ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/10. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
AKTUÁLIS
--IFLA – UNESCO: Új közkönyvtári nyilatkozat
--Romániában a rendszerváltás óta bezárt a könyvtárak csaknem fele
--Sorra zárnak be a könyvtárak, de a könyvtárosok nem adják fel
--'Elfogytak az olvasók, bezárnak a könyvtárak’ – szakembereket kérdeztek
--Kötetekben gazdagok a Szatmár megyei iskolai könyvtárak
KITEKINTŐ
--Mentik, ami menthető - webarchiválás az OSZK-ban
--'Ami ma közkézen forog, azt már digitalizáltuk’
--A Petőfi-busz útra kelt
--Miskolc adott otthont a XVIII. Országos népmese-konferenciának
--Ostromolják az amerikai könyvtárakat a gender témájú könyvek betiltása érdekében
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Teleki Sámuel Emlékév rendezvényei – emlékkiállítás és konferencia
--KépPoézis – műhelymunka a Kájoni János Megyei Könyvtárban
--A magyar népmese ünnepe székelyföldi könyvtárakban
--Fuss neki! – a kárpátaljai könyvtáraknak gyűjtenek a Bibliofil Alapítvány nagykövetei
--A Z generáció és a könyvek
--Tizenöt esztendős a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogja
--Bemutatták a Csikófogat 2022 antológiát
--„Csendes költészet” a főtéren
--Tamásira emlékeznek a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákjai is
--Három könyv, három helyszín
--1200 éves kézirattöredéket is tartalmaznak a Medgyesen feltárt könyvtár kötetei
--A Tündérkert újra kitárul
--Ősnyomtatványokat, dokumentumokat digitalizálnak a Batthyáneum kincsei közül
--Hadiárva-találkozó és könyvbemutató a Vigadóban
--Olvasók, olvasatok – Sztánán tartották meg az E-MIL jubileumi írótáborát
--Gyermekkönyvekről beszélgettek a Könyvfalók rendezvényén
--Különleges kötettel gazdagodott a Csíki Székely Múzeum
--Évente egy könyvet minden diáknak – olvasásra ösztönző programot indítana a kormány
--Megszűnik a Moldvai Magyarság
DÍJAK
--Magyar állami kitüntetést vehetett át Ferenczes István költő
--Krasznahorkai László szerb irodalmi díjat kapott
--Orosz Annabella és a Felhőpárna antológia a World Illustration Awards jelöltjei között
--Korpa Tamás átvette a Sziveri-díjat
--Átadták a 30. Quasimodo költőverseny díjait
--Márton László vehette át a Hummel-Jelenkor díjat
--Kitüntették Jánó Mihály művészettörténészt
AJÁNLÓ
--‘A könyvtáros személyisége mint csodateremtő eszköz’
--Trianonmítosz-rombolás újratöltve – számos tévhitet oszlat el Ablonczy Balázs új könyve
--Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával
--A folyó. A Dunáról és a dunai tájról szóló antológia
--Utazás térben és időben – Szilágyi István új könyvéről
--Gazda József: A Székelyföld történetéből
--Sors a sorstalanságban – Erdélyi Ágnes összegyűjtött írásai
--Siklódy Ferenc: Könyvjegyek II.
--Kötet jelent meg az aradi Kölcsey Egyesület dokumentumaiból
ÉVFORDULÓ
--'Tamási Áron az erdélyi irodalmi hagyomány biztos pontja’– beszélgetés Balázs Imre Józseffel
--‘Kezed ügyében a táj’ – Farkas Árpád költőnek állítottak emléket Székelyszentmiklóson
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Dérczy Péter irodalomtörténész, kritikus
--Elhunyt Javier Marías spanyol író
--Meghalt Mányoki Endre író, kritikus, szerkesztő
INTERJÚ
--Így tesz lelkileg ellenállóbbá az irodalomterápia – interjú dr. Béres Judittal
--Hogyan neveljük olvasásra a gyerekeket? – beszélgetés Szabó Ágota gyógypedagógussal
MOZAIK
--Öltözzünk irodalmian!
--Elkészült a világ leghosszabb könyve
AKTUÁLIS
--IFLA – UNESCO: Új közkönyvtári nyilatkozat
Idén júliusban Dublinban, a 87. könyvtári és információs világkongresszuson jelentették be, hogy elkészült az IFLA és az UNESCO közkönyvtári nyilatkozatának (angolul: Public Library Manifesto) új, átdolgozott változata.
A dokumentum itt tölthető le: https://repository.ifla.org/bitstream/123456789/2006/1/IFLA-UNESCO%20Public%20Library%20Manifesto%202022.pdf
A nyilatkozatot először 1949-ben fogalmazták meg, és azóta is rendszeresen frissítették. Legutóbb 1994-ben adták közre.
Az elkészült dokumentum megfogalmazása szerint a könyvtárak az információcserét, a kultúra megosztását és a polgárok elkötelezettségének előmozdítását szolgáló, nyilvánosan elérhető helyszínek, ezáltal a fenntartható fejlődés eszközei. Kiemelt figyelmet fordítanak a peremre szorult közösségek integrálására, hozzáférésének és kulturális részvételének kérdéseire, a speciális igényű rétegeknek nyújtott szolgáltatásokra. A könyvtáraknak az a feladatuk, hogy a társadalom minden tagját segítsék a tudás elérésében, létrehozásában és megosztásában. A digitális szakadék áthidalása érdekében napjainkban jelentős szerepet kap tevékenységükben a távoli és a digitális hozzáférés, valamint a szükséges kompetenciák és a hálózati működéssel kapcsolatos tudnivalók átadása.
Az eredeti hír itt: https://www.ifla.org/news/ifla-and-unesco-launch-an-updated-public-library-manifesto-at-the-87th-world-library-and-information-congress-wlic/
Rövid összefoglaló a nyilatkozatban végrehajtott legfontosabb módosításokról: https://repository.ifla.org/bitstream/123456789/2007/1/The%202022%20IFLA-UNESCO%20Public%20Library%20Manifesto%20at%20a%20Glance.pdf
Forrás: Könyvtárvilág – az MKE webmagazinja, X. évf., 2022., 4 szám, https://mke.info.hu/konyvtarvilag/category/x-evfolyam-2022/4-szam-x-evfolyam-2022/
--Romániában a rendszerváltás óta bezárt a könyvtárak csaknem fele
Az országos statisztikai intézettől (INS) származó adatok szerint a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben – 1995 és 1996 kivételével, amikor 277 új könyvtárat alapítottak – évente könyvtárak százait számolták fel Romániában, ahol 1990-ben még 16 665 ilyen intézmény létezett. Az országban jelenleg már csak 8458 nemzeti, egyetemi, szakosodott, iskolai, magán- vagy közkönyvtár működik, írta az MTI a Digi24.ro hírportál összeállítása alapján.
A 19 millió lakosú Romániában tavaly 2,1 millió ember kölcsönzött (elvitelre vagy az olvasótermet igénybe véve) könyvet vagy más kiadványt a könyvtáraktól. Az INS adatai szerint 1999-ben még 6,1 millió olvasó vette igénybe a könyvtárak szolgáltatásait. A romániai könyvtáraknak 2019-ben még 3,1 millió rendszeres látogatójuk volt, egymillió olvasót tehát a világjárvány idején veszítettek el. A bukaresti Carol I. Egyetemi Könyvtárnak például a világjárvány előtti 9035 olvasójából 3944 maradt.
A 200 alkalmazottal működő és 59 betöltetlen állással rendelkező Román Nemzeti Könyvtár nyilvántartásában tavaly 107 194 felhasználó szerepelt, az Akadémiai Könyvtárnak 2019-ben 1482 olvasója volt.
A Digi24.ro azt írta, hogy az általuk megkeresett megyei könyvtárak közül alig néhány válaszolt a lap adatszolgáltatási igénylésére. A Szatmár megyei közkönyvtárban, ahol a látogatók mindegy 60 százaléka diák, a járvány előtti 3064-ről tavaly 1599-re csökkent a legalább egy könyvet kikölcsönzők száma. Paula-Maria Horotan könyvtárigazgató – az egészségügyi zárlat mellett – a digitális forradalomnak és a gyors lakosságfogyásnak tulajdonítja a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődés drámai visszaesését. Az egyik tanügyi szakszervezeti szövetség (FLSI) főtitkára a portál megkeresésére elmondta: bár minden iskolának rendelkeznie kellene könyvtárral és könyvtárossal, 2000 óta nem mérték fel a könyvállományt, és az iskolák nem kaptak pénzt könyvvásárlásra.
A Digi24.ro rámutatott: 1990 óta 27 tisztségviselő fordult meg a kulturális miniszteri poszton, megannyi elképzeléssel az ország kultúrpolitikájáról. Egyikük, a tárcát két ízben is (2015, 2017) irányító Ionut Vulpescu, aki a könyv áfáját 9-ről 5 százalékra csökkentette, úgy értékelte: ‘Románia kulturálatlan országgá vált, az emberek nem olvasnak, a könyvnek szentelt megannyi ünnep – a Könyvszeretők Napja, a Könyvvásárlók Napja, az Olvasás Napja – csak képmutatás’.
A bukaresti Kulturális Minisztérium tavalyi jelentése alig néhány találatot ad ki a ‘könyvtár’ keresőszóra: két történelmi könyvtárépület felújítására irányoztak elő költségvetési forrásokat, illetve a ‘Románia Digitális Könyvtára’ projektről is szó van benne, amely több mint félmillió kulturális forrásanyag digitalizációját irányozza elő – mutat rá a hírportál összeállítása.
A romániai könyvtárakat gondozó kulturális minisztériumot jelenleg Lucian Romașcanu (PSD) vezeti, aki korábban a Kanal D televíziós csatorna ügyvezető igazgatója volt.
--Sorra zárnak be a könyvtárak, de a könyvtárosok nem adják fel
A Transtelex hírportál székelyföldi vidéki és városi/megyei könyvtárakat keresett meg, hogy megnézzék, mi áll a Digi24.ro portál összeállításában szereplő, mellbevágó statisztikai adat mögött. A riportból az is kiderül, hogy mi a népszerű olvasóközpontok titka.
‘Az elmúlt évtizedben két intézkedés csökkentette drasztikusan a romániai könyvtárak számát: az adminisztrációban lezajlott megszorítások, valamint az iskolákban a kisegítő személyzet leépítése’ – véli Szőcs Endre, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.
Az önkormányzatokat a 334/2002-es törvény kötelezi, hogy a közkönyvtárakban legalább egy (vagy a lakosság számával arányosan több) könyvtárost alkalmazzanak, a gyakorlatban azonban sok községben csak részmunkaidőben alkalmaznak könyvtárost, vagy csak ‘papíron’, és valójában más adminisztratív feladatokkal látják el, amint az a Recorder oknyomozó portál 2021 őszén készült riportjából is kiderül. ‘Az évek folyamán sok településen az önkormányzatok forráshiányra hivatkozva törvénytelenségeket követtek el’ – erősítette meg a jelenség létezését Szőcs Endre. ‘Nagyon sok jól működő könyvtár van Székelyföldön, de azt is mondhatnám, hogy nagyon sok lelkes, elkötelezett kolléga dolgozik a háttérben. Negatív példa, hogy nagyon kevés iskolakönyvtáros maradt, akik szinte a lehetetlenből gazdálkodnak, és sok esetben örvendhetnek, ha fél normában végezhetik a mesterségüket’ – tette hozzá.
‘Főként a községi könyvtárakat viselte meg a pandémia megszorításos időszaka, a helyzetüket sok helyen a bezárás, a könyvtáros más munkakörben történő foglalkoztatása, az állomány statikussága, a nem megfelelő, fűtetlen székhely jellemzi’ – mondta a Transtelexnek Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója.‘
‘Azok a könyvtárak vannak jobb helyzetben, ahol a könyvtárost a helyi önkormányzat keretében a kulturális szervezői feladatokkal is megbízzák, és ahol az önkormányzat biztosít támogatást a könyvállomány frissítésére’ – emelte ki.
A Transtelex megkereste az önkormányzat vezetőjét két olyan községben, ahol a könyvtár ideiglenesen zárva tart: a Hargita megyei Zetelakán és a Kovászna megyei Árkoson. A polgármesterek szerint egyéb problémák mellett egyszerűen elenyésző az igény erre az intézményre. Zetelaka polgármestere, Nagy Attila szerint kevesen érdeklődnek a könyvtár iránt, a tanulók igényeit pedig kiszolgálja az iskolai könyvtár. (…)
A Kovászna megyei Árkoson egy könyvtáros látta el a községi és az iskolai könyvtárat, de ő augusztusban felmondott, a versenyvizsga kiírására pedig most kértek engedélyt, részmunkaidős állásra. ‘Teljes munkaidőben nem is találunk könyvtárost, és nem is lenne akkora igény rá. Érdeklődés híján luxus lenne teljes munkaidőben alkalmazni valakit.’ – mondta el Máthé Árpád polgármester.
Megújuló vidéki könyvtárakra is van példa: Gelence polgármestere, Ilyés Botond-János szerint a községből sok gyerek, fiatal és felnőtt jár be a kézdivásárhelyi könyvtárba, ezért fontosnak tartották a helyi intézmény megújítását. A 4600 lelket számláló községben már csak a könyvek polcra helyezése és újraleltározása van hátra, a tervek szerint legkésőbb novemberben megnyílik a könyvtár a művelődési ház felújított épületében.
Van olyan vidéki könyvtár is, amely ellentmond a szomorú statisztikának, Gyergyóditró községi könyvtárában a járvány alatt megnőtt az olvasók száma. Köllő Enikő könyvtáros 1990-ben egy havonta legfeljebb néhány alkalommal kinyitott, elhanyagolt könyvtárat vett át, és az elmúlt három évtizedben fontos közösségi térré alakította. A közel ötezer lakossal rendelkező községből és a szomszédos településekről legalább 200-an járnak rendszeresen a könyvtárba. (…) A látogatók között sok a szülővel érkező óvodás, iskolás, de van 80 éves olvasó is. Az utóbbi öt évben megugrott az olvasók száma, és Köllő Enikő szerint a járvány sem riasztotta el őket (…)
A beszélgetés alapján úgy tűnik, hogy ő a közösségi rituálék katalizátora: az olvasók például rendszeresen virágot visznek a könyvtárba, a könyvtáros pedig a csokrokról készült fotót vers vagy idézet kíséretében posztolja a közösségi oldalán, de szervezett már adventi játékot is a községben, minden este más család díszítette ki az ablakát, és a könyvtáros posztjaiban elrejtett utalások alapján találhatták ki a helyiek, hogy az aznapi látványosságot merre kell keresni. (…) A siker elsősorban a helyi ‘kultúrakedvelő közösségnek’, az új könyveknek, és a rendszeres eseményeknek köszönhető, foglalta össze Köllő Enikő. Mint mesélte, a könyvek híre szájról szájra terjed.‘
A járványt megérezték azok a székelyföldi városi könyvtárak is, amelyeket a Transtelex megkeresett, de vezetőik szerint lassan visszatérnek az olvasók.
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetői egyaránt arról számoltak be Transtelexnek, hogy az eddigi 2022-es kölcsönzési-, könyvtárhasználati adatok bíztatóak. (…)
Ami az olvasói igényeket illeti, gyermekirodalmon és kötelező olvasmányokon kívül a szórakoztató irodalom a legkeresettebb, és elvárás, hogy a sajtóban vagy a sikerlistákon megjelenő újdonságok elérhetőek legyenek, derült ki a könyvtármenedzserek válaszaiból. Állományfrissítésre a Hargita megyei könyvtár 2021-ben 150 ezer lejt költhetett, a Kovászna megyei könyvtárnak évente 80-90 ezer lejes kerete van, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár pedig második éve 50 ezer lejt kap erre a helyi önkormányzat költségvetéséből.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2022/09/16/a-romaniai-falvakban-luxus-a-torveny-altal-eloirt-konyvtaros
--'Elfogytak az olvasók, bezárnak a könyvtárak’ – szakembereket kérdeztek
A helyi és megyei könyvtárak kénytelenek időnként ‘újra feltalálni önmagukat’ és olyan feladatokat is vállalni, amelyek jellegükhöz mérten meglepőek – állapította meg Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója annak az adatnak kapcsán, hogy az elmúlt harminc évben az ország könyvtárainak felét bezárták, látogatottságuk pedig lényegesen csökkent.
Ha a statisztikák valósan tükrözik a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődést, következő kérdésként merül fel, miként lehetne a csökkenő tendenciát a meglévő könyvtárak támogatásával és népszerűsítésével megfordítani. Szonda Szabolcs úgy véli, léteznie kellene egy országos, törvényalkotási síkon is egységes elképzelésnek a könyvtárak eredményes, operatív támogatását illetően, amelynek alapját elsősorban a logisztikailag összehangolt fejlesztések, az adminisztrációs eszközök biztosítása, illetve a bürokratikus akadályok elhárítása jelenthetné. Meglátása szerint amíg ez országos szinten nem következik be, a könyvtárak kénytelenek rögtönözni, és a jól működő mintákból kell átemelniük az alkalmazható példákat. Szonda a Krónika kérdésére rávilágított, a sepsiszentgyörgyi intézménynek is lenne helye a növekedésre, de a közel 4000 fős, stabil olvasótábor – amely nem csak belépővel rendelkezik, hanem igénybe is veszi az intézmény szolgáltatásait – egyelőre szinten tartja a könyvtárhasználatot.
(…) A könyvtárhasználatra vonatkozó idei adatok azt mutatják, hogy az intézmény visszatornázhatja magát a járvány előtti igénybevétel szintjére – tette hozzá Szonda Szabolcs. A könyvkölcsönzés mellett az intézmény a helyben olvasással, bibliográfiai és egyéb szakmai tájékoztatókkal, az olvasással összefüggő, közművelődési rendezvények szervezésével, valamint gyerekeknek szóló, olvasásra ösztönző programokkal igyekszik növelni az írott kultúra és a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődést. Ez utóbbi, egymásra épülő programok a születéstől a késő kamaszkorig igyekeznek lefedni valamennyi korosztályt, amelynek eredményeként a Bod Péter Megyei Könyvtár gyerekrészlegén történő mozgás az elmúlt évek során még inkább megugrott.
‘Mi maradunk a kaptafánál, azaz a könyvre, az olvasásra és a hiteles dokumentálódásra irányítjuk a figyelmet, hiszen nincs más, az olvasáshoz hasonló tevékenység abban az értelemben, ahogyan foglalkoztatja és igénybe veszi az agyat, a képzelőerőt, végső soron pedig a szellemet és a lelket is.’ – mutatott rá.
Makai-Bölöni Judit, a nagyváradi Ady Endre Líceum könyvtárának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az iskola diákjairól elmondható, hogy sokat olvasnak, a többi hasonló intézménytől eltérően a nagyváradi tanintézet könyvtára ugyanis nagyon sok kortárs, divatos kiadvánnyal rendelkezik. Ezeket legtöbbször a diákok részéről érkező, saját példányok felajánlásából szerzik be, hiszen számos gyerek, miután elolvasott egy könyvet, az iskolakönyvtárnak adományozza azt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/egyseges-strategia-kellene-a-konyvtaraknak
--Kötetekben gazdagok a Szatmár megyei iskolai könyvtárak
A Szatmári Friss Újság riportjai azt próbálták felmérni, hogy milyen állapotban vannak jelenleg a megyeszékhely magyar gimnáziumainak könyvtárai és a megye vidéki iskolai könyvtárai.
Nincs hiány könyvekből Szatmárnémeti magyar tannyelvű gimnáziumaiban. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium könyvtáráról Pataki Enikő igazgatónő tájékoztatta az újságírót. Az iskola könyvtára körülbelül 35-36 000 kötettel büszkélkedik, és mindenféle réteget tartalmaz, ami az elmúlt években, évtizedekben jelent meg, román és magyar nyelven egyaránt, gyermekirodalom is megtalálható a polcokon. A koronavírus-járvány alatt egyáltalán nem volt szabad használni az iskola könyvtárát, és azóta is kissé nehezen szoknak vissza a tanulók, de dolgoznak azon, hogy ez változzon.
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban Lengyel Rita, az intézmény könyvtárosa elmondta, az iskola könyvtára jól felszerelt, hiszen jelenleg több mint 15 000 kötettel rendelkezik. A könyvadományoknak köszönhetően folyamatosan bővül a könyvállomány, az iskola a tavalyi tanév során növelte saját költségvetéséből is a kötetek számát. A könyvtárosnő hozzátette, hogy nagy igény van új könyvekre, és nem csak a kötelező olvasmányok iránt.
Változó arányban, a település és az iskola nagyságától függően, de nem üresek az általános iskolák könyvtárainak polcai sem. ‘Bár valószínűleg sokak számára meglepőnek tűnhet – a vidéki iskolákra vizes lepedőként ráhúzott ‘elmaradott, nem jól felszerelt’-sztereotípia okán – a változatos köteteknek és bőséges könyvállományoknak köszönhetően bátran kereshetik fel iskolájuk könyvtárát a diákok.’
Forrás és a teljes cikkek itt: https://frissujsag.ro/kotetekben-gazdagok-az-iskolai-konyvtarak-latogato-diakokban-mar-kevesbe
https://frissujsag.ro/a-videki-iskolak-konyvtarai-is-jol-felszereltek
KITEKINTŐ
--Mentik, ami menthető - webarchiválás az OSZK-ban
2018-ban kezdte meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a magyar tartalmak archiválását. Azóta a web – szakszóval élve – aratásából már több mint 70 terabyte-nyi adatot tárolnak a könyvtár közlése szerint, ám ennek döntő része – szemben az amerikai archívummal – nem nyilvános, csupán egy zárt felületen érhető el. Ezt a szerzői és személyiségi jogokkal indokolják, az újraközlés ugyanis engedélyköteles.
Az OSZK nyilvános archívumában eddig 1,3 terabyte-nyi mentés böngészhető szabadon, amelyeknél a – többnyire állami, önkormányzati – tulajdonos erre engedélyt adott. Hosszú távú megőrzésre egyébként bárki javasolhat oldalakat, leginkább kulturális, tudományos, oktatási és közéleti témájú tartalmakról várnak tippeket. A négy éve indult rendszer felhasználói oldala gyerekcipőben jár még, amit az is jelez, hogy a nyilvános archívumot – 2020 eleje óta – 1340 címről valamivel több mint ötezerszer látogatták meg.
Forrás: HVG, via: KIT hírlevél 2022/32., 2022. szept. 14.
--'Ami ma közkézen forog, azt már digitalizáltuk’
Biszak Sándorral, az Arcanum Adatbázis Kft. vezetőjével a több mint harminc éves tudástár történetéről, a mesterséges intelligencia vívmányairól és a nehezen fellelhető lapokról beszélgetett a Magyar Hírlap újságírója:
’– Az Arcanum Digitális Tudománytárban magyar nyelvű újságok, folyóiratok olvashatók, emellett az Arcanum által fejlesztett Hungaricana közgyűjteményi portálon mintegy száz könyvtárból, múzeumból, levéltárból képeslapok, térképek, festmények, középkori oklevelek és népzenei hangzóanyagok, kották is találhatók bőségesen.’
‘Mára eljutottunk oda, hogy mintegy negyven millió oldal van az Arcanum Digitális Tudománytárban, ami kereshető, és tudósok számára egyike a legfontosabb forrásoknak. Van egy Szaktárs nevű felületünk is, amely húsz szakkönyvkiadó társulása. Az általuk kiadott, digitalizált könyveket szintén nagyon jól lehet használni a felsőoktatásban és a kutatásban. – mondta el Biszak Sándor, össszefoglalva az Arcanum születésétől máig a vállalkozás történetét.
Az országhatárokon túli magyar nyelvű kiadványok digitalizálásáról is beszélt:
‘– Együttműködésben vagyunk a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi könyvtárral, a kolozsvári Egyetemi Könyvtárral, de a tengerentúlról is vannak magyar nyelvű anyagaink. (…)’
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20220903-ami-ma-kozkezen-forog-azt-mar-digitalizaltuk
--A Petőfi-busz útra kelt
A Petőfi 200 bicentenárium hivatalosan 2022. augusztus 31-én kezdődött el Kiskőrösön. Ebből az alkalomból jelen volt a helyszínen a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, Átröpűlök hosszában hazámon című vándorkiállítása. A múzeumbusz első állomása Petőfi Sándor szülővárosa, amelyet több mint 200 helyszín követ majd körülbelül egy éven át, 2023. közepéig a Kárpát-medence számos helyszínén megfordul majd a busz. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója sajtótájékoztatón kiemelte: az utazó kiállítás fő célja az, hogy minél többen megismerhessék Magyarországon és a határain túl is Petőfi Sándor életművét, nagyszerűségét és zsenialitását.
A kiállítás címét adó mottó a Dalaim című vers részlete, amely nemcsak Petőfi utazás iránti szenvedélyét és költői ambícióit fejezi ki, de utal a tárlat nem mindennapi jellegére is. Az ugyanis nem a költő életrajzát helyezi fókuszba, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntési helyzeteket mutatja be, mint például a költővé válás, a társadalmi mobilitás, az életpálya megválasztása, a közéleti szerepvállalás, az irodalmi élet szervezése vagy a családalapítás.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/a-petofi-busz-utra-kel/
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/152353/buszra-ul-petofi-sandor
--Miskolc adott otthont a XVIII. Országos népmese-konferenciának
A mesélés hagyományos és új helyszínei szolgáltatták a témát a XVIII. Országos népmese-konferenciának. A miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban a magyar népmese közelgő napja alkalmából ültek össze a szakemberek. A könyvtári és otthoni mesélésre, mesemondására fókuszált leginkább a programot szervező Magyar Olvasástársaság (HUNRA), a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület, valamint a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár.
Forrás és a részletes beszámoló itt: https://minap.hu/cikk/miskolc-adott-otthont-az-orszagos-nepmese-konferencianak
--Ostromolják az amerikai könyvtárakat a gender témájú könyvek betiltása érdekében
Az Amerikai Könyvtári Szövetség szerint a faji, nemi és szexuális identitással kapcsolatos témákat tartalmazó, gyermekeknek és fiatal felnőtteknek szóló könyveket tavaly ‘soha nem látott’ számú támadás érte, ami a cenzúrázásra törekvés növekvő országos tendenciáját tükrözi.
A könyvbetiltási kérések, írja a Guardian, konzervatív szülői csoportoktól vagy szélsőjobbos szervezetektől érkeztek. A könyvtárosok szervezete szerint egyes esetekben a Proud Boys tagjai és fegyveres aktivisták erőszakkal fenyegették meg a könyvtárosokat és a választott tisztségviselőket az iskolák és a könyvtárok tanácsainak ülésein.
A 2022. szeptemberi Tiltott Könyvek Hete alkalmából kiadott jelentésében az Amerikai Könyvtári Szövetség azt is közölte, hogy az idén január és augusztus között jegyzett könyvbetiltási kísérletek már most jelentősen meghaladják a 12 hónappal ezelőtti számokat, és jó úton haladnak afelé, hogy meghaladják a 2021-es értéket.
Az Amerikai Könyvtári Szövetség szerint a betiltásokra irányuló akciók egyre ellenségesebbé váltak, és 27 olyan esetet dokumentáltak, amikor rendőrségi feljelentést tettek könyvtárosok ellen a polcokon lévő könyvek miatt.
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Könyves jelenlét a SepsiTabakón
Sepsiszentgyörgyön jött létre Erdély legújabb városi fesztiválja, a Tabakó, a régi dohánygyár újrapozicionálásának egyik fontos elemeként. A dohánygyár a Tabak Fórum által elindított ötletbörze és közösségi igényfelmérés alapján a szentgyörgyiek programjavaslataival volt megtöltve. A SepsiTabakó fesztivált 2022. szeptember 1. és 3. között rendezték meg a dohánygyár területén.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár sátrában a helyszínen kedvcsinálóként kiállított könyveket a látogatók helyben olvashatták, kölcsönözhették. Nagy népszerűségnek örvendett az idézet-lottó, amely üveggömbből kihúzható, összesodort papírlapra írt versrészleteket jelentett, ezek akár napi mottóként szolgálhattak az olvasóknak. Az elfogyott idézetek száma alapján a fesztivál ideje alatt a látogatók száma meghaladta a félezret.
A sátorban vakrandizni is lehetett, a találka egy becsomagolt, téma szerint felcímkézett könyvvel volt, amelyről az olvasó a besoroláson (pl. szerelmes regény, kalandregény, kémtörténet stb.) kívül nem tudott semmit, így annak tartalma meglepetés volt.
A gyermekrészleges könyvtárosok óriásposztert készítettek, amelynek színezésében gyermek és felnőtt olvasók egyaránt részt vettek.
Forrás és fotók itt: https://www.kmkt.ro/sepsitabako
https://www.sepsiszentgyorgyinfo.ro/hirek/sepsi-tabako-uj-nagyfesztival-erdelyben-a-
Végéhez ért az első Aranyfonál
2022. szeptember 17-én befejeződött a könyvtár által szervezett olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő családi olvasójáték, az Aranyfonál, amelyre 20 család jelentkezett.
A nyár folyamán Méhes György Micsoda társaság című regényét olvasták el a családok, és az olvasmányhoz kötődő apró feladatokat teljesítettek. A játék célja az volt, hogy szorgalmazza a felolvasást, miközben a családok minőségi időt töltenek együtt.
A záró rendezvényre a szervező könyvtárba 13 család jött el, akik beszámoltak a felolvasás élményéről, az együttlétek hangulatáról, majd az olvasmánnyal kapcsolatos játékok során ismerkedtek, beszélgettek egymással. A napot a könyvtár kevésbé ismert helyszíneit bemutató körúttal, pizzázással és helyismereti kisvonatozással zárták.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/vegehez-ert-az-elso-
Könyvbemutató - Kárpátországi téridő
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) harmadik könyvét mutatták be 2022. szeptember 30-án a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A Kárpátországi téridő – Nagyjaink Szent Istvántól Kányádi Sándorig című kötet ötletgazdája Galbács Pál, szerkesztője Szekeres Attila, szerzői Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból, Szlovéniából verbuválódtak, de van köztük a Székelyföldről Ausztriába vagy a távoli Hawaii-szigetekre, illetve a Partiumból Ausztráliába elszármazott újságíró is.
A bemutatón a kötet több társszerzője is részt vett, a helybelieken (Csinta Samu, Fekete Réka, Ferencz Csaba, Galbács Pál, Hecser László, Kuti János, László Zsuzsa, Schaffhauser Ildikó, Szekeres Attila, Váry O. Péter) kívül Balázs János (Oklánd), Csermák Zoltán (Budapest), Gáspár Sándor (Marosvásárhely), Józsa Erika (Sidney), Sarány István (Csíkszereda), Simonffy Katalin (Marosvásárhely).
Forrás: https://www.kmkt.ro/konyvbemutato-2022-10-27-14-23-08
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/153086/harminc-tortenet
--A Teleki Sámuel Emlékév rendezvényei – emlékkiállítás és konferencia
2022 a marosvásárhelyi Teleki Téka számára évfordulós év, a könyvtáralapító Teleki Sámuel halálának 200. évfordulója. Lázok Klára főkönyvtáros beszámolójából idézünk:
‘Könyvtörténeti konferencia és digitalizálási projektek, Teleki Sámuel-emlékkiállítás és az egész éven átívelő kamarakiállítások, Teleki-séták: címszavakban így írható le a Teleki Sámuel tiszteletére szervezett emlékév a Teleki Tékában. A könyvtáralapító kancellár sokszínű munkásságát, illetve Teleki Sámuel személyiségének a 21. században is érzékelhető varázsát kívánta bemutatni a Teleki Téka a Teleki Sámuel Emlékév rendezvényei által.’
‘Az év folyamán szervezett kamarakiállítások az életmű különböző érdekesebb aspektusait mutatták fel. Az év leglátványosabb minikiállítása a Múzeumok éjszakájára készített, Császárok szolgálatában című tárlatunk volt, amely három császárportré, Mária Terézia, II. József, II. Lipót korabeli képei köré épült. (…)
A kiállítások mellett augusztusban tematikus sétákon ismerkedhettek a vásárhelyiek a kancellár életének helyszíneivel. Sáromberkén és Marosvásárhelyen a Teleki családdal kapcsolatos épített örökséget tekintették meg a séta résztvevői Orbán János művészettörténész vezetésével. A séták fénypontja a Teleki Tékában vezetett séta volt, amelynek során Kovács Bányai Réka és Petelei Klára könyvtárosok a könyvtár mellett berendezett egykori kancellári lakosztály termeit mutatták be, mesélve a ma már másra használt helységek egykori rendeltetéséről.’
‘A Teleki-év nagyközönséget érintő programjainak megkoronázása a Teleki Tékában szeptember 21-én megnyitott időszakos kiállítás, amely a könyvtáralapító kancellár, tudós és államférfi életének fordulópontjait, legfontosabb kapcsolatait mutatja be kéziratai, könyvei tükrében. A kiállítás kurátora László Kimpián Annamária, a tárlat 2023. májusáig lesz látogatható. (A kiállítás megnyitójáról itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/erdely-eleg-dolgot-ad)
A Teleki Sámuel Emlékév legfontosabb szakmai rendezvénye a 2022. szeptember 21. és 23. között szervezett Teleki Sámuel Tudományos Emlékkonferencia, amely a régió régi könyves szakembereinek legfrissebb kutatási eredményeit ismertette a szakmai és a nagy közönséggel. Az elmúlt 20 év folyamán a Teleki Téka által szervezett tudományos ülésszakok (2002, 2004, 2016) Erdélyben egyedi és hiánypótló rendezvények voltak.’
A Teleki Sámuel Tudományos Emlékkonferencia programja: https://www.facebook.com/events/438248678145008?ref=newsfeed
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Lázok Klára osztályvezető, Teleki-Bolyai Könyvtár
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/teleki-samuel-emlekev-2022
--KépPoézis – műhelymunka a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány KépPoézis címmel második alkalommal hirdette meg képzőművészeti-irodalmi pályázatát 2022-ben. A tehetséggondozó program partnere a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár. A KépPoézis nem más, mint az irodalom és a képzőművészet találkozásélményének új műfaja, amelynek végeredménye egy műalkotás. Ez tulajdonképpen bármilyen irodalmi szöveg kisatírozását jelenti, kizárólag könyvben, amely során az alkotó célja a szöveg egy részének elrejtésén vagy kiemelésén keresztül új tartalmak felszínre hozása. A pályázat kapcsán műhelymunkára került sor a könyvtárban 2022. szeptember 29-én, ahol az érdeklődők ki is próbálhatták a technikát.
A KépPoézis pályázatra 2022. október 14-ig várják az alkotásokat. Az alkotásokból szakmai zsűri válogatása alapján vándorkiállítást is létrehoznak, amelyet először Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatnak be. A kiállított alkotások közül választja ki a zsűri a legjobbakat, amelyeket kategóriánként díjaznak. A kiállítás megnyitójára és a díjazásra 2022. október 27-én kerül sor az említett könyvtárban.
A pályázati felhívás a Pro Terra Alapítvány honlapján: http://www.proterraalapitvany.ro/download/keppoezis-palyazati-felhivas-2022.pdf
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1099/keppoezis--muhelymunka-a-konyvtarban
--A magyar népmese ünnepe székelyföldi könyvtárakban
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük 2005 óta A magyar népmese napját. Számos székelyföldi könyvtárban szerveztek idén is a népmesékhez kapcsolódó színes programokat. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2006 óta ünneplik meg a népmese napját, csatlakozva a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által útjára indított, határokon átívelő mozgalomhoz. Idén ezen a napon 10 órától kezdődött a népmesemaraton a könyvtárban, ahová a város és a környék iskoláiból érkeztek csoportok. A gyermekkönyvtárosok papírszínház segítségével mutatták be a népmeséket, délután A három kecskegida és a farkas című bábelőadáson vehettek részt a gyerekek, az ismert mesét kesztyűbábokkal elevenítette meg Majoros Erika és Majoros Ádám. Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban magyar népmeseolvasásra várta a kicsiket Szabó Károly, a könyvtár munkatársa, aki vendégeket is hívott az alkalomra. A Maros Megyei Könyvtárban élőszavas mesemondásra került sor, Hideg Anna néni mesélt a gyerekeknek a Mesél a mesélő programon.
A Hargita megyei községi könyvtárak közül is számos helyen – például Csíkszentdomokoson, Gyergyóditróban, Gyergyószárhegyen – szerveztek foglalkozásokat a népmese napja megünneplésére.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/fokuszban-a-magyar-nepmese-szekelyfold-szerte
--Fuss neki! – a kárpátaljai könyvtáraknak gyűjtenek a Bibliofil Alapítvány nagykövetei
A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Fuss neki! programja keretében idén is lehet támogatni helyi civil szervezeteket. A Fuss neki! sporteseményre, futásra épülő adománygyűjtő program, amely az udvarhelyszéki civil szervezetek, kezdeményezési csoportok közösségi kezdeményezéseit karolja fel, és ezek megvalósulásához segít előteremteni a szükséges pénzalapot. (Lásd: https://udvarhely.fussneki.ro/)
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a Bibliofil Alapítvánnyal karöltve több éve bekapcsolódik az adománygyűjtésbe. Idén az alapítvány projektjének célja magyar nyelvű könyvek és kiadványok beszerzése a háború sújtotta Kárpátalján működő könyvtárak számára. A projekt vezetője Szabó Károly székelyudvarhelyi könyvtáros. A projekt honlapján elérhető a nagykövetek profilja, azoké, akik vállalták, hogy a jó ügyért futnak. Mintegy harminc nagykövet képviseli idén a Bibliofil Alapítványt. A székelyudvarhelyi könyvtár munkatársai mellett magyarországi terstvérkönyvtárak vezetői, valamint a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vezetője és könyvtárosa is vállalta ezt a szerepet.
Bővebben a projektről és nagyköveteiről itt: https://udvarhely.fussneki.ro/szervezet/bibliofil-alapitvany/
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/5403401363030729
--A Z generáció és a könyvek
2022. szeptember 17-én a debreceni Ady Endre Gimnázium, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a Pro Csoma Sándor Egyesület szervezésében harmadik alkalommal került sor Kovásznán az olvasást népszerűsítő Olvass többet! határtalanul – magyarul nemzetközi konferenciára. Amíg a szakemberek a művelődési ház Ignácz Rózsa-termében tanácskoztak, addig a diákok a város több pontján zajló „könyvvadászaton” vettek részt.
Az egész napos rendezvény keretében egymást követték az olvasással, szövegértéssel, irodalommal kapcsolatos előadások. Többek között szó esett a generációkat összekötő olvasmányokról, arról, hogy honnan, mit és hogyan olvassunk, milyen hamis értékeket rejthetnek a TikTok-influenszerek által ajánlott olvasnivalók, mikortól érdemes kezdeni az olvasóvá nevelést, valamint arról is, hogy a Bod Péter Megyei Könyvtár milyen programokkal népszerűsítette az olvasást a gyerekek körében a SepsiBook könyvfesztiválon. A könyvtárat Hollanda Andrea az olvasószolgálat vezetője képviselte a rendezvényen.
A konferencián részt vevő kovásznai, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, budapesti és debreceni pedagógusok, könyvtárosok és könyvtárostanárok arra a kérdésre is keresték a választ, hogyan lehet rávenni a Z generációhoz tartozó fiatalokat az olvasásra, illetve meggyőzni őket arról, hogy olvasni jó és érdemes. Mint elhangzott, számtalan lehetőség áll a tanárok rendelkezésére, legyen szó akár egy olyan olvasásnépszerűsítő programról, mint például a debreceni Ady Endre Gimnázium által 2006-ban indított Olvass többet! verseny vagy az irodalomórákon is használható digitális eszközökről, amelyek által nemcsak érdekesebbé tehető a tananyag egy bizonyos része, hanem a diákok kreativitását, versenyszellemét is lehet fejleszteni. Lényeges, hogy az olvasás fontosságáról ne csak a magyarórákon essen szó, hanem más szakos tanárok is utaljanak rá oktatói tevékenységük során.
Az idei konferencia újdonsága volt, hogy az előadók között nem csak magyartanárok és könyvtárosok, hanem matematika, informatika, földrajz és fizika szakos tanárok, valamint egy újságíró is jelen volt.
Az előadásokat követően sor került a Barátom a könyv, melyet olvasni bárhol lehet című fotópályázat eredményhirdetésére, valamint a délelőtt zajló Kincskereső játék díjazására, majd az esemény kötetlen beszélgetéssel zárult. Peternainé Juhász Zsuzsa, a debreceni Ady Endre Gimnázium magyar szakos tanára, a rendezvény társszervezője lapunknak elmondta, az előadások alatt bőszen jegyzetelt, hiszen olyan érdekes és értékes információk hangzottak el, melyek alapján bárki meg tudja újítani saját oktatási módszerét. És ez is lenne a cél, a folyamatos megújulás!
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/a-z-generacio-es-a-
https://www.3szek.ro/load/cikk/152776/konferencia-az-olvasas-nepszerusiteseert-
--Tizenöt esztendős a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogja
2007 szeptemberében indult útjára a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja, a mostani blog elődje. Közel fél esztendő után született meg a román nyelvű változata. Az újabb lehetőségek megnyitották a szakmai kapcsolatok magasabb szintre emelését. Immár minőségi virtuális közösségi terek alakultak ki, ahol a könyvtárosok megoszthatták tapasztalataikat, ötleteket adhattak egymásnak, vitázhattak.
A kommunikáció könnyebbé tétele érdekében fontos volt létrehozni az Erdélyi Iskolai Könyvtárosok elektronikus körlevelét, amelynek több mint száz tagja volt. Sajnos, az iskolai könyvtárosok fokozatos leépítése után ez a szám drasztikusan csökkent. Viszont egy idő után lelkes, könyvtárosi szakma iránt érdeklődő, azt kedvelő magyar nyelv és irodalom szakos kollégák csatlakoztak a táborhoz. A létszámcsökkenés miatt új lépésre volt szükség. A blog 2019 áprilisától vette fel a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogja nevet, a régiót kiszélesítve, bevonva Székelyföld összes magyar iskolai könyvtárosát.
2020 márciusától, a világjárvány elterjedése miatt bizonyos időszakokban csak a virtuális terekben lehetett tevékenykedni. Ezért az iskolai könyvtárak (akik nem tették meg ezt hamarabb) fokozatosan átnyergeltek a világháló közösségi tereibe (Facebook, Messenger). Itt több csoport is megalakult, mint amilyen a Hargita megyei könyvtárosoknak szánt kétnyelvű oldal, a Bolyai Nyári Akadémiás közösségi csapat kis tere, valamint az Erdélyi iskolai könyvtárosok csoportja (Messengeres változatban is). A Székelyföldi Biblioterápia viszont másmilyen közösségi hely. Ide bárki bebocsátást nyer, aki érdeklődik e téma iránt. A jelzett közösségi kommunikációs csatornák segítségével az általunk kívánt információ sebesen célba ér. Természetesen mindennek árnyékában ott áll a blog, amelyen keresztül, linkek segítségével, újabb beszámolókkal, tapasztalatcserékkel, ötletelésekkel gazdagodik a szakma iránt érdeklődő kereső.
Forrás: Borbé Levente – http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/08/15-esztendos-blog.html
--Bemutatták a Csikófogat 2022 antológiát
A Guttenberg Pál Népfőiskola és az Orpheusz Kiadó tehetséggondozó programjában részt vevő alkotók munkáit, verseket, novellákat, regényrészleteket felölelő Csikófogat 2022 című antológiát mutatták be Kézdivásárhelyen, a Liget kávézóban 2022. szeptember 16-án.
Pánczél András, a rendezvény házigazdája nyitányként bemutatta az est vendégeit, elsősorban a „csikókat”, és elmondta: a nyáron megjelent antológia a határon túli középiskolásoknak szóló hároméves irodalmár tehetséggondozó programba tartozik, és a csoportnak csak az egyik része jött el Kézdivásárhelyre. Másfél év után, félidőben készült el a most bemutatott antológia, a következő, a hároméves már vastagabb lesz – ígérte Pánczél András. Miután a fiatal prózaírók egyenként bemutatkoztak, az antológia jelen lévő szerzői a kötetben megjelent írásaikból olvastak fel.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152821/bemutattak-a-csikofogat-2022-
--„Csendes költészet” a főtéren
Meglepően sok érdeklődőt vonzott a Silent Poetry (Csendes költészet) elnevezésű rendezvény a sepsiszentgyörgyi főtérre, annak ellenére, hogy 2022. szeptember 16-án rossz idő volt, esett az eső. Öröm volt látni, hogy ilyen sok fiatalt megmozgat a vers, ha nekik szóló körítésben tálalják azt, ritkán szoktunk ennyi embert látni egy átlagos irodalmi eseményen.
Pár évvel ezelőtt még szerveztek egy hasonló eseményt a városban. Mindkét alkalommal nagy volt az érdeklődés a rendezvény iránt, idén is igénybe vették mind a háromszáz fülhallgatót. A kérdésre, hogy mi a céljuk ezzel a rendezvénnyel, Sánta Máté, az egyik főszervező elmondta: szeretnék megismertetni, megszerettetni a verseket a velük egykorú fiatalokkal, és idősebbekkel is, hiszen egyre kevesebben érdeklődnek a költészet iránt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152778/%E2%80%9Ecsendes-
--Tamásira emlékeznek a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákjai is
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központjában 2022. szeptember elsején Tamási Áron-kiállítás nyílt, azzal a céllal, hogy gimnázium diákjai is kellőképpen emlékezzenek meg a 125 éve született székely-magyar íróról. A kiállítás tartalmazza a jeles szerző rövid életrajzát, néhány ismert, meghatározó bölcs mondását, a munkásságáról írt kis összefoglalót, valamint fotókat róla, szülőházáról és kiadott műveiről. A kiállított kötetek nagy része a gimnázium könyvtárának gyűjteményéből származik.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/09/125-eve-szuletett-tamasi-aron.html
--Három könyv, három helyszín
Háromszékre látogatott legújabb történelmi regényeivel dr. Cey-Bert Róbert Gyula világhírű gasztronómus, magyarőstörténet-kutató, író. Körútjára ezúttal is elkísérte Püski István, a könyveit megjelentető budapesti Püski Kiadó tulajdonosa.
Az író a kézdivásárhelyi Vigadóban, a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében és Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében találkozott közönségével 2022. szeptemberében, és három regényt mutatott be.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/harom-konyv-harom-
https://www.hirmondo.ro/kultura/a-solyom-szellemeben/
--1200 éves kézirattöredéket is tartalmaznak a Medgyesen feltárt könyvtár kötetei
Többszáz éves könyvek, kéziratok, anyakönyvek és dokumentumok kerültek elő a medgyesi Szent Margit evangélikus templom tornyából – a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportjának kivételes felfedezéséről a gyulafehérvári Batthyáneum Facebook-oldala számolt be. A bejegyzés szerint mintha Indiana Jones egyik története elevenedett volna meg, amikor az Adinel C. Dincă professzor által vezetett kutatócsoport a templomtoronyban rábukkant a gyűjteményre. Ez tartalmaz mintegy 139 nyomtatott kötetet, amelyek 1470 és 1600 között keletkezhettek; két kéziratos kötetet, amelyek a 16. század első évtizedeiből származnak; mintegy 60, 14–16. századból való dokumentumot (néhány eredeti és 17. századi másolattal); Medgyes plébániájának mintegy 10 anyakönyvét, amelyek középkori (eddig 9–10., 12., 13. és 14–16. századi misekönyv-részeket azonosítottak) kézirattöredékeket is tartalmaznak.
Adinel C. Dincă az Agerpresnek elmondta: ‘Ezeket a könyveket ott őrizték meg, ahol korábban, több száz évvel ezelőtt használták őket. Mivel zárt térben voltak a kötetek, ezért állapotuk jó, bár akad néhány restaurálásra szoruló példány.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/1200-eves-kezirattoredeket-is-tartalmaznak-a-Medgyesen-feltart-konyvtar-kotetei
--A Tündérkert újra kitárul
Újra betekintést nyerhetnek az érdeklődők abba a Tündérkertbe, amelynek kalauzául szegődött a magányos túrázó Székely Árpád. A Kárpátok által körbeölelt Erdély és főleg a hegyek nem mindenki számára elérhető szépségeit mutatja meg 364 gyönyörű fotón, ezekből jó néhányat a sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumban 2022. szeptember 22-én megtartott könyvbemutatón is láthattak a túrák szerelmesei.
Az album alcíme Tájak, tavak és virágok az Erdélyt körülölelő Kárpátokban, a fotók ennek megfelelően vannak csoportosítva, és a látvány élményként való rögzítését a nézőben 80 idézet is segíti a könyvben, amelyek túraleírásokból és beszámolókból, irodalmi művekből, regékből származnak. Nem hiányoznak azonban a térképek sem, illetve a növényhatározó jellegű képes összeállítás a főleg magashegyi virágokról.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-tunderkert-ujra-kitarul/
--Ősnyomtatványokat, dokumentumokat digitalizálnak a Batthyáneum kincsei közül
Újabb ősnyomtatványok és dokumentumok digitalizálását jelentette be közösségi oldalán a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár, amely hosszú szünet után tavaly újraindította digitalizálási programját.
Első lépésben a könyvtárban megtalálható 13 ősnyomtatványt és 97 dokumentumot tesznek elérhetővé a régebben lefényképezettekkel együtt, de a digitalizálás folytatódik. Az értékes középkori dokumentumok a http://digitool.bibnat.ro oldalon érhetők el.
Az oldalon jelenleg 252 kézirat, 33 ősnyomtatvány és 97 történelmi dokumentum fényképe és román kivonata böngészhető. A dokumentumok között található többek között IV. (Kun) László király kiváltságokat rögzítő határozatának átirata.
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magába foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak arany tintával – 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/ujabb-osnyomtatvanyokat-es-dokumentumokat-digitalizalt-a-batthyaneum/
--Hadiárva-találkozó és könyvbemutató a Vigadóban
Kettős rendezvény helyszíne volt 2022. szeptember 8-án a kézdivásárhelyi Vigadó. Telt házzal – mintegy nyolcvan résztvevővel – tartották meg az ötödik hadiárva-találkozót, és mutatták be Iochom István és Kiss Erika Hadiárvasors című kötetének második, bővített kiadását.
A könyvet lektoráló és lábjegyzetekkel ellátó Magyarosi Sándor hadtörténész, a szerzők beszélgetőtársa méltatásában a kötet hiánypótló jellegéről is szólt. „Egyrészt a kommunizmusnak, másrészt a kisebbségi létnek köszönhetően nem kerülhetett sor arra, hogy a második világháborúban elesett katonákról Székelyföldön megemlékezzenek. Azóta nevük felkerült egyes falvakban a világháborús emlékművekre, de akikkel általában a történelemtudomány sem foglalkozik, azok a személyek, akik ezen emberek hiányát a hétköznapokban is érzik, és ezzel a hiánnyal nőttek fel. Szinte hihetetlen, hogy egy 1944-ben vagy ’45-ben kilőtt puskagolyó a mai napon is okozhat valakinek fájdalmat. Ennek a kötetnek a nagy erényét abban látom, hogy olyan embereket szólaltat meg, akik ezt a veszteséget átélték, akik máshol nem jutnak szóhoz, és így nekik is emléket állít” – érvelt.
„Jelen kötet ötven oldallal gazdagabb. Egyetlen új emlékező került be, ám az első kötetből kimaradtak a hadiárvák fotói, ezen hiány pótlása mellett korabeli fotók, továbbá harminc kézdi-orbaiszéki világháborús emlékmű színes fotója is gazdagítja a könyvet. Emellett újratördelték, és a lábjegyzetek is többletinformációval szolgálnak” – fejtette ki Iochom István, megjegyezve, a kötetet a történészszakma is jól fogadta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152586/hadiarva-talalkozo-es-
https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvbemutato-es-hadiarva-talalkozo-
--Olvasók, olvasatok – Sztánán tartották meg az E-MIL jubileumi írótáborát
A Szilágy megyei Sztánán tartotta meg huszadik írótáborát Kárpát-medencei szerzők és meghívottak részvételével az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). A 2022. szeptember 3-án zárult rendezvényről Karácsonyi Zsolt, az írószervezet elnöke számolt be a Krónikának.
Az írótábor résztvevői szakmai eszmecseréken, izgalmas előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken az olvasás jelenlegi helyzetét taglalták, és annak jövőképét is megpróbálták felvázolni. Olyan ismert alkotók tartottak előadást a témában, mint Boka László irodalomtörténész, egyetemi tanár, Máté Erzsébet könyvtáros, Pál Dániel Levente költő, a Petőfi Kulturális Ügynökség felelős igazgatója, Pécsi Györgyi irodalomtörténész, szerkesztő, Király Farkas költő, szerkesztő. Az olvasást tanári szemszögből Borsodi L. László, Vermesser Levente és Zsidó Ferenc elemezte, a témát kiadói, terjesztési szemszögből Daray Erzsébet, Gálfalvi Ágnes és Nagy Péter véleményezte.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/a-kozos-munka-viszi-elore-a-kortars-irodalmat-a-szilagy-megyei-sztanan-tartottak-meg-az-e-mil-jubileumi-irotaborat
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/sztanai-korut-beszamolo-az-e-mil-20-irotaborarol
--Gyermekkönyvekről beszélgettek a Könyvfalók rendezvényén
Az irodalom nem haldoklik, csupán változásban van; még több színvonalas kritikára viszont szükség lenne – derült ki az Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték kerekasztal-beszélgetésén 2022. szeptember 27-én, a kolozsvári Vallásszabadság Házában, ahol Harbula Hajnalka vezetésével szerzők, kiadóvezetők és pedagógusok igyekeztek árnyaltabb képet adni a gyermek- és ifjúsági irodalomról. Harbula Hajnalka felvetésére, miszerint kritikus ponthoz érkezett-e az olvasás, Fóris-Ferenczi Johanna író elmondta, szerinte nem haldoklik az irodalom. Mint pedagógus is azt tapasztalja, hogy a technikai fejlődés és kütyük sokasága miatt a gyerekeknek még inkább szüksége van az olvasásra. ‘Inkább változás van, mint nemolvasás’ – tette hozzá.
A kerekasztal-beszélgetésen jelen voltak az olvasójátékban részt vevő szerzők: Dóka Péter, Fóris-Ferenczi Johanna, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Nyulász Péter, Selyem Zsuzsa, Zágoni Balázs; a kiadók részéről: az Ábel Kiadó egyik vezetője, Szikszai Ildikó, illetve Szilágyi Szabolcs, a Koinónia kiadó igazgatója, valamint Bak Márta, Hegyi Noémi és Kádár Noémi pedagógusok.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Minden-jo-irodalom-szorakoztato-gyermekkonyvekrol-beszelgettek-a-Konyvfalok-rendezvenyen
--Különleges kötettel gazdagodott a Csíki Székely Múzeum
Tudományos és helytörténeti szempontból is rendkívüli kötet került a református egyház felajánlásának köszönhetően a Csíki Székely Múzeum tulajdonába. Az 1738-as keltezésű, kézzel írott felcsíki peres jegyzőkönyv, úgynevezett protokollum, a múzeum régikönyv-gyűjteményét gyarapítja. 2022. szeptember 8-án, az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napján adták át ünnepélyes keretek között a kéziratot az intézménynek.
A felcsíkszéki protokollum a református egyház levéltárából került elő, Kassay Géza brassói református lelkipásztor ajánlotta fel a múzeumnak. Dr. Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója az eseményen a kéziratról elmondta: ‘Különböző peres ügyek jegyzékét tartalmazza, történelmi szempontból nagyon fontos adatsor. Nem csak családtörténeti kutatásokhoz használható, hanem jogtörténet szempontjából is fontos. Feltárul különböző családok kapcsolati hálója, a mindennapi élet eseményeit, vitáit, veszekedéseit, pereit tartalmazza. Igazán sokat kínál a kutatóknak.’
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Kulonleges-kotettel-gazdagodott-a-Csiki-Szekely-Muzeum
--Évente egy könyvet minden diáknak – olvasásra ösztönző programot indítana a kormány
Nicolae Ciucă román miniszterelnök az Évente egy könyvet minden diáknak elnevezésű program beindítását javasolta azon a találkozón, amelyet 2022. szeptember 12-én, a Victoria-palotában tartott kiadókkal, könyvtárosokkal és kulturális személyiségekkel az olvasás népszerűsítéséről.
A kormány közleménye szerint a megbeszélések középpontjában a román nyelvű könyvek terjesztési nehézségei álltak, de az olvasás ösztönzésére irányuló javaslatok is szóba kerültek. ‘Szeretnénk közelebb vinni a könyveket a fiatalabb generációkhoz, és ösztönözni őket az olvasásra, miközben a román szerzőket és a román nyelvű könyveket is népszerűsítjük’ – idézte a miniszterelnököt a közlemény. A találkozón Nicolae Ciucă elmondta: a kormány támogatni fogja a Kiadók Szövetségének javaslatát a román kiadók, szerzők könyveinek és román nyelvű írásainak népszerűsítésére, különösen az iskolások körében
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/nicolae-ciuc-az-bevente-egy-konyvet-minden-diaknakr-program-beinditasat-javasolta-a-kiadoknak-es-a-konyvtaraknak
--Megszűnik a Moldvai Magyarság
A Moldvai Magyarság című folyóirat 2023-tól befejezi működését, utolsó lapszáma 2022 decemberében fog megjelenni. Halász Péter néprajzkutatónak a folyóirat megszűnése kapcsán megjelent írásából idézünk:
‘Tehát a harmadik évezred második évtizedének második esztendeje végén, fennállása 32. esztendejében – szinte krisztusi korban –, megszűnik a moldvai csángó magyarok történelmének első és utolsó nyomtatott periodikája. (…) Hogy milyen hallatlan mennyiségű, sehol máshol nem található kulturális érték felmutatásának és az utókorra hagyásának lehetősége vész majd el a 2022-es esztendő végén, azt csak akkor tudjuk, tudnánk igazán átérezni, ha visszalapoznánk és újból elolvasnánk az eddig megjelent évfolyamokat. (...)’
‘Arra gondolok, hogy legalább a Moldvai Magyarság lapjain eddig fölhalmozott értékeket nem szabadna hagyni veszendőbe, s az elmúlt krisztusi idő alatt megjelent számokban lévő írásokhoz való teljes körű hozzáférést és eligazodást megteremtve, megkönnyítve lehetővé kellene tenni. Mégpedig egyrészt az Arcanum-adatbázisban jelenleg csak előfizetők és adott intézmények számára hozzáférhető tartalom által, máshol csak a 2017 óta megjelent lapszámok anyagának teljessé tételével s a hozzáférés megkönnyítésével; másrészt célszerű, digitális repertórium készítésével és közrebocsátásával, a mentsük, ami menthető szándékával.’
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/152378/megszunik-a-moldvai-magyarsag
DÍJAK
--Magyar állami kitüntetést vehetett át Ferenczes István költő
Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök kitüntetésben részesített nyolc neves erdélyi személyiséget a magyar közösségekért végzett önzetlen és példaértékű szolgálatukért. A díjakat 2022. szeptember 13-án adták át Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, a csíkszeredai Lázár-ház dísztermében.
Ferenczes István, Kossuth-díjas költő, a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vehette át a Székelyföld irodalmi-kulturális életében betöltött meghatározó szerepe, különösen a 100 kötetes Székely Könyvtár-sorozat megalkotásában végzett kimagasló színvonalú munkája elismeréseként.
Ferenczes István 1945-ben született Csíkpálfalván. ’Alapító főszerkesztőként 1997 októberében útjára indítja a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóiratot, amely azóta is a Kárpát-medence egyik legolvasottabb, legtöbb előfizetővel rendelkező kulturális folyóirata.’ – hangzott el laudációjában.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/ferenczes-egy-alkoto-sohasem-lehet-elegedett
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyolc-erdelyi-szemelyiseg-peldaerteku-kozossegi-munkajat-ismertek-el
--Krasznahorkai László szerb irodalmi díjat kapott
Milovan Vidakovic-díjjal tüntették ki Krasznahorkai László írót Újvidéken, a Prozefest nemzetközi prózafesztivál megnyitóján, írja az MTI. Az elismerés átvételekor Krasznahorkai László kiemelte, hogy nagyon meglepte a díj, ugyanakkor nagyon örül neki. Mint mondta, amikor megtudta, hogy neki ítélték a díjat, utána kellett járnia, kiről is nevezték el ezt az elismerést.
A díjat korábban többek között Konrád György, Peter Handke, Orhan Pamuk és Mario Vargas Llosa vehette át. Az elismerés névadója, Milovan Vidakovic (1780-1840) szerb író, a regény műfaj szerb változatának megteremtője.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/krasznahorkai_laszlo_szerb_irodalmi_dijat_kapott.html
--Orosz Annabella és a Felhőpárna antológia a World Illustration Awards jelöltjei között
A Felhőpárna – Versek léten innen és túl című kortárs gyerekvers-antológia Orosz Annabella által készített illusztrációi felkerültek a World Illustration Awards 2022-as listájára.
A Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelent antológiát az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum állította össze az elmúláshoz és a transzcendenshez kötődő versekből, a legkiválóbb kortárs magyar szerzők műveiből. A kötet szerkesztője Ayhan Gökhan.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kultura.hu/orosz-annabella-es-a-felhoparna-antologia-a-world-illustration-awards-jeloltjei-kozott/
--Korpa Tamás átvette a Sziveri-díjat
A Sziveri Társaság 2022 nyarán – a koronavírus-járvány miatt visszamenőleg is – egyszerre három fiatal alkotónak adta át a Sziveri-díjat: Száz Pálnak (a 2022. évi díjat), Korpa Tamásnak (a 2021. évi díjat) és Kovács Leának (a 2020. évi díjat). A díjátadási ceremóniára Paloznakon került sor, Korpa Tamás egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a július 1-jei eseményen, ezért Budapesten vette át a díjat Fenyvesi Ottótól, a Sziveri Társaság elnökétől és Utasi Erzsébettől, Sziveri János özvegyétől. A díjjal járó Benes József-grafikát Gerle Margit (Benes József özvegye) adta át Korpa Tamásnak.
Forrás: https://litera.hu/hirek/korpa-tamas-atvette-a-sziveri-dijat.html
--Átadták a 30. Quasimodo költőverseny díjait
Dimény H. Árpád kézdivásárhelyi születésű, Csernátonban élő költő, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője Egy költő a cirkuszban című alkotásával nyerte el a Quasimodo nemzetközi költőverseny különdíját, a Debrecen városa által felajánlott Térey-díjat. A költőverseny emlékdíját Halmai Tamás A túlélő című alkotásának ítélte oda a Szörényi László vezette héttagú zsűri. A 2022. szeptember második hétvégéjén zajlott, fesztivállal egybekötött balatonfüredi rendezvény díjátadóján díszokleveleket is adtak át az alkotóknak. Százharmincnyolc alkotótól, köztük külföldön élő szerzőktől, több mint kétszáz vers érkezett a harmincadik évfordulóját ünneplő Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyre, írta a hirbalaton.hu. A megmérettetés legrangosabb elismerésének számító emlékdíj mellett különdíjban részesült még Marton Réka Zsófia az Anyagvizsgáló című versével.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/atadtak-a-30-quasimodo-koltoverseny-dijait/
--Márton László vehette át a Hummel-Jelenkor díjat
A Jelenkor folyóirat és a Csorba Győző Könyvtár közös szervezésében második alkalommal rendezték meg idén a PécsLIT Fesztivált, amelynek zárónapján Garaczi Lászlóval a Litera szerkesztői is felléptek. Egy héten át közel ötven program zajlott, kötetbemutatók, pódiumbeszélgetések, zenés estek, színház, gyerekprogramok. Az eseményen a Hummel-Jelenkor díjat Márton László író vehette át 2022-ben.
A tavaly alapított Hummel-Jelenkor szépirodalmi díjat olyan szerzőknek ítélik, ‘akiknek művei kiutat mutatnak a dogmák és ideológiák fogságából, melyek romboló következményeit az emberiség leginkább a XX. században szenvedte el; és amely művek szellemisége teret nyit az etikai alapú emberiség számára’.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/magazin/tudositas/helybeli-turista-a-pecslit-fesztivalon-jartunk.html
--Kitüntették Jánó Mihály művészettörténészt
Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténészt, nyugalmazott muzeológust, a Székely Nemzeti Múzeum képtárának volt vezetőjét, volt megyei művelődési főtanácsost.
Jánó Mihály az erdélyi magyar kulturális örökség feltárását és széles körű megismertetését szolgáló munkája elismeréseként részesült a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben. A Percze László konzul által felolvasott méltatásban elhangzott, Jánó Mihály fő kutatási területe: az erdélyi középkori falképfestészet, azon belül a Szent László-ábrázolások ikonográfiája, „nemzet festője”, Barabás Miklós életműve, illetve az erdélyi magyar műemlékvédelem. 1973 és 2001 között több mint 250 képzőművészeti, történeti és műemléki dokumentációs kiállítás szervezése és megrendezése fűződik nevéhez. 1974 és 2021 között több mint 200 előadást tartott a magyar középkori, újkori és jelenkori képzőművészet témakörében Erdélyben, Magyarországon, és külföldön.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152638/kituntettek-jano-mihaly-
AJÁNLÓ
--‘A könyvtáros személyisége mint csodateremtő eszköz’
Különleges, értékes és hiánypótló könyvet adott ki az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Mustármag mese- és biblioterápiás mikroműhely két alapító tagjának közreműködésével: Luzsi Margó – Komló-Szabó Ágnes: Élménykönyvtár. Innováció, inspiráció, jó gyakorlatok könyvtárosoknak (Eger, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, 2022).
Csörgei Andrea könyvajánlójából idézünk:
‘Mindkét szerző könyvtáros, hosszú évek, évtizedek tapasztalata áll mögöttük, számos innováció, programötlet, újítás fűződik a nevükhöz. Luzsi Margó mesemondó, már a ‘nagy népmesereneszánsz’ időszaka előtt is tartott foglalkozásokat a népmesék, mondókák segítségével, családi, kisgyermekes alkalmaktól kezdve óvodás és iskolás csoportoknak készült mesefoglalkozásokon keresztül egészen a női börtön fogvatartottainak szóló meseprogramig. Komló-Szabó Ágnes pedig biblioterapeuta, így – többek között – jártas az irodalmi művek és mesék berkeiben.
A könyv nem más, mint kettejük sokévnyi tapasztalatának megosztása a nagyközönséggel. Mindez olyan különleges formába öntve, ami méltán emeli a kötetet a különlegességek közé (…) Eredetileg a könyvtáros szakmának íródott, ahogy az alcím is mutatja, s célja, hogy segítsen a könyvtárosoknak még színesebbé, kreatívabbá és komplexebbé tenni a különféle könyvtári foglalkozásokat, útmutatót nyújt, hogyan varázsoljanak mindenki számára vonzó, népszerű helyet az intézményükből. Ugyanakkor mind a tartalom, mind a stílus alkalmassá teszi a szöveget arra, hogy pedagógusok (sőt, szülők) is élvezettel és haszonnal forgassák.
(…) A szerzők így nyilatkoznak erről: ‘Szeretnénk már itt, a könyv elején erősíteni mindenkit, hogy bátran ‘használják’ saját személyiségüket ötleteik megvalósításában, könyvtárosként az olvasókkal való kapcsolattartásban és a szakmai döntések meghozatalában egyaránt. Tekintsék saját személyiségüket ‘csodateremtő’ eszköznek munkájukban.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://igyic.hu/tanari/a-konyvtaros-szemelyisege-mint-csodateremto-eszkoz.html
--Trianonmítosz-rombolás újratöltve – számos tévhitet oszlat el Ablonczy Balázs új könyve
A trianoni békeszerződés témája még ma, jó 102 évvel az aláírása után is folyamatosan jelen van a közbeszédben, a sajtóban, hiába írta részben felül az 1947-es párizsi béke. (…) Nem véletlen tehát, hogy a Trianonról szóló szakmai és kevésbé szakmai műveknek ma is nagy a keletjük – többek között ez utóbbiak indokolják, hogy a történész szakma néha megpróbálja eloszlatni a trianoni diktátum köré szőtt mítoszokat és legendákat. Ennek egyik éllovasa Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának vezetője, aki a téma egyik legértőbb kutatójaként néhány éve már írt egy, a mítoszok szétoszlatását célzó könyvet Trianon-legendák címmel. Hogy azonban a téma még mindig komolyan foglalkoztatja az embereket, azt az is jelzi. hogy bőven maradt még szétoszlatni való tévhit – Ablonczy pedig most ezt az újabb, Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák (Jaffa Kiadó, Budapest, 2022) című kötetben próbálja abszolválni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/trianonmitosz-rombolas-ujratoltve
--Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával
‘Hervay Gizella költészete fokozatosan került a fiatal szerzők érdeklődésének előterébe, Magyarországon és Erdélyben egyaránt. Lecsupaszított és direkt költői nyelve, traumaköltészete, tapasztalatcsomagja hivatkozási ponttá tették az életművet, és 2020 körül nevét viselő könyvsorozat indult és irodalmi klub jött létre Kolozsváron. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy egy életművet nem valamiféle kultusz eszközeivel próbál visszanyerni az utókor, hanem egy szerves alakulástörténetet figyelhetünk. Ennek a fejleménynek a tudatosításához próbál saját eszközeivel hozzájárulni a Többes számban című kötet. Negyven évvel a szerző halálát követően negyven szerző lép párbeszédbe az életművel ‒ és ezek legnagyobbrészt olyan dialógusok, amelyek e kötet nélkül is elkezdődtek, a szerkesztők dolga sok esetben e viszony reflexívvé tétele, a Hervayhoz történő kapcsolódás dokumentálása volt csupán a szerzőknek kiküldött felkérések által.’ A Balázs Imre József és Korpa Tamás szerkesztésében, a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában megjelent kötet ismertetőjéből idéztünk.
Forrás: https://www.facebook.com/lectorkiado/posts/417462637041380
--A folyó. A Dunáról és a dunai tájról szóló antológia
‘Zavaros, bölcs és nagy’ címmel a Dunáról és a dunai tájról szóló antológiára hívja fel a figyelmet Balogh Ernő a Könyvteraszon olvasható kritikájában. A cím József Attila híres versére utal, amely méltán kap fontos helyet a kötetben: A folyó. Egy másfajta Duna-antológia (szerk.: Király Edit, Olivia Spiridon. Pesti Kalligram, 2022). A kritikából szemléztünk:
‘Az összeállítás attól ‘másfajta’, hogy zömmel szépirodalmi szövegek szerepelnek benne. A 24 fejezetbe rendezett, mintegy száz szerzőt – köztük sok magyart – felvonultató válogatásban a folyó szinte minden egyes műben metaforává válik, ekként persze a legváltozatosabb jelentésárnyalatokat ölti magára. A szép kiállítású könyv kéttucatnyi tematikus fejezetre tagolódik (például: Árvizek, Hidak, Határok, Átkelések stb.). Mindegyik élén elemző-értelmező, informatív szerkesztői bevezető áll, amelyet az érzékelhetően gondos mérlegeléssel kiválasztott szemelvények követnek. A redaktorok felkészültsége garanciát ad a színvonalra és a szakszerűségre. A kötet eredetileg németül jelent meg, ezt követte a magyar, illetve a szerb változat (az értelmező esszéket Kurdi Imre fordította).
Ami azonnal szembeszökik – a válogatás gazdagsága. A szemelvények és a remek mottók csaknem száz szerzőt vonultatnak föl, ez olyan széles merítés, ami jórészt értelmetlenné tesz bármilyen hiánylistát.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvterasz.hu/zavaros-bolcs-es-nagy/
--Utazás térben és időben – Szilágyi István új könyvéről
‘Éppen csak elcsendesültek Szilágyi István eposzméretű, Messze túl a láthatáron (2020) című regénye körül a viták, disputák (szinte minden kritikus, irodalomtörténész megszólalt!), máris új könyvét adta ki a Magyar Művészeti Akadémia kiadója: A hóhér könnyei (Budapest, 2021).’
A kötetről a Háromszék napilapban jelent meg Hegedüs Imre János írása:
‘Ez esetben apróbb írásaiból válogatott egy kötetre valót a szerző, jobb szó híján nevezzük novelláknak azokat, műfaji meghatározást amúgy sem írt a cím alá. (…) A hóhér könnyei írásainak egy részét Szilágyi még az ‘átkosban’ írta, a nyolcvanas években, és az Utunk Évkönyvek őrizték meg azokat. (Ma egy-egy Utunk Évkönyv értékes könyvritkaságnak számít Erdélyben!).’
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152740/hegedus-imre-janos:-utazas-terben-es-idoben
--Gazda József: A Székelyföld történetéből
Gazda Józsefnek a Székelyföld folyóiratban közölt írásai felhasználásával jelent meg a Székely Könyvtár sorozat 98. kötete, Székelyföld történetéből címmel (Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2021). A kötet próbálja kirajzolni elsősorban Székelyföld és a székelység megélt történetét, de kitekint az erdélyi magyarság és a világ magyarsága, de a velünk együtt élők történetére is.
‘Gazda József immár több mint ötven éve gyűjti a magyar emberek visszaemlékezéseit szerte a nagyvilágban. Olyan korban kezdte életükről meséltetni az embereket, amikor még a XX. század első, békés évtizedeinek a tanúi is éltek. Így az öt évtizedes gyűjtőmunka során elmesélt életutak a teljes XX. század megélt történelmét rajzolják ki torokszorító hitelességgel.’
Gazda Árpád könyvajánlójából idéztünk.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152576/gazda-jozsef:-a-szekelyfold-tortenetebol-szekely-konyvtar
--Sors a sorstalanságban – Erdélyi Ágnes összegyűjtött írásai
‘A családi tragédia Radnóti Miklós Huszonnyolc év című versének kezdő soraival maródott bele a tudatunkba: ‘Erőszakos, rút kisded voltam én, / ikret szülő anyácska – gyilkosod.” Az események további folyásáról szinte senki sem tud. Az édesapa, Glatter Jakab újranősült, elvette feleségül az erdélyi származású Molnár Ilonát, és az életben maradt fiúgyermek, Miklós ezt a nagyszerű asszonyt tudta sokáig édesanyjának, elhallgatták előtte a borzalmat. Glatter Jakab második házasságából leánygyermek született, Ágnes, Radnóti féltestvére, aki – fölcseperedve – ugyancsak írásra adta a fejét. Összegyűjtött munkáit a Jaffa Kiadó jelentette meg Bíró-Balogh Tamás részletes, gondos előszavával, Balázs Imre József szerkesztésében.’ – Erdélyi Ágnes: Arckép szavakból. Összegyűjtött írások. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020.
Hegedűs Imre János könyvajánlója a Háromszék napilapban jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152843/hegedus-imre-janos:-sors-a-sorstalansagban
--Siklódy Ferenc: Könyvjegyek II.
A százkötetesre tervezett Székely Könyvtár sorozat százegyedik, ráadás-kötete Siklódy Ferenc grafikusnak a kötetekhez tervezett könyvjegyeit tartalmazza (Siklódy Ferenc: Könyvjegyek II. Székely Könyvtár 101., Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2021). A sorozat szerkesztője, Lövétei Lázár László ajánlja a kötetet: ‘… tíz évvel ezelőtt mi is azért kezdtük el ezt a könyvsorozatot, hogy ha valaki meg akarja ismerni azt a népcsoportot, amelyből vétetett, ha tudni akarja, hogy honnan jövünk, mit is akartunk mi ezen a világon, egyetlen könyvsorozatban olvashassa a székely-magyar írott kultúra alapműveit.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152702/siklody-ferenc:-konyvjegyek-ii-szekely-konyvtar
--Kötet jelent meg az aradi Kölcsey Egyesület dokumentumaiból
Az aradi Kölcsey Egyesület dokumentumaiból 1881–1891 című kiadványt mutatták be a kommunizmus idején betiltott, de a rendszerváltás után, 1990-ben újjáalapított Kölcsey Egyesület közgyűlésén, 2022. szeptember 22-én. Ez volt egyúttal az idei Aradi Magyar Napok első rendezvénye is. Az aradi Kölcsey Egyesület első tíz évének történetét dolgozza fel a kötet, amely dr. Zabán Márta, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének adjunktusa gondozásában került sajtó alá, és amely a 140 éve alapított közművelődési társaság évtizedek múltán, 2019-ben előkerült irattárának az átírása.
Az alapító okirattól kezdve a jegyzőkönyveken át a levelezésekig sokféle írott anyagot tartalmazó gyűjtemény az eszmei értékén túl azért is jelentős, mert feldolgozva, kötetekben megjelentetve a helytörténészeknek nyújt majd hiteles forrást – mondta Zabán Márta, hangsúlyozva, hogy filológusként és nem helytörténészként közelítette meg a szövegeket.
A kötet mintegy négyezer oldalnyi dokumentum tanulmányozása és átírása után jelent meg a Kolozsvári Egyetemi Kiadó gondozásában, és még legalább két kötetnyi anyag vár feldolgozásra. Azért különleges dokumentumgyűjtemény, mert megelevenedik általa a korabeli Arad; a Kölcsey Egyesületet a város akkori értelmiségei, közéleti vezetői alapították, akiket foglalkoztattak a társadalmi-politikai kérdések, és mindennek nyoma maradt az akkori iratokban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/A-magam-gyokereit-is-kutattam-Zaban-Marta-irodalomtortenesz-kotetbe-foglalta-az-aradi-Kolcsey-Egyesulet-kordokumentumait
ÉVFORDULÓ
--'Tamási Áron az erdélyi irodalmi hagyomány biztos pontja’– beszélgetés Balázs Imre Józseffel
A 2022-es év Tamási Áron Emlékév, az író születésének 125. évfordulóján rendezvénysorozattal emlékeztek szülőfalujában és Székelyudvarhelyen is a nagy székely íróra, szeptember 17. és 19. között. A Farkaslakán szervezett kétnapos rendezvénysorozat gazdag programkínálattal várta az érdeklődőket: könyvbemutatók, kiállítások és előadások formájában emlékeztek a falu szülöttjére. A kerek évforduló kapcsán a Maszol portálon olvasható beszélgetés Balázs Imre József irodalomtörténésszel, költővel – életrajzi érdekességekről, Tamási Áron jelentőségéről és legfőképpen műveiről:
‘–56 évvel a halála után, hol helyezhető el Tamási Áron a magyar és az erdélyi irodalomban?
–Azt szoktam mondani, hogy Tamási az erdélyi irodalmi hagyomány biztos pontja: van egy egészséges konszenzus a megítélése körül. Prózatechnikája, különösen a korai korszakában, kapcsolódik a húszas-harmincas évekbeli magyar próza két fontos vonulatához: az expresszionista prózanyelvhez, illetve az anekdotikus prózahagyomány innovatív rétegeihez, amelyeket Tersánszky, Móricz, Krúdy kapcsán is leírt az irodalomtörténet. Világképében, Erdély-képét tekintve pedig jó beszélgetőtárs: gyakran szenvedélyes, de mindig érveket kereső, szintézisre törekvő alkat. És mi mást várhatnánk egy élő hagyománytól, mint hogy jó, szellemes beszélgetőtársunk legyen?’
Forrás és a teljes interjú itt: https://maszol.ro/kultura/Tamasi-Aron-az-erdelyi-irodalmi-hagyomany-biztos-pontja-interju-Balazs-Imre-Jozsef-irodalomtortenesszel
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/szulofalujaban-farkaslakan-emlekeztek-tamasi-aronra
--‘Kezed ügyében a táj’ – Farkas Árpád költőnek állítottak emléket Székelyszentmiklóson
Farkas Árpád (1944–2021) költészetének, személyiségének lényegi vonásait idézte fel az a rendezvény, amelyet a Hargita megyei Székelyszentmiklóson tartottak 2022. szeptember 24-én, abban az immár mindössze 22 lelkes Nyikó-menti faluban, ahol a Kossuth-díjas költő a gyermekkorát töltötte. A falu kis temploma mellett – amely a rendezvény idején zsúfolásig telt – emlékkőtömböt avattak, és két tölgyfacsemetét ültettek. A Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör annak emlékére szervezte az eseményt, hogy a költő családja Székelyszentmiklósról származott, Farkas Árpád itt töltötte a gyerekkorát, elemi iskoláit itt végezte. Számos versét ihlette a székelyszentmiklósi táj és közösség, többek közt az Amikor az öregemberek mosakodnak, az Apáink arcán és a Ha sírokon hajt ki a remény címűt.
A rendezvény ötletgazdája Bálint Benczédi Ferenc nyugalomba vonult unitárius püspök volt, valamint a székelykeresztúri egyházkör esperese, Csáki Levente. Pályatársak, nemzedéktársak, írók, költők is meghívottai voltak a rendezvénynek: Király László, Lőrincz György, Simó Márton, Lövétei Lázár László, Király Zoltán és Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője elevenítette fel a költő emlékét.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/bkezed-ugyeben-a-tajr-n-farkas-arpad-koltonek-allitottak-emleket-szekelyszentmikloson
ELHALÁLOZÁS
--Meghalt Dérczy Péter irodalomtörténész, kritikus
2022. szeptember 12-én meghalt Dérczy Péter irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Napló, majd az Élet és Irodalom egykori szerkesztője, a Litera első Napló-díjasa. Dérczy Péter novemberben lett volna 71 éves.
Budapesten született 1951. november 19-én. 1977-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–angol szakán végzett. 1978 és 1980 között a Kritika című folyóirat újságíró-gyakornokaként, majd az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának munkatársaként dolgozott 1982-ig. 1983-ban a Magyar Nemzet kritikarovatának szerkesztője, 1984-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, az Intézet XX. századi osztályán a kortárs irodalom kutatója lett. 1991 és 1994 között a Magyar Napló főszerkesztője, 1995-től az Élet és Irodalom prózarovatának vezetője volt 2009-ig.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/meghalt-derczy-peter.html
--Elhunyt Javier Marías spanyol író
Javier Marías, spanyol elbeszélő és újságíró, akit az egyik legnagyobb spanyol kortárs íróként tartanak számon, 2022. szeptember 11-én elhunyt madridi otthonában – közölte a Guardian.
Javier Marías, akinek Beleszerelmesedések, Rossz kezdet, Holnap a csatában gondolj rám vagy A szívem fehér című regényeit ismerhetik elsősorban a magyar olvasók, az utolsó időkben tüdőgyulladással küzdött.
‘Szövegei nem hasonlítanak senki máséhoz. Műveit lehet parodizálni, de lehetetlen imitálni’, nyilatkozta róla Eduardo Mendoza író az El País című spanyol irodalmi lapban. Javier Marías, aki spanyol elbeszélőként a legesélyesebb volt az irodalmi Nobel-díjra, 1951-ben született Madridban.
Forrás: https://litera.hu/hirek/elhunyt-javier-marias-spanyol-iro.html
--Meghalt Mányoki Endre író, kritikus, szerkesztő
Meghalt Mányoki Endre író, kritikus, a Mozgó Világ, a Kortárs, a Hitel, az Irodalmi Jelen egykori szerkesztője, 68 éves korában. Mányoki rovatszerkesztőként dolgozott többek között a régi Mozgó Világnál, a Hitelnél, a Kortársnál, a Napi Magyarországnál és a Magyar Nemzetnél. Dolgozott a Magyar Televízióban és a Magyar Távirati Irodában, 1994 és 1996 között a Kortárs Kiadó igazgatója, 2010-től az Irodalmi Jelen szerkesztője volt. Két (esszéket és novellákat közreadó) könyve jelent meg (Szófa, 1997, Álom-katona, 1999).
Forrás: https://litera.hu/hirek/meghalt-manyoki-endre.html
INTERJÚ
--Így tesz lelkileg ellenállóbbá az irodalomterápia – interjú dr. Béres Judittal
Az irodalomterápia hasznos lehet a hétköznapi szorongásaink oldásában akár egy világjárvány vagy a szomszédunkban zajló háború idején is, és bizonyos elemei még otthoni körülmények között is könnyedén alkalmazhatók.
Az Élet a sorok között című gyakorlati fókuszú irodalomterápiás könyv szerzőjével, dr. Béres Judittal készített interjút a HVG. A kötetben az a különleges, hogy nem csak elméleti írás az irodalomterápiáról, hanem gyakorlati kézikönyv is.
Béres Judit: ‘Az irodalomterápia lelkileg ellenállóbbá tesz, segít megállni és figyelni, rájönni, hogy kik vagyunk és hol vagyunk a világban, segít felismerni, mi szükséges az alkalmazkodáshoz és a változáshoz. Mindemellett lehetővé teszi, hogy ne izolálódjunk, hanem társas támogatásban részesüljünk és kapcsolódjunk másokhoz, teret és közösséget találjunk a gondolkodáshoz, az érzelem- és véleménynyilvánításhoz, és az életünkben jelentkező korlátok ellenére is megélhessük a külső és belső szabadságot.’
Forrás és a teljes interjú itt: https://hvg.hu/kultura/20220829_Beres_Judit_Elet_a_sorok_kozott_irodalomterapias_konyv_interju
Via: KIT hírlevél 2022/32., 2022. szeptember 14.
--Hogyan neveljük olvasásra a gyerekeket? – beszélgetés Szabó Ágota gyógypedagógussal
A romániai Országos Statisztikai Intézet szerint a könyvtárlátogató olvasók száma drasztikusan apadt: 1999-ben hatmillióan jártak könyvtárba, 2019-ben kétmillióan. Mindeközben az olvasásnak számos pozitív hatása van: fejleszti a logikai gondolkodást, a koncentrációt, a kreativitást, bővíti a szókincset, és még sorolhatnánk. A kolozsvári Talentum Református Iskolában nemcsak a tanórákon olvasnak, hanem napindító tevékenységként is, a könyvtárat pedig folyton bővítik, és ösztönzik a gyerekeket a könyvkölcsönzésre. Szabó Ágotával, az iskola gyógypedagógusával – aki a könyvtárért is felel – arról beszélgetett a Kolozsvári Rádió munkatársa, hogy miképpen vezetik be a gyerekeket a könyvek világába.
Forrás és az interjú itt: http://www.kolozsvariradio.ro/2022/09/14/hogyan-neveljuk-olvasasra-a-gyerekeket/
MOZAIK
--Öltözzünk irodalmian!
Könyv/olvasás/könyvtáros témájú divatos viseletek óriási választékával találkozhatunk az utóbbi időben a kreatív designereknek köszönhetően. Erről a témáról készített összeállítást Leitgéb Mária a Könyvtárvilág, a Magyar Könyvtárosok egyesületének webmagazinja legújabb számában. Néhány érdekesség ebből:
A Pólómánia oldalon az olvasás egy külön kategóriát képvisel, ahol szellemes megoldásokkal találkozhatunk, az olvasás fontosságától vagy éppen szenvedélyétől az idézeteken át a könyvtári macskákig: https://polomania.hu/piacter/hobbi/olvasas/oldal/3/
A The Book Family Rogerson oldalon található összefoglalóban a könyvmintás ruha és sál mellett egyes irodalmi művek címei is megjelennek a felsőkön: https://www.thebookfamilyrogerson.com/2021/03/13/literary-clothing/
Az ebookfriendly oldalon 50 csinos darabot ajánlanak az irodalmi divat tárházából: https://ebookfriendly.com/awesome-literary-t-shirts/
Sylvie Falcon tervező már értéktelenné vált [?] régi könyveket hasznosít újra ruhakölteményeihez: https://sylviefacon-creatrice.fr/en/book-dresses-in-3-chapters
Forrás: Könyvtárvilág – az MKE webmagazinja, X. évf., 2022 / 4. szám
--Elkészült a világ leghosszabb könyve
Megjelent a világ leghosszabb, egyetlen kötetbe foglalt könyve. A One Piece című manga limitált kiadásban készült, 21 450 oldalas kötete ugyanakkor inkább tekinthető műalkotásnak, mivel nem lehet olvasni – írta a The Guardian.
Az 1900 euróba kerülő könyv Ilan Manouach alkotása, a köteten tehát nem Oda Eiicsiro, az 1997 óta hetente megjelenő One Piece manga szerzőjének neve van feltüntetve. Manouach kinyomtatta a One Piece japán digitális kiadását, majd összefűzte, és nem is könyvet, hanem tulajdonképpen egy szobrot készített a képregényfolyamból az alkotás francia kiadója, a JBE szerint.
A kiadó közleménye szerint a ONEPIECE egy ‘könyvalakú, olvashatatlan szobor’. Egy olyan könyv létrehozásával, amelyet nem lehet elolvasni, Manouach nyilvánvalóan arra akart rávilágítani, hogy a képregény egyszerre árucikk és irodalom – írták. Hozzátették: mivel a könyv nem olvasható, ezért úgy vélik, nem merülhet fel a szerzőijog-sértés kérdése sem. A brit lap megjegyezte, hogy az 50 példányos kiadvány a 2022. szeptember 7-i megjelenés után napokon belül elfogyott. Oda Eiicsiro minden idők leggazdagabb mangaszerzője, vagyonát 200 millió dollárra becsülik. Az eredeti One Piece manga a Guinness Rekordok között is szerepel, mert eddig több mint 416 millió példányt nyomtak belőle, és ezzel ez a manga az egyetlen szerzőtől származó legnagyobb példányszámú képregénysorozat. (MTI)
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Elkeszult-a-vilag-leghosszabb-konyve
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.