ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/5. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Elérhető az Adatbankban az erdélyi magyar kiadók tavalyi könyveinek katalógusa
KITEKINTŐ
--Élő irodalom – Történetek az ifjúságnak
KONFERENCIÁK
--Helytörténeti konferencia Szentendrén
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
–A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--Testvérkönyvtár-program költészetnapra
–Székelyudvarhelyről Beregszászra: Fuss NEKI-finis
--Gyógynövények az egészség megőrzésére
--Tizenhárom mázsányi olvasnivaló a háromszéki könyvtáraknak
--A magyar költészet napja Gyergyószentmiklóson
--Életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka, holott az olvasás pozitívan hat a szellemre, lélekre
--Szükség volna központi erdélyi magyar könyvtárra és dokumentációs központra
--A kilencvenéves Tóth Mária írónő köszöntése
--Mindenkinek kijár a taps
--Tóth Árpád Irodalmi Kör – Madách 200
--Az európai hírű sepsiszentgyörgyi régész
--Portrémegjelenítések – egyedülálló képzőművészeti kiállítás a könyvtárban
--Petőfi szerelmeit és háromkötetes memoárt is bemutattak a Szatmár megyei magyartanárok módszertani körén
--Sepsiszentgyörgyi ízkavalkád
--Kolozsváron, Szatmáron, Zilahon és Medgyesen is bemutatta legújabb szerelmeskönyvét Nyáry Krisztián
DÍJAK
--Átadták az „erdélyi Oscar-díjakat”
--Nádasdy Ádám a PEN fordítói rövidlistáján
--Péter Sándor vehette át a Pro Urbe díjat
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Köntös-Szabó Zoltán, az Utunk egykori szerkesztője
--Meghalt Pomogáts Béla irodalomtörténész
INTERJÚ
--Gazdag és szerteágazó tevékenység - Születésnapi beszélgetés Márk Attilával
--Mi a mai könyvtáros küldetése?
--Mélyrepülés közben nem letérni a pályáról, felszínre úszás közben nem eltévedni
AJÁNLÓ
--Mit keres hat sértett kísértet? – Egy könyv, ahol az olvasó a főszereplő
--„Nincs egy férfi? Dehogy nincs. És milyen jó, hogy vannak” – Ugron Zsolna új novelláskötetéről
MOZAIK
--Ezek voltak március legnépszerűbb könyvei
--Beszédes firkák József Attila rajzai – de mit keres a költőóriás a bridge-rovatban?
--Mit üzennek a mának az egykori indián fogságnaplók?
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Elérhető az Adatbankban az erdélyi magyar kiadók tavalyi könyveinek katalógusa
Közzétette az Adatbank.ro erdélyi magyar elektronikus könyvtár a tavalyi évben erdélyi magyar kiadóknál megjelent könyvek katalógusát. A félévente – évente közölt összesítést a szerkesztők a kiadók visszajelzései alapján állítják össze. A mostani, 2022-es listát (Romániai magyar könyvtermés – 2022 címmel) és a korábbi évek köteteinek címeit és ismertetőjét itt lehet megnézni: https://adatbank.ro/html/cim_pdf2837.pdf
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2023/04/06/adatbank-erdelyi-magyar-kiadok-konyvei-2022
KITEKINTŐ
--Élő irodalom – Történetek az ifjúságnak
EU-s támogatással népszerűsíti az olvasást a Főnix Könyvműhely Kiadó, amely 2020 és 2023 között az Európai Unió Kreatív Európa Programjának keretében hét európai ország tíz gyermek- és ifjúsági regényét jelenteti meg, az Élő Irodalom elnevezésű projektjében.
Céljuk minőségi és szórakoztató műveken át vonzóbbá tenni az olvasást, és megmutatni, hogy az irodalom tud aktuális és releváns lenni a fiatalok számára. A könyvek a 7–15 éves korosztály számára általános érvényű kérdéseket, problémákat vetnek fel, és egyben betekintést nyújtanak más európai országok kultúrájába. A művek különböző népszerű zsánereket képviselnek, szerepel köztük kalandregény, fantasy vagy steampunk történet. Szerzőik kortárs, a hazájukban ismert és elismert alkotók, akiknek Magyarországon még nem vagy alig jelent meg könyve.
Az Élő irodalom elnevezéshez illően a regények kiadását író-olvasó találkozók, beszélgetések, rendhagyó magyarórák is kísérik, amelyek során a fiatal olvasók lehetőséget kapnak találkozni a szerzőkkel, műfordítókkal. A kiadó az iskolák és pedagógusok munkáját az „Olvasni jó!” levelezőversennyel és a regényekhez tartozó ingyenes füzettel segíti, amely az olvasottak megbeszélését, feldolgozását könnyíti meg.
Az első megjelenés Malombéli mesék: Jorunn hercegnő és a vízi troll címmel elérhető a kiadó webshopján, valamint a könyvesboltokban. A népszerű német szerző, Antonia Michaelis meséje varázslatról, bátorságról és a testvéri szeretetről szól. Áprilisban jelenik meg a finn írónő, J. S. Meresmaa A Csókamester című regénye, amely egy alternatív 19. századi Finnországba repíti az olvasót.
A Kreatív Európa Programon belül megjelenő további regények: Cornelius Krippa: Krippik – A világ legfurcsább szemüvege (Spanyolország), Maria Papayanni: A tiltott völgy titkai (Görögország), Jasmin Schaudinn: Edda a Moha utcából – A mi Amerikánk (Németország), Annamaria Borlan: Sárkány – A kék angyalok meséje (Románia), Carlos Vila Sexto: A 19-es számú utas (Spanyolország), Ivana Nešić: Zöld anyó meséi (Szerbia), Vesela Flamburari: Mina, varázslat és a fehér fiola (Bulgária), Azzurra D’Agostino: A vágyak kertje (Olaszország).
Forrás: https://kultura.hu/elo-irodalom-tortenetek-az-ifjusagnak/
KONFERENCIÁK
--Helytörténeti konferencia Szentendrén
2023. április 26-án, a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár kettős céllal hirdette meg a helytörténet és helyi közösség konferenciát. Először is azért, hogy a megyei könyvtár felületein is megjelenjenek Pest megye településeinek helytörténetével foglalkozó kutatók, fórumot teremtsenek a tudományos és ismeretterjesztő igényű előadásoknak és publikációknak. A másik céljuk az volt, hogy a megyei könyvtár hozzájáruljon ahhoz, hogy egy ilyen konferencia keretében Pest megye helytörténetével foglalkozó kutatók megismerjék egymást, megosszák egymással tapasztalataikat, hosszú távon pedig közös projekteket kezdeményezzenek. A program tartalmazott nemzetközi kitekintést: Ragnar Audunson Oslóból; Vántsa Judit Kézdivásárhelyről, aki a helyismereti tevékenység bemutatásaként beszélt a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti tevékenységéről, helytörténeti tevékenységként bemutatta a csíkszentdomokosi könyvtáros, Sándor Edit Korán virjadt, későn setétedett című könyvét, honismeret témában beszélt és fotókkal bemutatta az 1888. évi XIV. Törvénycikk-ben leírt, egyes természeti határvidékek jelzéseit. A konferencia mintegy 130 résztvevője két szekcióban tárgyalta Pest megye helytörténetét a következő témákban: Nevek eredete; Intézmények és események; Templomok Pest megyében; Néprajzi mozaikok; Személyek és családok; Ipartörténeti emlékek. A konferencia kiegészült interaktív workshoppal, helytörténeti szabadulószobával, tombolahúzással.
Forrás: Vántsa Judit, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár igazgatója
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
A Mesekerék és az Aranyfonál találkozása Gelencén
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Mesekerék – Vándorkönyv-tár elnevezésű programja 2023. április 4-én Gelencére látogatott ismételten, ahol a Jancsó Benedek Általános Iskola két előkészítő osztályának és két első, illetve második osztályának tartottak játékos, jó hangulatú foglalkozást. A nulladik osztályosok Az öregasszony és a sárkány című mesét hallgatták meg és játszották el. Az első osztályban Imre Eszter Napsugár kisasszony tizenkét madara című könyvéből egy mese került felolvasásra, a második osztályban A kis ködmön című népmesével foglalkoztak. Az iskola felsőtagozatosainak az Aranyfonál programot ajánlották, amihez a községi könyvtárba közel száz kötetnyi olvasnivalót vittek – azoknak a szerzőknek a műveiből is, akikkel az érdeklődők találkozhatnak az idei, 2. SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Ennek az olvasásnépszerűsítési programnak a tervezett időtartama idén az április–június időszak. Az olvasásnépszerűsítésen túlmenően a cél a személyiségfejlesztés, a közösségi élmény biztosítása, az ismeretterjesztés, szókincsbővítés, lelki gazdagodás, valamint az, hogy a foglalkozáson részt vevő gyermekek számára a történetekkel való találkozás pozitív élmény legyen, és könyvtárba járókká, olvasókká váljanak.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/vanity=bodpeterlibrary&set=a.595734255920357
André Ferenc és Horváth Benji szerzői estje
2023. április 14-én a könyvtár Gábor Áron-termében André Ferenc és Horváth Benji költők mutatták be új verskötetüket, rendhagyó szerzői est keretében. A szerzőkkel Dálnoky Réka dramaturg beszélgetett.
A költő próbáljon meg minél többféle mintázatot létrehozni a szavakból – jegyezte meg André Ferenc, míg Horváth Benji úgy fogalmazott sepsiszentgyörgyi kötetbemutatójukon: mindenfajta kísérletezés az ember hasznára válik, ő maga a szempontokkal és a gondolatisággal kísérletezik egyre többet. A két fiatal kolozsvári költő a Bod Péter Megyei Könyvtárban beszélt legújabb verseskötetéről, azok hátországáról, illetve rendhagyó koncertjükön bemutatták a Beatwándor nevű audiovizuális költészeti formációjukat is. Ínyenceknek való, egyedi alkotói estnek örvendezhettek mindazok, akik végighallgatták a két költőt, közel három órán keresztül, beszélgetve és zenélve egyaránt.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató összeszokott párosként köszöntötte a költőket, s mint mondta, ezúttal két felvonásban követhetik őket az érdeklődők.
A beszélgetés során szóltak költészetükről, köteteikről, a Petőfi-évfordulóról – André Ferenc szerint, ha újragondoljuk a klasszikusainkat, abban is segít, hogy egyáltalán beszéljünk a versekről –, de arról is, hogy ki mikor kezdett el írni. André Ferenc először nyolcadikos korában fogalmazott komolyabban szövegeket, míg Horváth Benji akkor, amikor megtanult írni, mert előtte rajzolt. Előbb képregényeket, majd indiánregényeket írt, aztán tizenöt évesen rájött, milyen könnyű a versírás, „beleragadt”, de mostanában próbál „megszabadulni”, egyre kevesebb verset ír, helyette inkább prózát és drámát.
Mindketten úgy vélekedtek, művészetben, alkotásban nem lehet kényes társadalmi téma vagy tabu. Olyan nincs, hogy egy téma nem megírható – hangsúlyozta André Ferenc –, esetleg én nem tudom megírni. Nem hiszek a tabukban, nem korlátozhatjuk magunkat – tette hozzá Horváth Benji –, ha valamiről nem beszélünk, csak veszélyesebbé válik. S hogy mit lehet irodalomban, művészetben felhasználni: mindent, az etikettnek, az udvariasságnak nem lehet hatalma a művészet felett...
A könyvbemutatót a két költő koncertje követte, amelynek során versek, slamek, beatek keltek életre, fonódtak egymásba, és szétterjedtek a térben és a közönségben.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/andre-ferenc-es-horvath-benji-szerzoi-estje
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/157384/versek-vilagunkrol
Gyűlnek a KönyvbarátNŐK!
Két csoportra való jelentkező is válaszolt a könyvtár és az RMDSZ Háromszéki Nőszervezete és a Háromszéki Kulturális Egyesület közös, könyvklubos felhívására. Az első csoport már az első könyv elolvasásán is túl van, míg a második csoport most ismerkedik azzal.
Az első könyvélményt Ljudmila Ulickaja Szonyecska című kisregénye adta, a címet adó főhősnő kapcsán beszéltek a résztvevők női szerepekről, az önazonosság kérdéséről, boncolgatták, hogy mi az olvasás, az irodalom hatása, hogy alakulnak a férfi-nő, anya-lánya kapcsolatok.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/haromszekinok/posts/619094720261336
Durica Katarina író Sepsiszentgyörgyön: „Érdekel a világ működése”
A 30. Szent György Napok kulturális hete keretében, 2023. április 26-án Durica Katarinával találkozhattak olvasói, a könyvtár Gábor Áron termében.
’Most épp a halál. Az elmúlás és az azzal kapcsolatos rítusok. Melyek már nem ugyanolyanok, mint még egy most középkorú generáció szüleinek életében voltak. Miként az sem egyértelmű már, hogy anya-apa-gyerek egyetlen természetes folyamat részesei. Ezekről a „nehéz” témákról, ezek megírásának (a halál esetében majdani megírásának) mikéntjéről, de még a „regényelkövetés” utáni létről is beszélt Durica Katarina felvidéki származású író.
Hogy Durica Kata nem „szokványos” témákat ragad meg regényeiben, azt a népes, zömmel női közönség is bizonyította – bár vannak dolgok, amelyeket férfi író nem is tudna megírni. Ilyen a szülés folyamata, de az is, hogy mi történik, ha valaki béranyaként szül gyereket: milyen érzések kavarognak benne, egyáltalán, hogyan és honnan jutott oda, hogy testét bérbe adva kihordjon egy gyereket, akit talán soha többé nem lát? Kelet-Európában tabutéma még ez, bár egyre gyakoribb, az Amerikai Egyesült Államokban törvényes, bár működése ott is számos kételyt vet fel. És általában a női test mint áru – de olyan áru, amelyben lélek van, érzésekkel, kételyekkel, félelmekkel – ezek a dolgok foglalkoztatták legutóbbi három regényében Durica Katát, ezekről beszélt Máthé Kincső jól célzott kérdéseire válaszolva, kezdve a dokumentálódással, folytatva a karakterek bonyolult felépítésével, befejezve a kézirat leadása utáni kiüresedéssel. És beszélt arról is, ami most foglalkoztatja, a halál tematikája, amiből – talán – regény is lesz. Hogy miért az elmúlás? Mert ez az egy a bizonyosság az életben, amin nem lehet változtatni, bár a halál pillanatától a temetésig tartó folyamat és rítus is átalakulóban, „már ezek a biztos pontok sem annyira biztosak”, jegyezte meg Durica Kata, aki, úgy tűnik, nem csak regényeivel, de személyiségével is hatással volt a szentgyörgyi közönségre, hiszen ami író-olvasó találkozón ritkán szokott megtörténni, a beszélgetés végén több kérdés is elhangzott a teremből.’
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/durica-katarina-iro-sepsiszentgyorgyi-kozonsegtalalkozoja
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/157644/erdekel-a-vilag-mukodese-durica-katarina-
Sajtóvisszhang: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/ami-lehet-ne-es-kell-ene-kozonsegtalalkozo-durica-katarinaval
https://transtelex.ro/kultura/2023/04/30/durica-katarina-felvideki-iro-ujsagiro-sepsiszentgyorgy
Közönségtalálkozó Alina Nelega drámaíróval – Irodalom, amiből színház lesz
A 30. Szent György Napok keretében, 2023. április 27-én közönségtalálkozóra került sor Alina Nelega íróval a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színházban, a Fellini-teremben, a könyvtár társszervezésében.
Adott pillanatban azt mondta Alina Nelega: irodalmat szeretett volna írni, de mindegyre színházi szöveg lett belőle.
Nem is lehetett volna másképp, hiszen Alina Nelega a közönségtalálkozón bármiről beszélt, mindig a színházhoz jutott vissza („én abban az illúzióban élek, hogy a színház fontos része a kultúránknak”), kedvenc (saját) könyve is a román színjátszás első nagy (amúgy feledésbe merült) dívájáról írott életrajzi regénye. Beszélgetőtársa, Carmen Muşat irodalomkritikus hát nem is próbálta kimozdítani „komfortzónájából”, hagyta szabadon szárnyalni gondolatait, így egy igazán érdekfeszítő, már-már előadásnak is beillő beszélgetés résztvevője lehetett a (sajnos csak nagyon kisszámú) közönség.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/157646/irodalom-amibol-szinhaz-lesz
Sokszínű programkínálat az ifjúsági bázison
A dohánygyári udvar több programszigetén és színpadán voltak foglalkozások, szakmai előadások és koncertek idén az ifjúsági bázisnak (The Base) nevezett helyszínen, a 30. Szent György Napok keretében, 2023. április 28. és 30. között. A Bod Péter Megyei Könyvtár olvasásnépszerűsítő irodalmi sarkot rendezett be ott, ahová a 10–18 éves korosztályt várták beszélgetésre a könyvtárban folyó munkáról és arról, hogy ki mit és miért szeret olvasni. Ez alapján ajánlottak könyvet, amelyet a helyszínen ki is lehetett kölcsönözni, de beiratkozásra is volt lehetőség. Aki otthonról hozott, írott idézettel érkezett, a helyszínen kifesthette és felragaszthatta azt a közös idézetfalra, amelyet a könyvtár indított egy Petőfi-idézettel: „Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset!”
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/157633/sokszinu-programkinalat-a-dohanygyari-ifjusagi-
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/609394287887687
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Ipekakuána avagy baróti feljegyzések – Bogdán Mária Emese új könyvét mutatták be
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében népes közönség gyűlt össze 2023. április 24-én Bogdán Mária Emese új könyvének bemutatójára. Az Ipekakuána avagy baróti feljegyzések című kötet a baróti Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg. A Csíkszeredában élő szerző harmadik kötetében irodalom és a dokumentum műfaja keveredik. A szerzővel Hoffmann Edit nyugalmazott muzeológus, a kötet szerkesztője beszélgetett, a bemutatón jelen volt Demeter László, a kiadó vezetője, aki bemutatta legújabb kiadványaikat, elsősorban erdővidéki vonatkozású köteteket.
Hoffmann Edit előbb arra kérte a szerzőt, hogy beszéljen baróti kötődéséről. Amint Bogdán Emese elmondta, kilencéves koráig élt a család Baróton, ott született ő is. A könyvben szereplő emberek a családja tagjai és ismerős barótiak. Elsősorban azért jött létre ez a kötet, mert édesapjának ígéretet tett, hogy az általa elmesélt történeteket lejegyzi. A könyv első felében édesapja emlékiratát bocsátotta közre, amely erdővidéki, baróti eseményeket idéz fel a múlt század derekáig. A kötet második részében, A mi utcánk fejezetcím alatt saját emlékeit osztja meg olvasóival a szerző. Fontos megjegyezni azt is, hogy nagyon sok helytörténeti adattal szolgál, például a helyi családok történetéről, kisiparosokról, kereskedőkről, ilyen jellegű kötet még nem született Barótról – emelte ki Hoffmann Edit.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1171/bogdan-maria-emese-uj-konyvenek-bemutatoja-ipekakuana-avagy-baroti-feljegyzesek
Költészetnapi szavalóverseny és Vers Est, kihelyezett könyvtár
A Kájoni János Megyei Könyvtár idén is bekapcsolódott a magyar költészet napja alkalmából szervezett csíkszeredai események sorába. A csíkszeredai Agora Alapítvány 2023-ban is megszervezte hagyományos, költészetnapi szavalóversenyét, amelynek idén is a könyvtár előadóterme adott otthont. A szavalóversenyre egy szabadon választott verssel lehetett jelentkezni az alábbi magyar költők műveiből: Baka István, Csokonai Vitéz Mihály, Dékány Dávid, Dsida Jenő, Horváth Benji, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes, Madách Imre, Petri György, Petőfi Sándor, Rab Zsuzsa, Romhányi József, Szilágyi Domokos, Tóth Árpád. A verseny zárórendezvényeként a csíkszeredai ANT BAR-ban Vers Estre került sor, ahol fellépett André Ferenc csíkszeredai születésű költő, akinek legújabb kötetét mutatták be. A kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról címmel a Jelenkor Kiadónál 2023-ban megjelent kötetről a szerzővel Forró-Erős Dóra beszélgetett. A gálaesten elhangzott néhány gyönyörű versdal a Role együttes előadásában, felléptek továbbá a szavalóverseny győztesei is.
A Csíki Játékszín idén is többnapos rendezvénysorozatot szervezett a költészet napja tiszteletére, 2023. április 14-én a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai gyermekvers-köteteket vittek a színház előcsarnokába kihelyezett könyvtárba, a bábos-rajzos-verses foglalkozáson részt vevő gyerekek élvezettel lapozták a versesköteket, az oda látogató szülők közül néhányan fel is olvastak a versekből a kicsiknek.
https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1169/a-magyar-kolteszet-napja--szavaloverseny-2023
A kászoni mozigépész –Nagy Lóránt humorral fűszerezett könyvbemutatója
Nagy Lóránt csíkszeredai szerző legújabb könyvét mutatták be 2023. április 19-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A kászoni mozigépész címmel 1001 viccet adott közre a szerző. A humorral, vidámsággal fűszerezett bemutatón Para István karikaturista beszélgetett Nagy Lóránttal. A történetmesélés és viccek közben Nagy Lóránt gitárjátéka is hozzájárult a jó hangulathoz.
Barangolás Budapest miniszobrainak nyomában – Interkulturális est
A Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár által közösen szervezett Interkulturális estek sorában a tizennegyedik találkozóra került sor 2023. április 20-án, a könyvtár előadótermében. Deák Dorottya magyarországi önkéntes az Európai Szolidaritási Testület programban érkezett Csíkszeredába. Előadása révén Kolodko Mihály miniszobrainak nyomában barangolhatták be a jelenlevők Budapest számos helyszínét.
–A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Biblioterápiás olvasókör
2023. április 4-én és 6-án biblioterápiás foglalkozást tartottak a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. Mindkét csoportban Lázár Ervin A bolond kútásó meséje kapcsán zajlottak a tevékenységek, amelyeket Vántsa Judit könyvtárvezető irányított.
Vidd haza Milót, és olvass neki!
2023 márciusában első alkalommal került megrendezésre a Vidd haza Milót, és olvass neki elnevezésű esemény, amelynek fő célja a könyvtárhasználat és az olvasásnépszerűsítés volt, valamint a gyerekek ösztönzése arra, hogy aktív könyvtárhasználók legyenek. A koncepció lényege: elérni azt, hogy a meseolvasás minőségi időtöltés legyen, amely során, a fantázia fejlesztésén túl, a gyerekek érzelmi és nyelvi készségei is fejlődnek. Mindez pedig úgy valósulhat meg a legeredményesebben, ha oldott, kellemes légkörben történik. Ebben segített a könyvtár plüssmackója, belopva a gyerekek és felnőttek mindennapjaiba a meseolvasás önfeledt élményét. A programban összesen 85 gyerek vett részt, a végén 5 gyerekkönyv került kisorsolásra a résztvevők között.
Tematikus, évfordulós könyvkiállítások
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban, 2023. április folyamán négy könyvtárlatra került sor: Húsvéti tematikus könyvajánló és könyvkiállítás; József Attila (1905. 04. 11. – 1937. 12. 03.) műveiből, a magyar költészet napja tiszteletére; Illyés Gyula (1902. 02. 11. –1983. 04. 15.) halálának 40. évfordulója tiszteletére; Camil Petrescu (1894. 04. 22 – 1957. 05. 14.) születésének 39. évfordulója tiszteletére.
A magyar költészet napja alkalmából minden idézet vagy vers (legyen az ismert vagy saját) könyvtári fizetőeszköz lett. Aki ezen a napon beiratkozott vagy beíratta családtagjait, esetleg a már meglévő könyvtári belépőjét szerette volna megújítani, kifizethette verssel vagy idézettel.
Folytatódik a fotókör
2023. március 30-án a könyvtár és a fotókör vendége volt Bagyinszki Zoltán fotográfus Gyuláról, aki nemcsak fotográfus, hanem 39 könyv szerzője, illetve társszerzője is. Áprilisban két fotókört tartottak a könyvtárban. Április 6-án a téma a virágfotózás volt, április 27-én portréfotózásról beszélgettek a résztvevők. A fotókört Nagy Lajos nemzetközileg is elismert fotóművész vezette. A fotókörre a jelentkezés folyamatos és ingyenes!
Forrás: Vántsa Judit, Kovács Izabella-Andrea – https://www.facebook.com/kezdikonyvtar
--Testvérkönyvtár-program költészetnapra
A 2022-2023-as tanévtől kezdődően a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolának testvérkönyvtára is van: a gödöllői Damjanich János Általános Iskola tékája. A tapasztalatcseréket követően a testvérkönyvtárukkal megszervezték az első közös rendezvényünket. A magyar költészet napja alkalmával arra kérték iskolájuk tanulóit, hogy váljanak költővé, és írjanak köszöntő verset a testvérintézménynek, valamint, kapcsolódva a Petőfi 200 emlékévekhez, Petőfi költeményeinek illusztrálására is biztatták. Az iskola diákjainak munkái Gödöllőn, a Damjanich János Általános Iskola tanulóinak munkái az udvarhelyi tanintézményben kerültek kiállításra.
Forrás: https://bethlen-gabor.ro/testverkonyvtar-program-kolteszet-napja-2023/
–Székelyudvarhelyről Beregszászra: Fuss NEKI-finis
A Fuss NEKI Udvarhely Könyvek maratonja programjának lezárásaként a székelyudvarhelyi Bibliofil Alapítvány művelődési egyesület, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár képviselete Beregszászra utazott.
A Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Beregszászi Városi Könyvtár munkatársai szívélyes fogadtatása után bemutatták könyvtárukat,és betekintést nyerhettek a jelenlegi közéleti helyzetbe, nehézségekbe. Ennek ellenére meghatóan ünnepélyes keretek közt került sor a könyvcsomagok átadására, ahol a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány által koordinált gyűjtésen mintegy 881 könyvet tudtak megvásárolni, eljuttatni és átadni a kedvezményezetteknek.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/620287603470367
--Gyógynövények az egészség megőrzésére
2023. április 5-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentácios és információs központjában a gimnázium könyvtárosa tartott előadást a gyógynövények hasznáról. Vendégei a XI. E. osztály tanulói voltak, Péter Éva osztályfőnökükkel.
Bevezetőként a természetvédelemről beszélt, majd Szabó T. Anna Gyógynövénydal című költeményével folytatta. Mindezt biblioterápiás céllal tette. Ezt követte a gyógynövénytörténet a legrégebbi koroktól mostanáig. Kitért a herbáriumok szerkesztésére és annak elterjedésére. Említésre került a Csíksomlyón tevékenykedő Kájoni János ferences szerzetes, énekszerző, nyomdász, orgonaépítő herbáriuma is. A gyógynövénytörténetet a gyógynövényismeret követte, azoknak gyűjtése, tartósítása és felhasználása. Az előadás végén a könyvtáros által felkínált szurokfű (vad oregánó)-tea mellett beszélgetett a diákokkal a gyógynövényekről. Megtekinthették a gyógynövényes kiállítást is, amely tartalmazta a gyógyfüvek történetét, a gyógynövénygyűjtés praktikáját, néhány gyógynövény hatóerejét, fontos gyógynövényes kiadványokat és a nemrégiben elhunyt Macalik Ernő biológus, gyógynövény- és természettudományi szakértő munkásságát.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/04/gyogynovenyek-az-egeszseg-megorzesere.html
--Tizenhárom mázsányi olvasnivaló a háromszéki könyvtáraknak
Egy budapesti egyesület tizenhárom mázsányi könyvet gyűjtött össze, a szállítmány 2023. április végén hozták el Kézdivásárhelyre. Az adományban azok a háromszéki könyvtárak részesülnek, amelyek működnek ugyan, de szegényes, illetve elavult az olvasnivalójuk.
Bába Szilvia és Junghausz Rajmund már korában is szerveztek gyűjtést Újbudán, az ottani önkormányzati testület tagjaiként. Idén úgy látták jónak, ha mindezt a Szeretem Újbudát nevű egyesületük égisze alatt bonyolítják le. Iskolákban, különböző fórumokon közzétett felhívásukra, illetve az előzetes, napokig tartó válogatás után összesen 1300 kilót nyomó, új vagy újszerű állapotban lévő kötet gyűlt össze, annak nagyobbik részét tudták most elhozni, a többi egy következő fuvarra vár.
Ezzel tulajdonképpen a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés év eleji, Szívből jövő könyvajándék elnevezésű, a két évvel korábbihoz hasonló felhívásának tettek eleget – tudtuk meg Csüdör Katalintól, a megyei intézmény vidéki könyvtárakért felelős szakirányítójától –, amely révén 2005 után megjelent ifjúsági és gyerekkönyveket terveztek gyűjteni a községi könyvtárak számára (ez az akció egyébként április 24-ig tartott). Kovászna Megye Tanácsa pályázati rendszere révén ugyanis számos ilyen intézményépületet sikerült rendbetenni az elmúlt időszakban, ám közülük csak tizenhárom működik, és ezek könyvállománya is felújításra szorul, hiszen legutóbb az 1980-as években gyarapították a leltárukat.
Az anyaországi gyűjtésszervezők elmondták, ezúttal inkább felnőtteknek szóló ismeretterjesztő könyveket, verses és novellásköteteket, krimiket, bestsellereket, a szórakoztató irodalom műfajához sorolható köteteket vártak a felajánlóktól, és a begyűlt mennyiség a két évvel korábbi kezdeményezés sikerét is túlszárnyalta. Az adományt Szentkatolna község könyvtárában pakolták le, a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés tagjai itt fogják majd szétválogatni és a többi településre eljuttatni. Ez utóbbi könyvtár érdekessége, hogy Tusa Levente polgármester egy régóta használaton kívüli szeszgyár romos épületét alakította át, hogy otthont adjon az olvasnivalónak.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/tizenharom-mazsanyi-olvasnivalo-a-haromszeki-
--A magyar költészet napja Gyergyószentmiklóson
2023. április 11-én 18 órától a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban a magyar költészet napját ünnepelték. József Attila születésnapján idén Petőfi Sándor került fókuszba, valamint kedvenc verseit Gergely Katalin, a város szülötte gyűjtötte csokorba, aki évek óta a budapesti fiatalokkal igyekszik megszerettetni a magyar irodalmat.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/
--Életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka, holott az olvasás pozitívan hat a szellemre, lélekre
Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka. Az adatok szerint Romániában kevesen olvasnak, annak ellenére, hogy a könyvfogyasztásnak pszichológiai, neurobiológiai és szociológiai szempontból is számos pozitív hozadéka lehet. Olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene könyvet lapozni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagymértékben csökkentse a stressz-szintet.
A romániai lakosságról az elmúlt években több ízben is hasonló adatokat mutattak a kultúrafogyasztást vizsgáló felmérések: évről-évre az derült ki, hogy egyre kevesebbet olvasnak az emberek, nem járnak könyvtárba, és a digitális világ egyeduralma sem kedvez a hagyományos olvasás térnyerésének. A pandémia időszaka alatt, a bezártság miatt 2020 és 2022 között viszont világszerte megugrott az olvasás népszerűsége. A bukaresti székhelyű Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) 2020 év végén készített felmérése szerint a 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében végzett, Kultúrafogyasztás világjárvány idején elnevezésű romániai kutatásból többek közt kiderült, hogy míg 2019-ben a megkérdezettek 22 százaléka olvasott rendszeresen, a pandémia kezdetének évében ez az arány 35 százalékosra nőtt. Bár a szakemberek arra is fel szokták hívni a figyelmet, hogy az olvasás nagymértékben befolyásolja azt is, milyenné válik a szókincsünk és nyelvhasználatunk, az Eurostat friss felmérése szerint a fiatalok 35 százaléka vallotta azt, hogy nem olvasott még el egyetlen könyvet sem, és csak 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy havonta olvas. (...)
Edzi a gondolkodást, megelőzheti a demenciát az olvasás
Az olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene olvasni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagymértékben csökkentse a stressz-szintet. A különféle kapcsolódó szakterületek kutatásai azt igazolják, hogy az olvasásnak számos pozitív hozadéka van az emberi pszichére, a mentális és érzelmi folyamatokra nézve, és a szociológia is kimutat jótékony hatásokat. Amint az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) honlapján szerepel, az olvasás ugyan nem velünk született képesség, agyunk egy bonyolult folyamattal mégis képes elsajátítani. Orvosi szempontból szintre pontról pontra leírható, hogy mi történik, ha valaki egy novellát, regényt olvas, belehelyezkedik egy fiktív univerzumba és más emberi nézőpontokba: a szöveg hatására az agyunkban ekkor egy szimulációs tér és belső képek jelennek meg szinte szó szerint a szemünk előtt. Ugyanaz az írás mindenkiben más és más képzeteket, képeket idéz elő, érdekes lenne megvizsgálni, hogy egy-egy történet olvasásakor ki hogyan képzeli el a szereplőket – milyen külsővel, fizikummal jelenik meg egy-egy alak a tudatunkban. Ez a folyamat elvezet minket a mentalizációhoz, ahhoz a jelenséghez, amikor meg akarunk ismerni, érteni valakit, amikor figyelünk a másikra – jelen esetben egy-egy fiktív szereplőre. Mindez edzi a gondolkodásunkat, segít megelőzni a demenciát, jobb mentális egészséghez, sőt, a stressz-szint csökkentésén keresztül jobb általános egészségi állapothoz vezet.
Irodalomterapeuta és szociológus a könyvekről
Több ország kutatása megerősítette, hogy kifejezetten a szépirodalom, illetve a fikciós történetek befogadása nagymértékben fejleszti az empátiát is, míg ha valaki elsősorban csak szakirodalmi tanulmányokat, újságcikkeket olvas, ugyanez már nem mondható el. Jakobovits Kitti magyarországi pszichológus, irodalomterapeuta a pandémia idején – amikor a könyvek jelentősége növekedni látszott – a Krónika megkeresésére elmondta: az olvasás pozitív hozadéka többek közt az, hogy csökkenti a szorongást.
„Bizonyos értelemben a társas interakciókat is pótolni tudja, mert olvasás közben az olyan szociális készségek, mint az empátia vagy a mentalizáció – egyszerűen fogalmazva az a képesség, hogy bele tudunk gondolni mások helyzetébe – szintén működnek, sőt fejlődnek. Ha tehát az otthonba visszahúzódó időszakban olvasunk, akkor lelkiállapotunknak is jót teszünk. És abban is bízhatunk, hogy az olvasottak később társas kapcsolataink tekintetében is javunkra válhatnak” – mutatott rá a szakember.
A szociológusok is egyetértenek azzal, hogy az olvasási szokásokat döntően befolyásolja a technikai eszközök fejlődése. George Butunoiu szociológus a hasonló nevű hírcsatorna portáljának, a Digi24.ro-nak a kérdésére kifejtette, az 1989-es fordulat előtti időszakban a hazai lakosság sokkal jobban állt olvasás tekintetében, hiszen egyebet nem is nagyon lehetett csinálni. „Az 1989-es változásokat követően azonban a szélrózsa minden irányából szinte bombázták az embereket Romániában a figyelemfelkeltő ingerek, főként a televízión keresztül. Aztán a mass media további változásaival és a világháló térnyerésével egy időben még inkább háttérbe szorultak a könyvek” – összegzett a román szociológus.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/eleteben-egyetlen-konyvet-sem-olvasott-a-romaniai-lakossag-35-szazaleka-holott-az-olvasas-pozitivan-hat-a-szellemre-lelekre
--Szükség volna központi erdélyi magyar könyvtárra és dokumentációs központra
Központi erdélyi magyar könyvtár és dokumentációs központ létrehozásának fontosságát hangsúlyozza Bárdi Nándor magyarországi történész, az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár szakmai programfelelőse. A romániai magyar kisebbség történetének kiváló ismerőjével az adatbank létrehozásának körülményeiről és szükségességéről, annak fontosságáról, illetve a működésével kapcsolatos újdonságokról beszélgettek. Bárdi Nándor szerint az adatbank erejéhez mérten azokat a dokumentációs feladatokat próbálja ellátni, amelyeket a mai napig hiányzó erdélyi központi magyar könyvtár és dokumentációs központ tájékoztató, illetve online szolgáltatásának kellene biztosítania. Ugyanakkor az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete munkatársa kiemelte, miközben a közösségi média meghatározó lett a véleményalkotásban, fontos a kor tudományosságának szintjén álló tájékozódási pontokat szervezni, s az adatbanknak ilyen szerepe lehet.
- Lassan két évtizede robbant be a digitális térbe az Erdélyi Magyar Adatbank, amely megpróbálta összegyűjteni, tárolni és a nagyközönség rendelkezésére bocsátani a romániai magyar közösség története szempontjából fontos információkat, adatokat, dokumentumokat. Honnan, hogyan és miért tartották fontosnak ennek a virtuális felületnek a létrehozását? (...)
- A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete 2003-tól Kelet-közép-európai interetnikus tudásmenedzsment elnevezéssel online programot indított nyolc ország magyarlakta területeire vonatkozó másfél tucat (népszámlálási, gazdasági, önkormányzati és intézményi stb.) adatbázisának az integrálására. Erről azonban három-négy év alatt kiderült, hogy nincs meg hozzá a megfelelő tartalomszolgáltató és informatikai háttér, ezért félbe is maradt ez a központi vállalkozás. Ezzel párhuzamosan a kisebbségi magyar közösségeken belül már az ezredforduló előtt létrejöttek azok a központok, amelyek saját közegük dokumentációs igényeit próbálták kielégíteni. Az adatokat, az információkat, a dokumentációt helyi szintről kezdték el gyűjteni, amelyekből aztán regionális gyűjteményt lehetett létrehozni. Először a somorjai Fórum Intézet és a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet alakította ki központi dokumentációs szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) esetében, ha volt is erre szándék, a kutatói-szervezői tisztségekben olyan szakemberek voltak, akik nem a romániai magyar kisebbség történetével foglalkoztak. Erdélyben központi magyar könyvtár sem jött létre, amely irányíthatta volna a meglévő egyesületi és az önkormányzatokhoz kerülő magyar könyvtárak munkáját. A kis szakkönyvtárak (Kriza János Néprajzi Társaság, Jordáky-könyvtár) és a székelyföldi könyvtárak sem tudták ezt felvállalni.
Az ebből adódó dokumentációs hiányok pótlására, illetve a politológiai képzés háttereként jött létre 2002-ben a Jakabffy Elemér Alapítvány (JEA) Kortörténeti Gyűjteménye. Ennek része a folyamatosan bővülő társadalomtudományi, politológiai kézikönyvtár (5500 kötet), a romániai magyar kisebbségre vonatkozó dokumentumokat felölelő kézirattár 1918 utáni iratállománnyal, valamint az 1990 utáni romániai magyar civil és politikai szervezetek közlönyeiből összeállt anyag. A gyűjtemény ezeken felül magában foglal vidéki és országos terjesztésű újságokat, hírlapokat, folyóiratokat, fontosabb kurrens szakfolyóiratokat, az 1990 utáni romániai magyar közéleti sajtó (főleg 1990 és 2000 közötti) szinte teljes gyűjteményét. A kézirattár egy része hagyatéki anyag, a másik oktatási segédlet, de a legszámosabb – közel 1500 tételt tesz ki – az erdélyi magyarságra vonatkozó szakértői anyagok gyűjteménye, amely a Teleki László Alapítvány Könyvtárának és a szegedi Egyetemi Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény fénymásolt anyagain alapult. Itt a kezdeti cél az volt, hogy a romániai magyarság helyzetére vonatkozó referens könyvtárat és kézirattárat hozzunk létre, ahol a kutatói kéréseket tudjuk segíteni egyetemista dokumentátorokkal, akik majd maguk is kutatókká válhatnak.
Továbbá 1999-től indult el a Transindex, amely 2002-től 2021-ig meghatározó erdélyi magyar hírportálként működött. A nagy látogatottságuk miatt őket kerestük meg az adatbank ötletével. Ebből az együttműködésből jött létre 2004-től az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár (www.adatbank.ro), amelynek tartalomszolgáltatását a JEA Kortörténeti Gyűjteménye biztosította, illetve ehhez kapcsolódva a természettudományi anyagok az Apáthy István Egyesület szervezésében készültek. A tartalmak online megjelenítésével az volt a cél, hogy a virtuális erdélyi magyar társadalom intézményei és annak alrendszerei, kulturális öröksége, az arra vonatkozó szakirodalom, nyilvánossága, fórumai stb. bárhonnan, bármikor szolgáltatásként elérhetők legyenek. Tehát a dokumentációs tár a gyűjteménygyarapításon és a kutatók, diákok kiszolgálásán túl elsősorban az internetes tartalomfejlesztésre és -szervezésre koncentrált. Azokat a dokumentációs feladatokat próbálta ellátni, amelyeket a mai napig hiányzó erdélyi központi magyar könyvtár tájékoztató és online szolgáltatásának kellene biztosítania.
Természetesen itt is kialakultak párhuzamok. Az EME részéről az Erdélyi Digitális Adattár (eda.eme.ro) révén, amely alapvetően az egyesület anyagait jeleníti meg. Szintén a tagok és az intézmény publikációit hozza a Kriza János Néprajzi Társaság adatbázisa (http://www.kjnt.ro/adatbazisok). Ezen belül az értéktár és a szövegtár különösen fontos az erdélyi magyar önismeret szempontjából. Az utóbbi az erdélyi magyar néprajzi kutatói mező eredményeit nagyon széles körben közvetíti. Az erdélyi digitális örökségesítés tekintetében mindez mintaadónak számít. A harmadik, sajnos megakadt kezdeményezés a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázis-gyűjteménye (https://ispmn.gov.ro/ - könyvtár menüpont), különösen az ügyintéző, a kronológia és az intézményiadattár-szolgáltatások fejlesztése volna nagyon fontos. A szintén kolozsvári Iskola Alapítvány 1000 év Erdélyben – 100 év Romániában hároméves programjának keretében jött létre a Digitéka - Erdélyi Digitális Tudástár (digiteka.ro), amely egyrészt a Jakabffy Elemér Alapítvány szervezésében készült anyagokat hozza, másrészt összegyűjtötte az erdélyi magyar vonatkozású sajtó-, könyv-, térképanyagokat, illetve saját fejlesztései is vannak. Szintén ide tartozik az Erdélystat (http://statisztikak.erdelystat.ro/), amely átfogó statisztikai elemzéseket ad a romániai magyarságról, az általa lakott régiókról, és intézményi adattárával a legszélesebb körben elérhetővé teszik a romániai magyar nyelvű intézményrendszert. Sajnos, ennek fejlesztése épp a közelmúltban állt le. Ezeken túl a jelenleg 46 millió oldalnyi digitális nemzeti hírlapkorpuszba (https://adt.arcanum.com/hu/) és körgyűjteményi gyűjteménytárba (https://www.hungaricana.hu/hu/) sikerült az Arcanum Adatbázis Kft., a Kisebbségkutató Intézet és az Erdélyi Magyar Adatbank szervezésében a határon túli hírlapi anyag javát digitalizálni. Csak Erdélyből 240 periodika került be a rendszerbe. De így itt jött létre a ma legnagyobb, jól kereshető román nyelvű digitális hírlapi portál is (https://adt.arcanum.com/ro/).
(...)
– Az átalakítás közben milyen újdonságaik voltak az adatbankban, illetve mi várható ebben az évben?
– Elkészült a Nagyvárad (1920–1938), az Új Élet - Erdélyi Figyelő (1958–1996), valamint a Népi Egység (1944–1948) repertóriuma, és az előbbi kettő ki is került az internetre. Az Erdély meghatározó személyiségei blokk a Romániai Magyar Lexikonon belül több mint száz szócikkel bővült, hasonlóképpen a helytörténeti munkák könyvgyűjtemény több mint kétszáz tétellel gyarapodott. Az új erdélyi könyvek sorozatban is pótoltuk az 2021-es és az 2022-es évet, és remélhetően most már négyhavonta frissíthetjük a könyvlistát.
Forrás és a teljes cikk itt: http://www.szabadsag.ro/-/szukseg-volna-kozponti-erdelyi-magyar-konyvtarra-es-dokumentacios-kozpontra
--A kilencvenéves Tóth Mária írónő köszöntése
A Nyugati Jelen 90. születésnapja alkalmából köszöntötte idén április elején Tóth Mária aradi írót, akinek munkahelye hosszú évtizedekig Bukarest volt, de Araddal állandó maradt a kapcsolata, s időskorára visszatért szülővárosába. Művei jó részében pedig – amint ezt egyik kritikusa is megállapítja –, akárhonnan indul, és akárhova érkezik, szülőföldje valamilyen formában, ha csak emlékfoszlány gyanánt is, biztosan megjelenik.
Történetei révén hétköznapi, nem hibátlan hősei személyes ismerőseinkké válnak, aggódunk értük, vagy viselt dolgaikért megharagszunk rájuk, mint valóban létező szomszédjainkra, barátainkra. Műveinek jó része valamilyen formában az emlékein alapul. Az aradiak számára a gyermek- és ifjúkorát idéző írások az érdekesebbek, ezekben Arad mára eltűnt városrészei, épületei válnak újra láthatóvá.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a_kilencveneves_toth_maria_irono_koszontese.php
--Mindenkinek kijár a taps
Zsúfolásig megtelt 2023. április 23-án a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház tanácsterme, ahol az unitárius nőszövetség szeretetvendégségén Péter Sándor nyugalmazott magyartanár, idei Pro Urbe-díjas, a város újdonsült díszpolgára mutatta be legújabb kötetét, Fiatalok, még itt vagyunk címmel. A szerzőt Török Árpád méltatta. Mátyás Ferenc klarinéton, Préda Barna pedig hegedűn játszott a közönségnek.
Péter Sándor kiemelte, olyan társak segítettek neki, akiknek a meggyőzése ugyan nem ment zökkenőmentesen, de a munka kivitelezése sikerült. Mindazok, akik bekerültek a könyvbe, szépírói vénával rendelkeznek, ezért a kötet darabjai olvasmányos írások, mert első kézből vallanak azokról, akik papírra vetették őket.
Ez a könyv, amely a 2017-ben megjelent, azonos címet viselő munka folytatása, tizennyolc nő és egy férfi interjúja és önvallomása saját életútjukról. Ennyien vállalták a feltárulkozást a sok megkeresett személyből. Nekik van igazuk, mert életünkről és munkánkról csak az marad fenn, amit leírtunk, közlünk magunkról.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/157544/mindenkinek-kijar-a-taps
--Tóth Árpád Irodalmi Kör – Madách 200
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2023. április 25-én tartotta soros munkaülését az RMDSZ székházában. Madách Imrére emlékeztek, a drámaíró születésének 200. évfordulója alkalmából. Dr. Brauch Magda ny. tanár, prózaíró ismertette Kudarc és küzdelem Madách főművében című esszéjét. Közreműködtek az irodalmi kör szavalói.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/a_ketszaz_eves_madach_imret_koszontottek.php
--Az európai hírű sepsiszentgyörgyi régész
László Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1873. június 28. – Kolozsvár, 1925. szeptember 16.) régész, a Székely Nemzeti Múzeum legendás igazgatóőre emlékét utca őrzi Sepsiszentgyörgyön. Születésének 150. évében a munkásságát összegző kötetet mutattak be 2023. április 21-én a háromszéki megyeszékhelyen, a Lábas Házban, és igyekeznek tovább ápolni emlékét, hiszen társának, Csutak Vilmosnak már van egészalakos szobra a városban – mondotta Vargha Mihály múzeumigazgató.
A rendezvény keretében az igazgató és Sztáncsuj Sándor József, a múzeum történelmi-régészeti osztályának vezetője, a László Ferenc: Táj és tudomány. Válogatott írások a Székelyföld régészete és a művelődéstörténet köréből című, tavaly a kolozsvári Mega Kiadónál megjelent kötet szerkesztője faggatta a díszvendéget, László Ferenc unokáját, az 1940-ben Sepsiszentgyörgyön született László Attila régészt, akinek gondozásában és előszavával jelent meg a kötet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/157516/az-europai-hiru-sepsiszentgyorgyi-
--Portrémegjelenítések – egyedülálló képzőművészeti kiállítás a könyvtárban
2023. április 21-én az Alexandru D. Xenopol Megyei Könyvtár meghívta az érdeklődőket Kovats Daniela Adriana aradi képzőművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyesület elnöke kiállításának megnyitójára.
Leonardo da Vinci-től William Shakespeare-ig, Alexandru Ioan Cuzáig, Mircea Albulescuig, Constantin Brâncuși-ig, Salvador Daliig számos portré alkotja a kiállítás egységét, amelyek szemenként, különleges technikával készültek, mozaikosan lenmagból, mustármagból, mákból, szezámmagból, kölesből, repcemagból, rizsből, színes homokszálakkal gondosan és aprólékosan kiegészítve, türelmesen elhelyezve, hogy különleges művészetet alkossanak.
Ahogy Kovats Daniela mondja: „Ez a kiállítás annak a 15 éves művészi tevékenységnek a jegyében zajlik, amelyben egy nem mindennapi technika segítségével fejeztem ki ötleteimet, egy olyan technikával, amelyben mindenhol megtalálom magam, és amellyel több mint 100 alkotást készítettem. Közülük néhány hazai és külföldi magángyűjteményekben található, ezek közül 40 alkotás van jelen a kiállításon. Kívánom és remélem, hogy az aradiak értékelik ezt a kiállítást, amelyet szívből ajánlok, és kérem, hogy jöjjenek el a könyvtárba, olvassanak el egy könyvet, és nézzék meg ezeket a képeket, azonosuljanak velük, mert a művészet érzékenységéből fakad, teremtő és elsöprő szerepe van az emberi érzékenység megteremtésében.”
A Portrémegjelenítések című kiállítást április 21. és május 12. között, hétfőtől péntekig 9–17 óra között ingyenesen lehet megtekinteni a könyvtári kiállítótérben (Gh. Popa de Teiuș u. 2–4. szám, első emelet).
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/portre_megjelenitesek_egyedulallo
--Petőfi szerelmeit és háromkötetes memoárt is bemutattak a Szatmár megyei magyartanárok módszertani körén
Rendhagyó pedagógiai körön vettek részt 2023. április 28-án a Szatmár megyei magyartanárok: Takaró Mihály, a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének (KMTKE) elnöke Petőfi szerelmeiről beszélt, Liktor Katalin, a KMTKE ügyvezető titkára pedig könyvbemutatót tartott a Megmaradás Házában. A tartalmas módszertani gyűlést a LiterArt Magyartanárok Egyesülete meghívására Takaró Mihály, József Attila- és Madách-díjas irodalomtörténész, illetve Liktor Katalin irodalomtörténész, vezette le Szatmárnémetiben. Az előadásokat megelőzően természetesen a magyartanárok tevékenységeit érintő kérdéseket is megbeszélték a gyűlésen, amelyet nagyrészt Gál Gyöngyi szaktanfelügyelő, a LiterArt Magyartanárok Egyesületének elnöke koordinált.
--Sepsiszentgyörgyi ízkavalkád
Megjelent a baróti Tortoma Kiadó 100 recept, 100 háziasszony sorozatának hetedik, sepsiszentgyörgyi kötete, és pont a városünnep alatt mutatták be a társszerzők jelenlétében, 2023. április 29-én a megyeszékhelyi Park vendéglőben.
Korábban erdővidéki, sepsiszéki, felcsíki, gyergyószéki, dabasi változata készült el a kiadványnak, valamint Dabasról egy másik is, amelyben férfiak mutatták be gasztronómiai tudományukat. E kötet címe 100 sepsiszentgyörgyi recept, 100 sepsiszentgyörgyi háziasszony, gazdagon illusztrált, mint elődei, felelős szerkesztője Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró, az anyagot Balázs Melinda, Berkecziné Farkas Anna és Demeter Katalin gyűjtötte, a fotókat Ferencz Anikó és Lázár Szilárd készítette, a kötet grafikai szerkesztője Kolumbán Hanna. Sorozatszerkesztő, ötletgazda a Tortoma Kiadó vezetője, Demeter László.
Az albumnak is beillő szakácskönyv hagyományosan négy fejezetből tevődik össze. Első az előételeket sorjázó, amelyhez Kalandozás az ízek világában címmel írt felvezetőt Demeter Katalin. A kínálat meglehetősen sokrétű, hiszen mindenki hozott valamit magával onnan, ahonnan származik, legyen ez hagyomány, kultúra vagy gasztronómiai tudás. Ezt még behálózza a modern, megújuló világunk: a konyhai gépek segítsége vagy a különleges alapanyagok könnyebb, elérhetőbb beszerzése. Ez nagyon érződik a recepteken.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/157608/sepsiszentgyorgyi-izkavalkad-szent-
--Kolozsváron, Szatmáron, Zilahon és Medgyesen is bemutatta legújabb szerelmeskönyvét Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember legújabb könyve is olvasmányos, magával ragadó stílusban enged betekintést olyan történetekbe, amelyek nem szerepeltek eddig az irodalmi tankönyvekben, amelyekre nem jutott idő az irodalomórákon. A szerző először 2012-ben jelentetett meg kötetet neves íróink és költőink szerelmi életéről, románcairól. Az Így szerettek ők első és második része is könyvsiker lett. Most elkészült a sorozat várva-várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól. A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Georgina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/kolozsvaron-szatmaron-zilahon-es-medgyesen-is-bemutatja-legujabb-3-szerelmeskonyvet-nyary-krisztian
DÍJAK
--Átadták az „erdélyi Oscar-díjakat”
Az „erdélyi Oscar-díjnak” is nevezett EMKE-díjakat 2023. április 15-én adták át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület idei évi közgyűlésén, amelynek a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet díszterme adott otthont. Az eseményen jelen volt és díjat is átvett Potápi Árpád János magyarországi nemzetpolitikai államtitkár.
Az elismerések átadásának ünnepélyes eseményén 5 életműdíjat és 13 éves elismerést nyújtottak át a közművelődési kultúra különféle területein tevékenykedőknek. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Köllő Enikő részére – tevékeny és eredményes könyvtárosi pályája elismeréseként, kimagasló könyvtárosi és rendezvényszervezői munkásságáért, írott kulturális örökségünk, értékeink megőrzése, gazdagítása, valamint ezen értékek közvetítése érdekében kifejtett erőfeszítéseiért – Monoki István-díjat adományozott. Laudálta Bartis Edit.
Forrás és a díjak listája itt: https://kronikaonline.ro/kultura/berdelyi-oscarr-5-eletmudijat-es-13-dijat-ad-at-szombaton-kolozsvaron-az-emke
--Nádasdy Ádám a PEN fordítói rövidlistáján
A vonatkozó díj célja, hogy pénzügyileg segítse irodalmi mintafordítások elkészülését, támogatva ezzel a fordítókat, kiadókat abban, hogy a alulreprezentált nyelvek és régiók irodalmát eljuttassák az angol nyelvű olvasóközönséghez – tudatta a Könyves Magazin.
A díjjal nem komplett könyveket ismernek el, hanem azt teszik lehetővé, hogy elkészülhessen egy-egy ötezer szavas mintafordítás. Miként arra a szervezők is felhívják a figyelmet, az efféle fordításokért a fordítók gyakran nem kapnak pénzt, a díjjal pedig azt szeretnék elősegíteni, hogy a kiválasztott kötet mintafordítása mindenképp elkészülhessen.
Az idei rövidlistán 13 cím, 10 nyelv és 13 régió szerepel, van köztük spanyol, francia, arab nyelvű is, amelyek első hallásra nem tűnnek „alulreprezentált nyelveknek”, viszont a kiválasztott címek olyan országokat képviselnek, mint Ecuador, Kamerun vagy Kuvait.
Austin Wagner fordításában Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című kötete ugyancsak versenyben van.
„A szakállas Neptun hősei meleg férfiak, akik éppúgy ölelnek és civódnak, vágyakoznak és féltékenykednek, bántanak és megbántódnak, mint bármely párkapcsolat résztvevői. Csak éppen a sérülési felület nagyobb, és a kockázatvállalás súlya nehezebb. Titkok, tabuk és nehezen kimondható szavak vonják körbe ezeket a szerelmeket, amelyeknek nem tud nem része lenni a lelepleződéstől és a környezet ítéletétől való félelem” – írta a Könyves Magazin korábban a kötetről, amelynek történetei a 60-as, 70-es, 80-as években játszódnak.
A PEN Presents a fenti listáról hat címet fog kiválasztani, ezek mintafordításai bekerülnek egy online katalógusba, és az angol PEN vállalja azt is, hogy népszerűsíteni fogja ezeket a címeket a szigetország kiadóinál.
Forrás: https://kultura.hu/nadasdy-adam-a-pen-forditoi-rovidlistajan/
--Péter Sándor vehette át a Pro Urbe díjat
Péter Sándor nyugalmazott sepsiszentgyörgyi pedagógus, újságíró, iskola- és újságalapító, könyvkiadó, rendezvényszervező és hagyományteremtő vehette át a város díszpolgári címének megfelelő Pro Urbe díjat. Az ünnepélyes átadóra hagyományosan a városünnep, a Szent György Napok vasárnapra összehívott dísztanácsülésén került sor, 2023. április 30-án.
A kitüntetésre őt felterjesztők szerint a Hargita megyei Bögözből induló, Kolozsváron bölcsészi diplomát szerző Péter Sándor csaknem hatvan esztendeje „pénz és taps nélkül” dolgozik azon, hogy kiépüljenek a romániai magyar pedagógusok szakmai szervezetei és egyesületei, hogy tanárok, diákok egyaránt hozzájuthassanak a tananyag által elő nem írt, de a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen anyagi és szellemi feltételekhez. Egész életében azon munkálkodott, hogy a helyi, a háromszéki és az erdélyi magyarság megismerje és megőrizze hagyományait, hogy a helyi és hazai írott és elektronikus sajtóban megmaradjon a szép, tiszta magyar nyelv. Mindezek, illetve gazdag és szétágazó tevékenysége, mind az oktatás, mind a közösségszervezés, valamint a hagyományőrzés területén méltóvá teszi a Pro Urbe díjra – indokolták jelölésüket a javaslattevők.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/157645/iden-peter-sandor-veheti-at-az-elismerest-pro-urbe-dij
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Köntös-Szabó Zoltán, az Utunk egykori szerkesztője
2023. április 3-án, 83 évesen elhunyt Köntös-Szabó Zoltán író, újságíró, az Utunk egykori szerkesztője.
Köntös-Szabó Zoltán (1974-ig Szabó Zoltán) 1940. március 3-án született Tordaszentmihályon. Első kötete Napos évszak címmel jelent meg 1964-ben, közel harminc önálló próza- és riportkötet szerzője. 1981-ben családjával Magyarországra költözött, ahol további kötetei jelentek meg. 1984 és 1988 között a Rakéta Regényújság szerkesztője volt.
„Köntös-Szabó Zoltán indulása látványos és reményteljes volt: sűrű egymásutánban jelentek meg izgalmas, színvonalas novellái az Utunkban, rövid idő alatt összegyűlt belőlük egy kötetnyi (Napos évszak,1964). Az ifjúság elbeszélései voltak ezek minden vonatkozásban: a szerző friss tehetsége, lendülete érződött rajtuk, s a megformálás olykori egyenetlensége is Köntös-Szabó Zoltán életkorát jellemezte. Írásaiban kortársai is magukra ismerhettek, az ő legsajátosabb kérdéseikre kereste a választ első elbeszéléseiben. Fiú és leány hősei, ifjú házasai gyűlölnek minden képmutatást, alapérzésük a bizalom – egymás és a környező világ iránt –, s ha bizalmatlansággal találkoznak, megbántottságukat nem titkolják. Ennek a nyíltságnak, világra tárulkozásnak felel meg elbeszéléseinek legfontosabb formai jegye, a nyitottság, a befejezetlenség (Bodor Ádámnál találkozunk még e jelenséggel), amely írásait bizonyos fokig az amerikai Salinger prózájával rokonítja.” – írják róla A magyar irodalom története 1945-1975 című nagylexikon 1982-ben megjelent negyedik kötetében.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/elhunyt-kontos-szabo-zoltan-az-utunk-
--Meghalt Pomogáts Béla irodalomtörténész
Életének 89. évében, 2023. május 1-jén elhunyt Pomogáts Béla, Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke.
„Pomogáts Béla 1934. október 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1953-ban, ami az akkori világban nagyon nem csengett jól. Sokszor mesélt büszkén az 56-os forradalomban játszott szerepéről, majd az internálótábor kínjairól. Ezt követően néhány évig középiskolában tanított, de ő inkább a tudomány világában érezte otthonosan magát. 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, itt töltöttek el csodálatos közös éveket édesapámmal és más legendás írókkal, irodalomtörténészekkel. Számos laphoz írt, megannyi szervezetnél játszott vezető szerepet. 1993-2004 között az Írószövetség elnökségi tagja volt, majd 1995-2001 között elnöke” – írja róla búcsúcikkében Rónay Tamás a Népszavában.
Az irodalomtörténész a rendszerváltás után a Vigilia, a Valóság, a Nyelvünk és Kultúránk, a Kisebbségkutatás és a Magyar Nemzet szerkesztőbizottsági tagja, illetve munkatársa volt. 1994 óta az Ötvenhatos Emlékbizottság szóvivője. 2002 és 2007 között az Illyés Közalapítvány elnöke. 1991-ben József Attila-díjat és 1956-os Emlékérmet, 1996-ban Kisebbségekért Díjat és Nagy Imre-emlékplakettet kapott. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2003-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki.
Több mint negyven önálló könyve jelent meg, írt mások mellett Kuncz Aladárról, Déry Tiborról, Jékely Zoltánról, Juhász Ferencről, valamint számos művet az erdélyi magyar irodalomról.
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-pomogats-bela.html
INTERJÚ
--Gazdag és szerteágazó tevékenység - Születésnapi beszélgetés Márk Attilával
Könyvről, dalról és fotóról beszélgetett 2023. március 29-én Sepsiszentgyörgyön a Sugás Áruház harmadik emeleti Föld Szint összművészeti kulturális terében Márk Attila és Huszár Szilamér, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete fotószakosztályának tagja és koordinátora annak apropóján, hogy Márk Attila idén tölti hatvanadik évét. A rendezvényt a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola szervezte.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/157118/gazdag-es-szerteagazo-
--Mi a mai könyvtáros küldetése?
A könyv, az olvasás, világokat nyit meg, személyiséget formál, közösségeket kovácsol össze. Mi a mai könyvtáros küldetése? Hogyan idomult a könyvtár a modern olvasó igényeihez, és mi az, ami napról napra arra motiválja az intézményben dolgozókat, hogy legjobb tudásuk szerint tegyenek az olvasás népszerűsítéséért?
A marosvásárhelyi rádió Jó Reggelt, Erdély című műsorában Szonda Szabolccsal, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával, költő-műfordítóval beszélgettek.
Forrás és az interjú hanganyaga itt: https://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/mi-a-mai-konyvtaros-kuldetese/
--Mélyrepülés közben nem letérni a pályáról, felszínre úszás közben nem eltévedni
Létezik a mondás, miszerint a legjobb történetek nem salátaevéssel kezdődnek. Ha ezzel párhuzamosan lenne olyan szállóige, hogy a legjobb beszélgetések nem koffeinmentes kávé mellett zajlanak, akkor André Ferenccel igazán könnyű lenne rácáfolni. A csíkszeredai születésű, jelenleg Kolozsváron élő, de folyamatosan úton levő – induló és megérkező – költő, slammer, irodalomszervező, műfordító és szerkesztő második verseskötete, a kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról éppen beszélgetésünk napjaiban hagyta el a nyomdát, azóta pedig már magyarországi és erdélyi könyvesboltok polcain is felbukkant. A magyar költészet napjához kapcsolódva változásokról, állandóságokról, alkotói folyamatokról és mélyrepülésekről is szó esett a koffeinmentes kávék felett.
Forrás és a beszélgetés itt: http://szabadsag.ro/-/melyrepules-kozben-nem-leterni-a-palyarol-felszinre-
AJÁNLÓ
--Mit keres hat sértett kísértet? – Egy könyv, ahol az olvasó a főszereplő
Megjelent az Abszolút könyvek legújabb része. Az izgalmas és informatív detektívregényben szerepet kap az interaktivitás, és nyomozás közben hely- és kultúrtörténeti ismeretekre is szert tehet az olvasó.
A történetet a szentendrei Skanzen Erdély-épületegyüttese ihlette, ahová a gyerekek a regény olvasása közben vagy után el is látogathatnak. Az elképzelt, 20. század eleji erdélyi város, ahol a detektívtörténet játszódik, ott fogja várni őket szinte teljesen ugyanúgy, ahogy azt Kertész Erzsi írja a regényében.
A Hat sértett kísértet főszereplője az olvasó. A szerző, Kertész Erzsi izgalmas nyomozós utazásra hívja a 9 éven felülieket, amelynek során egy századfordulós erdélyi kisváros életét is megismerhetik.
A lebilincselő regényben a főszereplőt – azaz magát az olvasót – ártatlanul megvádolt kísértetek keresik meg, hogy segítséget kérjenek tőle, mert szörnyű igazságtalanság történt velük a múltban. Egy bűntettel, pontosabban egy rubinrablással gyanúsították meg őket, és amíg nem mossák tisztára a nevüket, addig nem nyughatnak. A szerző a tőle megszokott humorral tálalja a történetet, így az egy pillanatig sem válik félelmetessé. A rejtély megoldásához szükséges nyomok felfejtése kihívást jelent a kiskamasz olvasónak, ám a fejezetek végén található kérdések segítenek nekik. A gyerekek igazi nyomozók módjára göngyölíthetik fel a rubinrablás esetét, jegyzetelhetnek fejezetről fejezetre, hogy végül a nyomokból összeálljon a rejtély megoldása.
A Hat sértett kísértet tökéletes bevezető lehet a detektívregények világába is. A kötet bátran ajánlható a nyomozós regényekért rajongó vagy a velük most ismerkedő kiskamaszoknak, illetve azoknak, akiket érdekelnek az elmúlt történelmi korok és tájak.
Forrás: https://kultura.hu/mit-keres-hat-sertett-kisertet-egy-konyv-ahol-az-olvaso-a-foszereplo/
--„Nincs egy férfi? Dehogy nincs. És milyen jó, hogy vannak” – Ugron Zsolna új novelláskötetéről
„Aki ismeri eddigi könyveimet, bizonyára nem ilyesmire számít. Bár a világon, azt hiszem, valójában kevés meghökkentő dolog történik, a többi hétköznapi téboly” – vezeti fel az író Nincs egy férfi című kötetét, amely teljesen más, mint eddigi, történelmi regényei.
Az író nemrég megjelent, Nincs egy férfi című kötete női sorsokat kutató, női szemszögből megírt novelláskötet, mint az alcímből kitűnik: „írások és firkák”: meghökkentő rövidprózák és groteszk rajzok gyűjteménye.
A történelmi regényeiről (Úrilányok Erdélyben, Erdélyi menyegző) ismert, kolozsvári születésű, Budapesten élő Ugron Zsolna ebben a kötetében teljesen új alkotói arcát mutatja meg olvasóinak: korábban már megjelent és legújabb novellái, tárcái fókuszában női sorsok, örökzöld női kérdések és a másik nemmel való viszony áll; ezek múltja, jelene és lehetséges jövője – az utóbbi elsősorban a mágikus realizmus, az abszurd vagy éppen a tudományos fantasztikum hangján. Találkozunk benne múlt századi cselédlánnyal, egyszerű háziasszonnyal, sokoldalú kutatónővel, mai lányokkal, nőkkel, illetve még falanszterfigurákkal is. Természetesen a legtöbb történetből nem hiányoznak a férfiak sem, akiket „hol meghódítani kell, hol legyőzni, hol elviselni, hol egyszerűen csak szeretni”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/nincs-egy-ferfi-dehogy-nincs-es-milyen-jo-hogy-vannak-
MOZAIK
--Ezek voltak március legnépszerűbb könyvei
Hosszú idő után a szépirodalom átvette a vezetést az önismereti könyvektől.
A lista első helyén Harry herceg Tartalék című könyve áll, amely világszerte az elmúlt évek egyik legnagyobb érdeklődést, vitát kiváltó írása, és amely minden idők legtöbbet eladott életrajzi műve lehet. A sussexi herceg és egyben a brit királyi család életét kiteregető alkotás a magyar olvasók érdeklődését is felkeltette.
A sikerlista második és harmadik pozíciójában két történelmi regény található Karády Anna és Náray Tamás tollából.
Karády Anna első regényét 2021-ben adták ki, A füredi lány-trilógia szerzője az elmúlt két évben nagy népszerűségre tett szert a történelmi regények kedvelőinek körében. Legújabb alkotása, a Zserbó is időutazásra invitálja az olvasót, mégpedig a 1910-es évekbe. A regény középpontjában az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen kikötőjének, Fiumének egyedülálló hangulata és egy különleges szerelem áll. A Zserbó történéseihez képest tíz évvel később játszódik Náray Tamás kétrészes könyvsorozatának első része, a Barbara – A végzet című kötet. Az Barcelonában élő népszerű író, divattervező, festőművész nagy ívű családregényének kiindulópontja az 1920-ban kirobbanó lengyel-szovjet háború; a történetben egy kislány felnövéstörténetén keresztül olvashatunk a végzetről, a háború kegyetlenségéről, a túlélésről és a család fontosságáról.
A Bookline márciusi sikerlistáján több más szépirodalmi alkotás is kiemelkedő helyet ért el.
Újonnan került fel a legkeresettebb könyvek listájára Margaret Atwood Pénelopeia című regénye, valamint Fábián Janka Ida titkai című írása is, továbbá márciusban is előkelő helyen szerepelt Grecsó Krisztián Lányos apa című könyve.
A tavasz közeledtével a gyerekkönyvek iránti kereslet is megélénkül, a karácsonyi időszak után ismét szép számban találhatók a fiatal olvasóknak szánt írásokat a listán.
A legelőkebőbb pozíciókban Bajzáth Mária, Bartos Erika, valamint Marék Veronika meséi szerepelnek. A tizenegyedik helyen a hagyományos történeteket összegyűjtő Erdők-mezők népmeséi áll, őt követi a népszerű Brúnó a Balatonon című könyvsorozat harmadik része, melyben Bartos Erika a Balaton nyugati oldalát tárja a gyerekek elé, a tizenharmadik helyen pedig a népszerű Boribon-történetek legújabb része, a Boribon a játszótéren című kötet áll.
Az eddigi összesítésektől eltérő módon több meglepő újdonság is szerepel a Bookline márciusi sikerlistáján. Ritkán fordul elő, hogy a mindig népszerű műfajok és megszokott formátumok mellett tudományos írások is széles közönséget tudnak megszólítani. A múlt hónapban viszont a több mint 40 ezer Instagram-követővel rendelkező, népszerű szülész-nőgyógyász, Dr. Benkovics Júlia Magunkról című írása, egy Neumann Jánosról kiadott életrajzi kötet, valamint a világhírű törvényszéki kórboncnok, Richard Shepherd legújabb kötete is kiemelkedő eredményt ért el.
Forrás és a lista itt: https://kultura.hu/ezek-voltak-marcius-legnepszerubb-konyvei/
--Beszédes firkák József Attila rajzai – de mit keres a költőóriás a bridge-rovatban?
Az irodalomtörténeti kutatások közül az egyik legrészletesebben feltárt életmű József Attiláé, ám a költő öngyilkossága után évtizedekkel is fel-felbukkannak ismeretlen momentumok. Akár költészetnapi meglepetésnek is tekinthető az a három elfeledett rajzocska, amely a magyar őspletykalapból köszön vissza az utókorba.
„József Attilának, a kitűnő költőnek, duplán jó napja volt a múlt héten. Délután a rádió 50 pengőt számolt le a kezeihez a felolvasott verseiért, este pedig táviratot kapott Hódmezővásárhelyről, hogy húgának Ádám nevű kisfia született.” E két örömhírről 1935. november 17-én számolt be a múlt század első felének legnépszerűbb bulvárlapja, a Színházi Élet.
A jóindulatú pletykálkodással műfajt teremtő, képes hetilap sokezernyi közleménye között megbúvó híradás ez idáig elkerülte a József Attila-kutatók figyelmét. A rövid, ám nagyvonalúan pontatlan cikk és az alatta közölt „rögtönzött” vers érdekes adalékokkal szolgál a költő életművéhez és élettörténetéhez, a szöveg melletti illusztráció – a poéta három „sajátkezű” rajzocskája – pedig kisebbfajta szenzáció.
Forrás és a rajzok itt: https://hvg.hu/360/202315_Jozsef_Attila_ismeretlen_rajzai_levelezolap
--Mit üzennek a mának az egykori indián fogságnaplók?
Az első újvilágbeli fogságélményeket az indiánok kezébe került spanyol hódítók jegyezték le a 16. század elején, de még 1925-ben is készültek ilyen jellegű írások. A szabadulástörténetek virágkora azonban a gyarmati korszakot, a nyugati terjeszkedést, továbbá az önálló amerikai kultúra kialakulását felölelő 1620–1840 időszakra tehető.
A visszaemlékezések tartalmaztak valós elemeket, ugyanakkor több írásban is tetten érhető az emberi fantázia szárnyalása, amely az átélt rémségek mellett az újrakezdés vagy a férfiuralom igájából való kiszabadulás lehetőségét is felvillantja. A fogságélmény során a fehér telepes közvetlen közelbe került a rettegett Másikkal, és a megpróbáltatások leírása a félelem mellett egyben rejtett vonzalmat is sugall. (...)
E sajátos memoárok paradox módon nem csak az egyéni megpróbáltatásokat örökítették meg, hanem példát adtak az írott szó önfelszabadító, illetve öngyógyító erejéről. Visszatérő elemük az önigazolás, illetve az isteni kéz munkálkodásának felismerése is. Az otthonából kiszakított hős a legtöbbször úgy birkózik meg a rátörő magánnyal, fizikai és lelki fájdalommal, hogy felsőbbrendű szándékot vél felfedezni élete eme fordulata mögött. Ez legtöbbször a vallási kötelességek elhanyagolása miatti büntetés, illetve a Teremtő általi kiválasztottság formájában érhető tetten. Dávid szavait – „Javamra vált a szenvedés” – több fogságnapló szerzője is idézte. (…)
Végezetül mit tanítanak ezek a fogságnaplók a mai olvasónak? Akár feltehetjük azt a kérdést is, hogy valóban kívülállónak tekinthetjük-e magunkat. A gyarmatkori Amerika határvidékén élő ember és 21. századi megfelelője között meglepő módon egy alapvető hasonlóság felfedezhető. Habár a vadon indiánjai nem jelentenek többé fenyegetést, a bűnözők, fegyveresek által elrabolt emberekről megjelenő médiahírek (Natascha Kampusch, Michelle Knight vagy Papp István békefenntartó szudáni fogsága), az egyéni szabadság elvesztésének rémét villantják fel, sőt a tartózkodással kezelt Másikkal vagy az ősellenség kortárs vetületeivel történő találkozás ma sokak számára nem a képzelet birodalmába tartozó esemény.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mult-kor.hu/mit-uzennek-a-manak-az-egykori-indian-fogsagnaplok-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.