ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/12. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
Minden kedves olvasónknak és szeretteiknek áldott, békés, szép karácsonyt és boldog, egészségben, elégtételekben, jó olvasmányokban gazdag új évet kívánunk!
TARTALOM
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--RMKE-vándorgyűlés Székelyudvarhelyen
--A Maros Megyei Könyvtár születésnapi könyvünnepe
--Könyvünnep Székelyudvarhelyen
--Megtartották a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt
--Az erdélyi magyar iskolakönyvtárosok módszertani napja
--Újabb magyar nyelvű könyvek érkeztek Bihar Megyei Könyvtárba
--Szántai János az E-MIL új elnöke
--Új főszerkesztő a Kalotaszeg élén
--Bajban volnának a könyvtárak?
RENDEZVÉNYEK
--Dévára is elért az Irodalmi Karaván
--Interaktív író-olvasó találkozó Kézdivásárhelyen
--Könyv a régi Barótról
--Arany János balladáiról Aradon
--Könyvbemutató Kovásznán - Ignácz Rózsa ébresztése
--Hat és fél évtized Napsugár
--Boér-versek a Vigadóban
AJÁNLÓ
--Könyvsorozat készül Székelyföld 1000 arcáról: kiterjesztik az Erdővidék időseiről szóló kisfilmek sorozatát
--Kuriózumszámba menő kötet gróf Teleki Samuról
-- Böjte Csaba és Csák János beszélgetős kötete
--Írók és irodalmárok ajánlják friss könyvélményeiket
--Történelmi dokumentumfilm Szilvássy Caroláról
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Elkészült a Digitális Borvíz-Térkép
--Elérhető a Dolgozó Nő fotóarchívuma
DÍJAK
--Nagy Miklós-díjban részesült Szőcs Endre
--A 2022-es Déry-díjak kiosztása
--Száraz Miklós György kapta a Kemény Zsigmond Irodalmi Díjat
--A Látó folyóirat idei nívódíjai
--Balassi-kard: magyar költő és amerikai műfordító kapja
--Átadták a 2022-es Prima Primissima-díjakat
--Román-magyar irodalmi fordítókat díjaztak
ÉVFORDULÓK
--Ady Endre születésének évfordulójára emlékeztek
--Száz éve született Kurt Vonnegut
--220 éves az Országos Széchényi Könyvtár
MÚLTIDÉZŐ
--A kolozsvári Egyetemi Könyvtár népkönyvtáráról
INTERJÚ
--Beszélgetés Gordán Edinával, a nagyenyedi Bethlen-könyvtár munkatársával
--Interjú Nyáry Krisztiánnal az olvasásról
MOZAIK
--Könyvtárak az energetikai vészhelyzet idején
--Az olvasás nemcsak kikapcsolódás, szemléletformáló hatással is bír
--Negyvenöt éve élvezhetik kicsik és nagyok a Magyar népmeséket
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Elmesélt világok: közönségtalálkozó Radu Țuculescuval
Marosvásárhelyen született (de ez csak a véletlen műve), Szászrégenben nőtt fel, ahol – akkor még – magyarok, szászok, románok, cigányok együtt éltek, a gyerekek együtt játszottak, mindenki a maga nyelvén beszélt és jól megértették egymást. „Akkor még nem mondta senki, hogy meg kéne vernünk egymást, ezt később tudtam meg” – ilyképp kezdte bemutatkozását Radu Țuculescu író 2022. november 9-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban lezajlott közönségtalálkozón.
És a folytatás is hasonlóképp zajlott, hiszen Țuculescu nemcsak színes egyéniség – bár íróként ismerik, de valójában konzervatóriumot végzett, első hegedűsként játszott éveken át a filharmóniában, miután a kolozsvári rádiót, ahol 1985-ig dolgozott, megszüntették –, de rendkívül jó mesélő is, írásban, szóban egyaránt. A közönségtalálkozóra alkalmat a Szőcs Imre fordításában nemrég megjelent kötete, az Öregmama történetei, illetve legújabb regénye, egy valódi krimi szolgáltatott – és Țuculescu mesélt ezek keletkezéséről. Az Öregmama történetei nem fikció, írói fantáziáját csak kevésszer kellett használnia, hiszen az (egyik) volt felesége nagymamája által magyarul elmesélt történeteket írta meg a regényben, egy egészen különleges falu furcsa embereiről. Az állandóan részeg postásról, akire – és legfőképp táskájára – a lova vigyázott, a Herman házaspárról, akik bár egy fedél alatt éltek, ötven éven át nem beszélgettek egymással, a háromszor ugyanahhoz a férfihez férjhez menő asszonyról, és magáról Öregmamáról is, aki 85 évesen kezdett el olvasni, és élete alkonyán a világirodalom jelentős alkotásait mind elolvasta. A krimi pedig, a Gyilkosság a Garibaldi hídon, már teljes egészében fikció, bár számos figuráját valós személyekről mintázta, a már egy korábbi regényében megjelenő detektív, Martin Breda nevét például a filozófus Bréda Ferenctől „kölcsönözte”.
Forrás: https://www.3szek.ro//load/cikk/154054/a-nagy-meselo
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/elmeselt-vilagok-kozonsegtalalkozo-radu-tuculescuval
Az író sepsiszentgyörgyi jelenlétére az is alkalmat adott, hogy a könyvtár és a helybeli polgármesteri hivatal közös, Könyvkelengye elnevezésű programjában a város román tannyelvű iskoláiban tanuló 113 másodikos diák a szerző Ina și ariciul Pit című könyvének egy-egy példányát kapta ajándékba, 2022. november 9-én délelőtt megrendezett közönségtalálkozók keretében.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.5718056548232465&type=3
Daciai limeskutatások. Úton a világörökségi cím elnyerése felé - Visy Zsolt előadása
Dacia provincia határvonaláról (limes) tartott saját kutatási eredményeire alapozott előadást a téma szakértője, Visy Zsolt professor emeritus, a Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének oktatója, 2022. november 18-án, a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-vilagoroksegi-cim-a-cel/
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/154327/a-daciai-limes
Próza-pár-beszéd: Lakatos Mihály és Simó Márton könyvbemutatója
Próza-pár-beszéd címmel Lakatos Mihály és Simó Márton írók beszélgettek legújabb könyveikről 2022. november 29-én a könyvtár Gábor Áron-termében. Az est házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
A rendezvényen a következő könyvek kerültek közönségközelbe: Mosoly járvány idején (tárcanovellák – Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021), Iker (regény, Hargita Népe – AB ART, Csíkszereda–Budapest, 2022).
Forrás: https://www.facebook.com/events/658737679255763
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/154532/egymast-faggattak-az-irok
https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/azt-akarom-hogy-tudjak/
Beszámoló a két szerző székelyföldi fellépéseiről: https://eloszekelyfold.ro/2022/12/02/talalkozas-az-olvasokkal/
Ott voltunk a Népzene- és Néptánctalálkozón
A Bod Péter Megyei Könyvtár 2022. november 12-én jelen volt a Sepsi Arénában, a 32. Népzene- és Néptánctalálkozón. Az esemény témakörével kapcsolatos könyvekből lehetett kölcsönözni, beiratkozni, folyóiratokat lapozni, amelyben zömmel az adventi készülődést segítő kreatív tippek és javaslatok voltak. Készültünk napi idézetlottóval, babzsákok és kisasztalok igénybevételével lehetett könyvjelzőket színezni, olvasgatni.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/bod-peter-megyei-konyvtar-a-32-nepzene-es-
Hol folt, hol nem folt – újabb két találkozás
„Az ünnep azé, aki várja” – írja versében Szabó T. Anna. Hogyan is lehetne szebben várni az ünnepet, mint közösen? Ahhoz, hogy az előkészület is közös legyen, a könyvtár új, Hol folt, hol nem folt elnevezésű, könyves-kézműves foglalkozássorozatának harmadik, 2022. november 8-i találkozóján, a Megtölteni a termet című mese meghallgatása után Gail Lawther Ajándékok a varródobozból című könyve és a Praktika 2022. novemberi számának ötleteiből kiindulva, a felnőttek adventi kalendárium hátlapját és zsebeit készítették elő, a gyerekek pedig filcből és papírból formákat vágtak ki, amelyek a kalendárium zsebeit díszítik. A végén pedig Szabó T. Anna adventi kalendáriumba szánt 24 versét kapták meg ajándékba a résztvevők. A gyerekek felsodorták és megkötötték a verseket tartalmazó lapokat, amelyek az adventi kalendárium zsebeibe kerültek.
Az égig érő fa című mese szerint az ördög olyan hosszú cérnával varrt, hogy az ablakon ki és be kellett ugrálnia, amíg bele nem gabalyodott... Ennek nyomán, a program negyedik találkozóján, 2022. november 22-én a résztvevők megfelelő hosszúságú cérnát fűztek a tűbe, és a gyerekek fonalgrafika technikával készítettek képeslapokat, míg az anyukák Line Zsuzsa olvasónk irányításával a keretre hímzés alapjait sajátították el
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/520288990147153
Mesés olvasójáték - 2022
A Bod Péter Megyei Könyvtár által újabb alkalommal meghirdetett, őszi-téli mesés olvasójáték első szakasza lezárult. A két forduló összesített eredményei alapján nyolc csapat jutott tovább a döntőbe.
Az interaktív, játékos döntőt 2022. november 28-án a könyvtár Olvasótermében tartották meg.
Forrás és részletek itt: https://kmkt.ro/meses-olvasojatek-2022-dontobe-jutott-
Könyvkaland vetélkedő - 2022
A Bod Péter Megyei Könyvtár Könyvkaland elnevezésű, immár hagyományossá vált olvasójátéka legutóbbi kiadásának két levelezős fordulóján összesen 216, 5–8. osztályos háromszéki diák vett részt. A két fordulóban gyűjtött pontok alapján a döntő vetélkedőre hat-hat csapatot vártak. Az interaktív, játékos döntőre 2022. november 29-én a könyvtár Olvasótermében került sor.
Forrás és részletek itt: https://kmkt.ro/konyvkaland-2022-dontos-csapatok
Négyéves a Nevesincs
A Bod Péter Megyei Könyvtár Fiókkönyvtárának sok színes, érdekes gyermekprogramja közül talán a legmaradandóbbnak a Nevesincs foglalkozás bizonyul, amely már negyedik éve várja a lelkes, ifjú érdeklődőket.
Vezetője, Éltes Enikő könyvtáros így fogalmazott bejegyzésében az évforduló kapcsán:
„Négy évet töltött a NEVESINCS. A kezdetekor bölcsődés ma már előkészítős, az akkori elsős most ötödikes. Négy éve hétről hétre együtt keddenként, aztán kedden is, csütörtökön is, majd az online térben, aztán csak csütörtökön… Többen lemorzsolódtak, de néhányan maradtak. A sötét cirka-firkák színpompás alkotásokká fejlődtek, a kezecskék ügyesedtek, a fejecskék okosodtak, de ami a legfontosabb, már egy pillantásból is értjük egymást. A sok mese, beszélgetés, az egymás meghallgatása a legfontosabb. Aztán hogy eközben, időről-időre valamelyikük keze közül valami csodálatos munka is kikerül, az már csak a hab a tortán.
Hétről hétre tanulunk egymástól – ideértve a könyvtárost is –, nem csak a kisebbek a nagyobbaktól, de fordítva is!”
Forrás: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/507180444775267
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Kettős könyvbemutató – Lakatos Mihály és Simó Márton új prózakötetei
2022. november 28-án két kortárs szerző új prózaköteteit ismerhették meg a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében összegyűlt érdeklődők. Lakatos Mihály tárcakötete, a Mosoly járvány idején az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kiadásában jelent meg, Simó Márton Iker című új nagyregénye az AB-ART kiadó gondozásában látott napvilágot. A szerzőket Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője faggatta, többek közt eddigi életútjukról kérdezve a két szerzőt. A beszélgetésből kiderült, hogy mindketten szorosan kötődnek Udvarhelyszékhez, bár Lakatos Mihály Budapesten él családjával. 2015 óta a Magyar Nemzetben közölte tárcáit, első, tárcákat tartalmazó kötete, a Súlyos ügyek 2019-ben jelent meg. Második tárcakötetében is Ábel a megélt események szereplője, az ő személye tartja össze az írásokatn. Simó Márton Iker című új regényében egy ikerpár – Hunor és Magor – életútját követi, de ezzel párhuzamosan, az ábrázolt történetek jóvoltából kibontakozik előttünk egy székelyföldi család élete is a múlt század utolsó harmadától napjainkig.
Bemutatták Zsigmond Enikő új könyvét a Szent Anna-tóról
Zsigmond Enikő geológus, Kőváry László-díjas turisztikai szakíró több munkát megjelentetett már a Csomád–Bálványos térségről. Legújabb könyve A Szent Anna-tó és Bálványosfürdő térségének túrakalauza. 2022. november 24-én mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület szervezésében. Sarány István, a Hargita Népe szerkesztője beszélgetett a szerzővel. ’Gyakorlott turisztikai szakíróként Zsigmond Enikő áttekinthető, olvasmányos, érdekes információkban gazdag kötetet szerkesztett, amelyben számos hasznos tudnivalóval szolgál a bakancsos turistáknak, de haszonnal forgathatják az autósok is – no meg azok is, akik ilyen-olyan okokból nem tudnak felkerekedni és megnézni a természet e csodáját, de képzeletben szeretnék bebarangolni azt.’ – állapította meg Sarány István a könyvről.
A szerzővel interjú a Hargita Népe 2022. november 23-i számában olvasható: https://hargitanepe.ro/ujabb-konyv-a-szent-anna-torol
Puskás Attila: Leporolt írások - könybemutató
Puskás Attila Leporolt írások című könyvét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2022. november 17-én. A Sepsiszentgyörgyön élő, 95 éves szerző nyugalmazott biológus, életrajza több szállal kötődik Csíkszeredához, az 1950-es években ott tanított a gimnáziumban, 1959-ben öt tanártársával és öt végzős diákkal együtt, politikai perben elítélték, 1964-ben szabadult, nyugalomba vonulásáig a Kovászna Megyei Növényvédelmi Felügyelőség biológusaként dolgozott. Leporolt írások című munkája 2022-ben jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a kötetbe válogatott írások zöme a hatvanas évek termése, tehát már a börtönből szabadulás után vagy a börtönben született. A bemutatón Oláh-Gál Elvira, a Kossuth Rádió helyi tudósítója is jelen volt, aki életútjáról kérdezte az idős szerzőt. A könyvtár munktársa, Nagy György Erika felolvasott a kötet írásaiból.
Erdőkön át – Tóth Krisztina, Jász Attila és Murányi Sándor Olivér irodalmi estje
Tóth Krisztina költő, író, műfordító, Jász Attila költő és Murányi Sándor Olivér író vendégeskedett a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2022. november 14-én, az Erdőkön át címmel szervezett irodalmi esten. A beszélgetés keretét Szántó Marcell zenéje adta, aki Tóth Krisztina verseihez aláfestésként játszott gitáron. Az esten bemutatták a három szerző legújabb műveit. Tóth Krisztina több új kötetét is elhozta, a Bálnadal című verseskötete mellett az idei év egyik legnépszerúbb regényét, A majom szemét és két gyerekkönyvét is, a Világpuszit és a Nyomozzunk!-ot, Jász Attila Felhőfoszlányok a hajnali fűben és Hétköznapi királyságok című köteteit, valamint Murányi Sándor Olivér Folyamtánc című könyvét mutatta be. A könnyed hangulatú beszélgetés során a szerzők arról is meséltek, hogy mi ihleti őket gyermekkönyvek írására. Közben felolvastak új köteteikből.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1115/erdokon-at--toth-krisztina-jasz-attila-es-muranyi-sandor-oliver-irodalmi-estje-a-konyvtarban
Interkulturális estek a könyvtárban
A Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár közös szervezésében 2022 novemberében folytatódtak az Intertkulturális Estek. 10-én a Csíkszeredában tevékenykedő spanyol önkéntes mesélt és osztott meg számos érdekességet vetítéssel kísért előadása során a népes közönséggel országa kultúrájáról, szokásairól, hagyományairól. 17-én pedig a Nigériából érkezett önkéntes mutatta be az afrikai országot. Mindkét interkulturális est számos érdeklődőt vonzott, a jó hangulatot fokozták a játékok, amelyekbe a közönséget is bevonták az előadók.
https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1118/egy-csopp-nigeria--interkulturalis-est-a-konyvtarban
Biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés
A Kájoni János Megyei Könyvtár háromnapos szakmai képzésnek adott otthont 2022. november 7. és 10. között, Biblioterápia a könyvtárakban címmel. A szakmai programot a Communitas Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásával szervezte a Pro Libris Könyvtári Egyesület, a házigazda könyvtárral karöltve. A képzésen és műhelymunkán húsz könyvtáros vett részt. A meghívott előadó, dr. Bartos Éva biblioterapeuta, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója, a Magyar Biblioterápiás Társaság alapítója nyújtott betekintést a résztvevőknek a fejlesztő biblioterápia könyvtári alkalmazásának lehetőségeibe és módszereibe.
A műhelymunkán részt vevő könyvtárosok a biblioterápia elméleti alapjaival is megismerkedtek, ugyanakkor kipróbálhatták a fejlesztő biblioterápia néhány jó gyakorlatát. Többek között olyan módszereket, amelyek révén beépíthetik mindennapi könyvtári munkájukba a biblioterápiát. A Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai mellett a gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi városi könyvtárakból érkeztek kollégák, a csíkszentdomokosi, gyimesközéploki, bögözi községi könyvtárosok, valamint két csíkszeredai középiskola, a Márton Áron Főgimnázium és a Kós Károly Szakközépikola könyvtárosai is részt vettek a képzésen. Borbé Levente, a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa – maga is vezet biblioterápiás jellegű csoportfoglalkozásokat középiskolásoknak – résztvevőként számolt be a képzésről a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/11/biblioterapias-kepzes-csikszeredai.html
Hargita – táj, ember, történet: a 2022-es honismereti vetélkedő döntője
Hargita – táj, ember, történet címmel második alkalommal hirdette meg honismereti témájú vetélkedőjét 2022-ben a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A vetélkedőre Hargita megyei iskolák 5-7. osztályos, három főből álló csapatai nevezhettek be. Az első fordulóban, amely júniusban zárult, húsz csapat mérte össze tudását, a megye nyolc településéről. A feladatok megoldása után közülük hat iskola tizenöt csapata folytatta a versenyt a második fordulóban. Az első forduló feladatai Hargita megyei neves személyiségekhez kapcsolódtak, akiknek idén emlékezünk születésük vagy haláluk kerek évfordulójára. A verseny második fordulója szeptemberben kezdődött, a háromfős csapatok feladata ezúttal egy interaktív térkép elkészítése volt, amelyen neves Hargita megyei személyiségek életrajza, munkássága nyomában járhatjuk be a megye néhány települését, helyszínét. A beküldött munkák alapján tizenkét csapat jutott tovább, hat iskolát képviselve, és bemutatták az általuk készített térképeket a Kájoni János megyei Könyvtárban szervezett döntőn, 2022. november 3-án. A döntősök mindannyian sokat dolgoztak, kreatív, értékes munkák érkeztek a versenyre. A legjobbnak, legügyesebbnek, legkreatívabbnak bizonyuló csapatok értékes díjakban részesültek. Az első és második helyezett csapat a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskolát képviselte, harmadik helyezett a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskola csapata.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1111/hargita--taj-ember-tortenet-2022--a-honismereti-vetelkedo-dontoje
--RMKE-vándorgyűlés Székelyudvarhelyen
2022. november 21-én tartotta meg a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete éves köz- és vándorgyűlését a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban.
Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Igazgatója és az RMKE nemrég megválasztott, új elnöke 9 órai kezdettel nyitotta meg az egyesület éves közgyűlését a könyvtár előadótermében. Ismertette a 2021-es esztendő tevékenységi beszámolóját. Ezt az új vezetőség tagjainak bemutatása követte. Utána szó esett a vezetőség több régióban tett látogatásáról, ahol megvitatták a tagság problémáit, gondjait, sikereit. Ennek tükrében vázolódott fel az egyesület jövőbeni terve, keresve a problémák megoldásait. Többek között a pénzügyi beszámolóban elhangzott pályázati lehetőségekkel kapcsolatban, amelyek segíthetik az anyagi gondok mérséklését/ javítását.
A tevékenységi beszámolót a szakmai bizottság megválasztása követte, amelynek élére Lázok Klárát, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár igazgatóját szavazták meg.
A vándorgyűlés szakmai megbeszéléssel folytatódott, amelyben különféle problémák merültek fel az egyesület jelenlegi helyzete kapcsán (honlapkészítés, adatgyűjtés és felmérés a romániai magyar könyvtárosokról, szakmai tapasztalatcsere, tagságdíj, fűtésprobléma, költségvetés, Monoki díj stb.).
A szünet után szakmai fórumokra különültek el az egybegyűlt könyvtárosok: iskolai könyvtárak, kistérségi és városi könyvtárak, önálló költségvetésű könyvtárak és különleges gyűjteményekkel rendelkező könyvtárak beszélték meg azonos gondjaikat, lehetőségeiket.
Mindenki egyetértett a szakmai találkozók szükségességével, hiszen ilyenkor derülnek ki olyan problémák, amelyeket együttgondolkodással könnyebben tudnak orvosolni a kollégák.
A vándorgyűlést Szőcs Endre, az RMKE új elnöke zárta, annak reményében, hogy a 2023-as találkozó elé nem gördül semmilyen akadály, és viszont tudjuk látni egymást Marosvásárhelyen.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/11/rmke-vandorgyules-2022.html
--A Maros Megyei Könyvtár születésnapi könyvünnepe
2022. november 21-én kezdődött, és egy hétig tartott a Maros Megyei Könyvtár születésnapi rendezvénysorozata. A 109. évét betöltő intézmény ezúttal is a különböző korosztályú olvasók elérésére koncentrált, de megtöltötték olvasnivalóval a tömegközlekedési eszközöket, és még a könyveket is „megversenyeztették”.
Agyagási Hajnal, a könyvtár munkatársa elmondta, hogy olyan programokat szerveztek idén is, amelyekkel egy kicsit közelebb vihetik az olvasókhoz a könyveket, például van lehetőség arra is, hogy csoportok ismerkedhessenek a gyermekkönyvtárral, de adventi kézműves foglalkozásra is várták őket. Hagyományos program volt ezúttal is a könyvek vetélkedője.
Szintén hagyományos program a Könyvtár az autóbuszból is: a különböző autóbuszokon utazók azt tapasztalhatták, hogy egyes helyi járatokon egy-egy doboznyi könyv is velük utazik. Az érdeklődők szabadon választhatták ki kedvenc könyvüket, és útközben átlapozhatták, vagy akár haza is vihették. Agyagási Hajnal azt is elmondta, hogy ezek a könyvek a számos, adományba kapott olvasnivalóból kerültek ki. A programsorozat érdekessége, hogy átadták ez alkalommal a Pro Libro Senator elnevezésű díjat is, amelyet olyan írók, költők szoktak megkapni, akik valamilyen módon együttműködnek a könyvtárral. Idén Káli Király István író, szerkesztő, valamint Mircea Dorin Istrate restaurátor, költő kapta az elismerést.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvek-utaznak-a-buszokon-is
--Könyvünnep Székelyudvarhelyen
A városi könyvtár volt a gazdája az idei székelyudvarhelyi könyvünnepnek, amely jó lehetőséget kínált az ünnepi ajándékkönyvek beszerzésére, ugyanakkor tartalmas időtöltésre adott lehetőséget kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Összesen 12 erdélyi könyvkiadót hívtak meg a szervezők, akik nemcsak legújabb kiadványaikat és díjnyertes szép könyveiket hozták el Székelyudvarhelyre, hanem bemutatókkal, író-olvasó találkozókkal is bekapcsolódtak a programba: a kolozsvári Ábel Kiadó, Idea Könyvtér, Koinónia Kiadó, Kriterion és Polis, Csíkszeredából a Bookart Kiadó, a Gutenberg Kiadó, a Hargita Kiadóhivatal, a Pro-Print Könyvkiadó, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint a marosvásárhelyi Lector Kiadó és a Mentor Könyvek Kiadó is.
Gálovits Rózsa szervező elmondta: a társprogramok összeállításánál szem előtt tartották, hogy magyarországi népszerű szerzőkkel is találkozhassanak az érdeklődők. Meghívták Fábián Jankát, aki a könyvtárlátogatók között is nagy kedveltséggel bír, a nagy érdeklődésre való tekintettel az írónővel való találkozásnak a városháza Szent István-terme adott otthont. A gyermekek nagy örömére részt vett Vadadi Adrienn, számos sikerkönyv szerzője is, akit Nagyálmos Ildikó könyvtáros faggatott a gyermekeknek szóló irodalom műhelytitkairól.
Forrás: https://szem.ro/konyvunnep-szekelyudvarhelyen/
https://hargitanepe.ro/irodalmi-inyencsegek
--Megtartották a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 28 kiadását a Könyvben utazunk mottó alatt szervezték, a helyszínt újra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház biztosította.
A világjárvány miatt az elmúlt két évben online vagy szűk keretek közt bonyolították le a könyvvásárt a szervezők, de a mostani alkalom visszatért a régi, jól bejáratott forgatókönyvhöz és a sokak által szeretett helyszínhez: maga a vásár a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában zajlik, míg a kiegészítő programok a színház különböző részein.
Ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy vevő és vásárló, olvasó és szerző egyaránt örül a lehetőségnek, hogy ismét találkozni lehet. A vásárlók a polcok közt nézelődtek, lapoztak, beleolvastak egy-egy könyvbe, de vásároltak is: a gyerekek számára a mesekönyvek széles választéka okozhatott csupán gondot, a tinédzserek inkább a fantasy műfajban érdekeltek, azt keresték, az idősek pedig szívesen vették le a történelmi és pszichológiai könyveket a polcokról, de sokan kutattak magyar kortárs írók regényei után is, volt, aki kimondottan háborús tematikájú olvasmányt választott.
--Az erdélyi magyar iskolakönyvtárosok módszertani napja
2022. november 3-án volt megtartva az erdélyi magyar iskolakönyvtárosok online módszertani napja.
Elsőként Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, a módszertani gyűlés szervezője és moderátora köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően az iskolai könyvtárosok jelenlegi helyzetével kapcsolatos problémákat ismertette. Ugyanakkor felvázolta a szakmai értekezlet menetét, majd belefogott saját programjainak bemutatásába. Elsősorban az Iskolai Könyvtárak Világhónapját célozta meg.
Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa beszélt a János Vitéz projektjükről. Többek között még irodalmi kvízversenyeket is tartottak. A Fuss Neki Közösségi Alapítvány segítségével pedig adományt kapott az iskola könyvtára, amelynek állományát sikerült valamelyest kibővíteni.
Kántor Ágnes, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárosa több projektet is elindított. Az őszt sem hagyták ki a forgatókönyvből. A programokhoz verseket, gyerekkönyveket keresett a könyvtáros, amelyeket jó kedvvel mutattak be a diákok.
Hatos Melinda az iskolájától figyelemre méltó összeget kapott a könyvtárállomány gyarapításához. Náluk a papírszínház jött divatba.
Dánél Hajnalka, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárosa ajánlást tett mind a könyvtárosok, mind a pedagógusok jövőbeni tevékenységének egyik helyszínére. A Csíki Székely Múzeum állandó kiállításáról szólt, amely a diákcsoportok számára egybe lesz kötve a múzeumban tartandó foglalkozásokkal.
Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa kifejtette az Iskolai Könyvtárak Világhónapjáról szóló tevékenységek sokszínűségét. Hangsúlyozta a különböző nemzetközi programok kínálta lehetőségeket. Itt a kollégák is csatlakoztak hozzá, hiszen ismerik vagy benne vannak hasonló programokban, mint amilyen a jól ismert eTwining vagy az Erasmus. Ugyanakkor lehetőség van a magyarországi Testvérkönyvtárak programjainak kipróbálására is.
Végül, de nem utolsó sorban megbeszélésre került az Erdélyi Magyar Iskolai Könyvtárosok szakmai találkozója. A találkozót jövő esztendő tavaszán szeretnék megtartani Gyimesfelsőlokon. Házigazdája és szervezője pedig Gábor Tünde Anikó, az ottani Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium munkatársa lenne.
Összességében egy jól sikerült szakmai ötletelés alakult ki. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a könyvtáros személyisége fontos szerepet játszik a programok szervezésében. Ugyanakkor olyan tevékenységeket érdemes választania, amelyekben ő maga is otthonosan mozog.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/11/az-erdelyi-magyar-iskolakonyvtarosok.html
--Újabb magyar nyelvű könyvek érkeztek Bihar Megyei Könyvtárba
Magyar nyelvű gyermek- és felnőttirodalommal, ismeretterjesztő és szórakoztató művekkel gazdagodott a nagyváradi székhelyű Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár kínálata.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.varad.ro/ujabb-magyar-nyelvu-konyvek-erkeztek-megyei-tekaba/
--Szántai János az E-MIL új elnöke
Szántai János költőt, írót, újságírót választották az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) elnökévé a liga tisztújító közgyűlésén, Kolozsváron, 2022. november 26-án.
Szántai János az MTI-nek elmondta: az E-MIL szabályzata szerint a tagok az öttagú választmányt választják meg, amely a maga soraiból jelöli ki az elnököt. Hozzátette: Karácsonyi Zsolt leköszönő elnökkel, Király Zoltánnal, Mărcuțiu-Rácz Dórával és Zsidó Ferenccel közösen alkotják a liga új választmányát.
Szántai János megjegyezte: válságos időkben veszi át az írószervezet vezetését, így „archiválni kell” azokat a célokat, amelyek megvalósítására aligha lesz lehetőség a közeljövőben. Ezek helyett a megvalósítható, kis költségvetésű célokra kíván összpontosítani. Utóbbiak sorában többek között annak a – már korábban megfogalmazódott – célnak a megvalósítását említette, hogy hozzák közelebb egymáshoz a felvidéki és erdélyi írókat. Úgy vélte, várhatóan már 2023-ban sikerül elindítani egy olyan programot, amelynek keretében egyik évben Felvidéken, a másikban Erdélyben táboroznak együtt a két régió fiatal magyar írói. E táborok alatt megismerkednek egymás írásművészetével, műhelymunkákat tartanak.
Szántai János régóta dédelgetett álmának nevezte a nyitást a román írók és a román irodalom felé. Megjegyezte: első körben három erdélyi magyar író könyvét szeretnék románra fordíttatni, és három román író könyvét magyarra, aztán ha sikerrel járnak, bővítenék a kört.
E célok mellett folytatják az elmúlt években már jól bevált programokat. Olvasótalálkozókat, karavánokat szerveznek, megünneplik a költészet napját, továbbra is megszervezik az E-MIL-tábort, amelyben a tagjaik találkozhatnak egymással.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának jelenleg 129 tagja van, a tagok többsége erdélyi, de akad közöttük magyarországi is.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/szantai-janost-valasztottak-az-erdelyi-magyar-irok-ligaja-elnokeve/
--Új főszerkesztő a Kalotaszeg élén
2022 nyarán Buzás Pált, a magyargyerőmonostori református lelkipásztort Hover Zsolt író, újságíró váltotta a Kalotaszeg folyóirat főszerkesztői tisztségében.
Az új főszerkesztő – aki egyben több évtizede Magyargyerőmonostoron lelkész, fikciós történelmi regények szerzője, a Kalotaszegi Református Egyházmegye honlapjának kezelője, a budapesti Károli Gáspár Hittudományi Egyetem doktorandusza – mesélt a Kalotaszeggel kapcsolatos terveiről:
„– Milyen alapvető változásokra számíthatunk a Kalotaszeg folyóiratban?
– A Kalotaszeget kulturális, közéleti lapként tartják számon, az utóbbi években a kultúra picivel több teret kapott benne. Szándékunkban áll kicsit erősíteni a közéleti vonalon, ami azt jelenti, hogy több aktualitásnak szeretnénk helyt adni.
Néhány állandó rovatot szeretnék a közeljövőben indítani, amihez segítséget is kértem: gyermekrovatot, irodalmi rovatot (Cibóka sarok címmel), illetve humorrovatot (Trufa címmel).”
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/frissulo-kalotaszeg-cibokaval-trufaval-uj-foszerkesztovel
--Bajban volnának a könyvtárak?
Az országos statisztikai hivatal adatai szerint 2,1 millió olyan könyvtárlátogató van, aki 2021-ben legalább egy könyvet, kiadványt vagy brosúrát kikölcsönzött vagy helyben fellapozott. Megjegyzendő, hogy az adat a járvány miatti korlátozásokkal sújtott évből való. 1999 óta évente több százezerrel csökkent a könyvtárlátogatók száma, az akkori 6,1 millióról 2020-ra 2,5 millióra esett vissza, 2021-ben újabb 400 ezerrel csökkent. A fentiek tükrében vizsgálták meg a Kovászna megyei helyzetet.
A baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár esetében is van egy bizonyos mértékű csökkenés az olvasók számában évről évre, azonban nem nevezhető drasztikusnak, avatott be Csiki Izabella könyvtáros. A csökkenés elsősorban abból adódik, hogy a leérettségizett diákok gyakran nem iratkoznak vissza (sokan elhagyják a várost is), és eleve kevesebb gyerek születik, így kevesebb az iratkozó kisdiák is. Érezhetően esett viszont a könyvtárba járók száma a koronavírus-járvány időszakában, ugyanakkor azokat, akik igazán az olvasás szerelmesei, ez a helyzet sem tántorította el, és mostanra kezd visszatérni a többi olvasó is.
Mindig vannak új iratkozók, főként diákok, akik a háziolvasmányokat keresik, és szerencsére az tapasztalható, hogy az ifjúsági regények kínálatát felfedezve a könyvtár rendszeres látogatói maradnak. Ami a háziolvasmányokat illeti, a tanterv változásával azok is cserélődtek, a modernebb kiadványokból pedig 2–3 példánynál többet nem tart a városi könyvtár, hiszen egész Barót lakosságát ki kell szolgálnia, nem csupán a tanulókat, így közülük sokan támaszkodnak az iskolai könyvtárakra is a „kötelezők” tekintetében. Ami a számokat illeti: idén 34 új iratkozót számlált a Gyulai Líviusz Városi Könyvtár (szeptember 14-ig), 2021-ben 334 beiratkozottból 189 aktív olvasót tartottak számon, míg például 2019-ben 476 volt az összes beiratkozott száma.
Kovásznán minden évben csökken picit az olvasók száma, ha nem is jelentősen, de észlelhető a tendencia. Az utóbbi két évben a járványhelyzet okozta körülmények miatt is kevesebb volt a látogatók száma, de ebben az időszakban is kiszolgálták a felhasználókat, és működtették a könyvtárat – mondta el lapunknak Bede Ágnes, a Kovásznai Városi Könyvtár munkatársa. Tavaly a fürdővárosi könyvtár adatai szerint 359 aktív olvasójuk volt, ebből 93 új beiratkozó, akik közül 14 év alatti 5, 14–25 év közötti 21, 26-40 év közötti 13, 41–60 év közötti 32, 61 év feletti 22. Összesen 1137 beiratkozott olvasót tartanak számon.
Az országos tendencia a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtárnál is tetten érhető, inkább csak abban, hogy nincs növekedés, állandó az olvasótábor. Ez átlagban évi 3500–4000 olvasót jelentett, akik nemcsak könyvtári belépővel rendelkeznek, hanem legalább egyszer igénybe is veszik a szolgáltatásokat (a beiratkozott olvasók száma majdnem duplája ennek). „A megszorításos években mi is tapasztaltunk visszaesést, ám változatos megoldásokkal igyekeztünk biztosítani az olvasószolgálatot, tartani a kapcsolatot közönségünkkel” – fogalmazott Szonda Szabolcs igazgató. Az idei könyvtárhasználati adatok bizakodásra adnak okot. Picivel nagyobb a 18 év alatti könyvtárlátogatók száma, mint a 18 év fölöttieké, a diákok és az idősebb felnőttek valamennyivel többet kölcsönöznek, mint a többi korosztály, előbbiek esetében ehhez az iskolai kötelező olvasmányok beszerzése is hozzájárul. Idén eddig 1071-en iratkoztak be új olvasóként vagy újították meg belépőjüket, több mint 2500 aktív olvasó kereste fel a Bod Péter Megyei Könyvtárt, és több mint 26 000 könyvtárhasználati igénylést regisztráltak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/bajban-volnanak-a-
RENDEZVÉNYEK
--Dévára is elért az Irodalmi Karaván
Idén januárban Irodalmi Karaván címmel indított rendezvénysorozatot a Petőfi Kulturális Ügynökség. Ennek célja megmutatni a magyar nyelv és irodalom egységét, és ismertetni a kortárs szerzőket Magyarországon és a határon túl. Az Irodalmi Karaván olyan kulturális roadshow, amely a magyar nyelv- és irodalom értékeit őrizve, klasszikus és kortárs szerzőket egyaránt bemutatva több generációt összekapcsol – írják a szervezők. Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programok igazgatója, hangsúlyozta: céljuk egy olyan komplex programsorozat létrehozása, amely egyszerre tanít, ismeretet, élményt ad, és biztosítja, hogy legyen élő, irodalmi párbeszéd – határok nélkül. A rendezvénysor első állomása idén januárban volt Székelyföldön. Azóta számos kortárs alkotó volt meghívottja az utazó irodalmi szalonnak, a Kárpát-medence különböző településein.
2022. november 5-én két rendezvénnyel és neves alkotókkal érkezett Dévára az Irodalmi Karaván. Délelőtt 11 órától a Szent Ferenc Alapítvány dévai házában tartottak rendhagyó irodalomórát, amelyen Böjte Csaba atya vendége volt Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser, Juhász Ferenc költő fiatalabb lánya, Csender Levente József Attila-díjas író, pedagógus és Földes László – Hobó, Kossuth-díjas magyar bluesénekes, dalszerző, előadóművész.
Délután 18 órától a dévai Dávid Ferenc Unitárius Zarándok- és Szórványközpontban került sor az Irodalmi Szalon-estre Juhász Annával, Csender Leventével és Földes Lászlóval.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/szombaton_devara_er_az_irodalmi_karavan.php
--Interaktív író-olvasó találkozó Kézdivásárhelyen
Rendhagyó eseményen vehettek részt a kisiskolások 2022. november 11-én. Interaktív író-olvasó találkozó keretében dr. Fóris-Ferenczi Rita és Fóris-Ferenczi Johanna anya-lánya szerzőpáros gyerekkönyveivel ismerkedhettek meg. A bemutatót színes tevékenységek sorozata előzte meg. Az eseménynek a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és a Vigadó Művelődési Ház adott otthont.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/154144/interaktiv-iro-olvaso-talalkozo-
--Könyv a régi Barótról
Az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében könyvbemutatóra került sor Baróton 2022. november 23-án. A művelődési ház színültig telt Bodosi Dániel-termében Bogdán Mária Emese emlékezett a régi Barótra. Gyermekkori emlékeit, történeteit Ipekakuána, avagy baróti feljegyzések című, az est során bemutatott kötetébe szedte össze. Mint kiderült, a könyv nem mindennapi címét patikus kisasszony nagymamája, a kisbaconi származású Frida néni ihlette, az ipekakuána pedig egy dél-amerikai hánytató növény volt, amit az egykori Debitzky-féle baróti patikában használtak annak idején. Történeteiből a szerző fel is olvasott egy párat a humorosabbak közül, azok által a régi Barót mindennapjai, a település egykori embereinek egyszerű, de a mainál lényegesen érték- és időtállóbb élete elevenedett meg a hallgatóság előtt.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyv-a-regi-
--Arany János balladáiról Aradon
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2022. november 15-én tartotta soros munkaülését az RMDSZ székházában.
A rendezvény első részében Kovács Ilona aradi tollforgató olvasta fel Egyoldalú beszélgetés kisebbik fiammal, Mulandóság, valamint A kicsi vírusról című költeményeit.
Az írásművek elhangzása után dr. Brauch Magda ismertette Párhuzamos szerkesztés Arany János balladáiban című tanulmányát a költő halálának 140. évfordulója alkalmából.
Az ünnepi műsor két meglepetést is hozott: Czernák Ferenc Faludy György Óda a magyar nyelvhez, Bátkai Sándor Mi lenne, ha? című költeményeit szólaltatta meg.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/arany_janos_balladairol.php
--Könyvbemutató Kovásznán - Ignácz Rózsa ébresztése
A kovásznai Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében számos érdeklődő jelenlétében mutatták be 2022. november 21-én az Ignácz Rózsa ébresztése című kötetet, amely ötvennél több író, költő, újságíró, tanár, diák különböző újságokban publikált vagy előadásokon, rendezvényeken elhangzott írásait foglalja össze.
A Kovásznán született és szülővárosához haláláig hűségesen ragaszkodó író, műfordító, színésznő, Ignácz Rózsa emlékét ápoló antológia Gödriné Molnár Márta nyugalmazott magyarszakos tanárnő szerkesztésében jelent meg, a kötet kiadója az Erdélyi Magyar Ignácz Rózsa Egyesület, készült az ARTprinter Könyvkiadónál a kovásznai önkormányzat és Makkai-Arany Ágnes támogatásával. A kötetet Reinhart Erzsébet, a Bukaresti Egyetem Hungarológia Tanszékének nyugalmazott tanára méltatta, hangsúlyozva, hogy Ignácz Rózsa emlékének „ébresztése és ébrentartása” fontos az erdélyi irodalomban, hiszen helye a legnagyobbak között van, annak ellenére, hogy a kommunizmus évtizedein keresztül az írót szándékosan elhallgattatták, irodalmi művei nem jelenhettek meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/154324/ignacz-rozsa-ebresztese-konyvbemutato-
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/korkepek/ebresztgetik-ignacz-rozsa-emleket/
--Hat és fél évtized Napsugár
Sepsiszentgyörgyön a Gutenberg Könyvesboltban találkozott kis olvasóival, pedagógusaikkal, családjaikkal a Napsugár gyermekirodalmi lap szerkesztői körének egy része 2022. november 11-én, tulajdonképpen „szűk, családi körben” – ahogyan László Noémi főszerkesztő fogalmazott –, kellemes beszélgetéssel ünnepelték a lap fennállásának 65. évfordulóját.
A találkozó nyitányaként a lap munkatársa, Sikó-Barabási Eszter író egy mókás történetét olvasta fel, majd Tomos Tünde illusztrátorral, Dimény-Haszmann Orsolyával, az új néprajzi rovat vezetőjével, valamint Karda Zenkő illusztrátorral arról beszélgetett a főszerkesztő és a közönség, hogy miként kerültek kapcsolatba a Napsugárral, de szó esett a munkájuk során adódó kihívásokról és feladatokról egyaránt. Dimény-Haszmann Orsolya kiemelte: fontosnak tartja, hogy a gyermekekkel megismertesse, milyen összhangban éltek a természettel a régi emberek. Tomos Tündének a korábbi főszerkesztő, Zsigmond Emese jóvoltából adódott lehetősége arra, hogy kipróbálhassa magát illusztrátorként is. Karda Zenkő a kicsiknek és a felnőtteknek szánt rajzok közti különbségekről is beszélt, s rámutatott, minden helyzetben próbálja önmagát adni, egy-egy adott szöveget pedig saját rajzai, illusztrációi által szeretne tovább mesélni.
László Noémi úgy vélte, a Napsugár többek között annak is köszönheti, hogy már a 65. születésnapját ünnepli, hogy nem csak egy lap, hanem egy műhely is, Sikó-Barabási Eszter pedig úgy látja, a szerkesztőség tagjait, munkatársait „láthatatlan, de annál fényesebb” szálak fűzik össze. A főszerkesztő megjegyezte, ezek a szálak mindazokat összekapcsolják, akiknek nem mindegy, hogy milyen lesz a Napsugár, illetve a Szivárvány gyermeklapok sorsa; összekötik a munkatársakat a lapot olvasó gyermekekkel, illetve gyermeki közösségeket is egymással.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/154061/hat-es-fel-evtized-
--Boér-versek a Vigadóban
2022. november 29-én a kézdivásárhelyi Vigadó dísztermében Boér Géza Egybegyűjtött írások című kötetét mutatta be dr. Borcsa János irodalomkritikus és Dimény H. Árpád költő, szerkesztő.
Felvezetőként Józsa Irén nyugalmazott pedagógus olvasta fel Borcsa János Képzelt interjú Boér Gézával című, a költő születésének 70. évfordulója apropóján született írását. Ebben egyebek mellett a verseiben megmutatkozó Kányádi-hatásról, az általa vallott eszmékről, a kisebbségi helyzetről és arról is „faggatja” az irodalomkritikus a néhai költőt, hogy mikor, melyik napszakban ír legszívesebben? „A költők éjszaka írnak, amikor sötétfehér a magány, amikor a vers egyetlen, végső lehetőség”, hangzott a válasz.
Dimény H. Árpád saját, Hiátus-tusa című versével rótta le tiszteletét a költőelőd emléke előtt, majd Borcsa János a képzelt interjú születéséről szólva megjegyezte, Boér Gézára emlékezni és emlékeztetni is sokféleképpen lehet. „Én magam többször, többféle helyen, módon vállaltam ezt a feladatot, és idei év márciusában úgy gondoltam, hogy jó lenne nemcsak megemlékezni, hanem valamiképpen megjeleníteni a költőt. Így született a képzelt interjú.” A folytatásban felidézett egy 33 évvel ezelőtti epizódot, amikor Boér Géza második, halála után kiadott kötetéből (létlelet, 1989 – szerk.) néhány verset kidobott a cenzúra és ezek pótlására őt kérte fel a kiadó. „Biciklire ültem, kimentem Torjára és a Boér-családtól elkértem 3–4 verset, amelyek a kidobottak helyére kerültek. Ezek, bár személyesebb jellegűek voltak, technikailag nem tértek el a kötet többi versétől, egy beavatatlan szem észre sem venné, hogy azok utólag lettek odaválogatva.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/boer-versek-a-vigadoban/
AJÁNLÓ
--Könyvsorozat készül Székelyföld 1000 arcáról: kiterjesztik az Erdővidék időseiről szóló kisfilmek sorozatát
Kötet jelent meg az idős erdővidéki emberekről szóló népszerű portréfilmsorozat alapján Székelyföld 1000 arca címmel, az ötletgazdák a kezdeményezést az egész régióra kiterjesztenék. A frissen megjelent kiadványról a kisfilmek egyik alkotóját, Szőcs Szilárdot kérdeztük, valamint Benkő Levente történészt, aki az ajánlót írta.
Székelyföld 1000 arca – Erdővidék címmel jelenik meg az a kötet, amely a régió idős embereit, az ő történeteiket bemutató portréfilmek anyagából készült. A Tortoma kiadónál napvilágot látó kötetben azoknak a kisfilmeknek a szöveggé formált anyaga olvasható, amelyek nagy népszerűségre tettek szert a világhálón. Az alkotók azt vallják, olyan erdővidéki, székelyföldi idősebb emberek portréját állítják reflektorfénybe, akiknek élettörténete, hite, szeretete példát mutathat a fiatalabb generációk számára.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/konyvsorozat-keszul-szekelyfold-1000-arcarol-kiterjesztik-az-erdovidek-idoseirol-szolo-kisfilmek-sorozatat
--Kuriózumszámba menő kötet gróf Teleki Samuról
Gróf Teleki Samu életéről, afrikai expedíciójáról jelent meg kötet Csibi László filmrendező tollából. Az igazi kultúrtörténeti csemegének számító kiadványt 2022. november 12-én mutatták be Kolozsváron.
A kötetet nehéz műfajilag kategorizálni, amit az is jól érzékeltet, hogy méltatói, bemutatói is különböző tudományterületek szakértői, így a néprajz, az antropológia, a médiatudomány területe irányából is igyekeztek megközelíteni a munkát.
Az Emberek és kontextusok sorozat 21. kötetével Csibi László hozzáteszi az alapgondolathoz azt, hogy nemcsak Erdélyt kell felfedezni, hanem a felfedezőket is fel kell fedezni.
A szerző a kolozsvári levéltárban gazdag, eddig ismeretlen, több mint száz fényképből álló anyagot talált. A képeket megtisztította, feldolgozta, hiszen mint kiderült, ezeket a sáromberki Teleki-kastély istállójában rejtették el egy időre a huszadik század viszontagságai elől.
Csibi László kutatott Budapesten és Bécsben, illetve elutazott az Egyesült Államokba is, hogy megtalálja a gróf naplóját, amit aztán sikerült feldolgoznia és ezáltal „hazahoznia” Erdélybe.
-- Böjte Csaba és Csák János beszélgetős kötete
Az élet jó oldala – Értékek keresése az ingatag világban címmel jelent meg Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és Csák János politikus-üzletember közösen jegyzett beszélgetős könyve.
Böjte Csaba és Csák János négy napon keresztül ült egymásra figyelve, és sorra vette mindazokat a szempontokat, amelyek e kérdések kapcsán megválaszolandók. A kötet a beszélgetések szerkesztett változatát adja közre.
A könyvben az olvasók a szerzők gondolatait Értékeink, Család, Munka, Közélet és Saját magam című fejezetekre tagolva ismerhetik meg.
--Írók és irodalmárok ajánlják friss könyvélményeiket
André Ferenc, György Alida, Jakab Villő Hanga, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp-Zakor Ilka és Serestély Zalán osztotta meg velünk friss olvasmányélményét. Ajánlóik olyan könyveket helyeznek a figyelem középpontjába, amelyek társaink lehetnek a hosszú téli estéken is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2022/11/23/konyv-irodalom-ajanlo
--Történelmi dokumentumfilm Szilvássy Caroláról
Szilvássy Carola erdélyi arisztokrata asszony életútját feldolgozó, A maga természete szerint és szabadon című történelmi dokumentumfilmet mutatták be Kolozsváron. A hetvenperces dokumentumfilm Szilvássy Carola életén keresztül a 19. század végi és 20. század eleji Erdély történelmi viharokkal, tragédiákkal átszőtt kulturális és társadalmi életébe enged betekintést. Mindezt játékfilmes elemeken alapuló jelenetbetétek és történelmi kordokumentumok, köztük gyűjteményi és magánarchívumokban felkutatott különleges filmrészletek és fotóanyagok segítségével teszi.
A dokumentumfilm alapját a halála előtt a kolozsvári diakonisszákra bízott, majd később a kolozsvári Erdélyi Református Gyűjtőlevéltárában őrzött, titkosított hagyaték adja, de az alkotók a Carolával szoros kapcsolatban álló kortársak – írók, szerkesztők, művészek, családtagok – műveit, levelezéseit és a szájhagyomány útján fennmaradt történeteket, korabeli sajtómegjelenéseket, valamint eddig nem publikált naplórészleteket is felhasználtak a film készítése során.
A maga természete szerint és szabadon című film dramatikus jelenetei erdélyi magyar színművészek közreműködésével, Erdélyben készültek, Szilvássy Carola életében is fontos, máig fennmaradt helyszíneken. A filmet Szebeni Zsuzsanna, Ugron Zsolna és Bertha Lívia rendezte Szebeni Zsuzsanna és Ugron Zsolna forgatókönyve alapján, producere Molnár-Bánffy Kata.
ÚJ DIGITÁLIS FORRÁSOK
--Elkészült a Digitális Borvíz-Térkép
A Közép Fejlesztési Régió fürdőtelepeit, Kovászna, Hargita és Maros megye gyógyforrásait összesíti a Digitális Borvíz-Térkép, amelyet 2022. november 10-én mutattak be Bálványoson. A BalneoMap átfogó gyűjtőpontja és dinamikus eszköze kíván lenni a balneológiának, mint fejlesztendő területnek.
A BalneoMap egy pilot projekt, amely folyamatos fejlesztés, feltöltés és optimalizálás alatt van. A bemutató célja az újabb partnerek bevonzása a projektbe, akik szakmai tudásukkal, kutatói munkájukkal hozzájárulhatnak a térkép kiegészítéséhez.
A weboldal feltöltését komoly felmérési munka előzte meg, hiszen 67 tanulmányt, kutatást és különböző szakirodalmi műveket dolgoztak fel, valamint feltérképezték a hagyományos fürdőket és háttértörténeteiket, így hiteles információkkal szolgálva az érdeklődőknek.
A platformon jelenleg több mint 200 forrás van kb. 40 településről; folyamatosan, dinamikusan fejlődik, és mindenki számára elérhető (http://www.balneomap.ro/hu).
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.rmdsz.ro/aktualis/hirek/Elkeszult-a-Digitalis-Borviz-Terkep
--Elérhető a Dolgozó Nő fotóarchívuma
Lezárult a kolozsvári Dolgozó Nő folyóirathoz tartozó fotógyűjtemény digitalizálási folyamata. A mintegy tízezer, 6x6-os, színes dia- és középformátumú képet tartalmazó gyűjtemény elérhető a Minerva Archívum honlapján.
Miklósi Dénes grafikus elmondta: annak idején a Dolgozó Nőben nagyon sokféle fotó jelent meg, konyhai felszerelésektől kezdve az asztalokra kerülő ételekig, portré- és divatfotókig. „A fényképeken látszik, hogy nem voltak professzionális stúdiókörülmények, különféle megoldásokhoz folyamodtak. Próbáljuk ugyanakkor megérteni azt is, milyen lehetett a reklám szerepe az akkori gazdasági erőviszonyok között” – részletezte Miklósi Dénes, hozzátéve: „Nem mindegy, hogyan fényképezel le egy arcot, és hogyan néz majd vissza rád az adott fotóról.”
Forrás és az adatbázis elérhetősége itt: http://www.photoarchive.minerva.org.ro/
DÍJAK
--Nagy Miklós-díjban részesült Szőcs Endre
2022. november 14-én átadásra került az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért járó Nagy Miklós-díja, amelyet az Országgyűlés elnöke 2018-ban, a könyvtár fennállásának 150. évfordulója alkalmából alapított meg. A kitüntetést Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vehette át.
A rendezvényen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet.
A kitüntetés átadása az Országgyűlési Könyvtár alapításának napjához, november 6-hoz kapcsolódik. A díj névadója az Országgyűlési Könyvtár egykori igazgatója, Nagy Miklós, aki 1921 és 1940 között sokat tett a gyűjtemény és a tudományos tájékoztatás magas színvonaláért. 1922-ben előkészítette a kötelespéldány-törvényjavaslatot, amelyet az ő megfogalmazásában terjesztett a parlament elé Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter.
Forrás: https://hargitanepe.ro/dijaztak-szocs-endret
--A 2022-es Déry-díjak kiosztása
A magyar irodalmi élet egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakmai elismerésében részesült idén Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus, kritikus, Krusovszky Dénes költő, író, kritikus, Sallai Katalin Krisztina magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár és Schein Gábor költő, író, műfordító, esszéista, ők a 2022. évi Déry-díjasok.
A díj Déry Tibor özvegyének végakarata alapján jött létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni az évente megítélt díj révén. Az pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal Déry Tibornak is emléket állít, akinek idén volt a 128. születési évfordulója.
Az elismerést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, titkára az Artisjus főigazgatója, Dr. Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia, Ilia Mihály, Keresztesi József. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor, Vida Gábor. Legutóbb 2021-ben Gács Anna, Solymosi Bálint és Zádor Éva vehette át a kitüntetést.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/atadtak-a-2022-es-dery-dijakat.html
--Száraz Miklós György kapta a Kemény Zsigmond Irodalmi Díjat
A Helikon szerkesztősége 2022. november 18-án adta át a Kemény Zsigmond Irodalmi Díjat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán. Sándor Tamás konzul ünnepélyes megnyitójában a folyóirat és a díj történelmi jelentőségéről beszélt, ezt követően Demeter Zsuzsa, a folyóirat szerkesztője méltatta a díjazottat.
Összefoglalta a díj alapításának folyamatát, amely nagy mértékben köszönhető Karácsonyi Zsolt főszerkesztőnek. A díjat 2016-ban adták át először, olyan szerzők érdemlik ki, akik meghatározó szerepet töltenek be a Helikon holdudvarában, és olyan szövegeket közölnek a lapban, amelyek nemcsak a szerkesztők, de az olvasók számára is fontosak. Száraz Miklós György pedig mindenképp ezek a szerzők közé tartozik: „Rólunk, rólam írt könyvet” – hangzik el a laudációban, ugyanis Száraz Miklós György budapesti író, de mindig is különös figyelmet fordított az erdélyi irodalomra: „Másképp ismer minket, mint mi önmagunkat.”
Gyerekként járt először Erdélyben, családi szálak kötik ide. Egyszer esszét kellett írnia a „szülőföldem” hívószóra, és hirtelen nem is tudta, mit kezdjen a ,,származásával”, hiszen egy Budapest melletti faluban nőtt fel, a fővárosban tanult, de Erdélyben is sok időt töltött. Írni akkor kezdett, amikor édesapja már súlyos betegségekkel küzdött, és úgy érezte, hogy nem lát belőle eleget. Hiszen az egyetemet történelem és levéltár szakon végezte, régészetet is tanult, fotós, rendező is akart lenni, de egyik foglalkozást sem érezte igazán magáénak. Ezért viszonylag későn, 39 évesen jelent meg első regénye Az Ezüst Macska címmel.
Ezután Márton Evelin az írói nyelvéről, hangjáról kérdezte a szerzőt: mennyire markáns a szövegek ,,erdélyisége”? Száraz Miklós György nem szokta észrevenni, amikor éppen egy erdélyi szót használ, a szerkesztők szokták felhívni rá a figyelmét, így nem is különül el a fejében, hogy mikor milyen nyelvet használ. Mindenesetre érdekes, ahogyan egy budapesti író beszédmódjába különböző erdélyi szavak, nyelvi alakok és formák vegyülnek.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/rolunk-irt-konyvet-a-kemeny-zsigmond-irodalmi-dij-atadasarol
--A Látó folyóirat idei nívódíjai
2022-ben harmincegyedik alkalommal osztja ki a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége évzáró nívódíjait, a lapban publikált szerzők közül válogatva. Harminc év alatt közel 100 alkotó vehette át vers, próza, esszé és debüt kategóriában a pénzjutalommal járó elismerést. A nívódíj 2019-től az 1000 dollárral járó Jackovics-díjjal bővült, amelyet a legjobb dráma szerzőjének oszt ki a szerkesztőség.
A nívódíjak átadására 2022. december 15-én, csütörtökön este kerül sor a marosvásárhelyi Bernády Házban. 2022-ben Ármeán Ottília, Borsodi L. László, Fischer Botond és Szabó K. Attila veheti át a Látó-nívódíjjal járó pénzjutalmat. A Jackovics-díj idei nyertese Szántó T. Gábor. Az est házigazdája: Vida Gábor. Laudációt mond: Codău Annamária, Demény Péter, Láng Zsolt és Szabó Róbert Csaba. Részlet hangzik el Szántó T. Gábor A zsidó kutya című drámájából.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.lato.ro/hir/a-lato-nivodijai-2022-ben
--Balassi-kard: magyar költő és amerikai műfordító kapja
Magyar költőként Zalán Tibor, külföldi műfordítóként Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot.
A nemzetközi irodalmi elismerést jövőre a 27. alkalommal adják át, a hagyományokhoz híven Budapesten, Bálint-napon – közölte az MTI-vel Molnár Pál, a díj alapítója és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.
A méltatás szerint a 68 éves Zalán Tibor több műfajban alkot, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. Műveiért jelentős díjakat kapott, elismert alakja a magyar irodalmi életnek.
A szintén 68 esztendős Peter V. Czipott kaliforniai alkotó, aki elsősorban magyar világirodalmi remekeket ültet át angol nyelvre. Nemrég Budapesten jelent meg Toll és szablya – The Pen and the Sword című, kétnyelvű kötete. A harmincnyolc Balassi-verset tartalmazó könyv kiadója a Kairosz.
A Balassi Bálint-emlékkard az első magyar irodalmi díj, amely mind az öt kontinensre eljutott: Tokiótól Santa Barbaráig, Jyväskylätől Kinshasáig, Sao Paulótól Melbourne-ig. Eddig 49 költő és műfordító vette át a Bonyhádon kovácsolt szablyát, most az 50. és 51. kard átadása következik
Forrás: https://www.preshaz.eu/2022/11/23/balassi-kard-magyar-kolto-es-amerikai-mufordito-kapja/
--Átadták a 2022-es Prima Primissima-díjakat
Idén tizenkilencedik alkalommal adták át a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott, 2022. december 2-i gálaesten. A díjat az irodalom kategóriában Dobai Péter kapta.
A Demján Sándor által, a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával 2003-ban alapított elismerés célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése, a magyar tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése egy olyan, hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. Az OTP Bank immár tíz éve tartja fenn a díjat, amelyet tíz kategóriában adnak át: magyar irodalom, magyar színház-, film- és táncművészet, magyar képző- és iparművészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet, magyar ismeretterjesztés és média, magyar sport, magyar népművészet és közművelődés, valamint magyar zeneművészet.
Kategóriánként megválasztott három-három Prima, azaz összesen harminc jelölt közül végül titkos szavazással kerül ki minden kategória Primissima-díjasa, valamint a publikum által odaítélt Prima Primissima Közönségdíj nyertese.
Forrás és a díjazottak névsora itt: https://litera.hu/hirek/atadtak-a-2022-es-prima-primissima-dijakat.html
--Román-magyar irodalmi fordítókat díjaztak
A Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókszervezete idén is megszervezte, 2022. november 19-én, a Román-magyar irodalmi interferenciák című szimpóziumot.
Demény Péter számolt be a román-magyar fordítások szerzőinek az írószövetségi program keretében történt díjazását, illetve Balázs Imre Józsefnek az eseményen a kétnyelvű (román és magyar) írókról tartott előadásáról.
„Az írószövetségi program keretében idén három könyv ’fordult le’ románra, illetve magyarra: Gabriel Chifu, Horia Gârbea és Fekete Vince kötetei. Szántó T. Gáboré is készül, de erre az alkalomra nem jelenhetett meg. Mindezt Markó Béla, a fiók elnöke mondja el.
Cristian Pătrășconiu moderálásában kezdődik az első rész: a tolmácsolt könyveket mutatjuk be. Aztán az előadások következnek, Imre mellett Iulian Boldea, a Vatra főszerkesztője beszél. A magyar irodalom román recepcióját elemzi, s a ’klasszikusokra’, Gavril Scridonra, Nicolae Balotăra, Avram P. Todorra fekteti a hangsúlyt.”
Az egyik díjazott Gábos-Foarță Ildikó, a Romániai Írók Szövetségének marosvásárhelyi fiókja részéről, aki fordítói munkásságáért veheti át a díjat: Dragomántól Krasznahorkaiig sokakat szólaltatott meg román nyelven. Lövétei Lázár László kapta a „magyar” díjat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.lato.ro/blog/ketnyelvu-leghajo-2
ÉVFORDULÓK
--Ady Endre születésének évfordulójára emlékeztek
Adyra emlékeztek születésének 145. évfordulóján: Nagykárolyban és Érmindszenten is tisztelegtek a költő emléke előtt.
Ady életművének legfontosabb témáit, Nagykárolyhoz való kötődését is felvillantja a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása, amely 2022. november 22-én nyílt meg a nagykárolyi Károlyi-kastélyban.
A megnyitón közel 100 diák vett részt a Kalazanci líceumból, valamint a Nagykárolyi Elméleti Líceumból. A Petőfi Irodalmi Múzeum installációja Ady Endre életét fotók, versek, visszaemlékezések, levélrészletek segítségével mutatja be a látogatóknak, külön kiemelve azon mozzanatokat, amelyek a költőt Nagykárolyhoz kötötték.
Érmindszenten, az Ady emlékmúzeumban is sor került megemlékezésre, az eseményt a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szervezte. A megemlékezésen jelen volt L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola védnöki testületének tagja, aki az emlékmúzeumnál megújult névtáblát adott át. Az 1957-ben megnyitott múzeumot az egykor az Ady család birtokában levő két épületben rendezték be. A kisebbikben, egy nádfedeles parasztházban született 1877. november 22-én Ady Endre.
--Száz éve született Kurt Vonnegut
Száz éve született Kurt Vonnegut amerikai regényíró és esszéista, akit a 20. század második felén átívelő írói munkássága avatott a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakjává, kultikus figurájává.
Az autodidakta módon íróvá lett Vonnegut első három regényét (Utópia 14, 1952; A Titán szirénjei, 1959; Éj anyánk, 1961) nem fogadta siker. Ebben az időszakban abból tartotta el családját, hogy különböző képes magazinokhoz küldte be elbeszéléseit, ám az 1950-es évek közepétől – a televízió terjedésének következményeként – a képes magazinok aranykorának bealkonyult. Vonnegut mellékállásban először egy bentlakásos iskolában angolt tanított, később reklámszövegeket gyártott egy bostoni cégnek, majd egy Saab-autókereskedésnél dolgozott. Végül az 1963-ban megjelent Macskabölcső hozta meg számára az elismerést, elsősorban irodalmi underground közegben és az egyetemi ifjúság körében. Az áttörést az 1969-ben megjelent, drezdai élményei köré fűzött történet, a bestsellerré lett és egy darabig az eladási listákat is vezető Az ötös számú vágóhíd című regényének köszönhette. A hirtelen jött siker nem vakította el, sőt, az 1973-as Bajnokok reggelije című könyvét utolsó regényének szánta, ennek ellenére az 1990-es évek végéig további nyolc regényt írt meg.
--220 éves az Országos Széchényi Könyvtár
A nemzeti könyvtár 2022. november 25-én ünnepelte alapításának 220. évfordulóját, amiről rendezvénysorozattal emlékezett meg. Ennek részeként, a jubileum alkalmából, Esszencia címmel nyílt meg november 24-én az Országos Széchényi Könyvtár első nagyszabású állandó kiállítása. A gróf Széchényi Ferenc előtt tisztelgő és a történelmi előzménynek tekinthető Corvina könyvtárat is felidéző tárlat vállalkozik a több mint tízmilliós dokumentumállomány összetettségének bemutatására, azaz az írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus magyar kulturális örökség teljességének reprezentációjára.
November végén a kiállítással párhuzamosan az alapítási ünnep alkalmából szervezett konferenciákon is részt vehettek az érdeklődők: Kultúra, tudomány, innováció – 220 éve a nemzet szolgálatában (a könyvtár munkatársai és partnerkutatók tudományos előadásai), Könyvtárak együtt az olvasásért (A Könyvtárostanárok Egyesületének szakmai napja), a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös konferencia és kerekasztal-beszélgetés Szerkesztők és szerkesztőségek a századfordulón címmel.
Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/220-eves-az-orszagos-szechenyi-konyvtar
MÚLTIDÉZŐ
--A kolozsvári Egyetemi Könyvtár népkönyvtáráról
Kevésbé közismert, hogy az egyetemi könyvtár alagsorában, a mai könyvkölcsönző részleg helyén hosszú ideig népkönyvtár működött, amely évtizedekig biztosított hasznos és érdekes olvasmányokat a „szegényebb, de kultúréhes” kolozsvári diákok, inasok és munkások számára.
A pusztán önképzést vagy szórakozást kereső olvasók hosszú ideig ki voltak rekesztve a nagy tudományos közkönyvtárakból, emiatt eleinte egyrészt olvasókörök és kaszinók, másrészt pedig üzleti alapokon szerveződött kölcsönkönyvtárak által igyekeztek kielégíteni szükségleteiket. A mai értelemben vett, államilag fenntartott népkönyvtárak fellendülése karöltve járt a népoktatással, valamint a nyolcórás munkanap elterjedésével, ami jelentősen több szabadidőt biztosított a dolgozóknak természetjárásra, testedzésre és önművelésre.
Az elsősorban hivatalnokok és munkások számára létrehozott olvasótermet főként kisdiákok, valamint mezítlábas „inaskák” látogatták, akik nagy távolságokat tettek meg, hogy bejussanak a „mesék barlangjának” becézett népkönyvtárba, és akik közül egyesek megkísérelték „lekenyerezni” a szigorú könyvtáros bácsikat, hogy minél szebb meséskönyveket és kalandregényeket olvashassanak. A statisztikai kimutatások értelmében a népkönyvtárat főleg a téli hónapokban használták, tehát a több mint 100 férőhelyes olvasóterem melegedőként is szolgált, megannyi más közkönyvtárral egyetemben.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/fokent-kisdiakok-es-inaskak-kedvelt-helye-volt-a-mesek-barlangja-
INTERJÚ
--Beszélgetés Gordán Edinával, a nagyenyedi Bethlen-könyvtár munkatársával
Gordán Edina, a nagyenyedi Bethlen dokumentációs könyvtár munkatársa mesélt a tékában jelenleg zajló munkákról: folyamatban van a könyvtár állományának feltérképezése, katalogizálása, elkészült a régi könyvek katalógusa egészen 1800-ig, illetve a kéziratoknak és a levéltári anyagnak is ismertető katalógusuk lesz. Elmondta, zajlik a digitalizációs projektjük a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, első körben a kéziratokat és a cédulakatalógust szeretnék digitalizálni, az ELTE segítségével pedig ezt nyilvánosan is hozzáférhetővé teszik.
A könyvtáros úgy vélte, a mai napig azon dolgoznak, hogy a könyvtár bekerüljön a tudományos körforgásba, a kutatók rendelkezésére bocsáthassák és megismertessék az itteni könyvgyűjteményt a szélesebb tudományos közönséggel is, hiszen az államosításig tanárok és diákok használták, és csak 1948 után öltött műemlék könyvtár jelleget.
Gordán Edina számára könyvtárosként ott dolgozni elsősorban kihívás, ő régi könyvekre szakosodott, és mindenképpen olyan gyűjteményben szeretett volna dolgozni, ahol ez elérhetővé válik számára, Nagyenyed pedig „kincsesbánya” ilyen szempontból. „Nagyon sok nagynevű könyvtáros elődöm volt, az ő nyomdokaikba lépni egy kicsit kihívás is. Én igyekszem ezt a könyvgyűjteményt bevonni a tudományos körforgásba, hogy mindenki számára elérhetővé váljon, és azt szeretem itt a legjobban, hogy minden nap fel lehet fedezni valami újat” – mesélte.
Forrás és a teljes interjú itt: https://maszol.ro/kultura/Erdely-legjei-Feher-megye-a-Bethlen-Gabor-Dokumentacios-Konyvtar
--Interjú Nyáry Krisztiánnal az olvasásról
A 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, idén november közepén került sor Nyáry Krisztián Így szerettek ők III. című vadonatúj könyvének ősbemutatójára. A szerzőt az új irodalomtörténeti kutatások eredményeiről, az olvasás fontos társadalmi szerepéről, olvasási szokásokról és utazásokról is kérdezték:
„– Ha már középiskolás korosztályról beszélünk, megkérdezném, hogy ezekkel a könyveiddel van-e esetleg olyan célod is, hogy a mai fiatal generációkat közelebb hozd egy-egy szerzőhöz azáltal, hogy az emberi oldalukat mutatod meg olvasmányos történeteken keresztül?
– Bizonyos értelemben igen, bár óvok attól, hogy ezeket ilyen tankönyvpótlékként olvassák. A visszajelzések alapján viszont kiderült, hogy érdekesebbé tudják tenni egy szerző életét. És mivel a középiskolában vannak életrajzok, amúgy is tanulnak arról, hogy mint ember mi történt az illető szerzővel, akkor jót tehet az, ha olyan dolgokat is elmondunk, amik ezt a korosztályt amúgy is érdeklik. Nekem nem volt eredetileg ilyen célom, de lett egyfajta olvasásnépszerűsítő funkciója ennek, mert elkezdett úgy működni, hogy érdekessé tette magát a szerzőt, és akkor kíváncsibbá lettek a műveire. Ha ez így működik, akkor én ennek örülök. És ezt nem én mondom, hanem olyanok, akik ehhez nálam jobban értenek, irodalomtanárok, könyvtárosok, akik azt tapasztalták, hogy ez kedvet tud csinálni, főleg ebben a középiskolás korosztályban.
Nyilvánvaló, nem ez az egyetlen módszer, de az biztos, hogy nagyon fontos, hogy ne essenek ki az irodalomból a fiatal olvasók, vagy lehetséges olvasók azért, mert az irodalom unalmas tantárggyá válik. Erre megvan sajnos minden esély, mert nehéz fölkelteni ennek a korosztálynak az érdeklődését, ezért ha bármilyen eszköze van a tanárnak, a családnak, aminek a segítségével a gyerek az irodalom felé fordul, akkor azt kell használni. Aki középiskolás korában abbahagyja az olvasást, az örökre abbahagyta. Az pedig nagyon nem jó, az egyenesen össztársadalmi kár, ha felnő egy olyan generáció, aki nem olvas. Nem csak azért, mert ez valamiféle közös műveltséget eredményez, hanem egyszerűen a napi olvasásnak a gyakorlata, az, hogy fókuszáltan egy irodalmi szövegben képes elmerülni valaki, meg tud érteni egy leírt történetet, meg tud érteni egy irodalmi szövegben leírt érzelmi szituációt, az a mindennapokban is hasznosítható. Mert empatikusabb lesz, mert végtére az irodalom nem más, mint a másvalaki bőrébe bújás képessége. Ha kereskedő vagyok, akkor is egy fontos képesség, hogy el tudom képzelni, hogy a másik mit akar. Aki sokat olvas, az ezekben a szituációkban jobban működik. Az irodalom arra is tanít, hogy vannak döntési helyzetek, ahol lehet másként dönteni, lehet újszerű módon megközelíteni problémákat. Itt a népmeséktől kezdve a szépirodalomig tulajdonképpen erre találta ezt föl az emberiség, és azt megfigyelhetjük, hogy azok, akik rendszeresen olvasnak szépirodalmat, azok kreatívabbak. A huszonegyedik században nem kell hangsúlyozni, hogy ez mennyire fontos. Hogy még egyet mondjak, az intelligencia, ami persze egy veleszületett tulajdonságunk, de az, hogy ebből mennyit aknázunk ki, abban nagyon sokat tud segíteni az olvasásnak a gyakorlata. Röviden, ha a fiatalok nem olvasnak, akkor nekik kevesebb lehetőségük van az életben a boldogulásra. Ezért kell az olvasás népszerűsítésére törekedni az összes létező segítő eszköz igénybevételével. Tulajdonképpen az államnak is ez lenne a dolga, de az oktatási intézményrendszernek mindenképpen.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://maszol.ro/kultura/Aki-kozepiskolas-korban-abbahagyja-az-olvasast-az-orokre-abbahagyja-Interju-Nyary-Krisztiannal
MOZAIK
--Könyvtárak az energetikai vészhelyzet idején
Az Országos Széchényi Könyvtár a Kulturális és Innovációs Minisztérium kérésére 2022 októberében országos adatfelvételt végzett a magyarországi könyvtárak energia-veszélyhelyzeti működéséről, amely pillanatfelvételként rögzíti a helyzetet és tendenciaszerűen értelmezhető a 2022. novemberi helyzetre is. A felmérés célja a könyvtárak nyitvatartási idejének, valamint egyes könyvtári szolgáltatások veszélyhelyzeti alakulásának felmérése volt.
A nyitvatartási idő változása, és átköltözések vizsgálata mellett a felmérés kitért a könyvtárhasználók által igénybe vehető terület és szolgáltatások változására, a könyvfutár-, illetve könyvcsomag-jellegű szolgáltatások igénybevételére, új online és egyéb szolgáltatások bevezetésére.
A változások összesége alapján a szolgáltatók – amennyire tudnak, illetve amennyire fenntartójuk erre módot ad – próbálnak rugalmasak lenni. A nagyobb megyei, illetve országos intézményeknél (megyénként eltérő mértékben) már komolyabb lépéseket foganatosítottak vagy terveznek: ilyen például a nyitvatartási idő, illetve a helybeni elérésű szolgáltatások korlátozása, vagy egyes esetekben az intézmény teljes bezárása.
Sok helyen még várják az „első emelt számlákat”, majd csak azután határoznak a továbbiakról, ami azt mutatja, hogy csak kevés helyen léteznek (kifejezetten igényfelmérésen alapuló) vészforgatókönyvek, a döntések jellemzően ad hoc jelleggel születnek a fenntartó által, illetve a helyi adottságok/lehetőségek fényében.
Forrás: https://ki.oszk.hu/hir/kutatasi-es-elemzo-osztaly/konyvtarak-az-energia-veszelyhelyzet-idejen
--Az olvasás nemcsak kikapcsolódás, szemléletformáló hatással is bír
A Bookline ősszel indított kutatásában a Bookline Könyvklub tagok olvasási szokásait mérte fel.
A legfontosabb tanulság a kérdőív eredményeit összesítve az, hogy a Könyvklub elkötelezett olvasóinak az olvasás bőven több mint a kikapcsolódás egyik formája, sokkal fontosabb számukra, hogy ez a tevékenység szemléletformáló hatással bír. A válaszadók kiemelkedően nagy százaléka voksolt arra, hogy az olvasás nemcsak a kikapcsolódást segíti, de hozzájárul ahhoz, hogy máshogy gondoljanak egy témára, segíti őket abban, hogy választékosabban fogalmazzák meg a gondolataikat, kreatívabbakká váljanak, sőt egy könyv által megfogalmazott gondolat akár párkapcsolati problémájukon is képes segíteni.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/olvasas_kutatas_bookline.html
--Negyvenöt éve élvezhetik kicsik és nagyok a Magyar népmeséket
Szabó Gyula búgó hangja, csodás népi motívumok, tanulságos történetek, amelyek nem tették zizegőssé a kisgyerekeket — 45 éve kicsik és nagyok kedvence a Magyar népmesék sorozat.
Talán nincs is olyan ember a magyar nyelvterületen (és nem csak), akinek – meghallva akárcsak egy-két akkordot a Kaláka jól ismert zenéjéből – ne jutna eszébe a magyaros motívumokat fütyülő kismadár, az összetéveszthetetlenül megrajzolt figurák, az örök tanulságokat mesélő történetek – s mindez függetlenül attól, hogy az illető hány éves, hiszen a megunhatatlan Magyar népmesék lelket, gondolatokat üdítő részei felnőtt fejjel is éppoly élvezetesek, mint gyermekkorban.
A sorozat külföldön is hatalmas sikernek örvendett, az Egyesült Államokban, Kínában, az arab országokban és Ausztráliában is vetítették a részeket. Sőt, még a Vatikán is megvette a jogokat. A készítők az elején tartottak a külföldi fogadtatástól, ám nem kellett csalódniuk. Számtalan rangos animációs filmszemlén tarolt a Magyar népmesék. Kínában azért volt annyira népszerű, mert az erős képi motívumok közel állnak a keletiekhez. Japánban még maga a császár is megnézte az epizódokat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/45-eve-elvezhetik-kicsik-es-nagyok-a-magyar-nepmeseket
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.