ReMeK-e-hírlevél
XVIII. évf., 2023/2. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZAT
--„Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak – tizennegyedszer
KITEKINTŐ
--Konkoly Dániel és Pataki Viktor a Fiatal Írók Szövetségének új társelnökei
--„Költő lenni vagy nem lenni”: a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállítása
--Számos szolgáltatással várja olvasóit az MCC könyvtára
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--XV. Nemzetközi Felolvasómaraton – Babits Mihály 2023: felhívás közös olvasásra
--Jó évet zárt a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
--Ki mondta, hogy a könyvtárban csak olvasni lehet? – beszélgetés Szőcs Endrével
--Megszületett az Aradi Magyar Értéktár
--A sokoldalú Török József: hangulatos könyvbemutató és vidám minikoncert
--Kulturális rendezvények Nagykárolyban
--A Kultúra Hete Marosvásárhelyen
--Egyhetes kulturális programsorozat Székelyudvarhelyen
--Kihirdették a Hófehér varázs szépirodalmi pályázat győzteseit Székelykeresztúron
--Februárban startol a Temesvár 2023 Európa Kulturális Fővárosa program
AJÁNLÓ
--Erdővidékiek határon innen és túl
--2022 világirodalmi KULTkönyvei
--2022 magyar KULTprózakötetei
--2022 magyar KULTverseskötetei
--Bemutatták az új Csikófogat-antológiát
--2022 legjobb könyvei az olvasoterem.com szerint
--Salamon András tanulmánykötete: Seprődi Kiss Attila rácsai
DÍJAK
--Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj: hárman kapják meg
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Morcsányi Géza
--Meghalt Tamás Gáspár Miklós
INTERJÚ
--A tizenkét éves fiú, aki tavaly 185 könyvet olvasott el
--Bereményi Géza: Az írás menekülés az alaktalan rettenettől
--Interjú Tánczos Vilmos néprajzkutatóval
--„A hagyaték talált meg engem” – Demeter Zsuzsa irodalomtörténész Bálint Tibor látható és láthatatlan írásairól
--„A Székelyföld nem egzotikum, hanem egy jellegzetes magyar régió” – interjú Zsidó Ferenc íróval, a Székelyföld főszerkesztőjével
MOZAIK
--Online adatbázisban teszik közzé Széchenyi levelezését
--Minden, amit 2022-ben olvastunk
--Miért rejtélyes a Z generáció?
--Ebből a tíz könyvből kelt el a legtöbb példány a világon
PÁLYÁZAT
--„Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak – tizennegyedszer
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén tizennegyedik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára négy kategóriában:
A jelentkezőknek a fenti linkekre feltöltött szövegeket kell románra és/vagy angolra, illetve magyarra fordítania – a választott kategória függvényében. Egy versenyző több kategóriában is jelentkezhet, a döntőn azonban csak egy kategóriában vehet részt. Ha több kategóriában is továbbjut egy jelentkező, akkor jeleznie kell a szervezőknek, hogy melyik kategóriában szeretne megméretkezni a döntőn.
A fordítások beküldési határideje: 2023. február 12. Eredményhirdetés a kar honlapján: 2023. február 27.
Forrás és részletek itt: https://csik.sapientia.ro/hu/hirek/xiv-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-kozepiskolasoknak
KITEKINTŐ
--Konkoly Dániel és Pataki Viktor a Fiatal Írók Szövetségének új társelnökei
A Fiatal Írók Szövetsége 2023. január 13-án tartotta meg tisztújító közgyűlését. Ennek értelmében a következő, 2023 és 2025 közötti időszakban Konkoly Dániel irodalomtörténész, szerkesztő és Pataki Viktor irodalomtörténész, szerkesztő, korábbi társelnök vezetik a szervezetet – továbbra is társelnöki rendszerben.
Az új elnökség elsődleges feladatai közé tartozik a sokoldalú, befogadó közeg fenntartása, a független és nyitott szemlélet átörökítése, a szakmai alázat és elkötelezettség megerősítése, átadása, továbbá az új perspektívák általi felfrissítése. Pataki Viktor társelnök elmondta: „Az a jó, ha a FISZ-t elsősorban a hagyománytisztelet és folytonos megújulás kettőssége jellemzi. Ami a szervezet szépirodalmi, tudományos és összművészeti tevékenységét összeköti, az mindenekelőtt a szakmai minőséget képviselő közösség működése – ebből sosem lehet engedni.”
A FISZ az elmúlt három évben 50 taggal bővült, több mint 30 kötetet adott ki, és a pandémia ellenére szépirodalmi és irodalomtudományos rendezvényeivel vidéken és határon túl egyaránt jelen volt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/konkoly-daniel-es-pataki-viktor-a-fiatal-irok-
--„Költő lenni vagy nem lenni”: a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállítása
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás nyílt 2023. január 14-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum székhelyén, a Károlyi-palota felújított tereiben.
A tárlat különlegessége, hogy az életrajz helyett a költő szövegeire épít, kilép a kultikus Petőfi-értelmezésekből, jól körülírható, az életmű ma is könnyen értelmezhető problémakörein vezeti végig a látogatót.
A színházi, filmes díszlet, az interaktív videóinstallációk egy-egy terem központi elemeiként a korabeli képzőművészeti alkotásokkal együtt összművészeti, performansz jelleget adnak a tárlatnak, ezzel erősen eltérnek egy hagyományos kiállítás látványától. A kiállítás célja, hogy Petőfi szoborrá merevedett alakja helyett a csaknem feledésbe merült, sokhangú életműre irányítsa a figyelmet, és ezzel új megvilágításba helyezze magát a történeti személyt.
A tárlat Petőfi olyan szövegeit idézi, amelyek találkozási pontokat nyújtanak a mai kor látogatójának.
A tárlat központi hatáseleme a meglepetés, a váratlanság, ami Petőfi poétikájának szövegszervező ereje.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/kolto-lenni-vagy-nem-lenni-cimmel-nyilik-a-petofi-
--Számos szolgáltatással várja olvasóit az MCC könyvtára
Az új felsőoktatási könyvtár, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezeti egységeként a Tas vezér úti épületben működik (Budapest, XI. ker.). Szolgáltatásaikról néhány napja Giczi András könyvtárigazgató adott interjút a Magyar Katolikus Rádiónak.
A könyvtár a nyomtatott kiadványok mellett számos online adatbázissal is biztosítja a hallgatók és kutatók számára a klasszikus és modern szakirodalmi forrásokat. Utóbbiakról néhány adat: harmincezer online folyóirat és 265 ezer e-könyv várja az olvasókat, akik negyven előfizetett elektronikus adatbázisban is kutathatnak.
A könyvtárak jövőbeli szerepével kapcsolatban Giczi András elmondta, hogy az elmúlt évtizedben egyértelműen az elektronikus tartalmak felé terelődött a fókusz, azonban nagyon szerteágazó az a technológia, amelyekkel ezeket az adatbázisokat el lehet érni. Ezért a könyvtáraknak az egyik új feladata, hogy felkészítsék az olvasókat ezen rendszerek és technológiák használatára. Erre reagálva az MCC könyvtára januártól egy új, a 21. századi igényeket is kiszolgáló rendszert (Liberty Library Management System) tesz elérhetővé a látogatók számára, amely új szintre emeli a könyvtárhasználat élményét.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN levelezőlista
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Összegzés és tervezés a rádió hullámhosszán
Év eleji vissza- és előretekintő, összegző és tervekről szóló beszélgetés volt januárban a Rádió GaGa Háromszék stúdiójában a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával, Szonda Szabolccsal.
Forrás és az interjú itt: https://www.youtube.com/watch?v=iZtvL_jsBro
A Háromszék napilapban megjelent, azonos témájú beszélgetés itt olvasható: https://www.3szek.ro/load/cikk/155660/dinamikus-ev-utan-gozerovel-tovabb-bod-peter-megyei-konyvtar-
--Személyes élménnyé tenni a könyvet
„Jó év lett 2022. A lett pedig örömhír” – fogalmazott évértékelőjében Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. A háromszéki kultúra egyik fontos bástyájaként számontartott intézmény vezetője szerint mindig év végén derül ki ugyanis, hogy az, amiért az év során dolgoztak, beigazolódik-e.
„A könyvtárhasználat és -látogatottság terén úgy tűnik, hogy amit érzékeltünk év közben, az valós. A statisztikák is azt igazolják, hogy a könyvtárhasználatot illetően vissza tudtunk térni a járvány előtti időkhöz, és ezért hálásak vagyunk a közönségünknek, mert nélkülük ez nem történik meg” – húzta alá Szonda. „Számomra az is lényeges, hogy következetesek tudtunk maradni a profilunkhoz: azt kínáljuk, amihez értünk. A visszatéréshez, a növekvő adatokhoz nem kellett új, tőlünk idegen dolgokat elvállalnunk, csupán jó olvasmányt kellett kínálnunk, érdemi dokumentálódási lehetőséget kellett teremtenünk, és rendezvényeinkkel a könyvet, az írott kultúrát emberközelbe hoznunk. Ezeken a területeken viszont gazdagabb anyagot tudtunk kínálni, mint előző évben” – értékelt. (...)
Tavaly nem csak a könyvtár folyosóin és részlegein volt nyüzsgés: az intézmény mind a város, mind pedig a szélesebb régió kultúraszervezéséből kivette a részét. „Mindig azt reméljük, hogy amit csinálunk, az mind visszahat jótékonyan a könyvtárhasználatra. Jelenleg 8200 körüli beiratkozott olvasónál tartunk, az éves kölcsönzési tranzakciók száma pedig, az olvasóteremhasználatot is beleértve, elérte a járvány előtti 73 ezres küszöböt. Csak tavaly 1151 új olvasót regisztráltunk, ami duplája annak, amennyi 2021-ben volt. Ezek a számok jelzik, hogy nem hiábavaló a reményünk, a munkánk, a rendezvényeink is tulajdonképpen olvasásra ösztönöznek” – értékelt Szonda Szabolcs.
(...) Az olvasóvá nevelés az elsődleges szempont. Ezenkívül körülbelül 30, saját szervezésű irodalmi-kulturális rendezvény, zöme író-olvasó találkozó, könyvbemutató, irodalmi vagy a kultúra más területével érintkező témájú előadás, zenés-irodalmi produkció szerepel a tavalyi tevékenységi listán, és az intézmény becslése szerint 10–12 000-es létszámú közönséghez jutottak el. Mindez úgy, hogy nőtt azon programjaik száma is, amelyeket a gyerekeknek, diákoknak szerveztek. A Mozgókönyvtárral óvodákat, iskolákat látogattak meg, a Mesekerék Vándorkönyvtárral pedig az olvasásösztönző programokat juttatták el községi könyvtárakba. Számos meseolvasó-játékot vittek végig a tavaly is, kezdve a népmese napjához kötődőkkel a gimnazistáknak szervezett Könyvkalandig, az Aranyfonálig, amely családoknak szóló, a közös olvasásra, könyvtárlátogatásra ösztönző játék. Meg kell említeni a Csodalámpa olvasóklubot és a Kertkönyvtár nyári, szünidős tevékenységeit, az újszülötteket és családjaikat köszöntő Könyvkelengyét, illetve az újonnan bevezetett, Hol folt, hol nem folt elnevezésű foglalkozást, amely az olvasást kézműves, varrogató tevékenységgel kapcsolja össze. A fentiek tükrében a 2023-as év tartalommal való feltöltése sem okozhat nehézséget, hiszen mindazt, ami bevált és jól működött, idén is folytatni kívánják, a könyvtári szolgáltatások tartalombővítésétől a rendezvényekig – szögezte le az igazgató. A SepsiBook szervezésének már nekifogtak, ezt idén május 25. és 28. között tartják, és a Petőfi-emlékév eseményeinek sorát is gyarapítani kívánják. Szándékuk, hogy – a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel partnerségben – a költő életművét új megközelítésben bemutató utazótárlatot, a Petőfi-buszt is elhozzák Háromszékre.
„Tavaly pihentettük a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közösen szervezett nyári olvasó- és kézművestáborunkat és az azt megelőző diákvetélkedőt, idén viszont ezzel is a Petőfi-emlékévhez kapcsolódunk. A vetélkedő témája Petőfi, az ismeretlen ismerős lesz, és a nagy költőnk alakját és életművét hozza diákközelbe” – osztotta meg lapunkkal a könyvtárigazgató. Végezetül egy dicséretet is megfogalmazott munkatársai irányába: „Aminek örvendek, az a lelkesedésük, találékonyságuk, és ez lehet a járvány, a két év elszigeteltség hozadéka is, amikor az adott helyzetben fel kellett találnunk önmagunkat. Ez a lendület átszármazott a tavalyi év munkájába is, minden elismerésem ezért a kollégáimnak. Új programokkal, ötletekkel jelentkeznek, és végig is viszik, ehhez viszont szükséges, hogy azt érezzék, meg tud valósulni az, amit elképzelnek” – zárta a beszélgetést az igazgató.
Forrás és a teljes interjú itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/szemelyes-elmennye-tenni-a-konyvet-n-ez-a-
Romulus Bucur szerzői estje
A Román Kultúra Napja alkalmából közönségtalálkozóra került sor Romulus Bucur költővel, esszéíróval a könyvtár Olvasótermében, 2023. január 13-án.
A rendezvény sajtóvisszhangjából: „Van, akinek még jelentenek valamit az olyan fogalmak, mint szerelem, barátság, tisztesség. Van, akinek a többnyelvűség természetes állapot. Van, aki Bogdán László emléke előtt verssel tiszteleg.
Romulus Bucur a 80-as generáció különleges egyénisége, versei közvetlenek, a valóság költészetét műveli – mutatta be a meghívottat Adrian Lăcătuș irodalomkritikus. A 80-as generációból az emelte ki, hogy – megváltoztatva az addigi játékszabályokat – mindig aktuális mondanivalót közölt verseiben, nem csatlakozott egyetlen csoportosuláshoz sem, és az idővel megváltozó társadalmi, politikai körülmények ellenére is töretlenül folytatta pályáját.
Romulus Bucur a maga során életéről beszélt, a többkultúrájú aradi gyerekkorról, a nagyszülőknél eltöltött évekről, amikor – apja tiltása ellenére – megtanult magyarul, és a folyamatos olvasási vágyáról, mely aztán szenvedéllyé vált, így hát magától értetődő volt számára, hogy író lesz. A bukaresti filológiai egyetemen olyan évfolyamtársai voltak, mint Florin Iaru, Ion Stratan, Alexandru Mușina, és ismét csak természetes – bár ő úgy fogalmazott, szerencséje volt –, hogy életét a továbbiakban a költészet határozza meg. A vers egy folyamat, aminek nincsenek sem időbeli, sem térbeli, sem nyelvi határai, fogalmazta meg költői hitvallását, s mindezt bizonyítandó, verseiből olvasott fel – magyarul is, majd, mintegy a hely szelleméhez igazodva, végezetül a Bogdán Lászlóhoz írott versét is.”
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.5915108538527264&type=3
Forrás: https://www.kmkt.ro/seara-literara-cu-romulus-bucur
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/155408/a-kulonutas-kolto
Díjazták a SepsiBookot
Második díjjal tüntette ki a könyvtár által kezdeményezett és társszervezett, 2022. májusában megvalósult nagyrendezvényt, a SepsiBook könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált az Observatorul de Covasna – CovasnaMedia napilap az első alkalommal megszervezett Szuperlatívuszok Gáláján, Kovászna megye legjobb rendezvénye kategóriában, az olvasók szavazati alapján.
Forrás: https://www.facebook.com/sepsibook/posts/158317866955133
Díjátadó és zenés-irodalmi előadás
A magyar kultúra napja alkalmából 2023. január 19-én ünnepi műsor helyszíne volt a könyvtár Gábor Áron-terme.
Az esemény nyitányában a Kovászna Megyei Művelődési Központ által 2013-ban alapított Háromszék Kultúrájáért Díj átadására került sor. Az életműdíj a háromszéki kultúra területén kifejtett több évtizedes kiemelkedő tevékenységet ismeri el. A díjat idén Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró, helytörténeti szakíró vehette át. A díjazottat Demeter László muzeológus méltatta, a díjat átadta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Ezt követte Sinha Róbert gitárművésznek és Prohászka Rád Boróka irodalomtörténésznek a „Száz alakba...” című zenés-irodalmi előadása, a Petőfi-emlékév jegyében.
A Petőfi-bicentenárium alkalmából született előadásukon Petőfi Sándor versei mellett kortársa, Mertz János Gáspár (1806–1856) gitárművei hangzottak el, amelyek a legszebb magyar romantikus zenei hagyományokat idézik. Az előadók – akik nemrég jelentettek meg egy Petőfiről szóló kötetet a Gryllus Kiadó gondozásában és Hargita Megye Tanácsának támogatásával – a költőről is elmeséltek néhány, az iskolai tananyagban nem szereplő, különös és humoros történetet.
Az eseményt Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Liszt Intézet – Sepsiszentgyörgy és a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezték.
Forrás: https://www.kmkt.ro/dijatado-es-zenes-irodalmi-eloadas
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/155541/harom-gyonyoru-futam-volt-az
https://www.hirmondo.ro/kultura/kisgyorgy-zoltan-neve-osszeforrott-
Legek összegzése
Az ifjúsági és gyerekirodalmi művek vezetik a Bod Péter Megyei Könyvtárból tavaly legtöbbet kölcsönzött könyvek listáját. A 0-7 éves korosztály kedvencei a leporellók, képeskönyvek, foglalkoztatók, és akárcsak az előző években is, a Bogyó és Babóca-sorozat, Marék Veronika könyvei vezetik a kölcsönzési listát. A 7-11 évesek a kalandos, képregényes könyveket keresik, mint Berg Judit Rumini-sorozata, az Egy ropi naplója-, valamint az Egy zizi naplója-sorozatok, de a Harry Potter-könyvek is még mindig nagyon népszerűek. A 12-18 évesek kedvencei között sok kortárs, magyar író műve szerepel, pl. Leiner Laura, Wéber Anikó, de Rick Riordan könyvei is kelendőek. A fiatal felnőtteknek szánt (kb. 30 éves korig), vagyis Young Adult-könyvek toplistáját a romantikus és fantasy regények vezetik, Colleen Hoover, Sarah Dessen, Leigh Bardugo könyvei, Rupi Kaur versei, de Almási Kitti, Orvos-Tóth Noémi, Feldmár András és Csernus Imre könyveit is sokan lapozzák. A 30-60 éves korosztály kölcsönzési listáján gyakoriak Margaret Atwood, Tompa Andrea könyvei, illetve Visky András Kitelepítése, ezen kívül romantikus történelmi regények (pl. Fábián Janka, Karády Anna művei), a szórakoztató irodalom (pl. Guillaume Musso munkái) és Máté Gábor pszichológiai munkái keresettek. Az idősebb korosztály az életrajzokat (pl. az angol királyi családról szólók), a skandináv krimiket és a történelmi romantikus regényeket szereti (pl. Philippa Gregory Tudor-sorozata).
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/szemelyes-elmennye-tenni-a-konyvet-n-ez-a-
Szaxofon- és zongorakoncert fiatal művészekkel
Szonáták szaxofonra és zongorára címmel került sor hangversenyre 2023. január 21-én a könyvtár Gábor Áron-termében.
Felléptek: Palkó Csanád (szaxofon – a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjasa) és Veress Gáspár (zongora) fiatal előadóművészek. Az előadók Kolozsváron élnek és dolgoznak, Palkó Csanád jelenleg a Gheorghe Dima Zeneakadémia szaxofon szakos mesterképzésén másodéves hallgató, Veress Gáspár pedig ugyanannak a tanintézménynek zeneszerzés szakos doktori asszisztense.
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.550484640445319
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/szaxofon-es-zongorakoncert
Tompa Andrea Sepsiszentgyörgyön
Székelyföldre látogatott Tompa Andrea író január végén. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett körútján Sepsiszentgyörgyön 2023. január 26-án találkozott olvasóival, a könyvtár zsúfolásig telt Gábor Áron-termében. Az eseményen Pieldner Judit irodalomtörténész volt a meghívott beszélgetőtársa.
A beszélgetés során elsőként sepsiszentgyörgyi kötődéséről mesélt a szerző. Tompa Andrea nagyapja, Tompa Miklós Szentgyörgyön volt orvos a háború alatt, de sajnos keveset tud róla, csak a közelmúltban kezdte el kutatni családjának ezt az ágát. Bevallása szerint keveset utazott gyermekkorában, akkor látogatott először a városba, amikor olimpiászosként megismerkedett székelyföldi fiatalokkal, és eljött hozzájuk. Diákkora után színházi nézőként tért vissza ide, jó kapcsolatot ápol Bocsárdi Lászlóval, végül pedig íróként is többször járt már a városban. Mint mondta, megdöbbentő számára, hogy milyen eleven szellemi élet zajlik itt, milyen nagy érdeklődést mutat könyvei iránt az itteni olvasóközönség.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/155696/hazarol-es-irasrol-tompa-andreaval
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.552500973577019
Folytatódott a Hol folt, hol nem folt foglalkozássorozat
A karácsonyi történeteket, előkészületeket és ajándékjavaslatok forgatagát bemutató könyvek indították a decemberi foglalkozást, aztán a gyerekek Sándor Attila nyugalmazott könyvtáros irányításával, papírhajtogatás technikájával falidíszt készítettek és szalvétákat hajtogattak, az anyukák pedig varrógép segítségével alkottak karácsonyi szalvétát az intézmény gyermekkönyvtári részlegén.
Az új év új lelkesedéssel köszöntött be. A Boldogságterv (Gretchen Rubin) kellékeiből a "rend a lelke…" és az újrahasznosítás jegyében a gyerekek pillepalackokból fonalak segítségével készítettek rekeszes tárolót, az anyukák tejföles vödrökre varrtak zsebes bevonatot, amelyekben írószereket, ecseteket, ollókat és egyéb tanszereket vagy akár hajcsatokat lehet áttekinthetően tárolni.
A könyvek szeretete, az együttlét és az alkotás öröme járta át ezeket az alkalmakat is.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/565168472325871
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Egy csöppnyi Németország: betekintés a sváb kultúrába
A Care2Travel Egyesület és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár együttműködésében tizenegyedik alkalommal került sor Interkulturális Estre a könyvtár előadótermében. A téma ezúttal Németország és a sváb kultúra volt. Az est előadói Lisa Haberbosch és Linus Witzemann, az Európai Szolidaritási Testület önkéntesei voltak, akik vetítésel kísért előadásukban számos érdekességet osztottak meg a hallgatósággal a sváb régió kulturális hagyományairól. A jó hangulatú, interaktív előadás végén a jelenlevők megkóstolhattak néhány jellegzetes sváb ételt is.
A 2021-ben elindított interkulturális estek sora idén is folytatódik a könyvtárban, márciusban két alkalommal terveznek találkozót, ahol a Csíkszeredában tartózkodó lengyel és holland önkéntesek fogják bemutatni saját országukat, kultúrájukat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1144/egy-csoppnyi-nemetorszag-betekintes-a-svab-kulturaba--interkulturalis-est
Száz alakba… – lemez és könyvbemutató Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára
A magyar kultúra napja alkalmából ünnepi eseménynek adott otthont 2023. január 25-én a Kájoni János Megyei Könyvtár. Olyan sokan érkeztek az ünnepségre, hogy szűknek bizonyult az előadóterem. Sinha Róbert nemzetközi hírű gitárművész és Prohászka Rád Boróka irodalomtörténész a Petőfi-bicentenárium alkalmából készült, Száz alakba... című könyvét és a Vámszer Géza Művészeti Népiskolában szervezett, Átjárók című tehetséggondozó program résztvevőivel közösen készített lemezt mutatták be a zenés-irodalmi esten. Prohászka Rád Boróka és Sinha Róbert ezzel a kötettel és hozzá kapcsolódó lemezzel Petőfi életének, személyiségének, műveinek kevésbé ismert oldalait is megmutatják. A Száz alakba... című könyvről Tódor Erika egyetemi oktató beszélgetett az alkotókkal. A beszélgetés során kiemelte: ‘A lemezen hallható dalokból egyértelműen kiderül, hogy Petőfi versei kiválóan illenek a mai kortárs zenei stílusokhoz.’ Az előadáson elhangzott megzenésített versek mindenike bizonyította, hogy Petőfi kortalan, a versszövegek úgy hatnak a mai modern zenével együtt, mintha kortárs irodalmi alkotások lennének. A jelenlevők számára igazi zenei-irodalmi csemegét jelentett az előadás. Az ünnepséget a Kájoni János Megyei Könyvtár és a Vámszer Géza Művészeti Népiskola közösen szervezte, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
Kolozsi Zoltán Koló novelláskötetének bemutatója a könyvtárban
Kolozsi Zoltán Koló gyermek-és ifjúkora Csíkszeredához kötődik. Mozgalmas gyermekkorának történéseit sok humorral örökíti meg novellákat és verseket tartalmazó első kötetében, Zoltán kapitány címmel. A szerzővel a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2023. január 19-én találkozhattak csíkszeredai olvasói. Kolozsi Zoltán vetített képekkel kísérve beszélt a kötetről és olvasott fel részleteket a jelenlévő közönségnek.
A román kultúra napját ünnepelték a könyvtárban
2023. január 16-án online és a helyszínen zajló megbeszéléssel ünnepelték a román kultúra napját a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A megbeszélés témáját az intézményi névadás fontossága képezte. A korszerű technológia segítségével csíkszeredai és más Hargita megyei településekről, valamint Dolj, Olt és Brassó megyéből származó résztvevők fejezték ki véleményüket. 2011 óta évente a román kultúra napján indítják el a könyvtár román nyelvű programjait. Közülük idén az Együtt nap mint nap – mit tudunk intézményeink névadóiról? elnevezésű online vetélkedőt ajánlják az érdeklődőknek. Ez tartalmilag a 17-20. században élt román és magyar személyiségek életrajzához és munkásságához kapcsolódik. További tájékoztatás és a verseny szabályzata a könyvtár honlapján: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2023-01-31
A román kultúra napjához kapcsolódó programjaink társszervezője idén Hargita Megye Tanfelügyelősége, anyagi támogatója Hargita Megye Tanácsa. Programfelelős és kapcsolattartó: Bedő Melinda, 0720 544 013, bedomelinda@gmail.com
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1140/a-roman-kultura-napja-2023
Örményországról készült útikönyvét mutatta be Dájbukát Borbély László
Dájbukát Borbély László szamosújvári örmény családból származik. 2009 óta él ősei hazájában, Örményországban. Örmény nyelvből és irodalomból szerzett mesteri fokozatot Jerevánban, a középkori örmény irodalmat tanulmányozta. Jelenleg a hírneves jereváni Matenadaran – az ókori és középkori örmény kéziratok tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó intézet – kutatójaként dolgozik, ugyanakkor idegenvezetéssel is foglalkozik, valamint örmény irodalmat is fordít. Az általa összeállított, Örményországot bemutató útikönyv 2022-ben jelent meg magyar nyelven a jereváni Armav könyvkiadónál. Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége szervezésében, 2023. január 11-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében számos érdeklődő jelenlétében mutatta be a kötetet a szerző. Könyvét főként az Örményország iránt érdeklődő magyar turistáknak szánta, röviden, mégis átfogóan igyekszik bemutatni lapjain az ország viszontagságos történelmét, gazdag kulturális örökségét, látványosságait, számos színes fotó kíséretében.
--XV. Nemzetközi Felolvasómaraton – Babits Mihály 2023: felhívás közös olvasásra
Kiemelkedő évhez érkezett a Nemzetközi felolvasómaraton története, tizenöt éve indult térben és időben egyaránt kiterjedt útjára ez a nagyszerű esemény. A másfél évtizedes együttolvasásnak már a 2009-es indítása is figyelemre méltó: 3325-en kapcsolódtak be, évről-évre egyre többen szereztek tudomást róla, míg 2013 óta minden alkalommal több tízezren vettek részt, tavaly közel 39 000-en. A Kájoni János Megyei Könyvtár 2014 óta főszervezője a határokon átívelő felolvasásnak, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes művei után, 2023. február 28-án Babits Mihály (1883-1941) alkotásait szólaltatjuk meg, születésének 140. évfordulója alkalmából. Nem könnyű Babitsot olvasni, de érdemes, szabadon választható kihívás. Lehetőségünkhöz mérten bármikor olvashatunk a nap folyamán, és tetszésünk szerint választhatunk felolvasnivalót Babits Mihály verseiből, prózájából – áll a maraton idei felhívásában.
A felolvasás helyszíne szabadon választható: iskolák osztálya, díszterme, tornaterme, könyvtár, kávézó, kulturális intézmény, otthon, online tér stb. A központi helyszín idén is a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme (a könyvtárban való felolvasáshoz előzetes egyeztetés szükséges a 0753 073 489-es telefonszámon). A könyvjelzőket idén is elektronikus formában küldik el a szervezők a felolvasók számára.
A bejelentkezés online módon történik, 2023. február 23-ig. A jelentkezési űrlap elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján, jobboldalt, a Babits Mihály felolvasómaraton – 2023 szövegre/címre kattintva. Az esemény Facebook-oldala: XV. Nemzetközi Felolvasómaraton: Babits Mihály – 2023. A szervezők várják idén is az ezen az oldalon való részvételt is: a Babits Mihályról szóló érdekességeket, nehezebben hozzáférhető szövegeket, fotókat, videókat a felolvasásról, hogy egymás számára is elérhetővé váljon ez a méreteiben egyedi, olvasásnépszerűsítő megmozdulás.
Kapcsolattartók: Török Edit – 0753073489, Kelemen Katalin – 0720544093 (hétköznap 11 és 15 óra között).
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1139/xv.-nemzetkozi-felolvasomaraton-babits-mihaly--2023--felhivas
Forrás: https://maszol.ro/kultura/A-15-Nemzetkozi-felolvasomaraton-kovetkezik
--Jó évet zárt a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott évértékelő beszélgetésből.
„Olvasás szempontjából jó évet zártunk, a könyvtárnak 2655 beiratkozott olvasója van, melyből tavaly 1714 volt aktív, ez a szám 0,6%-kal több, mint 2021-ben. 14.427 személy használta a könyvtár szolgáltatásait, ez 12,8%-al több, mint 2021-ben” – jegyezte meg Vántsa Judit, hozzátéve, 22 090 könyvtári dokumentumot kölcsönöztek az olvasók, ami 3,1%-kal kevesebb, mint előző évben. „Ez annak tudható be, hogy az olvasótermi könyveket, amelyeket a pandémia idején kikölcsönöztünk, most már csak olvasóteremben használhatták az olvasók” – világított rá az okokra.
Az olvasói szokásokról beszélgetve kiderült, a legolvasottabb szerzők listáján Berg Judit tört az élre, őt második helyen a 2021-es év „győztese”, Borsa Brown követi. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Bartos Erika áll, az ötös listát Leiner Laura és Liane Schneider egészíti ki.
A legolvasottabb könyvek listáján az előző évekhez hasonlóan több ifjúsági regény és házi olvasmány található. Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regényét Maléna kertje (Molnár Krisztina Rita) és a Tüskevár (Fekete István) követi, de A két Lotti (Erich Kastner), El fogsz tűnni (Wéber Anikó), A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc) és A kőszívű ember fiai (Jókai Mór) is a legkölcsönzöttebb kötetek között szerepeltek.
2021-hez képest a legnagyobb pozitív változást az jelentette, hogy ismét tarthattak rendezvényeket. „52 rendezvényünkön 1043 személy vett részt tavaly. A teljesség igénye nélkül megemlíteném az olvasóklubot, az olvasásmaratont, a vakációs olvasásmotiváló foglalkozásokat, a papírszínházat, de könyvbemutatót, könyvtárbemutató órát és fotókört is tartottunk” – sorolta. Hozzátette, bár a könyvtárnak nem feladata a rendezvényszervezés, főként az olvasók bevonzásáért szerveznek olvasásmotiváló eseményeket.
Idéntől az iskolai foglalkozásokba felolvasáskor biblioterápiás elemeket is belecsempésznének. „Már negyedik éve, hogy felnőtteknek havonta egy alkalommal biblioterápiás olvasókört tartunk, és egy másodikat is szeretnénk indítani” – mondta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/jo-evet-zart-a-baro-
--Ki mondta, hogy a könyvtárban csak olvasni lehet? – beszélgetés Szőcs Endrével
A 2023-as év Székelyudvarhelyen a Játék éve, ahogy azt a város- és intézményvezetők egy korábbi sajtótájékoztatón bejelentették. A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban is készülnek az idei tematikus évre. Az Udvarhelyi Híradó újságírója Szőcs Endre könyvtárigazgatóval beszélgetett a tematikus év programjairól és a 2022-es év összegzéséről:
‘A játék évéhez csatlakozva a városi könyvtár egy hatalmas, 5,70 x 1,57 méteres, 33 600 darabos puzzle kirakására hívja a városlakókat – mondja Szőcs Endre könyvtárigazgató, aki a már megérkezett kirakós képét is megmutatta ízelítőként: egy sűrű dzsungel, a benne lakó összes állattal, beleértve a dzsungel királyát. Nem lesz egyszerű kirakni, éppen ezért szeretnék, ha minél több embert meg tudnának mozgatni az eseménnyel, amely a tervek szerint egy teljes nyári hétvégén, péntektől vasárnapig fog zajlani, éjszakába nyúlóan.’
’Az intézménynek külön társasjáték-terme is van, ahol Rubik-kockák, scrabble, kártyajátékok, römi és egészen új társasjátékok is sorakoznak a polcon, a tervek szerint ezek állományát gyarapítanák a legeslegújabb játékokkal. Egy römi- vagy scrabble-bajnokság is tervben van.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is lesz könyvünnep, könyvvásár, és a Nyitott könyvek éjszakája sem marad el. Az sem kell bánkódjon, aki még nem látta a tavaly, a zene évében megnyílt hangszerkiállítást, év végéig még bepótolhatja.’
A könyvtárigazgató elmondta, az eddigi évekhez képest tavaly jutott a legtöbb pénz új könyvek vásárlására, 80 800 lej értékben vásárolt könyveket az intézmény, amely összesen 1488 példány könyvet, folyóiratot, újságot jelent.
’– Elsősorban olyan könyveket próbálunk meg beszerezni, amelyek helytörténeti szempontból fontosak. Ezek a példányok nem kölcsönözhetők, hanem helyben olvashatók. Másrészt minden egyes kiskönyvtárnak, mint amilyenek mi vagyunk, az az egyik legfontosabb célja, hogy az olvasók igényeit kielégítse.’ – magyarázta az igazgató. Az olvasók adományából sem volt hiány a tavaly, összesen 660 kötetet ajándékoztak a könyvtárnak.
’A könyvtár aktív olvasóinak száma (akik évente legalább egyszer megfordulnak az intézményben – szerk. megj.) továbbra is kevesebb, mint a koronavírus-járvány előtt volt, mégis visszatérésről beszélhetünk – mondja az igazgató. 2013-ban 340-360 személy iratkozott be, amely 2019-ben már évi 1694-re nőtt. A koronavírus-járvány miatt 2021-ben ez a szám visszaesett 751-re, de a tavaly nőni látszott, 1200, 1300 körüli az újonnan beiratkozottak száma.’
’Azon kívül, hogy lehet kölcsönözni, programok is működnek a könyvtárban, amelyek ingyen vannak, de kötve vannak a beiratkozáshoz, olvasójegy kell hozzájuk. Van itt planetárium, fizikai kísérletek, VR-szemüveg, földrengés-szimulátor, 3D-s mozi, játék a könyvekkel foglalkozás, fényírda, napmegfigyelés és csillagvizsgálás, hangszerkiállítás, társasjátékozás, papírszínház, arcfestés, quilling (papírcsík-technika), filmvetítés, nintendo, szabadulószobák, karkötő-készítés, diafilmvetítés, kalligráfia.’
Egyébként a tavaly volt a valaha legnagyobb a programokra látogatók száma, összesen 5284-en voltak, akik nem kölcsönözni jöttek, hanem könyvtárt látogatni, különböző tevékenységeken vettek részt – mondta az igazgató.
Forrás és a teljes cikk itt: https://uh.ro/ki-mondta-hogy-a-konyvtarban-csak-olvasni-lehet/
--Megszületett az Aradi Magyar Értéktár
Ha van könyvtár, képtár, levéltár, amely könyveket, képzőművészeti alkotásokat, dokumentumokat gyűjt és őriz, miért ne lehetne értéktár a magyar értékek jegyzékbe vételére, a jelen- és utókornak való megőrzésre?
A Magyar Országgyűlés idevágó törvénye alig tíz éve (XXX./2012) született meg az értéktárak létrehozásáról. A jogszabály kimondja:
a) a magyar nemzeti értékek, köztük a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek;
b) az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell.
E törvény nyomán számos magyar – helyi – értéktár született már meg, van készülőben. A legújabb az Aradi Magyar Értéktár, amelyet 2023. január 19-én mutattak be a Jelen Ház nagytermében.
A Magyar Értéktár pillanatnyilag – hacsak az utóbbi hetekben nem változott – 174 tételt tartalmaz nyolc témakörben: Agrár- és élelmiszergazdaság, Egészség és életmód, Épített környezet, Ipari és műszaki megoldások, Kulturális örökség, Sport, Természeti környezet, Turizmus és vendéglátás. E nyolc kategóriába, elméletileg, minden belefér, ami a magyarság (de valószínűleg akármilyen más nép) anyagi és szellemi megvalósításait, eredményeit összefoglalja.
A Szabadság-szobor Egyesület kiadványa, a jó kétszáz oldalas, még tavalyra datált Aradi Magyar Értéktár – az Araddal kapcsolatos előző három kötetéhez hasonló borítólappal, kitűnő papíron, kiváló színes fotókkal jelent meg.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/megszuletett_az_aradi_magyar_ertektar_1.php
--A sokoldalú Török József: hangulatos könyvbemutató és vidám minikoncert
Vidám hangulatú, élményekkel teli kettős könyvbemutatónak adott otthont a Szatmárnémeti Megyei Könyvtár: Török József köteteinek bemutatását pörgős, életteli élő koncert koronázta meg.
Török József nem is egy, hanem egyszerre két könyvét mutatták be 2023. január 16-án a Szatmár Megyei Könyvtárban. A teltházas eseményen a közönség a tavaly megjelent Hatvanhat című novelláskötetet és az idén, alig pár napja frissen kiadott, Árnyékrahívás című verseskötetet ismerhette meg.
Forrás: https://frissujsag.ro/a-sokoldalu-torok-jozsef-hangulatos-konyvemutato-es-vidam-
--Kulturális rendezvények Nagykárolyban
A magyar kultúra napját verses-zenés-táncos előadással és koszorúzással ünnepelték Nagykárolyban — az eseménysor a Károlyi-kastélyban kezdődött.
A Nagykárolyi Kulturális Igazgatóság, a Nagykárolyi Művelődési Központ és a Nagykárolyi Városi Könyvtár által szervezett verses-zenés-táncos előadáson a Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum diákjai Fényi István Ifjúsági himnusz és József Attila Rejtelmek című versét adták elő megzenésítve (felkészítő tanáruk Jónucz Alfonz); Fekete Daniella Babits Mihály Hazám! Az igazi ország, Vigh Kevin Kölcsey Ferenc Huszt, Mátyás Dávid Kölcsey Ferenc Intés című versét szavalták el (felkészítő tanáruk Kiss Hajnalka).
A Nagykárolyi Városi Könyvtárban két kiállítás nyílt, az egyik Kölcsey Ferenc életéről, a másik pedig az 1800-as években kiadott könyvekből, a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlege kiállításmegnyitóval egybekötött bemutatót szervezett a Károlyi-kastély konferenciatermében. Az esemény során az érdeklődők megismerhették a Hungarikumok gyűjtemény legismertebb értékeit.
Forrás: https://frissujsag.ro/nagykarolyban-mar-megkezdodtek-a-kulturalis-rendezvenyek
--A Kultúra Hete Marosvásárhelyen
Egyhetes programsorozattal ünnepelte – ötödik alkalommal – a Studium–Prospero Alapítvány a román és a magyar kultúra napját Marosvásárhelyen. A január 15-től január 22-ig tartó egyhetes időszak A Kultúra Hete néven vált ismertté, amely alatt számos változatos program közül választhattak az érdeklődők. Az elmúlt években már hagyománnyá vált rendezvénysorozatban az idén is helyet kapott a képzőművészet, a film, a színház, a zene, az irodalom, a tánc, a történelem, a népi kultúra, a gasztronómia, ezúttal is voltak tudományos ismeretterjesztő előadások és gyermekprogramok. A különböző események keretében megjelent a román, az örmény és a magyar kultúra is, amelyek együtt szerves részét képezik annak az erdélyiségnek, ami számunkra a mindennapokat jelenti.
A Kultúra Hete főszervezője a Studium–Prospero Alapítvány volt, programkoordinátora pedig Nagy Zsolt. Társszervezők, partnerek többek között a Maros Megyei Könyvtár, a Teleki–Bolyai Könyvtár, a Teleki Téka Alapítvány voltak.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-kultura-hete-marosvasarhelyen
--Egyhetes kulturális programsorozat Székelyudvarhelyen
Egy héten át lehetett hangolódni a magyar kultúra napjára Székelyudvarhelyen: a szervező intézmények több helyszínen változatos kulturális programokkal várták az udvarhelyieket.
A programsorozat könyvtári rendezvényei a következők voltak:
Január 16-án rendhagyó irodalomórát tartott Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra Magazin főszerkesztője, majd az Orbán Balázs nyomdokán dokumentációs fotótábor műveiből nyílt szabadtéri kiállítás a Haáz Rezső Múzeumnál.
Január 20-án három párhuzamos programot kínáltak a szervezők: a városi könyvtárban Az ember tragédiája című filmet vetítették, a művelődési ház oszlopos termében a gyerekek munkáit felvonultató, Ügyeskezű cimborák című kiállítást nyitotta meg Elekes Gyula tűzzománc-művész, illetve az UNESCO Bolyai-emlékév nyitányához illeszkedően Oláh-Gál Róbert A Bolyaiak és Székelyudvarhely címmel tartott ismeretterjesztő előadást, majd Sándor József nyugalmazott egyetemi docens és Oláh-Gál Róbert egyetemi adjunktus a városi képtárban mutatta be a Szemelvények a Bolyaiak matematikai kézirataiból című könyvet.
A magyar kultúra napján, január 22-én az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének kiállítása várta a látogatókat a művelődési ház előtéri kiállítóterében, majd 19 órakor kezdődött a gálaest, amelynek keretében átadták az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/egyhetes-kulturalis-programsorozat-szekelyudvarhelyen
--Kihirdették a Hófehér varázs szépirodalmi pályázat győzteseit Székelykeresztúron
A 2022-es év végén már második alkalommal hirdette meg a Hófehér varázs elnevezésű irodalmi pályázatát a Székelykeresztúri Városi Könyvtár és a polgármesteri hivatal. Az első verseny két évvel ezelőtt zajlott, majd egy év kihagyás után a szervezők ismét nagy reményeket fűztek a feltörekvő, illetve bemutatkozni vágyó szerzőkhöz. A pályázatot öt kategóriában írták ki – az előkészítő osztályos tanulóktól a szakmabeli vagy műkedvelő felnőttekig mindenkinek lehetősége volt megmutatni tehetségét. Az első alkalomhoz képest összevonták a prózai és a lírai művek elbírálását. A versenyre jelentkezők száma sajnos ezúttal nem döntött rekordot, mondta Lőrinczi Edit könyvtáros. Közel annyian jelentkeztek, mint első alkalommal, bár megjegyezte, hogy a fiatalokat egyre nehezebb kreatív írásra ösztönözni. Kimondottan jót tett a versenynek az, hogy nemcsak Keresztúrról, hanem a környező településekről is küldhettek írásokat az érdeklődők. Jelentkeztek többek között Székelyudvarhelyről, Kőrispatakról és Csíkszentkirályról is. A hatvanhat beküldött művet háromtagú zsűri bírálta el – Illyés Izabella tanárnő, Sándor-Zsigmond Ibolya muzeológus és Szombatfalvi Klára tanárnő. Kategóriák szerint első díjat nyert Bölöni Orsolya, Szász Sarolt, Fülöp Orsolya Jácinta, Kecskés Emőke és Derzsi Pál. Minden díjazott értékes könyvjutalomban részesült.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/2023-01-10-teli-tortenetek
--Februárban startol a Temesvár 2023 Európa Kulturális Fővárosa program
A „Fényeddel világítsd városod!” mottót választotta Temesvár, amely 2023. január 1-től Veszprém és a görögországi Elefszína mellett viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A fény különleges jelentéssel bír a „szikrák városában”, ott, ahol Európában elsőként vezették be az izzólámpás, elektromos közvilágítást, és ahol 1989-ben kipattanhatott a kommunista diktatúra elleni forradalom mindent beragyogó szikrája.
Átlagosan heti harminc, azaz napi négy eseményre számíthatnak a látogatók, a kiemelt programok és a kapcsolódó kulturális események helyszínei pedig több városrészre is kiterjednek majd.
2023 több mint egy tucat, a barokktól a rockig terjedő zenei műfajban szervezett fesztivált tartogat a nyári hétvégékre, és több mint 15 tematikus fesztivál is lesz. A program a kulturális események széles spektrumát vonultatja fel a brüsszeli Singing Moellenbeek gyermekkórus előadásától a manchesteri Chameleon Company tánctársulatéig. A város olyan neves formációkat fog vendégül látni, mint a Rimini Protokoll színházi társulat, a kölni WDR Sinfonieorchester vagy a Belfast Ensemble zeneművészeti társulás. Több mint 2500 romániai és külföldi művész érkezik, köztük két irodalmi Nobel-díjas: Orhan Pamuk és Olga Tokarczuk.
Az utóbbi ötven év legnagyobb Brâncuşi-kiállítását is idén nyitják meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/februarban-startol-a-temesvar-2023-europa-
AJÁNLÓ
--Erdővidékiek határon innen és túl
Az erdélyi magyarok többsége bizonyára gyakran eljátszott már a sajátos, a kisebbségi létből fakadó gondolattal: menni vagy maradni? E kérdés számunkra egyidős Trianonnal. Miközben a velünk élő többség főleg a rendszerváltás óta indult el a szélrózsa minden irányába, mi már százhárom éve úton vagyunk.
Tókos Levente alapos munkát végzett Erdővidéki arcélek című könyvében (Tortoma Kiadó, Barót, 2022): 52 erdővidékivel beszélgetett arról, ki miért választotta a távozást és a maradást. Sok év múltán, most mit gondol erről? Hogyan alakult az élete? Miképpen tekint onnan vagy innen a szülőföldre? A szerző olyan személyiségeket kérdezett tehát, akik életük egy adott pontján már mindannyian megválaszolták a „menni vagy maradni?” kérdést, és e szerint is cselekedtek. Mindannyian meghoztak egy fontos és felelősségteljes döntést, ennek minden következményével. Az interjúkból érdekes életutak bontakoznak ki előttünk, hiszen egy emberi élet alakulása mindig izgalmas regény, bárhol is ketyegjen az óra: Amerikában, Budapesten vagy Baróton.
Tókos Levente beszélgetései a magyar lélek aktuális rezdüléseit tapogatják le, így aztán a saját életünket, kihívásainkat, gondolatainkat is viszontlátjuk bennük. Ezért több ez a mű, mint erdővidéki arcélek gyűjteménye, mert a huszonegyedik század magyarja önmagára ismerhet olvasás közben. És eközben, a szív tájékán meghallja a szülőföld hívó szavát, amely a legnagyobb távolságból is kitartóan szól hozzá. Szelíd kitartással emlékezteti rá, hogy ő az alap, amire épült az élete. És bárhová is vetette őt a sors, ment vagy maradt, legbelül mindvégig megmaradt annak, ami mindig is volt: erdővidéki, erdélyi magyarnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/erdovidekiek-hataron-innen-es-
--2022 világirodalmi KULTkönyvei
A magyar nyelvre átültetett világirodalmi megjelenéseket idén nem az új szerzőnevek dominálták. Nobel-díjasok és megannyi bejáratott név sokadik, önéletrajzi ihletésű dokumentum- vagy esszékötete, esetleg korábbi művek újrafordítása: ez (is) jellemezte 2022-t. Ugyanakkor egy új kiadó, az évszak-kvartettek, valamint a zsánerek éve is volt ez.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kulter.hu/2023/01/2022-vilagirodalmi-kultkonyvei-top-
--2022 magyar KULTprózakötetei
Egy naptári év irodalmi termése valós időben beláthatatlan: esetlegességek és véletlenek alakítják bármely toplista merítését és szempontjait, akkor is, ha az áttekintés csak a fikciós magyar prózára korlátozódik.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kulter.hu/2023/01/2022-magyar-prozakotetei-top-
--2022 magyar KULTverseskötetei
Kevés hálátlanabb feladat van a rangsorállításnál, legfőképp mert valami mindig kimarad belőle. Előre érdemes tisztázni azt is, hogy mit jelenthet, ha a 2022-es év verseskötetei között válogatunk. Tekinthetünk rá számvetésként annak kapcsán, hogy az adott időszakban milyen témák és poétikák váltak láthatóbbá. Ami például feltűnt, hogy az év verseskötetei között több is akadt, amely bátran nyúl az avantgárd, neoavantgárd eszköztárához (Tandori Dezső vagy Szőcs Géza például gyakori hivatkozásai az itt kiválasztott köteteknek). Érdemes szót ejteni arról is, hogy számos költészet a posztironikus szemlélődés, a történelem allegorikussága és a modernség előtti kulturális hagyományok felé indult, amikor a politikai líra érvényes beszédmódjait kereste. Az utóbbi évek radikálisabb formai és tematikai újításaihoz képest (amelyeknek többek között a poszthumanizmus esztétikai dimenziója is utat nyitott) körvonalazódni látszik egy eltérő költészeti irány, amelynek líranyelve a metareflexió visszaszorításával, klasszikusabb műfaji és poétikai hagyományokból építkezik.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kulter.hu/2023/01/2022-magyar-verseskotetei-top10/
--Bemutatták az új Csikófogat-antológiát
2023. január 5-én teltházas érdeklődés fogadta a Vallásszabadság Házának alagsorában a Csikófogat tehetséggondozó műhely pályakezdőit és Pánczél Andrást, a program pedagógiai vezetőjét. A Csikófogat szabadegyetemi rendszerben működő, hat féléves irodalmi műhely, amit a Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó támogat. Mint kiderült, a műhelynek nem csupán csíkszeredai, kolozsvári vagy szatmári, hanem felvidéki, délvidéki és kárpátaljai tanoncai is vannak, írásaikból áll össze a Csikófogat-antológia. Az idei válogatás kilenc szerzője közül nyolc látogatott el a kolozsvári könyvbemutatóra, szövegeiket Deák Alexandra színművész előadásában ismerhette meg a közönség.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/varjuk-hogy-felnyeritsenek-a-
--2022 legjobb könyvei az olvasoterem.com szerint
A hagyományaikhoz ragaszkodva, az év utolsó napján közölték a saját összeállításukat a tavalyi év legjobb könyveiről. Ezúttal sincs rangsor, az összeállítás a recenzensek kedvenceit tartalmazza az elmúlt év terméséből. A lista ezúttal a megszokottnál is színesebb: a tényirodalmi alkotások és kortárs magyarok mellé két verseskötet is bekerült, noha az oldalon nem foglalkoznak költészettel. Most kivételt tettek: az egyik verseskötet az egyik recenzens első kötete, a másikat pedig Krisztinka, a költő ajánlja az olvasóknak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://olvasoterem.com/blog/2022/12/31/2022-legjobb-konyvei-az-
--Salamon András tanulmánykötete: Seprődi Kiss Attila rácsai
Seprődi Kiss Attilának otthonról minden megadatott – tudjuk meg a kötetből (UArtPress Kiadó, Marosvásárhely, 2022) –, addig tanulhatott, ameddig meg nem szerezte a szülei által elvárt legmagasabb iskolai ismereteket. Három nyelvet beszélt, jól ismerte és szerette az irodalmat-színházat, jól táncolt... Egyedüli gyerekként elkényeztetettnek is tarthatnánk, ha nem mondana ennek ellent szigorú/következetes továbbtaníttatása/-tanulása. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet befejezése után elvégezte Bukarestben a rendezői szakot is.
A könyvben leplezetlenül áll előttünk, rendezett előadásaiban, sikereiben, kudarcaiban. Salamon András könyvéből megismerhetjük Seprődi Kiss Attila egész munkásságát – ami nekünk azért volt akkortájt lehetetlen, mert a körülmények a színházhoz ragasztottak. Akinek családja is volt, nehezen mozdulhatott a városból, minden idejét a színházban és otthon töltötte – próbák, előadások, időnkénti szabad idők, ha épp nem volt próba, előadás. Nem láthattuk más városokban rendezett előadásait.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/155642/seprodi-kiss-attila-racsai-
DÍJAK
--Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj: hárman kapják meg
Visky András író, drámaíró, Oláh Gyárfás szobrászművész, divattervező és Imre Éva színésznő kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat – közölte az elismerést létrehozó RMDSZ. A legrangosabb erdélyi magyar díjakat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten adják át, idén 11. alkalommal.
Az irodalom kategóriában kitüntetett Visky András író, drámaíró, dramaturg, költő elsősorban új regénye, a Kitelepítés okán kapja a díjat. „Nem tudok olyan kortárs erdélyi regényről, amely az utóbbi néhány évben egyszerre ennyi olvasót szólított volna meg ilyen rövid idő alatt” – méltatta Mărcuțiu-Rácz Dóra. Hozzátette, Visky András új regénye úgy beszél az erdélyi történelem legborúsabb eseményeiről, hogy „nem hagy minket magunkra a sötéttel”.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/155564/harman-kapjak-meg-erdelyi-magyar-kortars-
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Morcsányi Géza
A Magvető Kiadó egykori igazgatója, Morcsányi Géza, Jászai Mari-díjas műfordító, dramaturg, szerkesztő, egyetemi tanár, élete hetvenegyedik évében, 2023. január 4-én elhunyt.
1952. augusztus 28-án született Budapesten. 1966 és 1970 között a Teleki Blanka Gimnáziumban tanult. 1971 és 1977 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt. 1977 és 1988 között budapesti (Radnóti Miklós Színház) és vidéki (Pécsi Nemzeti Színház, Győri Nemzeti Színház, szolnoki Szigligeti Színház) színházakban dolgozott dramaturgként. 1988 és 1989 között az Interpress Magazin szerkesztőjeként, 1989 és 1995 között az IPC Könyvkiadó munkatársaként tevékenykedett, majd 1995 és 2015 között mint a Magvető Könyvkiadó igazgatója, 2015. március 1-től mint a Líra Kiadói Csoport igazgatója és a Líra Könyv Zrt. igazgatósági tagjaként folytatta munkáját. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című 2017-es filmjében élete első filmszerepét alakította. Társszerzőként, dramaturgként és fordítóként számos színházi előadást jegyez. Színházi dramaturgként megszámlálhatatlan munkát tudhatott maga mögött.
2005-ben Budapestért díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje díjjal is kitüntették.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-morcsanyi-geza.html
--Meghalt Tamás Gáspár Miklós
2023. január 15-én, hosszú betegség után meghalt Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró. 74 évet élt.
Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltozás előtti demokratikus ellenzék meghatározó alakja, majd az első szabadon választott országgyűlés szabaddemokrata képviselője volt. Később fokozatosan eltávolodott a pártpolitikától, és kutatóként, közíróként tette le markánsan névjegyét.
Erdélyben született 1948. november 28-án, Kolozsváron diplomázott filozófiából 1972-ben, Magyarországra 1978-ban települt át. Fiatal értelmiségiként a román és a magyar kommunista belbiztonságiakkal egyaránt meggyűlt a baja. Ahogy gyakran mondogatta: Romániában még amiatt üldözték, amit nem volt hajlandó megtenni, Magyarországon pedig már azért, amit csinált. Előbbivel a hatalommal szembeni amorf engedetlenségére, utóbbival a nagyon is konkrét (és persze illegális) ellenzéki szervezkedésekre utalt. De valójában mindkettővel ugyanarra: a szellemi függetlenség kérlelhetetlen őrzésére.
Ez a jellemvonása a demokratikus átmenet után is meghatározta életét, egyik hatalmi pólus vagy kurzus sem tekintette sajátjának sosem – igaz, mindegyik olvasta.
Tamás Gáspár Miklós javíthatatlan humanista volt, akit nem is kellett megjavítani. Nem romlott el sosem.
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/belfold/2023/01/15/tamas-gaspar-miklos-tgm-meghalt-
INTERJÚ
--A tizenkét éves fiú, aki tavaly 185 könyvet olvasott el
A gyulakutai Csipán Kristóf célja más gyerekekkel is megszerettetni az olvasást.
185 könyv, 76 online könyvajánló, 363, olvasással töltött este, 11 esti történet az édesanyjától – ennyire volt gazdag a Gyulakutáról származó Csipán Kristóf 2022-es éve, aki az olvasást népszerűsítő Facebook-oldalán, a KriStory – könyvajánlón számolt be rekordjairól. A számok láttán kíváncsiak voltunk, miként gondolkodik egy 12 éves, aki ennyire jártas a betűk és történetek világában, illetve az is érdekelt, milyen családi háttér, nevelési módszer szükséges ahhoz, hogy egy gyermekből olvasni szerető kamasz váljon. Csipán Betti, Kristóf édesanyja felvilágosított: az élményszerűség és tudatosság a legfontosabb, ezért is döntöttek a magántanulás mellett, ami utat nyitott gyermeküknek a könyvek világába. Kristóftól pedig megtudtuk: az olvasás számára nem a határfeszegetésről és nem is önmagáról szól; egy nagyobb célért olvas, azért, hogy másokkal is megszerettesse a könyveket.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/eletmod/A-12-eves-fiu-aki-tavaly-185-konyvet-
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-kristory-kincseibol
--Bereményi Géza: Az írás menekülés az alaktalan rettenettől
Amikor gyerekként diftériás lett, nagyapja egy kiló aranyat adott az életéért, nagyanyja pedig misét mondatott. Ütötte nevelőapa, rendőr és egyetemi tanár, mert volt valami szokatlan a tekintetében. Miután leszerelt, cipői különösen kopogtak a Keleti pályaudvar peronján, azóta ír verset, dalszöveget, novellát, regényt, drámát és filmet. Bereményi Gézával Regős Mátyás beszélgetett.
Forrás és az interjú itt: https://kultura.hu/beremenyi-geza-az-iras-menekules-az-alaktalan-
--Interjú Tánczos Vilmos néprajzkutatóval
Az ELTE néprajzi blog Láncreakció címmel indított interjúsorozatában olvasható Tánczos Vilmossal, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatójával készült nagyinterjú.
Tánczos Vilmos többek között mesél arról, hogy melyik „ravasz és okos franciával” ülne le egy mély, szakmai beszélgetésre, miért nincs külön „szabadideje” és „munkaideje” és hogy miért érzi magát mindenhol otthon Európában.
’Engem mindig, már érettségi előtt is a magyar nyelv és kultúra egésze vonzott, és a magyar népi kultúrát is ebben a tágabb keretben helyeztem el. Ez azóta sem változott meg: a népi jelenségek tágabb eszme- és kultúrtörténeti kerete ma is jobban érdekel, mint ezeknek a jelenségeknek a társadalmi vonatkozásai. Érettségi után, 1978-ban ezért mentem magyar nyelv és irodalom szakra, és bizonyos értelemben bölcsész maradtam ma is. Néprajz szak akkor nálunk, Erdélyben nem is volt az egyetemen, de elképzelhető, hogy ha lett volna, akkor sem ezt választottam volna, hanem a magyar vagy történelem szakot. A magyar kultúra egészén belül a népiség iránti hangsúlyos érdeklődés a kolozsvári egyetemi évek alatt kristályosodott ki bennem, de még a szakdolgozatomat sem néprajzi témából írtam, hanem az emlékiratíró Bethlen Miklósból, mert akkor éppen az az eszme- és vallástörténeti háttér érdekelt, amelyben a 17. századi nagy erdélyi emlékirat-irodalom megszületett. De azért közben rendszeresen jártam terepre vallásos folklórt gyűjteni: Gyimesbe, Moldvába, a Mezőségre és persze a csíki szülőföldemre.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://elteneprajz.blog/2023/01/14/lancreakcio-tanczos-vilmos/
Ugyanitt interjú Keszeg Vilmossal (https://elteneprajz.blog/2023/01/22/lancreakcio-keszeg-vilmos/) és Gazda Klárával (https://elteneprajz.blog/2023/01/29/lancreakcio-gazda-klara/).
--„A hagyaték talált meg engem” – Demeter Zsuzsa irodalomtörténész Bálint Tibor látható és láthatatlan írásairól
Mintha az álom és a valóság küszöbén egyensúlyozó groteszk, torz lelkű lumpenek találkozóhelyén egyszer csak megállt volna az idő, és én, akár egy panoptikumban, körbejárnám a kövér vendéglőst, a szélfogó fülű pikolót, a karján pincsit hordozó utcalányt, Kolozsvár külvárosát – ilyen volt újraolvasni a Zokogó majom című regényt. A díszlet ma dizájnosabb, de a kisemberek ma is csak átvonulnak az életen, és ma is csak ritkán akadnak Kálmánkák, akik képesek kilépni saját sorsukból. Demeter Zsuzsa Bálint Tiborról írt esszé- és tanulmánykötete meggyőz arról, hogy nemcsak a „borítók közé zárt életműbe", hanem a szerző „láthatatlan” írásaiba is érdemes beleolvasni.
Bálint Tibor születésének 90. és halálának 20. évfordulója számvetésre késztette a kolozsvári író emlékét, munkásságát gondozó irodalomtörténészeket. A Helikon folyóirat, a Bálint Tibor Baráti Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Bukaresti Egyetem több tematikus beszélgetést, tudományos tanácskozást szervezett, és született egy, az író életútját bemutató tárlat is. Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon folyóirat szerkesztője négy éve kutatja az író hagyatékát. Ennek a munkának az eredményeképpen született meg az értelmező írásokat, esszéket tartalmazó kötet, amely közelebb hozza az olvasókhoz a világ abszurditására érzékeny Bálint Tibort.
Forrás és a szerzővel készült interjú itt: https://kultura.hu/a-hagyatek-talalt-meg-engem-demeter-zsuzsa-
--„A Székelyföld nem egzotikum, hanem egy jellegzetes magyar régió” – interjú Zsidó Ferenc íróval, a Székelyföld főszerkesztőjével
Zsidó Ferenc jelenleg az egyik fontos erdélyi irodalmi-kulturális folyóirat, a csíkszeredai Székelyföld főszerkesztője – korábban napilapok, hetilapok munkatársa is volt –, de emellett visz egy fél katedrát irodalomtanárként a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában. A Laska Lajos című rövidprózakötet és a Huszonnégy című regény szerzője úgy látja, a székely embert is rengeteg inger éri a globalizálódó világban, sokat változik, csak a kívülálló számára tűnik úgy, hogy a Székelyföldön megállt az idő. De beszélgettünk vele kiégésről, a gazdasági válság hatásairól, és még a dobolásról is, aminek van egy fontos közös vonása az irodalommal…
’-Gyakori példa, és a te életedre is jellemző, hogy az író ember, ha polgári foglalkozást kell választania (mert kell), akkor az újságírást választja, hiszen ez mégiscsak az írással kapcsolatos. Mennyire lehet szerinted ezt a két igen kimerítő szakmát összeegyeztetni egymással és ráadásul a magánélettel is?
-Igen, adja magát ez a modell, nem is tudom, mennyire egészséges. Az is lehet, hogy sokkal jobban esik az írás nyolc óra kőműveskedés vagy vízvezeték-szerelés után, mint egyik fajta írásból átülni a másikba. Lehet, hogy jó lesz kipróbálni, akár az alkotásban is új dimenziót jelenthet. Összeegyeztetni egyébként nehéz, elég sok kapkodó, „szétesett” embert lehet látni ebben a műfajban. Én a napi újságírástól (Krónika) a heti újságírás felé (Polgári Élet), majd a havi folyóirat-szerkesztés (Székelyföld) felé vettem az irányt, így sikerült valamennyire lelassulnom. De még így is azon kapom magam, hogy túlpörgök. Például, ahogy megkaptam e kérdéseket tőled, nyomban nekiszöktem a megválaszolásuknak (a fizikai távolság miatt az interjú írásban készült – a szerk.). Aztán mondok magamnak: hát bolond vagyok én?’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/a-szekelyfold-nem-egzotikum-hanem-egy-jellegzetes-magyar-regio-interju-zsido-ferenc-iroval/
MOZAIK
--Online adatbázisban teszik közzé Széchenyi levelezését
A készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete.
A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is.
Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon. A szövegkritikai szempontból feldolgozott és jegyzetelt levelekkel folyamatosan bővülő adatbázis a szorosan vett Széchenyi-kutatáson túl a történettudomány több ága és szűkebb részterületei számára is fontos információforrás.
Széchenyi István hatalmas irathagyatékának jelentős részét levelezése teszi ki. A Széchenyi-levelek legnagyobb része ma két budapesti közgyűjteményben, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában található, emellett jelentősebb gyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, az esztergomi Duna Múzeum és a soproni Storno-ház.
Az online már olvasható 549 levél közül Széchenyi a legtöbbet szüleinek, majd 1814-től Liebenberg Jánosnak írta, a címzettek között ugyanakkor Wesselényi Miklós, Felsőbüki Nagy Pál, József főherceg vagy Metternich birodalmi kancellár is megtalálható. Az adatbázisban a levelek nagyobb tematikus kategóriákba vannak rendezve, amelyekhez külön leírás tartozik. Az olvasóknak emellett lehetőségük nyílik dátum, címzett, nyelv, tartalmi címke, az írás helye vagy egy adott kifejezés szerint keresni a levelek között.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.origo.hu/tudomany/20230109-online-adatbazisban-teszik-
--Minden, amit 2022-ben olvastunk
2022-ben leginkább önismereti könyveket, krimit, romantikus műveket, szépirodalmi alkotásokat és gyerekkönyveket olvastunk. A legnagyobb változás a pszichológiai tematikájú művek előretörése.
Nem kevesebb mint tizenhat önismereti alkotás található 2022 ötven legsikeresebb alkotása között. A második legnépszerűbb kategória a szórakoztató irodalom kilenc művel, a harmadik helyen pedig a szépirodalom áll, hét ilyen alkotás található a legkeresettebbek között. Emellett még sokan keresték olvasták a gyerekkönyveket, életmóddal és gyermekneveléssel kapcsolatos írásokat, ismeretterjesztő köteteket.
A Bookline kimutatása szerint egy szépirodalmi mű, Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regénye lett a tavalyi év legnépszerűbb könyve. A legkeresettebb könyvek listáján Dr. Máté Gábor legújabb írása lett a második, a Normális vagy a betegségek valódi okait mutatja be. A népszerű klinikai szakpszichológus, író Orvos Tóth Noémi két könyvét is sokan olvasták. Harmadik helyen végzett a Szabad akarat, az ötödik helyen pedig az Örökölt sors című műve.
Az önismereti könyvek táborát erősíti Edith Eva Eger A döntés című sikerkönyve, amelyben a magyar származású holokauszttúlélő, pszichológus saját történetét vetette papírra. Írásában útmutatót ad olvasóinak azzal a céllal, hogy „mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből.”
A pszichológiai írásokat a sikerlistán Náray Tamás Anyám szerint című regénye követi, ezzel a regény 2022 legkeresettebb, magyar nyelven írt szépirodalmi műve lett.
Nem meglepő módon felkerült a legkedveltebb könyvek listájára decemberben Dragomán György Adjuk meg a módját! című, a gasztronómia és az irodalom határmezsgyéjén egyensúlyozó alkotása.
Forrás és a 2022-es Bookline-toplisták itt: https://kultura.hu/minden-amit-2022-ben-olvastunk/
--Miért rejtélyes a Z generáció?
Mi a legnagyobb kihívás a Z generáció kultúrához való viszonyulásában? Ezen a területen, de akár a tanulásban és a munkavégzésben is: az egyre jobban elaprózódó figyelem. Maryanne Wolf idegkutató Reader, Come Home: The Reading Brain in a Digital World című könyvében bemutatja hogyan fenyegeti a digitális kultúra a koncentrációt és az úgynevezett mélyolvasásra való készséget, ami többek között a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás alapja is. A multitasking, a megosztott figyelem a fókuszálás és az elmélyülés ellen hat, ráadásul folyamatos stresszben is tart, emiatt könnyebben is eléri a kiégés már a fiatalabbakat is.
’- Mennyire látod reménytelennek a helyzetet? Fognak-e olvasni a fiatalok?
- A helyzet nem reménytelen, hiszen, ha másként is vagy mást, de olvasnak a fiatalok. Általában azokra a könyvekre kíváncsiak, amelyek alapján valamilyen népszerű film, sorozat is készült, velük egykorú főszereplőkkel, akikkel könnyebb azonosulni: ilyenek például Az éhezők viadala vagy A beavatott sorozat főhősei. Gombos Péter és Csima Melinda docensek kutatási azt mutatják, hogy sohasem látott mértékben lett népszerű a sci-fi, a fantasy és a fanfiction. Van kapcsolat a digitális világ és e népszerű műfajok között: a fantasyt kedvelők majdnem 100 százaléka például folyamatosan online van. Ezzel párhuzamosan azoknak, akik soha nem vagy csak ritkán lépnek föl a világhálóra, mindössze alig 4 százaléka olvas fantasyt. Még erősebb az összefüggés a sci-fi-olvasás és az internetezés között. A műfajt olvasók 98,3 százaléka folyamatos internetező. Egyes fiatalok számára a könyvolvasás a technológia által túltelített világ elől való menekülést jelenti. Meg kell említeni az úgynevezett bookstagrammereket, booktubereket, booktiktokereket, akik könyvajánlókat tesznek fel az oldalaikra. Nemrég megnéztem és több mint 777 millió hesteg van a TikTokon a „booktiktok” szóra!
- Kedvet csinálhatnak olyan fiataloknak is ezek az oldalak, akik kevésbé hajlanak arra, hogy kezükbe vegyenek egy könyvet?
- Sokaknak igen. Például a Sirius néven videójátékokat streamelő, népszerű youtuber mesélte egyszer, hogy amikor egy videójában megemlítette milyen könyvet olvas, akkor ugrásszerűen megnőtt a kereslet a könyv iránt. De, mint mondtam, a hátrányos helyzetű fiatalokat nem „érik el” ezek a tartalmak, amiért az algoritmusok működése is felelős. Például, ha mindig kiskutyás és körömfestős videókat nézek, akkor minimális az esély arra, hogy feldobja az algoritmus Petőfi verseit a TikTokon. Pedig van ilyen is, Bánföldi Szilárd színművész zseniálisan adja elő a Petőfi-költeményeket. Akiknek viszont van igényük a kultúrára, azok igenis jól használhatják ezeket akár az irodalom, a festészet és így tovább népszerűsítésére. Az eredetileg jogász végzettségű Horváth Kincső festményeit mutatja be a TikTokon, több százezren követik és vesznek ecsetet a kezükbe, kifestik magukból a traumáikat is, vagy csak hasznosan eltöltik szabadidejüket. Kincső videói hatására vannak, akik képzőművészeti könyveket is fellapoznak, vagy ellátogatnak múzeumokba. De ott van a 22 éves Varga Vencel tiktoker, aki az irodalomról beszél a Tiktokon és meghívják iskolákba is. A slamverselés művelői is népszerűek, mint például Nyáry Luca, Bárány Bence, Kemény Zsófi – ő író is –, Bánki Beni, Baranyai Barna – hogy csak néhány huszonéves slammert említsek. Tévedés azt gondolni tehát, hogy a bugyuta TikTok és a pörgős videójátékok képesek kielégíteni a Z generáció összes tagjának kulturális igényét.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://kulturpart.hu/2023/01/16/miert_rejtelyes_a_z_generacio
--Ebből a tíz könyvből kelt el a legtöbb példány a világon
Habár nincs olyan forrás, amely következetesen nyomon követte volna a könyveladásokat az évszázadok során, a kiadói webhelyek (például a Publishers Weekly) képesek megbecsülni a régebbi művek eladási számait, illetve az új kiadásokat is pontosabban számontartják. Hogy ki milyen könyveket szeret, az elsősorban egyéni preferencia kérdése, de az biztos, hogy vannak olyan művek, amelyek tömegek olvasmányélményét határozták meg.
Az Insider a valaha volt legnépszerűbb bestsellerek listájának összeállításából kizárta a vallási szövegeket (például a Bibliát és a Koránt), illetve csak és kizárólag kiadóktól származó megbízható adatokat, cikkeket és hivatalos sajtóanyagokat használt fel.
Forrás és a lista itt: https://uzine.hu/2023/01/14/top-10-legolvasottabb-konyvek-a-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.