ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/4. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Mesepályázat Méhes György emlékére
--Tamási Áron prózaolvasó verseny diákoknak
--Janikovszky Éva meseíró pályázat
--Filozófiai esszépályázat középiskolások számára
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Több száz Petőfi-kézirat vált elérhetővé az OSZK online adatbázisában
--Könyvtörténeti bibliográfia – első alkalommal online formában
KITEKINTŐ
--Melyik európai országban olvasnak a legtöbbet? És a legkevesebbet?
--Mesterséges intelligenciával ajánl olvasnivalót a debreceni könyvtár
--Így vészelték át a téli kényszerszünetet a szegedi könyvtárban
KONFERENCIÁK
--Tudományos konferencia a márciusi események és Petőfi Sándor tiszteletére
--A kolozsvári egyetemi könyvtárban tartottak tudományos tanácskozást Petőfiről
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--SepsiBook másodszor: kamaszok a középpontban
--Futurisztikus teret alakítanak ki az Arad Megyei Könyvtárban
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
--200 perc Petőfivel – Pilvax-sarok a ditrói községi könyvtárban
--A biblioterápia alkalmazása az iskolai könyvtárakban
--Csíkszeredai iskolai könyvtárak hírei
--Könyvajándék Gyuláról az aradi Csiky Gergely Főgimnázium könyvtárának
--Könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban: ‘Az igazi Kneipp’
--Háromszékről Háromszéken: a Tortoma Kiadó új vállalása
RENDEZVÉNYEK
--Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken – kiállítás Sepsiszentgyörgyön
--Erdélyi magyar költészet a kolozsvári Cărturești-ben
--Könyvbemutató és borkóstoló Déván
--Színjátszásunk hangja - könyvbemutató
--Világháborús naplót mutattak be Kaplonyban
DÍJAK
--Széchenyi-díjjal tüntették ki Péntek Jánost, Kossuth-díjat kapott Orbán János Dénes
--Három székelyföldi író részesült Magyarország Babérkoszorúja díjban
--Könyvtárosok kitüntetése az OSZK-ban a nemzeti ünnep alkalmával
--Kiss Noémi és Péntek Orsolya a Békés Pál-díj nyertesei
--Életműdíjat alapítottak Méhes György író emlékére
--Rangos elismerés Czegő Zoltánnak
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Macalik Ernő természettudományi író, fitoterapeuta
--Meghalt Cseke Gábor költő, író, újságíró
--Elhunyt Mándli Gyula nyugalmazott könyvtárigazgató
INTERJÚ
--Ígér még termést ’az elágazó ösvények kertje’ – beszélgetés Kovács András Ferenccel
--'Mindenkinek van egy lelki totemállata’ – interjú Balázs Imre József költővel, kritikussal
--Moldva csodálatos világának gyűjtője – beszélgetés Halász Péter néprajzkutatóval
--'Nincs olyan, hogy erdélyi embertípus’ – beszélgetés K. Lengyel Zsolt történésszel
--Maszatos tündérek – születésnapi beszélgetés Zágoni Olga ifjúsági íróval, újságíróval
MÚLTIDÉZŐ
--'A haza legjobb meghatározása: a könyvtár’ – Könyvtáros írók
ÉVFORDULÓ
--180 évvel ezelőtt született Szongott Kristóf
AJÁNLÓ
--Kötet készül Tamás Gáspár Miklós utolsó politikafilozófiai írásaiból
--Átfogó monográfia a legnagyobb székelyről, Orbán Balázsról
--’Hogyan segítsek én terajtad?’ – Boldizsár Ildikó meseterapeuta új könyve
MOZAIK
--Rokonom, Petőfi – dokumentumfilm a Petőfi-családfát kutató Borzák Tiborról
--Újmagyar Gép – az első mesterséges verseskötet magyar nyelven
--Mesterséges intelligencia fedezte fel Lope de Vega eddig ismeretlen drámáját
--Kiállították a világ legrégebbi bibliai kéziratát Tel Avivban
PÁLYÁZATOK
--Mesepályázat Méhes György emlékére
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány és a Magyar Írószövetség csaknem egymillió forint összdíjazással Méhes György-mesepályázatot hirdet magyar gyermekirodalmi művek születésének ösztönzésére.
A közlés szerint Méhes György (1916–2007) Kossuth-díjas alkotó jelentős meseírói tevékenysége, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartó erejének kimunkálásában vállalt szerepe példaként szolgál a kortárs alkotóknak. A pályázatra azon alkotók jelentkezhetnek, akik tagjai valamelyik anyaországi vagy határon túli reprezentatív írószervezetnek. Minden szerző egy művel, anonim módon pályázhat. A pályaműveket a Magyar Írószövetség egy munkatársa a kizárólag erre a célra létrehozott mehesgyorgypalyazat@gmail.com e-mail-címen fogadja. A pályázóktól korábban nyomtatásban, internetes felületen még nem publikált műveket várnak április 30-ig. A szakmai zsűri május 25-ig bírálja el a benyújtott műveket. A nyerteseket június 9-én, ünnepi műsor keretében hirdetik ki. A kiírásra olyan meséket várnak, amelyek foglalkoznak a ma gyermekeinek kérdéseivel, természetszeretetre és együttérzésre ösztönöznek, vagy történelmi eseményt dolgoznak fel, továbbá a humor eszközrendszerét is sokrétűen használják. A nyertes 500 ezer, a második helyezett mű alkotója 300 ezer, míg a harmadik 100 ezer forintos díjazásban részesül.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Mesepalyazatot-hirdetnek-Mehes-Gyorgy-emlekere
--Tamási Áron prózaolvasó verseny diákoknak
Tamási Áron születésének 126. évfordulója alkalmából a Gyermekjóléti Alapítvány, az 1994-ben alapított Országos Mécs László Irodalmi Társaság, az Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és AMI, Óvoda és Bölcsőde meghirdeti a Tamási Áron prózaolvasó versenyt. Ezen részt vehet minden Kárpát-medencei, 7-12. évfolyamos diák. Korcsoportok: 7-8. osztály, 9-10. osztály, 11-12. osztály.
A versenyző bármely Tamási Áron-műből készülhet, kérik, hogy jó minőségű, fekvő, maximum 4 perces videofelvételen örökítse meg felolvasását. Értékelési szempontok: a beszéd közérthetősége, tagoltsága, megfelelő beszédtechnika, érzelmi azonosulás. A versenyre 2023. június 15-ig lehet jelentkezni, a https://forms.gle/Sc8DsLic5hCFSn8x5 címen található űrlapon.
A beküldött videókat szakmai zsűri értékeli, korcsoportonként a legjobb 5 versenyző személyes jelenléttel mérheti össze a tudását. A döntő időpontja: 2023. szeptember 22., 9 óra. Helyszín: AJAK, Hajnal u. 11., Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és AMI, Óvoda és Bölcsőde (A döntőbe jutott tanulóknak és kísérőiknek útiköltséget nem tudnak biztosítani.)
A döntőbe jutott valamennyi tanuló oklevélben és értékes ajándékcsomagban részesül.
Forrás: https://pafi.hu/p/tamasi-aron-prozaolvaso-verseny
--Janikovszky Éva meseíró pályázat
2023. április 12-ig lehet jelentkezni a Janikovszky Éva meseíró pályázatra, amelyet 7-16 éves gyerekek számára, három korosztályban hirdetett meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Móra Könyvkiadóval közösen, Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával. A pályázók három korcsoportban indulhatnak: 7-9, 10-13 és 14-16 éves korosztályban. Pályázni tematikai megkötés nélkül, szabadon választott téma feldolgozásával lehet, magyarországi és határon túli településekről egyaránt.
Minden jelentkező egy, maximum 15 ezer karakter (5, A/4-es oldal) terjedelmű, nyomtatásban eddig még meg nem jelent írást nyújthat be, amelyet kizárólag e-mailben lehet beküldeni a janikovszky@fszek.hu címre. A pályamunkákat Word-dokumentumként vagy PDF-fájlként kérik, a pályázó nevével és a pályamű címével megnevezve, az e-mail tárgyában feltüntetve: ‘Meseíró pályázat’. A pályaműveket a könyvtár könyvtárosaiból álló előzsűri értékeli, és kiválasztja azokat a meséket, amelyeket érdemesnek talált a szakmai zsűrihez való továbbjutásra. A továbbjutókat szakmai zsűri értékeli. Az ünnepélyes díjátadóra június 2-án kerül sor a Palota Könyvtárban (Wenckheim-palota).
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/bookline_kids_gyerek/janikovszky_eva_meseiro_palyazat.html
--Filozófiai esszépályázat középiskolások számára
Az esszépályázat meghirdetője a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete, támogatója a Pro Philosophia Alapítvány, a Bolyai Társaság és az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság, résztvevői pedig a 2022/2023-as tanév IX–XII. osztályos tanulói lehetnek.
A pályázat felhívásában a diákokat két idézet továbbgondolására kérik, amelyeket Jean-Jacques Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól és Theodor W. Adorno: Az esszé mint forma című művéből választottak.
A 3–8 oldal terjedelmű pályaműveket e-mailen, aláírás nélkül, az esszepalyazat.kmfi@gmail.com címre kell küldeni 2023. április 9-ig. Lehetőség van rá, hogy aki akar, nemcsak magyarul, hanem idegen nyelven (pl. angolul) írt dolgozattal is pályázhasson. A pályamunkákat kidolgozott szabályzat alapján egyetemi oktatókból álló bizottság értékeli, 1-100 ponttal. I. díj: 500 lej, II. díj: 300 lej, III. díj: 200 lej. A díjazottak, beleértve a különdíjakat nyerteket is, könyvjutalomban is részesülnek. A díjak és jutalmak mellett a díjazottak oklevelet kapnak és számukra támogatott helyeket biztosítunk a nyári Filozófus Táborban. Az eredményhirdetésre Kolozsváron, a BBTE Filozófia Tanszékén kerül sor a 2023. április 22-én megszervezésre kerülő Filozófus nyílt nap alkalmából. A pályázókat e-mailben értesítik a pályázat eredményéről. További információk a pályázatról itt: http://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/esszepalyazat
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/2023-as-filozofiai-esszepalyazat-ix-xii-eseknek
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Több száz Petőfi-kézirat vált elérhetővé az OSZK online adatbázisában
Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma alkalmából mintegy ötszáz, a költőhöz kapcsolódó kézirattal bővült 2023. március 22-étől az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) internetes tartalomszolgáltatása, a Copia (https://copia.oszk.hu/).
Az online adatbázisban elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték legmarkánsabb részei, köztük a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének, Szendrey Júliának a naplója – hangzott el az esemény alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Budapesten.
Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója felidézte, hogy a nemzeti könyvtár 2021-ben indította el Copia nevű digitális tartalomszolgáltatását. A legnagyobb magyar digitális kéziratgyűjtemény mindenki számára hozzáférhetővé teszi a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött, kiemelkedő értékű kéziratokat. Eddig a Babits-levélhagyaték mintegy 2500 és a Kölcsey-fond 115 kézirata volt hozzáférhető a szolgáltatásban. (MTI)
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/tobb-szaz-petofi-kezirat-valt-elerhetove-az-oszk-online-adatbazisaban/
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/tobb-szaz-petofi-kezirat-valt-elerhetove-online
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/petofi_kezirat_oszk.html
--Könyvtörténeti bibliográfia – első alkalommal online formában
Első alkalommal jelenik meg önállóan, online formában a Könyvtörténeti bibliográfia, amely szabadon hozzáférhető az OSZK Könyvtári Intézetének honlapján: https://ki.oszk.hu/konyvtorteneti-bibliografia
A kiadvány közvetlen elődje a Magyar Könyvszemlében (https://epa.oszk.hu/00000/00021) 1977 óta A magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalom címmel évente megjelenő szakbibliográfia. Szerkesztői a kezdetektől neves könyvtörténészek voltak, többségük az OSZK munkatársa. 2007-től a gyűjtési és szerkesztési munka ugyancsak szakavatott kezekbe, a Könyvtártudományi Szakkönyvtárba került. A Magyar Könyvszemle részeként utoljára a 2019-es év anyaga jelent meg 2021-ben. A 2020-as év termésével most online bibliográfiaként találkozhatunk, címe: Könyvtörténeti bibliográfia. A magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalom 2020-ban. A bibliográfiát Borvölgyi Györgyi, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár munkatársa szerkesztette, Honffyné Felhő Ágnes, a szakkönyvtár nyugalmazott munkatársa közreműködésével.
KITEKINTŐ
--Melyik európai országban olvasnak a legtöbbet? És a legkevesebbet?
1995-ben az UNESCO április 23-át A könyv napjává nyilvánította, katalán javaslatra. Ezen a napon halt meg a világirodalom két óriása, William Shakespeare és Miguel de Cervantes. A nemzetközi akciónap célja, hogy az emberek felfedezzék az olvasás szépségét, és ösztönözzék egymást a könyvek lapozására. Ez alkalomból megvizsgálták azt is, mennyit olvasnak az európaiak.
Az olvasás 2005 óta most a legkevésbé népszerű az Egyesült Királyságban. A kilenc és tizennyolc év közötti gyerekeknek kevesebb mint a fele, mindössze 47,8 százaléka mondja azt, hogy örömét leli az olvasásban. A kép Európa más országaiban sem sokkal kedvezőbb. Az EU rendre kiszámolja, mennyit költenek lakosai olvasásra: 2021-ben az átlagos európai összes bevételének 1,1 százalékát fordította könyvekre, újságokra és folyóiratokra. De Európán belül vajon melyik országban költik az emberek a legtöbbet könyvekre? A listát az elmúlt 5 évben folyamatosan Szlovákia vezeti, jelenleg 1,9 százalékkal, de volt ez már 2,1 százalék is. A könyvekre legtöbbet áldozó országok között Horvátország, Németország, Észtország, Lettország és Izland követi őket a rangsorban. És ki van a lista alján? Fejenként a legkevesebbet Cipruson költik, az emberek bevételüknek csupán 0,4 százalékát. A lista végén ott van még a Görögország, Románia, Bosznia-Hercegovina és Szerbia is, ők mind 0,5 százalék körül áldoznak erre.
Ezek az adatok a pénzbeli ráfordítást jelzik, de mi a helyzet az olvasásra szánt idővel?
Erről sajnos csak régebbi, 2008 és 2015 közötti adatok állnak rendelkezésre, ezek szerint Észtországban töltenek napi szinten a legtöbb időt olvasással. A 20 és 74 év közöttiek ebben az országban naponta átlagosan 13 percet olvasnak. Őket követi (még tíz perc feletti átlagos olvasási idővel) Finnország, Lengyelország és Magyarország. A lista legalján a franciák állnak, náluk mindössze 2 perc az átlag, de a románok, az olaszok és az osztrákok sem olvasnak sokkal többet.
--Mesterséges intelligenciával ajánl olvasnivalót a debreceni könyvtár
Az európai könyvtárak közül elsőként vezeti be a Méliusz Juhász Péter Könyvtár a személyre szabott könyvajánló rendszert, ami mesterséges intelligenciát használ. Az intézményben számos más újdonsággal is készülnek. Az olvasók és a kölcsönzők száma rekordot döntött tavaly, a tapasztalatok szerint a debreceniek nagyon szeretnek olvasni, és az új megoldásokat is szívesen használják. A központi egységben az elmúlt évekhez képest 25 százalékkal nőtt a kölcsönzések száma, és az olvasóké is folyamatosan emelkedik. A könyvtárnak 50 egysége van a vármegyében, de a határon túlról is érkeznek látogatók.
A könyvkölcsönző automaták is egyre népszerűbbek a debreceniek körében. Ezeket a város számos pontján meg lehet találni, és a tervek szerint újabbakat helyeznek ki.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.dehir.hu/kultura/mesterseges-intelligenciaval-ajanl-majd-olvasnivalot-a-debreceni-konyvtar/2023/03/01
Via: 9. KIT hírlevél, 2023/10., március 8
--Így vészelték át a téli kényszerszünetet a szegedi könyvtárban
‘2023 márciusában kulturális piacot tartottak Szegeden, hogy a hosszú, energiatakarékos téli szünet után a közönség ismét találkozhasson a városi kínálattal. A nyitást ünnepelték így, mert az önkormányzati művelődési intézmények többsége bő két hónapon át zárva volt.’
A Telex riportja beszámolt a szegedi könyvtár kezdeményezéseiről:
‘Mit tehet a könyvtáros, ha nem engedheti be az épületbe az olvasókat? A szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban az interneten elérhető szolgáltatásokon kívül is új ötleteket találták ki erre.’ (…)‘A hosszú szünetre számítva 2022 december elején, még a téli zárás előtt megnövelték az egy olvasó által kölcsönözhető könyvek számát. Ez bő két hét alatt 36 ezer kötet kikérését eredményezte, miközben Szeged 160 ezer fős város. Az energiatakarékosság miatt a most véget ért télen a könyvtár összes hálózati egysége három hétig volt zárva. Ezután január 9-én kinyitották a tizenháromból három, korábban épületgépészetileg korszerűsített fiókkönyvtárukat, miközben a legnagyobb, a legtöbb energiát fogyasztó Dóm téri központ március 3-ig zárva maradt.’
‘Szeged külső városrészei között nagy a távolság, ezért kialakítottak 7 átmeneti könyvkölcsönző pontot. Ilyen működött például édességboltban és családi vállalkozás irodájában is, továbbá a vasútállomáson és a Nemzetiségek Házában is kikölcsönözhették, illetve visszavihették a könyveket az olvasók. A Magyar Kultúra Napját is a vasútállomáson ünnepelték meg.
Sikaláné Sánta Ildikó, a Somogyi-könyvtár igazgatója a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy ezeknek a kényszer szülte lépéseknek mérhető sikerük volt. Sok olvasó használta úgy is a könyvtárat, hogy a bezárt épületbe nem mehetett be.’
KONFERENCIÁK
--Tudományos konferencia a márciusi események és Petőfi Sándor tiszteletére
Az 1848-as forradalom és szabadságharc 175., valamint Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából ‘Tekints ránk, tekints, szabadság!’ címmel tudományos ülésszakra került sor 2023. március 18-án, a Teleki Téka Alapítvány szervezésésében, a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A konferencia szervező partnerei a Teleki-Bolyai Könyvtár, a Maros Megyei Múzeum, valamint a Kultúrpalota, támogatói pedig a Maros Megyei Tanács és az Erdélyi Múzeum-Egyesület voltak. Az esemény sokszínűségét jelzi, hogy az 1848-as forradalomról és az azt követő szabadságharcról marosszéki vagy székelyföldi viszonylatban, illetve nemzeti költőnkről, Petőfi Sándorról újabb hasznos információkat tudhattak meg az érdeklődők.
A tudományos ülésszakon kilenc kutató történelmi, egyháztörténeti és irodalomtörténeti előadása hangzott el. Többek között Dr. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történész, akadémikus 1848 tavasza Marosvásárhelyen címmel tartott bemutatót, valamint dr. Süli Attila, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze, aki Marosvásárhelyi és marosszéki katonai alakulatok 1848-ban című előadását hallhatták az érdeklődők. (…) A konferencia keretében mutatták be Pál-Antal Sándor Csík-, Gyergyó-, Kászonszék 1848–49-ben című kötetét, amelyet dr. Süli Attila ismertetett.
--A kolozsvári egyetemi könyvtárban tartottak tudományos tanácskozást Petőfiről
Erdélyi és magyarországi irodalomtörténészek, történészek részvételével tartottak tudományos tanácskozást a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban a 200 éve született Petőfi Sándorról 2023. március 23-án. A mi Petőfink. Összefüggések című rendezvény résztvevőit Ionuț Costea egyetemi docens, a könyvtár aligazgatója üdvözölte, majd bevezetőt mondott Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész. A tanácskozáson Csörsz Rumen István budapesti irodalomtörténész Versvágta. Adalékok Petőfi alkotói módszereihez címmel értekezett, Ratzky Rita budapesti irodalomtörténész pedig Szendrey Júlia és Petőfi címmel tartott előadást. Egyed Ákos kolozsvári történésznek, az MTA külső tagjának Kővári László Petőfi Sándorról című értekezését hallgathatták meg az érdeklődők. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész Bálámber. Székelyföldi történet 1848-ból címmel tartott előadást. A rendezvény keretében A mi Petőfink. Kezdetek című kiállítást is megnyitották, amely az egyetemi könyvtár különgyűjteményeinek anyagát mutatja be. Az eseményen közreműködött oboán Haáz Bence.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/petofi-az-egyetemi-konyvtarban
HAZAI
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Nagy Zsuka és Simon Adri költők voltak a könyvtár vendégei
2023. március 20-án a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban Nagy Zsuka és Simon Adri kortárs magyarországi költőkkel Murányi Sándor Olivér beszélgetett erdélyi felolvasókörútjuk első állomásán, a versalkotás folyamatáról, műhelytitkairól, valamint arról, hogy a 21. században a vers, a költészet milyen helyet foglalhat el az életünkben. A találkozó felolvasással zárult, mindkét szerző legújabb versesköteteiből olvasott fel.
Interkulturális estek a könyvtárban: betekintés a lengyel és holland kultúrába
A Csíkszeredában működő Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár által közösen szervezett Interkulturális estek sorában újabb találkozókra került sor. Lengyelországgal és a lengyel kultúrával ismerkedhetett a közönség a könyvtár előadótermében 2023. március 3-án. Az előadó az Európai Szolidaritási Testület lengyel önkéntese, Amelia Drabik volt, aki országa kultúrája mellett egy kis történelmet, lengyel nyelvgyakorlatot és finomságot is csempészett az estébe. Március 23-án pedig a Hollandiából érkezett önkéntesek, Jilke Schokker és Sjoerd van Bree mutatták be ‘a tulipánok és szélmalmok országát’, számos kulturális érdekességről is szó esett, a jelenlevők holland finomságokat is megkóstolhattak.
Könyvpercek – könyvtárosok ajánlanak olvasmányt a Székelyföld Televízióban
A Székelyföld Televízió programkínálatában Könyvpercek címmel szerepel a napi könyvajánló, amelynek közreműködő partnere a Kájoni János Megyei Könyvtár. A könyvtárosok röviden, egy-két percben mutatnak be érdekes olvasmányokat, kortárs és klasszikus szépirodalmat, frissen megjelent magyar vagy világirodalmi sikerkönyveket, gyerekkönyveket, tudománynépszerűsítő vagy helytörténeti kiadványokat, szakkönyveket.
A Könyvpercek ajánlói (eddig közel 150) elérhetők a Kájoni János Megyei Könyvtár YouTube csatornáján is: https://www.youtube.com/@kajonijanosmegyeikonyvtar6885
Forrás: https://www.facebook.com/szekelyfoldtelevizio/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/168/videotar
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Kettős könyvbemutató - Egymás mellett, otthon
Miért fontos múltunk ismerete, miként lehet értékeket közzétenni ma is érvényes üzenetekben, vannak-e naprakész válaszaink a közösségként előttünk álló kihívásokra, hol vagyunk otthon, kivel élünk egymás mellett, és mitől válik otthonná a tér? Témák tekintetében szerteágazó volt az a beszélgetés, amelyet Bodó Barna és Váry O. Péter folytatott Szonda Szabolcs társaságában 2023. március 3-án a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban, jellegét, üzenetét, tekintve azonban egy irányba mutatott a kettős könyvbemutató: két „könyves ember”, közösségi elkötelezettségű értelmiségi értekezett arról, hol is a helyünk a világban.
Váry O. Péter azt vallja, hogy múltunk ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni, Otthonlét című kötete is ezt tükrözi: foglalkozik többek között a háromszéki román szellemi elit működésével, a háromszéki írott sajtó történetével, de a Gábor Áron Emlékév kapcsán született tanulmányok, írások is helyet kapnak a könyvben. Volt írás, amely felkérésre született, „az ember szégyelli visszautasítani Bodó Barnát”, jegyezte meg, aztán meg volt olyan, amelyet meg kellett írni, vallott a szerző a kötet létrejöttéről. A helytörténeti kutakodások és írások fontosságát emelte ki a kiadványt bemutató Bodó Barna, hiszen az alapja mindennek a hely, ahol élünk, ahol otthon vagyunk.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/bodo-barna-es-vary-o-peter-konyvbemutatoja
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/156481/egymas-mellett-otthon-
Mesekerék-Vándorkönyvtár Szitabodzán
2023. március 9-én a bodzafordulói és szitabodzai könyvtárakat látogatták meg a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai. Elbeszélgettek a helyi kollégákkal az intézményeik helyzetéről, a lehetőségekről és a problémákról. Adományként vittek a két könyvtárnak több mint száz, zömmel gyermekeknek és fiataloknak szóló könyvet, háziolvasmányokat.
Szitabodzán a nyár óta teljesen megújult a közkönyvtár, és nem csupán megszépült, hanem megtelt olvasókkal, látogatókkal. Megcsodálták a könyvtári foglalkozásokon készült munkákat, és ajándékba is kaptak belőle.
Látogatásukkor, amely a Mesekerék-Vándorkönyvtár olvasásnépszerűsítő programba illeszkedett, a helybeli Nicolae Russu Általános Iskolából azok a diákok vettek részt egy román nyelvű könyvtári foglalkozáson, akik beneveztek a Bod Péter Megyei Könyvtár által meghirdetett Aventurile lecturii (Könyvkaland) vetélkedő idei kiadására.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/mesekerek-vandorkonyvtar-szitabodzan
Forradalmak nyomában - Kincskereső gimnazisták
2023. március 13. és 16. között az arra járók több csoport lelkes gimnazistát láthattak szaladgálni, keresgélni Sepsiszentgyörgy főterén és környékén. A Gödri Ferenc Általános Iskolából, a Mikes Kelemen Elméleti Líceumból és a Váradi József Általános Iskolából érkező 5-8. osztályos tanulóknak a Bod Péter Megyei Könyvtár által feladott, nyolc rejtvényes feladványt kellett megfejteniük, amelyek a város nyolc emlékművével, szobrával álltak összefüggésben. Egyúttal össze kellett gyűjteniük a könyvtárosok által a nyolc különböző helyszínen előzetesen elrejtett színes cédulákat is.
Az állomások feltérképezése után a játék a könyvtár Gábor Áron termében folytatódott, ahol a Diószegi pékség által felajánlott ízletes pogácsa és forró tea várta a kíváncsi diáksereget. A felszusszanás után Lőrinczi Dénes, a könyvtár helytörténész munkatársa röviden összefoglalta a felkeresett helyszínekkel kapcsolatos tudnivalókat, és a város történelméhez fűződő anekdotikus történeteket mesélt.
A következőkben az emlékműveknél összegyűjtött cédulákból, amelyeken egy-egy, az 1848–49-es eseményekhez kapcsolódó vers sorai álltak, a diákoknak rekonstruálni kellett a választott szakaszokat. Munkájukat a Sánta Zsófia könyvtáros által rajzolt egyedi, színezhető könyvjelzőkkel, valamint osztályonként, a Városimázs Iroda jóvoltából a Sepsiszentgyörgyről szóló Kincses Képeskönyvvel jutalmazták.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/kincskereso-gimnazistak
Fazakas József előadása a minőségről
Mi fán terem a minőség? címmel tartott ismeretterjesztő előadást dr. Fazakas József egyetemi tanár 2023. március 17-én, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében, a Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) című időszakos rendezvénysorozat keretében.
Mindig, mindenhol, mindenki a minőséget keresi / kínálja, legyen szó szolgáltatásról, termékről vagy akár az életmódról, életvitelről. De mi is valójában a minőség? Ki határozza meg a jellemzőit, alsó vagy felső határát, és minek az alapján? Ezekre a kérdésekre is reagált az előadás.
A minőségbiztosításról nem is nagyon szoktunk beszélni, mert látszólag alapértelmezett dolog, pedig valójában egy igen összetett és érzékeny téma. Az előadó ezt a témát világította meg előadása során, bonyolultnak és nehezen érthetőnek tűnő fogalmakat és eljárásokat téve közérthetővé. Olyan résztémákról is szó volt, mint a megfelelőség, a meghatározott és elvárt igények, az optimális minőségi szint, az élettartam, a költség és a piaci minőség aránya.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/mi-fan-terem-a-minoseg
Nagy Zsuka és Simon Adri író-olvasó találkozója
2023. március 21-én kettős író-olvasó találkozó volt a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A hegy hangja(i) című körút alkalmából Nagy Zsuka és Simon Adri magyarországi költőkkel Murányi Sándor Olivér író beszélgetett, akik fel is olvastak verseikből, és megosztottak a közönséggel különböző versalkotási műhelytitkokat.
Az est folyamán szó volt még a műfaji elmozdulásról, besorolásról, a vers és a kritika viszonyáról.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/nagy-zsuka-es-simon-adri-iro-olvaso-talalkozoja
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/156884/a-muzsak-sohasem-hallgatnak
KönyvbarátNŐK - Olvasókör a könyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezete és a Háromszéki Kulturális Egyesület szervezésében nyolc találkozásból álló olvasókör indult KönyvbarátNŐK címmel. Olyan szépirodalmi szövegeket, regényeket olvasnak és beszélnek meg, amelyek különböző női életszakaszokat és élethelyzeteket járnak körül.
Az olvasókört a könyvtár olvasótermében tartják, és minden hónap utolsó szerdáján gyűlnek össze. Az összejöveteleket Hollanda Andrea könyvtáros és Gy. Turoczki Emese kommunikációs szakember vezeti.
A tervek szerint, a tartalmas szórakozás biztosítása mellett, az olvasókör hozzásegíti résztvevőit, hogy a könyvek által kiváltott gondolatok megbeszélésével mélyüljön az olvasás élménye. Ugyanakkor az olvasóköri beszélgetések során megismerhetik egymás gondolkodásmódját, olvasási szokásait és ízlését is.
Forrás: https://www.kmkt.ro/olvasokor-a-konyvtarban-konyvbaratnok
Ágtól ágig - Sántha Attila könyvbemutatója
2023. március 23-án Sántha Attila költő Ágtól ágig című verskötetének bemutatója volt a Bod Péter Megyei Könyvtár olvasótermében.
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett a Kézdiszászfaluban élő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémián is oktató, József Attila-díjas szerzővel. Gratulálva a március tizenötödike alkalmából odaítélt Babérkoszorú-díjához, megjegyezte, székely íróként Sántha Attila „megkomolyodott” az utóbbi időben, mostani verseskötete más, mint az előzőek, tekinthető verses albumnak, vagy akár képes, szöveges krónikának, de emlékképek mozaikjának is.
Sántha Attila megjegyezte Ágtól ágig című verseskötetéről, hogy valóban kissé elüt korábbi írásaitól, nem a humorról szól. Mint mondta, sokat foglakozott történelemmel, családjával, s egy idő után ő maga is feltette a kérdést: miért is vagyok a világon? Amikor édesanyja betegeskedni kezdett, számos történetet mesélt a családról, miként korábban édesapja is, s a költő azt érezte, az embernek van egy magasabb avagy mélyebb küldetése, hogy visszataláljon azokhoz, akiktől vétetett. Íróként próbált kapcsolatot teremteni ezzel a sokkal mélyebb, archaikus világgal, s mint fogalmazott, ez a kötet arra való próbálkozás, hogy elmondja ősei, családtagjai történeteit és „visszataláljak abba a világba, amelyik sokkal teljesebb és mélyebb volt, mint az, amit ma megélünk” – magyarázta.
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/agtol-agig-santha-attila-konyvbemutatoja
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/156929/visszatalalni-egy-teljesebb-
--SepsiBook másodszor: kamaszok a középpontban
‘Lapozz élményt!’ jelmondattal idén második alkalommal szervezik meg Sepsiszentgyörgyön a SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált május 25-e és 28-a között, jelentették be a szervezők. Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, az esemény programfelelőse felidézte, hogy a tavalyi első könyvvásár a legkisebbekre koncentrált, a gyermekirodalmat helyezte előtérbe. Idén pedig hangsúlyosan a tinédzserkorú fiatalokat célozzák a programokkal és meghívottakkal, de természetesen minden korosztálynak lesz kínálatuk.
‘A választék bőséges lesz – ígéri Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, aki tavaly svédasztalhoz, könyves szeretetvendégséghez hasonlította a fesztivált, az idén pedig olyan tortához, amelynek sok szelete sokféle ízt, színt, réteget tartalmaz.’
‘A bemutatott szerzők és programok közül elsőként két meghatározó kortárs költő, Parti Nagy Lajos és Kemény István jelenlétét emelte ki; elmondása szerint igyekeztek fontos, keresett, kedvelt írókat-költőket meghívni, és arra is figyeltek, hogy a magyarországi, erdélyi, háromszéki irodalmi élet képviselete arányos legyen. Itt lesz Visky András, Botházi Mária, Varró Dániel és az őt gitárral kísérő Molnár György, László Noémi, Markó Béla, és mert Sepsiszentgyörgyön a román irodalomra is mindig van vevő, Horațiu Mălăele, aki nem csupán színész, hanem karikaturista és író is, valamint Bogdan Suceavă író, aki civilben matematikus, amerikai egyetemi tanár.
Könyvbemutatók, beszélgetések, koncertek, előadások követik egymást négy napig, lesznek külön pedagógusoknak, családoknak címzett események, illusztrálóműhelyek kisebb és nagyobb iskolásoknak, Petőfi- és József Attila-est (utóbbi az Osonó előadásában), és a műfajok közötti átjárásból is felmutat ezt-azt a SepsiBook. Végül pedig – mert a gasztronómiai kiadványok szintén fontos részei a könyvünnepnek – a ferencesek néhány ételét meg is főzik.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/157064/sepsibook-masodszor:-kamaszok-a-kozeppontban
--Futurisztikus teret alakítanak ki az Arad Megyei Könyvtárban
Az Arad Megyei Tanács az Önkéntesek Vára Egyesülettel (Asociaţia Cetatea Voluntarilor) kötött partnerségének köszönhetően az Arad Megyei Könyvtárban szeretne kialakítani egy modern, barátságos, az innovációnak szentelt digitális teret. A megyei tanács képviselői szerint a termet korszerű felszereléssel – interaktív tábla, digitális mikroszkóp, robotkészlet, hologram stb. – látják el.
‘A nagyközönség számára nyitott digitális tér lesz, de nem titok, hogy elsősorban a fiatalokat szeretnénk ezzel bevonzani. Van egy világbajnok aradi csapatunk a robotikában, más csapataink is igyekeznek a nyomdokaiba lépni. Vannak kreatív, nagyon tehetséges fiatalok, akiknek külön teret hozunk létre, amelyet ingyenesen használhatnak majd. Köszönjük az Önkéntesek Vára csapatának, akik ebben a projektben is velünk voltak. Miután a megyei kórházban csodálatos dolgokat műveltek, biztos vagyok benne, hogy a könyvtárban is ezt fogják tenni’ – nyilatkozta Ionel Bulbuc, a megyei tanács alelnöke.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/jelenido/futurisztikus_teret_alakitanak_ki_a_megyei_konyvtarban.php
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
Babits-felolvasómaraton Kézdivásárhelyen is
2023. február 28-án a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár is csatlakozott a 15. Nemzetközi felolvasómaratonhoz, amelyet a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár szervezett. Az idei felolvasómaraton három szinten zajlott a céhes városban: csoportos felolvasások, könyvtárba látogatók felolvasása, valamint a ‘vándorfelolvasás’.
A csoportos felolvasáshoz több intézmény és iskola csatlakozott. A maratoni felolvasás napján a könyvtárba érkezőket Babits Mihály-könyvkiállítás várta, amely a hét többi napján is megtekinthető volt. Az idei év újítása az úgynevezett vándorfelolvasás volt, amelynek során Kovács Izabella-Andrea könyvtáros látogatott el a városban lévő kereskedelmi egységekbe, belopva az emberek szívébe a költészet szépségeit. A látogatások meglepetésszerűen zajlottak, a résztvevők szívesen csatlakoztak a felolvasáshoz, amely által egy pillanat erejéig kiszakadhattak a megszokott valóságból, mély érzelmeket élhettek át, ugyanakkor közösen merülhettek el a nyelv szépségeiben. A vándorfelolvasás után a könyvtár számos új olvasóval gazdagodott, a visszajelzések pedig azt mutatják, hogy az olvasóközönség igényt tart az ehhez hasonló megmozdulásokra. A könyvtár tervei közt szerepel, hogy jövőre szélesebb körben is kiterjessze a vándorfelolvasást.
Biblioterápiás olvasókör a könyvtárban
2023. március 2-án délelőtt és március 7-én délután Vántsa Judit, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár vezetője tartott biblioterápiás foglalkozást két felnőtt csoportnak. Mindkettőben Ljudmila Ulickaja A történet vége című novelláját dolgozták fel, és érdekes volt összehasonlítani a két csoport viszonyulását a műhöz. A délutáni csoport nevet is választott magának, így ezután a Könyvkuckózók biblioterápiás csoportként működnek. Március 13-án a Bod Péter Tanítóképző kilencedik, filológia szakos osztálya látogatott a könyvtárba, osztályfőnökükkel, dr. Deák Ferenc magyar nyelv és irodalom szakos tanárral. A diákoknak bemutatták a könyvtár honlapján levő katalógus használatát, majd a csoport két részre oszlott. Az egyik csoportban Darvasi László Azért olvasok... című versével kapcsolatban beszélgettek, ki-ki a saját olvasásélményéről, utána Vántsa Judit vezetésével betekintést kaptak a biblioterápiás foglalkozásba, Lázár Ervin A bolond kútásó című meséje kapcsán. A másik csoport könyvtárhasználati órán vett részt, és a papírszínházas mesélést próbálták ki, majd cseréltek a csoportok.
Vidd haza Milót, és olvass neki!
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2023 márciusában első alkalommal szervezték meg a Vidd haza Milót, és olvass neki című eseményt, elsősorban azoknak a gyerekeknek, akik még nem könyvtárhasználók, de szívesen lapozgatják a mesekönyveket. A könyvtár ikonikus figurája Milo maci, akinek otthona a gyerekrészleg, minden feladatból kiveszi a részét, erről pedig rendszeresen oszt meg fotókat a könyvtár közösségi oldalán (https://www.facebook.com/kezdikonyvtar).
Az ott dolgozók arra gondoltak, hogy útnak engedik Milót egy olyan program keretében, ahol a gyerekek egy esti mese erejéig hazavihetik a könyvtár mackóját, a következő feltételekkel: a gyerekek vagy szüleik egy könyvtárból kölcsönzött könyvből mesét olvasnak Milónak, a közös programról pedig fotót is kell készíteni. A beküldött fotók készítői között a könyvtár értékes könyvjutalmat sorsol ki. A program fő céljai a könyvtárhasználat és olvasásnépszerűsítés, a gyerekek ösztönzése arra, hogy aktív könyvtárhasználók legyenek. Elérni azt, hogy a meseolvasás minőségi időtöltés legyen, amelynek során, a fantázia fejlesztésén túl, a gyerekek érzelmi és nyelvi készségei is fejlődnek. Mindez pedig úgy valósulhat meg a legeredményesebben, ha oldott, kellemes légkörben történik. Ebben segített a könyvtár mackója, belopva a gyerekek és felnőttek mindennapjaiba a meseolvasás önfeledt élményét. A gyerekekkel töltött napok során Miló igazi családtaggá vált, nemcsak a meseolvasásban vett részt, a gyerekek teljes napjába betekintést kapott. Milo maci híre az iskolákba és óvodákba is eljutott, számos napot töltött az intézményekben, ahol szebbnél szebb mesékkel gazdagodott. A nagy érdeklődésre való tekintettel a könyvtár tervei közt szerepel, hogy állandó programmá alakítsa ezt az eseményt.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/156963/nepszeru-a-wesselenyi-konyvtar-mackoja
Évfordulós könyvkiállítások
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban 2023 március folyamán négy könyvkiállításra került sor: Arany János születésének 206. évfordulója tiszteletére; az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére; Kosztolányi Dezső születésének 138. évfordulója tiszteletére; Nichita Stănescu költő, esszéista, születésének 90. évfordulója tiszteletére.
Fotókör a könyvtárban
2023 márciusában két fotókört tartottak Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. 2-án a technikai bakik, azaz az ’azt hisszük, jól sikerült, aztán kiderül, mégsem’ volt a téma, 23-án pedig a március 15-i ünnepi megjelenítések a fotográfiában témában zajlottak a foglalkozások, amelyeket Nagy Lajos, nemzetközileg is elismert fotóművész vezetett.
Közönségtalálkozó Bagyinszky Zoltán fotográfussal
2023. március 30-án a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban Bagyinszki Zoltán fotográfus közönségtalálkozójára került sor. A Gyulán élő művész nemcsak fotográfus, hanem 39 könyv szerzője és társszerzője is. Az esemény házigazdája Nagy Lajos fotográfus volt.
Forrás: Vántsa Judit, Kovács Izabella-Andrea, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely
--A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
Március 15-én ünnepelt a könyvtár is
Az 1848-as forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rajzpályázatának kiállításmegnyitójára került sor a Kőkereszt téren, 2023. március 15-én délelőtt. Érdekes színfoltja volt a forradalomra emlékező programoknak, és igazi időutazásra nyújtott lehetőséget a könyvtár másik programja, amelyen március 15-én lehetett részt venni. Landerer és Heckenast könyvnyomdájába lehetett ellátogatni a könyvtár épületében rekonstruált nyomdában. A korabeli nyomdagépen, Landerer Lajos főnyomdász, azaz Szabó Károly könyvtáros irányítása mellett kinyomtatták a 12 pontot. Többek között a Dr. Palló Imre Művészeti Líceum tanulói, mint ifjú forradalmárok használták ki ezt a nagyszerű lehetőséget.
Képes beszámoló a könyvtár Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/593678429464618
Forrás: https://uh.ro/erre-keszulj-marcius-15-en/
Biblioterápiás csoport indult
A biblioterápiás vagy irodalomterápiás csoport olyan lehetőség, ahol irodalmi szövegek segítségével ismerhetjük meg jobban önmagunkat. A székelyudvarhelyi könyvtárban is indult ilyen csoport. A biblioterápiás foglalkozásokat a Bagolyvár könyvrajongók csoporttal közösen Barabás Enikő mentálhigiénés szakember, könyvesbolt-tulajdonos indította. Kéthetente, maximum 10 fővel szerveznek foglalkozást, egyelőre 18 év fölöttieknek szánják a programot, de Barabás Enikő gondolkodik középiskolások számára indítandó csoportról is. Az első alkalomra 2023. március 29-én került sor.
‘– Azt látom, az emberek jó része az utóbbi időben inkább regényeket olvas, és én szeretnék rövidebb műveket, akár verseket, rövidebb prózai alkotásokat is behozni a köztudatba, amelyek szerzői nem nagyon ismertek. Tehát van egy olvasói ízlést formáló célja is a foglalkozásnak. Másrészt annak felfedezése, hogy amit választunk, amilyen olvasmányok érintenek meg bennünket, az tulajdonképpen rólunk szól, visszatükrözése annak, hogy milyen állapotban vagyunk, éppen mi foglalkoztat’ – vázolta Barabás Enikő a biblioterápia lényegét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/amit-olvasunk-az-rolunk-is-szol-20230324
--200 perc Petőfivel – Pilvax-sarok a ditrói községi könyvtárban
A Gyergyóditrói Községi Könyvtárban 2023. március 15-re kétszáz perces felolvasást hirdettek meg Petőfi Sándor műveiből. Köllő Enikő könyvtáros, az esemény szervezője és ötletgazdája a Hargita Népe újságírójának elmondta: várakozáson felüli érdeklődést váltott ki a kezdeményezés, a könyvtárban kialakított Pilvax-sarokban idősek, fiatalok, egyénileg és egyesület vagy intézmény képviseletében is érkeztek, így bőven túlhaladták a tervezett kétszáz percet.
A könyvtáros Facebook-bejegyzéséből: ‘Talpra magyar! – szólított Petőfi 1848 márciusában. Hívására ma is sokan válaszoltak, csatlakozván a könyvtári kezdeményezéshez. A versolvasáshoz csatlakozott a Siklódi Lőrinc Általános Iskola két első osztálya Benedek Gabriella és Pál Henrietta tanítókkal, a hatodik osztályosok Laczkó-Albert Katalin tanárnő kíséretében jöttek a könyvtárba, másodikosok, harmadikosok, hetedikesek is betértek olvasni, szavalni. Az orotvai iskola elemi osztályosai Puskás Olga tanító együttműködésével csatlakoztak a kezdeményezéshez! A Puskás Tivadar Iskolaközpont diákjai is eljöttek a könyvtárba. Mindannyiuknak köszönet az ünnepi percekért, az együttműködésért!’
Forrás: Köllő Enikő, Gyergyóditrói Községi Könyvtár
Forrás: https://hargitanepe.ro/unnepsegek-gyergyoszeken-dalban-versben-es-emlekekben-20230315
--A biblioterápia alkalmazása az iskolai könyvtárakban
2023. március 29-én a Debreceni Pedagógiai Oktatási Központ jóvoltából, a Tavaszi Pedagógiai Napok keretében, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, Borbé Levente meghívást kapott egy biblioterápia-témájú online előadásra. A téma, amiről beszélt, a romániai biblioterápia kibontakozásának rövid története és az iskolai könyvtárakban való gyakorlati hasznosítása volt. Rövid bevezetőjében elmondta, hogy melyek azok az órák, amelyeken alkalmasabbak a biblioterápiai tevékenységek. Beszámolt a bejárt biblioterápiás útjáról, majd annak a foglalkozásokon tapasztalt gyakorlati fortélyairól és kivitelezéséről. Az előkészületnél kiemelte az anyaggyűjtést, az óratervezést, a hírverést és a foglalkozás időtartamát (hány alkalom). Fontosnak tartotta beszámolni a háttérmunka alapos megtervezéséről, az ezt követő foglalkozások eredményeiről, nehézségeiről és sikereiről. Hangsúlyozta a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok, valamint a kiszemelt osztályt tanító pedagógus kollégák, osztályfőnökök és a pszichológus bevonását a tevékenység akadálytalan lefolyása érdekében. Előadásában saját ötleteit mutatta be, amelyek a jól kiválasztott irodalmi művek segítségével könnyebben révbe értek. Bemutatta azokat a szakmai oldalakat, ahol a biblioterápia témakörével foglalkozik. Végül az általa előszeretettel használt szakirodalmat ajánlotta, és munkájával kapcsolatos linkekre hívta fel a figyelmet.
Forrás és a teljes beszámoló itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/03/iskolai-konyvtarosok-biblioterapiaja.html
--Csíkszeredai iskolai könyvtárak hírei
Nők a magyar irodalomban – 2023-as évfordulók
A Nők Nemzetközi Napja alkalmából 2023. március 7-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa Nők a magyar irodalomban címmel kiállítást állított össze. A tárlat anyagát a 2023-ban évfordulós író, költő hölgyekre összpontosította, a kiválogatott portrékat időrendi sorrendbe helyezve a könyvtár előtti asztalon. A portrék mellett rövid ismertető írást tett közzé, valamint a 2023-ban ünnepelt irodalmár nők névsorát, a könyvtárban pedig az említett szerzők írásaiból készült kiállítást tekinthettek meg márciusban az érdeklődők.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/03/nok-magyar-irodalomban-2023-as.html
‘Petőfi 200’– a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola is csatlakozott
A ’Petőfi 200’ rendezvénysorozathoz csatlakozva a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola ötödik osztályos diákjai 2023. március 16-án Vermesser Orbán Kinga magyarszakos tanárnő és Dánél Hajnalka iskolai könyvtáros irányításával képpoézist alkottak. Petőfi Sándor A szél című versének szövegéből kiindulva, illetve annak szavait felhasználva készítettek képzőművészeti alkotásokat. A legszebb munkák kiállításra kerültek.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/03/egyik-munka-petofi-200.html
--Könyvajándék Gyuláról az aradi Csiky Gergely Főgimnázium könyvtárának
2023. március 14-én az aradi Csiky Gergely Főgimnázium fogadta a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium küldöttségét, amelynek tagjai a Rákóczi Szövetség programjának keretében látogattak el a határontúli magyarlakta települések iskoláiba. Fodor György magyartanár jóvoltából a gimnázium könyvtára könyvadományban részesült. Az ajándékcsomagban kortárs írók munkái, kötelező háziolvasmányok és klasszikus művek is helyet kaptak. Az aradi látogatás alatt a gyulai diákok megkoszorúzták a Szabadság-szobrot, a Vértanúk emlékművét, illetve tartalmas városnéző sétát tettek. Minderről Back Mária katolikus vallástanár, könyvtáros számolt be a Nyugati Jelen portálnak.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/jelenido/konyvadomany_gyularol.php
--Könyvbemutató a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban: ‘Az igazi Kneipp’
2023. március 16-án aktív könyvbemutatóra került sor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A Szentegyházáról elszármazott, több mint harminc éve Németországban élő Phleps (Máté) Enikő és a Székelyudvarhelyen élő Péter Mária Imelda ferences nővér mutatták be Ines Wurm-Fenkl ’Az igazi Kneipp’ című könyvének magyar kiadását, Phleps Enikő fordításában. A könyv bemutatása után a Kneipp alkalmazásairól beszélt Imelda nővér, aki ugyancsak Németországban végezte el a Kneipp-hidroterápiás szakképzést. A vendégek nagy szeretettel osztották meg tapasztalataikat, a Kneipp-bölcsességeket, a módszerrel kapcsolatos gyakorlati tanácsok mellett vitaminos finom falatokkal, sőt szerencsezacskóval is feltarisznyáltak mindenkit. Fókuszba került a testi és lelki egészség, illetve a víz, amely csodákra képes.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/2164232960426432
--Háromszékről Háromszéken: a Tortoma Kiadó új vállalása
Háromszéki Téka címmel új könyvsorozatot indít a baróti Tortoma Kiadó. Különleges kihívás számukra a harmincöt kötetet magában foglaló sorozat mind terjedelem, mind tartalom, mind kivitelezés szempontjából – közölte Demeter László kiadóvezető, a sorozat szerkesztője. Ez már önmagában tiszteletet parancsol, főleg erdővidéki könyvkiadó szemszögéből tekintve mindenképpen, tette hozzá.
A sorozat hatalmas és egyben ritka szellemi erőforrásokat mozgósít, ugyanis öt évszázadnyi szépirodalmat, történelmet, néprajzot, képzőművészetet, sporttörténetet, pedagógiatörténetet és még sok más területet ölel fel. Az igényes külső pedig a belső tartalom értékéhez igazodik.
A vállalkozás Háromszék történetében előzmény nélküli. Szándékuk szerint a Háromszéki Téka az elmúlt félezer esztendő Háromszékhez köthető tudományos és irodalmi műveiből nyújt reprezentatív válogatást, amely fogódzó lehet mind az itt élőknek, mind az innen elszármazottaknak, valamint a térség kulturális és tudományos értékei iránt érdeklődőknek. A harmincöt kötet mindegyike tulajdonképpen egy-egy irányjelző, ha úgy tetszik, egy-egy szellemi lármafa: eligazít a kistérség kultúrtörténetében, alaposan átgondolt kronológia és tematika alapján. Az öt évre tervezett kiadói munka zárultával áll majd össze a sorozat a maga teljességében mindazok számára, akik következetesen gyűjtik köteteit.
Demeter László kitartó, magas színvonalú munkát ígér mind tartalomban, mind kivitelezésben. A kötetek egyszerű kivitelben és bibliofil kiadásban is készülnek. Hamarosan kikerül a nyomdából Hidvégi id. Nemes János naplója az 1651–1686-os évekről, Benkő József válogatott művei, valamint a Háromszéki költők antológiája.
A Háromszéki Téka sorozat – mint Demeter László fogalmazott – „kőbe vésett” további kötetei: Apor Péter válogatott művei; Cserei Mihály válogatott művei; Mikes Kelemen: Törökországi levelek / Misszilis levelek; Bod Péter válogatott művei; Cserey Farkas: A székely és magyar asszonyok törvénye; Baróti Szabó Dávid válogatott versei; Bölöni Farkas Sándor: Nyugat-európai utazások; Kálnoky Dénes: A vándor emlékei / Karacsay Indár; Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya; Jókai Mór: Bálványosvár / A Damokosok; Benedek Elek válogatott művei; Gaál Mózes: A jövő iskolája / Szociális levelek; Ignácz Rózsa: Hazájából kirekesztve; Kamenitzky Etelka: Hadak útján; Kelemenné Zathureczky Berta: Simonyi óbesterné; Csikány Tamás: A háromszékiek kisháborúja, 1848; Jancsó Benedek: Erdély története; Háromszéki írók antológiája; Kriza János válogatott művei; Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet; Néprajzi tanulmányok Háromszékről; Régészeti tanulmányok Háromszékről; Történelmi tanulmányok Háromszékről; Természettudományi tanulmányok Háromszékről; Gazda József: Háromszék képzőművészete; Jakabos Ödön: Indiai útinapló; Bedő Albert válogatott művei; Csinta Samu: Háromszéki sporthősök; Vajna Károly: A Háromszék vármegyei tanítótestület története 1872–1897-ig / Berecz Gyula: Háromszék oktatástörténete; Háromszék anekdotairodalma; Keletkutató háromszékiek antológiája; Háromszék a sajtóban.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/156610/haromszekrol-haromszeken-tortoma-
RENDEZVÉNYEK
--Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken – kiállítás Sepsiszentgyörgyön
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából kiállítást nyitott meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön, Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken címmel, 2023. március 15-én, a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasházban. A bemutatott ereklyék jelentős többsége a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményéből származik, de vannak műtárgyak a házigazda intézményből, ezen kívül a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból, valamint magánszemélyektől is – közölte a főszervező Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója apropóján a költő, forradalmár, nemzeti hős személyes tárgyait, több, róla készült litográfiát, a székelyföldi látogatását is felidézik. A június 18-ig látogatható kiállítás fő célkitűzése, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után feltérképezze azokat a mozgalmakat, amelyek során kialakult az 1848-as kultusz. A szervezők közleményükben rámutatnak, külön köszönettel tartoznak dr. Lukács Bence Ákos történésznek, Demeter Lajos történésznek és Mitu Melindának, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum muzeológusának az önfeláldozó szakmai kutatásért, ami lehetővé tette, hogy a Kolozsváron őrzött ereklyék immár az új kutatások tükrében érkezhessenek Székelyföldre.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/ereklyekbol-nyilik-kiallitas-az-1848-as-forradalom-es-petofi-emlekere-sepsiszentgyorgyon
--Erdélyi magyar költészet a kolozsvári Cărturești-ben
Hat romániai városban – Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban és Jászvásáron (Iaşi-ban), valamint a moldovai Chișinăuban szervezte meg a Cărturești könyvesbolt-hálózat az idei Költészeti Napokat 2023. március 16. és 21. között. A rendezvénysorozat felolvasásokkal és író-olvasó találkozókkal várta a közönséget, ahol debütálásuk előtt álló szerzők, a fiatal költészet képviselői, valamint befutott és ismert költők mellett erdélyi magyar fiatal szerzők is felléptek Kolozsváron. Március 17-én a Iulius Mall Cărturești-boltjában Száva Csanád moderálásával André Ferenc (1992, Csíkszereda), Horváth Benji (1988, Marosvásárhely), Kali Ágnes (1996, Sepsiszentgyörgy) és Burján Kinga (1992, Csíkszereda) olvastak legújabb szövegeikből és találkozhattak olvasóikkal.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Erdelyi-magyar-kolteszet-a-kolozsvari-Carturesti-ben
--Könyvbemutató és borkóstoló Déván
A dévai Szent Antal plébánia szervezésében került sor 2023. március 28-án a Ferencesek főztje című könyv, illetve a Tortoma Kiadó további köteteinek bemutatására. Meghívott vendég Saly Noémi művelődéstörténész és Demeter László, a Tortoma Kiadó vezetője volt. A könyvbemutatót követően a sokadjára visszatérő Bibor birtok zamatos borait kóstolhatták meg az érdeklődők. A könyvbemutató és a borkóstoló alkalmával Varga Csaba gitárművész adott elő az alkalomhoz illő zenei műveket.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/konyvbemutato_es_borkostolo_devan.php
--Színjátszásunk hangja - könyvbemutató
A kézdivásárhelyi Borudvar Pajta-termében 2023. március 23-án telt ház előtt került sor dr. Szőcs Géza Pro Urbe-díjas, nyugalmazott egyetemi tanár, a Siculus Rádió volt főszerkesztője Színjátszásunk hangja című, nemrég megjelent könyvének bemutatására. A kiadvány a szerző tizenötödik, a Hang sorozat tizenkettedik kötete, és akárcsak az előzők, magánkiadásban jelent meg.
A kötet három részre tagolódik. Az elsőben a szerző a prózai színjátszást összegezte. A második részben a táncszínházi mozgalomnak adott helyet Péter Sándor engedélyével és írásainak beválogatásával. A táncszínházi mozgalom elindítója Kézdivásárhelyen Mihálycsa Szilveszter, vagy ahogy nevezték, „a mágus” nevéhez fűződik. A kötet harmadik részében két valamikori műkedvelő színjátszó kollégája, Bajcsi Ildikó és Fekete Erzsébet visszaemlékezése olvasható, amelyet egy jeles magyarországi irodalmár, Parti-Nagy Lajos témához illő vallomásával, írásával zár – részletezte a könyv szerzője, aki a könyvbemutató végén dedikált.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/156968/szinjatszasunk-hangja
--Világháborús naplót mutattak be Kaplonyban
2023. március 12-én a kaplonyi kultúrházban Baumgartner Bernadette és dr. Hágó Attila Nándor történészek mutatták be Komáromy Lajos világháborús naplóját, a Napló 1916-1918 című kiadványt. Komáromy Lajos az osztrák-magyar hadsereg katonájaként esett orosz hadifogságba. A háború borzalmai, a bajtársiasság, az Istenbe vetett hit és a család megtartó ereje mind jelen vannak a naplóban. A könyvbemutatón Komáromi Júlia, a dédunoka rövid részleteket olvasott fel a kötetből.
Forrás: https://frissujsag.ro/konyvbemutatot-tartanak-kaplonyban
DÍJAK
--Széchenyi-díjjal tüntették ki Péntek Jánost, Kossuth-díjat kapott Orbán János Dénes
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából odaítélt kitüntetéseket 2023. március 14-én adta át Magyarország köztársasági elnöke, Novák Katalin: a körösfői születésű, Kolozsváron élő Péntek János nyelvész, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Széchenyi-díjat vehetett át, a brassói születésű Orbán János Dénes költő, prózaíró, irodalomszervező, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja pedig Kossuth-díjban részesült.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/szechenyi-dijjal-tuntettek-ki-pentek-janost-kossuth-dijat-kapott-orban-janos-denes
--Három székelyföldi író részesült Magyarország Babérkoszorúja díjban
Három székelyföldi író részesült Magyarország Babérkoszorúja díjban a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként. Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár állami elismeréseket adott át az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából a Pesti Vigadóban 2023. március 14-én.
Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült Fekete Vince, József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Lövétei Lázár László, József Attila-díjas költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja; Sántha Attila, József Attila-díjas költő, író.
Fekete Vincével a díj apropóján Varga László Edgár beszélgetett, az interjú a Főtér portálon olvasható: https://foter.ro/cikk/mindenhova-a-vers-felol-erkezem-interju-fekete-vince-koltovel-szerkesztovel/
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/ket-kezdivasarhelyi-kolto-is-magyarorszag-
--Könyvtárosok kitüntetése az OSZK-ban a nemzeti ünnep alkalmával
Az Országos Széchényi Könyvtár Alapítók terében a nemzeti ünnep alkalmából Rózsa Dávid főigazgató Bibliothecaria Emerita címeket adott át 2023. március 14-én. A könyvtárban életpálya jelleggel végzett áldozatos munkája elismeréseként kitüntetést kapott Wojtilla Gyuláné Salgó Ágnes és Bartos Éva. A 24 éve a nemzeti könyvtár által alapított címet jelenleg Ferenczy Endréné Wendelin Lídia viseli, aki a nemrégiben ünnepelte 90. születésnapját.
Forrás: https://ki.oszk.hu/hir/konyvtari-intezet/bibliothecaria-emerita
--Kiss Noémi és Péntek Orsolya a Békés Pál-díj nyertesei
Három év szünet után ismét átadták a Békés Pál-díjat, amelyet idén Kiss Noémi és Péntek Orsolya vehetett át a Magvető Caféban, a névadó születésnapjához (március 27.) közel eső pénteki napon, 2023. március 24-én. A Békés Pál-díjat a 2013 januárjában megalakult Békés Pál Civil Társaság alapította, a 2010-ben elhunyt magyar író, Békés Pál végakaratához híven. Békés Pál maga is hitt abban, hogy a történetek az emberiség legősibb és legféltettebb kincsei, ezért az alapítók szándéka szerint a díjat olyan szerző kaphatja meg, aki különösen értékes prózai művel hívja föl magára a figyelmet.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/bekes_pal_dij_nyertesei_2023.html
--Életműdíjat alapítottak Méhes György író emlékére
Új díjat alapított a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány, az életműdíjat évente egy Kárpát-medencei szerzőnek ítélik oda. Az ötezer euróval járó Méhes György Életműdíjat az író születésnapjához, május 14-hez igazítva adják át – olvasható az alapítvány közleményében. Felidézték, hogy a Kossuth-díjas Méhes György (1916–2007) örököseinek támogatásával az Erdélyi Magyar Írók Ligája már 2002 óta rendszeresen kioszt két díjat. A háromezer euróval járó Méhes György-díjjal egy kiemelkedő szépirodalmi alkotást és/vagy az erdélyi magyar irodalomért tett szolgálatot ismernek el. Az ezereurós Méhes György Debütdíjjal pedig a legtehetségesebbnek ítélt elsőkötetes erdélyi magyar szerzőt jutalmazzák. A díjakat idéntől a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kezeli, továbbra is együttműködve az Erdélyi Magyar Írók Ligájával, egyúttal bővítve az együttműködő partnerek számát. A díjak odaítéléséről májusig az alapítvány kuratóriuma dönt a Magyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája ajánlása alapján. A 2023-as díjátadó gálát 2023. május 13-án Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezik.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Eletmudijat-alapitottak-Mehes-Gyorgy-iro-emlekere
--Rangos elismerés Czegő Zoltánnak
A Novák Katalin köztársasági elnök által adományozott Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Csíkszeredában, Magyarország főkonzulátusán Czegő Zoltán költő, író, aki írói, publicisztikai munkássága, az erdélyi költészet hagyományának ápolása érdekében kifejtett munkássága elismeréseként részesült az állami kitüntetésben – tájékoztatott Magyarország külképviselete.
Amint a kitüntetett laudációjában olvasható, Czegő Zoltán 1938. június 18-án Bukarestben látta meg a napvilágot, 1955-ben érettségizett Sepsiszentgyörgyön, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen pedagógia-lélektan-magyar szakos tanári képesítést nyert. Egyetemi társaival, Farkas Árpáddal, Király Lászlóval, Magyari Lajossal együtt lépett fel a Forrás-nemzedék második hullámában, három éven át a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetőségi tagja. A Megyei Tükör egyik alapító szerkesztője. Egyik testvére disszidálása miatt a Román Kommunista Párt 1983-ban eltávolította a Megyei Tükörtől, és betiltotta a cikkei közlését is. Hosszas vajúdás után, miután nagy nehezen sikerült turistaútlevelet kapnia, 1988-ban menedékjogot kért Magyarországon. Budapesten élt, újságíróként igyekezett segíteni az erdélyi magyarság ügyét. Közben publikál a romániai magyar sajtóban is. A magyar közéletből kiábrándultan 2010-ben hazaköltözött Sepsiszentgyörgyre, ahol aktív közéleti és irodalmi munkát végzett többek között a Székely Hírmondó főmunkatársaként, publicistaként, négy éven át (2012–2016) pedig a helyi önkormányzat tagjaként. Immár 33 kötetre rugó szépirodalmi munkássága a székely magyarság sorskérdéseit taglalja. 2021-ben megjelent összes verseinek kiadása.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/156928/rangos-elismeres-czego-
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Macalik Ernő természettudományi író, fitoterapeuta
Életének 79. évében, 2023. március 25-én szülővárosában, Kolozsváron elhunyt a Magyar Örökség-díjjal kitüntetett Macalik Ernő biológus, természettudományi író, fitoterapeuta, gyógynövényszakértő.
1944. július 7-én született Kolozsváron. 1967-ben a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett biológia szakos tanári diplomát. Élete nagy részét Csíkkarcfalván élte, ahol biológiatanárként tevékenykedett, 1990 és 1998 között a gyulafehérvári római katolikus teológia középfokú kántorképző intézetében is tanított. Számos népszerűsítő előadást tartott, írásai számos kiadványban megjelentek. Mindezek mellett gyógy- és fűszernövényeket termesztett, jótékony hatású tea- és fűszerkeverékeit, gyógynövény-tinktúráit Erdély-szerte ismerték. Számos interjú, portrébeszélgetés, dokumentumfilm is bemutatja értékes munkásságát.
Portréfilm Macalik Ernőről itt: https://www.youtube.com/watch?v=mO2RJjZCH0M
Forrás: https://transtelex.ro/eletmod/2023/03/25/macalik-erno-nekrolog
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/elhunyt-macalik-erno-a-szekelyfoldi-fuvesember
--Meghalt Cseke Gábor költő, író, újságíró
Életének 82. évében, 2023. március 18-án elhunyt Cseke Gábor költő, író, újságíró, műfordító. Barátai, számos tisztelője, tanítványa búcsúzott tőle: a Káfé Főnix internetes irodalmi portálon, amelynek szerkesztője volt, Gergely Tamás (https://ujkafe.website/?p=104289); Cseke Gábor örömei és sárkányai címmel Sarány István a Hargita Népében közölt nekrológot. Székedi Ferenc a Bukaresti Rádióban In memoriam Cseke Gábor címmel emlékezik (https://www.bukarestiradio.ro/2023/03/24/in-memoriam-cseke-gabor/).
Cseke Gábor 1941. július 29-én született Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban érettségizett, majd magyar nyelv- és irodalomtanári képesítést szerzett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (1962). Az Ifjúmunkás c. hetilap főmunkatársa volt Bukarestben, majd 1968-tól 1979-ig főszerkesztője. 2003-as nyugdíjazásáig az Előre, majd annak jogutódja, a Romániai Magyar Szó szerkesztője volt ugyancsak a román fővárosban. Nyugdíjazása után Csíkszeredában telepedett le, aktívan bekapcsolódva a város kulturális életébe. A Forrás-sorozatban 1967-ben jelent meg első verskötete (Déli harang). Mintegy ötven vers-, próza-, riport-, portré és publicisztikakötet szerzője, műfordításainak száma is jelentős. Több online-folyóirat állandó munkatársa volt. Folyamatosan jelen volt írásaival a virtuális térben is, honlapot és több tematikus blogot is szerkesztett, digitalizált, e-könyveket szerkesztett. Fáradhatatlan és következetes munkájának köszönhetően számos kortárs hazai magyar író művei kerülhettek fel a világhálóra. Jelentések magamról című visszaemlékező kötetében (Polis Kiadó, Kolozsvár, 2010) kivételes őszinteséggel adott számot életének közel három évtizedéről.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/meghalt-cseke-gabor
Forrás: https://hargitanepe.ro/cseke-gabor-oromei-es-sarkanyai-20230320
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Elhunyt-Cseke-Gabor-kolto-iro-ujsagiro
--Elhunyt Mándli Gyula nyugalmazott könyvtárigazgató
Életének 70. évében, 2023. március 14-én elhunyt Mándli Gyula, a váci Katona József Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségének egykori tagja, a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének alapító tagja és több ciklusban elnöke.
‘Elhunyta fájdalmas veszteség könyvtáros közösségünknek; egy életszerető, rokonszenves, nagy tudású, jelentős életművet létrehozó munkatársunkat, barátunkat vesztettük el. Emlékét kegyelettel őrizzük!’ – közölték a MKE blogján. A búcsúztató teljes szövege itt érhető el: https://mke.info.hu/wp-content/uploads/2023/03/M%C3%A1ndli-Gyula-nekrol%C3%B3g.pdf
Forrás: https://mke.info.hu/blog/2023/03/elhunyt-mandli-gyula/
INTERJÚ
--Ígér még termést ’az elágazó ösvények kertje’ – beszélgetés Kovács András Ferenccel
‘Sokan meglepődtek, sokan nem is tudnak róla, hogy Marosvásárhely Kossuth-díjas költője, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, a Látó szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, 2008 januárjától 2019 májusáig a lap főszerkesztője, nyugdíjba vonult.’ Kovács András Ferenccel marosvásárhelyi otthonában Nagy Miklós Kund beszélgetett, az interjú a marosvásárhelyi Népújságban olvasható.
‘– Ezzel, hogy a laptól nyugdíjba vonulsz, mi változik az életedben, a mindennapjaidban?’
‘– (…) Jó volt a Látónál lenni, ilyen hosszú ideig a versrovattal foglalkozni, de az ilyesmi elég sok időt elvesz az íróembertől. Az utóbbi hat-hét évben már nem igazán írtam verset. Akkor sem, amikor a főszerkesztést odahagytam. Nagyon sok kézirat, sok könyv van, amikkel foglalkoznom kellene. Reménykedem, hogy a saját ‘hagyatékomat’, az írással, költészettel, egyebekkel kapcsolatos dolgaimat végre rendbe tudom tenni. És legalább annyira nyomaszt az is, hogy a szüleim, édesapám és édesanyám hagyatékát sem sikerült még megnyugtatóan rendeznem.’
‘– Az összegezést így, a 64 felé tartva, óhatatlanul meg kell ejteni. Remélem, hogy jövőre megjelenik egy egybegyűjtött verseskötetem a Magvető Kiadónál. Ebben a várható két vastag kötetben az eddig megjelent huszonnégy verseskönyvem anyaga lesz benne, és huszonötödikként még egy összegyűjtött régebbi és újabb verseket tartalmazó kötettel is kiegészítem.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://e-nepujsag.ro/articles/iger-meg-termest-az-elagazo-oesvenyek-kertje
--'Mindenkinek van egy lelki totemállata’ – interjú Balázs Imre József költővel, kritikussal
Balázs Imre József költő, kritikus, irodalomtörténész, akinek egyetemi tanárként is kapcsolódik az élete az irodalomhoz, a Korunk korábbi főszerkesztőjeként, jelenlegi főszerkesztő-helyetteseként is ismerős lehet sokak számára, emellett megszámlálhatatlan irodalmi eseményt szervezett és moderált az évtizedek során. Korábban egyes gyerekverseit meg is zenésítette, és több alkalommal elő is adta őket egy szál gitáron, de mint kiderült, ezt a projektet a pandémiával lezárta. Dalszövegíróként viszont több projekthez is hozzájárult az utóbbi időben, ezt a részét továbbra is élvezi a zenének. A Főtér portál újságírója, Varga László Edgár beszélgetett Balázs Imre Józseffel erdélyi magyar nőírókról, vidrákról, avantgárdról, metamodernről, a kritika változó tereiről, és arról, hogy miért olyan különleges a buszsofőrszállító buszsofőr.
Forrás és a teljes interjú itt: https://foter.ro/cikk/mindenkinek-van-egy-lelki-totemallata-interju-balazs-imre-jozsef-koltovel-kritikussal/
--Moldva csodálatos világának gyűjtője – beszélgetés Halász Péter néprajzkutatóval
‘Több mint negyven éven keresztül Moldvában töltötte nyári szabadságait, vissza-visszatért Magyarországról szeretett moldvai magyar csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. Halász Péter, a számos díjjal elismert, több kötetet, tanulmányt jegyző néprajzkutató tíz éve Gyimesközéplokot választotta otthonául.’
Péter Beáta újságíró otthonában látogatta meg, és beszélgetett életútjáról az idén 85 évet töltő néprajzkutatóval. A visszatekintő beszélgetés a Székelyhon portálon olvasható.
‘Sok könyvem megjelent a csángókról, most is dolgozom rajtuk, és még a dobozokban is nagyon sok feldolgozatlan cédula van. Úgyhogy a hátralevő életem – remélem, hosszú – időszakát ezeknek az általam már rég összegyűjtött, de még feldolgozatlan anyagoknak a feldolgozására és publikálására fogom szánni’ – mondta a néprajzkutató.
Forrás és a teljes interjú itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/moldva-csodalatos-vilaganak-gyujtoje
--'Nincs olyan, hogy erdélyi embertípus’ – beszélgetés K. Lengyel Zsolt történésszel
A transzilvanizmus egyik legnevesebb kutatója, K. Lengyel Zsolt 2023 márciusában szülővárosába, Kolozsvárra látogatott, hogy bemutassa legújabb, Haza és szülőföld című kötetét. A Kriterion könyvkiadó és az erdélyi Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen a Németországban élő, 62 éves történész elsősorban a 20. század elejének eseményeit, szervezkedéseit idézte fel a Dávid Gyula irodalomtörténésszel folytatott beszélgetése során. Tóth Gödri Iringó, a Krónika újságírója a könyvbemutató után beszélgetett K. Lengyel Zsolttal kivándorlásról, külföldi érvényesülésről, a tevékenysége nyomán tapasztalt szakmai és kevésbé szakmai reakciókról, illetve a transzilvanizmus mai tanulságairól.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-transzilvanizmusbol-ma-is-tanulhatunk-n-interju-k-lengyel-zsolt-nemetorszagban-elo-tortenesszel
--Maszatos tündérek – születésnapi beszélgetés Zágoni Olga ifjúsági íróval, újságíróval
Zágoni Olga ifjúsági író, újságíró Kolozsváron született 1948-ban, 1972-ben szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát. 1972-től a Román Rádió kolozsvári magyar adásainak munkatársa, 1974 és 1980 között a rádió gyermekműsorainak szerkesztője. 1980 és 1989 között a Dolgozó Nő, 1990 és 1992 között annak utódlapja, a Családi Tükör belső munkatársa. 1992-től nyugdíjazásáig különböző kolozsvári általános iskolákban tanított. Gyermekmeséit a Napsugár közölte, Kajtikó című bábszíndarabját 1983-ban a kolozsvári bábszínház magyar tagozata mutatta be. Székely Ferenc újságíró kolozsvári lakásán kereste fel az idén hetvenöt éves Zágoni Olgát, akivel életútjáról beszélgetett. A születésnapi beszélgetést a marosvásárhelyi Népújság közölte.
Forrás és a teljes interjú itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/maszatos-tuenderek
MÚLTIDÉZŐ
--'A haza legjobb meghatározása: a könyvtár’ – Könyvtáros írók
‘A könyvtár az emberiség szellemi terméseinek leghozzáférhetőbb ligete. De milyen jelentősége lehet a könyvtár beható ismeretének egy írói, költői életműben? Kiknek az írásait vehetjük le a polcról azok közül, akik egykor maguk is a polcot válogatták?’
A Litera.hu portálon, Az íróasztalon túl című sorozatban könyvtáros íróinkat mutatta be kétrészes összeállításában Maczák Orsolya Rita:
‘A kertet választom és a könyvtárszobát’
A sorozat első részében bemutatott könyvtáros-írók: Balázs Sándor, aki a Nemzeti Színház könyvtárosa volt; Oláh Gábor; Csokonai Vitéz Gizella, aki ‘négyévesen, orvosi műhiba következtében veszítette el látását, és a világban való helyének újra megtalálásához saját bevallása szerint a költészet (mint befogadó és alkotó egyaránt) vezette el’; Hamvas Béla, aki 1928 és 1948 között a Fővárosi Könyvtárban dolgozott; Tamkó Sirató Károly; Jékely Zoltán, Áprily Lajos fia, aki 25 éves korától könyvtárosként az Országos Széchényi Könyvtárban és a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban dolgozott; Weöres Sándor, aki ‘mindössze 28 éves volt, tehát a fentiek közül sokakkal egyetemben szintén meglepően fiatal, mikor 1941-ben a frissen alapított pécsi könyvtár vezetője lett’; Keresztury Dezső, aki a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa, és nyugdíjba vonulásáig az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője volt.
‘A haza legjobb meghatározása: a könyvtár’ (Esterházy Péter)
‘(…) olyan elhivatott és összetett érdeklődésű karaktereket gyűjtöttünk össze, akik az 1920-as évektől napjainkig az irodalmi alkotótevékenység és a könyvtárosi munka metszetében valósították meg elképzeléseiket. (…) ezen életművek közötti rengeteg összefüggésből kiviláglik valamiféle általános érvényű alkati tényező: akár az irodalomtudomány terén, akár a társművészetek valamelyikében, de könyvtáros íróinkra jellemző egyféle nyughatatlan alkotásvágy, elhivatott kulturális munka, olthatatlan kíváncsiság a legkülönfélébb tudományok valamelyikén.’ – írja Maczák Orsolya Rita a második részben.
A bemutatott könyvtáros-írók: Csorba Győző, Tóth Eszter, Albert Gábor, Tóth Bálint, Kabdebó Tamás, Ágh István, Nemere István, Rakovszky Zsuzsa, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Karafiáth Orsolya.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/magazin/osszeallitas/a-kertet-valasztom-es-a-konyvtarszobat-konyvtaros-irok.html
ÉVFORDULÓ
--180 évvel ezelőtt született Szongott Kristóf
180 évvel ezelőtt született Szongott Kristóf (Marosbogát, 1843. március 21. – Szamosújvár, 1907. január 24.) armenológus, tanár, szerkesztő, múzeumigazgató, akinek munkássága nyomán a magyar armenológia jelentős fejlődést ért el. Születésének évfordulójáról az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tematikus tartalomszolgáltatással emlékezett meg. A Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé vált a magyar armenológia fénykorában alkotott szerzők műveinek gyűjteménye. A könyvek szerzői örmény származású erdélyi írók.
Forrás: https://kultura.hu/erdelyi-ormeny-szerzok-munkai-a-magyar-elektronikus-konyvtarban/
AJÁNLÓ
--Kötet készül Tamás Gáspár Miklós utolsó politikafilozófiai írásaiból
Válogatáskötet jelenik meg 2023 tavaszán Tamás Gáspár Miklós élete utolsó éveiben keletkezett politikafilozófiai munkáiból, A túlsó pólus. Utolsó írások a filozófiai politikáról címmel. A Kijárat Kiadó gondozásában megjelenő kötetben olvasható lesz többek között az Öt tanács a hazának című esszé és a Beszéd a félelem nélküli beszédről című előadás.
A kötet különlegessége, hogy a kései írások mellett tartalmazni fogja a Bürök című folyóirat megalapítására felhívó emlékezetes körlevelet, valamint az utolsó kézírásos munkajegyzeteket. A könyv május első hetében kerül a boltokba, de kedvezményes áron előrendelhető.
--Átfogó monográfia a legnagyobb székelyről, Orbán Balázsról
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, a Székelyföld krónikása munkásságáról és életéről jelent meg átfogó monográfia a kolozsvári Kriterion és a magyarországi Magyar Napló közös kiadásában. Balázs Ádám magyarországi irodalmár A legnagyobb székely, Orbán Balázs élete és munkássága című kötetéről a Kriterion honlapján olvasható: ‘Orbán Balázsról számos tanulmány született, továbbá két történelmi regény és több dokumentumfilm; ám az átfogó, monografikus feldolgozás váratott magára.’ (…) ‘A feladat nehézsége mindenekelőtt abban áll, hogy Orbán Balázs reneszánsz alkat volt; szenvedélyes gyűjtő, tudós polihisztor, kutató-rendszerező elme. Munkássága érinti a történettudomány, a néprajz, az irodalomtudomány és a régészet szakterületeit, de még az orientalisztika, a szociológia vagy a fényképészet történetét is, nem is beszélve közéleti szerepléséről. Balázs Ádám több évtizedes kutatómunkája során nemcsak anyaországi és erdélyi levéltárak részben ismeretlen dokumentumait dolgozta fel, hanem török és francia forrásokat is.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/atfogo-monografia-jelent-meg-a-legnagyobb-szekelyrol-orban-balazsrol
--’Hogyan segítsek én terajtad?’ – Boldizsár Ildikó meseterapeuta új könyve
2023. március 9-én Budapesten ünnepelték a hatvanéves Boldizsár Ildikót, valamint bemutatták legújabb, Hogyan segítsek én terajtad? című kötetét is (Magvető Kiadó, 2023). Boldizsár Ildikó mesekutató, a meseterápia meghonosítója új könyvében a mesék segítő alakjait veszi szemügyre abból a szempontból, hogy kit, miben és hogyan támogatnak. A mesekutatás módszertanát felhasználva és megújítva, hatvan segítőből és tizenhat segítő kapcsolatból alkotta meg azt a hálózatot, amely lenyűgöző módon mutatja be a segítségnyújtás ősi formáit. A beszélgetésen az is kiderült, hogy a meseterápiás módszer lényege szerint nem önmagában a mese gyógyít, hanem a mesével való kapcsolat, a terapeuta pedig ennek a kapcsolatnak a felépülését segíti.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/nagy/boldizsar_ildiko_60.html
MOZAIK
--Rokonom, Petőfi – dokumentumfilm a Petőfi-családfát kutató Borzák Tiborról
Petőfi Sándor csaknem kétszáz leszármazottját kutatta fel Borzák Tibor újságíró, aki több mint harminc éve találkozott az első Petőfi-rokonnal Szabadszálláson. Kutatásait a Rokonom, Petőfi című könyvében foglalta össze. A költő születésének kétszázadik évfordulójára elkészült egy dokumentumfilm, amelyet nemrég mutatott be az M5 tévécsatorna. Borzák Tiborral a Magyar Nemzet újságírója beszélgetett a dokumentumfilm apropóján:
‘Petőfi talentuma jelen van a rokonságban. Van a családokban egyetemi tanár, történész, ügyvéd, kiváló sportoló, művészeti vonalon tevékenykedő híresség. Petőváry Attila például többszörös gerelyhajító bajnok volt, de verseket is írt. Lutz Péter Károly, a szabadszállási leszármazott 1956-ban elszavalta a Nemzeti dalt, amiért a továbbiakban nem nézték jó szemmel. De nemcsak itt, másutt is fellépett, szavalt, hiszen kinézetre is Petőfi hasonmása. Fehér inggalléros portréfotója felkerült a Rokonom, Petőfi című könyvem borítólapjára. Említhetném Andrásfalvy Bertalant is, akinek már az édesapja foglalkozott a családfa felvázolásával. Nagyon sok anyaga van, rendszerezett fotóalbuma a família minden tagjáról, ágáról. Ő a kecskeméti Hrúz Mihály leszármazottja, egyike azoknak, akik bár őriznek bizonyos szellemiséget Petőfi hagyatékából, mégsem akarnak ezzel előtérbe kerülni. Egy Széchenyi-díjas professzornak nincs is szüksége annak hangoztatására, hogy kinek a rokona. A munkássága épp elég bizonyíték.’ – mondta el Borzák Tibor az interjúban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2023/03/petofi-sandor-rokonai
--Újmagyar Gép – az első mesterséges verseskötet magyar nyelven
2022 végén szó szerint berobbant az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, amelynek tesztverzióját mindenki számára nyitottá tették. A mesterséges intelligencián alapuló chatbot meglepően jó és koherens válaszokat ad a legkülönfélébb kérdésekre, de kiváló minőségű esszéket, meséket, dalszövegeket, verseket is ír. Aki viszont most akar kijönni az első magyar nyelvű, MI által írt verseskötettel, az már rendesen elkésett. Menyhei György már 2020-ban létrehozta az Újmagyar Gép című könyvet, amely 2022 augusztusa óta az Amazonon is kapható nyomtatott formában. A költemények mellett a projekt minden lépését részletesen dokumentálta, így olvasóként betekintést nyerhetünk az alkotói folyamatba is. Menyhei a verseket a ChatGPT elődjével, a GPT-2-vel hozta létre, amelyet teljes egészében ő tanított meg magyarul. A nyelvi modell korpuszát internetes magyar forrásokkal töltötte fel, többek között az OSZK adatbázisán, a magyar Wikipédián, a magyar Webkorpuszon, az Index archívumán, és a poet.hu-n fellelhető szövegeket használva.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/ujmagyar-gep-az-elso-mesterseges-verseskotet-magyar-nyelven/
--Mesterséges intelligencia fedezte fel Lope de Vega eddig ismeretlen drámáját
Eddig azonosítatlan, a spanyol nemzeti könyvtár archívumában őrzött Felix Lope de Vega-színművet fedeztek fel az ismeretlen szerzőjű művek vizsgálatára használt mesterséges intelligencia segítségével. A francia Laura című dráma a 16–17. századi spanyol aranykor sok más színdarabjához hasonlóan szerelemről, féltékenységről és a társadalmi hierarchiáról szól.
A bécsi és a valladolidi egyetem kutatói az Etso projekt keretében ezerháromszáz névtelen kéziratból és könyvből készítettek leiratot a Transribus platform segítségével, amely hárommillió szó azonosítására képes. Ezzel az eljárással néhány óra alatt végeztek el annyi munkát, amelyhez egy hagyományos kutatócsapatnak évek kellenének. A kutatók úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia a filológiában kitűnően használható segédeszköz, amely a példátlanul gyors és pontos feldolgozási képessége miatt rengeteg időt megspórolhat az elemzések során. Segítségével várhatóan még sok elveszettnek hitt irodalmi kincset fognak felfedezni.
Forrás: https://kultura.hu/mesterseges-intelligencia-fedezte-fel-lope-de-vega-eddig-ismeretlen-dramajat/
--Kiállították a világ legrégebbi bibliai kéziratát Tel Avivban
A korábbi Diaszpóra Múzeumban, jelenlegi nevén az ANU-ban dijmentesen tekinthették meg az izraeliek 2023. március 23-tól egy hétig a Sassoon-kódexet, a világ jelenleg ismert legrégebbi, héber nyelvű, csaknem a teljes szöveget tartalmazó, kézzel írt Bibliáját, az Ószövetség könyveit.
A kéziratot májusban elárverezi New Yorkban a Sotheby's aukciósház. A kódexet előző tulajdonosáról, David Solomon Sassoonról nevezték el, aki 1929-ben szerezte meg magángyűjteménye, a világ legnagyobb huszadik századi judaisztikai és hebraisztikai kollekciója számára. A Sotheby's közlése szerint a jelenlegi tulajdonos, Jacqui Safra műgyűjtő a közelmúltban elvégeztette a műtárgy szénizotópos kormeghatározását, amely megerősítette, hogy régebbi az Aleppó-kódexnél és a Leningrádi kódexnél, a két másik hasonló, jelentős korai héber Bibliánál.
A kódexet a tudományos vizsgálatok alapján a 9. század végén vagy a 10. század elején írták, és a Bibliának csaknem a teljes szövegét tartalmazza.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Kiallitjak-a-vilag-legregebbi-bibliai-keziratat
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.