében és hivatásában ezekben az években. Molnár Ferenc Bartha Vanda 1947-es tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halálát követően tartós depresszióba esett, keserűen és zárkózottan töltötte élete utolsó éveit 1952-es haláláig. A terjedelmes, zömében német, kisebb részben angol nyelvű, az 1940-es évek végén golyóstollal, kék tintás és piros ceruzaírásos rájegyzéssel kiegészített, különféle méretű papíron írt autográf jegyzetek a restaurálást követően a kutatók rendelkezésére állnak majd.
A jelzett mű kéziratanyagának megvásárlásához és visszahozatalához szükséges forrást a PIM gyűjteményezési keretén túlmenően Molnár Ferenc leszármazottjainak hozzájárulása tette lehetővé. A hazajuttatásban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kulturális és Tudománydiplomáciai főosztálya, valamint a Széles Tamás főkonzul által vezetett Los Angeles-i Főkonzulátus játszott fontos szerepet.
Forrás: https://cultura.hu/aktualis/hazakerultek-molnar-ferenc-keziratos-feljegyzesei/
--Közel száz év késéssel vittek vissza egy könyvet egy amerikai könyvtárba
Benson Lossing amerikai történész 1881-ben kiadott, Az Egyesült Államok története című könyvét valaki több mint 96 év késéssel vitte vissza egy kaliforniai könyvtárba.
A Sky cikke szerint ezt a könyvet 1927. február 21-én kellett volna visszavinnie az eredeti kölcsönzőnek a St Helena Public Library-be.
A könyvtár egyébként 2019-ben eltörölte a késedelmi bírságot, azóta bárki ingyen visszaviheti azt a könyvet, ami a kölcsönzési időn túl is nála maradt. Ugyanakkor, ha a régi díjszámítást alkalmazták volna még most is, akkor minden nap után 5 centet, vagyis összesen 1765 dollárt (mai árfolyamon kb. 611 ezer forintnak megfelelő összeget) kellett volna fizetni a csaknem 100 éves késés miatt.
Arról, hogy hol volt eddig könyv, és miért most került vissza a könyvtárba, semmit nem lehet tudni. Annyi biztos, hogy egy férfi vitte vissza, aki nem akarta megadni az adatait.
A könyvtár mindenesetre az Instagram-oldalán megosztott egy fotót a könyvről, amelyen látható, hogy megsérült a borítója. és több lapja is elszakadt.
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár-László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.