ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/3. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Több mint ezer könyvtár felújítására és felszerelésére lehet pályázni
--Lőrincze Lajos Könyvtárbővítési pályázat
--Sajtófotó-pályázatot hirdet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
--46. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat
--Versünnep 2023 eseménysorozat
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár hírei
--A Bihar Megyei Könyvtár korszerűsítése
--Közel ötmillió euróból épül az új nagykárolyi könyvtár
--Hullott a vakolat Szatmárnémetiben a Kazinczy utcában
--Új gyerekprogramok a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
--Az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár – ahol az iratnak lelke van
RENDEZVÉNYEK
--Az Ars Fotografica 2022 alkotásai a könyvtárban voltak kiállítva
--Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek Aradon
--Cintányéros cudar világ - könyvbemutató Temesváron
--Molnár Sándor „havaskönyvének” bemutatója
--Petőfi Sándort és Degré Alajost méltatták Lippán
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Az erdélyi fejedelmek portréinak digitalizált változatai a Batthyáneum-könyvtártól
--Együttműködés a digitális kulturális örökség feltárásáért
DÍJAK
--Köllő Enikő a 2023-as Monoki díjas
--A 2023-as év Baumgarten-emlékdíjasai és -jutalmazottjai
--Balassi-emlékkardot kapott Zalán Tibor költő és Peter V. Czipott műfordító
--Tompa Andrea könyve fontos fordítói díjban részesült
--Magyar gyerekirodalmi sikerek Bolognában
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Kozma Dezső irodalomtörténész
INTERJÚ
--Most van a legnagyobb szükség a kultúrára – interjú Vincze Csilla könyvtárvezetővel
--„Erdély lehetett volna a kelet Svájca” – interjú Király Zoltán költővel, műfordítóval
--„A giccs rajongói az egyik legszórakoztatóbb társaság” – interjú Hermán Dániel pályakezdő íróval
MÚLTIDÉZŐ
--A szerelmi levelezés szabályai egy 19. századi kolozsvári levélminta-gyűjtemény alapján
AJÁNLÓ
--Moldvai csángó mondakatalógus – megjelent a III. kötet
--Mint egy új földrész felfedezése – László Noémi kolozsvári költő első prózakötete
MOZAIK
--A fiatalok 40 százaléka nem érti, mit olvas - online petíciót indított a Romániai Kiadók Egyesülete
--Fellendítenék a magyar kulturális életet Brassóban és környékén
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
--Kortárs magyar irodalom Egyiptomban – egy erdélyi magyar költő a kairói könyvvásáron és környékén
--Száz év elteltével ismét betilthatják a 20. század legfontosabb regényét
--Több mint ezer könyvtár felújítására és felszerelésére lehet pályázni
Könyvtárak modernizálását finanszírozza az Országos Helyreállítási Tervből a kutatási, digitalizálási és innovációs minisztérium. A támogatásra megyei önkormányzatok és velük partnerségben városi, illetve vidéki önkormányzatok 2023. március 13-ig pályázhatnak.
Az iskolai okoslaborok után most a könyvtárak modernizálásán a sor – tájékoztatnak az RMDSZ honlapján. Mint fogalmaznak, a városi és vidéki könyvtárak digitalizálására, korszerűsítésére, illetve a könyvtárak olyan központokká alakítására írnak ki pályázatot, ahol a fiatalok megtanulhatják hozzáértően, biztonságos kezelni a digitális eszközöket, online platformokat. Azzal, hogy új, korszerű intézményeket alakítanak ki, vonzóvá teszik a gyermekek, fiatalok számára a könyvtárakat, illetve modern, biztonságos és barátságos környezetet biztosítanak számukra, ahol megszerethetik az olvasást.
Az Országos Helyreállítási Terv által biztosított támogatásra megyei tanácsok, illetve a megyei tanácsok és helyi önkormányzatok, vidéki könyvtárak között létrejött partnerségek, konzorciumok pályázhatnak. A projekt révén öt központi megyei könyvtár épületének felújítására és felszerelésére, száz vidéki, önkormányzati (beleértve a megyei) vagy városi könyvtár felújítására, bővítésére és felszerelésére, 1030 könyvtár számítástechnikai eszközeinek cseréjére, korszerűsítésére van lehetőség.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/tobb-mint-ezer-konyvtar-felujitasara-es-felszerelesere-lehet-palyazni
--Lőrincze Lajos Könyvtárbővítési pályázat
A TINTA Könyvkiadó pályázatot ír ki könyvtárak bővítésére, könyv- és szótárállományuk gyarapítására 50%-os kedvezményes pályázati áron. Pályázni 2023. február 1-től 2023. március 10-ig folyamatosan lehet.
A pályázaton részt vehet minden könyvtár és alsó-, közép-, felsőfokú tanintézet, az intézet alapítványa, illetve fenntartója. Egy könyvtár, intézmény vagy alapítvány 20 000 és 205 000 Ft közötti támogatást igényelhet. A pályázat csak abban az esetben érvényes, ha a megpályázott könyvek pályázati ára eléri a 20 000 Ft-ot.
Forrás: https://www.tinta.hu/
--Sajtófotó-pályázatot hirdet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Művészeti Karának audiovizuális kommunikáció: forgatókönyv- és reklámírás, média szaka sajtófotó-pályázatot hirdet, amelyre XI. és XII. osztályos tanulók jelentkezését várják. A pályázóktól egy 3-6 képből álló, sajtófotó jellegű sorozatot várnak, amelynek egy történetet kell elmesélnie, eseményt rögzítenie vagy illusztrálnia (például hír- vagy eseményfotó, képriport, társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia).
A nevezési határidő 2023. március 31-e. A pályaműveket e-mailben kell eljuttatni a következő címekre: jakabtibor@hotmail.com és kos.anna@yahoo.com.
Az e-mail tárgy rovatában fel kell tüntetni:
1. A pályázó neve, elérhetősége (e-mail, telefonszám);
2. Az iskola neve, címe, a pályázó osztálya;
3. A képsorozat címe, az egyes képek aláírása;
4. Adatok arról, hogy hol, milyen eseményen és mikor készült a képsorozat.
Formai és technikai követelmények: a képek készülhetnek analóg vagy digitális fényképezőgéppel, de akár telefonnal is. Az analóg géppel készült fotókat digitális formában lehet elküldeni. Elbírálásnál a képek történetet közvetítő (elmesélő) ereje előnyben részesül a képek technikai kivitelezésével szemben.
A beküldött pályaműveket a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szakbizottsága fogja elbírálni.
Az első három helyezett díjban részesül. A legjobb pályázó könnyített felvételt nyer az egyetem audiovizuális kommunikáció: forgatókönyv- és reklámírás, média szakára.
A pályamunkákból kiállítást szerveznek, amelynek megnyitójára májusban, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem minden évben megrendezett médiatudományi konferenciájának keretében kerül sor.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/sajtofoto-palyazatot-hirdet
--46. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat
Az Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 46. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot, és 2023. április 11. és 14. között Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát.
Pályázni vers, próza és tanulmány kategóriában lehet. Pályázhat minden 14 és 18 év közötti középiskolás, magyar nyelvű írással. Egy-egy pályázat maximális terjedelme kategóriánként 15 kéziratoldal lehet (számítógéppel, 14 pontos betűnagysággal, de benyújthatóak azonos terjedelmű, kézzel írt, jól olvasható írások is).
A pályázatok benyújtási határideje: 2023. március 4.
Forrás: http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/esemenyek/46-karpat-medencei-kozepiskolas-irodalmi-palyazat
--Versünnep 2023 eseménysorozat
A Versünnep Alapítvány kiírta 2023-as versenyprogramját, amelyre négy kategóriában jelentkezhetnek nem hivatásos előadóművészek, amatőr előadók, formációk, valamint iskolák és civil közösségek. Az idei Versünnep tematikája 2023 kiemelt irodalmi évfordulóihoz kapcsolódik, a nem hivatásos nevezők határideje március 31-e éjfél. Iskolák és civil szervezetek az év során bármikor kapcsolódhatnak az eseménysorozathoz amatőr versmondó verseny rendezésével.
A 17 éve működő Versünnep Alapítvány „Reszket a bokor, mert eszembe jutottál” címmel hirdette meg idei eseménysorozatát. A versenyre négy kategóriában jelentkezhetnek hivatásos színművészek, előadóművészek és képző intézmények hallgatói, valamint iskolák, civil közösségek, amatőr előadók és formációk. A jelentkezéseket Vers- és prózamondás, Énekelt vers vagy versmegzenésítés, Képző és/vagy filmművészeti alkotás vagy Táncművészeti alkotás kategóriában várják. A határidő nem hivatásos előadóknál március 31-e éjfél, a jelentkezéseket Magyarországról, a határon túlról és a diszpórából is várják.
A versenyre kizárólag magyar költők művével lehet jelentkezni: idei kiemelt évfordulók: Petőfi Sándor (1823–1849), Madách Imre (1823–1864), Szendrey Júlia (1828–1868), Kormos István (1923–1977). A versenyre egy nevező több kategóriában is jelentkezhet, a döntőbe jutó előadók értékes tárgyi és pénzjutalmakban részesülnek.
A versmondó versenyek legjobbjai, kategóriagyőztesei és az egyéni előadók nemzetközi seregszemlén, valamint szakmai továbbképző nyári műhelymunkán vehetnek részt.
Forrás: https://versunnep.net/2022/12/08/versunnep-2023-kiiras-nem-hivatasos-egyeni-eloadok-szamara/
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Balázs Imre József könyvbemutatója
Az Éjszakák a zenben, Balázs Imre József legújabb felnőttvers-kötete negyedik bemutatójának a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Olvasóterme adott otthont. 2023. február 3-án. A rendezvényen a szerző beszélgetőtársa György Evelin irodalmár volt.
Az estet Szonda Szabolcs könyvtárigazgató nyitotta, a kötetet a felnőtt versekhez való visszatérésként említve. Balázs Imre József tollából az utóbbi időkben több gyermekvers-kötet, majd egy annak ,,álcázott’’ könyv is megjelent (ld. Egyformázni, különbözni), felnőttvers-kötete nyolc éve nem. A költő szerint a gyermekversek könnyen elérik tág célközönségüket, míg a felnőtt versekkel más a helyzet: újra és újra feltevődik a kérdés, hol a vers helye a világban?
Az Éjszakák a zenben azonban nem csak a címválasztás miatt egyedi – ez néha elindított egy gondolatsort, máskor nem, de mindig „lélektani provokáció volt” –, a kötetben megjelent „hallgatag szürrealista versek” közt sok a „találkozás”, a kapcsolódás más szövegekkel, alkotókkal vagy éppenséggel sárkányokkal, mert, mint Balázs Imre József elmondta, egy életkor után vannak összegzős pillanatai az embernek, amikor elkezd töprengeni azon, miért fontos számára egy-egy személy vagy hely, és bár a legtöbb ember nem szokott erre választ adni, ő a maga sajátos módján megtette. Így született ez a miniciklusokba foglalt, kötetnyi vers, de Balázs Imre József műhelyében sok minden érik még, hiszen irodalmi tevékenysége rendkívül sokrétű – a hangulatos, sodró iramú könyvbemutató végén ilyesmikről is szó esett.
Fotók itt: https://kmkt.ro/balazs-imre-jozsef-konyvbemutatoja-
Sajtóvisszhang: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/megragadni-az-emberi-pszichet
https://www.3szek.ro/load/cikk/155841/maskeppversek-balazs-imre-jozsef-konyvbemutatoja
Szívből jövő KÖNYVajándék – újra!
A Bod Péter Megyei Könyvtár és a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés gyermekkönyvek gyűjtését és átadását szervezi meg a Kovászna megyei községi könyvtárak számára.
A program során olyan gyermek- és ifjúsági könyveket gyűjtenek, amelyek 2005 után jelentek meg, újak vagy újszerű állapotban vannak, örömmel ajánlhatja a könyvtáros, és szívesen olvassák a könyvtárlátogatók.
Ahhoz, hogy igazi ajándék legyen a könyv, fontos, hogy a gyermekek tartalmas és szép kivitelezésű, a korosztályuknak megfelelő könyvekhez jussanak.
A könyveket Sepsiszentgyörgyön a könyvtárban és a fiókkönyvtárban elhelyezett gyűjtőpontnál lehet leadni 2023.február 10. és április 23. között.
Forrás: https://kmkt.ro/szivbol-jovo-konyvajandek-2023
Magyarországi és vajdasági szerzők közönségtalálkozója
A magyar széppróza napja alkalmából, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága szervezésében magyarországi és vajdasági szerzőkkel találkozhatott a közönség 2023. február 21-én a Bod Péter Megyei Könyvtár Olvasótermében.
A jelenlevőket házigazdai minőségében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte, az ügynökség munkáját a fóti Luzsicza István ismertette; ő vezette a beszélgetést is.
A Budapesten élő, de parajdi házzal is rendelkező Szöllősi Mátyást – aki sportolóból lett író és díjazott fényképész – a portréból kibontakozó történetek és ezek háttere foglalkoztatja, de úgy véli, hogy jó lenne végre egy sportregényt is írni (a következő könyve még nem az); a szabadkai Sándor Zoltán újságíró és műfordító is, és igen érdekes, ugyanakkor elgondolkoztató élményeket osztott meg egy olyan környezet változásairól, ahol a két világháború és a szocializmus után a kilencvenes években még egy háború is lezajlott, aminek hatása ma még nagyon eleven, neki is több könyvében visszaköszön.
A mérnök-közgazdászból 50 éves kora után íróvá vált, Dunakeszin élő Oberczián Gézát leginkább az idő múlása izgatja, ennek hogyanja, a múlt és a jelen egybeesése, a jelen örökkévalósága – mert mindig a jelenben élünk, még amikor a múltra vagy a jövőre gondolunk is –, és ennek veszélye; mindezt az elméleti fizika felől és gyakorlatiasan is megközelíti, ellátogatott például egy szemétégetőre, hogy megértse, miként válik három nap alatt nem létezővé egy csomagolás, illetve elbeszélgetett egy valódi rendőrségi nyomozóval is, aminek következtében egész sokat kellett újraírnia a készülő könyvéből, mert a valóság más, mint amit az amerikai filmek mutatnak...
Végül mindhárom szerző felolvasott egy-egy rövid részletet saját írásaiból, az est dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/magyarorszagi-es-vajdasagi-szerzok-kozonsegtalalkozoja
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/156271/kortars-szerzok-a-konyvtarban
--Hangulatos szakmai találkozó
A Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében 2023. február 20-án hagyományosnak számító módszertani napot tartottak az intézmény olvasótermében. A könyvtár vendégei voltak a Kovászna megyei közkönyvtárosok, valamint a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársainak kisebb csapata, Bedő Melinda módszertanos könyvtáros vezetésével.
A találkozót az intézmény igazgatója, Szonda Szabolcs nyitotta meg, köszöntve az egybegyűlteket. Csüdör Katalin szakirányító bemutatta az új háromszéki közkönyvtáros kollégákat, Vitályos Ágnest Árkosról és Haurik-Bánffy Zsuzsát Szentkatolnáról, valamint a Mesekerék-Vándorkönyvtár elnevezésű programot ismertette, amely a megyei könyvtár kezdeményezésére és szakmai irányításával a községekben már több mint tíz alkalommal került megszervezésre, és amely a tervek szerint idén minden háromszéki, működő községi könyvtárba eljut. Kocsis Judit könyvtáros röviden beszámolt a teljesen megújult gelencei könyvtárról, majd évértékelés, a megyei könyvtár által indított programok és vonatkozó tervek bemutatása következett.
Szonda Szabolcs a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál programfelelőseként számolt be az első ilyen jellegű sepsiszentgyörgyi nagyrendezvényről, valamint az idei kiadással kapcsolatos tudnivalókról, szervezői törekvésekről.
Az Aranyfonál elnevezésű családi olvasójátékot Nagy-Bákai Réka ismertette, ennek falvakra alkalmazható változatát Kolumbán Melinda mutatta be. A tervek szerint ez a program a március–június időszakban 5–8. osztályos diákoknak Gelencén fog elindulni.
Szilágyi-Nagy Imola egy igen kreatív, olvasáskedvet és alkotókészséget egyaránt igénybe vevő programot mutatott be, amely a Hol folt, hol nem folt címmel zajlik a könyvtárban.
Rövid szünetet követően Hollanda Andrea, az intézmény olvasószolgálatának vezetője egy olyan foglalkozásmodellt mutatott be, amely egyszerűen elsajátítható és alkalmazható bárki által.
Kötetlen beszélgetéssel és ebéddel ért véget a szakmai nap.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/hangulatos-szakmai-talalkozo
--Az ismeretlen ismerős: Petőfi Sándor
A csernátoni Haszmann Pál Múzeum és a Bod Péter Megyei Könyvtár 2023-ban is meghirdeti kreativitási és műveltségi vetélkedőjét háromszéki, 5–8. osztályos diákoknak, ezúttal a Petőfi-emlékévekhez kapcsolódva, a fenti címmel, a 200 éve született költő alakját állítva a középpontba.
A vetélkedőre a szervezők háromfős csapatok jelentkezését várják 2023. március 19-ig, a biblio@kmkt.ro. címen.
Benevezni a következő feladat teljesítésével lehet:
„Találjatok egy kevésbé ismert Petőfi-verset, amelyről úgy érzitek, ma is aktuális vagy hozzátok is szól a mondanivalója, üzenete. Küldjétek be a vers szövegét, és írjátok le legtöbb egy oldal terjedelemben, szemléletesen, meggyőzően, hogy miért választottátok pontosan azt a szöveget. Készítsetek szabadon választott technikával (rajz, festmény, fotó és grafika kombinációja, kollázs stb.) egy olyan, A4-es méretű illusztrációt a vershez, amely szerintetek tükrözi annak tartalmi-hangulati lényegét, jellemző rá. Mind a szöveges megoldást (a verset és az indoklást ugyanabban a word-dokumentumban), mind a jó minőségben lefotózott vagy beszkennelt illusztrációt küldjétek el csatolmányként a fenti email-címre, a levél Subject / Tárgy rovatában feltüntetve: Petőfi-vetélkedő 2023.
Leveletekben szerepeljenek a következő információk: a csapattagok és az őket segítő pedagógus / kapcsolattartó személy neve, elérhetősége, az iskola neve, elérhetősége (telefonszám, e-mail-cím).”
A feladatot legjobban teljesítő csapatok részt vehetnek a vetélkedő második fordulójában, március 27. és április 16. között.
A kétfordulós online versenyen legjobban szereplő hat csapat jutalma részvétel a két szervező intézmény július eleji, csernátoni olvasó- és kézműves táborában. Emellett az első két helyezést elérő csapat részt vehet június 19. és 23. között azon a magyarországi jutalomkiránduláson Petőfi Sándor szülőföldjén, amelyet Kovászna Megye Tanácsa és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szervez. A vetélkedő végén a szervezők könyvjutalmat is kiosztanak az arra érdemes teljesítményű csapatoknak.
A zsűri mindkét forduló során hangsúlyosan értékelni fogja a kreativitást, leleményességet, a friss szemléletet, az olvasmányos fogalmazásmódot, a témában való tájékozottságot, jártasságot és a helyesírást.
Forrás: https://www.kmkt.ro/az-ismeretlen-ismeros-petofi-sandor
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
XV. Nemzetközi Felolvasómaraton – Babits Mihály műveit közel 28 000-en szólaltattuk meg
Tizenöt éve indult útjára az országhatárokon átívelő maratoni felolvasás, amelyhez évről-évre tízezrek csatlakoznak. A 15. Nemzetközi Felolvasómaratonon, 2023. február 28-án, Babits Mihály művei szólaltak meg, születésnek 140. évfordulója tiszteletére. A maraton ünnepélyes megnyitójának helyszíne idén is a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme volt, ahová délelőtt tíz órára érkeztek a meghívottak és az első felolvasó csoportok. Az előzetes adatok alapján az idei felolvasók száma megközelíti a 28 000-et, nyolc országból csatlakoztak a maratonhoz. Ezek azonban nem végleges adatok, csak a felolvasás lezárulása után lehet összegezni és pontos képet alkotni a maraton valós méreteiről. A felolvasómaraton fő szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az ország 12 megyéjének száznál jóval több településén olvastak fel, közel 25 000-en, Erdély-szerte felolvastak a szórványvidéktől Bukaresten át Székelyföldig, Babits versei nem csak magyarul, hanem fordításban is elhangzottak. A megnyitón jelenlévő vendégeket – kuturális intézmények munkatársait és a diákokat – a szervezők nevében a könyvtár munkatársa, Török Edit köszöntötte. A köszöntő után dr. Tapodi Zsuzsa egyetemi oktató, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara, Humántudományok Tanszékének professzora tartott rendhagyó irodalomórát, Babits Mihály életművét röviden áttekintve, aktualitását emelte ki: az erkölcsi kérdések, amelyek Babits költészetében jelen vannak, mindannyiunk életében felbukkannak. Elsőként Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője olvasta fel Babits Mint a kutya silány házában... című versét. Román és angol nyelven is megszólaltatták Babits egy-egy versét a megyei könyvtár munkatársai, majd Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Könyvtárának vezetője olvasott fel. Elekes Zoltán, Majla Géza és Kovács István az általuk megzenésített Babits-verseket gitárkísérettel adták elő. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében Both Hajnal és Sós Zoltán konzulok és a konzulátus munkatársa, Takács Éva szólaltattak meg egy-egy verset. Ezután a Hargita Népe szerkesztőségének tagjai felolvasásában hangzottak el Babits-versek, a továbbiakban a Márton Áron Főgimnázium tizenkettedikes társadalomtudományi osztályának diákjai olvastak fel.
A hivatalos megnyitót követő szünet után érkeztek a könyvtárba a csíkcsicsói Caritas, valamint a Németh Géza Kulturális Egyesület tagjai, majd a Petőfi Sándor Általános Iskola nyolcadikos diákjai. A Care2Travel Egyesület önkénteseinek felolvasása következett, akik több európai országból érkeztek hozzánk, ők lengyel, holland, angol, német, katalán és spanyol nyelven is megszólaltatták Babits verseit. A könyvtárosok is felolvastak a délután folyamán a könyvtárban, a Csíkszéki EKE tagjai is ekkor érkeznek felolvasni.
Csíkszeredában párhuzamosan számos más helyszínen zajlott ezen a napon felolvasás, főleg a város iskoláiban, a Városházán Korodi Attila polgármester és Sógor Enikő alpolgármester mellett a hivatal munkatársai is felolvastak. A Sapientia EMTE, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a város minden iskolája és több napközi otthon is csatlakozott idén a felolvasáshoz.
Itthon Erdély számos településén közel 25 000 felolvasó szólaltatta meg Babits műveit, főleg tanintézetekben, de számos könyvtár, civil szervezet, egyesület is csatlakozott: Hargita megye több mint 13 000 felolvasóval, Maros megye közel 6000-el, továbbá Bákó, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Kolozs (Szamosújvár és Aranyosgyéres), Kovászna, Szatmár és Szilágy megyékben, valamint Bukarestben is felolvastak. Országhatárainkon túlról hét országban csatlakoztak a felolvasáshoz: Magyarországról körülbelül ezer, Szlovákiából kilencszáz felolvasó szólaltatta meg Babits műveit. Angliából és Belgiumból egy, Svédországból két személy jelentkezett, emellett az Amerikai Egyesült Államok három településén nyolcan, Kanadában, Vancouverben pedig ketten olvastak magyar költészetünk kimagasló képviselőjének alkotásaiból.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1158/a-babits-mihaly-felolvasomaraton-megnyitoja--elkezdodott-a-xv.-nemzetkozi-felolvasomaraton
A Magyar Széppróza Napja – három kortárs prózaíró volt a könyvtár vendége
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, a magyar széppróza napja alkalmából három kortárs szerzőt látott vendégül a Kájoni János Megyei Könyvtár 2023. február 20-án. Sándor Zoltán, Szöllősi Mátyás és Oberczián Géza kortárs prózaírókkal Luzsicza István kritikus beszélgetett legújabb prózai alkotásaikról. Luzsicza István, a PKÜ Kárpát-medencei Programigazgatóságának irodalmi szerkesztője a beszélgetés elején elmondta, a magyar széppróza napi turnét első ízben szervezte meg a PKÜ, de szeretnének hagyományt teremteni belőle. A jelen levő szerzők bemutatása során a budapesti Szöllősi Mátyásról elmondta, sok műfajban író szerző, prózaíró, de költőként is alkot, ír drámákat és fotográfusként is dolgozik. Eddig hét kötete jelent meg. Sándor Zoltán a Vajdaságból érkezett, újságíróként is dolgozik, és noha költőként indult, az utóbbi években szépprózai műveket írt, kilenc könyve jelent meg. Oberczián Géza öt kötete közül a Téridő című, három kisregényt tartalmazó kötete a napokban jött ki a nyomdából.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1153/a-magyar-szepproza-napja-2023--harom-kortars-prozairo-volt-a-konyvtar-vendege
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/aktualis/megirni-a-kikivankozo-torteneteket
Kelemen Gábor első verseskötetét mutatták be
Kelemen Gábor zenés-verses könyvbemutatóján vehettek részt az érdeklődők 2023. február 7-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A fiatal csíkszeredai zenetanár első verseskötetével mutatkozott be a közönségnek. Istenes versek életről, szerelemről, Kelemenről címmel jelent meg a könyv a csíkszeredai Tipographic Nyomda gondozásában. A versek apropója általában valamilyen személyes életesemény, a gyerek- és ifjúkor humoros, vidám vagy keserű élményei, a foci, az édesapa elvesztése, az elmúlt és visszafordíthatatlan események elfogadása, az Istennel való kapcsolat. A felolvasott versek mellett az est hangulatát a szerző által hegedűn előadott, zongorán kísért zenedarabok fokozták.
--A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár hírei
Kézdivásárhelyen 2012 februárjában indult a nyugdíjasok olvasóklubja, amely 2016-tól biblioterápiás olvasóklubként működött 2017 júniusig, amíg Dénes Mária, a foglalkozás vezetője a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárban dolgozott. Ezt követően a foglalkozás a könyvtár felújítási munkálatai miatt szünetelt. 2019 februárjában Vántsa Judit újra elindította a foglalkozást, amely idén februártól még egy csoporttal bővült. 2020 júliusa és 2021 januárja között egy ifjúsági olvasókör is működött a 12–14 éves korosztálynak Kovács Izabella Andrea vezetésével, aki gyereknevelési szabadságra ment, ezért elmaradtak a további foglalkozások, de tervezik az újraindítást. A négy éve működő felnőtt csoport minden hónap első csütörtökén 17 órától, a második felnőtt csoport minden hónap első keddjén 10 órakor találkozik a könyvtárban. A februári találkozón a délutáni csoport Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját dolgozta fel, a délelőtti csoport Háy János Titok című novelláját.
2022. októberétől a könyvtárban fotókör működik, amelyet minden második csütörtökön 17 és 20 óra között Nagy Lajos nemzetközileg is elismert fotóművész vezet. A fotókörre a jelentkezés folyamatos és ingyenes!
Forrás: Vántsa Judit könyvtárvezető
--A Bihar Megyei Könyvtár korszerűsítése
A Bihar Megyei Tanács európai uniós vissza nem térítendő pénzforrásokra pályázik az országos helyreállítási alapból (PNRR) annak érdekében, hogy korszerűsítse az általa fenntartott, nagyváradi székhelyű Gheorghe Șincai Megyei Könyvtárat, valamint további huszonkilenc vidéki tékát.
A beruházások becsült költsége 4,1 millió euró, amelyből 2,6 millió euró vissza nem térítendő EU-s támogatás, 1,5 millió euró pedig a megyei tanács által vállalt önrész. A cél, hogy a megyei könyvtár kulturális, nevelési és információs találkozási pontként (hub) működjön, illetve úgymond megérkezzen a 21. század digitális társadalmába, és a vidéki tékák is olyan helyek legyenek, ahol a helyi közösségek tagjai jól tudják érezni magukat, mert szocializálodhatnak, kulturális és egyéb művészeti tevékenységekbe kapcsolódhatnak be, minőségi időt töltve egymással. Ahogyan az utóbbi időben a megyénél már megszokottá vált, a műszaki tervnek az elkészítésére már a pályázati dokumentáció benyújtása előtt tendert írnak ki, időt nyerve ezáltal, a megyei könyvtár épületének a felújítási munkálatai pedig a kivitelezési szerződés aláírása után várhatóan két évet vesznek majd igénybe úgy, hogy az ügyfélfogadást közben nem szüneteltetik.
Ancuța Șchiop, a megyei könyvtár menedzsere arról számolt be, hogy az elmúlt másfél évben, amióta átvette az intézmény vezetését, számos hazai és európai közkönyvtárban tett látogatást, arra törekedve, hogy a nagyváradi is megfeleljen a korszerű követelményeknek. Az épület átalakítása három ütemben fog zajlani úgy, hogy átrendezik a belső tereket, illetve könnyűszerkezetes megoldásokat alkalmaznak, és panorámaliftet szerelnek be. A változtatások után a földszintet a gyerekek vehetik majd birtokukba: lesz ott külső terasz, nyitott amfiteátrum, játszóház, előcsarnok, makerspace, gyermekirodalmi művek kölcsönzője, a felnőtt hozzátartozóknak pedig kávézó. Az első emeleten lesz a felnőttek olvasóterme, könyvespolcok, a digitális kompetenciákat fejlesztő munkapadok, ülőhelyek, a második szinten pedig konferenciaterem, könyvespolcok, médiatár és podcast stúdió. A projekt keretében ugyanakkor számítógépkezelői tanfolyamokat is szerveznek, és olyan szkennert vásárolnak, amely alkalmas arra, hogy régi könyveket másoljon. A távlati tervek közt szerepel még önkiszolgáló könyvautomaták beszerzése is.
Forrás: https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2023/02/a-megyei-konyvtar-is-megerkezik-a-21-szazadba
--Közel ötmillió euróból épül az új nagykárolyi könyvtár
2023. február végén kezdték el az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházását Nagykárolyban: multifunkcionális könyvtárépület lesz az egykori városi kertészet helyén.
’Amennyiben nem tévesek az információim, ekkora volumenű, új középület az utóbbi két évtizedben biztosan nem épült a megyében’ – mesélt a beruházásról Pethő Yvette, a nagykárolyi önkormányzat műszaki, közbeszerzési és beruházási osztályának munkatársa. A tervek szerint az egykori városi kertészet helyén, a Károlyi-kastély parkjának közvetlen szomszédságban olyan, többfunkciós ingatlan épül, amelynek alagsorában 75 férőhelyes parkolót alakítanak ki, emellett a járószinten is helyet fog kapni három, a mozgássérültek számára fenntartott beálló. A földszinti részen alakítják ki a nagytermet, amely konferenciák, előadások számára ideális lesz majd; az emeleten fogják a látogatók megtalálni a városi könyvtár különböző részlegeit és olvasótermét is; a legfelső szinten vetítőterem és különböző, kisebb helyiségek lesznek, amelyeket didaktikai foglalkozások számára rendezhetnek be.
A nagykárolyi városi könyvtár egyébiránt az utóbbi évtizedek alatt már legalább három ingatlanban is működött. Hosszú évekig volt a Károlyi-kastély földszintjén, majd az egykori mezőgazdasági líceum kantinjába került, ahonnan a szomszédos művelődési központ Deák Endre termébe költözött. Az új beruházás jóvoltából végre saját épületet kap az intézmény.
Forrás: https://frissujsag.ro/kozel-otmillio-eurobol-epul-az-uj-nagykarolyi-konyvtar
--Hullott a vakolat Szatmárnémetiben a Kazinczy utcában
Jó ideig le volt zárva a forgalom elől a Kazinczy (Ştefan cel Mare) utca Szatmárnémetiben, a könyvtár épületének vakolat- és vízzel megtelt, nehéz díszítőelem-darabjai adták meg magukat a gravitációnak.
2023. február 8-án délelőtt a Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség jó ideig teljes egészében lezárta a Kazinczy utcát Szatmárnémeti központjában, ugyanis a megyei könyvtár épületéről (volt Ankona-üzletház) jelentős mennyiségű vakolat- és díszítőelem-darab adta meg magát a gravitációnak. A jelenség általánosságban sajnos nem minősül kirívónak, főleg ebben az utcában, valamint a Zsidókorzón — annál meglepőbb viszont az épület esetében, hiszen a megyei tanács nem olyan rég vásárolta meg azt a megyei könyvtár számára, s maga az intézmény még be sem fejezte teljes egészében az átköltözést, „kicsomagolást”.
Forrás: https://frissujsag.ro/hullott-a-vakolat-a-kazonczy-utcaban
--Új gyerekprogramok a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Új, gyerekeknek szánt, várhatóan népszerű programokat indított a gyergyószentmiklósi városi könyvtár. Mesélő naptár – ez a neve az egyik újdonságnak, ami 2023. február 9-én indult, Vargyas Mónika gyermekkönyvtáros az I–IV. osztályosokat, az óvodásokat és előkészítő osztályosokat várja a foglalkozásokra. Ezentúl kéthetente, történelmi események évfordulói vagy egyházi ünnepek kapcsán szervezik meg ezt a programot. Keresnek egy-egy, az adott témához kapcsolható mesét, amelyet közösen elolvasnak, majd hozzá kapcsolódóan kézműves tevékenységeket irányít a programvezető. Szintén a mesékhez kapcsolódik az angol nyelvű foglalkozás, ezt minden hónap második hétfőjén szervezik meg. Légrádi Karina tartja a foglalkozást, aki sokat élt angol környezetben, anyanyelvi szinten beszéli az angolt, és hazaköltözése után rendszeres könyvtárlátogatóként jött az ötlettel, hogy nyelvismeretét szívesen hasznosítaná a gyerekek javára. Önkéntes alapon, díjmentesen tartja ezeket a foglalkozásokat. A programokat díjmentesen kínálja a könyvtár, viszont előzetes bejelentkezés szükséges.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/gyerekeket-hivnak-a-konyvtarba
--Az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár – ahol az iratnak lelke van
A levéltár Kolozsvár szívében, a Karolina téri ferences templom melletti kolostor emeletén bújik meg, bemutatása Jonica Xénia levéltárosnak köszönhető.
Az 1989-es rendszerváltást követően valóságos robbanás következett be az újrainduló rendi életben. Sokan léptek be a rendbe, elkezdődtek a visszaigénylési perek, és a ferences rend 2011-ben visszakapta a kolostor épületét. Aztán 2016 környékén történt, hogy a klauzúrából (a kolostor külvilágtól elzárt része) előkerült nyolc doboznyi iratanyag, amely 20. századi dokumentumokat (levelek, kották stb.) tartalmazott. Ekkortájt vetődött fel a kérdés: vajon a rend más házaiban nem rejtőznek további kincsek?
Ezen a ponton lépett a színre Jonica Xénia: 2017-ben még egyetemi hallgatóként, 2018-tól kezdve pedig levéltárosként bejárta a ferences rend erdélyi helyszíneit, padlásokról, tornyokból, pincékből, raktárhelyiségekből „ásta elő” azt a levéltári anyagot, amely mára feldolgozott és kutatható állapotban várja a szakembereket (évente 25–30 kutató látogatja is a levéltárat), de a „profán” érdeklődőket is.
A jelen pillanatban rendelkezésre álló korpusz 22 kolostor és templom, illetve a hozzájuk tartozó hét filia (a kolostori központokhoz tartozó leányegyházak) iratanyagából (a 17. század végétől kezdve) tevődik össze. De van itt egy kis könyvtár, tárgyi emlékek, fotótár, ami csak a szemnek ingere.
A levéltár talán legértékesebb darabja a Káldi-bibliaként ismert első teljes magyar nyelvű katolikus biblia első kiadásának (1626) egy példánya, amelyet Tordáról „ásott elő” Jonica Xénia.
RENDEZVÉNYEK
--Az Ars Fotografica 2022 alkotásai a könyvtárban voltak kiállítva
Az Ars Fotografica Arad Nemzetközi Szalon XXII. kiadásának díjkiosztó fotókiállítás-megnyitója 2023. február 9-én volt megtartva, a Foto Club Arad Egyesület az Arad Megyei A. D. Xenopol könyvtár együttműködésében.
Az Ars Fotografica 2022-ben meghirdetett pályázatára 82 fotós nevezett be 617 alkotással (317 színes, 300 fekete-fehér): Románia 18 (Craiova, Arad, Nagyvárad, Bukarest, Nagykároly, Kolozsvár, Temesvár, Nagybánya, Ónfalva, Beszterce, Máramarossziget, Bánffyhunyad, Găești, Galac, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Piski, Lippa), Magyarország 14 településéről (Békéscsaba, Gyula, Szeged, Nagyszénás, Kalocsa), valamint Szerbiából, Lengyelországból, Olaszországból, Moldovából és Brazíliából.
Ugyanakkor 9 külföldi és 10 hazai fotóklub képviseltette magát a nemzetközi megmérettetésen, a beküldött pályamunkákból 278-at fogadott el a zsűri (148 színes, 130 fekete-fehér).
A kiállított fényképek eredeti vizuális nézőpontokat mutatnak be, bizonyítva ezzel, hogy a fénykép a szó valódi értelmében vett művészetet képviseli, mivel a művészi kifejezés bármely más formájához hasonlóan lehetővé teszi a művész számára, hogy kifejezze saját elképzeléseit, érzelmeit, látásmódját az életről, egy érzésről vagy egy bizonyos tárgyról.
A könyvtár Sabin Drăgoiról elnevezett művészet- és multimédia-termében tartott megnyitón Daniela Rockhoff újságíró és Jireghie Virgil fotóművész, a Hivatásos Újságírók Szövetsége aradi szervezetének tagjai méltatták a kiállítást. Szervezőként ott volt Mircea Boran, a Foto Club Arad Egyesület elnöke, moderátorként pedig Ioana Nistor, a könyvtár munkatársa.
--Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek Aradon
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2023. február 7-én tartotta soros munkaülését az aradi RMDSZ székházában.
A rendezvényen Regéczy Szabina Perle körelnök Csokonai Vitéz Mihály életéről és munkásságáról beszélt a költő születésének 250. évfordulója alkalmából.
A hallgatóság megismerhette, hogyan tükröződtek Csokonai verseiben a felvilágosodás eszméi, kiemelve a Marosvásárhelyi gondolatok, Konstancinápoly, Magyar! Hajnal hasad!, Az estve című verseit, Dorottya, vagyis a dámák diadala a farsangon című vígeposzát, valamint szatirikus színművét, a Tempefőit.
Szerelmi és nőies dalait is bemutatta, megemlítve a rokokó kecsességét, csipkézettségét, mely végigvonul ezekben a művekben.
A körelnök előadását Nagy Gizella tanár-költő, Regéczy Éva nyugalmazott röntgen-asszisztens, dr. Brauch Magda tanár-író, Kolumbán Zsolt művész-tanár, Hevesi József egyházi közíró, Czernák Ferenc nyugalmazott ezredes, Perényi Ildikó nyugalmazott énekesnő és Kiss Anna pedagógus illusztrálták szavalatokkal, felolvasásokkal.
Meglepetésképpen Bátkai Sándor vállalkozó, közösségszervező olvasta fel Túrmezei Erzsébet A mai kérés című versét, mely a mindennapi gyakorlati kereszténységre hívta fel az emberek figyelmét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/csokonai_vitez_mihalyra_emlekeztek.php
--Cintányéros cudar világ - könyvbemutató Temesváron
A temesvári Várbástya Egyesület Irodalmi Köre 2023. február 18-án Szász Enikő Cintányéros cudar világ című életút-interjúkötetét mutatta be a Magyar Házban. A rendhagyó eseményen hangulatos beszélgetésben osztották meg a szerzők, Szekernyés Irén és Szász Enikő az első, temesvári színművész életpályáról szóló, az Ábel Kiadó Prospero sorozatában megjelent könyv születésének élményét. A rendezvényen, amelyet Tamás Péter tb. konzul, az irodalmi kör elnöke moderált, részt vett Demény Péter író, költő, szerkesztő és Szikszai Attila szerkesztő.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/meghivo_konyvbemutatora_cintanyeros_cudar_vilag.php
--Molnár Sándor „havaskönyvének” bemutatója
2023. február 22-én mutatták be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban Molnár Sándor Háromszéki havasok című túrakalauzát. A könyv érdekessége, hogy nem csupán az egykori határvidék bejárásához nyújt segítséget, hanem a tárgyalt térség történetére is kitér. A szerzővel Magyarosi Sándor, a Székelyföld szerkesztője beszélgetett.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/SzekelyfoldKulturalisFolyoirat/posts/899080011067716
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/156350/hatarjarok-a-haromszeki-havasokban
--Petőfi Sándort és Degré Alajost méltatták Lippán
2023. február 20-án a lippai Hildegardis Ház nagytermében zajlott le a helybeli Degré Alajos Olvasókör februári ülése, amelynek témáját Petőfi Sándor és Lippa szülötte, Degré Alajos irodalmi munkásságának az értékelése képezte. Czernák Ferenc Petőfi Sándor költeményeiből szavalt egy csokorra valót, illetve az általa megszerzett Degré Alajos: Visszaemlékezéseim című kötetből és Petőfi költeményeiből felolvasott Igna Ilona, Boda Ferenc, Détári Katalin és Simó Luca. Az irodalmi ülés szeretetvendégséggel, baráti beszélgetéssel zárult. Woonerth Loránd, a Hildegardis Ház adminisztrátora, mint mindig, kellemes légkört biztosított az egybegyűlteknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.nyugatijelen.com/kultura/petofi_sandort_es_degre_alajost_meltattak_lippan.php
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Az erdélyi fejedelmek portréinak digitalizált változatai a Batthyáneum-könyvtártól
Közzétette a világhálón az erdélyi fejedelmeket ábrázoló portrék digitalizált változatát a gyulafehérvári Batthyáneum-könyvtár. A portrékon szereplő fejedelmek nevét is felsorolják, hozzátéve, hogy a neveket latinul közlik, ahogy a festményeken is szerepel.
A Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári közgyűjtemény vezetősége közölte: a képtárában található tizenegy értékes festmény kivételes felbontásban került fel a világhálóra, így részleteiben tanulmányozható az Erdélyi Fejedelemség egykori uralkodóinak díszes ruházata, ékszerei.
Mint írták, valamennyi festmény restaurálásra szorul, és ennek a folyamatnak volt a kötelező lépése a digitalizálás. A bejegyzés szerint a jövőben a restaurálásra is sor kerülhet, ígéretet kaptak egy, az értékmentést finanszírozó projektre.
A digitalizált festmények a gigapan.com oldalon tekinthetők meg a Transylvanian Princes címszó alatti galériában.
Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608–1613) fejedelem bal szemében egy A, jobb szemében egy I betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit.
--Együttműködés a digitális kulturális örökség feltárásáért
Hosszútávú tudományos együttműködésről állapodott meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetésével működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium és az Erdélyi Múzeum-Egyesület.
Az együttműködési dokumentumot 2023. január 31-én ünnepélyes keretek között írta alá a Magyar Tudományos Akadémia székházában Borhy László, az ELTE rektora, Bitay Enikő, az EME elnöke, Palkó Gábor, a DH-LAB projektvezetője és Bogdándi Zsolt, az EME főtitkára.
A DH-LAB és az EME közösen törekszik a kétirányú tudásáramlás és a nemzetközi kutatási hálózatok erősítésére. A most induló együttműködés keretében az EME írásos állománya és az Erdélyi Digitális Adattár bekerül a DH-LAB szövegkorpuszába, hozzájárulva ezzel a magyar nyelvre optimalizált szövegfeldolgozó algoritmusok fejlesztéséhez. A laboratórium cserébe pilot projektek indításával, mentorálással segít az EME gyűjteményeinek digitalizálásában és publikálásában, illetve szükség esetén saját eszközeit (metakereső, OCR program) is biztosítja az EME repozitóriumának fejlesztéséhez. A DH-LAB továbbá közbenjár az EME digitalizált állományának az Europeana portálra való aggregálásában, és a válogatott kéziratos állományokat felismerteti saját fejlesztésű kézírásfelismerő (HTR) programjával.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.elte.hu/content/egyutt-a-digitalis-kulturalis-oroksegert.t.27396
DÍJAK
--Köllő Enikő a 2023-as Monoki díjas
A Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület vezetőségének döntése értelmében, a tagság részéről beérkezett javaslatokat és szavazást is figyelembe véve, a 2023-as Monoki István díjra Köllő Enikőt, a Gyergyóditrói Könyvtár munkatársát terjesztették fel.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szabályzata értelmében a Monoki István díj kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért végzett áldozatos munkáért, esetleg egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti.
Köllő Enikővel 2020-ban készült portréinterjú itt: https://romkat.ro/2020/06/14/neha-ugy-erzem-szarnyaim-vannak/
Forrás: RMKE-levelezőlista
--A 2023-as év Baumgarten-emlékdíjasai és -jutalmazottjai
2023. február 8-án a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület immáron negyedik alkalommal osztotta ki a Baumgarten-emlékdíjakat és -jutalmakat. Idén Farkas Zsolt, Kemény István, Lőrincz Csongor, Terézia Mora, Tasnády Attila részesült Baumgarten-emlékdíjban. Deres Kornélia, Karádi Éva, Kutasy Mercédesz, Szálinger Balázs a Baumgarten-emlékjutalmat vehette át.
A Baumgarten-emlékdíjat 2019-ben Kukorelly Endre író kezdeményezésére alapította a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület. A díjazás kizárólag közösségi finanszírozásból történik, eddig 542 adományozóval. Az egyesület minden évben a rendelkezésre álló összeg felét osztja ki. A díj az idei évben 400 ezer forint, a jutalom 200 ezer, ezen felül egy-egy képzőművészeti alkotás: az elmúlt alkalmakkor Klimó Károly és Szurcsik József művei, idén Szotyori László munkái.
Forrás: https://litera.hu/hirek/megvannak-az-idei-ev-baumgarten-emlekdijasai.html
--Balassi-emlékkardot kapott Zalán Tibor költő és Peter V. Czipott műfordító
A XVI. századi európai költészet kiemelkedő alakjára, Balassi Bálintra emlékezve 27. alkalommal adták át 2023. február 14-én a Balassi Bálint-emlékkardot Budapesten. Az emlékkarddal a magyar líra európai szellemiségű kiemelkedő alakjait és a magyar irodalmat fordító, európai szellemiségű külföldi költőket jutalmazzák. A díjazott személyéről a Balassi-kuratórium dönt. Idén Zalán Tibor költő és Peter V. Czipott amerikai műfordító vehette át a szablyát.
Forrás és a teljes cikk itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/02/balassi-emlekkardot-kapott-zalan-tibor-a-magyar-lira-europai-szellemisegu-alakja
--Tompa Andrea könyve fontos fordítói díjban részesült
15 cím, 14 ország, 10 nyelv - számszerűsítve így lehetne összesíteni a PEN Translates néven futó irodalmi elismerés idei listáját. Bár díjként emlegetik, a PEN Translates inkább egy fordítói támogatás: története során a testület eddig 1 millió font értékben 300 könyvet támogatott, amelyek összesen 90 nyelvet reprezentáltak. Csak egy példa: egyik támogatott könyvük, Geetanjali Shree Tomb of Sand című regénye, amelyet Daisy Rockwell fordított angolra, tavaly elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat.
A most díjazott kötetek között akadnak regények, novelláskötetek, verseskötet és illusztrált memoár is. Idén magyar díjazottja is van a PEN Translatesnek, mégpedig Tompa Andrea Haza című regénye, amelyet Jozefina Komporaly fordított angolra, és Home címmel jelenik meg, várhatóan 2024-ben az Istros Booksnál (a Haza eredetileg 2020-ban jelent meg a Jelenkornál)
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/pen_translates_forditas_tompa_andrea.html
--Magyar gyerekirodalmi sikerek Bolognában
Rofusz Kinga Otthon című alkotása nyerte a Bolognai Gyerekkönyvvásár CrossMedia-díját, Litkei Julianna pedig bekerült a világ legjobb illusztrátorai közé.
Immár hatvan éve rendezik meg a világ legfontosabb gyerekkönyves eseményének számító Bolognai Gyerekkönyvvásárt, amelynek fontos célkitűzése, hogy évről évre új szintre emelje a gyerekillusztrációt és a gyerekirodalmat, párbeszédet teremtsen, valamint helyet adjon a szakemberek tapasztalatcseréjének. A BolognaRagazzi CrossMedia-díjjal 2021 óta ismernek el olyan kiadói projekteket, amelyek „narratív univerzumukat más médiumokra is kiterjesztik”. Az idei kiírásra 30 országból 90 pályamű érkezett, amelyből a zsűri első körben a legjobb 10 projektet választotta ki. Ebből a 10 kiválasztott pályaműből nyerte el Rofusz Kinga illusztrátor Otthon című műve a legjobbnak járó első helyezést – derül ki a Petőfi Kulturális Ügynökség közleményéből.
Rofusz Kinga silent bookja (vagyis szöveg nélküli könyve) a Vivandra Kiadónál jelent meg 2018-ban, a kötetből pedig később nyolcperces animációs kisfilm készült a KGB Stúdió és Klingl Béla producer közreműködésével. A művet személyes történet ihlette: a könyv kizárólag képekkel meséli el egy család régi háztól való elszakadását, majd az új otthonra találás érzékeny történetét, a költözés folyamatát a kisgyerek szemszögéből láttatva.
A zsűri indoklásában megemlíti, hogy az alkotó a kisfiún keresztül univerzális történetet jelenít meg. Gyönyörűen, szavak nélkül ábrázolja a gyermek olyan jelentős változásra adott reakcióját, mint a költözés. Könnyed, áramló, költői képi világgal mesél nekünk a kapcsolatok természetéről, az otthonnal kapcsolatos legkülönbözőbb érzésekről. Az értékelés külön kiemeli a kisfilm képi kompozícióját és a pazar zenei aláfestést, amely tökéletesen leírja a mű történetét.
Hasonlóan nagy elismerést szerzett Litkei Julianna illusztrátor is, aki a Bolognai Gyerekkönyvvásár Illustrators Exhibition versenyében 4345 illusztrátor közül jutott a 315 legjobb közé. A döntősök közül a nemzetközi zsűri további 80 művész 79 illusztrációját választotta ki a világ 28 országából, köztük Litkei Julianna munkáit is. Litkei Julianna Somethings Growing On…(Valami növekszik…) című projektjének főszereplője egy csírázó burgonya, valamint bogarak és rovarok tarka csapata. A képeskönyv a természet láthatatlan mikrovilágának összetettségét ünnepli.
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Kozma Dezső irodalomtörténész
2023. február 3-án elhunyt Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész professzor, az erdélyi-partiumi és egyetemes magyar tudományos élet kiemelkedő alakja
1935. november 6-án született a Szilágy megyei Középlakon, 1958-ban végzett a Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom szakán. Tanári pályáját a sepsiszentgyörgyi 1. sz. Líceumban, a Székely Mikó Kollégium utódiskolájában kezdte, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanársegéd, lektor, majd előadótanár. A filológiai tudományok doktora lett 1971-ben, a XIX. század második felének magyar irodalmát adta elő a magyar nyelv és irodalom tanszéken, doktori értekezése is ezt az időszakot elemezte. Több mint négy évtizeden keresztül volt a kolozsvári bölcsészkar oktatója.
Kozma Dezső fontosabb publikációi: Magyar irodalom a századfordulón. Egyetemi jegyzet, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, 1978., Magyar irodalom a XIX. század második felében (1849-1905). Pedagógiai és Didaktikai Könyvkiadó, Bukarest, 1980., Koltói ősz. Petőfi Júliája. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1985. További munkái: Ady Endre. Aranyhal Kiadó, Budapest, 2002., Irodalom – korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/elhunyt-kozma-dezso-kolozsvari-irodalomtortenesz
INTERJÚ
--Most van a legnagyobb szükség a kultúrára – interjú Vincze Csilla könyvtárvezetővel
Vincze Csilla a gyergyószentmiklósi városi könyvtár vezetőjeként és rádiós tudósítóként egyaránt arra törekszik, hogy értéket adjon környezetének, ugyanakkor minél több emberrel megismertesse az olvasásban rejlő határtalan lehetőségeket. A Hargita Népe napilap Hölgyválasz című rovatában olvasható a könyvtárigazgatóval a beszélgetés, amelyben vezetői munkájáról és terveiről is kérdezte az újságíró. Az interjúból szemléztünk:
’– Hogyan tudja összeegyeztetni a könyvtárvezetői teendőket a tudósítói munkával? Hát a magánélettel?
– Amikor jelentkeztem, az volt a félelmem, hogy összeférhetetlenség miatt ott kell majd hagynom a médiát, de mint kiderült, jogilag nincs ennek akadálya, nem lettem köztisztviselő, a Marosvásárhelyi Rádiónak pedig soha nem voltam alkalmazottja, noha 2004 óta vagyok a gyergyószéki tudósítója. Közel két évtized mindenképp hosszú idő, és annyi szép élményt köszönhetek a rádiózásnak, ezért nagyon boldog voltam, hogy ez nem szakadt meg. Ugyanakkor beismerem, hogy néha nehéz, és ilyenkor fel kell állítani egy rangsort. (...)
– Újságíróként hogyan látja a romániai magyar kulturális intézmények jövőjét, létjogosultságát, működését? Min változtatna, ha lehetősége lenne rá?
– Amikor a dolgok nem mennek jól – márpedig a gazdasági és energiaválságot, a közelünkben zajló háborút nehéz letagadni –, akkor van a legnagyobb szükség a kultúrára. Nem látjuk, hogy pontosan hová tartunk, de egyre ijesztőbb jelei vannak annak, hogy rossz az irány.
(...) A közösségépítésben látom a megoldást. A felelősségvállalásban. A tudatosításban. Mert különben az ego fényezésének magányos öregkor lehet a következménye, egy modernül berendezett, programozott háztartási gépekkel ellátott lakásban, ahonnan a portalanítás miatt már rég kiselejteztek minden könyvet, így nem vehető kézbe az a kötet, amit a szülők még oly sokszor tartottak a kezükben, és amelynek egy-két mondata örök érvényű kapaszkodó.
– Milyen tervei, céljai vannak az intézménynél?
– Annak érdekében szeretnék cselekedni, hogy ne az előbbi forgatókönyv valósuljon meg. Csodálatos meséink vannak, amit meg kell ismertetni a gyermekekkel, segíteni kell nekik, amíg szert tesznek egy olyan gyakorlatra, amikor az olvasás már nem kín számukra. De a szülőknek és pedagógusoknak is szükségük van segítségre, támogatásra, ugyanúgy, ahogy az aktív lakosságnak, a nyugdíjasoknak vagy sérülteknek. A civil kezdeményezéseknek ezentúl is partnere lesz a könyvtár. Szeretném, ha továbbra is be tudnánk szerezni a legjelentősebb új könyveket, ha el tudnánk kezdeni a helyismereti anyagok digitalizálását, és nagyon sok rendezvényötletem van. A hagyományos események mellett munkatársaimmal közösen is indítunk új programokat.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.hargitanepe.ro/2023-02-15-vincze-csilla-most-van-a-legnagyobb-szukseg-a-kulturara-20230215
--„Erdély lehetett volna a kelet Svájca” – interjú Király Zoltán költővel, műfordítóval
Király Zoltán nemcsak alkotóként, de irodalomszervezőként is meghatározó alakja volt az elmúlt bő két évtized erdélyi irodalmi életének, több mint tíz évig például az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnökeként tevékenykedett. Beszélgettünk vele többek között az irodalmi közéletről, macsó, feminista és közéleti költészetről, a Facebookon nyomuló lájklelkű poétákról, a sepsiszentgyörgyi Petőfi-szoborról, a román költők keresetlen szókimondásáról, és arról, mikor fogják megjavítani a T–1000-esek Sarah Connor mosógépét.
“- Mi a véleményed az úgynevezett Facebook-irodalomról, az online Petőficskékről, a lájklelkű költőkről, az üzenőfalpoétákról, a verspercemberekről, akik a hírfolyamunkból szirupos rímfolyamot csinálnak?
- Ez alkati kérdés, van, aki képes ilyen típusú önmenedzselésre, időt, fáradtságot nem kímélve foglalkozik is ezzel, és van, aki, bár fent van a Facebookon, nem képes erre, nem akarja ezt csinálni, és van a harmadik kategória, aki nincs is fent a Facebookon – talán ők a legboldogabbak alkotói szempontól. Néha én is nagyon örülnék, ha le tudnék jönni az anyagról, mármint a Facebookról, mert sokkal kevesebb fölösleges információ terhelné az agyamat.
- Ha egy költő népszerű akar lenni a Facebookon, nem hordozza-e ez önmagában azt, hogy az általa írt versek színvonala is csökkenni fog?
Amennyiben mindenképpen meg akar felelni a közízlésnek. Az elején beszéltünk a nép képviselőiről, akik megállapítják, hogy a Petőfi-szobornak túl vékony a lába, esetleg nem elég dús a bajsza… Nyilván, ha valaki meg akar felelni a közízlésnek, akkor olyan témákról kell írnia, olyan terjedelemben és olyan hangnemben, hogy azt mindenki szeresse, és akkor özönlenek a lájkok, a követők, megugrik a könyvek példányszáma, ennek örül a kiadó, örül a szerző, több eseményre hívják meg, a Facebook-jelenlétéből kifolyólag nagyobb lesz a médiajelenléte. De mondom, ez alkati kérdés, tudni is kell csinálni, meg bírni is kell, hogyha ebbe beleállt az ember. Jelzem azonban, hogy ha egy verset a Facebookon elolvasott ezer ember, és lájkolta hétszáz, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a vers jobb, mint egy másik, amelyik ugyanabban az időszakban íródott, ugyanúgy megjelent könyvben, de nem lájkolta senki a Facebookon. Ennek a kettőnek az égvilágon semmi köze nincs egymáshoz, ez puszta marketing kérdése.”
Forrás és a teljes interjú itt: https://foter.ro/cikk/erdely-lehetett-volna-a-kelet-svajca-interju-kiraly-zoltan-koltovel-muforditoval/
--„A giccs rajongói az egyik legszórakoztatóbb társaság” – interjú Hermán Dániel pályakezdő íróval
Hermán Dániel pályakezdő író még csak 11. osztályos, de már egészen komolyan foglalkozik az irodalommal, illetve a zenével is, mivel zeneiskolába jár.
A Csikófogat című antológia egyik szerzője interjúban mesélt szinte mindenről: megkapta a magáét a giccs, a túltolt PC, de a TikTokon szerencsétlenkedő irodalmi lapok is.
„- Hogy kerül kapcsolatba az irodalommal a te generációd? Nálad hogyan történt ez?
Legelőször úgy, hogy anyukám olvasott fel nekem gyerekkoromban, a legtöbbünkkel, ha szerencsések voltunk, akkor így történt ez. De tulajdonképpen ez volt az egyetlen tantárgy mindig, ami annyira nem untatott, és amit értettem is. Emellett pedig az egyik legjobb szórakozási forma. A legtöbben szerintem még mindig könyvekből, meg a kötelezőkből ismerkednek az irodalommal. Én se olyan nagyon rég, pár éve tudtam meg, hogy egyébként lehet online is kortárs irodalmat olvasni, például a folyóiratok honlapjain. Az a baj, hogy mindenki nagyon fiatalítani szeretne, mert az a cél, hogy minél több fiatalt megragadjanak. A kedvenceim azok a folyóiratok, amik Instán is fent vannak, meg TikTokon. A TikTokosok a legjobbak… (nevet).
- Mesélj!
- Nekem sincs TikTokom, de láttam Facebookon ilyen hihetetlen profin megszerkesztett interjúkat vagy felolvasásokat kortárs költőkkel. TikTokra ezek úgy kerültek fel, hogy lefilmezték a képernyőt telefonnal, és ebből készültek a „fogyasztható” egy-két perces tartalmak. Hát… szerintem nem sikerült. Amúgy nagyon jó és nemes a próbálkozása mindenkinek, aki azon van, hogy a fiatalokat az irodalomhoz elvezesse. Nem tudom, hogy régen mennyire voltak közelebb a fiatalok, az irodalomhoz, gondolom, az, hogy ma már sokkal több és tartalmasabb lehetőség van a médiatartalmak fogyasztására, nehezebbé teszi a dolgot, de nem hiszem, hogy ezt a helyzetet normális módon meg lehet menekíteni. Aki úgy szocializálódott, annak úgyis érdekes lesz az irodalom, a többieket meg úgyse lehet megszólítani.”
(…) - De alapvetően szívesebben olvasol könyvből?
- Igen, mert azt vettem észre, hogy a figyelmemet is másképp köti le. Mert abban a pillanatban, hogy kapok egy érdekes színes képet, meg 6 reklámot a fogyásról, meg akármiről, akkor egy monotonabb részt sokkal könnyebben átgörgetek. Ha könyvből olvasol, nem is akarod megszentségteleníteni a könyvet, nem hagysz ki bizonyos részeket.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/a-giccs-rajongoi-az-egyik-legszorakoztatobb-tarsasag-interju-herman-daniel-palyakezdo-iroval/
MÚLTIDÉZŐ
--A szerelmi levelezés szabályai egy 19. századi kolozsvári levélminta-gyűjtemény alapján
A február 14-én ünnepelt Bálint-nap alkalmából ifj. Györfi Dénes egy 19. századi, „szerelmesek használatára” szóló kolozsvári levélminta-gyűjteményt mutatott be. A sokszor oly nehezen kifejezhető érzelmek „megfelelő” – vagyis a korabeli társadalmi konvenciókba illeszkedő – formába öntését, valamint a titkos üzenetek helyes megfejtését levelezőkönyvek és mintagyűjtemények segítették, amelyek levélmintákkal és udvarlási tanácsokkal szolgáltak az ifjú szerelmeseknek. E korai „önfejlesztő” könyvek hosszú sorából emelkedik ki az 1878-ban, tehát 145 évvel ezelőtti levélminta-gyűjtemény, teljes címén: Szerelmi levelező, vagyis irányadó miképen kell mindennemű szerelmi; úgymint szerelmi viszonyt kezdő, szerelmi viszony alatti, újévi, születés- és névnapi, szemrehányó, értesítő s nőül kérő leveleket szerkeszteni. A szerelmesek használatára.
A kötet Stein János, a jeles kolozsvári nyomdász és könyvkereskedő kiadásában jelent meg, szerkesztői viszont az ismeretlenség homályába burkolóznak. A kis méretű, alig 136 oldalas kiadvány sikerességét jelzi, hogy a Kolozsvári Egyetemi könyvtárban fellelhető példány a könyv negyedik, bővített és javított kiadása. Előzéklapján a következő, 19. század végi bejegyzés található: „Biderman Ferencz tulajdona”. A könyvtár 1907 novemberében vásárolta meg Mendl Manó gyulafehérvári kereskedőtől, tehát a könyv Kolozsvárról Fehérvárra került (lehet, hogy más erdélyi helységekben is megfordult), majd hazatért a kincses városba.
A levélminta-gyűjtemények rendkívüli sikeressége egyébként a korabeli sajtó figyelmét is felkeltette, amely hüledezve konstatálta, hogy fiatalok könyvekből vallanak szerelmet. Még Fekete István klasszikus regényében, a Tüskevárban is felbukkan egy levelezőkönyv, amikor Tutajos unalmában fellapoz egy régi gyűjteményt, és jót nevet a következő levélmintán: „Imádott Nagysád! Boldogságomat leírni nem tudom, hogy én, éppen én vagyok az a boldog halandó, aki Irmuskám kis kacsóit magaménak vallhatom.” Derültségének oka, hogy a regénybeli István bácsi áthúzta az Irmuskámat, és fölé írta menyasszonya nevét: Lilikém.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/-angyali-emiliam-a-szerelmi-levelezes-szabalyai-egy-19-szazadi-kolozsvari-levelminta-gyujtemeny-alapjan
AJÁNLÓ
--Moldvai csángó mondakatalógus – megjelent a III. kötet
2022 decemberének utolsó napjaiban jelent meg a budapesti Kairosz Kiadó gondozásában Magyar Zoltán mondarendszerező trilógiájának harmadik kötete. A szerző így vall munkájáról:
„Egy folklórszövegeket rendszerező népköltészeti kézikönyv előfeltétele, hogy átfogó igényű, a lehetőségekhez mérten megközelítőleg teljes körű adatbázisra támaszkodjon. Ennek hiányában minden ilyen tudományos terv hiú ábránd – nem véletlen, hogy Európában csak néhány nemzet esetében sikerült, s ott sem teljeskörűen. Legközelebb még tán éppen a román folklórkutatás jutott, amikor a 2000-es évek elején posztumusz közreadta Tony Brill mondarendszerezését, két vaskos kötetben, ám alig 5000 folklórszöveg alapján. Már csak az összehasonlítás végett is említendő, hogy a Moldvai csángó mondakatalógus ennél jóval több, mintegy 8000 monda alapján készült el, míg a magyar történeti mondák rendszerezése 112 000, az erdélyi hiedelemmondáké pedig 35 000 folklórszöveg alapján. Ezért is mondható jelentősnek ez a kézikönyv is, hiszen ez esetben egyetlen nagy múltú néprajzi csoport népköltészeti öröksége akkora, mint másutt a teljes nemzeti mondakataszter. Az e kézikönyv alapját képező Moldvai Csángó Szövegfolklór Archívum jelenleg 7600 prózaepikai alkotást foglal magába (a mondákon kívül nagy számban meséket, adomákat, proverbiumokat és igaz történeteket), a könyv összeállítása során azonban még felhasználtam a Magyar Történeti Mondák Archívumában fellelhető moldvai vonatkozású folklórszövegeket is.
Tehát mintegy 8000 monda és közel 3000 mondatípus alkotja mondarendszerező trilógiám harmadik darabját. Az adatbázis létrehozása eltartott ugyan egy évtizedig, ám mára felöli az összes publikált és múzeumi adattárakban, magánarchívumokban rejtőző moldvai csángó mondát, melyeknek jelentős hányadát teszik ki az utóbbi harminc év recens folklórgyűjtései. Esetemben az utóbbi két esztendő moldvai terepmunkája, melyek során még mindig mondák százait sikerült megörökítenem, immár e kézikönyv számára, annak előmunkálataiként. (…)”
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Megjelent-Magyar-Zoltan-Moldvai-csango-mondakatalogus-cimu-muve
--Mint egy új földrész felfedezése – László Noémi kolozsvári költő első prózakötete
Tizenegy verseskötet után meséket tartalmazó kötettel jelentkezik László Noémi kolozsvári költő: a Gutenberg Kiadónál lát napvilágot a Keljfeljancsi – mesék hívőknek és hitetleneknek című könyve, amelyet Tomos Tünde illusztrált. László Noémit a Krónika arról faggatta, miért kanyarodott a költészettől a próza felé, és mire számíthatnak a kötet olvasói.
Mindig is szeretett volna prózát írni – vallotta be a költő, amikor hamarosan napvilágot látó kötete kapcsán azt mondta el, milyennek érzékeli a műfajváltást. „Valószínű, hogy nem túl komolyan, mert hivatalosan évtizedekig nem írtam, tudjuk. Próbálkoztam, de úgy éreztem, nincs igazi prózaírói fantáziám, teljesen más mozgat az írásban, mint ami egy vérbeli írót. Nem tartottam közönség elé valónak azt, amit lapszéltől lapszélig írni sikerült” – vallotta be László Noémi. Hozzátette, mostanában a „szerkezete” változott – vagy „elment a józan esze”, mert újabban szívesen előrukkol olyasmivel is, amit prózába öntött. Elmondta, egészen máshonnan kell a nyersanyagot megközelíteni, és az ihlete még így is leginkább lírai. A meséskötet gondolata már több éve foglalkoztatta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/olyan-mint-egy-uj-foldresz-felfedezese-n-laszlo-noemi-kolozsvari-kolto-most-megjeleno-elso-prozakotetetol
MOZAIK
--A fiatalok 40 százaléka nem érti, mit olvas - online petíciót indított a Romániai Kiadók Egyesülete
Az olvasásra ösztönzésért, a funkcionális analfabetizmus felszámolásáért indított online petíciót a Romániai Kiadók Egyesülete. Megismétlik korábbi javaslataikat, közpolitikákat sürgetnek, hiszen mint fogalmaznak, a kiadók kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a könyv, az olvasás népszerűsítésére, viszont teljesen hiányzik egy összehangolt stratégia a művelődési és az oktatási minisztériumok részéről.
A petícióban rámutatnak, a legutóbbi PISA felmérések szerint a 15 éves fiatalok körében 40 százalékos a funkcionális analfabetizmus, tehát nem értik, amit olvasnak. Ugyanakkor európai viszonylatban Romániában a legkisebb a könyvpiac, egy lakosra számolva mindössze évi átlag 25 lejt költünk könyvekre.
A Maszol.ro által megszólaltatott szakértők szerint a petíció minden szava „szomorú és igaz”. A vizsgaközpontú oktatási rendszer nem teszi lehetővé az olvasáskultúra fejlesztését. A közkönyvtárak pedig magukra maradtak, az elmúlt harminc évben nem volt egy stratégia a tevékenységük megtervezésére, összehangolására.
Az európai könyvpiacok a csökkenés legkisebb jelére azonnal reagálnak, Romániában még csak nem is tervez az állam egy stratégiát arra, hogy olvasásra buzdítsa a fiatalokat, holott az olvasás az oktatás alapja, az információhoz való hozzáférés alapozza meg a (köz)gondolkodást.
Az egyesület javasolja, hogy állami támogatással induljon egy olvasást népszerűsítő országos kampány. Újítsák meg és tartsák be a közkönyvtárak működését szabályozó törvényt, tegyék lehetővé a könyvállományuk folyamatos bővítését. Kérik továbbá, hogy a kormány indítsa újra a programot, ami alapján a pedagógusok évi 100 eurót kapnak könyvvásárlásra, sőt terjessze ki ezt a támogatást más társadalmi kategóriákra is, illetve a könyvkiszállítás díját támogassák 50 százalékkal.
Romániában a hangsúly a vizsgákon van, a tét mindig az, miként teljesít a gyerek nyolcadik osztály végén, az erre való felkészülés a legfontosabb, a vizsgaközpontú oktatási rendszer pedig nem szolgálja az olvasáskultúra fejlesztését, mutatott rá Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) alelnöke, a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója.
Hozzátette, a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a pedagógus számára, hogy értő olvasást fejlesszen, sem a kerettantervben, sem a tananyagban, sem az órarendben nincs erre mód. „Rohanunk a tananyaggal, mert ha egy leckét nem veszünk át, lehet, épp azt kérik majd a vizsgán” – ecsetelte a rendszer anomáliáit a szakmai szövetség alelnöke.
Már közhely, hogy a finn oktatási rendszerrel példálózunk, de ott az iskolák központi helye a könyvtár, ami folyamatosan nyitva áll, a gyerekek bármikor leemelhetnek egy kötetet, a könyvtárosok folyamatosan, órarend szerint tartanak foglalkozásokat. Hatodik osztályig az alaptanító akkor tart olvasásnapot, olvasáshetet, amikor azt jónak látja. Közben nálunk folyamatosan nyirbálják az iskolai könyvtárosi állásokat, negyedállásban, félállásban dolgoznak, az iskolai könyvtárak fenntarthatósági gondokkal küzdenek, vont párhuzamot a szakmai szövetség alelnöke.
A petíció felvezetőjének minden szava „szomorú és igaz”, mondta Szonda Szabolcs. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója kifejtette, a PISA-felmérések eredménye évek óta kongatja a vészharangot, másrészt Romániában az összlakosságnak csak mindössze 15 százaléka látogatja rendszeresen a könyvtárakat.
A közkönyvtárak munkatársai évek óta úgy érzik, magukra maradtak, hiányzik az állami szintű stratégia, a tevékenység országos megtervezése, összefogása. Az elmúlt harminc évben a művelődési minisztériumban rapszodikusan volt könyvtári, vagy írott kultúrával foglalkozó szakosztály, de legtöbbször ezt a témát ráosztották egy tisztségviselőre, sok egyéb feladat mellé, idézte fel Szonda Szabolcs.
A közkönyvtárak tevékenységét szabályozó dokumentumokat már rég frissíteni kellett volna, hiszen a szerepük megváltozott a kilencvenes évekhez képest. Ma már közösségi központként működnek a könyvtárak, olyan feladatokat kell felvállalniuk, amikhez a jelenlegi törvény értelmében nincs meg az eszköztáruk. Szonda Szabolcs biztató jelnek tartja, hogy tavaly a művelődési minisztérium felélesztette a programot a közkönyvtárak állományának állami támogatással történő bővítésére. Hangsúlyozta, legalább apró lépésekkel kell haladni, példa Magyarország, ahol az elmúlt 20–25 év alatt gondosan megtervezett ütemterv alapján állami és uniós pénzekből fejlesztették a közkönyvtárakat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-fiatalok-40-szazaleka-nem-erti-mit-olvas-Az-utolso-oraban-vagyunk-valamit-lepni-kellene
--Fellendítenék a magyar kulturális életet Brassóban és környékén
Egész éven át tartó magyar kulturális rendezvénysorozat indult Brassóban Petőfi Kulturális Szalon címmel, a szervezők remélik, hogy a fiatal nemzedék tagjainak érdeklődését is felkeltik az eseményekkel.
Író-olvasó találkozók, irodalmi beszélgetések, zenés irodalmi estek, versszínházi produkciók helyszíne lesz a Cenk alatti város. A főszervező a magyarországi Petőfi Kulturális Ügynökség, a brassói partner pedig az Erdélyi Szórványmagyarok Kulturális Egyesülete – mondta el a Krónika online portál megkeresésére az egyik szervező, Veres Emese Gyöngyvér néprajzkutató, újságíró, a budapesti Miniszterelnökség Petőfi programjának ösztöndíjasa. A programsorozat időpontja minden hónap utolsó szerdája. Az ingyenes események elsődleges célja, hogy a kortárs magyar szépirodalom jelentős, ismert és kevésbé ismert alkotóit mutassa be az egész Kárpát-medencéből.
„Korábban nem volt Brassóban ennyire szervezett, rendszeres magyar kulturális rendezvénysorozat. Egy-egy szerzőt, könyvbemutatót olykor vendégül láttunk, de ez nem volt túl gyakori” – fejtette ki Veres Emese Gyöngyvér. Arra is kitért, Brassóban a magyar kulturális rendezvények iránt általában az idősebb korosztály érdeklődik, de a Petőfi Kulturális Szalonnal kapcsolatban remélik, hogy a fiatalok is érdeklődni fognak – már csak azért is, mert például az első rendezvény helyszíne az Áprily-főgimnázium volt.
Négyfaluban fellép februárban a marosvásárhelyi Spectrum Színház A helység kalapácsa című előadással, arra is várják a fiatalokat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/fellenditenek-a-magyar-kulturalis-eletet-brassoban-es-kornyeken
--A hónap könyvei – a Helikon folyóirat sikerlistája
A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat, a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatokkal együttműködve, havonta frissülő eladási sikerlistát közöl az erdélyi magyar olvasók körében leginkább keresett könyvekről.
Négy kategóriára osztva láthatók az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvek: szépirodalom (beleértve a klasszikus és kortárs világirodalmat is), erdélyi szerzők művei, gyermekirodalom és nem-fikció.
A toplista minden hónap hetedik napján frissül a kategória tíz legnépszerűbb könyvével.
2023 januárjában az erdélyi szerzőknél Visky András Kitelepítés (Jelenkor) című kötete, a szépirodalmi kategóriában pedig Tóth Krisztinától A majom szeme (Magvető) vezette a sikerlistát, míg a gyermek- és ifjúsági irodalom kategória első helyére J. K. Rowling Harry Potter-sorozatának első kötete, a Harry Potter és a bölcsek köve (Animus) került.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-honap-sikerkonyvei-januar-2023
--Kortárs magyar irodalom Egyiptomban – egy erdélyi magyar költő a kairói könyvvásáron és környékén
„Mit tudunk mi az arab világról? És mit lehet meglátni öt nap alatt ’nyugati’ szemmel a kairói arab világból?“ Lövétei Lázár László erdélyi magyar költő a Kairói Nemzetközi Könyvvásár vendége volt. Ez az arab világ legnagyobb könyves rendezvénye, a frankfurti után pedig a világ második legnagyobb könyvvására.
Lövétei Lázár László a könyvvásáron az Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar fordításában arab nyelven megjelent, Feketemunka című kötet szerzőjeként vett részt a rendezvényen. A magyarok első alkalommal vettek részt a kairói könyvvásáron a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, nem csoda tehát, hogy kiemelt figyelmet élveztek a sajtó részéről, még az egyiptomi Cosmopolitanben is megjelent a reklám a magyar szerzők könyveiről.
A Feketemunka kapcsán a szerző interjút is adott, a bő egy órán át kérdező interjúpartnerre érezhetően a kötet „szociális érzékenységeˮ tette a legmélyebb benyomást.
Forrás és a teljes cikk itt: https://foter.ro/cikk/pepsi-es-minaret-kairoban-kepes-utijegyzetek/
--Száz év elteltével ismét betilthatják a 20. század legfontosabb regényét
A felháborodott cenzorok 1922-ben betiltották a 20. század regényirodalmának egyik csúcsteljesítményét, James Joyce Ulyssesét. Most, egy évszázaddal később ez megismétlődhet, ugyanis a tudósok attól tartanak, hogy a regény túl sokkoló lehet a mai diákok számára, mivel James Joyce művét potenciálisan sértőnek minősítették − írta meg a The Telegraph.
A dublini hétköznapokról szóló, 800 oldalas történetet a Glasgow-i Egyetemen külön modulban tanítják, ahol a munkatársak mostantól figyelmeztetik a hallgatókat az író művében található, esetlegesen felháborító nyelvezetre és attitűdökre.
A lap által látott figyelmeztetés szerint Joyce írásai explicit utalásokat tartalmaznak szexuális témákra, és ugyanarra a problémára hívják fel a figyelmet, amely miatt Nagy-Britanniában száz évvel ezelőtt betiltották a művét. A mai diákokat arra is figyelmeztetik, hogy sértők lehetnek „a faji, nemi és nemzeti identitásra” való utalások az ír szerző műveiben, aki híresen gúnyolta hazája nacionalizmusát.
A dublini születésű szerzőt, aki 1941-ben, 58 éves korában halt meg, a legnagyobb modern írók között tartják számon, különösen Ulysses című remekműve miatt, amelyet az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban kezdetben betiltottak a szexet és az önkielégítést leíró részek obszcenitása miatt. Nagy-Britanniában a tilalmat 1936-ban oldották fel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2023/02/03/james-joyce-ulysses-cenzura-regeny/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.