ReMeK-e-hírlevél
XVII. évf., 2022/9. szám ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
TARTALOM
PÁLYÁZATOK
--Fiatal írók számára hirdet pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia
--Irodalmi pályázat Csalog Zsolt szociológus emlékére
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--„A jövő könyvtára” szakmai konferenciát idén is megtartották
--Ismét működik a csíkszentmártoni Baka János Könyvtár
--Tékaforgatag – vezetett séták a Teleki Sámuel Emlékév jegyében
--Régi könyvek illusztrációi az Arad Megyei Könyvtárban
--Jurtás tábor a könyvtár udvarán
--Másfél évtized után újranyílt a szentkatolnai községi könyvtár
--Szívesen lenne akár túsz is a könyvtárban
RENDEZVÉNYEK
--Az aradi magyar sajtó napja
--Huszonharmadik kiadásához érkezett a Szatmári Kiadói Év
--Jótékonysági könyvvásár Csanáloson
--E-MIL rendezvények a Kolozsvári Magyar Napokon
DÍJAK
--Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat
--Kitüntetések a magyar államalapítás ünnepén
--Tóth Krisztina könyvének angol fordítását díjazta a PEN
AJÁNLÓ
--Megjelent a Székelyföld augusztusi száma
--Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma
--Csaknem harminc év román-magyar kapcsolatai – könyvbemutató
--Az erdélyi rockzene négy évtizede
--Magyarok és románok egymás ünnepségein
--Román album az 1919-es magyar–román konfliktusról
--Az erdővidéki szénbányászat 150 éve
ÉVFORDULÓ
--Harminc éve halt meg Székely János író, költő
--Kiállítás nyílt a 90 éve született Bálint Tibor író emlékére
--A világ útját járja: 85 éves Korniss Péter
INTERJÚ
--Megismertetni a románokkal a magyar kultúrát
--Félteni nem, de ápolni kell a magyar nyelvet
MOZAIK
--Szeptember derekán szervezik meg a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivált Kolozsváron
--Klasszikus orosz könyvklub a Kolozs Megyei Könyvtárban
--Megszűnik a Szatmári Friss Újság nyomtatott kiadása
--Írók és költők a Balatonnál
PÁLYÁZATOK
--Fiatal írók számára hirdet pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia
Fiatal írók számára hirdet pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és működtetője, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG), a pályázatok benyújtásának határideje 2022. szeptember 11.
A pályakezdő szépíró kategóriában közzétett felhívás szerint idén tíz alkotó részesülhet jelentős szakmai és a későbbiekben anyagi támogatásban – olvasható a szervezők közleményében. Mint írják, olyan 18 és 25 év közötti tehetségek jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. Emellett úgy érzik, alkotói pályájuk kibontakozását elősegítheti az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak iránymutatása, szakmai tapasztalata, egy alkotói közösséghez való tartozás, a pályakezdés nehézségeinek áthidalásához nyújtott szakmai, szellemi és a későbbiekben anyagi támogatás.
--Irodalmi pályázat Csalog Zsolt szociológus emlékére
A 25 éve elhunyt író, szociográfus, Csalog Zsolt emlékére Doku ’22 címmel hirdet meghívásos és nyílt pályázatot a Litera irodalmi portálon a Világháló-Irodalom Alapítvány a Blinken OSA Archívummal együttműködésben: a szervezők 2022. szeptember 28-ig olyan kisprózai műveket várnak, amelyek a mai magyar társadalom egy-egy nehéz sorsú alakjának dokumentum-értékű portréját rajzolják meg – olvasható a litera.hu-n.
Mint írják, 25 éve hunyt el Csalog Zsolt író, szociológus, szociográfus, aki az 1960-as évektől folytatott néprajzi kutatásokat, a ’70-es évektől részt vett a cigánykutatásban, interjúzott, anyagot gyűjtött, cikkeket és könyveket írt, portréfilmeket készített. Legfőbb műfaja a portré volt: jelent meg cigányportré-, munkásportré-kötete, írt káder- és ’56-os portrékat (Doku 56 című kötete után nevezték el a most meghirdetett pályázatot Doku ’22-nek), megrajzolta a Gulágot megjárt Mikluszkó Lajos, valamint a Zsil-völgyi bányászsztrájkban részt vevő Hosszú István portréját is. Rá emlékezve, pótolhatatlan munkája előtt tisztelegve hirdetnek pályázatot legjellemzőbb műfajában – olvasható.
„A magyar társadalom mélyrétegeinek megmutatására ma csak szórványosan vállalkoznak írók, a kutatók által feltárt valóságot pedig kevéssé ismeri a közvélemény, jobbára egyetlen nagy masszaként tekint rá, távoliként és idegenként kezeli, lenézi. Magyarországon nem csak a gazdasági válság döntött nyomorba százezreket, hanem van a társadalomnak olyan, alig látható, néma és egyre terebélyesebb rétege, amely évtizedek óta él emberhez méltatlan körülmények között. A Litera és az OSA pályázata az ő életükkel és sorsukkal szeretné – az irodalmat segítségül hívva – megismertetni az olvasót” – írják a felhívásban.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/doku-22-csalog-zsolt-iro-szociografus-emlekere-hirdetnek-irodalmi-palyazatot
HAZAI
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Kertkönyvtári összegzés
2022. július 4-től augusztus 12-ig naponta 10 és 12 óra között izegtek-mozogtak a gyermekek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár által a székhelye közvetlen szomszédságában létrehozott közösségi térben, a Kertkönyvtárban: mesét hallgattak, beszélgettek, kézműveskedtek, játszottak, társasoztak. Vidám, kötetlen hangulatban lehettek együtt az árnyas fák alatt, és ez a szabadság egyre több gyermeket vonzott.
A húsz alkalom alatt összesen 588-an vettek részt a könyvtárosok által kitalált programon. Az apróbbakat az anyukák hozták, a nagyobbacskákat a nagyszülők, és gyakran a felnőttek is végigülték csemetéikkel a foglalkozást, folyóiratokat, könyveket lapozgattak.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/pfbid02MgMP1Rr9N3PfGah52Q6cFG3p2TzYuLWA5QW3teYM1JsiFJxbHAxQHhxvGeoAcsiml
Idén nyáron háromszor gyúlt fel a Csodalámpa
2022 nyarán három korosztálynak szerveztek olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozássorozatot a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai. A napközis táborként működő Csodalámpa Olvasóklub mindhárom kiadása öt napon át, 10 és 14 óra között, összesen ötven gyermek részvételével zajlott le. A foglalkozásokon a résztvevőknek felolvastak egy regényt, amelyet izgalmas feladatok, drámajátékok, művészeti és kézműves tevékenységek, illetve sok-sok beszélgetés segítségével dolgoztak fel.
Forrás és teljes cikk, illetve fotók itt: https://kmkt.ro/iden-nyaron-haromszor-gyult-fel-a-csodalampa
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Code Kids Hargita megyében – programozó gyerekklubok nyári találkozója
2022. augusztus 31-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban került sor a Hargita megyei könyvtárakban tevékenykedő, programozó gyerekklubok idei nyári találkozójára. A 10 órakor kezdődő rendezvényen bemutatkoztak a csíkszeredai Mesterkék, a csíkszentgyörgyi Hurkoló Lurkók, a bögözi Robotzsaruk, a bélbori Lángelmék és a maroshévízi Top Robotok.
A Kájoni János Megyei Könyvtár 2019 óta minden évben csatlakozott a CODE KIDS (Copiii fac coding în bibliotecile publice) elnevezésű országos projekthez, amelynek lényege programozó gyerekklubok megalakítása és működtetése a könyvtárakban. A projekt országos finanszírozója a Romanian-American Foundation a PROGRESS Alapítvány közvetítésével, megyei szinten a programot Hargita Megye Tanácsa is támogatja, a Kájoni János Megyei Könyvtár által megvalósított Települési könyvtárfejlesztő program keretében.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2022-08-31
Megünnepelték a román nyelv napját
2022. augusztus 31-én, a román nyelv napja alkalmából a Kájoni János Megyei Könyvtárban a verset és technológiát egyesítő nyereményjátékra hívták a román nyelv és irodalom iránt érdeklődő közönséget. Háromtagú csapatok nevezhettek be, amelyek előzetesen vagy a helyszínen alakultak. A román nyelvé mellett a magyar és az angol nyelv ismerete, valamint az okostelefon használatában való jártasság előnynek számított a játékban. A versenyhez szükséges szoftvert a Kájoni János Megyei Könyvtárban, valamint a Bélbori Községi Könyvtárban tevékenykedő, Mesterkék, illetve Lángelmék elnevezésű programozó gyerekklubok tagjai készítették. A 30 lej értékű, tanszerekre váltható nyereményeket Hargita Megye Tanácsa biztosította.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2022-08-31
--„A jövő könyvtára” szakmai konferenciát idén is megtartották
2022. augusztus 25-én és 26-án a tartották meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rendezésében a Kárpát-medencei könyvtárosok fenti című konferenciájának idei kiadását. A rendezvény a könyvtárak együttműködésének köszönhetően vált hatékonyabbá, és több mint száz résztvevője volt.
A konferencia első napján plenáris előadásokon vehettek részt az érdeklődők. Ezek sorát Farkas Levente, a Marketingiskola.ro alapítója kezdte. A változó világ kihívásaira hívta fel a figyelmet. A szolgáltatás egyik fontos alapkövének a helyi prioritásokat, a kiszolgálás minőségét nevezte meg. A kommunikáció jelentőségére tért ki, hogy meg kell kérdezni az embereket, mire van szükségük. Német Szilvia, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár gyerekkönyvtárosa a közösségfejlesztésre fókuszálva mutatta be tékájuk tevékenységét, majd a görögországi Konstantina Martzoukou, az aberdeeni (Skócia) Robert Gordon Egyetem adjunktusa állt előadóként a közönség elé. Pedagógusként a digitális kompetenciák fejlesztésével foglalkozik a diákok körében. Hangsúlyt fektet az információkeresés, a digitális írás és az online tanulás hatékonyságára. A konferencia következő előadója Szász-Mihálykó Mária székelyudvarhelyi irodalomtanár, tankönyv-szerkesztő, -író volt, aki a gyerekek olvasási hajlandóságának folyamatos csökkenését elemezte, annak okait kutatva.
A konferencia második napja kerekasztal-beszélgetéseket tartalmazott programjában. A meghívott könyvtárosok választhattak az előző napi előadások témájából, amelyet a kiválasztott előadóval beszéltek meg. Az érdeklődők a kérdések mentén jobban megismerhették azt a szakterületet, tevékenységet, amelyre a leginkább kíváncsiak voltak.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/08/a-jovo-konyvtara-szakmai-konferencia.html
--Ismét működik a csíkszentmártoni Baka János Könyvtár
Közel egy év szünet után ismét működik a Baka János Községi Könyvtár Csíkszentmártonban. A jelenlegi könyvtáros, Benke Mónika több mint egy évig fogja helyettesíteni Pál Erőss Juditot, a községi könyvtárost. Az új könyvtáros szervezett már gyermekfoglalkozásokat, olvasóklubot alapított, amely egyre népszerűbb a gyermekek körében, és új könyveket is szerzett be.
A Hargita Népe újságírójának elmondta, az a célja, hogy minél többen használják a könyvtárat, és ötletekből, tervekből nincs hiány. Idén május elején foglalta el az állást, és miután átnézte a könyvállományt, a leltárt, nekifogott eseményeket, tevékenységeket szervezni.
Az állományfrissítés folyamatosan zajlik, hiszen szervezett jótékonysági ruhavásárt, amin közel 500 lej gyűlt össze. Erre az összegre már vásárolt könyveket ‒ házi olvasmányokat és olyan ifjúsági könyveket, amelyeket a fiatalok kértek ‒, és könyvadományokat is kapott a könyvtár. Működik a Cserebere Könyvposta is, az olvasók egy könyvvel teli dobozból kedvükre válogathatnak és vihetnek el köteteket. Csak egy szabály van: amennyi könyvet elvisz az olvasó, annyit kell hoznia cserébe. Olvasóklubot is alapítottak, a könyvtáros a gyermekeket két csoportra osztotta: a Griffmadár Olvasóklub egyik csoportjába második, harmadik és negyedik osztályos gyerekek járnak, a másik csoportban pedig az ötödik és hatodik osztályos gyermekek. Jelenleg 24 gyermek tagja az olvasóklubnak, de a könyvtáros elmondása szerint egyre többen csatlakoznak.
Szervezett gyermekprogramot is, amelynek a Fűben olvasván címet adta. Mint mondta, a könyvtár udvarán sátrat állítottak fel, asztalokat, székeket, pokrócokat vittek ki, és a kisgyermekeknek bemutatta a könyvtárat, illetve a helytörténeti múzeumot, majd kézműves foglalkozást tartottak, kincskereső játékot játszottak, végül pedig a fűben olvastak.
Pedagógus lévén elsőként a gyermekeket szólította meg, és tervei szerint az iskolakezdéskor nyílt napokat fog tartani, hogy a tanulók ne csak az iskolai könyvtárt ismerjék és használják, hanem a községi könyvtárat is.
Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/ismet-mukodik-a-baka-janos-konyvtar/
--Tékaforgatag – vezetett séták a Teleki Sámuel Emlékév jegyében
Idén a Vásárhelyi Forgatag programjainak a marosvásárhelyi vár adott otthont, 2022. augusztus 23. és 28. között. Számos érdekes program várta az érdeklődőket, többek között a Teleki Téka által szervezett Tékaforgatagon is. Idén a Teleki Sámuel Emlékév jegyében Teleki-sétákat szerveztek, kastély- és kriptalátogatással, vásárhelyi paloták és a Teleki Téka rejtett zugainak felkutatásával, Teleki Sámuel és a szabadkőművesség kapcsolatát bemutató minikiállítással indították a hetet. Ezen kívül a várban könyvudvar, könyvbemutatók és izgalmas könyves beszélgetések, gyerekfoglalkozások, Vásárhely-vetélkedő és háromnapos könyvturkáló is várta a forgatagozókat.
A könyvudvarban a kiadók (Kriterion, Lector, EME, Polis, Mentor Könyvek, Garabontzia, Petőfi Kulturális Ügynökség) újdonságainak bemutatói mellett könyves podcastek és könyves kávézó, könyvajánló Facebook-csoport és a magasirodalomról beszélgető olvasókörök programjai váltogatták egymást.
A Tékaforgatag idén is sétával indult, Kovács Bányai Réka könyvtáros a Teleki Téka rejtett zugain vezette végig augusztus 23-án az érdeklődőket. Erről Kiss Judit újságíró tudósított a Krónika hasábjain:
‘Az udvaron a nagy diófa alatt gyűlt össze a csoport, akik előbb az épület történetével ismerkedhettek meg, majd bejárták az épületet, a raktárokon kívül bementek azokba a termekbe, amely Teleki Sámuel életéhez, illetve a könyvtáralapításhoz is szorosan kötődnek.
Az egykori Fazakas, ma Borsos Tamás utca felőli épület, a Wesselényi-szárny valamikor 1770 körül épült, Wesselényi Kata építtette, akitől Bethlen Zsuzsanna, gróf Teleki Sámuel felesége örökölte. Teleki a negyvenezres gyűjteményét eleve közkönyvtárnak szánta, ezért sokat habozott, hogy hol legyen az elhelyezve. Végül Marosvásárhelyt választotta, ahol az eredeti épület mellé még egy épületszárnyat húzott, amit már indulásból úgy építtetett, hogy abba rendezi be a könyvtárat. Ahogy Bányai Réka mondta, azon kevés régi könyvtárak közé tartozik a Teleki Téka, amely épületét már eredetileg is könyvtár számára hoztak létre.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/szines/a-patinas-teleki-teka-ritkan-lathato-tereit-is-bemutattak-a-vasarhelyi-forgatag-kereteben-tartott-vezetett-setan
Lázok Klára, a Téka osztályvezető könyvtárosa ajánlója az idei Tékaforgatagról: https://www.youtube.com/watch?v=DQ4TMXHFziM&t=7s
A Tékaforgatag programjairól: https://www.facebook.com/events/396539775952574?ref=newsfeed
--Régi könyvek illusztrációi az Arad Megyei Könyvtárban
Az Arad Megyei Alexandru D. Xenopol Könyvtár 2022. augusztus 8. és 31. között egyedülálló kiállítást rendezett a 17–18. századi könyvillusztrációk reprodukcióiból, A bőség szaruja (Cornul abundenţei) címmel.
A kiállítás a régi könyvekben található művészetet emeli ki, aláhúzza a finomságot, az alaposságot és a vizuális érzékenységet, finom vonalakon, kecses formákon és (a)szimmetrikus íveken keresztül élénkíti a képet – a „küldetés” hűen adja vissza a környező valóságot, ami minden könyvillusztrátor célja.
A bőség szaruja azonosítja és grafikusan illusztrálja az egyes könyvek történetét, lenyűgözve a gondosan, maximális odafigyeléssel készült illusztrációkkal, szakszerűen összefoglalva a 17–18. századi növény- és állatvilág témájú illusztrációkat a könyvtár Különleges gyűjtemények kollekciójából.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/regi_konyvek_illusztracioi_egy_kiallitason.php
--Jurtás tábor a könyvtár udvarán
2022. augusztus 16. és 19. között a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán sorra kerülő táborban, jurtaállítás közben, IV. és V. osztályos diákok ismerkedtek a honfoglaló őseink életmódjával. Az ezt követő játékok és foglalkozások során sorra elevenedtek meg a magyar mondák. Ki lehetett próbálni az ostorpattogtatást és az íjászatot is.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/1987565358093194
--Másfél évtized után újranyílt a szentkatolnai községi könyvtár
Több mint tizenhat éves szünet után a felújított egykori szeszgyár épületében újraindult a községi könyvtár. Az önkormányzat által meghirdetett könyvtárosi állást Haurik-Bánffy Zsuzsa kapta meg. A téka jelenleg mintegy háromezer kötettel rendelkezik, és hétfőtől péntekig 8–16 óráig tart nyitva.
2022. augusztus 30-án a könyvtár újranyitásánál bábáskodó Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai – Hollanda Éva Andrea, Nagy Ildikó Tímea és Csergő-Benedek Antal – gyermekjátékokat és kézműves-foglalkozásokat tartottak óvodásoknak és kisiskolásoknak, majd közösen tekintették meg a könyvtárnak helyet adó termet. A megyei intézmény munkatársai nem érkeztek üres kézzel, gyermekeknek szóló könyvcsomagot vittek ajándékba. Csüdör Katalin, a megyei intézmény vidéki könyvtárakért felelős szakirányítója elmondása szerint nagy öröm számukra, hogy újraindult az élet a szentkatolnai könyvtárban. Bánffy Zitától, a községháza főjegyzőjétől megtudtuk, hogy a könyvtár a közeljövőben felveszi a község jeles szülöttje, az idén elhunyt Bakk Pál (1926–2022) ny. tanító, helytörténész nevét.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/152330/ujranyilt-a-kozsegi-konyvtar-szentkatolna
--Szívesen lenne akár túsz is a könyvtárban
Az internet végtelen lehetőségeinek korában egyre inkább a kép, a vizuális információk határozzák meg az életünket, ezzel együtt megváltoztak az olvasási szokásaink, a könyv kultúrája lassan háttérbe szorult. Ha mégis érdeklődnénk az irodalom iránt, gyakran a hangoskönyvet választjuk, a könyvtárak népszerűsége csökkenőben. Azonban van, aki esküszik a könyvtárra, és azt vallja, hogy mindaz, amit ez az intézmény képvisel egy város életében, máig megkérdőjelezhetetlenül fontos, mert leginkább a könyvek által fejlődik a társadalom és azon belül minden kisebb-nagyobb közösség.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár egyik leghűségesebb olvasójával, Păcurar Boga Ilonával beszélgetett a Háromszék napilap munkatársa.
Forrás és az interjú itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/151680/szivesen-lenne-akar-tusz-is-a-
RENDEZVÉNYEK
--Az aradi magyar sajtó napja
2022. augusztus 11-én 18 órakor a Jelen Ház nagytermében került sor az aradi magyar sajtó napjának megünneplésére. 2001-ben, az Alföld 1861. augusztus elsejei megjelenésének 140. évfordulóján szervezte meg először a Nyugati Jelen kiadója és szerkesztősége az aradi magyar sajtó napját, idén tehát 21. alkalommal emlékeztek meg az aradi írott magyar sajtó 161 évvel ezelőtti születésére, azokra a szerkesztőségi tagokra, akik ma már nem lehetnek jelen. Köszönetet mondtak azoknak, akik a nyomtatott sajtó számára egyre nehezebb körülmények között is nap mint nap kitartóan helytálltak, és mindenekelőtt Böszörményi Zoltán laptulajdonosnak, aki 21 évvel ezelőtt kiötlötte és megszervezte az első aradi magyar sajtónapot, és mind anyagilag, mind morálisan támogatta a Nyugati Jelen folyamatos megjelenését. Nem utolsósorban köszönet illeti valamennyi egykori és jelenlegi olvasót.
A sajtónap kiemelt momentuma Ujj János Arad a hadak útján című kötetének a bemutatása volt. A szerzővel Bege Magdolna beszélgetett. A zenei aláfestést Miskovits Tibor (hegedű) és Miltaller Lajos (gitár) szolgáltatta.
Immár hagyományosnak mondható, hogy a sajtónapi kötet megjelenését az aradi polgármesteri hivatal, illetve az Arad Municípiumi Kulturális Központ támogatta, így minden résztvevő ingyen kapta meg azt.
Az est dedikálással, illetve bor melletti kötetlen beszélgetéssel zárult.
Forrás: https://www.nyugatijelen.com/kultura/sajtonap_es_konyvbemutato.php
--Huszonharmadik kiadásához érkezett a Szatmári Kiadói Év
A Szatmár Megyei Könyvtár a Szatmár Megyei Tanács támogatásával idén 23. alkalommal tartotta meg székhelyén a Szatmári Kiadói Év rendezvényét, 2022. augusztus 11-én.
A megnyitón sor került a 2021-ben megjelent kiadványokat bemutató kiállításra, majd a legsikeresebb irodalmi és tudományos alkotások, valamint a kultúra, az oktatás, illetve a társadalom fejlődéséhez hozzájárulók díjazására is. A 2021-es, Szatmárban kiadott művek listáján összesen 124 dokumentum szerepel: 94 könyv, 27 folyóirat és 3 audiovizuális dokumentum.
A korábbi évekhez hasonlóan az esemény alkalmából a könyvtár idén is megjelentette a Szatmári Kiadói Év című katalógust, amely a szatmári szerzők és alkotók írásainak listáját tartalmazza, és egyúttal bemutatta a szerkesztőség munkásságát is.
A kulturális eseményre meghívott vendégeket, megyei és önkormányzati tisztségviselőket, intézményvezetőket, partnereket és munkatársakat, írókat, szerkesztőket, újságírókat, könyvtárosokat, valamint Szatmár teljes kulturális közösségét nagy örömmel fogadták.
Forrás: https://frissujsag.ro/23-kiadasahoz-erkezett-a-szatmari-kiadoi-ev
https://frissujsag.ro/huszonharmadik-szatmari-kiadoi-ev
--Jótékonysági könyvvásár Csanáloson
Nemes ügyet szolgált az a jótékonysági könyvvásár, amelyet 2022. augusztus 13-án tartottak meg Csanáloson, a helyi kultúrotthonban.
A csanálosi CSIK Kulturális Egyesület szervezésében megvalósuló rendezvénnyel kapcsolatban a szervezők elmondták, hogy régóta tervezték a vásár megszervezését. Amint azt Bitte Andrea, az egyesület tagja mondta: több mint 1500 könyvet ajánlottak fel. Volt olyan segítőkész személy is, aki egyszerre közel 1000 könyvet bocsátott a kezdeményezés rendelkezésére. Az új könyvek megvásárlása manapság költséges dolog, aki pedig sokat olvas, ily módon pénzt takaríthatott meg. A könyvek eladása után befolyt összeg egy részét jótékony célra ajánlották fel. A másik részét a csanálosi iskola könyvtára kapta meg, amely szintén gondokkal küzd.
Forrás: https://frissujsag.ro/jotekonysagi-konyvvasar-csanaloson
--E-MIL rendezvények a Kolozsvári Magyar Napokon
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) is számos rendezvénnyel kapcsolódott be a 2022. augusztus 18. és 21. között tartó Kolozsvári Magyar Napok programjába. Könyvbemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat tartott az írószervezet.
Augusztus 18-án Papp-Für János Hipnagógia című kötetéről a szerzővel Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke beszélgetett. A szerző visszatérő biblikus motívuma a kereszt, a templomtér, az angyalok, amelyek gyakran összetett költői képekbe ágyazva szervesülnek a szövegekbe. Papp-Für nemcsak a saját életében tartja fontosnak az Istenhez való kapcsolódást, hanem költőként is foglalkoztatja a transzcendencia megragadhatósága.
Augusztus 19-én mutatták be a Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával című antológiát, amely a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában látott napvilágot idén. A kötetről Balázs Imre József, Korpa Tamás, Markó Béla és Sánta Miriám beszélgetett. Amint az antológia ismertetőjében olvasható, Hervay Gizella költészete fokozatosan került a fiatal szerzők érdeklődésének előterébe, Magyarországon és Erdélyben egyaránt. Lecsupaszított és direkt költői nyelve, traumaköltészete, tapasztalatcsomagja hivatkozási ponttá tették az életművet, és 2020 körül nevét viselő könyvsorozat indult, illetve irodalmi klub jött létre Kolozsváron. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy egy életművet nem valamiféle kultusz eszközeivel próbál visszanyerni az utókor, hanem egy szerves alakulástörténetet figyelhetünk. Ennek a fejleménynek a tudatosításához próbál saját eszközeivel hozzájárulni a Többes számban. Negyven évvel a szerző halálát követően negyven szerző lépett párbeszédbe az életművel, és ezek legnagyobbrészt olyan dialógusok, amelyek e kötet nélkül is elkezdődtek, a szerkesztők dolga sok esetben e viszony reflexívvé tétele, a Hervayhoz történő kapcsolódás dokumentálása volt csupán, a szerzőknek kiküldött felkérések által.
Ugyanaznap Borsodi L. László Estére megöregszel című kötetéről a szerzővel Ádám Szilamér beszélgetett. 'A csíkszeredai költő legújabb verseskötetében az apa és fia, szélesebb körben a közeli rokonság viszonyát tárgyalja, mutatja be. Nem is akárhogyan: a kötet ugyan prózaversekből áll, ám Borsodinak sikerül olyképpen használnia a műfajt, hogy abból már-már olyan regény születik, amely egy egész világot mutat be' – írja a kötetről Miklóssi Szabó István.
Augusztus 20-án az idén 25 éves Székelyföld folyóirat szerkesztőivel. Fekete Vincével, Magyarosi Sándorral és Zsidó Ferenccel beszélgetett Karácsonyi Zsolt. A Székelyföld kulturális folyóirat 1997 októbere óta működik mint az összmagyar irodalmi és kulturális élet igényes megjelentetési felülete. 'A Székelyföld küldetése úgy tükrözni a régió értékeit, hogy ne süppedjen bele a regionalitásba. A folyóirat nem csupán irodalmi lap, önmeghatározása szerint kulturális periodika' – mondta el Zsidó Ferenc főszerkesztő.
Szintén augusztus 20-án helyszíni prózaírást szerveztek a közönség által javasolt témákra, ezen részt vettek Ádám Szilamér, Varga László Edgár és Wirth Imre, az esemény házigazdája Papp Attila Zsolt volt.
DÍJAK
--Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat
A díjat tíz határon túli, kulturális területen tevékenykedő személynek, illetve szervezetnek ítélték oda, köztük három erdélyinek: Bogdán Zsolt színművésznek, Kolozsi Tibor szobrászművésznek és Márton Árpád festőművésznek.
Ugyancsak augusztus 20-a alkalmából részesült Pauler Gyula-díjban Balogh Béla, Románia Nemzeti Levéltára Máramaros Megyei Igazgatóságának nyugalmazott főlevéltárosa, Türei Lengyel László néprajzi gyűjtő, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány munkatársa Martin György-díjat kapott, továbbá Bessenyei György-díjban részesült Elekes Gyula közművelődési szakember, az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület elnöke. A kitüntetéseket Vitályos Eszter, a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, illetve Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár adta át a Pesti Vigadóban.
Átvehette a magyar érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést Banner Zoltán író, művészettörténész, költő, előadóművész, az egykori Tessedik Sámuel Főiskola Vizuális-nevelési Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető tanára.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/nemzeti-unnep-erdelyiek-a-dijazottak-kozott
--Kitüntetések a magyar államalapítás ünnepén
Lator László, Kossuth-díjas költő, Czakó Gábor, szintén Kossuth-díjjal elismert író és Elek Tibor, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus is magas állami kitüntetést vehetett át az augusztus 20-a tiszteletére rendezett nagyszabású ünnepségen.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/lator-laszlo-a-magyar-erdemrend-kozepkeresztje-a-csillaggal-kituntetest-vehetett-ma-at.html
--Tóth Krisztina könyvének angol fordítását díjazta a PEN
Barcode címmel decemberben jelenik meg angolul Tóth Krisztina Vonalkód című kötete, amely most fontos irodalmi elismerésben részesült.
Közzétették a PEN legfrissebb fordítói elismerésének listáját – írja a Könyvesmagazin.hu. A PEN Translates tulajdonképpen fordítói támogatás: 2012 óta ítélik oda, és célja, hogy ezzel is arra buzdítsák a nagy-britanniai kiadókat, hogy minél több külföldi könyvet jelentessenek meg a szigetországban.
21 könyv, 19 ország, 18 nyelv - számokra lefordítva így néz ki a PEN legfrissebb fordítói elismerésének díjazotti listája. A díj általában a fordítási költségek 75 százalékát állja, odaítéléséről pedig könyvpiaci szakemberekből álló bizottság dönt. A kiválasztásnál persze az egyik legfontosabb szempont az irodalmi minőség, de sokat nyom a latban az is, hogy a kiadott könyv hozzájáruljon a brit könyvpiacon megjelenő kiadványok sokszínűségéhez. Idén a díjazottak között van Tóth Krisztina Vonalkód című novelláskötete, amelyet Peter Sherwood ültetett át angolra.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/vonalkod_toth_krisztina_forditas_pen_translates.html
AJÁNLÓ
--Megjelent a Székelyföld augusztusi száma
A Székelyföld folyóirat 2022/8. számában verssel jelentkezik Bajna György, B. Tomos Hajnal, Ferencz Imre, Gere Nóra, Karácsonyi Zsolt, Kovács Újszászy Péter, Ráday Zsófia, Székely Szabolcs és Tompa Gábor. Prózát publikál Bene Zoltán, Káli István, Nádasi Krisztina, Somogyi Tibor és Szentgyörgyi László.
Az Ujjlenyomat rovatban Oláh Sándor Az ellenség nem tudta magáról, hogy ellenség... címmel a kulákosítás/kollektivizálás időszakáról közöl tanulmányt. A néprajzrovatban Szabó Á. Töhötöm Politikai és etnikai határok Dél-Erdélyben: fakuló etnikai mozaik a Kis-Küküllő térségében című elemzése olvasható.
A csángó kultúrával foglalkozó Kelet Népe rovatban Halász Péter Kezem fejemre kulcsoltam, szegény Csíkot úgy sirattam címmel közöl írást.
A Ködoszlásban Cserey Zoltán a burgonya termesztésének kezdeteiről és meghonosodásól ír Háromszéken a 18. század utolsó harmadától a 19. század közepéig.
Csinta Samu Szarvadi Lóránd háromszéki vállalkozóval készített portrébeszélgetést.
A kritikarovatban Purosz Leonidasz Székely Szabolcs A beszélgetés története című kötetéről értekezik, Zsidó Ferenc pedig Bereményi Géza Magyar Copperfieldjéről.
A lapszámot Holló István munkái illusztrálják.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/megjelent-a-szekelyfoeld-augusztusi-szama-1
--Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma
Az Erdélyi Fejedelemség történetét mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg. Ez a helyzet óriási terhet és feladatot rótt az erdélyi fejedelmekre, akik egyfelől a szultánok vazallusai, másfelől a mindenkori magyar királyoknak is alattvalói voltak. Mindkét „császár” felé hódolatot kellett mutatniuk, mert országuk megmaradása volt a tét. Úgy kellett egyensúlyozniuk a két nagyhatalom között – ahogyan Pázmány Péter írta egy alkalommal Bethlen Gábornak, a „beretva élin” –, hogy a fejedelemség túlélését biztosítsák. A külső fenyegetettség állandósuló állapotában voltak olyan kritikus helyzetek, történések, amelyeket a fejedelmek igyekeztek megoldani, olykor sikeresen, olykor sikertelenül, de hogy országukért küzdöttek, azt tőlük elvitatni nem lehet. A kívülről fenyegető támadások mellett az ország létét belső konfliktusok is megrengették, amelyek belpolitikai egyet nem értésből vagy az államot alkotó rendi nemzetek közötti súrlódásokból fakadtak. Ennél fogva a fejedelmekre az a feladat is hárult, hogy a belső stabilitást, a rendek közötti egyetértést fenntartsák, vagy ügyes intézkedésekkel helyreállítsák.
A lapszám írásai a fentebbi kérdéseket járják körül, egy-egy konkrét történelmi helyzet bemutatásával érzékeltetik a fejedelmeknek, erdélyi vezérpolitikusoknak az ország megmaradásért folytatott küzdelmét.
Forrás: http://korunk.org/a-beretva-elin-az-erdelyi-fejedelemseg-kuzdelme-a-megmaradasert/
--Csaknem harminc év román-magyar kapcsolatai – könyvbemutató
Csaknem harminc év román-magyar kapcsolatait idézi fel Alföldi László nyugalmazott diplomata Kolozsvártól Bukarestig című könyve, amelyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusán mutattak be az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A szerző csaknem három évtizeden át foglalkozott magyar diplomataként a romániai kapcsolatokkal. Első négyéves kolozsvári konzuli mandátumának a román kommunista hatalom kiutasítása vetett véget 1988-ban. 1990 és 1996 között a bukaresti nagykövetségen, majd 1999 és 2003 között az újranyitott kolozsvári főkonzulátuson, 2006 és 2011 között ismét a bukaresti nagykövetségen teljesített diplomáciai szolgálatot, a közbenső szakaszok idején pedig a budapesti külügyminisztériumban foglalkozott a romániai ügyekkel.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: a Romániában dolgozó magyar diplomaták számára a szolgálatot nem a pezsgős koccintások jellemezték. Munkájukat a román-magyar kapcsolatok frontvonalában végezték, a könyv által felölelt harminc év ugyanis a magyar nemzetpolitika kialakulásának és az erdélyi magyarság önmagára találásának a legfontosabb időszaka volt.
Alföldi László felidézte, hogy a kommunista diktatúra idején a diplomáciai kapcsolatokat ez a mondat jellemezte: „tudjuk, elvtársak, hogy vannak problémák, de a jót próbáljuk meglátni”. Hozzátette: kolozsvári konzulként már akkor arra összpontosított, hogy az erdélyi magyarság anyaországgal szembeni elvárásait megismerje és továbbítsa Budapestre. Felidézte: Románia budapesti nagykövete 1989 decemberében épp tiltakozó jegyzéket adott át a magyar külügyminisztériumban, amikor tőle tudta meg, hogy Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor elmenekült.
--Az erdélyi rockzene négy évtizede
Az erdélyi rockzene négy évtizedét (1970–2010) mutatja be átfogó, szemléző-értékelő (képes)könyvében Zilahi Csaba kolozsvári rádiós. A könnyűnek mondott zenével foglalkozó műsorok avatott szerkesztőjeként indított vállalkozásának gyümölcse az Exit kiadó nevével fémjelzett új kötet, amely kétségkívül sokakat érintő, bár további kiterjedt vizsgálatokat is igénylő „tárgycsoportot” jár körül.
A hetvenes-nyolcvanas évek hazai rockélete természetesen az államszocializmusba zárt, de nyugatra kacsingatni vágyó, jobbára magyarországi mintakövetésben artikulálódó zenészek és bandák hőskora volt. A kilencvenes évektől új étappe kezdődött, csakhogy ekkoriban már egyértelművé vált a klasszikus rock fokozatos bomlása, szétágazása, technicizálódása stb. A termés viszont Kelet-Európában jelentősen megugrott.
A hetvenek évek végén megrendezett székelyföldi fesztiválok áttekintése (Metropol, Garabonciás, Semnal M, Vox T, Mikron, Magneton, Brevis, Provizor együttesek) Zilahi Csaba új könyvében önálló fejezetet kapott, amelynek végén a ’90 előtt itthon kiadott rockfelvételek diszkográfiája is megtalálható.
A további fejezetek regionális bontásban tekintik át az utóbbi húsz esztendő meghatározó rock-aktorait, legyenek azok akár együttesek, akár egyéni zenészek. Kolozsvár és környéke, a Marosmente, Udvarhelyszék, Csík és Gyergyó, Háromszék, illetőleg a határmente és a Szilágyság ekként önálló fejezeteket alkotnak az Erdélyi magyarock című kötetben.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/erdelyi-magyarock
--Magyarok és románok egymás ünnepségein
A zabolai születésű Ádám Bíborka a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológia Intézetben végezte tanulmányait, az identitással kapcsolatos geopolitikai kérdések foglalkoztatták. Veszprémben mesterizett német irodalom és nyelvészet szakon. Ezután még mesterit tett Regensburgban is európai tanulmányokból. 2016-ban védte meg a Pozsony Ferenc vezetésével írt, interetnikus kapcsolatokról szóló doktori disszertációját, ennek szerkesztett változata az idei Tusványoson bemutatott, Román emlékünnepségek Háromszéken című könyv.
„Zabolán szépen együtt élnek a románok, a magyarok és a cigányok is” – jelentette ki Ádám Bíborka, aki arra is kitért, hogy vezető tanára, Pozsony Ferenc is e falu szülötte, van hagyománya hát az interetnikus kapcsolatok kutatásának. Román emlékünnepségeket vizsgált Székelyföldön különböző módszerekkel: száz évre visszamenőleg sajtó- és médiareprezentáció-elemzést végzett, kutatta, hogy a magyarság – főleg Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen – hogyan látja és hogyan viszonyul a románság ünnepségeihez, de tizenhat mélyinterjút is készített szervezőbizottsági tagokkal, magyar és román közéleti személyiségekkel. Nyitottságot tapasztalt az interjúalanyok részéről.
A tanulmányból kiderül: volt ugyan próbálkozás, hogy kölcsönösen részt vegyenek egymás ünnepségein, magyar és román részről egyaránt volt készség a nyitásra, de a kommunikációba hiba csúszott, és a 90-es évek végén elkezdődött az eltávolodás. Az interetnikus kapcsolatok jövőjével kapcsolatban nem borúlátó, de nem is optimista.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/151727/magyarok-es-romanok-egymas-unnepsegein
--Román album az 1919-es magyar–román konfliktusról
Románia Hivatalos Közlönyének kiadója reprezentatív albumot jelentetett meg 2019-ben, az első világháború végén lezajlott magyar–román konfrontáció századik évfordulója alkalmából, A román hadsereg budapesti bevonulásának centenáriuma címmel. Zahorán Csaba, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete Trianon 100 Kutatócsoportjának munkatársa ezt a kiadványt mutatja be 103 évvel a román hadsereg 1919. augusztus 4-i bevonulása után:
Első pillantásra egy igényesen kivitelezett albumról van szó, rengeteg korabeli fényképpel és dokumentum reprodukciójával, térképekkel és különféle emléktárgyak képeivel, amelyeket az 1918 végétől 1920-ig tartó események tömör leírása egészít ki. A szöveg azonban nem csupán jó néhány vitatható állítást vagy pontatlanságot tartalmaz, hanem a három szerző – Alin-Victor Matei, a Bukaresti Egyetem oktatója, Daniel-Cosmin Obreja román hadtörténelemmel foglalkozó gyűjtő és Sorin Mărgărit kurátor és gyűjtő – narratívája alapvetően a román történetírás hagyományos megközelítéseit alkalmazza. Munkájuk mindezzel együtt mégsem tehető félre egy sommás negatív ítélettel (és nem csak a rendkívül gazdag képanyagnak köszönhetően). Noha a szerzők a kötet végén megemlítik, hogy a magyar–román háború azóta is kényes témának számít, a nemzeti emlékezetek pedig nagyban eltérnek egymástól, maguk sem tesznek sokat a két nemzeti narratíva összefésülése érdekében. Igaz, szövegük kevésbé triumfalista és egyoldalú, mint a román történeti tudatban még mindig domináns kép.
Az albumot az különbözteti meg más, többé-kevésbé nyíltan nemzetépítő céllal született román munkáktól, hogy az utóbbiakhoz képest komoly előrelépésként a szerzők egyértelműen román támadásként írnak az 1919. április 16-i offenzíváról. Vagyis már nem a magyar támadásokra adott román válaszként állítják azt be, még akkor is, ha hosszasan elemzik annak indokoltságát. A román megszállás alatti fosztogatások kérdését sem hallgatják el, és megengedik, hogy a panaszok egy része megalapozott volt – igaz, román részről is volt szándék a visszaélések mérséklésére. Továbbá röviden, de jól ragadják meg a szerzők Erdély rendkívül bonyolult helyzetét 1918–19 fordulóján: a nagyhatalmak közötti feszültségeket, a francia tábornokok közötti ellentéteket, a budapesti és a bukaresti kormányzat érdekeinek ütközéseit, a helyi románság önszerveződését és a magyar államhatalom konszolidálására tett – végül sikertelennek bizonyuló – kísérleteket egyaránt. Végül a kísérőszövegben – a narratíva minden tendenciózussága ellenére – érződik bizonyos empátia, és egyfajta nyitottságot tükröz a zárófejezet is a történtek értelmezésének legitim különbözőségéről.
--Az erdővidéki szénbányászat 150 éve
A baróti Tortoma Könyvkiadónál megjelent Kisgyörgy Zoltán és Vajda Lajos Az erdővidéki szénbányászat 150 éve című könyve.
Előszavában olvasható: „Amikor 1972-ben Kisgyörgy Zoltán és dr. Vajda Lajos könyvben foglalta össze az erdővidéki iparszerű szénbányászat százesztendős történetét, Barót még négyesztendős városka volt csupán. Várossá nyilvánítását – az ország közigazgatási átszervezésén túl – szintén a bányavállalatnak köszönhette, amely Köpecbánya, majd Köpec után itt épített a kor szelleméhez igazodó stílusú irodaépületet a főtér sarkára, és a szénkitermelés növekvő munkaerőigénye indította el azt a folyamatot, amely révén a település északi peremén tömbháznegyed nőtt ki a földből.
1972-ben, a szocialista iparosítás lendületében a kor ideológiája vidékünkön a hosszú távú jövő letéteményesének egyértelműen a bányászatot tekintette, és ehhez az állami fejlesztések hihető alapot szolgáltattak: sorra nyíltak a bányák immár nemcsak Köpecbányán, hanem más települések határában is, indultak a külszíni fejtések is, a bányászok mellé pedig gépészek egész seregét alkalmazták, a vállalat létszáma pedig lassan az ötezres szám közelébe kúszott, körülbelül ugyanennyi családnak biztosítva a megélhetést a kiemelt ágazati bérezés révén.
Százötven esztendő alatt iparszerű szénbányászatunk teljes kört írt le: a semmiből indult, és ahogyan ma láthatjuk: a semmibe tért vissza, hamvába halt. …”
Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152033/az-erdovideki-szenbanyaszat-150-eve-
ÉVFORDULÓ
--Harminc éve halt meg Székely János író, költő
1992. augusztus 23-án hunyt el Marosvásárhelyen Székely János költő, műfordító, próza- és drámaíró, a Caligula helytartója című mű szerzője.
Székely erkölcsfilozófiai indíttatású drámai műveiben elvek, ideológiák harcolnak egymással. A tét az emberi szabadság, vagyis az, hogy az egyén miként tudja függetleníteni magát egy rossz hatalom kísértéseitől és miként szabadulhat nyomása alól. A diktatúra és a kisebbségi lét szorításában történelmi analógiákat keresett és talált, de mindenki ráismerhetett a kor hatalmi szituációira és tipikus emberi, politikai magatartásaira. Székely János drámái kapcsán egy alkalommal azt mondta: „Valahányszor elegem volt az életből, írtam egy drámát és kiírtam magamból az öngyilkosságomat”.
Az íróban fel sem merült nehéz sorsú szülőföldjének elhagyása, a hatalommal csak belső erkölcsi parancsra, három évre volt hajlandó kompromisszumot kötni, hogy apja – akit 1958-ban rendszerbírálatért letartóztattak – kiszabaduljon a börtönből. Akkor írta azokat a verseit, amelyeket később nem vállalt. Kitüntetést nem fogadott el, különc volt: nem vett részt irodalmi mozgalmakban és társaságokban, sétapálcával járt az utcán, és abban is kitűnt, hogy az erdélyi magyar irodalomban helytelenített mindennemű formabontást. A siker nem érdekelte, nem azért írta darabjait, hanem, hogy elmondja, amit fontosnak tart, ami hasznos az emberek számára, amitől valamikor valaki jobban megérti a világot.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/nem-erdekelte-a-siker-azert-irt-hogy-elmondja-amit-fontosnak-tart
--Kiállítás nyílt a 90 éve született Bálint Tibor író emlékére
Népes közönség előtt nyitották meg a Bálint Tibor 90 – Kolozsvár írója, az író Kolozsvárja című emlékkiállítást az író születésének kilencvenedik évfordulójának évében, 2022. augusztus 16-án, a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A résztvevőket Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntötte, majd Albert Júlia színművésznő olvasott fel, ezt követően Demeter Zsuzsa és Egyed Emese vázolták fel röviden Bálint Tibor életútját, és azt, amit ebben a rendhagyó kiállításban kiemeltek ebből.
‘Bálint Tibor olyan író, akit feledni nem szabad – emelte ki megnyitó szövegében Karácsonyi Zsolt. – Életműve és élete nem csupán emlék, hanem – ahogy ezt a jelenlévők száma is mutatja – jelenlévő valóság. Külön büszkeség a Helikon számára, hogy a lap (és lapelődje, az Utunk) egykori külső munkatársáról emlékezhet meg, aki heti rendszerességgel közölt annak hasábjain évtizedeken keresztül.’
A kiállítást Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon főszerkesztő-helyettese és a készülő új Bálint Tibor-monográfia szerzője, valamint Egyed Emese irodalomtörténész, a Bálint Tibor Baráti Társaság elnöke szervezték. A viszonylag kisméretű emlékkiállítás öt ismertető pannóból áll, ezek mellett Bálint Tibor-köteteket, a szerző leveleit és szerződéseit, személyes dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők, amelyek a nagyközönség számára korábban nem voltak elérhetőek csupán Bertha Zoltán kilencvenes években megjelent Bálint Tibor-monográfiájában. A hangulatos pannókat Szentes Zágon tervezte, a kiállított tárgyak nagy része Bálint Tibor hagyatékából származik, amelyet az író özvegye, Kovács Júlia bocsátott a szervezők rendelkezésére.
Az 1932. június 12-én született író – aki húsz éve nincs közöttünk – manapság is népszerű olvasói körében, és ezt a tárlat megnyitóján részt vevő, nagyszámú érdeklődő bizonyította.
--A világ útját járja: 85 éves Korniss Péter
Korniss Péter kolozsvári születésű fotóművész az első fotós, aki Kossuth-díjat kapott. Képeit Budapesten, Rómában, Szentpéterváron, Párizsban és a tengeren túl is csodálattal nézik neves kiállítóterek látogatói.
Újra és újra visszatért nemcsak Erdélybe, hanem Moldva, a Felvidék és a Vajdaság falvaiba is. A zárt, elszigetelt közösségek, a hagyományos népi életforma és kultúra utolsó pillanatainak megörökítésére, az átalakulás folyamatának dokumentálására tett kísérletet. 1998-ban kiállítása nyílt három évtized erdélyi képeiből a budapesti Műcsarnokban, és megjelent a Leltár. Erdélyi képek című albuma.
Az 1937. augusztus 4-én született művész 2018-ban Prima Primissima díjat, 2020-ban Kriterion Koszorút kapott.
2020-ban a Szépművészeti Múzeumnak adományozta teljes életművét átfogó archívumát. A mintegy 34 ezer tételt tartalmazó anyag a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetben (KEMKI), Korniss Péter Archívumként kutatható lesz.
Forrás: https://kultura.hu/a-vilag-utjat-jarja-85-eves-korniss-peter/
INTERJÚ
--Megismertetni a románokkal a magyar kultúrát
Nemcsak a magyarországi kultúrát, de a teljes Kárpát-medence magyar kultúráját igyekszik bemutatni a román közönségnek a harminc éve létrejött bukaresti magyar intézet – mondta el a Krónikának Kósa András László igazgató, az intézet megalakulásának harmincadik évfordulóján, aki több mint tíz éve vezeti az intézményt.
„1992-ben nyílt meg államközi megállapodás eredményeként a bukaresti magyar kulturális központ, ezzel párhuzamosan Budapesten megnyílt a Román Kulturális Intézet. Azóta folyamatosan jelen van Bukarestben a magyar kulturális központ. A román fővárosban régóta jelen van a magyarság: a 19. század közepétől működik a Petőfi Ház kulturális egyesületként, ezenkívül jelen vannak a magyar egyházak – két református, egy katolikus, evangélikus, unitárius gyülekezet, és persze van magyar iskola. Tehát ilyen értelemben a kulturális, vallásos élet működik Bukarestben, a magyar közösségnek megvannak az intézményei. A Bukaresti Magyar Intézet kifejezetten a román közönséget hivatott megszólítani, nekik kívánjuk bemutatni a magyar kultúrát. Ez sose volt másként, és a teljes Kárpát-medence magyar kultúráját kell bemutatnunk, nemcsak a magyarországi kultúrát.
- Általában véve mi rajzolódik ki Ön számára tíz év elmúltával, milyen a magyar kultúra visszhangja a román befogadóknál?
- Nagyon pozitív. Ha mi megkeresünk egy román kulturális intézetet, akkor nagy valószínűséggel szívesen lesznek a partnereink. Számunkra az is nagyon fontos, hogy székházunk belvárosi csendes kis utcában van, a központ kiállításoknak, előadásoknak, koncerteknek ad otthont, nyáron az udvaron filmeket vetítünk. Itt folyamatosan zajlik egy kulturális pezsgés, de a nagyobb eseményekhez lényeges a román nagy intézményi partnerség.”
Forrás és a teljes interjú itt: https://kronikaonline.ro/kultura/megismertetni-a-romanokkal-a-magyar-kulturat
--Félteni nem, de ápolni kell a magyar nyelvet
Balázs Géza nyelvészprofesszor tartott Tusványoson, a Partiumi Keresztény Egyetem sátrában élvezetes előadást a magyar nyelvi humorról, ekkor taglalta rövid interjúban, hogyan látja a magyar nyelv jelenlegi állapotát. Meglátása szerint a nyelv egy kulturális hagyomány, egy kommunikációs lehetőség. A kulturális hagyományt azért kell félteni, mert ha az megszakad, a kommunikációval is probléma lesz. A féltés tehát egy nagyon természetes beállítódás. Magyarországon a magyar nyelv nincs veszélyben, mert a magyar államnyelv, minden szinten használható, van oktatása alapszinttől a felsőfokig, és magyar nyelven minden elmondható, ami a világon létező 6000 nyelv közül igen kevésről mondható el. Tehát félteni nem kell, de ápolni, törődni vele igen. Határon túl viszont a magyar nyelv visszaszorult – egy-két nagy magyar nyelvtömböt leszámítva, mint a Csallóköz, a Bodrogköz és természetesen a Székelyföld, különösen az utóbbi 50 évben baj van. „A Partiumban, ahova én leggyakrabban átjárok, már szórványhelyzetben van a magyar nyelv, a szórványhelyzet pedig elszigetelődést jelent: a szórványok általában beolvadnak, és ott romlik, előbb-utóbb beolvadnak és megszűnik az adott nyelv. Mindenki eldöntheti, hogy számára ez szomorú vagy nem. Nyelvészeknek, magyar kultúrával foglalkozóknak nyilván valamit tenni kell, támogatni kell a nyelv megtartását.
A magyar nyelv kicsi nyelv, Európában egyedülálló, csak idegen nyelvek által körülvett nyelv, ezért fontosabb nekünk a nyelv megőrzése, mint egy németnek vagy hollandnak.”
Forrás és a beszélgetés itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/kell-e-felteni-a-magyar-nyelvet/
MOZAIK
--Szeptember végén nyit a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
2022. szeptember 29-én déli 12-kor nyitja kapuit a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A díszvendég a rég várt Nobel-díjas szerző, Szvetlana Alekszijevics lesz, a díszvendég ország pedig 2016 után újra Szlovákia.
Szvetlana Alekszijevics könyvei 19 országban, köztük az Egyesült Államokban, Németországban, Japánban, Kínában, Franciaországban jelentek meg, művei alapján csaknem húsz dokumentumfilm és három színmű született. Írói munkásságát számos díjjal jutalmazták, 1998-ban az Európai Együttműködésért díjat, 1999-ben az Alfred Toepfer Alapítvány Herder-díját, 2013-ban a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíját vehette át. A CEU Nyílt Társadalom díjat pedig 2020-ban ítélték oda neki.
A Könyvfesztiválon évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország, régió kultúrája, irodalma, könyvkiadása. Idén a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a szlovákiai Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesülettel együttműködve hozza el a szlovák és a szlovákiai magyar irodalom legjavát.
A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület az autonóm, független és szabad irodalom, művészet és tudomány képviseletében létrejött szervezet. Tagjai azok az alkotók, költők, próza- és drámaírók, irodalom- és művészetkritikusok, teoretikusok, filozófusok, képzőművészek, színészek, filmrendezők, akik kötődnek Szlovákiához, és a magyar írásbeliség és művészet legtágabb értelemben vett reprezentációjára vállalkoznak. A Bázis célja, hogy lehetőséget nyújtson az együttgondolkodásra, a szakmai munkára, hogy tagjai inspirációt nyerjenek, egyéni lehetőségeik megsokszorozódjanak.
Forrás: https://litera.hu/hirek/szeptember-29-en-nyit-a-27-budapesti-nemzetkozi-konyvfesztival.html
--Szeptember derekán szervezik meg a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivált Kolozsváron
2022. szeptember 15. és 18. között immár nyolcadik alkalommal szervezik meg a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztivált (Festivalul Internaţional de Carte Transilvania – FICT) Kolozsvár főterén: a rendezvényen a legfontosabb romániai kiadók friss megjelenései mellett középpontba kerül Norvégia, Svájc, Lengyelország és Franciaország kortárs irodalma is, az idei kiadás mottójául pedig a szervezők az Olvasással népszerűsítjük Romániát! (Promovăm România prin lectură!) gondolatot választották.
A román és egyetemes írott kultúrát támogató eseménysorozat külföldi meghívottai között van idén a norvég szerzők közül Lars Saabye Christensen és Thomas Enger, továbbá a német Andreas Saurer és a francia Patrick Deville is.
„A korábbi kiadásokhoz hasonlóan idén is különleges eseményeken keresztül szeretnénk ünnepelni a könyvet és az írott kultúrát. A fesztiválnak az elmúlt évek szokatlan helyzete ellenére is több mint 50 ezer látogatója volt a tavalyi, 2021-es kiadáson, mindez pedig azt mutatja, hogy a FICT referenciaesemény a hazai és nemzetközi kulturális palettán, és hogy a világnak szüksége van a könyvekre, az olvasásra” – nyilatkozta Gabriel Bota fesztiváligazgatót. Az idei üzenet „felhívás, ébresztő” arra vonatkozóan, hogy Románia lakossága többet kellene hogy olvasson, és a közösségi médiát is könyvekkel, olvasásélményekkel kellene megtöltenie „a kávé- és ételfotók helyett” – emelte ki Bota, hozzátéve: az idei kiadás is nemzetközileg elismert szerzőket, különleges irodalmi eseményeket, előadásokat, kiállításokat hoz a kolozsvári könyvbarátoknak azzal a céllal, hogy a fiatalabb korosztályokat is olvasásra bátorítsa.
--Klasszikus orosz könyvklub a Kolozs Megyei Könyvtárban
Klasszikust olvasni kihívás, csaknem rendbontó cselekedet. Orosz klasszikust olvasni ugyancsak rendbontás, az önfejlesztés kimagasló művészete. Az értő szemmel és szívvel olvasott könyvek – a szervezők reményei szerint – mindannyiunkat ráébresztenek a klasszikus irodalom s ezen belül is az orosz klasszikus irodalom olvasásának szükségességére.
A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár magyar részlege 2022 augusztusától egy friss kezdeményezésnek, a klasszikus orosz könyvklubnak lett a házigazdája. A könyvklub eseményeit megtiszteli jelenlétével dr. Bartalis Judit, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékének egyetemi docense, a könyvklub szakmai védnöke, aki az orosz kultúra szakavatott ismerőjeként segíti a szervezők munkáját. A klasszikus orosz irodalom kimagasló alkotásainak értő bemutatása (a történelmi, filozófiai és eszmetörténeti háttér megrajzolása), az olvasás során felmerülő kérdések megvitatása mellett figyelmet fordítanak az orosz szellemi és épített kultúra számos remekművére is.
A klasszikus orosz könyvklub első találkozására a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával, 2022. augusztus 17-én került sor.
--Megszűnik a Szatmári Friss Újság nyomtatott kiadása
A kiadó anyagi okok miatt döntött a megye egyetlen magyar nyelvű lapja kinyomtatásának és terjesztésének felfüggesztése mellett. A Szatmár megyei olvasók augusztus 31-én vehették kézbe utoljára a lapot. A szerkesztőség megmaradt tagjai azonban internetes oldalukon folytatják a munkát, a szatmári híreket, tudósításokat a frissujsag.ro honlapon találhatják meg az olvasók.
A szerkesztőségi forrásokból kapott információkat rendre igazolták az utolsó lapszám címoldalán közölt szerkesztőségi és kiadói nyilatkozatok. Balázs István kiadóvezető közölte: az egyre súlyosbodó energiapiaci változások, a folyamatosan emelkedő papír- és nyomdaipari költségek újabb kényszerhelyzetbe hozták a lapot megjelentető vállalkozást, ezért szeptember 1-jétől „meg kell szüntetniük” a nyomtatott Szatmári Friss Újságot.
Döntésüket nagymértékben befolyásolta az is, hogy szeptember 5-től bezárja kapuit a debreceni nyomda, ahol az újságot eddig nyomtatták, és „egy nyomdaváltás, valamint az október elejére már bejelentett 25 százalékos papíráremelés olyan kiadásokat körvonalazott, amelyeket már nem lehetett bevállalni egy 5000 példányszámú napilap esetében”.
Balázs István hangsúlyozta: a nyomtatott Szatmári Friss Újság szűnik meg, a lap online felületén továbbra is elérhető marad, „ott még gyorsabban és teljesen díjmentesen érhetik majd el a híreket” az olvasók.
Forrás: https://maszol.ro/belfold/Elbucsuzott-olvasoitol-a-Szatmari-Friss-Ujsag-megszolalt-a-kiado-is
--Írók és költők a Balatonnál
Ha nyár, akkor Balaton – számos költőnk és írónk életében is így volt, akikkel különös és izgalmas dolgok történtek a tó körül, Jókaitól Németh Lászlón át Kertész Imréig. Mindezt számos alkotás támasztja alá, amely a tónál készült és/vagy a tóról szól. Sokuk persze nemcsak nyáron járt ott, hanem év közben is alkotott a Balaton partján. Összeállításunkban most nem feltétlenül a műveiket búvároljuk, inkább magánéletük és a Balaton kapcsolatára fókuszálunk, illetve a költők és írók nyári társasági életére a tó körül.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/magazin/osszeallitas/irok-es-koltok-a-balatonnal.html
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.